|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |
 |
|
|
|
||
 |
 |
|
|||||||||||||
SZAKDOLGOZAT
ÉPÍTÉSI MŰSZAKI ELLENŐRI I.
(épületvillamosság szakirány)
SZAKKÉPESÍTÉS MEGSZERZÉSÉHEZ
A feladat jelzése, száma: ME-V...../2008.
A feladat témája: A 2006. év végen megépült budapesti Kika áruház épület-felügyeletének építési müszaki ellenöri feladatainak ellátása és értékelése
Tartalomjegyzék
Bevezetés
Az Európában jól ismert, és terjeszkedö áruházlánc vezetösége 2006. év végére egy új, budapesti áruház megnyitását tüzte ki feladatul. Az áruházlánc megelözö évben nyitotta szintén újonnan épült áruházait Györött és Pécsett, melyek megtérülö befektetésnek bizonyultak. A helyszín kiválasztásában fontos szerepet játszott a vásárlói igények megfelelö kielégítése, ezért esett a választás Budapestre.
Az épület funkcióját tekintve elvárható üzemeltetésének megfelelö színvonala, hatékonysága, de mindezek mellett költségeinek lehetö legalacsonyabb mértéke. Ebböl következik, hogy a tárgyi épület, illetve épületgépész rendszerei biztonságos és gazdaságos müködtetése elképzelhetetlen egy korszerü épület-felügyeleti rendszer nélkül. A minöségirányítási alapelvek jól leírják a különbözö produktumok legjobb minöségben történö elöállításához kialakítandó ideális szervezeti rendszereket. A "total qualiti management", a TQM rendszer elveinek következetes kialakítása alapja, biztosítéka lehet a végtermék tartósan jó, illetve egyre jobb minöségének. Az épület, mint produktum, valamint az épület megvalósítási folyamata azonban több különlegességet is hordoz. Az épület legtöbbször teljesen egyedi, végeredményét tekintve általában ugyan abban a formában soha többször nem valósul meg, ezzel együtt sok új gondolatot, magas szintü müszaki megoldást tartalmaz, amely igényesen megszervezett kivitelezési folyamatot feltételez. Erre egy széles körü, legtöbbször szintén egyszeri alkalomra megszervezödö csapat alakul ki, amely tágabb értelembe, magába foglalja a beruházón, a képviseletében eljáró müszaki ellenörön, a tervezöi csoporton, a kivitelezökön túl az engedélyezési és használatbavételi eljárásban közremüködö építési hatóságot és szakhatóságokat is. Ezen egyszeri csapat központjában a klasszikus beruházói tevékenység háttérbe szorulásával sokszor az építésben "laikus" építtetö áll. Őt nemegyszer be kell vezetni az építési folyamat legapróbb részleteibe, rá kell vezetni a korrekt müszaki megoldások fontosságára, szükségességére. Ehhez elsö lépésben a tervezöcsoport, de még inkább a tervezöcsoport és a müszaki ellenör együttesen alkalmas, akik a beruházás különbözö szakaszaiban eltérö hangsúllyal müködnek közre, de végig az építtetö bizalmi munkatársai. Az alkotó munkában részt vevö tervezök mellett, a fentiek miatt rendkívül fontos, ha a müszaki ellenör már a tervezést is figyelemmel kísérve, az elökészítö szakaszban részt vesz a beruházás folyamatába.
Az munkaadó cégem nyerte meg az épület-felügyelet (szabályzás- és vezérléstechnika) tervezésére, és kivitelezésére kiírt pályázatot, ez által müszaki szempontból megfelelö betekintést nyertem a müszaki dokumentációba és kivitelezésbe. A feladat meglehetösen összetettnek ígérkezett, hiszen több szakág munkálatai szükségesek voltak a helyszínen, így a müszaki ellenör teendöi is rendkívül fontos szerepet töltöttek be a projekt végkimenetelét tekintve. Az építész, gépész, és villamos szakágak képviselöinek összehangolt, és megfelelöen koordinált munkái voltak szükségesek a kitüzött határidö betartásához. A villamos szakágat is két egységre bonthatjuk - a épületvillamosságra és a szabályzás- ill. vezérléstechnikára - , melyek szoros kapcsolatban állnak egymással, és mindezek ellenörzése az építési müszaki ellenör feladatkörébe tartozik.
