|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |
 |
|
|
|
||
 |
 |
|
|||||||||||||||
A közlekedők magatartását befolyásoló tényezők
Jogszabály írja elő a gépjármű-vezetői engedély megszerzéséhez kötelező orvosi alkalmassági vizsgálat elvégzését mindenki számára. Előírás az időszakonkénti orvosi alkalmassági vizsgálat is. Azonban a két vizsgálat közötti időben is bekövetkezhet - jelentős - változás a járművezető egészségi állapotában.
Az alkohol
Annak ellenére, hogy az alkohol nem szerepel a tiltott kábítószerek listáján, szinte a legtöbb gondot okozza a társadalmi együttélés keretei között.
Az alkohol központi idegrendszerre (és más szervekre) kifejtett hatása közismert. Azt is sokan tudják, hogy gátlást feloldó vagy éppen bódító hatása nagymértékben függ az egyéntől (életkor, tápláltsági állapot, hozzászokás mértéke, egészségi állapot stb.) és az elfogyasztott alkohol mennyiségétől.
Az alkohol általánosan tapasztalható hatása a szervezetre az alkoholos befolyásoltság egymásba folyó stádiumaiban tehető szemléletessé. Kezdetben felszabadultság, gátlások oldódása, jókedv kerekedik. A "jópofa", anekdotázó, fecsegő embert még a társaság is kedveli (szalonspicc).
Folytatva az italozást, az önkontroll (ítélőképesség) gyorsan csökken, nő az önérzet. Az illető gyakran kötekedővé, kellemetlenkedővé válik. Nemritkán verekedést provokál akár a nála sokkal erősebb emberrel szemben is.
Ezt követően - egyéni tűrőképességtől függően - már kevés "ráivás" is elegendő ahhoz, hogy az illető beszéde akadozó, elkent, esetleg érthetetlen legyen. A mozgás rendezetlenné válik, a lerészegedett ember dülöngél, tántorog, és bárhol leülve, lefeküdve képes elaludni (lehűlés veszélye!) Gyakori, hogy az ilyen részeg ember biológiai szükségleteit nem a megfelelő helyen végzi el (bamba részeg).
Az egyre mélyülő alvás szinte észrevétlenül csúszik át a valódi eszméletvesztésbe, majd a súlyos alkoholmérgezés miatt légzésbénulásba.
Az alkohol szervezetre gyakorolt hatásának ismeretében nem túlzott igény megkövetelni, hogy a veszélyesnek minősített munkahelyen dolgozók, így a járművezetők is csak teljesen alkoholmentes állapotban végezhetik előírt napi tevékenységüket, ill. ülhetnek a volán mögé.
Magyarországon a jelenleg érvényes jogszabályok a járművezetőktől teljes absztinenciát követelnek meg. Veszélyt jelent a közúton közlekedőkre nézve az ún. posztalkoholos állapot, azaz a "kijózanodás" stádiuma, a mámorból való visszatérés - gyakran kellemetlen - néhány órája.
Jó lenne, ha minden járművezető tudomásul venné, hogy az ember teljesen egészséges mája kb.7-8 gramm/h mennyiségben és "sebességgel" képes vízre és ecetsavra bontani a rajta átáramlott alkoholt.
A drogveszély
Mit ad a drog a kábítószert élvezőnek? Érzékcsalódást, hallucinációt, oldódást a szorongások alól, más tudatot, elrugaszkodást a valóságtól. Azt, ami lehet ugyan pillanatnyi menekülés a problémák elől, de - beláthatatlan veszélyeket hordoz magában a valóság felismerésének hiánya miatt, a vészhelyzetek megítélését és azok elkerülését illetően. Különös veszélyeket jelenthetnek azok a szerhez már hozzászokott - emberek, akik "természetes" életüket csak kábítószer függőségben tudják élni, és annak hiányától szenvedve szellemi és fizikai agressziók sorozatát képesek elkövetni, miközben a teljes leépülés felé haladnak.
Bizonyos gyógyszerek is alkalmasak a megfelelő hatás kiváltására. Kevés alkohollal fogyasztva ezeket gyors, de ugyanakkor igen veszélyes kábító hatás jöhet létre.
