online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
  

Civilbarat önkormanyzatok, Partnerség és együttmüködés az önkormanyzatok és a civil szektor között, Közszolgaltató civilek



Fájl küldése e-mail




egyéb tételek

 
 
 


Civilbarát önkormányzatok

Partnerség és együttmüködés az önkormányzatok és a civil szektor között

Közszolgáltató civilek

Az ellátási szerzödések tapasztalatai


A hiány: az önkormányzati költségvetés jellemzöje, amely többnyire éppen a közszolgáltatások leggyengébb rendszereinek müködését teszi minden évben kérdésessé.és arra kényszeríti az önkormányzatokat, hogy a fogyasztói szolgáltatások területétöl vonjanak el forrásokat.



Ígyhát a lakosság gyorsan változó igényeinek és szükségleteinek megfelelö közszolgáltatások fejlesztésére és e szolgáltatások finanszírozására új megoldási módszereket kell találni, vagyis olyanokat amelyek jobban megfelelnek egy piac-konform és szolgáltatás-barát rendszer elvárásainak, mint a korábbi, kényszerpályán mozgó intézmények mindenáron való fenntartása, megszüntetése, funkcióbövítése vagy az intézmények újraközpontosítása.

A felsorolás egyben azt is jelenti, hogy a megoldásmódokat keresve ezek a stratégiák látszottak kialakulni a kilencvenes évek közepére. Ezek a stratégiák defenzív stratégiák, amelyek nem a szükségletekböl és a lehetöségekböl indulnak ki, vagyis nem a jövöre koncentrálnak, hanem pénzügyi problémák megoldására építik fel a rendszert.

Az önkormányzatok szolgáltató funkciói veszélybe kerültek

Az ártámogatások leépítésével a kompenzációkra biztosított központi források elosztá 454d38e sa, a korábbi közszolgáltatások müködtetése a magas infláció mellett tovább szükítette az önkormányzatok költségvetési kereteit.

A családok, a háztartások csak akkor keresnek külsö megoldást szociális, mentális, egészségügyi, stb. problémáik megoldására, ha azok a szükebb családban, a háztartás keretei között nem kezelhetöek.

Aztán a közszolgáltatásoknak nincsenek, olyan funkcionális szolgáltatások, amelyek a mai gondok megoldását szolgálnák.

A társadalmi változásokkal új ellátási formát igénylö szükségletek jelentek meg, és ezek kielégítésére a helyi önkormányzat a saját erejéböl nem tud vállalkozni.

Az együttmüködés a demokrácia, a helyi közösségek szintjén zajló reformok a nagy kérdések, mert együttmüködés nélkül nincs helyi stratégia, nincs folyamatos problémamegoldás. Az önkormányzatok gazdasági partnerei, a piaci szervezetek a versenyszektorban kénytelenek müködni és együttmüködni.

Magyarországon a kilencvenes évek második felére kirajzolódtak a civil szektor határvonalai. A 90-es évek második felére a helyi társadalom demokratizálódásának fontos részeivé váltak, az önkormányzatok egyik lehetséges partnerévé, mind a döntések megalapozásában, mind a lakosság megváltozott szükségleteire reagáló közszolgáltatások nyújtásában.

A non-profit szektor számbeli növekedése mögött nem csuppán a társadalmi cselekvésben elfoglalt stabil hely kialakulásáról van szó, hanem a szektor diferenciálódásáról is.

A civil szervezetek társadalmi-gazdasági legitimációjának alapfeltétele a gazdasági önállóság és függetlenség megteremtése, a szerzödéses partneri viszonyon alapuló együttmüködés az önkormányzatokkal és a kölcsönös érdekek egyeztetése a piaci szektorral, és nem utolsó sorban a felelösség megosztása a szektorok között.

A non-profit szervezetek integrációjának alapfeltétele, hogy a helyi társadalomban valamilyen funkcionális szerepet képesek legyenek betölteni.

Gazdaságilag azok a szervezetek lehetnek életképesek, amelyek a fogyasztói piacról várják a kereslet megjelenését ami lehet:

1. egyéni

2. közösségi jellegü

A szektor erejét és hitelességét a funkcionálisan épülö szervezetek jelentik,és társadalmi erejét is ezek fogják biztosítani ahhoz, hogy a hatalom képviselöi a civil szervezeteket partnernek tekintsék a döntés hozatalokban.

