A baleset-megelőzési tevékenység célja, feladata, szerepe, jelentősége és szervezése

A baleset-megelőzési tevékenység célja, feladata, szerepe, jelentősége és szervezése. Közlekedésbiztonsági programok

A Közlekedéstudományi Intézet (KTI) kutatása szerint 2003-ban Magyarországon a közúti közlekedési balesetek miatt 270 milliár 656j97g d Ft. veszteség érte a nemzetgazdaságot, mely a GDP mintegy 1 ,5%-ra tehető. A veszteség tételeihez számították a sérültek ellátása mellett a termelésből végleg, vagy átmenetileg kiesettek munkájának az értékét, a balesetek okozta torlódásokban elvesztegetett időt, a természetben és az épített környezetben keletkezett károkat. A KTI számításai szerint egy ember baleseti halála - a személyes tragédián túl átlagosan 95 millió Ft. anyagi kárt is okoz az országnak. (Megkérdőjelezhető persze, hogy egy halálos kimenetelű közúti baleset kifejezhető-e forintosított értékben.)

A balesetek számát, kimenetelük súlyosságát környezeti és emberi tényezők egyaránt befolyásolják.

A környezeti tényezők közé sorolható az úthálózat kiépítettsége, a közlekedésben résztvevő járműállomány összetétele, (aktív és passzív biztonság, évjárat, műszaki paraméterek stb.) műszaki állapotának együttese.

Sajnos az utóbbi években hazánk gazdasági helyzetéből fakadóan nem tudott a kívánatos mértékben áldozni az infrastruktúra fejlesztésére.

Még komolyabb gondok mutatkoztak az emberi tényezők helytelen működésére visszavezethető területeken. Adott infrastrukturális viszonyok mellet, a balesetek több, mint 90%-át emberi hiba okozza. Fontos ezért, hogy a közlekedő ember jelentőségét, az általános pszichés helyzetet, az egészségügyi állapotot, a vezetésre károsan ható szerek elterjedését bizonyos veszélyeztetett korosztályoknál, kellő súllyal vegyük figyelembe.

Az emberi tényezők hatásmechanizmusainak megismerésére, a tudatos döntések előkészítésére, ugyanúgy fel kell készíteni a járművezetőket, mint a közlekedési szabályok ismeretére.

Fő cél, hogy a közlekedésben résztvevők ismerjék, és akarják is betartani a közlekedési szabályokat, képesek legyenek alkalmazni a preventív vezetés alapvető szabályait. Fontos továbbá, hogy készek legyenek biztonságosan közlekedni belső kényszerből is és ne csak a szankcionálás veszélye vezérelje cselekedeteiket. Egy adott veszélyhelyzet feloldása érdekében képesek legyenek saját érdekeik, jogaik háttérbe szorítására is, a közlekedési partnerek és az anyagi javak megóvása érdekében.

A közúti közlekedés biztonságosabbá tétele tehát társadalmi szükségszerűség, melynek megvalósítása érdekében csak (államilag) koordinált, összehangolt tevékenységgel vehetjük fel hatékonyan a küzdelmet a közúti balesetek ellen. Itt kiemelném a járművezető képző iskolák fontosságát a balesetvédelem terén.

Közlekedésbiztonsági programok

A közlekedésbiztonsági programok a közlekedésbiztonság javítására szolgáló tervek.

A közlekedés elemei szerinti csoportosítás:

Az emberi tényezőre vonatkozó programok

A járműtényezőre vonatkozó programok

Az útbiztonságra vonatkozó programok

A közlekedésbiztonsági programok csoportosíthatók aszerint is, hogy mekkora területre terjednek ki.

Nemzetközi közlekedés biztonsági programok

Nemzeti (országos) közlekedésbiztonsági programok

Regionális közlekedésbiztonsági programok

Helyi közlekedésbiztonsági programok

A közlekedésbiztonsági programok általános felépítése

A probléma felismerésével, rövid és tömör megfogalmazásával, a problémából fakadó emberi és anyagi veszteségek bemutatásával. (a balesetek bekövetkezésének) jellemzőhöz sajátosságai vannak (gócok, periodicitás, balesetben részesek megoszlása stb.).