A dohányzás
Közlekedési balesetek elemzésekor nem ritka megállapítás, hogy a kiváltó ok: a vezetés közbeni rágyújtás, a leesett parázs eloltásának kísérlete, vagy a dohányzással összefüggő egyéb tevékenység. Különösen sötétben lehetnek veszélyesek a rágyújtás pillanatai.
Hosszú úton a dohányos ember a fáradtságát egyre gyakoribb rágyújtással igyekszik leküzdeni.
A betegség
Számos betegség vagy betegséggel összefüggő panasz létezik, amikor az orvos határozottan megtiltja a járművezetést.
A jogalkotó a jogosítvány tulajdonosát teszi felelőssé abban, hogy a vezetői alkalmasságát tisztázza a háziorvossal vagy az üzemorvossal.
A közútijármű-vezető köteles magát soron kívül egészségi alkalmassági vizsgálatnak alávetni, ha:
a vizsgálatot végző egészségügyi szerv vagy orvos rövidebb határidőt határoz meg,
eszméletvesztéssel járó rosszulléte vagy sérülése volt,
látásélességében szemüveggel nem javítható rosszabbodás, vagy hallásában a forgalom menetének észlelését zavaró csökkenés állt be,
rendőrhatóság, vagy a munkavállaló munkáltatójának, ill. a pályaalkalmasságot vizsgáló szerv kezdeményezésére,
a járművezető személyi sérüléssel járó balesetet idézett elő,
a közlekedési szabálysértést vagy bűncselekményt elkövető járművezető egészségi állapotára, vagy gyógyszer hatására hivatkozik,
az érvényes vezetői engedéllyel rendelkező járművezető alkoholelvonó kezelését jogerős államigazgatási határozat rendeli el.
Az egészséget befolyásoló heveny állapotváltozások
Fáradtság, kimerültség
Nem csupán a test fizikai tartalékai képesek kimerülni, hanem a szellem fiziológiai állapota is hajlamos a kritikus szintre süllyedni, ha lehetőségein túl vesszük igénybe. Más a jelzőrendszere a testi kimerültségnek (izomgyengeség, izomfájdalom, végtagok elnehezülése stb.) és más az idegi kimerülésnek (tompultság, aluszékonyság, ingerekre történő megnyúlt idejű reagálás stb.). Az emberi szervezet mindkét energiaigényes működési területét képesek vagyunk edzeni, kondicionálni a nagyobb igénybevétel tűrésének érdekében. A terhelés eredményeként létrejövő fáradtság, kimerültség jeleit nem egyformán észleljük. A fáradtságérzet és a kimerültség következtében létrejövő változásokat (ingerküszöb emelkedés, figyelem beszűkülése, érzéki csalódások, elalvás stb.) sok tényező befolyásolja:
Életkor
aktuális egészségi állapot - fájdalom, láz, gyógyszerek
aktuális és általános tápláltsági állapot
környezeti hatások
időjárás, meteorológiai frontok
zaj
a jármű légterének összetétele
hőmérséklet
stressz (zűrös családi, vagy munkahelyi hatások stb.)
Súlyos következményekkel járó emberi felelőtlenség kimerült állapotban járművezetőként részt venni a közúti közlekedésben, mert nemcsak saját, hanem vétlen közlekedő partnerek életét is veszélyezteti a volán mellett elalvó vagy a vészhelyzetben nem reagáló vezető.
Mit tegyen a gépjárművezető a kimerülés jeleit észlelve? Keressen magának pihenésre alkalmas helyet minél előbb.
A fáradtság tünetei:
kényelmetlen ülés,
kényelmetlen lábtartás,
kényelmetlen kormányfogás
fokozódó éhségérzet, szomjúságérzet.
A kimerültség kezdő tünetei:
izomgyengeség
tompultság
mozgáskényszer
álmosság
érzéki csalódás ( mintha.)
folyamatosan erősödő éhségérzet
Rossz gyakorlat, hogy ilyenkor a fáradt gépkocsivezető egymás után issza a kávékat.
