Ács-allvanyozó szakmai tételek kidolgozasa

egyéb tételek

Ács-állványozó szakmai tételek kidolgozása

A tételek kérdései aláhúzott, dölt, vastag betüvel vannak szedve!

1, Ismertesse az építöiparban, kiemelten az ács-állványozó szakmában alkalmazásra kerülö kézi és gépi szerszámokat
- csoportosítása: Hasító és forgácsoló szerszámok.

Ék, balta, fejsze, tisztítóvas szekerce, Fürészek, vésök, gyaluk,
ácsbárd, vonókés ráspolyok, reszelök, fúrók
- rendeltetésük: A hasító szerszámok a fa szálirányú -hosszirány- megmunkálását teszik lehetövé. Azaz gerendák széthasítását és oldalaik faragását teszik lehetövé. A forgácsoló szerszámok a fa rostjaira meröleges, vagy ferdeszögü megmunkálást tesznek lehetövé.
- használatuk: Ék 20-30⁰-os élszöggel, a fatuskó szétrepesztésére való, acélból készül, kalapáccsal verjük a fa bütüjébe. Balta és fejsze kétélü szerszám, elsösorban nem ács szerszámok, favágásra valók. A szekerce tipikus ács szerszám, egyélü, szöghúzó is található rajta. Kalapácsként is használható. Ácsbárdot már nem használnak. Tisztítóvasat csapok, beeresztések forgácsmentesítésére, faragására használjuk. Vonókés kéregtelenítésre, élek kialakítására vagy tompítására használjuk.
Forgácsolószerszámok: Fürészek bármilyen irányú vágást lehetövé tevö szerszám, darabolásra használjuk. Sok élü szerszám, lehet csak tolásra, vagy oda-vissza vágó is. Fajtái: hasító, keresztvágó, keretes, lyuk, rókafarkú, illesztö, és hevedervágó. Vésök: egyélü szerszámok fakalapáccsal használjuk. Gyaluk: ( tokba helyezett vésök) Fém vagy fatok gondoskodik az él 45⁰-s tartásáról. Az él kb 1mm-t áll ki a tokból. Szálirányba gyalulunk, kivéve a keresztgyaluval. Fajtái: nagyoló simító, eresztö, stb. Ráspolyok: kimondottan a fák felületének finom megmunkálását teszik lehetövé. Sok élü szerszámok, fanyéllel. A reszelöket fémek megmunkálására használjuk. A fúrók: furatok készítésére alkalmas eszközük. Fajtáik: cigány, furdancs és a gépekbe fogható fa és fém fúróbetétekböl állnak.(csigafúrók)
- Müködési elveik: A kézi szerszámoknál a "vágást" és az elötolást ugyan azzal a kézzel végezzük. Ezért nagy figyelmet kell szentelni a szerszámok élezésére, fogak kihajtogatására, hogy a szerszám könnyedén haladjon a fában. Figyelembe kell venni a fa szálirányát és a megfelelö szerszám választást.
A famegmunkálás gépi eszközeinél a forgácsolási munkát mindig a gép végzi, az elötolást pedig legtöbbször az ember szabályozza, kivéve az "önetetös" gyalugépeket.
Gépi szerszámok: motoros láncfürészt darabolásra használjuk, fontos a lánc feszességének ellenörzése, olajozása és élezése. Kézi körfürész elektromos meghajtással, felülzárt alul csukódó védö burkolattal. A fürészlap lehet vídia betétes is. Forgácslapok vágására elönyös. A legáltalánosabban használt fürészgép a szalagfürész. Villanymotorhajtásuak, végtelenített fürésszalgját két tárcsa közé kell feszíteni. Állítható védöburkolattal rendelkezik. Darabolásra, hosszirányú vágásokra és ívek kivágására használjuk. Fúrógépek, ácsfúrógép állvánnyal felszerelve pontosabb munkát tesz lehetövé, az ácsfúrógép nagyteljesítményü és alacsonyabb fordulatú fa fúrásra jobb mint az általános f. gépek. Marógépek különbözö profilokat és üregeket alakítanak ki a munkadarabon. A kézi él és horonymaró terjed az ács szakmában. Gyalugépek egyengetö és vastagsági gyaluk mühelyekben és a kézi gyalugép is terjed a helyszíni, kivitelezéseken. Csiszológépek szalagos és vibrációs esetleg tárcsás fajtáit használják.
- Használatuk: a gépeket mindig rendeltetésüknek megfelelöen használjuk, lehetöleg a nagyobb teljesítményü és ipari jelzésü gépeket favorizáljuk. Mindig olvassuk el a gépkönyvét, és tartsuk be az ott leírtakat. (karbantartás, védöburkolatok visszaszerelése lapcserék után, figyeljünk a vágószerszám megengedett forgási sebessége, ne legyen kisebb, mint a gép tengelyéé.) Meghibásodás esetén szakszervizben javítassuk.

B, A munkavédelem célja: A biztonságos, egészségre nem ártalmas, a dolgozók munkaerejét kímélö munkakörülmények megvalósítása.
-Mv. Feladatai: A balesetek megelözése, és a dolgozó egészségének megóvása a munka környezeti hatásoktól.
-A balesetek megelözésének módjai: Tárgyi feltételek biztosítása és állandó fejlesztése. Pl.: gépek, technológiai berendezések, védöfelszerelések és személyi védöeszközök. Fejleszteni kell az üzemszervezési és technológiai feltételeket. Személyi feltételek: A megfelelö munkatársak kiválasztása mellett, a rendszeres munkavédelmi oktatás, és a balesetek szakszerü kivizsgálása segíti az újabb balesetek kivédését.

2, Ismertesse az építöiparban alkalmazott mérö és segédeszközöket:
- rendeltetésük: A mérö, az elörajzolás és a beállítás segédeszközei a távolság, átmérö és szögek megmérését, valamint kitüzését teszik lehetövé. Segítenek egyenesek, ácskötések megrajzolásában, ívek szerkesztésében. A beállítás segédeszközei vízszintesek és a függöleges kitüzését vagy ellenörzését teszik lehetövé.
-csoportosításuk és fajtáik: Méröeszközök: Távolságméréshez: Méröszalag max.. 50m-es, mérövesszö (régen collstok) mindkettö mm pontossággal. Tolómérö -fémipar- 0,1-0,5 mm pontossággal mér átméröt lyuk mélységet, furat átméröjét. Lézeres kézi távmérök, drágák lassan terjednek.
Rajzolás segédeszközei: Egyenes léc, távolság ismételt felmérésére is alkalmas. Csapózsinór hosszú egyenesek kitüzésére alkalmas. Ácsceruza elörajzoláshoz, derékszögek 90⁰ jelölésére alkalmas. Sablonokat is alkalmaznak ácskötések gyors felrajzolásához. Körívekhez zsinórt, rúdkörzöt, osztókörzöt szokás használni.
-beállítás segédeszközei: Függö függöleges irányt tüzi ki. Tokos vagy kömüves vízmérték, a vízszintes egyenesek és síkok kitüzését, vagy ellenörzését teszik lehetövé. Függölegest esetleg 45⁰-os emelkedöt is meghatározhatnak, de pontossága csak kis távolságok esetén elegendö, a függö mindig pontosabb. Nagy távolságok esetén szintezésre a csöves vízmértéket használjuk.
-a felállítás segédeszközei: Csigák és kötelek (kender, müanyag, acélsodrony)
- Használatuk: Méröszalagot mindig vízszintesen húzzuk ki, kb. 100N erövel feszítsük. Figyeljünk a 0 osztás nem mindig található a szalag kezdetén! (ütközövéges szalag) A belógás és a hö tágulás miatt nehéz vele pontosan mérni. A tolómérövel nagyon pontosan lehet kis távolságokat megmérni, ha tudjuk használni a nóniusz skálát. Az egyenes lécet mindig szemrevételezéssel ellenörizzük, ha szintezésre is használjuk, -tokos vízmérték ráhelyezésével- akkor a léc végeinek egyformaszélességünek kell lennie. A csapózsinór festékbe mártva, egyenesek kicsaptatását teszi lehetövé. A függöt csak nyugalmi helyzetben lehet használni. Függönek csak forgástestet használjunk! A függö felkötésének mindig a súlypont felett a f. tengelyben kell lennie. Tokos vízmértéket, vásárláskor ellenörizzük, általában +/- 1-2mm tévednek méterenként. Ezért ne toldjuk meg hosszú léceken használva. (max. 3m-ig) Csöves vízmértéket 50m-ig használhatunk egy lépésben. ~1mm pontossággal! Figyeljünk a légmentes feltöltésre, (tömlö "U" alakban) szelepek nyitva legyenek, és ne legyen hö különbség a tömlö két vége között! Vízszintes lemezek ellenörzésénél (pl. zsinórpad) tegyünk függöleges rudakat a lemez sarkaihoz, azonos magasság megjelölésével. A csöveket így nem kell elfektetni mérés közben. Csigák mindig legyenek 10 szeres átméröjüek, mint a kötél, mellyel használjuk. A felfüggesztésükre legyünk körültekintöek a drótozás nem szabályos, amit a leggyakrabban alkalmaznak a pipafa végén! A legjobb csavaros rögzítést alkalmazni. A köteleket munkába állás elött illik ellenörizni, szemrevételezéssel, 8 szoros túlterheléssel. A kenderkötelet mindig szárazon tartsuk! Kötelet elvágni csak bandázsolás után szabad. Acélköteleket kesztyüvel fogjunk meg. Daruk mellett kötözö vizsgát tett személy, vagy a darukezelö által kioktatott betanított munkás kötözhet.
B, Ismertesse a foglalkozás-egészségügy tárgykörét.!
A foglalkozás-egészségügy a munkavédelem egyik fö ága. Olyan szervezési intézkedések és egész-ségügyi-müszaki eszközök rendszere, amelyek megakadályozzák vagy csökkentik az ártalmas termelési tényezök hatását a dolgozókra. Foglalkozik a foglalkozási betegségek megelöz 424g65e ésével, annak müszaki és egészségügyi megelözésével.
Foglalkozási ártalmak: - fizikai ártalmak, -porártalmak, -vegyiártalmak, -foglalkozási fertözések.
Foglalkozási betegségek: A foglalkozási ártalmak hatására jönnek létre. Lehetnek specifikusak, ha közvetlen összefüggés mutatható ki az ártalom és a megbetegedés között. (zaj-halláskárosodás) Nem specifikus a f. betegség, ha a kapcsolat egyedileg nem bizonyítható. (reuma és hütöházi munkahely) Pl.: Kenderláz-kötélgyárakban. Szilikózis-bányákban. Süketülés- zajos munkahelyeken.

3, Ismertesse a hagyományos fakötések, - rendeltetését:
A hagyományos fakötések kettö vagy több fa elem (gerenda) közötti kapcsolódást tesz lehetövé. Így faszerkezetek jöhetnek létre, melyek elsösorban nyomóeröket képesek átadni egymásnak. Tapasztalati úton jöttek létre, kötöelemet nem tartalmaztak, nem voltak méretezve, így általában túlméretezettek (pazarló faanyag felhasználás). A faanyagot a kötés helyén gyöngítették.( pl.: csapkötések)
- csoportosítását: - szélesítések és toldások: síkban fekvö pallók és deszkák között.
- illesztések: mint fent, de gerendák között.
- ütközések vagy tompaillesztések: azonos tengelyü gerendák toldására.
- lapolások: egy síkban fekvö gerendák toldási módja, vagy keresztezödése esetén alkalmazzuk.
- rovások: egymást párhuzamos lapjaikkal érintö kitérö tengelyü ger.-ák helyzetét rögzítö fakötés.
- horgolások: vízszintes és ferde kitérö helyzetü fagerendák kötése.
- beeresztések: azonos síkba fekvö gerendák kötését teszi lehetövé, úgy hogy a nyomóeröt átadó rúd, teljes felületével behatol a másik gerendába.
- csapkötések: azonos síkba fekvö, egymással szöget bezáró gerendák kötési módja, ahol a csap az elmozdulások megakadályozásában segít.
Hagyományos fakötések csoporton belüli felsorolása, + méretezési paramétereikkel:
Illesztések: Hevederrel, köldökcsappal, ferde, félhornyos, ékes, hornyos és vendégeresztékes illesztések. Ide tartoznak a takaróléces és zsalugáteres deszkaszélesítések. Gerendák között egyenes vagy ékes oldalillesztést alkalmaznak. Különösebb méret megadások nincsenek, az ékes illesztések mindig tompaszögüek!
Ütközések-toldások: Egyenes vagy ferde ütközés. Mindkettö alátámasztás felett készíthetö. Ácskapoccsal rögzítették. Napjainkban fém hevederekkel és csavarkötéssel készülnek. A ferde ütközésnél a gerenda végek 2/1 arányba hajlanak.
Rovások: Fajtái: egyszerü-, kettös-, kereszt-, fecskefarkú- és félfecskefarkú sarokrovás. A rováskötéseknél a faelemeket csak 2-3 cm mélységben munkáljuk meg!
Horgolások: Fajtái: egyszerü-, éltompításos-, fészkes-, és csapos fészkes horgolásokat különböztetünk meg. A korszerü fakapcsolások ellenére a horgolások nem vesztettek jelentöségükböl! A bevágás a ferde helyzetü gerenda max. 1/3-a és legalább ¼-e, de legalább 3 cm.
Beeresztések: Fajtái: egyenes-, ferde-, kettös ferde-, utóbbiak csappal is és a ferde csonka beeresztés. A beeresztések 3-6 cm mélységüek, és a fák egész szélességükben megmunkáltak. A ferde beeresztések a gerenda végétöl 2~3 szor a g. magasságával beljebbkezdödnek. A két faelem szögfelezöében képzödik a beeresztés homloka. Kettös ferde beeresztést nem azonos mélységben készítjük. 3 illetve 6 cm-re legyenek a kötögerenda felsö síkjától lefele.
Csapkötések: Egyenes-, ferde-, bél-, váll-, ollós-, és ferde csonka csapkötések. A kötések szabályai: A csap 1/3-ad szélességü legyen. A lukjába nem érhet le ~5 mm! Tehát csak a vállakon támaszkodik.
Ismertesse kiemelten a lapolásokat, gyakorlati szerkezeti példákon bemutatva
Lapolások: Egyenes és ferde lapolásokat különböztethetünk meg, ütközésük is lehet egyenes vagy ferde. Húzóerö átadására is képes kötés az egyenes fogas rálapolás. Csappal és ékkel is lehet kombinálni az utóbbiakat. A kötések hosszai 3 x ger. magassága. Napjainkban két-két csavarral is rögzítik. Gerendatoldásra való az iszkába kötés, már nem használják. A lapolások lehetnek: meröleges-, ferdeillesztésü rálapolások. A vég vagy bekötö rálapolások a "T" alakú csatlakozások lapolásai. Ezek lehetnek fogas-, fecskefarkú-, egyszerü-, és ferde bekötö rálapolás. Az egyenes lapolások a fa elemek ½ -ted részének megmunkálásával végezzük. A fogas lapolások 5/8 - 3/8 -ad, a fecskefarkú lapolások pedig 1/6~1/5 arányú megmunkálást igényelnek.

