Mikroökonómia

Mivel foglalkozik a mikroökonómia

a háztartások és termelők szintjén fogalmazza meg a problémákat. A gazdasági alanyok tevékenységét vizsgálja. Elsősorban a piaci környezettel foglalkozik.

INPUT

termelési tényezők

piacon információ és közlésáramlás

TRANSZFORMÁCIÓ

OUTPUT

a piacon megjelenik

Gyakran előforduló kategóriák

Piac: az eladó és vevő találkozásának színtere, a kereslet és kínálat találkozásának intézményesített módja, valóságos (rendes piac) vagy intézményesített (pl tőzsde), a termelés, elosztás, forgalom fogyasztás színtere; a szükségletek kielégítésének helye, a gazdasági magatartás szempontjából lényeges

csoportosítása:

szabályozottság szerint:

klasszikus kapitalizmus (tiszta piacgazdaság), kompetitív

monopolista

adminisztratív jellegű

terjedelem

egy termékes (saláta)

részpiac (élelmiszer)

összes piac (minden termék és fogyasztási, beruházási javak, pénz és munkaerőpiac)

jellege szerint:

fogyasztási javak piaca

beruházási javak piaca

munkaerő piac

pénzpiac (része az értékpapírpiac)

Kereslet: a fogyasztó, a felhasználó hajlandó és képes terméket és szolgáltatást bizonyos ár mellett megvásárolni (képes: jövedelem-ár korlát, fizetőképes kereslet)

Kínálat: a termelő, a szolgáltató képes és hajlandó valamely szolgáltatás előállítására és bizonyos ár mellett piacra bocsátására (képes: technológiai, műszaki háttérrel rendelkezik; hajlandó: adott árak mellett rentábilis a termelés)

Piaci ár. az áru értékének pénzbeli kifejeződése (munkaérték elmélet)
az áru határhaszna, a fogyasztó szubjektív értékítélete (határhaszon elmélet)
a termék piaci értékítéletének összevont kifejezője, amit befolyásol a ráfordítások, költségek, munka, vevő értékítélete a hasznosságról, kereslet és kínálat egymáshoz való viszonya

A mikroökonómiai vizsgálat feltételrendszere

Feltevések a gazdasági alanyokról

racionálisan cselekszik: képes ésszerű célkitűzésekre, a célhoz vezető eszközök kiválasztására, olyan döntések meghozatalára, ami a célokhoz elvezet; a gazdasági alany összhasznát akarja maximalizálni

minden gazdasági alany a teljes informáltság szintjén van (az összes megszerezhető információval mindenki rendelkezik)

a gazdaság szereplőit más motívumok is befolyásolják (ízlés, tradíció.) a profitmaximalizáláson kívül

a gazdasági alanyok mindig optimális helyzetre törekszenek: minimális ráfordítással maximális eredményt akar elérni (Pareto optimum - pareto hatékony helyzet: eszközök, jövedelem olyan eloszlása, hogy a rendszer egy szereplője sem tudja helyzetét javít 616e48g ani anélkül, hogy más helyzetét rontsa (mint Gossen II.)

minden optimális helyzet egyensúlyi helyzet, de nem minden egyensúlyi helyzet optimális (pl. hiány esetén a termák ára felmegy, ez egyensúlyi helyzet, de nem optimális)

A fogyasztói magatartás vizsgálata

kérdés: mit kell tennie a fogyasztónak, hogy minél nagyobb hasznosságra tegyen szert, optimalizációs problémát kell megoldani, mit tehet, hogy adott jövedelem- és árkorlát mellett minél jobban kielégítse szükségleteit

feltételek - a modell jellemzői:

két termékes modell: a fogyasztói kosár két termékből áll

minden vizsgált termék és szolgáltatás homogén és osztható, kis lépések sorozataként vizsgálható

axiómák, amelyekkel a fogyasztói magatartást vizsgálni lehet (a mikroökonómia hipotetikus átlagfogyasztóval foglalkozik)

a fogyasztó preferenciarendezése teljes: a fogyasztó képes eldönteni, bármely jószágkombinációról, hogy melyiket preferálja, vagy közömbös (A>B A<B A~B)

a fogyasztó preferenciarendezése tranzitív, következetes: ha A>B és B>C akkor A>C

érvényesül a dominancia elve, a többet a fogyasztó többre értékeli, (X+Y) kombináció < (2X+2Y)

A vizsgálat célja megállapítani, hogy mikor kerül a fogyasztó a legoptimálisabb helyzetbe

hogy alakul a fogyasztási hajlandóság, hogy lehet megjeleníteni, ábrázolni

fogyasztási képesség: adott jövedelemkorlátok között hogy tudja optimalizálni a fogyasztását