Szerzödéskötés vagyis partneri viszony:

Az együttmüködés elöfeltétele a partneri viszony az önkormányzatok és non-profit szervezetek között. Az önkormányzatok csak hiteles és a helyi közösségben legitimitást élvezö szervezettel kötnek szerzödést

Az önkormányzat, a közszolgáltatásokért felelös szervezet, a források felett is rendelkezik, sajátos érdekei alapján keresi a partnereket a feladatmegosztáshoz, és ezek a piaci szervezetek mellett non-profit szervezetek is lehetnek.

A szerzödéses viszony fontos feltétele:

1.     a minöség garantálása

2.     a hatékony gazdálkodás felmutatása

3.     az átláthatóság

Érdekeltség az együttmüködésben

Az önkormányzat számára az elsö számú prioritás, a költségek csökkentése.

Az együttmüködés bármely formája erösíti az önkormányzat társadalmi presztízsét,így nö az esélye annak, hogy az önkormányzat a lakosság által jobban elfogadható, vagy jobbik esetben a lakosság akaratával megegyezö döntéseket hoz.

A civil szervezetek sok esetben az önfenntartáshoz szükséges gazdasági stabilitást várják a szerzödéses viszony kialakításától, ami nemcsak állandó bevételi forrást jelent, hanem a szervezet hosszú távú fenntartását is képes biztosítani.

A civil kurázsi már nem ritkaság, de településtípusonként eltéröek a civil szervezödések feltételei

Kistelepüléseken maga az önkormányzat hoz létre civil szervezeteket, hogy a nem létezö, vagy a kiesö forrásait pótolhassa. Így a források ugyan a helyi közösséget szolgálják, viszont keveset jelentenek a civil társadalom fejlesztése szempontjából.

Az önkormányzatok keresni fogják azokat a partnereket, akiknek feladataikat átadhatják, akikkel megoszthatják súlyos anyagi terheiket, amire a civil szektor az egyetlen „jelentkezö”.



A civil szervezetek által ellátott feladatok esetében általában kedvezöbbek a forráslehetöségek. Az önkormányzatok és a civil szervezetek közötti együttmüködésnek számtalan formája létezik ma már.

A lényeg ebböl a kapcsolati rendszerböl, hogy milyen nyereségr lehet szert tenni mindkét oldalon.

Természetesen az a legfontosabb, hogy az együttmüködés nyomán a lakosságé legyen a legnagyobb nyereség.

Közszolgáltatások fejlesztése és a kiszerzödés gyakorlata  egy ,, Phare ,, program tapasztalatai alapján

Ez egy szociális szolgáltatásoat fejlesztö program melynek az volt a célja, hogy olyan új, innovatív kezdeményezéseket támogasson Magyarországon 1998.ban, amelyek a helyi közösségek szociális feladatainak a megoldását segíthetik.

A Phare program támogatását olyan civil szervezetek élvezhették, akik a helyi önkormányzattal kötött szerzödés alapján elsösorban családvédelmi, gyermekjóléti, gondozási feladatokat láttak el az adott településen vagy-régióban.

Egy támogatási program eredményességét az mutatja meg, hogy mit hozott létre, milyen változásokat sikerült elérni az adott közösségben bennünket a felmerülö nehézségek, külsö és belsö akadályok, melyek a programok megvalósítása során felmerültek.

A program értékrendjében az alábbi megállapításokból indult ki:

a civil szervezetek társadalmi-gazdasági legitimációjának alapfeltétele a gazdasági önállóság és függetlenség megteremtése

a szerzödéses partneri viszonyon alapuló együttmüködés az önkormányzatokkal

a kölcsönös érdekek egyeztetése a piaci szektorral,

a felelösség megosztása a három szektor között a helyi közösségben élök érdekében.

A program fö céljai a kövtekezök voltak:

a pályázati programban meghirdetett célcsoportok ellátása, olyan helyen ahol ilyen szolgáltatás még nem müködött.