Hosszú útra mindig célszerű magunkkal vinni olyan üdítőitalokat (rostos lé), amelyek ásványi anyagokat is tartalmaznak. Kávé helyett inkább beválhat már az indulás előtt az otthon elkészített, nagyobb mennyiségű citromot tartalmazó hideg tea fogyasztása. Csodát tesz egy csendes helyre félrehúzódva 25-30 perces szendergés a hátradöntött üléseken elnyújtózva, majd indulás előtt egy rövid ideig tartó kellemes testmozgás.
Fájdalom
A fájdalom - csakúgy, mint a láz - jelzőrendszere a szervezetnek. Azt jelzi, hogy azon a területen, ahol jelentkezik, valami rendellenesség zajlik.
Ha hevesen jelentkezik, kritikus mértékben elvonhatja a figyelmet a vezetéstől.
Egy elviselhető fogfájás, fejfájás, gyomorfájdalom különösen, ha ezek a szokásos gyógyszerekkel csillapíthatók nem akadályozzák jelentős mértékben az embert a járművezetésben. Természetesen ezek okát is minél előbb célszerű orvossal tisztázni és a tanácsa szerinti gyógykezelést alkalmazni.
A hirtelen fellépő, markoló-szorító mellkasi fájdalom légszomjjal, gyengeség érzésével együtt. A szívinfarktus leggyakrabban így jelentkezik. A fájdalom fellépését követően helyezze magát azonnal nyugalomba.
Elviselhetetlen görcsös fájdalommal járhat a vesekőroham. Állítsa meg az autóját, kapcsolja be a vészvillogót. Lazítsa meg a ruházatát és maradjon nyugalomban. Kérjen azonnal mentőt (orvossal) a helyszínre.
Hirtelen fellépő látászavar
Gyakori a szembejövő jármű rosszul beállított lámpája. Azonnal csökkenteni kell a sebességet, szükség esetén le kell állni.
Ha a látászavar gyakran előfordul vezetés közben, feltétlenül forduljunk orvoshoz, mert megfelelő kezeléssel - esetleg szemüveg viselésével - zavartalanul vezethetjük járművünket. A szemüveges járművezetőnél mindig legyen tartalék szemüveg is, mert kockázatos hunyorogva és alig látva vezetni az egyetlen szemüveg elvesztése vagy megsérülése miatt!
A gyógyszerek
Természetesen kérésre a gyógyszerész pontos felvilágosítást ad a gyógyszer hatását illetően, ha veszélyes helyen, járművezetés közben nem tanácsolja az illető gyógyszer szedését. Amennyiben orvos ír fel vényre gyógyszert, célszerű tisztázni vele ezt a kérdést. A gyógyszer mellé adott tájékoztatók tiltás esetén külön kitérnek erre a körülményre. Altatók, nyugtatók, és erős fájdalom-csillapítók szedése esetében mindig kérjük ki az orvosunk véleményét.
Általános szabályt azonban nagyon nehéz megfogalmazni a gyógyszer járművezetés közbeni alkalmazására. Számos olyan gyógyszer van forgalomban, amelyek hatásukat tekintve nem korlátozzák a járművezetőt a munkájában (görcsoldók, antibiotikumok stb.), azonban az egyéni érzékenység (allergia) lehetősége miatt határozottan ellenjavallt lehet az alkalmazásuk egyes személyek esetében.
Magatartászavarok, kóros elmeállapot
A közlekedéspszichológia szerepe az emberi tényezők javításában
A közlekedéspszichológia a közlekedésben részt vevő ember magatartásával. Viselkedésével, lelki jelenségeivel, személyiségével foglalkozó tudományterület.
Jelentős feladatot jelent a közlekedési folyamatok szervezése, a balesetek vizsgálata, megelőzése, melyekben a pszichológiának szintén szerepe van.
A tevékenység ellátásához meghatározott képességekre, személyiségtulajdonságokra van szükség. Ezek a tulajdonságok végeredményben meghatározzák az alkalmasság, beválás mértékét.
Egy foglalkozásra való alkalmasság azt jelenti, hogy a kiválasztott személy potenciálisan képes a munkafeladat ellátására, illetve nincsenek olyan jellemzői, amelyek egyértelműen vagy nagymértékben gátolják a feladat sikeres elvégzésében. Ebből következik, hogy az alkalmasság vizsgálatok elsősorban az alkalmatlanok kiszűrésére, illetve az alkalmatlanság megállapítására irányulnak.