A fogyasztási hajlandóság - fogyasztói preferenciák

szabályos alakú közömbösségi görbével jeleníthető meg, közömbösségi térképen:

Y termékmennyiség

U₃

U₂ U_X: hasznossági függvények

U₁

U₀

X termékmennyiség

Szabályos alakú közömbösségi görbe: azon pontok mértani helye a közömbösségi térképen, amely pontok vagy kombinációk a fogyasztó számára egyformán jó jószágkombinációt (azonos hasznosságot) jelentenek

U₀ hasznossági függvényen bármely jószágkombináció ugyanakkora hasznosságot jelent, a magasabb hasznosságot jelentő kombinációk az U₁, U_2, U₃ függvényeken helyezkednek el.

A szabályos alakú közömbösségi görbe jellemzői

észak-kelet felé haladva egyre nagyobb hasznosságot élvez a fogyasztó: U₀<U₁<U_2<U₃

negatív meredekségű (a dominancia elvéből következik)

Olyan kombináció, ami A-nál preferáltabb

y₁ A

A-hoz képest alulpreferált kombinációk

x₁

helyettesítési ráta: helyettesítés határrátája

A

Δy B

Δx

az az arány, amely mellett a fogyasztót termékkosarának egyik termékét a másikra hajlandó cserélni, anélkül, hogy az összhaszna változna

helyettesítési határráta: a közömbösségi görbe érintőjének meredeksége:

nem metszhetik egymást, a dominancia elve miatt

Rendhagyó alakú közömbösségi görbék

Y Y Y Y Y U₀ U₁ U₂ U₃

x és y tökéletesen helyettesíti egymást (kék és fekete toll)

x és y tökéletesen kiegészíti egymást (jobb és bal cipő)

Az egyik terméket nagyon szereti a fogyasztó (sör és kenyér)

Az egyik terméket szereti, a másikat utálja a fogyasztó

Az egyik termék + (haszon), a másik - (kockázat)(keserű orvosság és csokoládé)

A fogyasztó döntéseit korlátozó tényezők

jövedelem- és árkorlát: a költségvetési egyenes jeleníti meg.

I = p_x∙x+p_y∙y

I: rendelkezésre álló jövedelem

x: x termék mennyisége I/p_y

p_x: x termák ára

p_x∙x: x-re kiadott pénzmennyiség x

Azon pontok mértani helye a közömbösségi térképen, amelyek adott jövedelem és adott árarányok mellett a fogyasztó számára megvásárolható jószágkombinációkat jelentenek.

Költségvetési halmaz ( ) a fogyasztó által megvehető jószágkombinációk

A költségvetési egyenes elmozdulása

I/p_y

I'/p_y

I/p_y

I"/p_y

x termék ára kétszeresére nő A jövedelem I'-re nő, I"-re csökken A jövedelem és az ár is válto-

zik: árarány változás, a reáljövedelem változására utal, a tengelymetszetek és az árarányok is változtak

y                   - A-ból B-be feláldoz dy mennyiséget dx termékmennyiségért

I/p_y                                   dy feláldozásával több x mennyiséget nyerhetne,

A ha optimalizálja a helyzetét eljut E-be.

B E U₃ - ott haszonmaximalizáló a döntés, ahol a helyettesítési határráta

U₂ egyenlő a piac értékítéletének kifejeződésével az érvényes ár-

U₁ arányokkal

U0

a feláldozott hasznosságnak meg kell egyezni a nyert hasznossággal

A kereslet ár- és jövedelemrugalmassága

P                     D A keresleti görbe a különböző árakhoz tartozó keresletmennyi-

séget mutatja az áru árának függvényében

D

Q

i termék árrugalmassága:

Normál esetben, ha az áru ára nő, a kereslete csökken és ha az áru ára csökken a kereslete nő:

Paradox árhatások

Sznob-hatás, Veblen-hatás: luxusjavak

Giffen-hatás: alapvető létfenntartási cikkek, kenyér, burgonya, rizs

Spekulációs hatás: készletezhető termékek pl. cukor (további áremelkedésektől tart a fogyasztó)

Minőséghatás: tartós fogyasztási cikkeknél, az árcsökkenés mögött minőségi hibákat keresnek

A kereslet keresztárrugalmassága

a helyettesítő és kiegészítő termék esetén értelmezhető

az i termék keresletváltozására milyen hatással van j árváltozása

helyettesítő termékek esetén: (pl. ha a sertéshús ára nő, a baromfi kereslete megnő)

kiegészítő termékek esetén: (pl. ha a tojás ára emelkedik a piskótatöltelékek iránti kereslet csökken)

