|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |  | |
|
| ||
 |  |
|
||||||||||
Civilbarát önkormányzatok
Partnerség és együttmüködés az önkormányzatok és a civil szektor között
Közszolgáltató civilek
Az ellátási szerzödések tapasztalatai
A hiány: az önkormányzati költségvetés jellemzöje, amely többnyire éppen a közszolgáltatások leggyengébb rendszereinek müködését teszi minden évben kérdésessé.és arra kényszeríti az önkormányzatokat, hogy a fogyasztói szolgáltatások területétöl vonjanak el forrásokat.
Ígyhát a lakosság gyorsan változó igényeinek és szükségleteinek megfelelö közszolgáltatások fejlesztésére és e szolgáltatások finanszírozására új megoldási módszereket kell találni, vagyis olyanokat amelyek jobban megfelelnek egy piac-konform és szolgáltatás-barát rendszer elvárásainak, mint a korábbi, kényszerpályán mozgó intézmények mindenáron való fenntartása, megszüntetése, funkcióbövítése vagy az intézmények újraközpontosítása.
A felsorolás egyben azt is jelenti, hogy a megoldásmódokat keresve ezek a stratégiák látszottak kialakulni a kilencvenes évek közepére. Ezek a stratégiák defenzív stratégiák, amelyek nem a szükségletekböl és a lehetöségekböl indulnak ki, vagyis nem a jövöre koncentrálnak, hanem pénzügyi problémák megoldására építik fel a rendszert.
Az önkormányzatok szolgáltató funkciói veszélybe kerültek
Az ártámogatások leépítésével a kompenzációkra biztosított központi források elosztá 454d38e sa, a korábbi közszolgáltatások müködtetése a magas infláció mellett tovább szükítette az önkormányzatok költségvetési kereteit.
A családok, a háztartások csak akkor keresnek külsö megoldást szociális, mentális, egészségügyi, stb. problémáik megoldására, ha azok a szükebb családban, a háztartás keretei között nem kezelhetöek.
Aztán a közszolgáltatásoknak nincsenek, olyan funkcionális szolgáltatások, amelyek a mai gondok megoldását szolgálnák.
A társadalmi változásokkal új ellátási formát igénylö szükségletek jelentek meg, és ezek kielégítésére a helyi önkormányzat a saját erejéböl nem tud vállalkozni.
Az együttmüködés a demokrácia, a helyi közösségek szintjén zajló reformok a nagy kérdések, mert együttmüködés nélkül nincs helyi stratégia, nincs folyamatos problémamegoldás. Az önkormányzatok gazdasági partnerei, a piaci szervezetek a versenyszektorban kénytelenek müködni és együttmüködni.
Magyarországon a kilencvenes évek második felére kirajzolódtak a civil szektor határvonalai. A 90-es évek második felére a helyi társadalom demokratizálódásának fontos részeivé váltak, az önkormányzatok egyik lehetséges partnerévé, mind a döntések megalapozásában, mind a lakosság megváltozott szükségleteire reagáló közszolgáltatások nyújtásában.
A non-profit szektor számbeli növekedése mögött nem csuppán a társadalmi cselekvésben elfoglalt stabil hely kialakulásáról van szó, hanem a szektor diferenciálódásáról is.
A civil szervezetek társadalmi-gazdasági legitimációjának alapfeltétele a gazdasági önállóság és függetlenség megteremtése, a szerzödéses partneri viszonyon alapuló együttmüködés az önkormányzatokkal és a kölcsönös érdekek egyeztetése a piaci szektorral, és nem utolsó sorban a felelösség megosztása a szektorok között.
A non-profit szervezetek integrációjának alapfeltétele, hogy a helyi társadalomban valamilyen funkcionális szerepet képesek legyenek betölteni.
Gazdaságilag azok a szervezetek lehetnek életképesek, amelyek a fogyasztói piacról várják a kereslet megjelenését ami lehet:
1. egyéni
2. közösségi jellegü
A szektor erejét és hitelességét a funkcionálisan épülö szervezetek jelentik,és társadalmi erejét is ezek fogják biztosítani ahhoz, hogy a hatalom képviselöi a civil szervezeteket partnernek tekintsék a döntés hozatalokban.
