MIKROÖKONÓMIA

ALAPFOGALMAK

Közgazdaságtan tárgya:

Az újratermelési folyamatokban felmerülõ döntési alternatívákkal és azok gazdasági társadalmi következményeivel foglalkozik.

Újratermelés

Termelés Csere Fogyasztás

javak elõállítása                               

cél: a szükséglet terepe a PIAC - szükségletben

kielégítés                                         jelentkezik

- jövedelem

2. anyagilag korlátozott                          által korlátozott

rangsorolás döntés

Jellemzõ: a szûkösség - erõforrások korlátozottan állnak rendelkezésre, dönteni kell a hasznosításról

Döntés központjában: racionalitás

Gazdasági racionalitás:

racionális minden olyan cselekedet, amelynek célja a minél jobb eredmény elérése, illetve a rosszabb elkerülése.

fogyasztói: szükséglet maximalizálása

üzleti: Л maximalizálás

Közgazdasági elemzés 3 szintje:

mikro: központban az egyéni döntéshozók, egyéni alternatívái állnak:

fogyasztó - vállalat - állam

makro: összevont mutatók alapján vizsgálja a gazdaságot

internacionális: nemzetgazdaságok együttmûködésének hatásait vizsgálja.

Mikroökonómia: az egyéni döntéshozók döntéseit, alternatíváit, általánosítható viselkedéseit vizsgálja.

Piac: a potenciális eladók és vevõk találkozási színtere, ahol elõre ismert szabályok alapján bonyolítják le tranzakcióikat; az adás - vételek összesége.

Piaci tényezõk

Kereselet (D) Kínálat (S) (Supply)

(Demand)

Ár(P)

vevõ eladó

közvetítõ

Kereslet (D): vásárlói hajlandóság és képesség valamely termék iránt

Kínálat (S): adott termék elõállítására vonatkozó hajlandóság és képesség.

Ár (P): az a pénzösszeg, amit a vevõ az áru megszerzéséért hajlandó fizetni. Alapja: határhaszon.

Marshall-kereszt

E = egyensúlyi pont

P

P_x = egyensúlyi ár

S

Q_x = egyensúlyi kereslet és kínálat

I.           HÁZTARTÁS GAZDÁLKODÁSA

Háztartás: együtt lakó emberek, akik döntéseiket belsõ rend szerint hozzák, de következményeit együtt viselik.

Szerepe:

javak végsõ fogyasztója

munkaerõt biztosítja a gazdaság számára

megtakarításai hitel lehetõséget jelentenek a gazdaság számára

Döntéseit motiváló tényezõk:

szükséglet

jövedelem

Cél: a hasznosság maximalizálása

Hasznosság közgazdasági tartalma: az a kielégülés érzet, amelyet a fogyasztó valamely jószág vagy szolgáltatás elfogyasztása révén nyer (U = utility).

Vizsgálata:

kardinális

ordinális

Kardinális (hasznosság) megközelítése, feltételezi

hogy a fogyasztó a hasznosságot képes mérni, tõszámokkal kifejezni

összehasonlíthatók a javak

egyik jószág hasznossága nem függ a másiktól

minél nagyobb az elfogyasztott mennyiség, annál nagyobb az összhaszon - egy ponton eléri a telítettségi pontot

az egyes darabok összhaszonhoz való hozzájárulása a fogyasztás sorrendjében csökkenõ, ez a csökkenõ határhaszon elve (Gossen I. törvénye).

Összhaszon (TU): egy adott jószágmennyiség elfogyasztásából származó összes kielégülésérzet. Telítettségi pont: a teljes haszon maximuma.

Határhaszon (MU): egy pótlólagos termékegység elfogyasztásának hatására az összhaszonban végbemenõ változás.

MU_x=

Az összhaszon maximalizálása több termék esetén: mindaddig növelhetõ az összhaszon, ameddig a fogyasztói szerkezet átrendezése során nyert haszon meghaladja a feláldozott haszon mértékét. Egy ponton bekövetkezik a kiegyenlítõdés. (Gossen II. törvénye)

U   Q	MU	TU
Tu
X   MU

Pénz bekapcsolásával: az utolsó pénzegység által nyerhetõ határhaszon (MU) minden jószágnál ugyanakkora, akkor maximális a haszon.