B. Ismertesse a munkáltató mv. feladatait:
Gondoskodnia kell: -munkavédelmi feladatok meghatározásáról, a végrehajtás irányításáról és ellenörzéséröl; - A mv.-i észrevételek elbírálásáról.
-A munkahelyre vonatkozó szabályzatokban leírt mv. követelmények és feladatok meghatározása.
Továbbá kötelessége a :
-A gépek és berendezések felülvizsgálata, rendszeres karbantartása, hibáinak kijavítása.
-üzemi balesetek bejelentése, nyilvántartása, kivizsgálása, szükséges intézkedések megtétele. Stb..
A munkavállalók kötelmei:
- a munka feladatokat a munkavédelmi szabályok megtartásával ellátni.
- részt venni az üzemi balesetek, foglalkozási betegségek elhárításában.
- mv. ismereteket elsajátítani, és alkalmazni.
- idöszakos orvosi vizsgálatokon megjelenni.
- a munkahelyen biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban megjelenni.
-a gépeket és berendezéseket rendeltetés szerint használni, karbantartani.
- a mv védöfelszereléseket és eszközöket használni.
- fegyelmet és rendet tartani.
- a veszélyhelyzeteket jelenteni vagy kiküszöbölni köteles.

A munkavállaló jogai:
- megkövetelheti az mv. szempontból szükséges védö felszereléseket, védö eszközöket, esetleg tisztálkodási szereket.
- a kollektív szerzödésben foglalt juttatásokat követelheti munka adójától.

4, Ismertesse a hagyományos fakötéseke föbb csoportjait
- alkalmazási területüket: A hagyományos ácskötéseket egyre kevésbé használjuk, mivel kivitelezésük munkaigényes, lassú, a fa elemeket gyengíti a kötés helyén. Azok a hagyományos ácskötések maradtak használatban, melyek egyszerüen kivitelezhetök, vagy nehezen helyettesíthetök korszerü ácskötésekkel. Találkozhatunk velük a tetöszerkezetekben, az állványozási munkáknál, és a dúcolási munkákban.
Készítésük módja: A zsinórpadról "felvett" helyeken, derékszög segítségével felrajzolják a kötések lakját, - a kötési szabályok betartásával - fürésszel és vésövel megmunkálják a két fa elem érintkezö felületét max. 5mm pontatlansággal. Az egymásra helyezett gerendákat régen ácskapoccsal, manapság sokszor csavarkötéssel, vagy szeg kötéssel rögzítik.
Csoporton belüli felsorolás: A 3-as tétel tartalmazza!
Csapkötések és horgolások, szerkezeti példákon bemutatva:

A horgolások nagy számban fordulnak ma is elö, például: fészkes horgolás a talpszelemen és a szarufa között, vagy az egyszerü horgolás taréjszelemen és a szarufák között.

B, Ismertesse a munkahelyek munkavédelmi követelményeit!

Az ács szakmában legtöbbször a szabad ég alatt, tehát mühelyen kívül dolgozunk. Így a fütés , szellöztetés, megvilágítás problémáival nem kell foglalkoznunk. A helyszínre telepített gépeket -legalább fedett tárolóba- technológiai sorrendbe telepítsük, lehetöleg közel a faanyag "raktár" és a felhasználási hely közé. Hagyjunk közlekedö utakat, biztosítsunk wc. és tisztálkodási lehetöségeket. Mindig legyen mentöláda, és mobil vagy sima telefon, a munkahelyen. Használjunk segédeszközöket nehéz fizikai munka megkönnyítésére. Kívülállók elöl zárjuk le a munkahelyet, föleg zsalu és állvány bontásakor! Jelöljünk ki dohányzó helyet, ha igény van rá. Üzemanyagot nyílt tárolóban tároljunk de elzárva. A villanyáramot szigetelt vezetéken vezessük vagy a levegöben oszlopokon, vagy pallók között a földön, esetleg föld alatt.

5, Ismertesse a korszerü fakötések, fakapcsolások:
-rendeltetését: Faelemek kötésére alkalmas kapcsolási mód, mely lehetövé teszi, hogy a kötések nem csak nyomóeröt, hanem húzó és nyíróeröket is felvegyenek.
Jellemzöi: A kötéseket erötani számítások alapján méretezik, a kötöelemek elenyészöen gyengítik a kötés helyén a fa végeit, ezért anyagtakarékosabb szerkezeteket lehet készíteni. A kivitelezés ideje jelentösen csökken, a hagyományos ácskötésekkel szemben.
- csoportosítása, fajtái: - szegezett kötések
- szeglemezes kötések
- szegezölemezes kötés
- csavarozott kötések
-betétes kötések
-ragasztott kötések
-részletesen a szegezett és ragasztott kapcsolási módokat:
A szegezett kapcsolással deszkákat, pallókkal, gerendákat köthetünk össze, úgy hogy a fa elemek alig gyöngülnek. Szegezés szabályai:
- Szeget csak nyíró igénybevételre szabad igénybe venni.
- A bütübe vert szeg nem teherviselö.
- Egy kötéshez legalább 4 szeget használjunk, az erö irányában legfeljebb 15 szegsor lehet.
- 6mm-es szegátméröig nem kell eléfúrni a szegnek, nagyobb átméröknél 09*D vastagságú elöfúrást alkalmazunk.
- Lehetöleg kétoldali szegezést alkalmazzunk, eltoltan!
- Bükk és akácfát nem szegezünk.
- A kiálló szegeket szálirányba elhajtjuk. A szeg ideális hossza a faelemek vastagságának 6/7-ed része.

- Rozsdásodásnak kitett helyeken horganyzott szegeket alkalmazunk.
- Ha a szeg repeszti a fát a hegyére ütve csökkenthetjük a repedezésre való hajlamot, vagy vékonyabb szeget használjunk.
Ragasztott kapcsolatok:
A kivitelezö építöiparban ritkán használják, de az elöre gyártott ragasztott tartók egyre terjednek.
A ragasztók olyan készítmények, melyek adhéziós -idegen anyaggal-, kohéziós -belsö kötöerö- erövel rendelkeznek, így megszilárdulásuk után összekötik a fa felületeit.
Ragasztók fajtái:
Ma már gyakorlatilag csak mügyantaragasztókat használnak. Legjobban terjedö ragasztó típus a diszperziós ragasztók. A víz elszáradásával kötnek. (fagyveszélyesek! ). A kétkomponenses ragasztók igen erösek, de a keverési arányukra oda kell figyelni. A kontaktragasztók nem terjedtek el a faiparban.
Alkalmazásuk: A fa felületek megmunkálása lehetöleg nagy felületen, majd por és zsírmentesítés.
A ragasztó felhordása, száradási fázis után, a felületek összeszorítása, kötés után kész a szerkezet, a rögzítés elengedése. A ragasztás erössége függ a felületek nagyságától a ragasztó fajtájától és az összeszorító erö nagyságától.

A fának száraznak kell lennie ~15%, és meleg fedett helyen célszerü ragasztani. Figyelni kell a fa elemek jobbos és balos oldalaira is, nehogy a vetemedés "húzza széjjel" a ragasztást. Ragasztást nem szokás más kötésekkel kombinálni, mert nagyon rideg kötés, így amíg el nem enged, más kötések nem is dolgoznak még!

B, Ismertesse a villamosság biztonságtechnikáját,
-a villamos áram élettani hatását: Az emberi szervezeten átfutó elektromos áram mennyiségétöl függ élettani hatása. Kis árammennyiség bizsergést, nagyobb izomgörcsöt, majd szívizom görcsöt, légzés leállást, szívkamralebegést (ájulás lép fel az utóbbi 3 esetben) okoz. Körülbelül 0,5 Amperes áram áthaladása a föbb testrészeken halálos kimenetelü lehet! Jóval nagyobb áramok égési sérüléseket is okozhatnak.
Érintés védelem: A vezetékeket és a villamos gépeket mindig kétszeresen szigetelik. A szigetelés megsérülése esetére földelés, nullázás, vagy törpefeszültség alkalmazásával védekezhetünk.
Villamos berendezések üzemeltetése: A gépkönyvben leírtak szerint használjuk és tartsuk karban, ha meghibásodást, vagy áramütést észlelünk a gépet vigyük szervizbe. Soha se kössünk ki biztonsági kapcsolókat, ne "patkoljunk" meg biztosítékot, és kerüljük a gép nedves helyen való tárolását, használatát.
Villámvédelem: A villámok ellen megfelelöen méretezett villámhárítóval védekezhetünk, mely a földel, kis ellenállású vezetövel van összekötve. ~60-os szögben nyújt védelmet az alatta elhelyezkedö épületeknek és embereknek.

6, Ismertesse a fém kötöelemekkel készülö korszerü fakötéseket.
-rendeltetését: Faelemek kötésére alkalmas kapcsolási mód, mely lehetövé teszi, hogy a kötések nem csak nyomóeröt, hanem húzó és nyíróeröket is felvegyenek.
-csoportosítását:
- szegezett kötések
- szeglemezes kötések
- szegezölemezes kötés
- csavarozott kötések
-betétes kötések
-részletesen elemezze a csavarkötéseket, valamint a csavarozott fakapcsolási módokat.:
A csavarozott kötéseknél anyáscsavarok adják át az eröt az egyik faelemröl a másikra. A fákba fúrt lyukakba helyezik el a csavarokat merölegesen az erö irányára. A kapcsolat lehet egy-, vagy kétnyírású. (a kétnyírású a jobb) A csavar jele M 16*100 a 16-os szám a csavarszár névleges átméröje a második szám a csavarszár hosszát jelenti.
Csavarkötés szabályai:
Az erö irányában legfeljebb 6db csavarsort szabad elhelyezni.
A csavarlyuk átméröje megegyezik a szár átméröjével. Mindkét végére alátétet helyezünk! (Az alátét oldalhosszai legalább 3* csavarszár átmérö.)
Teherviselésre legalább 12-es, füzöcsavarnak minimum 10-es csavart használjunk.
A csavarokat is célszerü az egyenes vonal helyett eltoltan (1/2 csavar átmérövel) elhelyezni.

7d

A csavarok legkisebb távolsága a rostokra meröleges irányban egymástól 3,5d, a fa szélétöl pedig 2,5d, ahol a d a csavar átméröje.
Gömbfát pallóhoz úgy csavarozunk, hogy a gömbfát megfaragjuk ~4*d hosszban.
Ide tartoznak még a betétes kapcsolási módok: -keményfabetétes, zárt és nyitott gyürüs acélbetétek, és a buldog, aligátor fogas tárcsák. Ezeket is csavarok fogják össze. Az acél gyürüket középen fogják át a füzöcsavarok, a fabetéteknél felváltva váltják a betétek és a csavarok egymást.

B, Ismertesse az anyagmozgatás veszélyforrásait,
- az anyagmozgatással kapcsolatos munkavédelmi elöírásokat: Kézi anyagmozgatás szabályai: - 16-18 éves fiuk 20 kg terhet vihetnek maximum 60 m távolságig, 18 év felett 50 kg terhet maximum 90 m-re, 10% emelkedön pedig már csak 30 m-re. Ezen távok felett de alatta is érdemes segédeszközöket igénybe venni! Teher megfogása: szilárd, biztos fogást kell keresni. Az éles, forró, maró anyagokat védökesztyüvel fogjuk meg. A teher felemelését, mindig egyenes gerinccel végezzük. A vállon szállításhoz a terhet fel kell segíteni. A teher szállítása: Jó állapotú közlekedö utakat kell biztosítania munkahelyen. Hosszú fémtárgyaknál figyeljünk az elektromos légvezetékekre. A teher levétele: Megfelelö helyet kell biztosítani a leteendö tárgy számára. Figyeljünk arra, hogy az ujjunk ne maradjon a tárgy alatt! Itt is figyeljünk a gerincünk helyzetére.
Csoportos anyagmozgatás: Az egyik dolgozót bízzuk meg az irányítás feladatával. A csapatot állítsuk magassági sorrendbe, és használjunk megfogást könnyítö eszközöket, pl: gurtni.
- az anyagmozgatás segédeszközökkel, gépekkel: Talicska, kézikocsik, kézi emelötargonca, japáner a megfelelö szállítóút elkészülte után jelentösen könnyíti és gyorsítja a szállítást. A gépi szállítás eszközei motoros targoncák, daruk végzik, melyeket csak kiképzett vezetöi engedéllyel rendelkezö gépkezelö vezethet. A darukat sokszor szükséges kívülröl irányítani, a kötözést csak kiképzett kötözö vizsgával rendelkezö dolgozók végezhetik. A szállítási útvonal megfelelö minöségü biztosítása itt is nagyon fontos.

7, Ismertesse az épület szerkezeteket:
- Csoportosítása: Az épületek egyes részei az épületszerkezetek.