A projekt elökészítése
Az elözö években megépült györi és pécsi áruházak sikeres megtervezése és kivitelezése után jó eséllyel pályáztunk ez új áruház részmunkáira is. Ez egyben a vevöi elégedettséget is tükrözi, hiszen kifejezetten minket kértek fel az új áruház épület-felügyeletének megtervezésére és kivitelezésére, mivel ismerték munkánk minöségét, szakmai felkészültségünket. A megszerzett tapasztalatinkban és szaktudásunkban bízva vágtunk bele a megelözö kettönél nagyobb, és összetettebb feladat megoldásába.
Az áruház megnyitásának ideje már jó elöre kitüzésre került, melyet a média és a sajtó segítségével reklámoztak, így a munkavégzésben semmilyen csúszás nem volt elfogadható, amely a megnyitás kitüzött idöpontját veszélyeztethette volna. Ez tény tovább sarkallta a vállalkozókat a határidök pontos betartására, hiszen akár csak egy aprócska késedelem miatt - a szakágak szoros egymásra épülése miatt - a projekt végkimenetele is veszélybe kerülhetett volna, ezért valamennyi vállalkozóval kötbérterhes szerzödést kötöttek.
Ezen szempontok figyelembe vétele mellett, valamint a beruházás összegét és a vállalkozók számát tekintve mindenképpen indokolt volt az építési müszaki ellenöri tevékenység, mely a megbízó igényeit figyelembe véve törekszik a kívánt eredmény elérését biztosítani.
A beruházás föbb ismérvei
Az épület bruttó alapterülete: ~25500 m2 (3 szintes, szintenként ~8500m2)
Áramszolgáltató felé bejelentett energiaszükséglet: 800kW
Föbb helyiségek eloszlása szintenként:
Földszint:
1. emelet:
2. emelet:
A funkcionálisan kialakított gépészeti rendszer felépítése és müködése
Az épületben a hütés, fütés, szellözés, szaniter, sprinkler gépész, valamint épületvillamosság szakág mindegyike megtalálható, ez azt jelenti, hogy valamennyi kapcsolatban kell hogy álljon az épület-felügyeleti rendszerrel. A rendszerhez kapcsolódik a felhasználóbarát müködtetés miatt egy épület-felügyeleti PC, melyen egy Vision folyamatmegjelenítö alkalmazás fut, mely segítségével a gépek vezérlésébe - bizonyos ésszerü határok között - be lehet avatkozni. Csak ugyan a rendszerhez csatlakozik még 2 db 5,6"-os érintöképernyös terminál is, az egyik a bejáratnál levö információs pultba került elhelyezésre, míg a másik a 1. emeleti iroda folyosón. A terminál segítségével nem a teljes épület-felügyeleti rendszerhez tudunk hozzáférni, hanem csak bizonyos funkciókat érhetünk el segítségükkel.
A föbb gépész berendezések:
A szabályzás technika feladatainak ellátására decentralizált rendszer került kiépítésre, mivel az épület méreteiböl adódóan egy központi vezérlést kialakítása jelentös kábelezési többletköltséggel járt volna. Így egy központ, és hozzá két alközpont került telepítésre, melyek egymással egy Profibus-DP bus hálózaton kommunikálnak egymással, így vezérlés szempontjából továbbra is egy egységet alkotnak. Mindez által jelentös megtakarítást értünk el a kábelhosszak redukálásában. A központi egység a tetön található kazánház elöterébe került elhelyezésre, hiszen a vezérelt berendezések legtöbbje annak közelében található, így ez bizonyult a legésszerübb választásnak. Ehhez az egységhez kapcsolódnak a hütési, fütési és légtechnikai berendezések túlnyomó többsége. A két alközpont közül az egyik a földszinti technikai helyiségbe került elhelyezésre, a másik pedig a második emeleti konya és étterem rész technikai helyiségébe. Az alközpontok elhelyezésekor is fontos szempont volt a vezérelni kívánt berendezésektöl mért távolság.
Az építetö egy osztrák cég, ez által a kivitelezés, és a tervezés során végig megkövetelt volt a tervek kétnyelvü feliratozása. Ebböl adódóan az "épület-felügyelet" szó helyett gyakran használtuk a német "MSR" rövidítést, mely a "Mess- Steuer-, und Regeltechnik"-böl ered. Ebböl adódóan kerültek a telepített villamos elosztók elnevezésre, úgy mint MSR-Kazánház, MSR-Konyha, MSR-Iroda.