Az együttmüködés elöfeltétele a partneri viszony az önkormányzatok és non-profit szervezetek között. Az önkormányzatok csak hiteles és a helyi közösségben legitimitást élvezö szervezettel kötnek szerzödést
Az önkormányzat, a közszolgáltatásokért felelös szervezet, a források felett is rendelkezik, sajátos érdekei alapján keresi a partnereket a feladatmegosztáshoz, és ezek a piaci szervezetek mellett non-profit szervezetek is lehetnek.
A szerzödéses viszony fontos feltétele:
1. a minöség garantálása
2. a hatékony gazdálkodás felmutatása
3. az átláthatóság
Az önkormányzat számára az elsö számú prioritás, a költségek csökkentése.
Az együttmüködés bármely formája erösíti az önkormányzat társadalmi presztízsét,így nö az esélye annak, hogy az önkormányzat a lakosság által jobban elfogadható, vagy jobbik esetben a lakosság akaratával megegyezö döntéseket hoz.
A civil szervezetek sok esetben az önfenntartáshoz szükséges gazdasági stabilitást várják a szerzödéses viszony kialakításától, ami nemcsak állandó bevételi forrást jelent, hanem a szervezet hosszú távú fenntartását is képes biztosítani.
A civil kurázsi már nem ritkaság, de településtípusonként eltéröek a civil szervezödések feltételei
Kistelepüléseken maga az önkormányzat hoz létre civil szervezeteket, hogy a nem létezö, vagy a kiesö forrásait pótolhassa. Így a források ugyan a helyi közösséget szolgálják, viszont keveset jelentenek a civil társadalom fejlesztése szempontjából.
Az önkormányzatok keresni fogják azokat a partnereket, akiknek feladataikat átadhatják, akikkel megoszthatják súlyos anyagi terheiket, amire a civil szektor az egyetlen "jelentkezö".
A civil szervezetek által ellátott feladatok esetében általában kedvezöbbek a forráslehetöségek. Az önkormányzatok és a civil szervezetek közötti együttmüködésnek számtalan formája létezik ma már.
A lényeg ebböl a kapcsolati rendszerböl, hogy milyen nyereségr lehet szert tenni mindkét oldalon.
Természetesen az a legfontosabb, hogy az együttmüködés nyomán a lakosságé legyen a legnagyobb nyereség.
Közszolgáltatások fejlesztése és a kiszerzödés gyakorlata egy ,, Phare ,, program tapasztalatai alapján
Ez egy szociális szolgáltatásoat fejlesztö program melynek az volt a célja, hogy olyan új, innovatív kezdeményezéseket támogasson Magyarországon 1998.ban, amelyek a helyi közösségek szociális feladatainak a megoldását segíthetik.
A Phare program támogatását olyan civil szervezetek élvezhették, akik a helyi önkormányzattal kötött szerzödés alapján elsösorban családvédelmi, gyermekjóléti, gondozási feladatokat láttak el az adott településen vagy-régióban.
Egy támogatási program eredményességét az mutatja meg, hogy mit hozott létre, milyen változásokat sikerült elérni az adott közösségben bennünket a felmerülö nehézségek, külsö és belsö akadályok, melyek a programok megvalósítása során felmerültek.
A program értékrendjében az alábbi megállapításokból indult ki:
a civil szervezetek társadalmi-gazdasági legitimációjának alapfeltétele a gazdasági önállóság és függetlenség megteremtése
a szerzödéses partneri viszonyon alapuló együttmüködés az önkormányzatokkal
a kölcsönös érdekek egyeztetése a piaci szektorral,
a felelösség megosztása a három szektor között a helyi közösségben élök érdekében.
A program fö céljai a kövtekezök voltak:
a pályázati programban meghirdetett célcsoportok ellátása, olyan helyen ahol ilyen szolgáltatás még nem müködött.