Helyzetük alapján lehetnek térelhatárolók és térosztók.

- külsö teherhordó falak. - válaszfalak, belsö teherhordó falak,
- felsö födém, tetöszerkezet. - belsö födémek.

Rendeltetésük szerint lehetnek: teherhordó és nem teherhordók.
Teherhordók: alapok, föfalak, födémek lépcsök és tetöszerkezetek koszorú nyílásáthidalók..
Nem teherhordók: válaszfalak, kémények, szellözök, nyílászáró szerkezetek.
Teherhordó a szerkezet, ha saját súlyán kívül más szerkezetek súlyát is viseli, esetleges terheket is viselhet.
Beszélhetünk ideiglenes és végleges szerkezetekröl is. (pl.: állványok és alapok,)
- fogalmait, fajtáit: Alapok az épületek állandó és ideiglenes terheit adják át a talajnak, úgy hogy az egyenlötlen süllyedéseket elkerüljék. Fajtái: Pont, sáv, lemez alapok, mélyalapok: kút, szekrény, fúrt, vert cölöpök, résfalak.
Falak: függöleges helyzetü térelhatároló, vagy osztó szerkezetek a födémek terheit továbbítják az alapokra, höszigetelö funkciójuk is van. Fajtái: föfalak (40-, 38-, 30,- 25cm-es méretekben) és válaszfalak: (12-, 10-, 6cm-es méretekben)
Szigetelések: Megvédik az épületszerkezeteket a nedvesség káros hatásaitól. Fajtái: bitumenes lemezek, folyékony bitumenes máz kenések, müanyag, vagy fémlemez szigetelések.
Födémek: Az épület belsö tereinek vízszintes, vagy ferde elválasztására való ép. szerkezet. Viseli a hasznos terheket, a koszorúval együtt összefogja a falakat, merevíti az épületet. Fajtái: gerendás- béléstestes födémek, (acél beton fa, és FERT gerendás) födémpallós-, monolit, sürü gerendás.
Koszorúk: A födémek magasságában elhelyezkedö monolit beton szerkezet. Összefogja a falazatot, merevíti az épületet az oldal nyomóerökkel szembe. Pl: szél. Csak helyszínen készített fajtája létezik.

Tetöszerkezetek: A legfelsö födém felett helyezkednek el. Feladatuk az idöjárás hatásai ellen megvédeni az alatta fekvö épületet. Héjazatból és tetöszerkezetböl áll. Fajtái: lapos és magastetök: üres, torokgerendás, kétállószékes stb.
Lépcsök: Különbözö magasságú szintek között teszik lehetövé a közlekedést. Födémeket kötnek össze. Fajtái: alak szerint: egykarú, többkarú, íves, húzott, lépcsök. Anyaguk szerint: föld, kö, beton, vasbeton, acél, és fából készült lépcsök készülnek.
Léteznek még: - nyílászáró-, kémény-, villany-, gépészeti-, burkolat-, szerkezetek.
Teherhordó szerkezetek rendeltetése: (alapok, falak, födémek) lásd fent.
Ismertesse részletesen a födémszerkezeteket:
- Beton gerendás födémek: E, M, F, jelü gerendákból, és PL: EB 19/60 jelü béléstestekböl készítik.
A gerendák 45 vagy 60 cm távokra fektetik, hosszuk 60 cm-es lépcsökben növekszik. A fal mellett 3 cm-t emelni kell állványzattal, középen túlemelést kell biztosítani, alá dúcolással. Túlemelés mértéke fesztáv/200 ~ fesztáv/300 arányú legyen!
- A FERT födémek hasonló kialakításuak, de a gerendák csak félkész állapotban vannak elöre gyártva. 6m fesztáv fölött, 1/3-dokban alá kell dúcolni, és túlemelést adni.
- Monolit beton födémeket (alul és felülbordás is lehet) állványzatra építjük a zsaluzatot, melyet túlemelünk, majd vasszerelés és betonozás után (~ 3 hét) kizsaluzunk. (Kizsaluzást mindig a legnagyobb lehajlás helyén kell kezdeni, a leeresztö szerkezet leengedésével.)
- PK és PS födémpalló (gerenda és béléstest egyszerre.) ácsmunkát nem igényel alkalmazása.

Fagerendás födémek: Régi épületeknél kötögerendás födémeket alkalmaztak. Fajtái:

A

A-A metszet

Deszka borítás

Tengelytáv maximum 1 m

B, Ismertesse a biztonságos munkavégzés személyi feltételeit:
- munkaruha: Az ács munkakörben kötelezö a pamut anyagú munkaruha, az acélbetétes bakancs, és a védösisak használata. Védökesztyü és vállvédö valamint kikötö kötél használata is indokolt egyes munkafázisoknál.
Üzemi balesetek okai: Általában több tényezö azonos idöpontban való elöfordulása váltja ki a baleseteket. Minden balesetnél van egy, vagy több veszélyforrás. Ezek csak akkor okozhatnak balesetet, ha a dolgozók nem körültekintöen, szabályszerüen járnak el a veszélyforrásnak megfelelöen. Ezután már csak figyelmetlenség, szórakozottság, ittasság, vagy más nem a munkahelyre való viselkedésforma szükségeltetik, a baleset bekövetkezéséhez.( PL: veszélyforrás = magasban végzett munka, szabálytalanság = nem kötik ki magukat, vagy nincs korlát, magatartási hiba = "hülyéskedés", ittasság, figyelmetlenség és megtörténhet a baj. Sok esetben így sem következik be baleset, de ezeket a kvázi baleseteket is ki kell elemezni, és a hibákat azonnal kiküszöbölni.)
- elsösegélynyújtás módjai: Feladatunk az orvos megérkezéséig a sérült állapotának rosszabbodásának megakadályozása. Ezért tájékozódjunk, hogy mi is történt a sérülttel, vizsgáljuk meg! Ha komoly a baleset, azonnal hívjunk mentöt! Gyözödjünk meg arról, hogy a sérült tudatánál van-e, légzés, pulzus észlelhetö-e. Ájultat biztonsági oldalfekvésbe helyezzük, nyelvet kihúzzuk, azonnal élesszük. Amennyiben nem tapasztalunk életjelenségeket, akkor haladéktalanul kezdjünk hozzá az újra-élesztéshez. (mesterséges lélegeztetés, szívmasszázs) Amennyiben a gerincsérülés gyanúja áll fenn, ne mozgassuk a beteget. (leesésnél!) Égés és vágott sebeket kössük be. Csonttöréseket rögzítsük és orvoshoz szállítsuk a beteget. Ütöeres vérzést kezünkkel a sebbe nyúlva szorítsuk el a vérzést, azonnal hívjunk orvost! Mentök, tel: 104. A telefonnál várjuk meg a mentösök visszahívását!

Koszorú elé helyezett höszigetelés

Lehajtott höszigetelés

8, Ismertesse az épületfizikai alapfogalmakat,
- a hö és a hangszigetelés lényegét: A höszigetelés az épületek fütési energiájának gyors elszökését gátolja meg. Nyáron az épületek gyors felmelegedését is gátolja. A hangszigetelés, épületek vagy lakások esetleg födémek közötti zajok terjedését gátolja. A höszigetelö anyagok általában jó hangszigetelök is.
- a höhid gyakorlati megakadályozásának módjait a különbözö épületszerkezeti elemeken:
A höhid ott jön létre, ahol az épület szigetelésén valamilyen okból lyuk keletkezik és itt egyrészt sok höenergia, másrészt a lehülö épületszerkezeten kicsapódó pára okoz gondokat. Tipikus hely a koszorú környéke.

Épületfizikai alap fogalmak.
Az anyagok elemi részecskéinek mozgási sebességét, az anyag hömérsékleteként mérhetjük. A hö a szilárd testekben hövezetéssel, folyadékokban és gázokban höáramlással, légüres téren keresztül pedig hösugárzással is terjed. Az épületek határoló szerkezetein rengeteg höenergia szökik meg. Ezért a fütésszámla csökkentése érdekében nagy gondot fordítanak az épületek Hötechnikai méretezésére. A legfontosabb tényezö a höátbocsátási tényezö jele: K, amely megmutatja egy-egy anyagfajta valódi összetett höveszteségét, egységnyi felületen 1 C⁰-ós hö különbség mellett Mértékegysége a W/m²×⁰K. A höveszteséget a Q=F×K×(t₁-t₂) képlettel lehet kiszámítani, ahol F= a szerkezet felülete, K= höátbocsátási tényezö, t₁= elöirt belsö hömérséklet t₂= külsö hömérséklet. Az épület minden határoló szerkezetére külön kiszámítják és összegzik a höveszteséget.

B, Ismertesse a nehézállványok építésének, és bontásának munkavédelmi elöírásait!
Építés: Az állványt a falszerkezethez 30 cm-en belül helyezzük el, munka közben a védöfelszereléseket kötelezö használni. Az állványra nem mászhat fel ittas, szédülös, vagy émelygést okozó gyógyszer hatása alatt álló ember. Az állvány "lábainak" állítása közben mindig gondoskodjunk ideiglenes megtámasztásokról, amíg a véglegesek el nem készülnek. A ferde dúcok 45⁰-os szög alatt támasztanak. A feljáró létrákat használjuk, az állványelemek maximum 3m-re lehetnek egymástól! 2m felett kétsoros, lábdeszkás korlátot kell készíteni. Szükség esetén hálóval, vagy védötetövel kell ellátni az állvány egyik oldalát. Az állványelemeket mindkét irányban merevíteni kell!(andráskersztekkel) Az állványok szélessége: - vakoló állványok 0,5m
- csöállványok 0,6m
- falazó állványok 1,00m
A nehéz állványokon egyirányú közlekedés és anyagszállítás is történik akkor szélességét 1,00-re kell növelni. Ha följáró készül annak lejtése legfeljebb 40⁰-os lehet 80cm felett korlátot kötelezö építeni hozzá, csúszás ellen 40cm-ként lécezéssel ellátni.
Bontás: A bontásra kerülö szerkezete, el kell zárni, csak az ácsbrigád dolgozhat a munkahelyen. A bontott anyagokat ledobálni az állványról tilos, kötéllel engedjük le! Az állványt fentröl lefelé bontjuk, szintenként. Az állványelemeket megtisztítva rendbe rakva kell tárolni a munkahelyen. Az állványpallókat zsaluzásra felhasználni tilos!

Fedett gépszin

Egy lehetséges ácstelep elhelyezési vázlata

Az építkezés helyszíne.

Szabadtéri összeszerelö munkahely.

Hulladék tároló

Kész árú tároló

9, Ismertesse az építészeti alap fogalmakat,
- organizációs tervet: Az organizáció: szervezést jelent. Nagyobb építkezéseknél a tervezö organizációs tervet is készít amely tartalmazza: - az anyaglerakó helyeket, közlekedési utakat.
- az ideiglenes, vagy végleges energia ellátást.
- víz vételi lehetöséget, esetleg csatorna építés,
nyomvonalát
- helyszíni építési segéd üzemek elhelyezését.
- az építkezés segédüzemei: ácstelep:

- Vasszerelö segédüzem.
- Asztalos segédüzem.
- Lakatos segédüzem.
- Ezeken kívül más szakipari mühelyek is telepedhetnek az építés helyszínére, ha ez gazdaságossá teszi az építést.(üveges,)
Figyeljünk a telephelyek megközelíthetöségére, közlekedö utak kijelölésével, kitáblázásával, egyirányúsításával. Minimális szélessége: 3m! A telephelyeket, nem mindig veszik külön-külön körbe kerítésekkel. A raktáraknak mindig zárhatóknak kell lenniük.

B, Ismertesse a tetöszerkezetek építésénél betartandó mv. elöírásokat:
A tetön való munkavégzésnél szükségesek az egyéni védöfelszerelések, és a védööv, melyet mindig valamilyen rögzített gerendához kössük ki. Pl: talpszelemen, szarufa, ha már rögzített. A tetön csak józan, szédülést nem okozó gyógyszert fogyasztó dolgozhat! Akinek tériszonya van, szintén nem végezhet munkát a tetön. Mindig legyünk megfontoltak a tetön, faanyagok szállításánál, és felállítás közben történhetnek meg a legkönnyebben a balesetek. A felállításkor pipafával emeljünk, mint alulról tolva állítsuk a szaruállásokat. 45⁰-nál magasabb hajlásszögü tetökön legalább két embernek kell párban dolgoznia. A köteleket munka kezdéskor ellenörizzük szemrevételezéssel, ha gyanús a kötél külalakja 8×-os túlterheléssel ellenörizzük. Daru által emelt teher alá sose álljunk! Ha kötéllel emelünk, oldalról húzzuk a kötelet. A csigának 10× nagyobb átméröjünek kell lennie, mint a kötélnek. Vigyázzunk leszabáskor a motorfürésszel végzet munka közben. A m. fürésznek a lánca nem lehet laza, élezetlen, és az olajzójának is müködnie kell. A féknek kifogástalan állapotban, lendületre automatikusan befékeznie kell. A munkahelyen mindig legyen elsösegély láda, telefon.