Jövedelemrugalmasság

kifejezhető, hogy a fogyasztó jövedelmének 1%-os változása hogy érinti az áru keresletmennyiségét

az Engel görbe fejezi ki: normál javak esetén: (ha a jövedelem nő, nő a kereslet)

Y (jövedelem)

Q

Inferior javak

Y           Az engel görbe hosszabb távon széles jövedelemsávon belül vizsgálva

kanyarog:

inferior normál

normál luxus inferior

Q

luxus normál

A vállalati, termelői magatartás

A kompetitív helyzetben lévő vállalat kínálati magatartása

alapvető kérdés, hogy, hogy mutatható be az optimalizáció, mit kell tennie a vállalatnak, hogy profitját maximalizálja (ez a célkitűzés a domináns)

profitmaximalizálás célkitűzése: a vállalat néha úgy termel, hogy a veszteséget minimalizálja

Idő

Arra utal, hogy a vállalat adott feltételrendszerben, szituációban mit tehet, a megváltozott feltételekre hogy, mennyi idő alatt tud reagálni

nagyon rövid táv: (piaci időtáv), amelyen belül a vállalat a termelési magatartás változtatásával már nem képes reagálni a megváltozott feltételrendszerre, csak piaci lépésekkel

rövid táv: a termelés fix tényezői nem változtathatók meg (épületállomány, géppark, út-, csatornahálózat), de a változtatható termelési tényezők változtathatók, azaz termelői magatartással, néhány termelési tényező változtatásával is tud reagálni

hosszú táv: amelyen belül valamennyi termelési tényező (input) megváltoztatható

Termelési függvény

a termelési tényezők és azok kombinációi által termelhető maximális termékmennyiség közti összefüggést írja le

Q=f(K,L)

Q: termelés, kibocsátás, K: tőke L: munka

MP_L az utolsóként megtermelt termékegység, ami a pótlólag bevont termelési tényező eredményeképpen jött létre

MP_K a tőke határterméke, a pótlólag bevont tőkeegységre jutó termelésnövekmény

Gossen II. törvénye érvényesül, tipikusan rövidtávú helyzetben érvényesül. A pótlólag bevont termelési tényező hozadéka csökken

Termelési függvény Határtermék, átlagtermék függvény

A termelési függvény tulajdonságai

Q addig nő, amíg MP_L≥0 (gyorsulva nő, amíg MP_L nő)

ahol MP_L csökken lassuló ütemben nő

AP_L-nek ott van maximuma, ahol MP_L-t metszi

A vállalatra jellemző költségfogalmak

csoportosítása:

- számlákon való megjelenés szerint:

expicit (kifejezett): azok a költségek, amelyek adott időszak pénzügyi kimutatásaiban számlákon megjelennek pl. bérköltség, anyagköltség, energiaköltség

implicit (rejtett): az a költség, amely adott időszak termelési ráfordításához tartozik, de nem az adott időszak pénzügyi kimutatásaiban jelenik meg pl. értékcsökkenési learás képezte amortizációs költség

elszámolhatóság szerint

közvetlen amelyről pontosan megállapítható, hogy mely termékkel, szolgáltatással kapcsolatban merült fel pl. asztalos bére, általa felhasznált anyag

- közvetett olyan költség, amelyről nem lehet megállapítani, hogy mely termékkel, milyen arányban merül fel, nem kapcsolható egy-egy termék előállításához a termelési folyamat egészével, vagy egy részével függ össze, a zavartalan lebonyolítást szolgálja pl. raktározási, szállítási, igazgatási költségek

- a termelés volumene hatása szempontjából

- állandó a termelés méreteitől független (0 és százezres kibocsátás mellett is ugyanakkora)

- változó azon költség, amely a termelés méretétől függően alakul, ahogy a termelés alakul úgy alakulnak a költségek, módjai:

- arányosan

- progresszíven

- degresszíven

egységköltségek

egy darabra jutó, vagy átlagköltségek

- adott költség egy termékre vetített hányada: átlagköltség

átlagos változó költség

átlagos fix költség

- határköltség: (a pótlólagos erőforrás bevonásával) utolsóként előállított termék költsége)

rövid távú költségfüggvények:

C

Q

Átlag                                    Átlag

költ-                                      költ-

sé-                                        sé-

gek                                       gek

Q Q

MC AC-t és AVC-t a minimumpontjukban metszi, ennek a pontnak kitüntetett jelentősége van

Profitfogalmak

Árbevétel

Bruttó profit

Számviteli profit vagy Nettó profit

- normál profit (el nem számolható implicit költségek, pl. elmaradt bér, tőkejövedelmek)