Átfogó elemzéssel megállapítandó a diagnózis, azaz meg kell határozni azt az okot, többnyire okokat, amelyek a baleseteket okozzák.

A diagnózis megállapítása után következik a terápia meghatározása, azaz a lehetséges vagy szükséges beavatkozások megtervezése.

A megvalósítás tervezésénél személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeinek meglétére.

A projekt megvalósítása után - a várt eredményelérésének felmérése céljából - hatásellenőrzést kell végezni. A hatásellenőrzés célszerűen előtte-utána vizsgálaton alapul.

A program kialakításának módszertana

A prioritások meghatározásánál alapvetően két szempont veendő figyelembe:

az egyes problémák által kiváltott veszteségek emberi életben és anyagi javakban: súlyossági jellemző,

az egyes problémák felszámolásának vagy csökkentési lehetőségeinek költségvonzata és időhorizontja: gazdasági jellemző

A gazdasági jellemző meghatározása költség/haszon elemzéseket igényel. Haszon (elmaradó veszteség) többnyire csak becsülhető.

Egy programban több probléma kezelése esetében a prioritásokat (beavatkozási sorrendet) a súlyossági és a gazdasági jellemzők együttes és gondos figyelembevételével kell meghatározni.

A prevenció olcsóbb, mint a rehabilitáció, a közlekedésbiztonsági programok anyagi fedezetének a biztosítása problematikus. Ennek oka az, hogy az elmaradó veszteség haszna többnyire nem ott és azoknál jelentkezik, akik potenciális finanszírozók lehetnek.

A magyar Nemzeti Közlekedésbiztonsági Program tömörítvénye felsorolja a közlekedésbiztonság javítása érdekében állami (önkormányzati) felelősségi körbe utalt feladatokat:

közúthálózat fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése,

járművek biztonsági tulajdonságainak meghatározása és ellenőrzése,

mentőszolgálat megszervezése,

a közlekedés résztvevői beállítottságának és magatartásának befolyásolása

• a közlekedésre neveléssel,
• a közlekedési tájékoztatással és propagandával,
• a közlekedési szabályokkal,
• az ellenőrzéssel és a szankcionálással.

Általános helyzetkép a közlekedésbiztonságról.

A balesetek okozóival

A fő baleseti okok

A balesetek áldozatai

A balesetek helye

A balesetek időpontja

A rendőri ellenőrzés mértéke

Szükséges intézkedések a baleseti helyzet javítására

Integrált megközelítésre

Az emberi tényező

Az iskolai közlekedésre nevelés

Gépjárművezető-képzés, -vizsgáztatás, -utánképzés

A helyes közlekedési magatartást kikényszerítő intézkedések

A közutak biztonsági jellemzőinek kialakítása

A járművek biztonsági jellemzői

A mentés hatékonyságát

Biztonsági célú kutatás, fejlesztés nélkül nincsen közlekedésbiztonság, nincsen baleset-megelőzés. Ennek leglényegesebb területei:

baleseti adatbank kialakítása, működtetése, az adatok és változásaik

folyamatos értékelése,

külföldi eredmények hazai adaptálása,

baleseti okok feltárása,

baleseti gócok meghatározása,

közlekedési magatartásformák felmérése, értékelése, következtetések levonása és befolyásolásuk módszereinek meghatározása,

ellenőrzési módszerek és technikák fejlesztése,

szabályozások korszerűsítésének fejlesztésének szakmai megalapozása és előkészítése,

módszertani útmutatók kidolgozása a helyi problémák kezelésével foglalkozók számára,

költség/haszon számítási módszerek kidolgozása a beavatkozási prioritások meghatározására.

A jog szerepe a közlekedésbiztonság fejlesztésében

A közúti közlekedésről szóló 1988.évi I. törvény.

A törvény 1. §-ában megfogalmazott célja rögzíti, hogy a "közúti közlekedés alapvető feltételeinek, az abban részt vevő személyek és szervezetek jogainak és kötelezettségeinek a meghatározásával elősegítse a közúti személy- és áruszállítási szükségletek kielégítését, a közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfelelő korszerű járműállomány és közúthálózat kialakítását, működését, a közutak védelmét."