A vezérlést egy programozható logikai vezérlö (röviden: PLC) végzi. Ez a digitális központi egység felelös az épületben található valamennyi gépész berendezés vezérléséért.
A gépész tervek alapján a három szint eladóterének a légcseréjéért a két darab eladótéri légkezelö felel. Szintenként lehetöség van külön hömérséklet szabályzásra a szintenkénti kalorifereknek és helyiség-hömérsékletérzékelönek köszönhetöen. A légkezelö gépek a szükséges szabályzó és ellenörzö berendezésekkel el vannak látva, úgy mint:
A szabályzáskor beállítható a kívánt teremhömérséklet, melyhez a PLC számolja ki a külsö hömérséklet, a pillanatnyi teremhömérséklet függvényében, hogy milyen hömérsékletü levegöt kell befújni ahhoz, hogy a kívánt értéket mielöbb elérje, ügyelve a gazdaságos energiafelhasználásra. E számítások alapján a PLC automatikusan vezérli a légkezelök valamennyi berendezését (zsaluk, szivattyúk, ventilátorok, szelepek) de természetesen mindezt csak akkor, ha minden berendezés üzemkész jelzést ad (vagy nem ad hibajelet). A légkezelöre vonatkozó gyüjtött hibajel aktiválódik ha:
A OTSZ elöírások alapján az épületben történt tüzjelzés hatására, valamennyi komfort szellözést biztosító berendezést le kell állítani, ezzel is meggátolva a tüz terjedését. Mindezt hardveres út kell megvalósítani (relékkel), nem pedig a PLC szoftverén keresztül, mert ha valamilyen okból a PLC meghibásodna, akkor nem garantált, hogy leállna a szellözés. Minden esetben a helyi tüzjelzö központtól tüzálló kábelen keresztül pontenciálmentes nyitó kontaktusként kapja jelzést az épület-felügyeleti elosztó. Ha több elosztó van, amelyik komfort szellözögépek vezérlését látja el, akkor mindegyik elosztóhoz külön-külön oda kell vezetni ezt a jelzést. A potenciálmentes nyitó kontaktus azért fontos, mert így ha valamilyen okból kifolyólag a kábel megsérülne, és megszakadna, akkor is ugyan olyan vezérlés játszódna le, mintha tüzjelzés érkezett volna.
Hasonló a vezérlés az irodai, ill. konyha és étterem légkezelö esetében, ezért erre külön nem térek ki.
A füstelszívó ventilátorok vezérlése viszont annál fontosabb, mivel biztonságtechnikai feladatot ellátó berendezés. Ezen ventilátorok vezérlését tilos PLC-vel, vagy bármilyen programozható vezérlövel végezni, kizárólag csakis hardveres úton történhet a müködtetésük.
A teljes füstelszívást és tüzeseti frisslevegö utánpótlást biztosító rendszer kábelezése csakis tüzálló kivitelben történhet, biztosítva ezzel a mindenkori üzemkész állapotot.
A füstelszívó ventilátorok vezérlése a tüzjelzö tablóról történik, ahol a kapcsolókat automata állásban hagyva a helyi tüzjelzö központ végzi a vezérlést. A kiérkezö tüzoltóknak lehetöségük van a vezérlés felülbírálására, tehát egy éppen müködö füstelszívó ventilátort leállíthatnak, ill. egy nyugalomban levöt bekapcsolhatnak.
Az épületben található tüzcsappantyúkat nem az épület-felügyelet vezérli, hanem saját hö érzékelöjük van, csupán arról kap információt az épület-felügyelet, ha valamelyik tüzcsappantyú bezáródott.
Az épületben hat lépcsöház található, melyek közül egy a személyzeti közlekedést szolgálja, a maradék öt pedig csak tüz esetén menekülés céljára használható. Mind a hat lépcsöház tetején egy-egy ventilátor található, amely tüzjelzés esetén a lépcsöházakban elhelyezett nyomástávadók által vezérelve ~ 50-70 Pa túlnyomást hoznak létre az eladótér légnyomásához képest, így biztosítva, hogy a füst ne tudja megtölteni a lépcsöházat.