új szolgáltatások bevezetése, például gyermekjóléti ellátás
innováció a szociális szolgáltatások területén, olyan településeken, ahol eddig még nem volt intézményesült szociális ellátás
az alap és szakellátások együttmüködésének fejlesztése, tevékenységük összehangolása a gyermekvédelmi feladatok területén
A fö célok azt mutatják, hogy a programnak mennyiségi és minöségi fejlesztéseket sikerült elérnie, mert funkcióhoz és stabilitáshoz juttatta a már müködö civil kezdeményezéseket és elindított egy kölcsönös egyeztetésen alapuló partneri viszonyt a felek között.
A program. a civil szervezetekre, a helyi közösségre, a szektor társadalmi elismertségére is hatással voltak
Az önkormányzatok céljai:
a törvényi kötelezettségek teljesítésére megoldást találni az adott szolgáltatások megvalósításával és megfelelö partnerek segítségével.
új szolgáltatások finanszírozási gondjainak a megoldása
forráshiány csökkentése már müködö szolgáltatásoknál a civilek segítségével
feladatok átadása civil szervezeteknek, ott ahol az önkormányzat korábban nem müködtetett hasonló szolgáltatást
Az önkormányzatoknál a felelösség megosztásának konkrét megjelenését jelentette a szociális feladatok úgynevezett kiszerzödése.
A legfontosabb továbbmutató hatásnak, hogy az önkormányzatok vezetöi, a képviselök egy olyan tanulási folyamaton mehettek keresztül, ahol nem saját személyes meggyözödésük, hanem kimunkált hatékonysági ismérvek, rendszerek, folyamatok megismerésének tükrében kellett döntést hozniuk
A civil szervezetek céljainak megjelenése a programban:
szakmai önállóságuk megteremtése a müködési engedélyek birtokában
a szakmai standardoknak való megfelelés igényének beépülése a szervezet további fejlödésébe
szemléletváltás elérése az önkormányzatoknál, ami az együttmüködést helyezi elötérbe és csökkenti a civilekkel kapcsolatos fenntartásokat
a két szektor közeledésének eredményeképpen a gondolkodásmód váltása, a kölcsönös elöítéletek csökkenése, az egymástól való félelmek tisztázása.
a program által elöírt elvárások a szervezeten belül is célként fogalmazták meg a minöségi munkára való igényt
a civil szervezetekben dolgozók tudatos képzése, a tudásbeli hiányosságok felismerése és felvállalása.
állandó képzés, célkén jelent meg
szakmai tapasztalatok átadása
civil szervezet professzionalizálódása
a civil szervezet presztízsének megteremtése a helyi társadalomban
a korábban már végzett tevékenységek segítése is a Phare program által, anyagi és humáneröforrás fejlesztés részéröl
A program eredményeinek megítélése:
nött a szolgáltatások színvonala.
kölcsönös tanulási lehetöségeket teremtett a program létezése a két szektor problémáiról, müködési módjáról.
új típusú finanszírozási rendszer jött létre
kistelepüléseken a szociális szolgáltatások alapjainak megteremtése, ott ahol korábban ilyen nem volt.
szolgáltató civil szervezet és több önkormányzat összekapcsolása, egy szociális háló alapjainak lerakása.
lakossági igények megjelenése, megfogalmazása azáltal, hogy a szolgálat, szolgáltatás létrejött.
a helyi nyilvánosságban a szociális probléma, mint téma megjelenése
a civil szektor valamint az önkormányzati szektor közötti együttmüködés elindítása ,ott is ahol korábban az önkormányzat erösen elzárkózott ez elöl.
a civil szervezetek infrastrukturális felszereltségének ugrásszerü javulása.
a program eredményessége folytán újabb ellátási szerzödések létrejötte.
kevesebb gyerek került be szakellátásba, ott, ahol a gyermekjóléti szolgálatok beindultak
a civil szervezet megyei szintü szakmai presztízsének növekedése
A program nehézségei a résztvevök megítélésében:
az önkormányzatban a döntéshozóknak nem volt elképzelése arról, mivel jár egy Phare programnak a felvállalása
nem volt legendö idöa programok beindításának elökészítésére
a program adminisztrációja sok nehézséget okozott, mind a munka mennyiségét illetöen, mind a módszerek ismeretlensége miatt.