10 Ismertesse az építöipar, ezen belül az ács-állványozó szakmával kapcsolatos müszaki és gazdasági ügyintézést,
- építési napló: Tartalma: Fejlécén tartalmazza az aznapi létszámokat, munkagépeket, idöjárási feltételeket. Ezután felsorolják benne az aznapi munkafolyamatokat. Az építési naplóba rögzítik a beruházó észrevételeit, rendelkezéseit, a kitüzések adatait, a tervezö módosításait. A kivitelezö észrevételeit is itt teheti meg. Betonozáskor az eltakart szerkezetek miatt engedélyt kell kérnie a naplón keresztül, a beruházótól. Csatolni kell hozzá azokat a jegyzökönyveket, melyek nem az építési naplóban vettek fel. A naplót kötelezö megöriznie a kivitelezönek az építés befejezése után is. Másodpéldányait a beruházó teszi el.
- Felmérési napló:
Naprakész állapotban kell tükröznie az építkezés állását. Az elvégzett munkát jegyzik benne tételesen. A beruházó képviselöje ellenörzi és 8 naponként igazolja az elvégzett munkát aláírásával.
- Munkavédelmi napló:
Kötelezö a munkahelyen tartani, és az új dolgozóknak, vagy a megváltozott munka körülmények miatt, az egész brigádnak, új balesetvédelmi oktatást kell tartani, melyet a M. naplóba rögzítenek vagy csatolják hozzá a baleseti oktatási jegyzökönyveket. A kioktatott dolgozóknak aláírásukkal kell hitelesíteniük, hogy megértették a helyes magatartási szabályokat Az elöforduló baleseteket, benne rögzíti az építés vezetöje.
- Sávos ütemterv készítése:
Az építésvezetö és müszaki ügyintézök, normák alapján meghatározzák az egyes munkafázisok idö, gép, anyag és emberi eröforrások mennyiségét. Ezekböl az adatokból idösávokat (vonalakat) képeznek, melyek az építés különbözö fázisait szimbolizálják. Így lehet elöre meghatározni az építkezés egész folyamatát, befejezésének idejét, mikor mire lesz szükség az építés folyamán, és milyen mennyiségben.
-Árajánlat készítése:
A fent elmondottak alapján, az anyagmennyiségek, és más eröforrások ismeretével, költségvetés készülhet, melyben az aktuális árakkal való beszorzással, megmondható az építmény bekerülési ára. Ezután tehet a kivitelezö árajánlatot, mely tartalmazza még a remélt hasznát és biztonsági tartalékokat az esetleges garanciális hibák elhárítására.
-Számla összeállítása:
Amikor a beruházó tételes elszámolás alapján fizet, akkor a felmérési napló, és a ÉKN vagy más norma könyv tételeiben szereplö normák szorzatai adják a beépített eröforrások mértékét. Ezt a megállapodási árakkal szorozva kapjuk a tételek árait. Megállapodás szerint a kivitelezö összeállítja a rész számláit és benyújtja a beruházónak, vagy az építtetönek.

B, Ismertesse a hagyományos zsaluzatok építésénél és bontásánál betartandó munkavédelmi elöírásokat!
- Építése: A zsaluzatokat úgy kell kivitelezni, hogy az állékony, alaktartó legyen az építés valamennyi fázisában. Zsaluzó elemek összeépítéséhez és bontásához, 50cm széles munkaállvány szükséges. A zsalutáblákba vert szögeket szálirányba hajtsuk el, ha azok kilógnak. Magasban végzett munkáknál kikötéssel, vagy korláttal kell a munkaterületet biztosítani.
- Bontás: A kizsaluzás helyszínét le kell zárni idegenek elöl. Kizsaluzás elött meg kell gyözödni a szerkezet állékonyságáról, figyelembe véve a fesztávot (7m felett a munka irányítójának mindig a helyszínen kell tartózkodnia) és a hömérsékletet. (10-5 ⁰C napi átlaghömérséklet között a beton fele "sebességgel" köt! 5-0 ⁰C között már négyszer annyi idö kell a kötéséhez, amely normál körülmények között 28 nap alatt zajlik le!) A kizsaluzást két lépésben végezzük, elöször a legnagyobb lehajlás helyén az állványleeresztö szerkezeten engedünk ~1-2 cm-t, majd a többin is. Ha a szerkezet nem ereszkedik le, a túlemelés mértéke alá, elbonthatjuk a szerkezet. Oldalzsalukat pár nap után már bonthatjuk betonozás után. A zsaluzat tábláit kötéllel engedjük le, dobálni tilos. A bontás mindig az építés fordított sorrendjében végezzük. A leengedett anyagokat, azonnal szállítassuk el, a leengedés helyszínéröl. Szegtelenítsük a faanyagokat, a táblákat tisztítsuk le!

Hideg tetök

A höszigetelést a födém végzi. A tetötér hideg.

Meleg tetök

A héjazat alatt van a höszigetelés, (tetötér beépítés).

kéthéjú tetök

A födém és a héjalás két rétegben, oldja meg a csapadék és a hö szigetelést

egyhéjú

(Pl.: pajták ahol csak a héjazat választja el külsö és a belsö teret)

11, Ismertesse a fedélszerkezeteket
- fogalmát, rendeltetését: Fedélnek, vagy tetönek nevezzük az építményeket felüröl határoló, csapadéknak és szélnek ellenálló, fedélhéjazatból és teherviselö fedélszerkezetböl álló épület részt.
Rendeltetésük: A fent említett követelményeken kívül esztétikai és tetötér beépítésekor, lakótér funkciót is kap.
- csoportosítása:

Csoportosíthatjuk a tetöket hajlásszögük alapján is: - lapostetök 3-15 ⁰

- magastetök 15-45⁰

Ezeket a tetöket fagerendás födémmel építették egybe régebben. Ilyenkor gerendasoros fedélröl beszélünk.

- meredek tetök 45-90⁰Fajtái:

- Üres fedélszék
- Torokgerendás fedél

Szelemenes fedelek:
- Egyállószékes fedél.
- Kétállószékes fedél.
- Háromállószékes és (függesztömüvel gyámolított) fedél.)

- szerkezeti elemei: Szelemenek: talp, közép és taréjszelemenek. Szarufák és csonka szarufák. Élszarú és vápaszarufa. Oszlopok karpántokkal és dúcok. Fogópárok, kakasülö, esetleg kötögerendák, vagy fiókgerendák. Végül a lécezés és az ellenléc.
- az egyes szerkezeti elemek szerepét, igénybevételük:
A lécezés tarja a héjazatott, az ellenléc a lécek terheit adja át a szarufának, miközben a fóliát rögzíti a szarufához. A szarufák az így összegyült függöleges terheket és a szél nyomóerejét adják át a szelemeneknek. A talpszelemen közvetlenül a betonkoszorúnak, a középszelemen az oszlopnak, vagy dúcnak adja át a nyomóeröt. A papucsok osztják el az oszlopok és dúcok nyomóerejét a födémen. A fogópárok megakadályozzák az oszlopok és dúcok eldölését. A karpántok, vagy a vihardeszka merevíti hosszirányba a tetöszerkezetet a taréjszelemen, ha nincs megtámasztva, akkor csak a gerinc egyenes vonalba való tartása a feladata. A torokgerenda két szarufa közepét támasztja ki egymáshoz. A kakasülö a taréjszelement tartja és megakadályozza vízszintes elmozdulását is. Tehát nyomóerök lépnek fel: oszlopokban, dúcokban, talpszelemenben és torokgerendában. Hajlító igénybevétel lép fel: tetölécekben, szarufákban, középszelemenben, kötögerendában. Húzóerö: fogópárban, függesztö oszlopban. Nyíróerök lépnek fel: az összes hajlításos esetben, és ezen felül az ácskötések többségében, csapoknál, ferdebeeresztéseknél, fészkeshorgolásnál stb.
-Alkalmazási területeik a fesztávolság függvényében:
Üres fedelek: ~ 6m-es fesztávolsági.
Torokgerendás fedelek: ~ 10 m-es fesztávolsági.
Kétállószékes fedél: ~ 10 m-es fesztávolsági.
Bakdúcos fedél: ~ 12 m-es fesztávolsági.
Döltszékes fedél: ~ 12 m-es fesztávolsági.
Háromállószékes fedelek: ~ 14 m-es fesztávolsági alkalmazhatók. Ha az épület szélessége ennél is nagyobb, több állószékes-, vagy sédtetöt alkalmaznak.
- Ismertesse a fedélidomok fogalmát:
A fedélidom a magastetök felülnézeti alkja, formája. Elsösorban az épület alaprajza, majd az épület rendeltetése, valamint a héjazat anyaga, befolyásolja alakját. Nem elhanyagolható az esztétikai hatása az egész épületre nézve.
- Fajtái:
Nyeregtetö, kontytetö, sátortetö, félnyeregtetö, csonka kontytetö, manzard tetö, séd vagy fürészfogas tetö, toronytetök és az összetett tetök.
- Szerkesztésük:
Ismernünk kell az épület a padlástéri alaprajzot, és hogy egyforma hajlásszögü lesz-e a tetö minden síkja. Ha képsíkokban szerkesztünk, akkor az ereszvonal és a tetö magasságait is ismerni kell. Egyszerü közepeléssel is meghatározható az idom alakja, ha ismerjük a szerkesztés szabályait.
- Egyforma hajlásszögü tetösíkok metszésvonala mindig a szögfelezöben képzödik.
- Párhuzamos ereszek között a metszésvonal középen, vízszintesen helyezkedik el.(innen a közepelés elnevezés)

Min 15 cm

1,50 - 3,40

B, ismertesse a könnyüállványok elemeinek készítésénél, valamint az állvány építésénél és bontásánál betartandó munkavédelmi elöírásokat, részletesen a bakállványok készítésével kapcsolatos munkavédelmi elöírásokat! Az állványelemek követelményei: Az állvány padozata 48 mm vastag fenyöpalló legyen, vagy vele egyenértékü (teherbírásra) fém, fa, deszkatábla. A faanyag legalább II osztályú legyen, felületét festékkel eltakarni tilos! Nem lehet rovarrágott, gombás, vagy befürészelt. Szélessége ~14- 35 cm, végeit vaspánttal védjük. A bakok a szabványban rögzített méretekkel készülhetnek csak. (kisbak 1m magas és 1m széles munkaszint szélességgel) Szintén csak luc vagy jegenyefenyöböl.
Az építés elöírásai: A bak állványokat 1,50-3,40 m-es távolságra állítjuk fel egymástól. A pallóknak legalább 15 cm-rel túl kell kinyúlniuk a bakon. A pallókat kapoccsal kell egymáshoz rögzíteni. Korlátot csak 2 méter felett kötelezö alkalmazni. Az állvány nem billeghet, teherelosztó pallókat kell lábai alá rakni laza talajon. Magasítani csak a bakfejre tett gerendával szabad. Nagybak állványra lehet magasítás miatt kisbakot helyezni, de a nagybakon korlátot kell építeni.(kétsorost lábdeszkával) Fal mellé 30cm-re lehet maximum tenni az állványt.

Az elkészült állványokat át kell adni az építés felelös vezetöjének, aki ellenörzi az építés helyességét az állvány stabilitását. Szédülös alkoholos állapotú személy állványra nem mehet fel. Szükség esetén védöhálót is kell alkalmazni. Az állványelemeket elmozdulás ellen ki kell rögzíteni. (andráskereszt, falszeghez) mindig a feljárólétrákat használjuk, feljáró maximum 40⁰-os lehet. Csúszás ellen lécezni kell, és kapaszkodó korlátot is építenek hozzá.
Bontás: az építés fordított sorrendjében történik. Az állványelemeket ne dobáljuk, védöfelszereléseket hordani kell. (v.sisak) Bontáskor idegenek nem tartózkodhatnak a munkaterületen. Magas állványokat bontás közben ideiglenesen is meg kell támasztani. A nagybakokat szállításhoz szét kell szedni.

12, Ismertesse a fedélszerkezetek
-a beépítendö faanyagok fajtáit: Tetöszerkezetekhez csak fenyöféléket enged meg a szabvány. Minimum II osztályú, légszáraz (15%-os), repedés, rovar és gombafertözés mentesnek kell lennie. (kivéve kékülést okozó gombafertözés) Vörös, luc, jegenye, borovi és feketefenyöböl szokás tetöt építeni. (A sorrend a minöséget mutatja, a feketefenyö a legrosszabb)
- Az egyes szerkezeti elemek szokványos méretei:
Gerendák, oszlopok, és dúcok: 10/10-estöl 15/15-ig, dúcok 14/16 vagy 14/18-as méretekben használatosak. Szarufák 8/12; 8/14; 10/16; 10/18; de erösebb is lehet. Karpántok általában 10/10-esek. Fogópárok 5/15-töl 5/20-ig. Tetölécek: 1"/2"-osak vagy erösebbek. (bramac léc)
- fakötéseik:
A legáltalánosabb csomópontokba: - szarufa és talpszelemen között kötelezöen fészkes horgolás.
-Szarufák találkozásánál lapolást, vagy ollós csapot használhatunk, csavarkötéssel kombinálva.
- Középszelemen és oszlop csatlakozásánál csapkötést szokás alkalmazni.
- Karpántot oszlophoz, vagy középszelemenhez kötni: ferde beeresztéssel, ferde csappal, vagy eléje szegezett palló darabbal, esetleg szegezölemezzel is köthetjük.
- Csonka szarufákat az élgerinchez ojtással készítik.
- Szarufa és középszelemen között éltompításos horgolást, vagy egyszerü horgolást alkalmaznak.
- Szarufa kiváltásoknál bélcsap kötést kell alkalmazni.
- Fogópár és középszelemen között rovást alkalmazunk.
Ezek a legáltalánosabb kötések, de ezeket is kiválthatják más kötésfajtákkal, vagy korszerü kötöelemek használatával.
- a zsinórpad készítésének módjai:
A zsinórpad lehet részleges, vagy teljes kiépítettségü. A zsinórpad helyének kijelölése után el kell egyengetni a földet, majd alátét lécekre megépítjük valamelyik fajta zsinórpadot. A zs.padnak vízszintesnek kell lennie! (vízmértékkel ellenörizzük)
- egyszerü nyeregtetös fedélszék készítése a fafödémmel együtt építve:
A zsinórpad megépítése után, felvisszük a kötögerenda alsó és felsö élét a zs.padra. A sárgerendák távolságát megfelezzük, és merölegest állítunk rá. Erre mérjük fel a tetö magasságát. Innen csaptatjuk ki a szarufák alsó élét, esetleg a felsöt is. Felrajzoljuk a kötések helyeit, a szarufavégeit, torokgerenda, vagy az állószék oszlopait és karpántjának helyét. A gerendákat a rajzra fektetjük, felrajzoljuk a fákra a kötéseket, és leszabjuk a szerkezeti fákat. Párba válogatjuk és megjelöljük öket. Szétszedés után a tetöre szállítjuk, ahol már leterítettük a kötögerendákat a megfelelö távolságokra. (~1m-re egymástól) A sárgerenda és a kötögerenda között valamilyen rovást alkalmazzunk. (pl: keresztrovást) Egy szakaszt ideiglenesen lepadlózunk munkaszintnek, és összeszereljük a szarufa párokat, majd pipafával, kötéllel felállítjuk a szaruállásokat, és azonnal rögzítjük. Véglegesen a vihardeszkák fogják rögzíteni öket. Ha kétállószékes lesz a tetö, akkor a papucsokat helyezzük el, és az oszlopokat a karpántokkal és középszelemennel folytatjuk az építést. Végül itt is a szarufák következnek, majd a lécezés. A födém borítását utólag is készíthetjük, höszigeteléssel együtt.
- müszaki követelmények:
A tetönek állékonynak, alaktartónak kell lennie. A szarufák egy vonalba kell, hogy feküdjenek, az ácskötések szabályos kivitelüek, és pontosak legyenek. (csap nem érhet le csaplyukba, illesztési pontatlanság maximum 5mm lehet) A faanyag követelményei a tétel elsö felében vannak kidolgozva. A tervekben elöirt méreteket és kötöelemek méreteit sehol sem szabad gyengíteni.
B, Ismertesse a homlokzati létraállvány építésénél, bontásánál betartandó munkavédelmi elöírásokat! Építés: Az állványt csak szilárd talajra, vagy alátétpallókra szabad felállítani. (kalodázással rögzíteni a szárát) A létrát állítás közben ideiglenesen ki kell támasztani. Az állvány pár cm-t az épület felé döljön. Szélsö közeit végig, belsöket sakktáblaszerüen andrásoljuk. 2m felett a munkaszintjeit kétsoros korláttal és lábdeszkával kell ellátni. Falszeggel vagy nyílás mellszorítóval kössük ki minden második szinten. Drótozni tilos! Az állványlábak maximum 3m-re lehetnek egymástól. Külsö oldalon esetleg védöhálót is használhatunk.
Bontás: az építés fordított sorrendjében történik. Az állványelemeket ne dobáljuk, védöfelszereléseket hordani kell. (v.sisak) Bontáskor idegenek nem tartózkodhatnak a munkaterületen. Magas állványokat bontás közben ideiglenesen is meg kell támasztani. A szétbontott állványelemeket fajtákként össze kell gyüjteni.