A be- és kijárati kapulégfüggönyök idöprogram alapján ill. ajtókontaktus alapján kerültek vezérlésre. A berendezések után futási ideje manuális beállítható.
A raktári léghevítök a raktárakban szintenként elhelyezett hömérséklet érzékelök jele alapján kerül engedélyezésre. Fokozatuk helyileg, kapcsolók segítségével állítható.
A kazánok léptetését a kazán gyártója által vele szállított kazánvezérlö egység végzi, a PLC-röl csupán a kívánt elöremenö hömérséklettel arányos 0-10V-os alapjelet kell beadni. A fütököri szivattyúk és szelepek vezérlése a fogyasztók igényeinek megfelelöen elöremenö hömérséklet alapján történik.
A hütögép felelös nyári üzemmódban a hütöregiszterek számára megfelelö hidegvíz elöállításáért. A hütési rendszerhez kapcsolódó jégtárolók az energia takarékosság érdekében kerültek elhelyezésre. A jégtárolók, mint egy akkumlátorként müködve nappali üzemben adják le energiájukat a fogyasztók felé, míg éjszaka az alacsonyabb külsö hömérsékletnek köszönhetöen, a hütögép kisebb energiaráfordítással tölti fel hütési energiával. Ennek a szabályzását szintén a PLC végzi.
A konyha és a szociális részek melegvíz ellátása érdekében külön 40°C-os és 62°C-os melegvizek állítunk elö termosztatikus szelep segítségével. A PLC jelen esetben csak a szivattyúk idöprogram szerinti vezérlését végzi.
A funkcionálisan kialakított elektromos rendszer felépítése és müködése
Az épületben található világítási csoportok vezérlését is egy az elözöekhez hasonló PLC látja el. Az erösáramú tervezés a megbízó igényeinek figyelembe vételével történt, hogy a késöbbiekben a szükséges vezérlést is ehhez tudjuk igazítani. További megbízói igény volt a szinti villamos elosztószekrények betáp oldali túlfeszültség-levezetöinek a jelzéseinek a fogadása. A világítási rendszerhez csatlakozik az energiatakarékos üzemeltetés érdekében egy külsö- és egy belsö fényérzékelö, melyek segítségével elegendö belsö fényerösség esetén bizonyos világításokat le tudunk kapcsolni, ill. a külsö fényerösség függvényében a kültéri világítások bekapcsolását tudjuk a fényviszonyokhoz igazítani.
A világítási csoportok felosztása, és vezérlésük:
|
Világítási csoport |
Müködés feltétele |
|
Eladótér 1/3 (fsz., 1.em., 2.em.) |
Riasztó kikapcsolva és idöprogram |
|
Eladótér 2/3-ad 80%-a (fsz., 1.em., 2.em.) |
Riasztó kikapcsolva és idöprogram |
|
Eladótér 2/3-ad 20%-a (fsz., 1.em., 2.em.) |
Riasztó kikapcsolva és idöprogram |
|
Bejárat világítás |
Riasztó kikapcsolva és idöprogram és belsö fényérzékelö jele |
|
Fokozat világítás |
Riasztó kikapcsolva és idöprogram |
|
Átrium világítás |
Riasztó kikapcsolva és idöprogram és belsö fényérzékelö jele |
|
Rámpa világítás |
Riasztó kikapcsolva és idöprogram |
|
Lift elötti terület világítás |
Riasztó kikapcsolva és idöprogram |
|
Lámpaosztály 1/3-ad |
Riasztó kikapcsolva és idöprogram |
|
Lámpaosztály 2/3-ad |
Riasztó kikapcsolva és idöprogram |
|
Külsö világítás |
Riasztó kikapcsolva és idöprogram és külsö fényérzékelö jele |
|
Raktár világítás fsz. |
Riasztó kikapcsolva és idöprogram vagy nyomógombok |
|
Raktár világítás 1.em. |
Riasztó kikapcsolva és idöprogram vagy nyomógombok |
|
Raktár világítás 2.em. |
Riasztó kikapcsolva és idöprogram vagy nyomógombok |
|
Reklám világítás |
Riasztó kikapcsolva és idöprogram és külsö fényérzékelö jele |
|
Eladótéri dugaljak lekapcsolás |
Riasztó bekapcsolva |
|
Irodai dugaljak lekapcsolás |
Riasztó bekapcsolva |
Általános elöírások az elosztó-berendezésekre vonatkozólag
Az épület-felügyeleti elektromos kapcsolószekrények álló lemezszekrények, felsö tömszelencés csatlakozással. A megvalósulási tervdokumentációt a szekrényben elhelyezett tartóban kell tartani. A kapcsolószekrények védettsége IP 54. Az elosztókban 20% tartalék helyet kell biztosítani.