Számviteli költségek

A termelés gazdasági költségei ALTERNATÍV KÖLTSÉGGEK

Számviteli profit

Bevétel > számviteli költségek

A vállalat nem veszteséges

Gazdasági profit

Bevétel > alternatív költségek

(számviteli profit > normál profit)

Jó a tőkebefektetés

a normál profit az adott iparágban elérhető szokásos jövedelem

költségek

Ft/db             MC

P* A

AC

AVC

C B

p₁ M

0 Q₁ Q*

Termelés (db)

p*: összes bevétel > összes kiadás

p*AQ*O>OCB*

Tiszta gazdasági profit ha p> AC_min

p₁: összes bevétel= összes kiadás

p₁MQ₁O=p₁MQ

p ár kompetitív helyzetben egyenlő a határbevétellel MR=

adott p ár mellett addig érdemes elmenni, amíg:MR=p≥MC

ha az ár p₁-re csökken Q₁ az a mennyiség, ahol MR=MC

M az AC minimuma, a fedezeti pont, a vállalat árbevétele éppen fedezi a költségeket, itt a gazdasági profit 0

költségek MC

Ft/db B' AC AVC

C' B M

C

p₂ A p₂

p₃ p₃

M'

0 Q₂ Q₃ Termelés (db)

p₂ ár mellett

összes bevétel<összes kiadás

OQ₂Ap₂<OQ₂BC

AVC<p₂<AC_min

a veszteség kisebb, mint a fix költség, kevesebb, mintha nem termelne

p₃ ár mellett

a veszteség = fix költség

OQ₃M'p₃<OQ₃B'C'

Üzemszüneti pont: M': az ár megegyezik AVC minimumával

Profitmaximalizálási pont: MR=MC

Kompetitív vállalat kínálati függvénye rövid távon a határköltség függvénye a p>AVC_min árak mellett MC=s

A vállalat mozgásterének alakulása

a fixnek vett termelési tényezők is változtathatók, a technikai-technológiai feltételek megváltoznak

költségek                      költségek

AC AC₁ AC₂ AC₄ AC₅

AC₃

Q₁ Q₂ Q Q₁ Q₂ Q* Q

Q*: optimális szérianagyság, adott termékmennyiség mellett minimalizálhatók a költségek iparági szinten

hosszabb távon az egyéni költségek a hosszútávú költségfüggvény minimumpontjánál alakul ki, ha ez igaz, akkor hosszú távon a termelők nem képesek gazdasági profitot termelni, mert hosszú távon az árak is ehhez igazodnak

p=AC=MC kompetitív helyzetben lévő iparág egyensúlyi pontja p-nél alakul ki, a hosszú távon realizálható gazdasági profit nulla

Monopóliumok

Alapfogalmak

Tiszta monopólium egy iparágban, vagy valamely termék termelésénél csak egy szereplő van (egy termelő, egy eladó)

Oligopólium néhány nagyobb termelő látja el a piacot

Monopszónium a termelő kizárólagos helyzetben van, mint vevő (pl. mezőgazdaság, adott országban, régióban egy felvásárló van, kohászok, kohómérnökök)

Hol, miért jönnek létre monopóliumok

A minimális hatékony mérethez viszonyított kereslet:

MES: minimálisan hatékony üzemméret, ki-

D D bocsátási szint, ahol adott termék ter-

melésének költségeit minimalizálni

lehet

P* AC p* AC

D D

MES MES

az iparági keresletet vizsgálva, az iparágat jellemző technológiával azt a kibocsátást, ahol a költségeket minimalizálni lehet, már alacsony kibocsátási szinten el lehet érni, kicsi a MES

sok kis vállalatnak kell dolgozni a piacon, hogy ki tudja elégíteni a keresletet

kompetitív helyzet jön létre az atomizált gazdaságszerkezetben

az iparágban sok kis vállalat kínálatának összessége képes a keresletet kielégíteni

az adott iparágban nagy a minimálisan hatékony üzemméret, nagy az adott iparág költségfüggvénye

az adott iparágban egy maximum két vállalatnak van helye, ami az adott ágazat keresletét kielégíti

az iparág nem kompetitív, monopolista feltételekkel működik

Piaci formák

a piaci szerkezetet és a termék milyenségét kell vizsgálni

Homogén termékek: a termék bármely egysége helyettesíthető, pl. kristálycukor

Differentiált termék: egymással helyettesítő viszonyban lévő termékek, a piac részpiacokra esik szét, a fogyasztók különböző termékek között választanak pl. sporteszközök, hiradástechnika, személygépkocsi