nem volt kellö felkészítés sem tanácsadás a program adminisztrációs módszereit illetöen
finanszírozási nehézséget okozott a késöi átutalás
civilek esetében nehézséget okozott a megfelelö felkészültségü szakemberek megtalálása,
a magas követelmények új munkamódszerek elsajátítását igényelték
A non-profit szervezetek integrációjának alapfeltétele, hogy a helyi társadalomban valamilyen funkcionális szerepet képesek legyenek betölteni. A szolgáltató típusú szervezetek továbbélése is függ ettöl.,mert gazdaságilag csak azok a szervezetek lesznek életképesek, amelyek a fogyasztói piacról várják a kereslet megjelenését ami lehet:
egyéni
vagy közösségi jellegü
A szervezetek elfogadottsága és hitele sokban függ attól, mit tud felmutatni a helyi közösség feladatainak megoldása területén, milyen a gazdaságban való részvétele, akár mint foglalkoztató szervezetnek is.
Szerzödéskötés vagyis partneri viszony:
A program tapasztalatai szerint az együttmüködésnek elöfeltétele a partneri viszony az önkormányzatok és non-profit szervezetek között.
Az önkormányzatok csak hiteles és a helyi közösségben legitimitást élvezö szervezettel kötnek szerzödést, vagyis a megfelelö vagyoni háttér, a müködéshez szükséges források és a képzett szakemberek elengedhetetlenek
A szolgáltatásra specializálódott szervezeteknek számolni kell azzal, hogy ma már a szociális területen is a piaci szervezetekkel állnak versenyben, s azokkal a szervezeti és gazdasági elönyökkel kell rendelkezniük, amely versenyképessé teszik öket.
Tehát a minöséget kell garantálni, a hatékony gazdálkodást kell felmutatni, és a szerzödéses viszony létrejöttének az átláthatóság is fontos feltétele.
A Phare által támogatott program kiemelten néhány terült fejlesztését végezte el modell jelleggel: idösgondozás, fogyatékos ellátás, családgondozás és gyermekjóléti szolgáltatások körében.
A program eredményei között sorolhatjuk fel azokat a tapasztalatokat, melyek a modell országos elterjesztését teszik lehetövé.
A program egy úgynevezett szemlélet váltást hozott mind a civilek, mind az önkormányzatok oldalán.
Bebizonyította, hogy kialakítható egy a lakosság érdekeit szem elött tartó , szakmailag magas színvonalú együttmüködés a szolgáltatások tovább fejlesztésében, itt olyan szolgáltatásokra gondolok, mint pl. a gyermekjóléti szolgálat, hiszen azokban a településekben is létjogosultságot nyert, ahol a civilek nélkül pusztán formális megoldásokra lettek volna képesek az önkormányzatok szükös anyagi és humáneröforrás feltételeik miatt.
A civil szervezetek számára a Phare program lehetövé tett egy óriási ugrást az intézményesülés felé, amely szakmai programot, közszolgáltatások folyamatos müködtetését, infrastrukturális feltételek megteremtését és a helyi humáneröforrások feltárását és felhasználását jelentette.
A team munka, a projekt szerinti müködés, a forrásfeltárás professzionalizálódása, a kapcsolati háló menedzselése mind-mind a szervezetek Phare program alatt elért eredményeit mutatják
Az önkormányzatok ugyan felismerték az elönyeit a civil szervezetekkel való együttmüködésnek , de közel sem mondhatjuk hogy ennek a feltételei annyira kiérlelödtek volna , mint a civil oldalon.
Az önkormányzatokban a szakértöi szinten jelentös változásokat ért el a program, amennyiben a szakigazgatás valódi partneri viszonyt alakított ki a feladatokat vállaló civilekkel.
A döntéshozói szinteken azonban még nem sikerült azt a bizalmatlanságot eloszlatni, ami az önkormányzatokat megakadályozza, hogy egy nyitottabb, a versenyhelyzetet preferáló, közigazgatási rendszer kialakítását célozzák meg.