13, Ismertesse a
- fedélszerkezetekbe építendö faanyagok elökészítését:
A faanyagokat gomba- és rovarölö szerekkel kötelezö bevonni. Tetötér beépítéskor lángmentesítö anyagokkal vonják be a faszerkezeteket. A bevonás módja lehet, ecseteléssel, permetezéssel, vagy bemártással. (az utóbbit szokták alkalmazni) A leszabott anyagokat érdemes bevonni, nem a még feldolgozatlanokat.
- fedélszerkezetek fajtáinak ismertetése: Üres fedelek, ~6m-es fesztávolságig építik.
A taréjszelemen nem kötelezö, csak egyenesbe
tartja a gerincet. Széldeszka kötelezö!

Torokgerendás fedél:

~10 m-es fesztávokra készülhet, szabályai: a torokgerenda
2,0 m felett helyezik el. A szarufa hosszát ~4,5 és 2,5 m-es
hosszakra osztja a torokgerenda. Széldeszka itt is kötelezö!
Tetötér beépítésre a legalkalmasabb szerkezet.

Szelemenes tetök: közös jellemzöjük, hogy a szarufákat szelemenek támasztják alá, melyeket csak minden 5. szaruállásban kell alátámasztani. (maximum!) Az alátámasztó oszlop, vagy dúc a középszelement, karpántok közbeiktatásával támasztja. A karpántok nem csak elosztják a terheket az oszlop fején, hanem merevítik az egész tetöt a hosszirányú eldölés ellen. Ezen kívül a középszelemen lehajlását is megakadályozza, annak fesztávolságának csökkentésével.
Kétállószékes tetö:
A legáltalánosabban alkalmazott tetöszerkezet. Az oszlopokat
gyakran támasztják meg ferde dúcokkal. (a rajzon ez hiányzik)
Alkalmas ~ 10 m-es fesztávolságú épületek lefedésére.
Széldeszkára nincs szükség, mert a karpánt átvette
funkcióját. A szarufát a szelemen ~ 4,5 és ~ 2,5 mé-

teres szakaszokra osztja. A föszaruállások szimmet-
rikusan, maximum 5 méterenként követik egymást.
Föszaruállást kiváltani tilos! Konty alá általában föszaruállást tesznek, oromfalak mellé is.
Bakdúcos fedél:
Alacsony hajlásszögü tetöknél alkalmazzák, ha középsö föfalas az épület.
Tetötér beépítésére nem alkalmas. Gazdaságos és nagyon masszív.
A fö- és mellék szaruállások ugyanúgy váltogatják egymást

mint a kétállószékes tetöknél. A szarufa hosszak is megegyeznek.
Döltszékes fedél:
Ritkán alkalmazott fedél típus. A födémet csak a szélsö mezöben
terheli. A szerkesztési szabályok, fesztávolság és szarufahosszak
is megegyeznek.
Háromállószékes fedél:
Mivel a taréjszelemen is meg van támaszt-
va, így a szarufa hossza ~ 9 m-re
nö. A fesztávolság 12-13 méter.
A középszelement oszloppal is
alá lehet támasztani. A taréj-
szelement alátámasztó,
függesztett oszlopon is
kötelezö, a karpánt alkal-
mazása!

- kétállószékes szelemenes fedélszerkezet készítését elöregyártott vb.gerendás födémen.
A zsinórpad megépítése után, felvisszük a talpszelemenek felsö élét a zs.padra. Ezt a távolságot megfelezzük, és merölegest állítunk rá. Erre mérjük fel a tetö magasságát. Innen csaptatjuk ki a szarufák alsó élét, esetleg a felsöt is. Felrajzoljuk a kötések helyeit, a szarufavégeit, az állószék oszlopait és karpántjának helyét. A gerendákat a rajzra fektetjük, felrajzoljuk a fákra a kötéseket, és leszabjuk a szerkezeti fákat. Párba válogatjuk és megjelöljük öket. Szétszedés után a tetöre szállítjuk, ahol már kivéstük a talpszelemenen a szarufák helyeit. (~1m-re egymástól, fészkes horgolás!) Elöször a papucsokat helyezzük el, és az oszlopokat a karpántokkal és középszelemennel folytatjuk az építést. Összeszereljük a szarufa párokat, majd pipafával, kötéllel felállítjuk a szaruállásokat, és azonnal rögzítjük. Végül a lécezés következik.
-müszaki követelmények:
A tetönek állékonynak, alaktartónak kell lennie. A szarufák egy vonalba kell, hogy feküdjenek, az ácskötések szabályos kivitelüek, és pontosak legyenek. (csap nem érhet le csaplyukba, illesztési pontatlanság maximum 5mm lehet) A faanyag legalább II. osztályú legyen, gomba és rovarkárosodás mentes. A fenyöáru 15 % nedvességtartalmú lehet. A tervekben elöirt méreteket és kötöelemek méreteit sehol sem szabad gyengíteni. A tetöléceket hajózva szabad toldani és csak szarufa felett toldható! Szarufákat is csak az alátámasztó szelemen felett szabad toldani! A föszaru és a szarufa kiosztási szabályokat be kell tartani!
-ereszképzés lehetséges módjai:
Gerendavéges eresz; szarufavéges eresz; párkánnyal egybeépített koszorúra helyezett eresz; nagy (1 m-nél nagyobb) kiülésü eresz; ferde koszorúhoz csatlakozó eresz. (TK. 94-95. oldali ábrák) -tetöablakok kialakításának lehetséges módjai:
Az ablakokat függöleges és tetösíkba döntötten lehet beépíteni. A függöleges ablakbeépítést kis tetök képzésével lehet megoldani.

A tetösíkba építhetö ablakok közül a Velux cég ablakai terjedtek el, hazánkba. (TK. 201 old) A beépítésnél pontosan be kell tartani a cég, szerelési útmutatóját!

B, Ismertesse az emberi környezet fogalmát:
Az emberi környezet, az embereket körülvevö élö és élettelen tényezök összessége. A környezet tágabb értelembe tehát mindaz, ami az embert körülveszi, és ami a létét biztosítja. Van természetes és müvi környezet.
Környezet károsodás: A természetes körfolyamatok megváltozását, vagy elakadását jelentik.
A környezetvédelem módszerei és eszközei: Aktív védekezés: A környezetkárosító hatás, a károsító anyagok kibocsátásának csökkentésével, megelözésével próbálja orvosolni:
- gyártási eljárások módosítása.
- hulladék szegény technológiák meghonosításával.
- nyersanyagok és tüzelöanyagok megváltoztatásával
- leválasztók, szürök alkalmazásával. (pl.: katalizátoros autó)
Passzív védekezés: Nem a környezeti hatást csökkentik, hanem annak koncentrációját az emberi környezetre. (Pl.: magas kéményekkel szétoszlatják a füstöt.) az aktív védekezés a jobb megoldás!
Környezetvédelem eszközei:
- Müszaki és tudományos eszközök. (a megelözés és a környezetkárosodás mértékének csökkentését teszik lehetövé)
- Jogi és igazgatási eszközök.
- Gazdasági eszközök. (anyagi eröforrások megteremtése)
- Felvilágosító és nevelömunka. (oktatás, propaganda a médiákon keresztül)

14, Ismertesse a vb. szerkezeteket:
- azok rendeltetését: Az épületek legfontosabb teherviselö szerkezetei vasbetonból készülnek.
Alapok: az épületek terheit adják át a teherviselö talajnak. Feladatuk a különbözö mértékü süllyedés megakadályozása. Anyaga: beton, vb, úsztatott beton, vagy vb. cölöpök, esetleg beton kútalapok.
Koszorú: Mindig a helyszínen készül vb.-ból. A födémek magasságában elhelyezkedö monolit beton szerkezet. Összefogja a falazatot, merevíti az épületet az oldal nyomóerökkel szembe. Pl: szél..
Födémek: Az épület belsö tereinek vízszintes, vagy ferde elválasztására való ép. szerkezet. Viseli a hasznos terheket, a koszorúval együtt összefogja a falakat, merevíti az épületet. Fajtái: gerendás- béléstestes födémek, (acél beton fa, és FERT gerendás) födémpallós-, monolit, sürü gerendás. Anyaga legtöbbször vb gerenda, elöre gyártva, vagy vb. lemez, monolit kivitelezésben.
Tetöszerkezetek: A legfelsö födém felett helyezkednek el. Feladatuk az idöjárás hatásai ellen megvédeni az alatta fekvö épületet. Héjazatból és tetöszerkezetböl áll. Fajtái: lapos és magastetök: üres, torokgerendás, kétállószékes stb. A lapos tetök is vb. szerkezetüek általában.
Lépcsök: Különbözö magasságú szintek között teszik lehetövé a közlekedést. Födémeket kötnek össze. Fajtái: alak szerint: egykarú, többkarú, íves, húzott, lépcsök. Anyaguk szerint: föld, kö, beton, vasbeton, acél, és fából készült lépcsök készülnek.
Áthidalók: szintén a legtöbb esetben vb.-ból készülnek. Nyílásokra esö terheket osztják el a falvégekre. Elöregyártott, vagy helyszínen készülnek.
Általánosságban elmondható, hogy olyan szerkezeteket készítenek vasbetonból, ahol nagy nyomóerök mellett, jelentös nyíróeröket és hajlító eröket is, fel kell vennie a szerkezetnek!
- Anyagjellemzöit: A vb. szerkezetek legalább C12-es betonból és B38.24-es vagy erösebb betonacélból készül. Az acél és a beton közel azonos hötágulási együtthatói teszik lehetövé, a két anyag együttes használatát.
- a vasbetétek szerepét és helyét az egyes vb. szerkezetekben:
Általánosságba elmondható, hogy az acélbetéteket olyan "helyekre" teszik, ahol a beton húzó- vagy nyíró igénybevétele nagy. Az acélbetétek betontakarása: C=C₁+C₂+C₃ ahol C₁=2cm, de legalább az acélbetét átméröje. A C₂= általában 0 cm kivéve nedves helységekben 0,5 cm, talajban 1,5 cm. A C₃ értéke 2 cm koptató hatásnak kitett szerkezeteknél. Vakolt felületeknél csak 0,5 cm az értéke.
VB. oszlopokban: minden sarokban, kör keresztmetszetü oszlopokban legalább 6 db. függöleges fö vasbetét (>10 mm) szükséges. A kengyelek távolsága maximum 40 cm, vagy a keresztmetszet legkisebb átméröje. A fövas betétek mindig az oszlop szélein helyezkednek el. (betontakarással!)
VB. gerendák: A kéttámaszú tartóknál mindig az alsó oldal a húzott, ezért itt helyezkednek el a fövas betétek.

Konzolos gerenda vagy lemezeknél (Pl: erkély) a felsö oldal lesz a húzott, ezért a fövas betétek felülre kerülnek!
Koszorúk: Legalább 4 db, f8-as hosszirányú betonacélt és 30 cm-ként kengyeleket kell tartalmaznia.