új szolgáltatások bevezetése, például gyermekjóléti ellátás

innováció a szociális szolgáltatások területén, olyan településeken, ahol eddig még nem volt intézményesült szociális ellátás

az alap és szakellátások együttmüködésének fejlesztése, tevékenységük összehangolása a gyermekvédelmi feladatok területén

A fö célok azt mutatják, hogy a programnak mennyiségi és minöségi fejlesztéseket sikerült elérnie, mert funkcióhoz és stabilitáshoz juttatta a már müködö civil kezdeményezéseket és elindított egy kölcsönös egyeztetésen alapuló partneri viszonyt a felek között.

A program. a civil szervezetekre, a helyi közösségre, a szektor társadalmi elismertségére is hatással voltak

Az önkormányzatok céljai:

a törvényi kötelezettségek teljesítésére megoldást találni az adott szolgáltatások megvalósításával és megfelelö partnerek segítségével.

új szolgáltatások finanszírozási gondjainak a megoldása

forráshiány csökkentése már müködö szolgáltatásoknál a civilek segítségével

feladatok átadása civil szervezeteknek, ott ahol az önkormányzat korábban nem müködtetett hasonló szolgáltatást

Az önkormányzatoknál a felelösség megosztásának konkrét megjelenését jelentette a szociális feladatok úgynevezett kiszerzödése.

A legfontosabb továbbmutató hatásnak, hogy az önkormányzatok vezetöi, a képviselök egy olyan tanulási folyamaton mehettek keresztül, ahol nem saját személyes meggyözödésük, hanem kimunkált hatékonysági ismérvek, rendszerek, folyamatok megismerésének tükrében kellett döntést hozniuk

A civil szervezetek céljainak megjelenése a programban:

szakmai önállóságuk megteremtése a müködési engedélyek birtokában

a szakmai standardoknak való megfelelés igényének beépülése a szervezet további fejlödésébe

szemléletváltás elérése az önkormányzatoknál, ami az együttmüködést helyezi elötérbe és csökkenti a civilekkel kapcsolatos fenntartásokat

a két szektor közeledésének eredményeképpen a gondolkodásmód váltása, a kölcsönös elöítéletek csökkenése, az egymástól való félelmek tisztázása.

a program által elöírt elvárások a szervezeten belül is célként fogalmazták meg a minöségi munkára való igényt

a civil szervezetekben dolgozók tudatos képzése, a tudásbeli hiányosságok felismerése és felvállalása.

állandó képzés, célkén jelent meg

szakmai tapasztalatok átadása

civil szervezet professzionalizálódása

a civil szervezet presztízsének megteremtése a helyi társadalomban

a korábban már végzett tevékenységek segítése is a Phare program által, anyagi és humáneröforrás fejlesztés részéröl



A program eredményeinek megítélése:

nött a szolgáltatások színvonala.

kölcsönös tanulási lehetöségeket teremtett a program létezése a két szektor problémáiról, müködési módjáról.

új típusú finanszírozási rendszer jött létre

kistelepüléseken a szociális szolgáltatások alapjainak megteremtése, ott ahol korábban ilyen nem volt.

szolgáltató civil szervezet és több önkormányzat összekapcsolása, egy szociális háló alapjainak lerakása.

lakossági igények megjelenése, megfogalmazása azáltal, hogy a szolgálat, szolgáltatás létrejött.

a helyi nyilvánosságban a szociális probléma, mint téma megjelenése

a civil szektor valamint az önkormányzati szektor közötti együttmüködés elindítása ,ott is ahol korábban  az önkormányzat erösen elzárkózott ez elöl.

a civil szervezetek infrastrukturális felszereltségének ugrásszerü javulása.

a program eredményessége folytán újabb ellátási szerzödések létrejötte.

kevesebb gyerek került be szakellátásba, ott, ahol a gyermekjóléti szolgálatok beindultak

a civil szervezet megyei szintü szakmai presztízsének növekedése

A program nehézségei a résztvevök megítélésében:

az önkormányzatban a döntéshozóknak nem volt elképzelése arról, mivel jár egy Phare programnak a felvállalása

nem volt legendö idöa programok beindításának elökészítésére

a program adminisztrációja sok nehézséget okozott, mind a munka mennyiségét illetöen, mind a módszerek ismeretlensége miatt.