A szekrények elölapjára kell szerelni a 3 fázist visszajelzö lámpát, valamint a gyüjtött hibajel lámpáját.
A betervezett motorok leágazásának kiépítése a rendelkezö védelmek függvénye. A motorvédelemmel felszerelt berendezések vezérlésében ezt felhasználjuk, amennyiben védelem nélküli berendezést müködtetünk, elosztóban motorvédö kapcsolót alkalmazunk.
A betervezett ventilátorok és szivattyúk áramkörében a védelmek és a helyi tiltókapcsolók reteszelik a mágneskapcsolók meghúzását.
A kapcsolószekrényekben a föáramköri, és a vezérlöáramköri vezetékeket különbözö színnel kell szerelni.
A kapcsolószekrényben a vezetékek anyaga sodrott vörösréz, a keresztmetszeteket feszültségesésre és melegedésre kell meghatározni.
A vezérlököri vezetékek minimum 1 mm2 keresztmetszetüek legyenek.
A kapcsolószekrényben minden készüléket a tervben feltüntetett jellel, számmal el kell látni.
A felirat anyaga tartós legyen. A kapcsolószekrényekbe csatlakozó kábeleket mindkét végükön tartós felirattal kell ellátni, melyen fel kell tüntetni a kábel kábellista szerinti sorszámát a megtáplált berendezés típusát és sorszámát, a elosztóterv szerinti sorkapocs számát, valamint az elosztóterv megfelelö oldalszámát és mezöszámát. (Mindezek segítségével a késöbbiekben könnyen beazonosítható a kábel.)
Az elölapra tervezett készülékeket csoportosan rendezni kell és a terven szereplö fogalmakat, feliratozni kell.
A villamos forgógépek mellé a karbantartási idöre történö lekapcsolás biztosítására föáramköri tiltó szervizkapcsolót kell elhelyezni. Elhelyezése a müködtetett készülék közelében legyen.
A kivitelezés folyamata
A generál kivitelezö a beruházótól közvetlenül vállalta el az épület kivitelezési munkáit. Árajánlatát a helyszín ismeretében valamint a kapott tervek gondos átvizsgálása alapján készítette és küldte meg. A generál kivitelezö egy szintén osztrák tulajdonú cég lett. Ő saját embereivel végezte az építész kivitelezést, míg a gépész és villamos munkákra egy-egy külön vállalkozót keresett. A gépészeti tervezést is a munkaadó cégem nyerte el, így az épület-felügyelet tervezésénél jó helyzetben voltam, hiszen gépész kollégáimmal könnyen tudtam egyeztetni. A villamos tervezésre kiírt pályázatot szintén egy osztrák vállalkozó nyerte, így kezdeményeztem vele a kapcsolatfelvételt, mivel az épület-felügyeleti rendszer nem csak a gépész, hanem a villamos berendezésekkel is kapcsolatban áll.
Az épület-felügyelet számára a kivitelezésre 2006. augusztus elejétöl 2006. november elejéig volt idönk. Ez elegendönek tünhet elsö hallásra, ám az eddig szerzett tapasztalatok azt mutatták, hogy valójában egyáltalán nem biztos, hogy effektív ennyi idönk lesz. Az MSR szakág véleményem szerint bizonyos szempontból nagyon kedvezötlen helyzetben van, hiszen mondhatni, hogy az utolsó szakágak között vonul fel az építkezésre. Ha már az épületgépész szerelések a végéhez közelednek, a villamos berendezések (középfeszültségü elosztó, transzformátor, kisfeszültségü elosztók, szinti elosztók) készültségi foka is majdnem teljes, csak akkor tud az MSR szakág érdemben munkát végezni. Amíg a hidraulikai rendszerek nincsenek feltöltve (fütési, hütési körök), addig nem tudjuk a szivattyúkat sem beüzemelni, ill. amíg gépész szerelések zajlanak, addig nem érdemes az épület-felügyelet számára a kábelezést sem elkezdeni, hiszen sérülésveszélynek vannak kitéve a lefüzött de bekötetlen kábelek. Ezért ha a villamos vagy gépész szerelések a tervezetthez képest késésben vannak, akkor az sajnos kihatással van az MSR munkálataira. Éppen ezért esetünkben különösen fontos, hogy az építési naplónk rendszeresen, és megfelelöen vezetve legyen, ill. ha egyéb szakág hibája következtében nem tudunk munkát végezni, akkor arról a megbízót írásban azonnal értesítsük. Ez mind a saját, mind pedig a megbízó érdekét is szolgálja.
