|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |
 |
|
|
|
||
 |
 |
|
||||||||||||||||
A fiatal és/vagy kezdő személygépjármű vezetők magatartása. A járművezetés folyamata. A járművezetés folyamatában elkövetett hibák, és azok elkerülésének lehetőségei
A baleset és konfliktus fogalmának tárgyalásánál tapasztalati tényként fogadtuk el, hogy a közúti közlekedésben részt vevő gépjárművezetők gyakran kerülnek olyan forgalmi szituációkba (rendkívüli események, veszélyhelyzetek, balesetek), amelyek azonnali döntést és megoldást igényelnek. Ha ezekben a közlekedési helyzetekben "jól reagál" a vezető akkor elkerülheti a balesetet. Ez komoly feladat elé állítja őket, mert
ˇ 141c28b ; 141c28b ; fel kell ismerni a veszélyhelyzetet,
ˇ 141c28b ; 141c28b ; meg kell érteni az aktuális veszélyeztetettség lényegét,
ˇ 141c28b ; 141c28b ; a veszélyek elkerülésére begyakorolt eljárásokat "át kell tekinteni",
ˇ 141c28b ; 141c28b ; dönteni kell a konkrét helyzetben legalkalmasabb eljárás kiválasztásában,
ˇ 141c28b ; 141c28b ; a veszély elkerülése érdekében egy cselekvéssorozatot kell végrehajtani.
A veszélyt elkerülő manőver megkezdéséig eltelt idő és a manőver végrehajtásának időbelisége, valamint eredményessége a vezető tapasztalatától, felkészültségétől, begyakorlottságától függ. Problémát jelent, hogy:
ˇ 141c28b ; 141c28b ; nem, vagy csak részben rendelkezik a veszélyt felismerő képességgel,
ˇ 141c28b ; 141c28b ; nem tudja időben feldolgozni a látottakat, mert elméleti tudása hiányos,
ˇ 141c28b ; 141c28b ; a veszély elkerülésére vonatkozó gyakorlati módszer végrehajtásában gyakorlatlan,
ˇ 141c28b ; 141c28b ; a vezetéstechnikai, manőverezési készsége alacsony szinten áll.
A fenti problémák különösen a fiatal és/vagy kezdő, gyakorlatlan vezetőknél jelentkeznek.
"Apu autója effektus" - a fiatalok a legveszélyesebbek
Kálozdi Tamás, az Allianz Hungária cégvezetője: A káresetek gyakorisága és a kár nagysága alapján állítunk fel kategóriákat. Ezekből megállapítható: a 17-22 év közötti korosztályból kerülnek ki a legveszélyesebb vezetők. Ha több szempontot is figyelembe veszünk, akkor ez azzal bővül, hogy a nagyvárosban élő - Budapest kiemelt helyen van ezek közül -, illetve sportos, nagy teljesítményű autót vezető fiatal számít a legkockázatosabbnak. Innentől fokozatosan javul a helyzet a 40 éves korosztályig, itt van az első visszaesés. Ez magyarázható az "apu autója" tipikus esettel, amikor a szülő kocsijával történnek balesetek. Ezután a nyugdíjig tovább javul a statisztika, innentől azonban megint vagy egy nagyobb visszaesés. Fontos, nem minden baleset számít káresetnek, a biztosítók pedig csak az utóbbival számolnak. Ha például egy 25 éves ittas fiú, akinek nincsen cascója, éjjel nekirohan a fának az autójával, az a rendőrségi statisztikát ugyan rontja, de a mi statisztikánkhoz nincsen semmi köze.
A gépjárművezetés bonyolult és sokoldalú rendszerét az alábbi egyszerűsített cselekvési sémával jellemezhetjük:
E séma jellemzője, hogy összetett értelmi műveleteket kell végezni az információ feldolgozásához (mint, összetett inger diagnosztizálása) és a válaszcselekvések tervezéséhez. Az irányítási rendszerek analógiájával ezt szabályzásként értelmezhetjük. Az ábrázolt tevékenységi struktúra további lényeges sajátossága, hogy az egyes blokkok viszonylagos önállóságuk és sorrendisége mellett azonos idejű párhuzamosságot is feltételeznek.
Ebben az esetben már nem elemi ingerek és elemi válaszok kapcsolatáról van szó, mely egyszerű kondicionálással alakítható ki, hanem többé-kevésbé bonyolult helyzetekre adott bonyolult válaszcselekvésekből. A járművezető memóriájában lennie kell valamilyen sémának, amelyben a feltételrendszer és a válaszrendszer összefüggései tükröződnek. Ezek a sémák algoritmikus természetűek.
Az algoritmus lényegében feltételes utasítások rendszere, melyben a megoldandó feladat lépései különböző logikai feltételektől függően hajtandók végre. A logikai feltételek általában kérdések és a rájuk adott válaszok, (mint operanduszok) az algoritmus szerves részét képezik. A járművezetői tevékenység szempontjából elsősorban a felismerési algoritmusok és a végrehajtási algoritmusok kapnak fontos szerepet.