nem volt kellö felkészítés sem tanácsadás a program adminisztrációs módszereit illetöen

finanszírozási nehézséget okozott a késöi átutalás

civilek esetében nehézséget okozott a megfelelö felkészültségü szakemberek megtalálása,

a magas követelmények új munkamódszerek elsajátítását igényelték

A non-profit szervezetek integrációjának alapfeltétele, hogy a helyi társadalomban valamilyen funkcionális szerepet képesek legyenek betölteni. A szolgáltató típusú szervezetek továbbélése is függ ettöl.,mert gazdaságilag csak azok a szervezetek lesznek életképesek, amelyek a fogyasztói piacról várják a kereslet megjelenését ami lehet:

egyéni

vagy közösségi jellegü

A szervezetek elfogadottsága és hitele sokban függ attól, mit tud felmutatni a helyi közösség feladatainak megoldása területén, milyen a gazdaságban való részvétele, akár mint foglalkoztató szervezetnek is.


Szerzödéskötés vagyis partneri viszony:

A program tapasztalatai szerint az együttmüködésnek elöfeltétele a partneri viszony az önkormányzatok és non-profit szervezetek között.

Az önkormányzatok csak hiteles és a helyi közösségben legitimitást élvezö szervezettel kötnek szerzödést, vagyis a megfelelö vagyoni háttér, a müködéshez szükséges források és a képzett szakemberek elengedhetetlenek

A szolgáltatásra specializálódott szervezeteknek számolni kell azzal, hogy ma már a szociális területen is a piaci szervezetekkel állnak versenyben, s azokkal a szervezeti és gazdasági elönyökkel kell rendelkezniük, amely versenyképessé teszik öket.

Tehát a minöséget kell garantálni, a hatékony gazdálkodást kell felmutatni, és a szerzödéses viszony létrejöttének az átláthatóság is fontos feltétele.

A Phare által támogatott program kiemelten néhány terült fejlesztését végezte el modell jelleggel: idösgondozás, fogyatékos ellátás, családgondozás és gyermekjóléti szolgáltatások körében.

A program eredményei között sorolhatjuk fel azokat a tapasztalatokat, melyek a modell országos elterjesztését teszik lehetövé.

A program egy úgynevezett szemlélet váltást hozott mind a civilek, mind az önkormányzatok oldalán.

Bebizonyította, hogy kialakítható egy a lakosság érdekeit szem elött tartó , szakmailag magas színvonalú együttmüködés a szolgáltatások tovább fejlesztésében, itt olyan szolgáltatásokra gondolok, mint pl. a gyermekjóléti szolgálat, hiszen azokban a településekben is létjogosultságot nyert, ahol a civilek nélkül pusztán formális megoldásokra lettek volna képesek az önkormányzatok szükös anyagi és humáneröforrás feltételeik miatt.

A civil szervezetek számára a Phare program lehetövé tett egy óriási ugrást az intézményesülés felé, amely szakmai programot, közszolgáltatások folyamatos müködtetését, infrastrukturális feltételek megteremtését és a helyi humáneröforrások feltárását és felhasználását jelentette.

A team munka, a projekt szerinti müködés, a forrásfeltárás professzionalizálódása, a kapcsolati háló menedzselése mind-mind a szervezetek Phare program alatt elért eredményeit mutatják



Az önkormányzatok ugyan felismerték az elönyeit a civil szervezetekkel való együttmüködésnek , de közel sem mondhatjuk hogy ennek a feltételei annyira kiérlelödtek volna , mint a civil oldalon.

Az önkormányzatokban a szakértöi szinten jelentös változásokat ért el a program, amennyiben a szakigazgatás valódi partneri viszonyt alakított ki a feladatokat vállaló civilekkel.

A döntéshozói szinteken azonban még nem sikerült azt a bizalmatlanságot eloszlatni, ami az önkormányzatokat megakadályozza, hogy egy nyitottabb, a versenyhelyzetet preferáló, közigazgatási rendszer kialakítását célozzák meg.