3 cm minimum

VB lemezek: Mindig két irányba vasalják öket. Föirányba 20 cm, keresztbe 40 cm lehet a vasbetétek távolsága egymástól. Hegesztett hálókat is alkalmaznak bennük. Az alsó vasbetétek pontos elhelyezéséröl gondoskodni kell, nehogy "letaposódjanak" és kizsaluzáskor kilátszódjanak.
- egyszerü vasbetétek gyakorlati elhelyezésének általános elöírásai - elöforduló szervezési és bedolgozási hibákat és abból adódó problémákat:
A zsaluzatnak és a vasszerelésnek a terv szerinti méretekkel és anyagminöségben kell elkészülniük, lehetöleg a betonozás elötti napokon. (a beruházónak át kell vennie és a betonozást engedélyeznie) A betonacél takarására különös képen oda kell figyelni. Ankerokkal és beton pogácsákkal kell feltámasztani a zsaluzatban. Gyakran elkövetett hiba a folyós betonnal azonnal nagy magasságok betöltése zsaluzatba, mely ilyenkor szétszakad! A gyors betonozás másik veszélye, hogy elmarad a beton tömörítése, eredmény: "fészkes" lesz a beton. Ne felejtsük el a betont utókezelni ~ 10 napig. Gerendákat, födémeket túl kell emelni! (l/200 ~ l/300 mértékben) Figyeljünk az idöjárásra, hogy a beton, kötés közben meg ne fagyjon! Munkahézagot lehetöleg kerüljük, ha más megoldást nem találunk, akkor betonacél "tüskékkel", és betonragasztóval folytassuk másnap a betonozást.

B, Ismertesse az állványok építésénél és bontásánál betartandó munkavédelmi elöírásokat:
- Használatba vétel elött, meg kell gyözödni az állvány stabilitásáról. Idöszakonként és vihar után meg kell ismételni a vizsgálatot. (csavarok után húzása, merevítések kikötések helyességének vizsgálata.)
- Állványra csak józan, nem szédülös, kábító hatású gyógyszert nem szedö munkás küldhetö fel.
- Az állvány környékét zárjuk le, vagy védötetöt esetleg védöhálót alkalmazzunk. Felesleges anyagokat, szerszámokat ne tároljunk, rajta.
- Két méter felett kötelezö a kétsoros, lábdeszkás korlát a szabad oldalakon.
- Az állványelemek maximum 3 méterenként lehet felállítani. A faltól maximum 30 cm távolságra helyezhetö.
- Az állványfajtának megfelelö kikötési és "András keresztekkel" kell ellátni.
- Készítsünk feljárót, vagy létrát, és csak ezt használjuk.(korláttal) Feljáró csak 40⁰ alatt építhetö, 40 cm-es csúszásgátló lécezéssel.
- Bontáskor idegenek nem tartózkodhatnak a munkahelyen! Az állványt fentröl lefelé bontjuk, az anyagokat nem dobáljuk! A leengedett állványelemeket megtisztítjuk, és fajtánként csoportosítva tároljuk, vagy elszállítjuk.
- Bontáskor fokozottan kell viselnünk a védöeszközöket, és ideiglenes megtámasztásokról is gondoskodni kell a munka folyamán.

15, Ismertesse a zsaluzás :
- rendeltetését: Olyan ideiglenes szerkezet, mely biztosítja a beton, vb, tégla, kö anyagú szerkezetek alakhelyes formában való tartását, míg a szerkezet öntartóvá nem válik.
-csoportosítását, felosztását: 1, hagyományos zsaluzatok 2, korszerü zsaluzatok
3, különleges zsaluzatok

A korszerü zsaluzatokat tovább oszthatjuk: Táblás zsaluzatokra (a táblákat, az ácsmühelyben
elöre gyártják, a munkahelyen összeállítják)
Típustáblás zsaluzatok (gyárilag készített zsaluzó
rendszerek, típustáblák)

- fajtái: alap, fal, oszlop, gerenda, boltív, koszorú, lépcsök, áthidaló, íves, szükítö idom, asztal, alagút, kúszó, csúszó, és különleges zsaluzatok léteznek.(pl.: felfújható ívek,) stb.
- anyagai: A hagyományos zsaluzatokhoz, és a táblás zsaluzáshoz II. osztályú fenyö fürészáru elsösorban deszka maximum 15 cm széles, zárléc, palló, és gerenda. Az összeállításhoz huzalszeget használunk. Típustáblás, táblás zsaluzatokhoz farostlemezt, enyvezett lemezt, müanyagot, vagy acéltáblákat használnak. Az alumínium keretek, farostlemez zsaluhéjjal is egyre gyakoribbak.
- az egyes zsaluzatok alkalmazási területei: A hagyományos zsaluzatokat kis volumenü (pl.: családi ház), vagy bonyolult alakú, egyedi szerkezetek bezsaluzására használják. A táblás zsaluzatok már nagyobb mennyiségü, ismétlödö feladatok megoldására valók. (pl.: hosszabb falak, alaptestek, kerítés, stb.) Típustáblás zsaluzatokat sokszor ismétlödö feladatokhoz, (több különbözö építmény, hasonló szerkezeteinek zsaluzására valók, több 100-szoros felhasználhatósággal)
- a velük szemben támasztott követelményeket: A zsaluzatoknak állékonynak, alak- és formatartóknak kell lenniük. Tervszerinti méretekkel, formával. Mivel a zsaluzat héja határozza meg a beton külalakját, ezért esetenként gyalult deszkákból is dolgozunk, vagy fém, farostlemez héjazatott, választunk. Ezenkívül olcsónak, gyorsan szerelhetönek, sokszor felhasználhatónak és rugalmasan alakíthatónak kellene lennie. Természetesen mindegyik zsalu fajtának vannak elönyei és hátrányai.

B, ismertesse a konzolos szerkezetek valamint a lépcsök bontásánál betartandó biztonságtechnikai elöírásokat:
- Mindkét szerkezet bontható robbantással, ha van önkormányzati engedély, (csak tüzszerészek végezhetik) az egész épülettel együtt.
- Konzolos szerkezetek bontását végezhetjük szakaszosan is. (pl.: erkély) Elöször alátámasztó állványt kell készíteni a bordák alá, majd a közöket bontsuk ki, kívülröl befelé. Ha a befogás felett fal található elöször itt bontsuk meg a gerendák végeit, vagy a falat bontsuk vissza. Mindenkép szükséges müvezetö, vagy magasabb beosztású szakember szakvéleményét kérni. Ha a szerkezet felépítése kívülröl nem egyértelmüen látszik, akkor vakolat eltávolítással, véséssel fel kell tárni.
- Lépcsöket csak úgy bonthatunk, ha szabad végeit alátámasztó állvánnyal alátámasztottuk! A bontás mindkét esetben fentröl lefelé folyik az építés fordított sorrendjében.
- Bontott anyagokat a bontás helyszínéröl lehetöleg minél elöbb, depóniába vagy szeméttelepre kell szállítani. A bontott anyagokat lehetöleg újra fel kell használni, osztályozva megtisztítva tároljuk.
- A munkahelyen idegenek nem tartózkodhatnak. Bontás környezetét is figyelembe kell venni, föleg robbantás és fal döntéses bontáskor. Bonyolult szerkezetek bontásakor statikus szakvéleményét is kikérik. Bontás alatt álló falon nem tartózkodhat senki. Az alátámasztó állványokat méretezni kell!

16, Ismertesse a hagyományos zsaluzatok
- rendeltetését: Olyan ideiglenes szerkezet, mely biztosítja a beton, vb, tégla, kö anyagú szerkezetek alakhelyes formában való tartását, míg a szerkezet öntartóvá nem válik. Egyedi szerkezetek csak kis sorozatok elkészítésére alkalmas. Bármilyen forma elkészíthetö vele. A kivitelezés lassú, munka és anyag pazarló.
- anyagai: Maximum 15 cm széles deszka zsaluhéjnak. Hevedereknek: deszka, zárléc, palló. Támaszoknak: léc, zárléc, élére állított deszka és palló esetleg gerenda. Kötöelemként: szeget, drótot, állványcsavart és kalodákat (fémböl is ) használunk. Elöfordul, hogy zsaluhéjnak, bádoglemez borítást is alkalmaznak, vagy deszkatábla helyett, farost vagy enyvezett lemezt használnak. Az alapoknál rendesen a kiásott föld szolgál zsaluként.
- fajtái: alap, fal, oszlop, gerenda, födém, boltív, koszorú, áthidaló, lépcsök íves felületek (pl.: tartályok) szükítö idomok, kútgyürü, és a mélyépítésben aknákat, különbözö csöprofilokat is (pl.: békaszáj idom) készítettek hagyományos zsaluzatokkal.
- velük szemben támasztott követelmények: A zsaluzatoknak állékonynak, alak- és formatartóknak kell lenniük. Tervszerinti méretekkel, formával. Mivel a zsaluzat héja határozza meg a beton külalakját, ezért esetenként gyalult deszkákból is dolgozunk, vagy fém, farostlemez héjazatott, választunk. Ezenkívül olcsónak, gyorsan szerelhetönek, sokszor felhasználhatónak és rugalmasan alakíthatónak kellene lennie. A hagyományos zsaluzatok elönyei: a rugalmas alakíthatóság, kis sorozatban használva olcsóbb, mint a korszerü zsaluzatok.
- áthidalók és koszorúk zsaluzatának elkészítése:

Áthidalókat többféleképpen zsaluzhatunk. Az ábrán látható zsaluzatot a nyílás alján elhelyezett teherelosztó padlóra helyezett ék párral kezdjük. Erre állítjuk a fejes pulcokat. Deszka vagy pallóterítés után felállítjuk a két oldaltáblát. Ezeket alul és ~2/3 magasságban megtámasztjuk az ábra szerint. Lehet drótozást is alkalmazni. A ferde támaszok 45⁰-osnál ne legyenek meredekebbek! Használjunk távtartót is.

Futó deszkák támasztáshoz.

Fejes pulc ferde merevítökkel.

höszigetelés

A koszorúk készítésénél ne felejtsük ki a höszigetelést. A gerendákat fel kell támasztani, hogy a "futó" vasbetét elférjen alatta. (legalább 3cm-t) A két oldalt egymáshoz vagy a vb. gerendához köthetjük ki. A külsö oldali zsalutáblát a legegyszerübben kampósszeggel rögzíthetjük.

Vb. gerenda

Alátámasztás

B, ismertesse a zsaluzatok építésénél és bontásánál betartandó biztonságtechnikai elöírásokat!
- Zsaluzatok készítésénél és az alátámasztó állványzatot úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy a fellépö igénybevételeket a kivitelezés teljes ideje alatt biztosan viselni tudja. A munkásoknak elegendö méretü munkahelyet kell biztosítani.
- Táblás zsaluzatokat csak a gyártó által készített leírás szerint szabad kivitelezni. A nagy táblákat súlypontjuk felett kell rögzíteni, és a beépítésig ideiglenesen megtámasztani.
- Kizsaluzás csak akkor kezdödhet meg, ha a szerkezet a megfelelö szilárdságot elérte. Általában az oldalzsaluzatokat már 2-3 nap után kizsaluzhatjuk. Figyelembe kell venni hömérsékleti viszonyokat (átlag hömérséklet10⁰ felett normál állapot; 5-10⁰ között, dupla kötésidö; 0-5⁰ között négyszeres idö szükséges a beton kötéséhez).
- 7 m feletti szerkezet kizsaluzásánál a munka irányítójának a helyszínen kell lennie.(kizsaluzási idö és egyben az állvány bontását 3 hét elteltével szabad megkezdeni normális hömérsékleti viszonyok mellett. A kizsaluzott táblákat egyenként szabad leengedni az állványról, az építés fordított sorrendjében bontsuk a zsaluzatot.
- Bontott anyagokat ledobálni tilos, a szegeket el kell hajlítani, vagy szegtelenítsünk. A bontott faanyagot, vagy táblákat a bontás helyszínéröl, mielöbb el kell szállítani depóniába.
- Bontáskor idegenek nem tartózkodhatnak a munkahelyen! Az állványt fentröl lefelé bontjuk, az anyagokat nem dobáljuk! A leengedett állványelemeket megtisztítjuk, és fajtánként csoportosítva tároljuk, vagy elszállítjuk.
- Bontáskor fokozottan kell viselnünk a védöeszközöket, és ideiglenes megtámasztásokról is gondoskodni kell a munka folyamán.

17. Ismertesse a különleges és nagyüzemi zsaluzatok:
- rendeltetését:

Olyan ideiglenes szerkezetek melyek biztosítják a beton, vb. anyagú szerkezetek alakhelyes formában való tartását, míg a szerkezet öntartóvá nem válik. A legfontosabb elvárás velük szemben a több száz szoros felhasználhatóság, a kiváló betonfelületek képzése, (vakolat mentes) és a gyors kivitelezés. Anyag takarékos gazdaságos kivitelezést tesznek lehetövé. A különleges zsaluzatok, gyakran speciális szerkezetek egyszeri elöállítására használják. (pl.: felfújható zsaluzattal beton héjszerkezetek készítése)

- csoportosításuk:
Anyaguk szerint: lehetnek fából,(agromerált lapok) fémböl (alumínium vas) esetleg müanyagból. Szerkezeti felépítésük szerint: nagytáblás-,(ezen zsaluzatoknak is vannak speciális oszlop, födém, szerkezetekhez zsaluelemeik) alagút-, kúszó és csúszó zsaluzatok. -tetszés szerint emeljen ki egy helyi sajátosságoknak megfelelö zsaluzati rendszert és azt részletesen ismertesse:
Itt szabadon választható a Szombathelyen alkalmazott Outinord alagút zsalut, vagy más, például a Doka cég zsalurendszereit, melyek napjainkban a legelterjedtebbek a város építkezésein. Természetesen, bármi más is lehet.(Az utolsó tétel után ezt a kettöt bemutatom!)
B, Ismertesse a csöállványok építésének, bontásnak munka védelmi elöírásait:
A csöállványokat csak szilárd talajra szabad építeni. A föld eligazítása után a csötalpakat helyezik el, esetleg ezek alá is tehetünk teher elosztó pallót. A függöleges létrákat 4m-ként, vagy szintenként ki kell kötni! A szélsö mezöket teljesen, beljebb sakktáblaszerüen kimerevítjük (andrásoljuk, de csak az egyik irányba). Két méter felett, korlát kötelezö! (kétsoros, lábdeszkával ellátva) Az épülettöl maximum 30 cm távolságra lehet. Idöszakonként a korlátelemeket ellenörizni kell, és a bilincseken utánhúzni, ha szükséges. Bontást mindig az építés fordított sorrendjében végezzük! A kikötéseket utoljára oldjuk el! Az állvány részeit ledobálni tilos! A munkaterülete el kell zárni.