Tiszta monopólium piacának elemzése

egy szereplő, egy gyártó, egy eladó van a piacon

a monopólium kínálata az iparág kínálta, így ármeghatározó szerepe van, a monopólium ára a piai ár; ha a kínálat nő, az ár is nő, ha a kínálat csökken, az ár is csökken

tevékenységét a kereslet korlátozza (a fogyasztó keresletének árrugalmasságát figyelembe kell vennie): a termelés mennyiségét és az árat úgy határozza meg, hogy figyeli a fogyasztót

monopólium és a tökéletesen versenyző vállalat eltérései:

a monopólium kínálati függvényében változó az ár: a monopólium egyre kisebb áron képes eladni nagyobb mennyiséget (tiszta versenyes vállalat minden kibocsátási szinten p áron adja el termékét)

a monopólium MR-je nem fix, nem egyenlő az árral

a monopólium összbevétele nem nő együtt az eladás növelésével

A monopólium profitmaximalizáló magatartása

Ár

D MC D MC D MC

P'

P* A AC AC P" AC

P B

C MR MR MR

O

Q* Q' Q"

TC

TR

DD: az adott iparág összes kereslete

TR monoton növekvő

az inverz keresleti függvény: p:=a-bq

TR=qp TR=q(a-b)q TR=aq-bq² MR=a-2bq

optimális kibocsátási szint: MR=MC (C pont), tiszta monopólium esetén Q* az optimális termelési mennyiség, ehhez adódik p* árszínvonal

Összes költség (OQ*BP) - Összes bevétel (OQ*AP*) = Összes gazdasági profit (PBAP*)

ha magasabb árat (P') alkalmaz a kereslet visszaesik Q'-re, ha alacsonyabb árat (P"), a termelés Q"-re nő, de a gazdasági profit mindkét esetben kisebb.

Természetes monopólium

közszolgáltatások területén, azaz a technikai adottságok jellege miatt csak egy nagyvállalat tudja az adott területet gazdaságosan működtetni

rendkívül tőkeigényes, nagy az előlegzett tőkenagyság, magasak a fix költségek, és a termelési egységre jutó fixköltségek

ha kiépített infrastruktúrával rendelkezik pótlólagos fogyasztó bekötésének költségei kicsik (MC kicsi) pl. tömegközlekedés, energiaellátás

D MC

AC

P_AC

P_MC

D

Y_AC Y_MC

veszteség

AC minimuma DD-től jobbra helyezkedik el

DD és MC metszéspontja AC alatt van

Y_MC kibocsátási szint Pareto - hatékony, de nem jövedelmező, két lehetőség van:

- P=AC szabályozás: az állam olyan árat tesz lehetővé, ami a költségeket fedezi, DD=AC metszéspontjából adódik a P_AC ár

- P=MC állami működtetés: a cég veszteséges lenne, ezért az állam működteti

Hogyan ítélhetők meg a monopóliumok jóléti szempontból

fogyasztói többlet: sajátos kategória a határhaszon elmélet szerint az áru értékét a jószágkészlet utolsó értékének haszna határozza meg, ez alapján határozzák meg az árat

Akik megvásárolták a terméket lehet, hogy megvették volna drágábban is. A jószágkészlet első egységének jelentősége kiemelt, ennél kevesebb a másodiké, az utolsóé a határhaszon, ehhez igazodik az ár (p*), ehhez Q* mennyiség tartozik.

OQ*DP*-t piaci érték ennyit adnak érte, értéke a fogyasztó számára nagyobb, a jószágkészlet piaci értéke és összhaszna közötti különbség a fogyasztói többlet, azért értelmezhető, mert minden egységért az utolsó darab értéke fizetendő

Rezervációs ár: a legnagyobb pénzösszeg, amit adott vevő saját preferenciarendszere alapján hajlandó lenne kifizetni adott jószágért

Hosszú távon

MC=AC társadalmi határköltség (az iparág átlagos költségszintje) - kínálati görbe

MC=S a kínálati magatartást a határköltség függvényében tudjuk értelmezni

az árak hosszútávon AC minimumához alakulnak

keletkező fogyasztói többlet: a kompatitív helyzetben lévő iparág esetén azért jön létre, mert minden termékegység haszna más

A monopólium holttehervesztesége

D holtteherveszteség

fogyasztói többlet

D

MC=AC

Q* Q_K

A profit maximális, ahol MC=AC, a Q* kibocsátás meghatároz a kínálathoz tartozó p* árszintett. (Kompetitív iparág esetén   pont lenne) monopólium esetén visszaesik a termelés Q*-ra, ott maximális a profit, ahol MR=MC