A kivitelezés során az épületek villamos berendezéseinek létesítéséröl szóló MSZ 2364 szabvány, a 2/2002/I.23. BM rendelet, mely a tüzvédelem és polgári védelem müszaki következményeinek megállapításáról szóló rendelet, valamint az OTSZ, ill. az 1993. évi XCIII munkavédelemröl szóló törvény maradéktalanul betartásra került.
A munkaterület átadása
Ahhoz, hogy az építési területen munkát lehessen végezni, az építtetönek törvényesen, dokumentáltan át kell adnia az építési területet a szerzödésben álló generál kivitelezönek. A munkaterület átadásának idejéröl és egyéb körülményeiröl az építési szerzödés rendelkezik.
A kijelölt napon megjelenik az építtetö vagy annak megbízottja, a kivitelezö, a müszaki ellenör és az átadáshoz szükséges hatóságok, ha szükséges. Közvetlen jelenlétük nem szükséges, ha már elötte írásban elfogadták az építkezéssel kapcsolatos peremfeltételeket. A résztvevök bejárják a területet és rögzítik az építési terület határait, ill. területhatárokat.
A munkaterület-átadási feltételeit építési naplóban, illetve építési terület átadási jegyzökönyvben rögzítik.
A felvett jegyzökönyvet és az építési napló bejegyzését dátummal és a résztvevök, aláírásával el kell látni. Az itt rögzített tények a naplóbejegyzésben az építkezés egész ideje alatt alapdokumentumként szerepelnek, és fontos szerepük lesz majd az épület átadási eljárásának lefolytatásában is.
A területátvételt követöen az örzés és minden biztonsággal, biztonságtechnikával, illetve munkavédelemmel kapcsolatos feladat a generál kivitelezö kötelessége. Így nem feledkezhetünk meg a területátadást követö örzés biztosításáról, amelynek célja a vagyonvédelem, baleset megelözés, és az illetéktelenek bejutásának megakadályozása a munkaterületre.
Az építési napló
Az 51/2000. (VIII. 9.) FVM-GM-KöViM együttes rendelet az építöipari kivitelezési, valamint a felelös müszaki vezetöi tevékenység gyakorlásának részletes szakmai szabályairól és az építési naplóról rendelkezik.
A rendelet értelmében minden építési engedélyhez kötött helyszínen kötelezö építési naplót vezetni. Jegyzökönyveket, egyes szakterületek speciális ügyeiröl készült összefoglalót, munkaterület-átvételi iratokat célszerü mellékletként csatolni. Az irat tárgyát, keltezését pontosan kell beírni a naplóba, majd egy példányát a napló mellett elhelyezett iratgyüjtöbe befüzni. Az építési naplót és mellékleteit az építkezésröl még ideiglenesen sem lehet elvinni.
A naplónak nem az a rendeltetése, hogy a müszaki tervekben, szerzödésekben foglaltakat ezen keresztül módosítsanak, akár szükséghelyzetben a müszaki ellenör a tervezö helyett müszaki tervet módosítson. A módosításokat tárgyalásokon, a költségkihatások, és felelöségek tisztázásával lehet rendezni.
A tervezö és a müszaki ellenör a tervtöl eltérö müszaki megoldásokat, vagy minöségi követelményektöl való kivitelezöi eltérést köteles a naplóba beírni.
Az építés során felmerülö akadályok közlésére a napló szolgál, ilyenkor a késedelem valószínü idötartamát is közölni kell.
Az építési napló a bírósági eljárás során perdöntö dokumentum lehet (feltéve, ha azt megfelelöen vezetik).
Tervezö és müszaki ellenör csak a generál építési naplóba végezhet bejegyzést, amelyet generál kivitelezönek kell átvezetni.