A közutat és a közforgalom elől el nem zárt magánutat a közlekedés céljából gyalogosként vagy - meghatározott feltételek teljesítése esetén járművezetőként bárki igénybe veheti. A meghatározott feltételek különféle közlekedésbiztonsági célokat szolgáló külön jogszabályokban öltenek testet.

Közúti járművek vezetőinek képzéséről

A közlekedési hatóság - mint jogalkalmazó - tevékenysége a közlekedésbiztonsággal összefüggésben

A minden államra jellemző állami funkciók kiemelt területe a biztonsági funkciók csoportja. Ezek olyan államigazgatási funkciók, amelyek az életet, a testi épséget, az embert és az emberi csoportokat vannak hivatva védeni.

Ilyenek a közlekedési veszélyek elleni védelem.

A közlekedés mérhetetlen haszna mellett veszélyeket is rejt magában, emberek életét, testi épségét, anyagi javaikat is veszélyeztetheti. Ezért indokolt a közlekedés felett felügyeletet gyakorolni.

Magyarországon a közlekedésbiztonságért döntően két államigazgatási szerv a felelős: a rendőrhatóság és a közlekedési hatóság.

A közúti közlekedésbiztonság tényezőit legegyszerűbben személyi és tárgyi kategóriákra lehet bontani.

a közlekedő ember

a jármű

a pálya

a közlekedési környezet

A baleset-megelőzési munka célja, jelentősége, hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere

A közúti közlekedési balesetek megelőzésére, gyakoriságuk és súlyosságuk csökkentésére számos lehetőség kínálkozik. Ezek az úthálózattal, a járművekkel, a jogi szabályozással, az ellenőrzéssel, a közlekedők magatartásának befolyásolásával (oktatás, képzés, propaganda) és a mentéssel függnek össze. A balesetek elleni küzdelemben integrált megközelítésre van szükség.

a prioritások (ún. beavatkozási "célterületek") a baleseti helyzet elemzése alapján kerüljenek megállapításra,

anyagi források felhasználása optimális hatékonyságú legyen

az egyes intézkedések végrehajtása összehangoltan, koordináltan történjék

A baleset megelőzés fontosabb területei.

1. Emberi tényező

2. Közút

3. Jármű

4. Jogi szabályozás

5. Mentés

6. Kutatás fejlesztés

A hatóság (Rendőrség és Közlekedési felügyelet) feladatai

A Rendőrség feladatait az 1994. évi XXXIV (törvény a rendőrségről) Törvény szabályozza.

A közlekedés szempontjából különösen fontosak a tv. V. fejezet 42§-46§ paragrafusai

A helyes (biztonságos) közlekedési magatartást "kikényszerítő" intézkedések:

Az állomány és a rendelkezésére álló eszközpark nagysága legyen összhangban a forgalom nagyságával, hogy a szabálysértések felderítésének valószínűsége jelentősen növekedjék.

Közlekedési szabálysértések és bűncselekmények központi számítógépes nyilvántartása, pontrendszeren alapuló szankcionálása.

A pontrendszer Magyarországon

A korábbi évek és külföldi tapasztalatok azt mutatták, hogy jó hatásfokkal csökkenthető a balesetek száma, ha a közlekedési szabálysértést vagy bűncselekményt elkövető után-képzés keretében szembesül cselekményével.

Az után-képzés, mint eljárás nem alkalmasság vizsgálat, hanem speciális képzés, amely célirányosan kidolgozott módszerek alkalmazásával "tükröt" tart az elkövető elé, aki szembesülhet cselekedetével. Az után-képzés feladata a közlekedési képzettség, kultúra és magatartás hiányosságainak megszüntetése, a helytelen beállítódások befolyásolása.

A közlekedésben deviáns magatartást mutató járművezetők utánképzése a Közlekedési Felügyeletek hatáskörébe tartozik.

Az OBB és a rendőrség feladatai a baleset megelőzési munkában: A tájékoztatás és propaganda feladat a közlekedés biztonság javításában.

Iskolarendszerű oktatás a közlekedés biztonság fejlesztése céljából.

A Nemzeti Alaptanterv (NAT) előírásai.