18, Ismertesse az állványok osztályozását,
- rendeltetésüket: Az állványok olyan ideiglenes szerkezetek, melyek munkaszintek, közlekedö, szállító-, és tárolószintek, a védötetök, a zsaluzatok és az építésközben nem állékony, vagy sérült épületrészek alá-, és megtámasztásához szükségesek.
- osztályozási módjaik:
Rendeltetésük szerint: - munkaállványok, szerelöállványok - alátámasztó állványok - elhelyezö állványok - dúcolások Anyaguk szerint: fa, fém. (acél, vagy alu. csövekböl, esetleg zártszelvényekböl készülnek) Terhelhetöségük alapján: könnyü és nehéz állványokat különböztetünk meg.
- állványok alapozása:
Az állványok terheléseit a teherviselö talajra, általában alátét pallóval oldjuk meg, mely lehetöséget

Ha a talaj kis teherbírású vagy az állvány nehéz, akkor célszerü gerenda, vagy gerenda máglyát építeni.

nyújt, az állványelem lábának körül kalodázására is. A fémállványoknak gyári "tappancsaik" vannak. Nehéz állványok alá készülhetnek betonalapok is. Sáv-, pont-, kút-, cölöpalapok is elöfordulnak, állványok alatt. - állványleeresztö szerkezetek:

1

A legáltalánosabban használt leeresztö szerkezet az ék pár.
Az ábra szerinti arányok betartásával és csak keményfából
szabad készíteni. Használtak még ékes-, homokkal töltött

5 ~7

acélcsöves leeresztö szerkezeteket is, de napjainkra
egyeduralkodóvá vált a csavaros állványleeresztö szerkezet.

B, Ismertesse a bontási munkák általános elöírásait!
A bontási munkákhoz tervet kell készíteni, mely tartalmazza a bontás sorrendjét, technológiáját, a szükséges eszközöket, esetleg segédszerkezeteket. Bontási munkát csak szakképesítéssel, tapasztalattal rendelkezö személy irányíthatja. Az épületszerkezetet meg kell vizsgálni és ez alapján kell dönteni a bontás sorrendjéröl és technológiájáról. Az épület összes közmücsatlakozását le kell választani! Munka megszakítás esetén gondoskodni kell az ideiglenes megtámasztásokról. A bontási területet kerítéssel leválasztjuk. Összefüggö szerkezeteket több szinten egyszerre tilos bontani!!! Közlekedési és menekülési útvonalakat kell hagyni a bontási területen. Döntésnél a falmagasság kétszeresét kell veszélyes zónának tekinteni ide senki nem léphet be! 19, Ismertesse a bakállványok, létra- és csöállványok
rendeltetését, alkalmazási területüket: Az állványok rendeltetése, munkaszintet biztosítani a megfelelö magasságban, melyröl az épület szerkezet kivitelezhetö, javítható, esetleg bontható. A bakállványok elsösorban falazási munkákhoz használják, mert munkaszintjük legalább 1 m széles. Legnagyobb magasságuk 3 m lehet. (nagy bak) Terhelhetöségük általában 2000 N/m². A létra- és csö állványok, könnyü állványok közé tartoznak, szélességük csak 50-60 cm. Ezért csak vakoláshoz, javításokhoz használják.
- anyagaik: A bakállványok és a létraállványok legalább II. osztályú fenyöböl (luc, jegenye) készülnek. A vasbakot acélcsöböl hegesztéssel állítják elö. A csöállványok acél, vagy alu. csöböl készülnek.
- elemrendszerük: A bakállványok: 3m ként felállított bakokból, állványpalló terítésböl és 2 m-nél magasabb nagy bak esetén, kétsoros korlát valamint lábdeszkából áll.
Létraállványok: elemei: állványlétrákból, munkaszintje: állványpallókból áll. A korlátelemek és lábdeszkát a létrák szárához rögzíthetjük kampós csavarokkal. Kikötö elemei a kampós kikötökar falszeggel, és a mellszorítós kikötökar. Toldáshoz istrángkötél, áttolóvas, toldóhorog szükségeltetik. Merevítését az állványnak a keresztmerevítök (vagy andráskeresztek) oldják meg.
Csöállványok: a fa létraállványokat utánozzák. Állvány elemeik: A fémcsöböl összeszerelt létrák maximum 2-2,5 m-re állítva. Munkaszint elemei: a pallók vagy "terpnilemez", A korlát állványcsöböl készül, de van lábdeszka is. Az állvány toldását, kötéseit fix- és forgóbilincsek, valamint szorító övek oldják meg. Kikötéshez falszeget, mellszorítót, és kikötökart használnak, forgóbilincs rögzítéssel. A állványt egy-egy irányba állványcsövel "andrásoljuk".
- építési és bontási technológiai folyamataikat: Elsö lépésként terepet rendezünk és alátét pallókat, vagy deszkát helyezünk a leendö állványlábak alá. Kalodázni is szokás a létra és csöállványokat. Az állványelemeket 3-2,5 m távolságra állítjuk egymástól, ideiglenesen kitámasztjuk (kivéve bakállványt). Merevítökkel egymáshoz rögzítjük és az elsö munkaszintet kialakítjuk. Andráskötés után a korlátelemek következnek, majd az elsö szint rögzítése az épülethez. Az ideiglenes támaszok bontása és a további szintek építése következik. Csak a bak állványoknál készül elöször a munkaszint, s csak aztán a merevítés, ha van! (nagybak) A bontás az építés fordított sorrendjében történik.
- a keretes állványok építését és bontását: A menetes csötalpaknak kell eligazítani a terepet, Vízszintes összekötö elemek után, a függöleges keretek behelyezése után legalább egy közbe el kell készíteni a ferde merevítöt. Ezután elhelyezzük a munkaszintet tartó vízszintes keretet, melyre ráhelyezzük a deszka táblákat. A korlátelemeket beakasztjuk. Tetszés szerint megismételjük a folyamatot.(a gépkönyv által megengedett munkaszint számig) A bontás fordított sorrendben végezzük, az elemeket ne dobáljuk le az állványról.
B, Ismertesse a tetöfedés és a tetöszerkezet bontásánál betartandó munkavédelmi elöírásokat! A 20⁰-ot meghaladó hajlásszögü tetök esetén, valamint vizes csúszós, vagy töredezett tetöfedés esetén kikötéssel, vagy kétsoros korláttal kell védekezni a leesés ellen. A tetöfedö létrát minden esetben a szarufához kell rögzíteni! 45⁰-nál meredekebb tetökön rögzített munkaülést kell alkalmazni. Legalább 2 személy végezze a munkát, hogy baj esetén segíteni tudjon társának.
Tetöszerkezet bontását megelözöleg az épület környékét le kell zárni. (A homlokzati magasság kétszeres távolságáig, Ha nem lehetséges, pl.: járda van akkor védötetöt szükséges építeni.) Táblán jelentessük meg: A TETŐN DOLGOZNAK! feliratot! A héjazatot kezdjük bontani az elemeket lehetöleg csúzdán eresszük le. Használjunk védökesztyüt, esetleg porálarcot. A lécezés és többi fa szerkezet bontásakor, hajlítsuk el a szögeket, majd a földön szegtelenítsünk. Szerkezeteket ledönteni csak felelös szakember jelenlétében lehet!

20, Ismertesse az árbocállványok és zsaluzat alátámasztó állványok
-rendeltetését: Árbocállványok: a nehézállványok helyszínen készült egyedi fajtája. Ritkán használják, anyagigényes. Feladata munkaszintet biztosítani falazáshoz, elhelyezö állványnak is megfelel.

A zsaluzat alátámasztó állványok: feladata: a zsaluzat, a benne elhelyezett betonszerkezet valamint a betonozást végzö munkások és gépek súlyának ideiglenes alátámasztása.
- anyagaikat, szerkezeti elemrendszerüket:
Árbocállványok: anyaga 18-25 cm átméröjü fenyö gömbfa.
A kötésekhez kötelet és ácskapcsot használtak, de csavar és
gyürüs kötéseket is alkalmazhatunk. Elemrendszerük:

Zsaluzat alátámasztó állványok: elemrendszere:
Mindig tartalmaznak teherelosztó pallót vagy gerendát,
állványleeresztö szerkezetet, "pulcfákat" két irányba andrásolva. Az állványfejnek használhatunk gerendát, vagy élére állított pallót.

Mindkét állványhoz csak fenyö fürészáru használható fel. Az ékek keményfából készülnek.
Kötésekhez szeget, vagy csavart használnak.
- építési és bontási technológiai folyamatukat: Árbocállványok: építése a másfél méter mély árboc alapok 2,5-3,0 méterenkénti kiásásával kezdödik. Az alátét keményfa elhelyezése után, felállítjuk az árbocot, visszadöngöljük a földet és alátétre helyezve mellé állítjuk a székoszlopot. Ácskapocs merevítés után, ráhelyezzük a szelement. Erre kerül keresztbe az ászokfa, mely vagy az épület nyílásaiba támaszkodik fel, vagy egy másik székszelemenre. Ekkor többsoros árbocállványról beszélünk. A szelemen felett toldjuk a székoszlopot, amelyre kerülnek a korlát és lábdeszka elemek. Az ászokfára helyezzük az állványpallókat. Így ismétlödik szintenként az állvány, melynek merevítéséröl andráskeresztek gondoskodnak az árbocok között. Feljárót kötelezö kiépíteni az állványon. A falba belógó ászokfákat mellszorítóval ki kell kötni.
Zsaluzat alátámasztó állványok építése: Földegyengetés után teher elosztó pallókat helyezünk el 2-3 méterenként. Erre kerülnek az ékek, és rájuk a "pulcfák". Andrásmerevítés után futó gerendákat helyezünk el a pulcfák fején rögzítve. (vagy csak fejes pulcot használunk) A terheléstöl függöen ~1 méterenként élére állított pallókat állítunk. Ezekre teríthetjük a deszkaborítást, mely egyben a zsalu alja és munkaszint is lehet. 2m felett korlát kötelezö.
Az állványokat az építés fordított sorrendjében bontjuk. A kikötéseket utoljára oldjuk el, esetleg ideiglenes támaszokat is alkalmazzunk. Az állványelemeket tilos dobálni! A korlátok elbontása után ki kell kötni magunkat.

B, Ismertesse a födémek, kiemelten a fafödémek bontásánál betartandó munkavédelmi elöírásokat!

A fafödémeket elöször fel kell tárni, hogy szerkezetük felismerhetö legyen. Ezután a gerendák végeit kell szabaddá tenni. A feltöltés (salak) csúszdán való leengedése után, a deszkaborítást bontjuk fel, de mindig hagyunk állásnak belöle. A faanyagot nem dobáljuk, újra felhasználhatjuk. (pl.: zsaluzás) Az alsó deszkaborítás leszedése után, kezdhetjük meg a gerendák leemelését. A bontás irányítását és a szerkezet vizsgálatát szakemberre kell bízni! Tilos idegennek a bontás területén tartózkodni! Az egyéni védöeszközöket (sisak) kötelezö hordani. A felhasználható építöanyagokat rendezetten, külön tároló helyeken gyüjtsük. A faanyagot szegtelenítsük.

21, Ismertesse a kidugó- és függöállványokat, provizóriumokat, elhelyezö állványokat,
- rendeltetésüket: A kidugó állványok olyan munkaszintek, amelyeket a homlokzat elé kinyúló konzolos gerendákra építenek. Emellett elhelyezö állvány funkcója is lehet.
Függöállvány munkahídját a terhelhetö épületszerkezetre függesztik fel. Homlokzati munkák gyors kivitelezésére szolgál.
Provizóriumok: olyan ideiglenes híd szerkezetek, amelyeket munkaárkok felett alkalmaznak a gyalogos forgalom fenntartására. Mindig korláttal együtt készül.
Elhelyezö állványok: segítenek a nagykiterjedésü elöregyártott szerkezetek, ideiglenes elhelyezésére a beépítés elött. (pl.: alagút zsalu ideiglenes megtámasztására, míg a daru fel nem emeli a következö szintre.)
- anyagaikat: készülhetnek fenyöfából, alu- vagy acélcsövekböl. Függöállványokat napjainkban már csak fémböl "gyárilag" készítenek.

Legfontosabb szerkezeti része a pipafa azaz a tartógerenda mely 2/3 része a szobába 1/3 része lóghat ki a homlokzat elé. A tartógerenda ~2%-ot befele lejtsen. A tartógerendát méretezni kell, sokszor acél I gerendát alkalmaznak. A gerendát le lehet kötni, vagy mint az ábrán a mennyezethez lehet kitámasztani ékkel. A kitámasztó gerendát elmozdulás ellen ferde deszkákkal rögzítsük.

- Szerkezeti rendszerüket: A kidugó állvány: A függöállványok: Egy általában elöregyártott munkahídból, és egy vagy két konzolos tartóból álnak. A konzolokra függesztik fel drótkötéllel a hidat, mely a korlátot is magába foglalja. Villanymotor hajtja a csörlöt, melyet a kosárból lehet irányítani. Mivel ezek gyári szerkezetek a legfontosabb szabály a gépkönyv tanulmányozása, és az ott leírtak szerint kell a konzolokat rögzíteni a tetöszerkezeten.
Provizóriumok: Ezek is gyárban készített fém keretes szerkezetkként terjednek a mélyépítéssel foglalkozó cégek eszköztárában.

Ha mégis a helyszínen kell egy átjárót készíteni, akkor az ábra szerinti provizórium a legegyszerübb kialakítású. A munkagödör szélein lerakunk két keményfa gerendát, és ezekre merölegesen két tartógerendát. Keresztbe ráhelyezzük méterenként a keresztgerendákat, amikre pallóterítés készül. Korlát kötelezö!

