Egyenes rétegrendű tetők

Egyenes rétegrendű tetők

Mottó: "hőszigetelési szempontból kifelé zárt, páratechnikai szempontból kifelé nyitott" szerkezeteket építsünk.!

Páravédelem, gőz elleni védelem

Az egyenes rétegrendű tetők ún. melegtetők.

Ez azt jelenti, hogy a tető rétegei egymással össze vannak építve, átszellőztetett légréteg, s így levegő-forgalom sincs e tető(k)ben.

Ezekben a tetőkben - ugyanakkor - a vízszigetelés minden esetben a hőszigetelés felett helyezkedik el, s mivel

a vízszigetelés (a legtöbb esetben) nagy páradiffúziós ellenállású, ezért a tető páravédelme miatt speciális intézkedésekre van szükség.

A speciális intézkedések páranyomás-kiegyenlítő és gőznyomás-levezető rétegek beépítését jelentik.

A páranyomás-kiegyenlítő réteg a hőszigetelés meleg oldalán helyezkedik el, feladata a belső térből érkező pára nyomásának kiegyenlítése - azáltal, hogy kapcsolatot biztosít a külső légtérrel - levegőforgalom nélkül (vékony, néhány mm-es "puffer-réteg" a hőszigetelés meleg oldalán, ott, ahol páraforgalom lehetséges; (ún."kétcsöves páraszellőzőkkel")

Nem kell minden tetőbe beépíteni, ez

• a rétegrend (elsősorban a teherhordó szerkezet, illetve annak páradiffúziós ellenállása) valamint
• a belső léghőmérséklet és a belső relatív nedvességtartalom függvénye

(t_i=24°C; φ_i=75% esetén azonban szükséges lehet.)

A páranyomás-kiegyenlítő réteg kombinálható párazáró (pl. Al fólia-betétes, vagy más fém-fólia betétes bitumenes lemez) réteggel is, ebben az esetben a párazáró réteg alá kerül.

Megjegyzés: párazárónak kizárólag a fém-fóliákat, illetve az ezekkel, mint hordozó-réteggel készült szigetelő lemezeket tekintjük, a ('felületfolytonos')

fém-fóliák igen jelentős páradiffúziós ellenállása miatt.

A gyakorlatban kialakult párazárási (alsó) határérték: R _v = 360 MPam²s/g.

Ez a 0, 1 mm vastag építőipari alufólia páradiffúziós ellenállása.

(Összehasonlításképpen a háztartási alufóliák - általában - 0, 01 . 0, 02 mm vastagságúak.)

A párafékező réteg általában valamilyen műanyag fólia /- lemez, páradiffúziós

ellenállása ezért lényegesen kisebb a párazáró rétegnél.

A gőznyomást levezető réteget közvetlenül a csapadékvíz-szigetelés alá kell beépíteni, mégpedig abban az esetben, ha a tető hőszigetelő anyaga nem rendelkezik páravezető-képességgel

(pl. EPS, PUR/PIR vagy habüveg=FOAMGLAS).

Az "inhomogén és anizotróp" szálas hőszigetelő anyagok páravezető-képességgel rendelkeznek, ezek ellátják - egyúttal -

a gőznyomás-levezető réteg funkcióját is.

A gőznyomás-levezető réteg elsősorban az építés közben keletkező, vagy

a bezárt nedvesség ellen védi a tető csapadékvíz-szigetelő (legfelső) rétegét, mégpedig úgy, hogy kapcsolatot biztosít a külső légtérrel, levegőforgalom nélkül (ún."egycsöves páraszellőzőkkel").

Hővédelem, hőszigetelés, lejtésképzés

Az egyhéjú melegtetőkben a hőszigetelő réteget célszerűen a lejtést adó réteg fölé építjük be, de előfordulhat olyan eset is, hogy e sorrend megfordul.

Ebben az esetben különösen arra kell vigyázni, hogy a hőszigetelő réteg ne viselkedjék

quasi belső oldali hőszigetelésként, mert ezáltal megnő(het) a belső oldali párakicsapódás veszélye, lehetősége.

Ugyanezen okból a lejtést adó réteget (ha különálló réteg, s a hőszigetelés alatt helyezkedik el) jó hővezető-képességű kavicsbetonból célszerű elkészíteni, perlitbetont a perlit hidrofil tulajdonsága miatt ne alkalmazzunk (esetleg: PS gyöngy-adalékos betont - páratechnikai méretezés után).

A lejtést adó réteget ("ma már") lejtésbe szabott EPS , vagy kőzetgyapot táblákból is lehet készíteni.

Ennek megfelelően az egyhéjú melegtetők leggyakrabban az alábbi elvi rétegsorrenddel építhetők:

Csapadékvíz-szigetelés védő rétege (pl. UV sugárzás ellen)

Csapadékvíz-szigetelés (egy-vagy több réteggel)

Gőznyomást levezető réteg (ha a hőszigetelés zárt cellás EPS, vagy PUR/PIR)

Hőszigetelő réteg (EPS, PUR/PIR, kőzetgyapot; mindegyik lehet egyúttal lejtést adó rtg. is)

Párazáró / párafékező réteg (ha szükséges)

Páranyomást kiegyenlítő réteg, (ha szükséges)

Lejtést adó réteg

(jó hővezető-képességű anyagú, ha a lejtést nem a hőszigetelés adja)

Teherhordó szerkezet

(mon. vb. lemez, egy. vázkerámia, vagy vb., trapézlemez stb.)

Belső felületképzés

Megjegyzések:

• a teherhordó szerkezet lehetőleg minél nagyobb tömegű és minél nagyobb páradiffúziós ellenállású legyen,
• a tető valamennyi rétegét (s a tető egészét is) védeni kell szélszívás ellen.

Aljzatok

A csapadékvíz-elleni szigetelések nem önhordók, ezért számukra megfelelő aljzatot kell létesíteni.

Csapadékvíz-szigetelések beton anyagú aljzatának dilatációja az alábbiak szerint

alakítandó ki:

• hőszigetelő réteg(ek) alatti védett helyzetben < 6, 0 x 6, 0 m
• hőszigetelő réteg(ek) feletti helyzetben < 4, 0 x 4, 0 m

A megfelelő vízelvezetés érdekében az aljzatokat lejtéssel kell kivitelezni.

A tetőszigetelés(ek) aljzatának lejtése

Általános esetben (pl. beton anyagú aljzat esetén):

• a lejtés mértéke
• felületen > 2, 0 %
• vápában > 1, 0 %

Táblás hőszigetelő aljzaton:

• a lejtés mértéke
• felületen > 2, 5%

Fa-anyagú aljzaton:

• a lejtés mértéke
• felületen > 4, 0%