Az építési folyamatok ellenörzése, és a müszaki ellenöri teendök
Az építési müszaki ellenör legjobb, ha megbízásakor megtervezi az építkezésen történö megjelenéseinek idöpontjait. Ha jelen esetben csak az épület-felügyelet kivitelezési munkáit vesszük alapul, elöre betervezhetöen vannak olyan építési mozzanatok, amikor célszerü a helyszínen lenni, ezzel a késöbbi esetleges felmerülö problémákat megelözhetjük. Ilyen építési mozzanat például:
A kivitelezési munkák ellenörzésében nagy segítségünkre lehet, egy elöre összeállított check-lista, melyben elöre megtervezhetjük, hogy milyen építési folyamatnál kívánunk a helyszínen megjelenni, és feljegyzéseket, javaslatokat készíthetünk, melyeket a megbízónk (az építtetö) felé továbbíthatunk. Egy olyan, mint általános érvényben levö check-lista nem létezik, hiszen ilyen szempontból minden létesítmény más és más, de az adott feladat ill. a megkötött Megbízási szerzödés alapján könnyen össze lehet állítani egy ilyen ellenörzö listát, ami nem csak az építés müszaki folyamatainak ellenörzésére alkalmas, hanem jogi, pénzügy, és adminisztratív feladatok ellenörzésére is megfelelö. Mindez által az építési müszaki ellenör feladata precízebbé, hatékonyabbá válhat.
A müszaki átadás
A müszaki átadás - átvétel során az épülettel kapcsolatos mennyiségi és minöségi teljesítést vizsgálják, ennek eredménye a pénzügyi végelszámolás alapja.
Az épület megrendelöjének meghatalmazott képviselöje az eljárás során szerezhet bizonyosságot arról, hogy az elkészült épület a hatályos szabványok, rendeletek a közmüszolgáltatók által támasztott követelményeknek, valamint a hatóságok építési engedélyben meghatározott feltételeknek megfelel.
Az átadás - átvételnél a kiviteli tervek, valamint a szerzödésben foglaltak szolgálnak a követelmények alapjául.
A Polgári Törvénykönyv 405. § (1) alapján az átadás napját a vállalkozó tüzi ki. Az átadás javasolt kezdési idöpontjáról legalább 15 nappal elöbb értesíteni kell a megrendelöt.
A müszaki ellenörnek a müszaki átadás megkezdése napjáig a kivitelezöktöl be kell szereznie:
Az átvett iratokat a müszaki ellenörnek még az átvételi eljárás elött át kell vizsgálnia, az esteleges kifogást, hibát, hiányosságot hiba és hiánylistaként írásban össze kell állítania.
A müszaki ellenörnek az átadás-átvételi eljárás kezdetétöl a befejezéséig jelen kell lenni. Az eljárást maga a megrendelö, vagy a döntési joggal rendelkezö megbízottja vezeti, aki általában nem azonos a müszaki ellenörrel.
Az átadás-átvétel a jelenléti ív aláírásával kezdödik. Az esetleges vitás ügyekben elsösorban a szerzödés részét képezö tervdokumentáció, valamint a minöségi követelményeket rögzítö irat az, amelyhez a teljesítmény viszonyítható.
A müszaki átadás meghiúsul, ha a kivitelezö az épület élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyeztetö állapotban kívánja átadni, pl. hiányos a tüzbiztonsági berendezés. Az ilyen esetben az átvételt meg kell tagadni.
Meghiúsul az átadás akkor is, ha a szakhatóság olyan kifogást emel, amely miatt késöbb a használatbavételi engedély nem adható ki.
Nem tagadható meg azonban az átvétel jelentéktelen hibák miatt, ha azok nem akadályozzák a rendeltetésszerü használatot, vagy úgy javíthatók, hogy az üzemeltetést számottevöen nem zavarja (pl. terepi készülékek feliratozása).
Jegyzökönyvben azt is rögzíteni kell, hogy a kivitelezönek az esetleges mennyiségi és minöségi hiányokat milyen határidöre kell elkészítenie és a teljesítést, ki igazolja.
A hiánypótlástól függetlenül az épület átadásával összefüggö végelszámolás elkészíthetö, de csak a hiányok pótlása után zárható le.