Termelői többlet: a monopólium gazdasági profitja

a fogyasztói többlet egy része létre sem jön, meg sem termelődik, ez a holtteherveszteség

jóléti szempontból káros, mert a fogyasztói többlet egy része gazdasági profittá válik, másik része meg sem termelődik

de biznyos vállalatok csak monopólium formában tudnak működni; a nagy tőkeerővel rendelkeznek, melyet a technológiai fejlesztésre fordítanak, emiatt a határköltség és az átlagköltség csökken, ezzel a fogyasztó nyer

Monopolisztikus versenyhelyzet

a modern gazdaságban jellemző ipari szerkezet, ami átmenet a tiszta verseny és a monopóliumok között

az árakat bizonyos határok között alakítani tudja, de emellett versenyeznie kell a fogyasztókért

az árakkal, termékválasztékkal, termékek minőségével versenyezhet, célja a tiszta monopól-helyzet felé elmozdulás

Eszközei

termékdifferenciálás (a termék megkülönböztetése, azoknál a termékeknél alkalmazzák, melyek helyettesítő viszonyban állnak egymással)

reklám, minőség (fizikai adottságok), márka, kapcsolódó szolgáltatások, garanciavállalás, csomagolás, megjelenés, kiszolgálás színvonala, fizetési kondíciók, reklám tevékenység, propaganda hatóereje

árdiszkrimináció (az a módszer, amivel a fogyasztói többlet termelői többletté alakítható, amivel növelni lehet az eladások számát, a termelői többletet maximalizálni lehet):

szegmentálni kell a piacot (részpiacokra kell felosztani; feltétele, hogy a fogyasztó különbséget tudjon tenni egyes vevőrétegek keresletének árrugalmassága között)

megoldható legyen, hogy ne legyen átjárhatóság a különböző piacok között

Az árdiszkrimináció megvalósítása:

- elsőfokú árdiszkrimináció:

a monopólium árujának minden egyes darabját külön bocsátja áruba, minden egységet más áron, arra törekszik, hogy minden egységet a legmagasabb áron adja, amit a fogyasztó hajlandó megfizetni (a rezervációs ára akarja kitapogatni), célja, hogy a teljes fogyasztói többlet termelői többletté váljon

Ár

D

A rezervációs ár kitapogatásával a fogyasztói többlet termelői többletté válik

C D

A B a holtteherveszteség termelői többletté változik

MR D

Q

ABCD monopolista gazdasági profit

másodfokú árdiszkrimináció

többlépcsős árképzés pl. villamosenergia

ugyanazon homogén áru egységéért más árat határoz meg a monopólium, a fogyasztó által vásárolt mennyiségtől függően

Ár

p*

300 Q* 1000 1350 Q

Energia mennyiségek (Kwó)

aki a legkevesebbet fogyasztja, annál magasabb árat alkalmaz a monopólium, ezzel a fogyasztói többlet egy részét termelői többletté alakítja a monopólium

minél több lépcsőt alkalmaz, annál nagyobb a szeparáció, annál több fogyasztói többletet alakít termelőivé

harmadfokú árdiszkrimináció

az eladó tudjon különbséget tenni a fogyasztók között, kizárható legyen az átjárhatóság, ugyanazon árut, ugyanazon mennyiségben megkülönbözetett piacokon más-más áron adja el pl. a nagycsarnokban a turisták által látogatott rész árai > beljebb az árak

Tényezőpiacok - Részpiaci sajátosságok

Mi határozza meg a vállalat keresletét az inputok piacán(tőke, munka, föld.)?

Termelési tényezők

elsődleges: (nem gazdasági okból keletkezik, eleve adott, létezik)

föld és egyéb természeti tényezők

munka

- másodlagos:

tőke (gépek, szerszámok, nyersanyagok)

A munkapiac összefüggései

miből vezethető le az inputok iránti kereslet (származékos keresletként értelmezhető: a vállalat inputkereslete attól függ, hogy adott inputtal előállított termék és szolgáltatás eladható-e, és milyen áron adható el

minden input tényező megvásárlásánál milyen haszon várható tőle (a hozamot neoklasszikus felvetéssel magyarázza: haszonáldozati költséggel is számol; minden inputkeresletnél számít a hozam a termelési tényezők felhasználásánál az elvárt hozamtényezőt megtestesítő kamatlábat figyelembe kell venni (alternatív költség, a normál profit része))

Az inputok keresletének levezetése

a pótlólag felhasznált bármely egység költségeinek bele kell férnie a termék határbevételébe

MFC = a pótlólagos termelési tényező MC-je

MFC_L = a pótlólagos munka MC-je

a tényező határbevétele:

