online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  

A közlekedésbiztonsag fogalma, célja, szerepe, jelentősége

auto





felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
A hazai közlekedésbiztonsagi helyzet bemutatasa és elemzése. A hazai és nemzetközi baleseti helyzet összehasonlítasa
Gépkocsik passzív biztonsaga
Gyakorlati körforgalom Képzeld el, hogy Angliban utazol és mar elég zavarodott vagy, hisz a bal oldalon kell közlekedned.
ELÖZÉSI TILALMAK
Opel Astra 1.8 Sport
A közlekedők magatartasat befolyasoló tényezők
A KÖZELJÖVŐ MODELLJEI
 
bal also sarok   jobb also sarok

A közlekedésbiztonság fogalma, célja, szerepe, jelentősége


A közúti közlekedés biztonságának fenntartása és növelése a közlekedéspolitika egyik alapvető célja. A közlekedésbiztonsági tevékenység rendkívül összetett, szorosan kapcsolódik számos más sza 737d34h kterülethez.


1. Valamennyi közlekedésbiztonsági törekvés középpontjában az ember testi és lelki sértetlensége áll. A közlekedésbiztonság tehát egészségügyi kérdés is.


2. A közúti balesetek hatalmas nemzetgazdasági veszteségeket okoznak, melyeket végül is mindannyiunknak kell megfizetnünk. A nagy teljesítményű, biztonságos és környezetbarát közlekedési rendszerek létrehozásával és fenntartásával kapcsolatos beruházások munkahelyeket teremtenek, elősegítik vállalkozások létrejöttét és a regionális infrastruktúra kiépítését A közlekedésbiztonság tehát gazdasági kérdés is.


3. A közlekedésbiztonsági tevékenység tehát egyrészt az általános biztonság része, másrészt átfogóan szolgálja az élet és az életfeltételek védelmét; ilyen értelemben környezetvédelmi kérdés is egyben.


4. A közúti közlekedés biztonságának fenntartása és növelése elsősorban az állam feladata. Az ezen a területen tett erőfeszítéseket csak széles körű társadalmi összefogás viheti sikerre. A közúti biztonság alapvető kérdése, hogy képesek vagyunk-e olyan szintű felelőséget tanúsítani mások iránt a mindennapi közúti közlekedésben, mint amilyet mi magunk várunk el másoktól. A közúti közlekedésben mutatott magatartás a társadalmi magatartás olyan megjelenési formája, amelyet egyrészt mi magunk alakítunk, másrészt a közlekedési szabályok. Még ha az előírások betartása és betartatása nélkülözhetetlen is, a közlekedés biztonságát sem elrendelni, sem kikényszeríteni nem lehet. Ezért az előírások és azok betartatása, mellett a közlekedők felelősségtudatára is súlyt kell helyezni. A közlekedésbiztonság ezért társadalmi kérdés is.




5. A közúti közlekedés biztonsága az európai integráció folyamatában olyan problémakörré válik, amely nem ér véget az országhatároknál. A hazai közlekedésbiztonsági tevékenységet egyre inkább a szomszédos és a távolabbi európai országokkal összehangoltan kell szervezni és végezni. A közlekedésbiztonság tehát az Európa-politika része is.


A közlekedésbiztonság színvonalának növelése érdekében végzett erőfeszítések - az egyik felosztás szerint - három alapvető befolyásoló tényező köré csoportosíthatók:

ember - jármű - út és környezete


Bár e három terület mindegyike fontos, a jövőben is a közlekedők magatartását befolyásoló nevelést, képzést, felvilágosítást és propagandát kell a közlekedésbiztonsági tevékenység középpontjába állítani.


Egy másik felosztás is három - az előzőtől részben eltérő - csoportba sorolja a közlekedésbiztonsági tevékenység fő területeit. Ez az ún. "három E" szabály (az angol szavak kezdőbetűi után):

1. Education (nevelés, oktatás, képzés, propaganda),

2. Enforcement (a közlekedési szabályok betartásának kikényszerítése ellenőrzéssel és a be nem tartás szankcionálásával),

3. Engineering (mérnöki tevékenység, mely nemcsak a gépjárművel, hanem a közúttal kapcsolatos - forgalomtechnikai - feladatokat is magában foglalja).


Alapfogalmak



A közlekedésben előforduló események - veszélyességük szempontjából - egymástól jól elhatárolható, de egymás között folyamatos átmenetet képező csoportokba sorolhatók.

A legsúlyosabb következményekkel járó, legritkábban előforduló esetek csoportját a balesetek képezik.

A forgalom elemi eseményeinek gyakorisága olyan piramissal szemléltethető, melynek talapzatát a zavartalan forgalom, csúcsát pedig a halálos kimenetelű baleset alkotja. A zavartalan haladás és a balesetek közé sorolhatók az ún. forgalmi konfliktusok.

Baleset

veszélyeztetés " Súlyos konfliktus

zavarás (veszélyforrás) " Enyhe konfliktus

enyhe akadályozás " Majdnem konfliktus  

Zavartalan haladás


A fenti kifejezések közel azonos tartalommal bírnak.  