Elhelyezö állvány: bármilyen fajtájú állvány lehet, ha elbírja a tárolandó szerkezet súlyát. A legtöbbször a meglévö állványt szélesítik meg a megfelelö helyeken. Gyakran használt állványtípusok: árboc állvány (nehéz állv.); fém csötámaszok fa vagy fémgerendákkal palló, vagy deszkaborítással. Lehet könnyü állványokra is készíteni, ha a terhelés kicsi: létra; fémcsö állvány. Hünebeck oszlopok, vagy más cég által gyártott rácsos tartó oszlopok is lehetnek alapjai egy elhelyezö állványnak. A 26. oldalon levö ábra is lehet egy elhelyezö állvány.
- szerelési-építési és bontási technológiai folyamatukat: Az összes állványfajtát alulról fölfelé építjük, kivéve a függö állványokat, ahol a konzolgerendák lekötése az elsö lépés. A kidugó állványoknál a lekötés, vagy a kitámasztás elkészítése a legfontosabb lépés. Figyelembe kell venni a födémgerendák helyzetét (teherelosztó pallók midig két gerendára támaszkodjanak legalább!). A bontást az építés fordított sorrendjében végezzük.

B, Ismertesse a korszerü és különleges zsaluzatok készítésénél, bontásánál betartandó biztonságtechnikai elöírásokat:
A zsaluzatokat úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy a fellépö terheléseket, igénybevételeket a kivitelezés teljes idötartama alatt biztosítani tudja. Tehát formatartónak és állékonynak kell lennie. A talajra átadandó terheket megfelelöen széles teherelosztó szerkezetekkel kell biztosítani. A terheket vivö oszlopok lehetöleg fémböl készítsük, az oszlopok távolsága 3 méternél nagyobb nem lehet, a faltól maximum 30 cm távol lehet az állvány! Az állványokat hossz és keresztirányba merevíteni kell. Minden szabad oldalra korlátot kell készíteni, két méter felett. Az állítható fémoszlopokra rá kell írni teherbíró képességeiket. Nagytáblás zsaluzatokat csak a gyártó által készített kezelési utasítás szerint alkalmazzuk. Daruval való emelésnél a zsalutáblák alatt senki sem tartózkodhat, kötéllel kell a táblát irányítani! Kizsaluzáskor a táblák támaszait csak akkor bonthatjuk, ha a daru kötelei már tartják. Zsalutáblákra felmenni (létrán), csak a tábla rögzítése után lehet. Különleges zsaluzási technológiáknál, csak a megfelelö statikai számítások ismeretében és a dolgozók kioktatása után lehet elkezdeni.
Bontás: Kizsaluzást megkezdeni csak a betonszerkezet megfelelö szilárdságának elérése után lehet. Figyelembe kell venni az idöjárás esetleges kötéslassító hatását. 7 méteres fesztávnál nagyobb szerkezet esetén a munka irányítójának a helyszínen kell tartózkodnia. Ha a teljes szilárdság elérése elött akarunk kizsaluzni, akkor az építési naplóba kell bejegyezni ennek szükségességét és a szerkezet további terhelhetöségét! Alátámasztással készült vb. szerkezeteket két lépésben zsaluzunk ki:
1, A legnagyobb lehajlás helyén kilazítjuk a leeresztö szerkezetet, (l/200 maximum) majd a további támaszok alatt is.
2, Állékonyság ellenörzése után ( a zsaluzat elválik a betontól, vagy támaszoktól) megkezdhetö a zsaluzat fentröl lefelé bontása.
A zsalut fel kell lazítani (feszítö vas), csak ezután szabad emelö berendezést igénybe venni!
. Bontást mindig az építés fordított sorrendjében végezzük! A kikötéseket utoljára oldjuk el! Az állvány részeit ledobálni tilos! Csak az elemekre bontott anyagokat szabad leengedni az állványról. A munkaterülete el kell zárni idegenek elöl! Egyéni védöeszközök használata kötelezö!(védösisak)

A falkiváltásokhoz a szerkezet tanulmányozása után szabad csak a falszerkezetbe rést vágni. (a horony a fal vastagságának 1/3, vagy maximum a fal ½ -része lehet). A második lépésben mikor már megszilárdult az acélgerenda feletti ék habarcsolása, véssük ki a fal többi részét, és elhelyezzük, a másik acél gerendát is.

22, Ismertesse a falkiváltások, födémek, falak támasztó dúcolatait
- rendeltetésüket Falkiváltások utólagosan, vagy a meglevö nyílás kiszélesítése miatt készítünk. Feladata: a falat a nyílás felé elhelyezett áthidaló beépítéséig tehermentesíteni. (vb. beton esetén a kötés teljes kialakulásáig) Födémek, és falak támasztó dúcolatai: Állékonyságukat vesztett falak, födémek, vagy ideiglenes födém kiváltásoknál szükséges az ideiglenes dúcolatok használata.
- anyagaik: Minimum 10*10-es gerendákat, gömbfákat, használunk megtámasztásokra, vagy fém csöállvány elemek is használhatók. Kiváltó gerendáknak elsösorban acél I gerendákat használnak, de lehet fa, vagy vb. gerenda is. Falak kitámasztásánál, csak betétes, csavaros és hagyományos ácskötések kombinációját alkalmazhatjuk
- szerkezeti rendszerük: Falkiváltások:

Födémek és falak támasztó dúcolatai:

Az állékonyságukat vesztett falakat megtámasztására, olyan 45⁰-nál nem meredekebb gerenda, vagy acél támaszt alkalmaznak, mely végei elcsúszás ellen rögzítve vannak. Egymáshoz keresztmerevítökkel esetleg több sorban is támaszthatják a falat. A rudakat méretezni szükséges!

Épület falakat gyakran másik épület falához támasztanak ki, vízszintes dúcokkal.
Födémek kiváltását a falmelletti sávban a vb. gerendákat alátámasztjuk keresztbe acél I tartókkal, melyeket lehetöleg fémcsö oszlopok tartják. Ezeket addig emeljük míg be nem feszülnek. Gyenge födémeket a legnagyobb lehajlási helyeken szokás megtámasztani, de ezt statikusnak kell eldöntenie és méreteznie.
-Fafödémek bontása és javítása: A fafödémeket elöször fel kell tárni, hogy szerkezetük felismerhetö legyen. Ezután a gerendák végeit kell szabaddá tenni. A feltöltés (salak) csúszdán való leengedése után, a deszkaborítást bontjuk fel, de mindig hagyunk állásnak belöle. A faanyagot nem dobáljuk, újra felhasználhatjuk. (pl.: zsaluzás) Az alsó deszkaborítás leszedése után, kezdhetjük meg a gerendák leemelését. A bontás irányítását és a szerkezet vizsgálatát szakemberre kell bízni! Tilos idegennek a bontás területén tartózkodni! Az egyéni védöeszközöket (sisak) kötelezö hordani. A felhasználható építöanyagokat rendezetten, külön tároló helyeken gyüjtsük. A faanyagot szegtele-nítsük. Javítás ugyanezen elvek szerint végezzük, csak a feltárást a meghibásodott területen végezzük. Érdemes a fagerendák végeit felüröl kibontani, mert itt szokott elsöként elkorhadni. Szakember véleményét kell kikérni, a faanyag eltávolításának mértékéröl, esetleges megsemmisítéséröl, a javításmódjáról. A bentmaradó faanyagot konzerválni szükséges, és csavarozással, pántok felszegezésével, vagy szögvasakkal megerösítjük és pótoljuk a fagerendákat.

B, Ismertesse a fa- és fémmegmunkáló kisgépek érintésvédelmi elöírásait!
- a gépek kezelésének és karbantartásának elöírásait
Általánosan elmondható, hogy minden gép használati útmutatójában van leírva, a gép helyes használata, a karbantartás módja, gyakoriságának ideje. (üzemórában)
Láncfürész: Csak éles, olajzott, és feszes lánccal szabad használni a gépet. Kötelezö a védöszemüveg, zajvédö, és a védökesztyü használata. Elektromos láncfürésznél a kábel épségére kell a legjobban vigyázni!
Körfürész: Csak felül zárt, alul önzáródó védöburkolatú gép használható. A hasítóéket bekell állítani rajta. Itt is figyeljünk a kábel épségére.
Kézi gyalugépek: Veszélyforrása a nagy fordulat. Késeket csak egyszerre lehet cserélni! A csapágyakat gyakran kell zsírozni.
Fúrógépek, marógépek: A f. szálat mindig ellenörizzük rögzítés után, hogy üt-e. Mindig használjunk tokmánykulcsot! Lógó munkaruha vagy haj nem kerülhet forgómozgást végzö gép közelébe!
Csiszológépek: A keletkezö por veszélyes a dolgozóra és a gépre is. Használjunk porelszívós gépet, vagy porálarcot.
Mindegyik elektromos gépnél elöfordulhat, hogy az áram a gép házára szökik, ezért kötelezö a földelt csatlakozójú gépeket földelt vezetékkel bekötni a hálózatba. Ha elektromos hiba jelentkezik, haladéktalanul szakemberhez kell vinni a gépet. Áram alatt levö gépet tilos olajozni, tisztítani! A biztosítékot "megpatkolni" veszélyes és tilos!

dúcgerenda

Víztelenítö árok

szádlemez

A munkagödröt lehet zártsorúan, vagy hézagosan dúcolni. A pallókat lehet vízszintesen és függölegesen fektetni. Hevedernek pallót vagy inkább gerendát használnak. Az oldalak kitámasztásához fagerendát, acél csövet, vagy orsósdúcot alkalmaznak. A fagerendákat ékekkel feszítik.

Hézagos dúcolat

Zártsorú dúcolat.

23, Ismertesse a dúcolás és a szádfalazás
-rendeltetését: A dúcolatok és szádfalak a munkagödör oldalainak megtámasztására szolgálnak. A szádfalak olyan záró falak melyek a talajvíz távoltartására is szolgálnak. (leveréssel készülnek)
- anyagait: fenyö palló és gerenda, vagy acél gerendák és acél szádlemezek. (deszkákat nem alkalmazunk)
-szerkezeti elemeit:

A szádfalak készültek fából, de napjainkban csak az
acél és vb. szádfal elemeket használják.
Az acél szádlemezeket kalodák között
verik le, úgy hogy az egyik levert
palló hornyába füzik a másik palló
"csapját". A szádpallókat egyenként
verik le, több lépcsöben. A szádlemez
alját maga a föld fogja meg, a verés idejére.
2 m-es mélység körül, megkezdik a felsö ki
merevítést, dúc és szelemen gerenda segítségével.
Ezután kiemelik a földet, és folytatják a leverést.
Az éket annál az egy lemeznél felengedik, és
folytatják a lehajtást. A palló leverése után
az éket befeszítik és az összes szádpallót,
ugyanígy lesüllyesztik. Újra kezdik a
földkiemelést és ezeket a ciklusokat addig
folytatják míg a kívánt mélységet el nem érik.
Nagy mélységek esetén a nagy munkagödör-
be, mélyítenek egy szükebbet. A szádfalak
a talajvíz távoltartását is lehetövé teszik.
- kivitelezését:
Az árok dúcolatok hasonlóan készülnek,
mint a szádfalak, de itt a földkiemeléssel kezdik a munkát.
Amikor elérik azt a mélységet, ahol már nem állékony a talaj
beépítik a pallóterítést, a szelemeneket és a kitámasztó dúcokat.
Ezután folytatják csak a földkiemelést! A pallókat egyenként
leengedik és egy újabb merevítö keretet építenek ki a gödör alján.

B, Ismertesse a famegmunkáló kézi szerszámok használatánál betartandó munkavédelmi elöírásokat:
Ütö szerszámok: Fejsze, szekerce, balta, kalapács közös veszélyforrásuk a fej rögzítetlensége, és a nem megfelelö nyél. A gyári nyél somfa, vagy gyertyánt használjunk! Az éket ferdén kell a nyélbe beütni. Munkakezdés elött ellenörizzük, hogy a fej mozog-e? Az ékkel feszítünk rajta. Az összes szerszámra igaz, hogy csak éles eszközzel dolgozzunk! Gépi köszörüléskor figyeljünk, az élet ki ne lágyítsuk, ezért jobb vízhütést alkalmazni! Ezután kézi fenés következik.
Fürészek: csak éles fürészel dolgozzunk, egyenletesen húzni és tolni a szerszámot, szállításkor lapot becsomagolni, esetleg lapot felfele fordítani a keretbe. Rókafarkú és illesztö fürészeket óvatosan toljuk! (a fürészlap eltörhet)

DOKA H 20 N

2 jel a támaszok távolsága

Hossztartók DOKA H 20 az oszlopokra felhelyezve.

Kereszt tartók DOKA H 20

1 jel

50 cm

Vésök: repedt nyelü szerszámmal ne dolgozzunk. Magunk fele nem vésünk! A munkadarabot rögzítsük satuba lehetöleg. Szállításkor védösapkát kell a végére húzni, vagy rongyot tekerni.
Gyaluk: késüket visszahúzni szállításkor.
Reszelök ráspolyok: a nyél nem mozoghat, repedt nem lehet.

Kiegészítés a 17-es tételhez
-tetszés szerint emeljen ki egy helyi sajátosságoknak megfelelö zsaluzati rendszert és azt részletesen ismertesse:
Pl.: DOKAFLEX 1-2-4 nagyelemes födémzsaluzó rendszer.
Anyagai: - ECO 20 /300 háromlábú csöoszlop tartó 20 KN-ig terhelhetö (2 tonna) és 300 cm-ig
kihúzható. A csöfejre gerendákat (2 db), befogó szerkezet erösíthetö.
- 20cm magas fenyöfa I gerendák ragasztott
kivitelben.
- doka táblák 150/50; 200/50; 250/50 cm

A gerendán 50 cm-ként kék jelek mutatják az
alátámasztás lehetséges helyeit. Ha 30 cm-nél vékonyabb
betonlemezt készítünk akkor az alábbi jelkiosztás szerint zsaluzhatjuk be a födémet.

Találat: 2529

Felhasználási feltételek