MRP_L==MP_L∙p_L

MFC_L≤MRP_L

A munkapiac

a munka keresletét meghatározó tényezők: annyi egységet vásárol meg a vállalat, hogy MFC_L≤MRP_L összefüggés teljesüljön, tehát a munka határbevétele határozza meg

a munka kínálatát meghatározó tényezők:

az egyén munkavállalási hajlandóságát az magyarázza, mint a fogyasztási magatartását: a haszon maximalizálása (minél több jövedelem, minél kevesebb áldozattal (szabadidő)

makroösszefüggések is befolyásolják (foglalkoztatási helyzet, munkanélküliség, az ország gazdasága, társadalma, fejlettségi szintje, demográfiai adatok alakulása)

mikrotényezők (önfogyasztás aránya (egyéni munkakínálatot csökkenti, eltérő rétegek értékrendje pl. demonstrációs hatás erőssége)

Az életminőség ráfordításkorlátja

Jövedelem

J'

J₀

Z₀ Z' Szabadidő

Az egyén a szabadidő és a feláldozása árán szerezhető jövedelem optimális kombinációjára törekszik.

Az egyéni munkakínálati görbe

Jövedelem

E'

D'

C'

B'

A'

Szabadidő Munkamennyiség

D' jövedelemszint mellett kevesebbet dolgozik, mint alacsonyabb jövedelemszint mellett

A visszahajló kínálati függvény: viszonylag magas jövedelemszinten érzékelhető, alacsony keresetű rétegeknél nem értelmezhető, hosszabb távon empirikusan igazolható.

Milyen tényezők határozzák meg az egyéni bérkülönbségeket

humántőkében rejlő különbségek (szubjektív képességek, munkavégzésben való különbség)

kvantifikálása: Schultz és Becker szerint a humántőke képzésben fontos szerepe van az implicit költségeknek:

képzési költségek (iskola, továbbképzés, konferenciák, szakkönyvek), de az implicit költségek hányada jelentősebb (amitől azért esik el az egyén, mert nem dolgozik, ennek a bérekben meg kell térülnie, empirikus vizsgálatok szerint az implicit költségek meghaladják az explicit költségeket

a munkavégzés körülményeihez mutatkozó különbségek, eltérések (munkahely, munkakör eltérései, tisztaság, egészségre ártalmak, zajszint, időbeosztás, munkahelyi légkör, felelősség)

àa hátrányos munkahelynek többet kell érnie, mint az átlagos körülményekkel rendelkezőnek

Kompenzációs bérkülönbség megjelenítése

adott két azonos kvalifikációs szintet feltételező szakma (pl. idegenvezetők és stewardessek (veszélyes üzem, munkaidőbeosztás is kedvezőtlen)

Munkabér S_S

S_I

W_S

W_I                                D_S=D_I

L_S L_I Munka kereslete és kínálata

A stewardessnek magasabb bért kell fizetni, az egyensúlyi bér eléréséhez mint az idegenvezetőnek, a kettő közötti kompenzációs bérkülönbség a munkafeltételekben lévő objektív különbségeket kompenzálja.

a munkabér különbségeket magyarázza:

nincs tökéletes verseny, a munkapiac tökéletlenségei

a résztvevők informáltsága nem teljes

foglalkozások és szakmák közötti átjárhatóság korlátozottsága

számos előítélet, diszkrimináció sújtja a munkavállalókat

jogi akadályai vannak a szabad munkaerőáramlásnak

a piac monopolisztikus jellege: nem a tökéletes verseny jellemzi a piacot

A munkapiaci egyensúly értelmezése

a vállalat tökéletes versenyhelyzetben van az inputok piacán, outputok piacán monopól helyzetben

Munkabérek

P_L

Monopolista kizsákmányolás

S_L

P_L* A MRP_LVMP_L

L* L A munka mennyisége

a profit maximális, ahol MFC_L=MRP_L

ha a vállalat árelfogadó az inputpiacon, akkor P_L=MFC_L, de ha monopol helyzetben van az outputpiacon, akkor MR≠p

MRP_L=MP_L∙MR<VMP_L=MP_L∙p

Optimális inputfelhasználás: p_L=MFC_L=MRP_L<VMP_L

A vállalat inputkeresleti függvénye: D_L=MRP_L

a vállalat alacsonyabb bérszint mellett foglalkoztat, mint amit a VMP_L lehetővé tesz

keresleti monopólium van (monopszónium), az outputok piacán tökéletes verseny

Munkabér-bérszínvonal MFC_L

F S_L

p₂ Z

p_{1 E}

L L_Z L_T Munkamennyiség, kereslet-kínálat alakulása

P_L-hez magasabb bérszint tartozna, E-F a monopszonista kizsákmányolás

a profitmaximális: p_L<MFC_L=MRP_L=MP_L∙p=VMP_L

ha a vállalat felvásárlóként monopólium, akkor befolyásolni tudja az inputárakat, azáltal, hogy eldönti, mennyi munkaerőt alkalmaz

a bér és foglalkoztatás szintje alacsonyabb, mint a kompetitív piacon

Egyéb érvényesülő monopolhatások

a szakszervezetek működése befolyásolja a munkaerő piacot

a foglalkoztatás és a bérszínvonal növelését célozzák, a kettő sokszor kizárja egymást (magas bér miatt nem versenyképes a vállalat)

