|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |
 |
|
|
|
||
 |
 |
|
||||||||||||||||
A gépkocsik aktív és passzív biztonsága. Az aktív biztonság tényezői és hatásai
Gépjárművek műszaki biztonsága
Ember és gépjármú kölcsönhatása
A gépjármú és út kölcsönhatása
Két gépjármú közötti, illetve gépjármú és egyéb akadályok közötti kölcsönhatás.
Amikor a biztonság növelése érdekében megalkotott különböző műszaki megoldások és intéz 222e49c kedések hatását vizsgáljuk, találunk olyanokat, melyek célja a baleset elkerülése. Ezek az aktív biztonság fogalomkörébe tartozó megoldások.
Aktív biztonság
Minden olyan koncepció, intézkedés, konstrukciós megoldás, berendezés, eszköz és állapot, amelynek célja a balesetek elkerülése, az aktív biztonság fogalmába tartozik.
A járművek aktív biztonsága: a jármű normális üzemállapotában aktívan működő berendezések, amelyek biztosítják, hogy a jármű a járművezető irányításával biztonságosan vehessen részt a közlekedési folyamatban.
Ide sorolhatók:
a) a könnyen mozgatható, az úttesttel megfelelő kapcsolatot biztosító kormányzás,
b) a jó futómű tulajdonságok és beállítások: ( lengéscsillapítás, rugózás, kerékfelfüggesztés, optimális
tapadás)
Lengéscsillapítás és rugózás nemcsak a kényelem, hanem a biztonság fontos tényezője Ha rossz állapotú, a száraz útburkolaton a fékút 30%-kal is megnövekedhet.
A hagyományos és az aktív kerékfelfüggesztés, mint a menetbiztonság fontos tényezője. Az aktív kerékfelfüggesztéssel egy sajnálatos ellentmondást igyekeznek elektronikus szabályozással áthidalni. Az a futómű ugyanis, mely lágy rugózású, kényelmes, sajnos nem biztonságos. A nagy menetbiztonságú kerékfelfüggesztéssel viszont a legnagyobb jóindulattal sem mondható kényelmesnek az utazás. Az elektronika a menetviszonyoknak megfelelően az érzékelőktől érkező információk alapján automatikusan változtatja a lengéscsillapító és a rugó karakterisztikáját.
c) Az optimális tapadás, s ezzel együtt a jó menettulajdonságok:
Biztonságtechnikai szempontból a gumiabroncs optimálása két módon lehetséges, a legmegfelelőbb
gumikeverék előállításával és a futófelület profiljának kialakításával. A járművezető szempontjából
fontos, hogy a járművön lévő gumiabroncs tulajdonságainak figyelembevételével határozza meg a
használati körülmények paramétereit.
d) A hatékony fékek:
Személygépkocsiknál a fékfolyadék forráspontja az évek során csökken a nedvesség felvétele miatt, ezért
rendszeresen cserélni kell. Fékezéskor a hőfejlődés gőzbuborék-képződéshez vezethet.
Haszonjárművek. A műszaki hibákra visszavezethető balesetek között gyakori a fék meghibásodása.
Minden ötödik esetben "megfeledkeztek" a fékbetétek és a fékdob kopásáról. A haszonjárművek
fékberendezését gyakran és alaposan kell ellenőrizni.
Tartós lassítófék (retarder). Hosszabb lejtmenet esetén az üzemi fék megkímélésével hidrodinamikus vagy
örvényáramú egységgel lassítja a járműszerelvényt.
Elektronikus fékrendszer. A fékkésedelmi idő csökkentése. Ezeknél szétválik egymástól a fékezéshez
szükséges információ és energia átvitele. A rendkívül gyors elektromos információátvitel lehetővé teszi,
hogy egy többtagú járműszerelvény egymástól távol lévő kerékfékszerkezetei időben lépjenek működésbe.
A járműszerelvény többtagú, mely fékezés közben becsuklik, ha nem megfelelő a fékezési sorrend.
Blokkolásgátló (ABS). Blokkoló kerékkel megnő a fékút és romlik a menetstabilitás. Az ABS a kerékcsú
szás függvényében szabályozza a fékezőnyomást.
e) A jó húzóerejű motorok: A meghajtás módjának hatása a menetstabilitásra:
Az állandó összkerékmeghajtás a menetbiztonság szempontjából a legkedvezőbb.
Az elsőkerék-meghajtás. Az orrnehéz elsőkerék-meghajtású gépkocsiknál a nagyobb kerékterhelés miatt
téli útviszonyok esetén is nagyobb lehet a vonóerő. Vizes úton az aquaplaning jelenség csak nagyobb
sebességnél következik be.
Hátsókerék-meghajtás. A klasszikus meghajtási mód, menetdinamikailag a legkedvezőtlenebb. Ma már
csak a felsőbb géposztályban alkalmazzák, ahol a nagy teljesítményű motor jelentős helyigénye miatt
választják ezt a megoldást.
f) A vezető kondíciójának megőrzését segítik elő:
- az elfáradást megakadályozó ülések (komfort): a gépkocsivezető kifáradása ellen jó védelmet nyújt
a kényelmes ülés, a zajszigetelés. A jó csillapítás csökkenti a vibrációt és a lökésszerű terheléseket.
a jó látásviszonyok (látás-láthatóság):megfelelő méretű, páramentesíthető, optikailag törésmentes ablakok.
az ablaktörlő a gépkocsivezető látómezejét biztosítja. Külső visszapillantó tükrök elektromosan fűthetők.
az első és a hátsó ködfényszórók, a jó klíma, az áttekinthető és nem bonyolult kezelőelemek és kijelzők,
Szervo-berendezések.
g) A további, az elektronikán alapuló járműtechnika szintén az aktív biztonság részét képezi:
A Traffic Message Channel (közlekedési információs csatorna) ingyenes közlekedési információkat nyújtó RDS-adatszolgáltató rendszer, A TMC-t már különböző közszolgálati és néhány magán URH-rádióállomás sugározza Németországban és Hollandiában, A közlekedési információk az autópálya hálózatra vonatkoznak, és a rendőrségtől, bejelentőközpontoktól, az ADAC közlekedésfigyelő szolgálatától és az autópálya csomópontokon működő mérőberendezésektől származnak.
A TMC közleményeit nem szöveges formában, hanem kódoltan közvetíti, amelyeket a gépjárművek navigációs rendszerei dekódolnak, A Járművezető az aktuális TMC közlekedési információkat bármikor megjelenítheti a vezető-információs rendszer kijelzőjén, vagy a navigációs rendszer színes monitorján. Ezáltal a vezető nincs ráutalva a rádióadások félóránként elhangzó közlekedési helyzetjelentéseire.
Az aktív biztonsági berendezések a passzív biztonság elemeivel közösen hozzájárulnak a jármű valamennyi utasának optimális védelméhez,
Találat: 18219