Mindenfajta alkalmasság megállapítás több jól elkülönülő területből áll, így beszélhetünk pszichológiai, orvosi, jogi, szakmai alkalmasságról.
A pszichológiai alkalmasság a következő területekre osztható:
a képességek alkalmasságára, ez lehet a szenzomotoros (érzékelési, pszichomotoros képességek) és mentális (figyelem, emlékezet, gondolkodás) képességekre,
az akarati tényezőkre, a motivációs tényezőkre és végül a személyiségtulajdonságokra, melyek alapvetően befolyásolják a megfelelést.
Meg lehet határozni azokat a tulajdonságokat, képesség együtteseket, amelyek a gépjárművezetéshez szükségesek. Nézzünk néhány ilyet.
Nagyon fontos a figyelem szintje. Nap mint nap használjuk azt a kifejezést, hogy figyelt az útra, a körülötte zajló forgalomra, vagy éppen azt mondjuk, figyelmetlen volt, hiba, esetleg baleset történt. Fontos továbbá a jó mozgás összerendezettség, a távolság-, sebesség-, időbecslés, a jó együttműködés, az udvariasság, és még sok minden más. Úgy véljük, mindebből kiviláglik, hogy számtalan jól, pontosan működő tulajdonság szükséges a közúti közlekedésben való részvételhez. Jól tudjuk azonban azt is, hogy az emberek nem egyformák. Ezt úgy is kifejezhetjük, hogy a különböző személyek eltérő mértékben felelnek meg az adott tevékenység (esetünkben a járművezetés), illetve a munkakör ellátásával kapcsolatos követelményeknek. A megfelelés mértéke az egyén szempontjából lehet kedvező és kedvezőtlen. Végeredményben az a személy, amelyik hosszú időn keresztül egészsége romlása nélkül az elvárt szinten teljesíteni tud, balesetet nem okoz, beváltnak, megfelelőnek, alkalmasnak tekinthető.
Az ember a gépjárművezetésben - mint minden tudatos tevékenységben komplex egészként vesz részt, és ebből következően képes arra, hogy kedvezőtlen tulajdonságait bizonyos határok között ellensúlyozza.
A magángépjármű-vezető szabadabban választja meg a vezetési feltételeket, mint a hivatásos járművezető.(pl.: az utazás időpontja, időtartama, útvonal, pihenőhelyek stb.) Nyilvánvaló, hogy a kritikus helyzetek előfordulási valószínűsége is különböző.
A baleset valójában a véletlen és szükségszerű összjátékának következménye.
Éppen a közlekedési balesetek kapcsán sokakban felvetődhet az a kérdés, hogy vajon van-e balesetező személyiségű ember.
Helytelen a baleseti hajlamosság statikus elképzelése. Sokkal helyesebb a járművezetők egyéni baleseti veszélyeztetettségének fogalmát elfogadni, mint olyan dinamikus jellemzőt, amely mennyiségi és minőségi értelemben egyaránt változik az ember életkörülményeinek, szervi és pszichikus állapotának, alkalmazkodóképességének és alkalmazkodásra hajlandóságának függvényeként.
A gépjárművezető saját maga felel egészségi állapotáért. Az állam ellenőrző szerepe az időszakos orvosi vizsgálatokon valósul meg.
Az elmondottakból következik, hogy minden gépjárművezető-jelöltnek kötelezően előzetes alkalmassági vizsgálaton kell részt vennie.
Ismeretes, hogy a gépjárművezetők egészségi alkalmasság vizsgálata ilyen rendszer szerint működik, tehát mindenkire kiterjed, és az időszakos vizsgálatok is kötelezőek. A pályaalkalmassági vizsgálatok (PÁV) ezzel szemben a gépjárművezetők meghatározott csoportjára korlátozódnak.
Pályaalkalmassági vizsgálatokra vonatkozó rendelkezés: 41/2004(IV.7)GKM rendelet
PÁV- I: mentő, tűzoltóság
PÁV-II.: busz- taxi sofőr
PÁV-III: 7500kg feletti jármű
PÁV-IV: tanuló gépjárművezető, ha a gyakorlati vizsgán 5x bukott.
:
2981