A program valódi eredményének tekinthetjük, hogy a szakértöi szinteken a szociális ellátásban határozott törekvés alakult ki az ellátási szerzödéses rendszer felállítására Magyarországon is.
A program képes volt megfogalmazni azokat a kritériumokat is , amely mentén ez a rendszer müködtethetö és a fejlesztés irányait is megadta: a szerzödések jogi, szakmai, pénzügyi szabályainak modellezése, a minöség biztosítás rendszerének bevezetése, a pályázati , pályáztatási rendszerek kifejlesztése, a civil szervezetek gazdálkodási tevékenységének javítása a humáneröforrások fejlesztése, a szolgáltatást ellátó nonprofit szervezetek sajátosságainak további vizsgálata és az eredményektöl függö országos fejlesztési stratégia kidolgozása az önkormányzatokkal közösen.
A program értékelése alapján az alábbi javaslatok fogalmazhatók meg:
Az alábbi javaslatokat abból a célból adjuk közre, hogy a következö Uniós programok végrehajtásában a szervezetek hatékonyabban tudjanak dolgozni, együttmüködni.
Pályáztatás folyamata:
a pályázatokat megelözöen az igényeknek, a lehetöségeknek, a program jövöjét meghatározó feltételeknek anyagi, jogi, humán, szervezeti szintü pontos felmérése .
a pályázat céljainak és a program lehetöségeinek világos, tiszta, egyértelmü megfogalmazása.
a fennálló vagy várt akadályok, nehézségek felmérése és az ezekre való felkészülés beépítése a program kidolgozásakor.
a pályázati program teljesítése érdekében a felelösség arányos megosztása a programban egymással szerzödö felek között.
a pályázat kiíró szervezet szoros kontrollja például a késöbbi konfliktusok megelözésére
a feladatok pontos felmérése és csak a szervezet fejlettségének megfelelö feladatok felvállalása.
a szervezeti szupervízió alkalmazása a pályázatot megelözöen, minöségbiztosítás ellenörzése
a nyertesek belsö, szervezetfejlesztésre való alkalmasság feltételeinek megteremtése
a programok részeként humáneröforrás politika felállítása.
a feladatok, mint lehetöségek pontos, belsö saját felmérése a szervezet feltételivel összhangban
a veszélyek és akadályok reális mérlegelése
a szakmai képességekben való fejlödés megteremtése a pályázattól függetlenül, a hiányok pótlása
a szervezeti vezetöi funkció és a program vezetöi funkciók szétválasztása,.
a vezetönek a jövövel kell foglalkoznia, a szervezet egészét kell menedzselnie, ahol a projekteknek önálló felelöse van
tartalék alapok képzése a szervezeteknél , a likviditás megörzése céljából
a szerzödés feltételeinek és elöírásainak pontos követése
a szabályok elfogadása és betartása
pontos jövökép kidolgozása
jogi és pénzügyi kérdésekben kellö jártasság és tájékozottság mérlegelése a program elindítása elött
önkormányzatoknak szóló javaslatok
ffelkészülés az EU tagságra, ami egyben a szolgáltató önkormányzati modellt is erösíti
a nonprofit szektorral kapcsolatos ismeretek bövítése
szolgáltatások menedzseléséhez szükséges forrásnyújtói feladatok pontos definiálása.
feladat ellátási szerzödéses jogviszony jogi, pénzügyi, etikai, minöségbiztosítási kérdéseinek tisztázása és rögzítése.
verseny semleges piackonform módszerek bevezetése a szolgáltatások privatizálásában
közszolgáltatások tervezésében nagyobb jártasság megszerzése
a szerzödéses partnerek szakmai, pénzügyi ellenörzési rendszerének kialakítása
a pályázati programban résztvevök folyamatos képzése
szakértöi folyamat tanácsadás, helyi mentorok bevonásával.
Ez a program rendkívül hasznos és eredményes volt, magából a folyamatból sokat tanulhattak a benne résztvevö szereplök, melyek tudásukat, készségeiket, ismereteiket növelték és hozzájárultak a kapcsolati rendszerek bövítéséhez.
Találat: 1662
