Munkanélküliség az Észak-magyarorszagi régióban gazdasagi valsag hatasa

Munkanélküliség az Észak-magyarországi régióban  gazdasági válság hatása

Az észak-magyarországi régió Magyarország észak-keleti részén helyezkedik el, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyét öleli föl, központja: Miskolc. Szomszédos régiók: Közép-Magyarország és Észak-Alföld. A régió területe 13 429 km2, amely az ország területének 14,4%-át teszi ki. Az ország második legnagyobb megyéje Borsod-Abaúj-Zemplén, míg a második legkisebb Nógrád megye. Borsod-Abaúj-Zemplén a régió területének 54, Heves 27, Nógrád pedig 19%-át adja. Terület és népesség tekintetében a régió a negyed 525e47f ik helyen áll Magyarországon. Észak-Magyarország földrajzi és természeti adottságai alapján az ország egyik legváltozatosabb régiója.

Méreteit tekintve a régió nem nevezhető kicsinek. Mégis azon régiók közé tartozik, ahol az elhelyezkedés nem épp egyszerű. Ha sikerül is elhelyezkedni, a fizetések egyáltalán nem versenyképesek. Ugyanolyan munkáért nyugatabbra sokkal jobban megfizetik az embert, mint az észak-magyarországi régióban. Kevesebb munkahelyet teremtenek, mint az ország többi részében, és a meglévő munkahelyek életben maradása is nagyon kétséges.

A régióban, - Eger és környékén is - gyárak zártak be egymás után. Megvonták az állami támogatást, ezért a vezetőség úgy döntött, hogy keletebbre költözteti a magyarországi telepeit. Volt, amit teljesen bezártak, mint például a Bélapátfalvi cementgyárat. Az én emlékezetemben ez a gyár volt az, amit először bezártak. Sajnáltam, mert több száz embernek és családjának biztosított megélhetést. Főleg Bélapátfalván és környékén. Ráadásul a gyár által fizetett iparűzési adóból Bélapátfalva és környéke - a kistérség - lendületes fejlődésbe kezdett. A mai napig nem tudjuk a pontos okát, hogy valójában miért is zárt be. Magyarországon abban az időben a Bélapáti cementgyárral együtt 5 cementgyárral rendelkezett, és ezek közül a miénk termelte / gyártotta Közép-Európa legjobb minőségű építő-alapanyagát. A gyárat lebontották, eltakarították, csak az irodaház maradt meg. A megmaradt pénzt a kistérség továbbfejlesztésére akarták fordítani, illetve újabb munkahelyeket teremteni. Természetesen ez nem valósult meg. Létrehoztak ugyan egy ipari parkot, de munkalehetőség továbbra sincs. A több száz embernek át kellett magát képeznie, és nagyon nehezen találtak munkát maguknak. Volt, aki azóta sem tudott elhelyezkedni.

Aztán következett az Egri Dohánygyár, a Philip Morris bezárása. Lényegében nem bezárták, hanem áttelepítették a gyárat egy másik országba, ahol kedvezőbbek voltak az adózási feltételek. Ekkor is több száz ember megélhetés forgott kockán.

Ugyanígy kitelepült az országból a Leoni Kft. Ezeknek a munkahelyeknek a megszűnése rengeteg ember "utcára kerülését" segítette elő. Sajnos ezeket az elveszett munkahelyeket nem pótolták semmivel sem. Nem alakultak nagyobb cégek, amik esetleg több embert foglalkoztattak volna.

Sajnos manapság az oktatás is nagy szerepet vállal a munkanélküli emberek számának növekedésben. Sok olyan "diák" kerül ki az iskolapadból, akinek nem piacképes a diplomája, vagy éppenséggel a végzettsége vagy a szakmája. Az emberek mentalitásán kellene változtatni, és végre megértetni velük, hogy egy piacképtelen diploma semmivel sem jelent többet, mint mondjuk egy nagyon jó burkoló szakmunkás bizonyítványa. Felesleges pénzkidobás az állam részéről is, ha az illető támogatva volt, mert talán soha nem fog tudni elhelyezkedni a "szakmájában".

De ahogy a gazdasági válság begyűrűzött Magyarországra, egyre több és több lett a munkanélküliek száma. Kis és középvállalkozások tömegei mennek tönkre, munkahelyek szűnnek meg, és nincs lehetőség elhelyezkedni. Mivel egy felszámoló cégnél dolgozom, így testközelből nézhetem végig, mi történik az ilyen cégekkel. A legtöbbnél az az eset fordul elő, hogy egy hitelező késve fizet, vagy éppen nem tud kifizetni egy számlát. Ennek hatására a cég nem tudja tovább finanszírozni működését, és máris elindítják ellene a felszámolási eljárást. (Megjegyzem legtöbb esetben ezt az APEH kezdeményezi.)

