Strukturalis Alapok és célkitüzések

Strukturális Alapok és célkitüzések

Ha nagy eltérések → társadalmi feszültségek → munkaerö-vándorlás

Maastrichti Szerzödés → Kohéziós Alap létrehozása

(Spanyolország, Portugália, Görögország, Írország)

Strukturális Alapok - pénzügyi fedezet

→ EU költségvetés 1/3-a regionális politika céljaira

Cél: Regionális különbségek (nem országok közötti különbségek!!!) csökkentése !

1978 Strukturális Alapok I. Reformja

n      ERFA (1977) 50%-os emelést javasolták. 500 millió EUA - 750 millió 727f55h ra. Tagállamok GDP-jének 0,05%-a.

E.U.A. EU Kibocsátási Egység / European Unit Account

n      Az ET 1978-80 közötti idöszakra 1850 millió EUA-ban határozta meg az ERFA kiadásainak plafonját. Legnagyobb kedvezményezettek: Olaszo., N-Br.

n      regionális hatásvizsgálat elkészítésének kötelezettsége

n      A közösségi támogatások nem a tagállamok támogatásait helyettesítik!!!, azokat kiegészítik a regionális fejlödés érdekében

n      A támogatandó régiók besorolása: 1-4

A támogatott régiók 4 csoportja:

1. Az elmaradott, periférikus helyzetü régiók

2. Mezögazdasági régiók

3. A világgazdasági átalakulás miatt nehéz helyzetbe jutott régiók

- hanyatló ipari térségek

4. Speciális problémákkal küzdö határrégiók

1978 Strukturális Alapok I. Reformja

n      Új elem: elöírás regionális fejlesztési tervek készítése,

de közösségi szinten projektfinanszírozás volt! (koordinálatlanság)

n      Regionális fejlesztési programok 5 fejezetböl kellett állniuk

Regionális fejlesztési programok 5 fejezete

1. A régió gazdasági és társadalmi analízise

2. Fejlesztési célok

3. A fejlesztés érdekében tett intézkedések

4. A program megvalósításához szükséges pénzügyi eröforrások

5. A program végrehajtásának terve

n      1984 - Strukturális Alapok 2. reformja:

Automatikus kvóták rendszerének megszüntetése, csak igénybe vehetö keretösszegek vannak / csak elfogadott projektek megvalósításával és a Közösség részfinanszírozásával vehetök igénybe.

Bevezették a Közösség régióinak elemzését (3 évenként)

Átalakították a Bizottság hatáskörébe tartozó forrásokat Közösségi kezdeményezésü programokká (az SA 5%-ával rendelkeznek)

n      1994 - 41%-al növelték az SA kiadásait

n      1989-93 - 1300 támogatott progam

n      1994-99 - 300 fejlesztési program

1. célkitüzés: (2081/1993 Európai Tanácsi rendelet alapján) "A gazdaságilag elmaradott térségek fejlettségének és strukturális felzárkózásának elösegítése"

n      1993-ban már nem csupán az elmaradott régiók segélyezése volt a cél, hanem a felzárkózás

n      Az 1. célkitüzés alapján támogatott NUTS II. régiók kiválasztása az egy före jutó GDP alapján történt. Azok az elmaradott NUTS II. régiók kerülhettek be az 1. célkitüzésbe, ahol:

az utolsó 3 bázisévben a vásárlóerö-paritáson számított egy före jutó GDP nem éri el a közösségi átlag 75%-át.

n      A legfontosabb cél az egy före jutó GDP növelése gazdasági versenyképesség növelésével

2. célkitüzés: tartalmában nem változott lényegesen

n      Azok a válságban lévö ipari területek sorolhatók ide, ahol a munkanélküliségi ráta és az iparban foglalkoztatottak aránya a közösségi átlag fölött van.

n      NUTS III-as régiókra vonatkozik erösen ágazati jellege miatt.

n      A második célkitüzésbe tartozó régiókban 1994-ben 58,2 millió ember élt (EU: 16,8%), és a strukturális támogatások 10%-át jelenti.

n      Cél: a gazdasági szerkezet diverzifikálása.

3. célkitüzés: "A hosszú távú munkanélküliség leküzdése a fiatalok és a munkaerö-piacról kiszorult egyének munkába történö beilleszkedésének elösegítése"

n      Nem horizontális program. Az egész országra vonatkozhatnak.

n      Emberi eröforrások fejlesztésére fordítandók iskolai vagy iskolai rendszerü képzés keretében.

n      Regionális szint kiválasztása   oktatás közigazgatási szintje.

4. célkitüzés: "A dolgozóknak az iparban és a termelési rendszerekben végbemenö technológiai változásokhoz való alkalmazkodásának megkönnyítése"

n      A 3. és 4. célkitüzés a támogatott célcsoportban különbözik egymástól.

n      Tagállamok szintjéhez kötödik = országos szinten koordinálják felhasználását

n      Fö feladata: a munkanélküliség megelözését célzó intézkedések meghozatala, új képzési formák bevezetése, támogatja a szakképzést és átképzést.

n      A 3. és a 4. célkitüzésre az Alapok kiadásainak 11%-át fordítják.

5.a célkitüzés: "A mezögazdaság szerkezetátalakításának a közös mezögazdasági politika reformja keretében történö felgyorsítása, a halászat átalakítása"

n      Ágazati jellegü célkitüzés.

5.b célkitüzés "A mezögazdasági területek fejlödésének és szerkezeti átalakulásának elösegítése"

n      NUTS III-as régiókra vonatkozik.

n      Az alapok kevesebb mint 5%-át fordították rá.

6. Célkitüzés célja: az alacsony népsürüségü (8 fö/km2) sarkvidéki területek támogatása.

n      Csak NUTS II-es régió tartozhat bele.

n      Svédországban a népesség 5%-a él ilyen területen, Finnországban 17%.

Strukturális Alapok

n      Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA)

- European Regional Development Fund (ERDF)

1972 a létrehozás terve

1975-ben kezdi meg müködését

Célja: az agrárszektor túlsúlya, az ipari szerkezetváltás és a strukturális munkanélküliség miatt fennálló regionális egyenlötlenségek korrigálása

- a közösségen belüli alapvetö regionális különbségek csökkentése

n      Európai Szociális Alap (ESZA) - European Social Fund (ESF)

1960-ban hozták létre

Célja: a foglalkoztatottság elösegítése, térbeli és szakmai mobilitás növelése

1970-es évekig fö hangsúly az átképzésen

1970-es évektöl a munkanélküliség kezelése a fö feladata

(tartósan munkanélkül maradók, fiatal munkanélküliek)

n      Európai Mezögazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA)

- European Agricultural Guidance and Guarantee Fund (EAGGF)

1962 létrehozás

Cél: a mezögazdaság termelékenységének növelése, mg-ban dolgozók bevételeinek növelése, mg-i termékek piacainak stabilizálása

1968-tól alkalmazottak (mg) számának csökkentése, átképzések támogatása, mg-i dolgozók nyugdíjba vonulásának pénzügyi támogatása

n      Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE)

- Finincial Instrament for Fisheries Guidance (FIFG)

1993 létrehozás

a halászati ágazat szerkezeti átalakítását támogatja

Célja: a közös Halászati Politika megvalósítása