A bérszínvonal emelése a munkakínálat korlátozásával

W          - követelés: szabadság idő növelése, nyugdíjkorhatár csökkentése,

D_L S'_L munkaidő csökkenésre

W₁ S_L - eredmény: a munkakínálat csökken, a munkabér nő

W₀

L₁ L₀ L

W - a magasabb bérszint eredménye, hogy a munka kereslete csökken

D'_L - a munka keresletének emelése elérhető:

W₁ D_L S_L - import korlátozással (adott cég termékei iránti kereslet nő,

nő munka kereslete, a bérszínvonal és a foglalkoztatási szint)

W₀

L₁ L₀ L

Munkahelyek megőrzése, foglalkoztatás növelése

a szakszervezeteknek a magasabb technológiai szint elérésében partnereknek kell lenniük, a munkaerőképzésben szerepet kell vállalniuk, amivel az MRP_L-t növelik, így a munkaerőkereslet és a foglalkoztatás nő

Tőkepiac

a piac szegmentálása:

reál tőkejavak piaca - börze, vagy tőzsde

pénztőkejavak piaca - beruházási javak piaca

a reál tőkejavak értékelése (egy adott termék megvételénél milyen mérlegelést kell tenni)

vagyonértékelés, módszerei:

könyv szerinti értékelés (bruttó-beszerzési érték - beszerzéstől eltelt időszakra elszámolható értékcsökkenési leírás, pénzügyi értékkel is korrigál)

számviteli módszer (beszerzési érték korrigálva az árváltozással)

műszaki, gazdasági számítások (piaci értéket határozza meg, az illető gyár. mennyiért volna megvalósítható)

mennyiért adható el

üzleti értékelés (a vagyontárgy jövedelemtermelő képessége alapján határozza meg a tőkeértéket)

Az üzleti értékelés kulcsfogalmai

tőkeérték vagy jelenérték: várható hozamainak, jövedelmeinek kamattal diszkontált hozadék összege

csak azonos időpontra vonatkozó adatot lehet összehasonlítani: lehetőségek: felkamatolás vagy jelenérték

Nettó jelenérték = jelenérték - tőkebefektetés értéke, ha a nettó jelenérték nagyobb nullánál, akkor a befektetés megtérült

belső kamatláb: az a szám, ami megmutatja, hogy a tőkebefektetés átlagosan hány százalék kamatot hoz:

Például:

r=26%                                                                                                 Ezer Ft

Jelenérték Nettó jelen-

tőkeérték érték

belső kamatláb: -1=40%

humántőke, föld, értékpapír értékelésére is alkalmasak ezek a számítások

Föld és ingatlanpiac

jellemzői:

kínálata rugalmatlan

ellentétben ás termelési tényezőkkel a föld használati értékét nem veszíti el, nőhet is

bérleti rendszer keretei között kerül megművelésre, általában magántulajdoni viszonyok keretei között, a föld bérléséért bérleti díjat kell fizetni, melynek komponensei: a földbe befektetett beruházás kamatai, és földjáradék jellegű jövedelem, fajtái:

abszolút és különbözeti földjáradék jellegű jövedelem

a legjobb minőségű földeket vonják először a művelésbe, majd a következő legjobb minőségűt, amíg kielégítik a keresletet

- abszolút földjáradék: a művelésbe vont legrosszabb minőségű föld után fizetett földjáradék, bérleti díj, azért jön létre, mert a magántulajdoni és bérleti rendszer keretei között művelik a földet

a még megművelt legrosszabbnál jobb minőségű földeken megtermelt jövedelem a különbözeti földjáradék, alapja a földek minőségének különbsége

a föld árának meghatározása:

tőkésített járadékként értelmezhető, az árcentrumot határozzuk meg, a mindenkori ár ettől eltérhet

kiszámítása: a föld által biztosított jövedelem osztva a piaci kamatlábbal

Például:

egy föld 100 000 Ft jövedelmet biztosít, a piaci kamatláb 21%, a föld ára: =476 190 Ft

egy 50 nm2-es lakás eladása 8 millió Ft, mennyiért éri meg kiadni, ha a kamatláb 10%: 8000000∙0,1=800000 800000/12=66 667 Ft/hó