A kezdő vezetők jellegzetes problémái
Az önálló vezetés kezdeti szakaszában sokszor találkozunk azzal a jelenséggel, hogy a nagyfokú aktivizáció a figyelem szétszórtságaként (irradiációként) jelenik meg. Ilyen esetben a még gyakorlatlan autóvezető az információknak a szükségesnél lényegesen nagyobb körére próbál figyelni, ami szükségszerűen bizonyos fokú információvesztéssel jár együtt.
Másik jellegzetes probléma, hogy a vezető figyelmét a differenciált gátlás alapján koncentrálja bizonyos tevékenységi területre. Ilyen esetben törvényszerű, hogy az egyéb környezeti feltételekre vonatkozó információk nem, vagy nem kellő időben kerülnek feldolgozásra. Pl. alárendelt útról kanyarodik jobbra, ahol egy gyalogos halad át. A gyalogosra figyelve nem veszi észre, hogy a védett úton eközben elsőbbséggel rendelkező jármű érkezik... a gyalogos elhaladás után a jármű elé fordul.
Az információfeldolgozás problémája
Idegrendszerünk az ingereket egymást követő osztályozások útján ismeri fel. E sorrendi osztályozási folyamat alapvetően befolyásolja az inger felismeréséhez szükséges időt. A gyakorlatlan, kevés tapasztalattal rendelkező járművezető lassabban ismeri fel az adott helyzetben fontos információ elemeket.
Döntési folyamat
A kezdő vezetőre jellemző, hogy döntéseit korábban tanult mintákra alapozza, illetve ezekhez hasonló helyzetekben sikeresen tapasztalt megoldásokat választ.
Döntéseikben háttérbe szorulnak, (vagy teljesen hiányoznak) az empatikus motívumok. (Mit, miért csinál a másik vezető? Mi várható el a közlekedés aktuális résztvevőitől?)
A kritikus közlekedési szituációk megoldását segíti vagy rontja az esemény előre "látása". Ezt a képességet anticipációnak nevezzük. A megfelelő tapasztalattal rendelkező járművezető a pillanatnyilag észlelt információkból gondolatban előrevetíti az adott helyzet következményeit és ezek figyelembevételével avatkozik bele a kritikus közlekedési helyzetbe.
Vezetéstechnika
A cselekvés, mint a jármű feletti uralomhoz szükséges kezelőelemek működtetésének gyakorlottsági foka.
A járművezetéshez szükséges motorikus cselekvések tanulás, vagyis a cselekvések egyre pontosabb, gyorsabb és a jármű elvárt mozgásállapot változtatásához optimálisan szükséges végrehajtása csak a tevékenység gyakorlása által valósul meg.
Az egyes mozgások objektív egységeit a pszichikum úgy tükrözi, hogy megragadja bizonyos állandó mozzanataikat és azok alapján jegyzi meg, ismeri fel és esetleg produkáltatja újra a mozgásegységet. A produkáltatást külön hangsúlyozni kell, hiszen bármilyen részletes a műveletről alkotott elképzelése a vezetőnek csak az önálló végrehajtás tapasztalata építi fel a tevékenység optimális belső képét.
Több kutató is egyetért G. Munsch-nak a közúti balesetek vizsgálataiból levont azon véleményével, hogy ez a tanulási folyamat az önálló vezetést elkezdő járművezetőknél kb. másfél-kétéves időtartamig tart. További probléma, hogy a képzés során megtanult tevékenységi struktúrák erősen kötődnek a tanuló gépjármű valós fizikai, műszaki paramétereihez. Ezért a "saját" járműre történő átszállást követően a korábban tanultakat aktualizálnia kell a kezdő vezetőnek.
A közlekedésben felmerülő veszélyhelyzetek forrásai sokfélék lehetnek.
Köztudott, hogy a gépjárművek rendelkeznek a vezetésükhöz szükséges kezelő szerelvényekkel (pl. gázpedál, fék, kuplung, sebességváltó kar, kormány).
Ezekhez kapcsolhatók a gépjárművezetés elemi műveletei (pl. gyorsítás, fékezés, kormányzás). Az elemi műveletekre épülnek az ún. forgalmi műveletek (pl. elindulás, megállás, tolatás, előzés). A forgalmi műveletek biztonságos elvégzéséhez elengedhetetlenül fontos a gépjármű kezelő szerelvényeivel való megfelelő bánásmód, az elemi műveletek térben és időben legmegfelelőbb, az előírások szerinti végrehajtása. Ez jelenti az autóvezetés minőségét a vezetéstechnikai tudást.
A vezetéstechnikai tudás megszerzése és tökéletesítése feltételezi a vezetéstechnikai elemek ismeretét és gyakorlással történő fejlesztését.
Vezetéstechnikával összefüggő további témakörök tárgyalására az ötödik modulban kerül sor.
Találat: 2687