Márciusban is folytatódott a tavaly év végén elkezdődött elbocsátási hullám. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők száma március végén megközelítette az 564 ezer főt. A munkanélküliek száma az február hónaphoz képest 20 800 fővel, az előző év azonos időszakához képest pedig 101 500 fővel növekedett. A foglalkoztatási szolgálat megjegyzi, hogy az éves csúcspontot jellemzően a február hónap jelenti, amelyet követően csökkenésbe szokott fordulni a trend. Ez a visszaesés idén márciusban nem következett be, a nyilvántartott álláskeresők száma tovább emelkedett, így az előző év azonos hónapjához képest kiemelkedő mértékű növekedést tapasztalhattunk. 2009 márciusában a regisztrált álláskeresők száma 15 éves csúcspontra jutott, utoljára 1994 májusában volt ekkora. (Magyar Nemzet)

Egy hónap alatt jelentősen, csaknem ötezerrel nőtt a nyilvántartott munkanélküliek száma az észak-magyarországi régió három megyéjében, márciusban már 110,5 ezer állástalant tartottak nyilván a munkaügyi kirendeltségek.

Az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ által nyilvánosságra hozott adatok szerint Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyében az év harmadik hónapjában a nyilvántartott álláskeresők által számított munkanélküliségi ráta 21,4 százalékos volt.

A három megyében összességében 110.553 munkanélkülit tartott számon márciusban a regionális munkaügyi központ, 4,7 ezerrel többet, mint februárban, az előző év márciusához képest viszont 14,2 ezerrel többet. Ez utóbbi 14,7 százalékos növekedésnek felel meg.

A legtöbb munkanélkülit továbbra is Borsod-Abaúj-Zemplén megyében regisztrálták, számuk megközelítette a 69,5 ezret, Hevesben 21,3 ezer, míg Nógrádban csaknem 20 ezer volt a nyilvántartott munkanélküliek száma márciusban. A munkaügyi központ tájékoztatása szerint a régió fokozottan hátrányos munkaerő-piaci helyzetét jelzi, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén a második, Nógrád pedig a harmadik legmagasabb mutatóval rendelkezik az országban, de Heves megye átlaga is az országos fölött van.

Észak-Magyarországon egyébiránt az álláskeresők 10 százaléka pályakezdő volt márciusban. Ez 1,6 százalékponttal magasabb az országos átlagtól.

Az év harmadik hónapjában a három észak-keleti megyében 13 munkáltató csaknem hétszáz munkavállaló csoportos leépítését jelentette be, Borsodban és Hevesben csaknem ugyanannyi - 330-330 -, míg Nógrádban mindösszesen 24 munkahely szűnt illetve szűnik meg ilyen címen. (https://www.hrportal.hu)

A 15-64 év közötti korcsoportban a munkanélküliek száma 403.000 fő volt. Mindez 9,7%-os munkanélküliségi rátát jelent, mely továbbra is magasabb az  EU átlagnál.
 A munkanélküliek 17,9%-a a 15-24 éves korosztályból kerül ki, s e korosztály munkaerőpiaci jelenléte a 2008-as évhez képest is csökkent 0,4%-kal. Munkanélküliségi rátájuk 25,2%.
A munkanélküliek 75%-át a 25-54 év közöttiek teszik ki. E korosztályban a munkanélküliségi ráta 8,9%.

A munkanélküliek 42,5%-a egy éve, vagy annál régebb óta keres állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,7 hónap.

Sajnos a tendencia nem mutat javulást, a munkahelyek továbbra is megszűnnek, újakat pedig nem hoznak létre. Ha így folytatódik, akkor "sok a horgász kevés a hal" alapon elfogynak a munkahelyek, az emberek viszont megmaradnak, és bele sem merek gondolni, hogy egy ilyen helyzet milyen végkifejletet fog maga után vonni.

Sajnos nemcsak az Észak-magyarországi régió helyzete nem fényes, hanem az egész országban ez a felállás, tovább a környező országokban is, szinte mindenhol Európában. Csoportos leépítések voltak Angliában, Németországban, Franciaországban is, pedig a gazdasági helyzetük nem volt épp gyengének nevezhető.

Úgy vélem, hogy egy kisebbfajta csodának kell ahhoz bekövetkeznie, hogy rövid - és akár hosszútávon is az emberek biztonságban érezzék magukat a munkahelyükön, és ne kelljen attól rettegniük, hogy vajon mikor dől be a saját vállalkozásuk is a darálóba.

A kisvállalkozói szektor (kkv) a leginkább alkalmas arra, hogy a keletkező nagy munkanélküliséget megoldja Európában.

Ezt Kassai Róbert, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) elnöki tanácsadója, az Európai Unió Kézműves Kis- és Középvállalkozói Szövetségének alelnöke jelentette ki az IPOSZ által szervezett közép-magyarországi regionális konferencián Budapesten.

A regionális konferenciát az első "Európai Kis- és Középvállalkozások Hete 2009" című rendezvénysorozat keretében rendezte az IPOSZ.

Kassai Róbert elmondta: a csődök és az ipari szerkezet átalakulása következtében az Európai Unió ipari szerkezete teljesen meg fog változni, ezért versenyképesebbé kell tenni az európai ipart, ez pedig az Európai Unió véleménye szerint csak kevesebb alkalmazottal lehetséges. Ezért fontos a kisvállalkozások szerepe a munkanélküliség kezelésében. Kiemelte: a vállalkozásoknak, minden most megnyíló európai uniós támogatást ki kell használni.
Az Európai Unió kis- és középvállalatokkal kapcsolatos politikájáról szólva kiemelte: az EU számos, a szektort segítő intézkedést hozott, és bizonyos országokban például már bevezették azt a gyakorlatot, hogy amennyiben a bankok nem juttatják el a hiteleket a kisvállalkozásoknak, akkor megvonják az adott banktól a különböző támogatásokat.