A program valódi eredményének tekinthetjük, hogy a szakértöi szinteken a szociális ellátásban határozott törekvés alakult ki az ellátási szerzödéses rendszer felállítására Magyarországon is.

A program képes volt megfogalmazni azokat a kritériumokat is , amely mentén ez a rendszer müködtethetö és a fejlesztés irányait is megadta: a szerzödések jogi, szakmai, pénzügyi szabályainak modellezése, a minöség biztosítás rendszerének bevezetése, a pályázati , pályáztatási rendszerek kifejlesztése, a civil szervezetek gazdálkodási tevékenységének javítása a humáneröforrások fejlesztése, a szolgáltatást ellátó nonprofit szervezetek sajátosságainak további vizsgálata és az eredményektöl függö országos fejlesztési stratégia kidolgozása az önkormányzatokkal közösen.

A program értékelése alapján az alábbi javaslatok fogalmazhatók meg:

Az alábbi javaslatokat abból a célból adjuk közre, hogy a következö Uniós  programok végrehajtásában a szervezetek hatékonyabban tudjanak dolgozni, együttmüködni.

Pályáztatás folyamata:

a pályázatokat megelözöen az igényeknek, a lehetöségeknek, a program jövöjét meghatározó feltételeknek anyagi, jogi, humán, szervezeti szintü  pontos felmérése .

a pályázat céljainak és a program lehetöségeinek világos, tiszta, egyértelmü megfogalmazása.

a fennálló vagy várt akadályok, nehézségek felmérése és az ezekre való felkészülés beépítése a program kidolgozásakor.

a pályázati program teljesítése érdekében a felelösség arányos megosztása a programban egymással szerzödö felek között.

a pályázat kiíró szervezet szoros kontrollja például a késöbbi konfliktusok megelözésére

a feladatok pontos felmérése és csak a szervezet fejlettségének megfelelö feladatok felvállalása.

a szervezeti szupervízió alkalmazása a pályázatot megelözöen, minöségbiztosítás ellenörzése

a nyertesek belsö, szervezetfejlesztésre való alkalmasság feltételeinek megteremtése

a programok részeként humáneröforrás politika felállítása.

a feladatok, mint lehetöségek pontos, belsö saját felmérése a szervezet feltételivel összhangban

a veszélyek és akadályok reális mérlegelése

a szakmai képességekben való fejlödés megteremtése a pályázattól függetlenül, a hiányok pótlása

a szervezeti vezetöi funkció és a program vezetöi funkciók szétválasztása,.

a vezetönek a jövövel kell foglalkoznia, a szervezet egészét kell menedzselnie, ahol a projekteknek önálló felelöse van

tartalék alapok képzése a szervezeteknél , a likviditás megörzése céljából

a szerzödés feltételeinek és elöírásainak pontos követése

a szabályok elfogadása és betartása

pontos jövökép kidolgozása

jogi és pénzügyi kérdésekben kellö jártasság és tájékozottság mérlegelése a program elindítása elött

önkormányzatoknak szóló javaslatok

ffelkészülés az EU tagságra, ami egyben a szolgáltató önkormányzati modellt is erösíti

a nonprofit szektorral kapcsolatos ismeretek bövítése

szolgáltatások menedzseléséhez szükséges forrásnyújtói feladatok pontos definiálása.

feladat ellátási szerzödéses jogviszony jogi, pénzügyi, etikai, minöségbiztosítási kérdéseinek tisztázása és rögzítése.

verseny semleges piackonform módszerek bevezetése a szolgáltatások privatizálásában

közszolgáltatások tervezésében nagyobb jártasság megszerzése

a szerzödéses partnerek szakmai, pénzügyi ellenörzési rendszerének kialakítása

a pályázati programban résztvevök folyamatos képzése

szakértöi folyamat tanácsadás, helyi mentorok bevonásával.

Ez a program rendkívül hasznos és eredményes volt, magából a folyamatból sokat tanulhattak a benne résztvevö szereplök, melyek tudásukat, készségeiket, ismereteiket növelték és hozzájárultak a kapcsolati rendszerek bövítéséhez.

Találat: 307