A konfliktus annak következménye, hogy a jármű, a környezet és/vagy a közlekedők között szükséges

összhang - valamilyen körülmény(ek) hatására megbomlik. Olyan megfigyelhető helyzet, amelyben

két vagy több közlekedő oly mértékben közelít egymáshoz, hogy az összeütközés elkerülhetetlen, ha a

résztvevők sebessége és/vagy haladási iránya változatlan marad. A baleset elkerüléséhez tehát

valamilyen elhárító akcióra van szükség, amely a leggyakrabban fékezés, de lehet irányváltoztatás,

gyorsítás, esetleg ezek kombinációja is. Ha az elhárító reakció eredménytelen, közúti baleset történik.


A közlekedési baleset - statisztikai szempontból - olyan váratlan, nem szándékosan előidézett forgalmi esemény, amelynek következtében haláleset, illetve személysérülés történt, vagy anyagi kár keletkezett. A közlekedési baleset - ezek szerint - járhat:

- anyagi kárral és/vagy

- személysérüléssel.


A közlekedési baleseti statisztika megfigyelési köre ezek közül csupán az utóbbiakra terjed ki.


Személysérüléssel járó közúti közlekedési baleset minden olyan forgalmi esemény, amely a közúton történt, vagy közútról eredt, és amelyben legalább egy mozgó járműnek vagy igavonásra is használható állatnak szerepe volt, és amelynél legalább egy személy meghalt vagy megsérült. A személysérüléses balesetek kimenetel szerinti minősítését Magyarországon a következők szerint végzik:


halálos sérülést szenvedett az a személy, aki a baleset következtében annak helyszínén, vagy a balesetet követő 30 napon belül elhunyt. (A hazai nyilvántartás 1976. január l-jén vezette be az ún. 30 napos definíciót, mely nemzetközileg is a leginkább használatos

súlyos sérülések az általában 8 napon túl gyógyuló sérülések, törések, zúz6dások, rázkódások, belső sérülések, súlyos vágások és roncsolások, orvosi kezelést igénylő általános sokk, illetve bármely olyan sérülés, amely kórházi ápolást tesz szükségessé



könnyű sérülések a ficamok, horzsolások, melyek gyógyulása 8 napnál rövidebb időt igényel


Kár

Veszély

Veszélyforrás


A nem megfelelő fogalmak használata gyakran félreértést okoz. Előfordul például, hogy összekeverik a halálos sérültek és a halálos kimenetelű balesetek számát, pedig e két adat között jelentős eltérés lehet. Egy halálos kimenetelű baleset során ugyanis egyszerre több személy is életét vesztheti, sőt emellett még súlyos és könnyű sérültek is előfordulhatnak.


A közúti közlekedésbiztonság színvonala és mérése


A közúti közlekedésbiztonság színvonalát az adott közlekedési környezetben (országban, megyében, városban, úthálózaton stb.) előfordul halesetek, illetve az ezek következtében megsérült vagy meghalt személyek abszolút vagy relatív számával mérjük. A relatív számokat (fajlagos baleseti adatokat vagy baleseti mutatókat) úgy képezzük az abszolút adatokból, hogy azokat a közúti közlekedés egyéb jellemzőihez (ún. háttéradatokhoz, mint pl. forgalomnagyság, járműállomány stb.) viszonyítjuk.

Ezek közül a relatív baleseti mutató (br) és a balesetsűrűség (bs) a legfontosabb.

- A relatív baleseti mutató a baleseti kockázat legszélesebb körben elfogadott mérőszáma.

Meghatározására az alábbi összefüggés szolgál:


b r = (B x 10 ÁNFx 365x T xL  (baleset/106 járműkilométer)


ahol:

br: relatív baleseti mutató

B: a T megfigyelési időtartam alatt bekövetkezett összes baleset száma

ÁNF: átlagos napi forgalom (jármű/nap)

T: megfigyelési időtartam (év)

L: szakasz hossza (km)


A fenti jelölésekkel a balesetsűrűség:


b s = B : (LxT)   (baleset/km, év) Bs: baleset sűrűségi mutató


E mutatószámok elsősorban különböző úthálózatok, útszakaszok, illetve útkategóriák közlekedésbiztonsági színvonalának összehasonlítására alkalmasak, bár a relatív baleseti mutató nemzetközi összehasonlítás céljára is előnyös. A közúti közlekedésbiztonsági helyzet fontos minőségi mérőszáma az ún. Súlyossági mutató, amely a 100 személysérülés közúti balesetre átlagosan jutó halálos áldozatok számát jelenti.


Az összehasonlítások általában területi jellegűek (országok, régiók, megyék, települések, útszakaszok, csomópontok) és abszolút (baleset/ év; meghalt/év; megsérült/év) vagy relatív (a fentieken kívül még


Mortalitási index:


Súlyossági mutató:


Találat: 13222







Felhasználási feltételek