Az átadás-átvételi eljárástól számított egy éven belül az elvégzett építési (villanyszerelési) munka végeredményét, az épületet újra meg kell vizsgálni (utó- felülvizsgálati eljárás). A megrendelö készíti elö az utó felülvizsgálati eljárást és hívja meg a vállalkozókat Polgári Törvénykönyv 405. § (5)
Tárgyi épület átadásának menete
A kivitelezési munkálatokkal a szoros határidök ellenére minden vállalkozónak sikerült idöben elkészülnie, így a tervezett müszaki átadást nem kell elnapolni. Az átadás több napon keresztül zajlott, ami az épület méretének és a kivitelezés bonyolultságának köszönhetö. A szakhatóságokkal elözetesen a vállalkozók több egyeztetést, bejárást is tartottak, nehogy a legvégsö átadáskor derüljön ki, hogy valami nem felel meg az elvárásoknak. A területi illetékes tüzoltóság többször is bejárást tartott a helyszínen, folyamatosan tesztelve annak tüzjelzö hálózatát, füstelszívó ventilátorainak müködését. Ez nem csak szúrópróba szerüen történt, hanem szisztematikusan végigellenörizte valamennyi füstszakaszból érkezö jelzés következményét, kombinálva egy az egy idöben több helyröl érkezö jelzéseket, ezzel is próbálva életszerü helyzetet szimulálni. A bejárás legvégén tájékozattak, hogy az általunk kivitelezett berendezések müködés az elöírásoknak megfelelnek.
Használatbavételi eljárás
A 46/1997 (XII. 29) KTM rendelet az építési engedélyezési eljárásról szabályozza az építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat.
A rendelet az építésügyi hatósági engedélyek 6 fajtáját különbözteti meg. (3. §.a-f). A használatbavételi engedélyezési eljárásra elsösorban az 1997. évi LXXVIII. törvény, az Épített környezet alakításról és védeleméröl 44. §. (1)-(4) bekezdése, valamint a 46/1997. (XII. 29) KTM rendelet 28-34 § -a vonatkozik.
A használatbavételi engedélyezési eljárást az építtetö kezdeményezi az építési engedély alapján végzett építési munkák esetén az építési engedélyt kiadó elsöfokú hatóságnál akkor, ha az építmény, rendeltetésszerü és biztonságos használatra alkalmassá vált. A használatbavételi engedélyt az építmény használatbavétele elött meg kell kérni, és annak jogerössé és végrehajthatóvá válása után lehet csak az építményt használatba venni
A használatbavételi engedély iránti kérelem minimális kötelezö mellékletei:
ha a jogerös és végrehajtható építési engedélytöl, valamint jóváhagyott építészeti müszaki tervdokumentációtól eltértek, de az eltérés nem minösül építési engedélyhez kötött munkának, a felelös müszaki vezetö eltérésekre vonatkozó nyilatkozata, valamint az ezeket tükrözö állapottervek négy példányban.
közmünyilatkozatok és kéménysepröi nyilatkozat, - szakvélemények az engedélyezési határozat szerint.
A használatbavételi engedélyt több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetén az egyes szakaszokban megépített építményekre, ill. rendeltetésszerü és biztonságos használatra önmagukban alkalmas építményrészekre szakaszonként külön-külön is lehet kérni (ideiglenes használatbavételi engedély).
A használatbavételi engedélyezési eljárás során az építésügyi hatóság helyszíni szemlét köteles tartani. A használatba vételi engedélyezési határozatot (megtagadás és megadás esetén egyaránt) közölni kell, kézbesítés útján:
Összefoglalás
Az
Felhasznált irodalom
Dr. Bálint Julianna, Építési müszaki ellenör szakképzés
Dr. Szakács György : Minöségirányítás és szabványismeret
Dr. Csanády Károly: Építési müszaki ellenör szakképzés
Jogi ismeretek jegyzet
Kakuk Lajosné, Molnár Miklós, Építési müszaki ellenör szakképzés
Dr. Neszmélyi László, Dr. Papp Péter: Pénzügyi ismeretek jegyzet
Jurics Jolán: Az építmény- és épületvillamossági (v)
müszaki ellenör és az elektromos
tervezö kapcsolatrendszere a közép-
európai egyetem nyílt társadalmi
archívuma épülete épületgépészeti
automatika elektromos hálózatának
megvalósítása során
Találat: 3362