Ordinális megközelítés:

Lényege: a fogyasztó különbözõ jószágkombinációt (jószágkosarat) fogyaszt - ez számára mekkora szükségletkielégítést jelent, az alapján rangsorolja a kosarakat.

A rangsorolás = preferencia rendezés

A preferenciarendezés axiomái:

teljesség - a fogyasztó bármit, bármikor legyen képes viszonyítani.

reflexivitás: minden fogyasztói kosár legalább olyan jó, mint önmaga.

tranzitivitás: A > B, B >C, → A >C

Feltételei:

dominancia elve - a többet preferálja a kevesebbel szemben

a lexikografikus rendezés kizárva

nem létezik externália - az élvezet csak a saját fogyasztásból származik

konvexitás érvényesül - az átlagot preferálja a szélsõségekkel szemben.

Közömbösségi görbe (megszerkesztése): azon pontok mértani helye, amelyek - azonos hasznosságot fejeznek ki két dimenziós térben.

	Y

J kosár	X	Y	Rangsor
a
b
U2   c
U1   d
e
X   f

Közömbösségi görbe jellemzõi:

negatív hajlásúak

nem keresztezhetik egymást

origótól távolodva növekvõ hasznosságot jelent

konvex az origóra nézve

Elõnykiegyenlítõdés: (Gossen II. törvénye)

Összhaszon maximális, ha: =

Elmozdulás iránya → másik "u" görbére

azonos "u" görbén

Helyettesítési határrátája: MRS

(marginal rate of substitucion): azt az arányt fejezi ki, amely megmutatja, hogy a fogyasztó egy bizonyos jószágot, egy másik jószág mekkora mennyiségére hajlandó elcserélni ahhoz, hogy az összhaszna ne változzon (ugyanazon a közömbösségi görbén maradjon).

MRS = a közömbösségi görbéhez húzott érintõ meredeksége - megmutatja a két termék helyettesíthetõségét.

MRS = ││= =

A fogyasztó hasznát befolyásoló tényezõk:

szükséglet által meghatározott hasznossága a terméknek

az ár

jövedelem I (Income) = költségvetési korlát

Y

Költségvetési egyenlet: I = (X.P_x+Y.P_y)

(IY) Költségvetési egyenes jellemzõi:

a fogyasztói lehetõségek határa

azon jószághalmazok mértani helye, amelyet a fogyasztó megvásárolhat jövedelme teljes elköltése mellett

meredekségét az árarányok határozzák meg

Költségvetési egyenes elmozdulásai:

jövedelemváltozás - "O"-tól való távolság változik (I',I'')

árváltozás   - az egyenes meredeksége változik

a tengelymetszet változik, ahol az ár megváltozik

ha mindkét termék ára azonos arányban és irányban változik az egyenes meredeksége nem, csak metszete változik

Y

A jövedelemváltozás és a fogyasztói kereslet

ICC

Feltétel: - I_o jövedelembõl indulunk ki

- az árak változatlanok

U2

Normál javak: jövedelem és a kereslet

U1

változása azonos irányú.

I''

I'

X

pozitív meredekségû Engel-görbe és

fogyasztási függvény

Inferior javak: kereslete a jövedelem növekedésével csökken

YD

negatív lejtésû fogyasztási függvény

A javak bizonyos jövedelmek mellett normál, - adott jövedelem szint felett inferior jellegûek

ICC (Income Consumption Curve) = jövedelem-fogyasztás görbe, a különbözõ jövedelemhez tartozó optimális fogyasztási pontokat köti össze

Árváltozás hatása a keresletre

Feltétel: - az Y változatlan

- egy termék ára (P_x) változik, a többi jószágé rögzített

- a fogyasztói szokás változatlan

Px_o <Px₁

PCC = (árfogyasztás-görbe) (Prince Consumption Curve):

azon jószágkombinációk pontjainak mértani helye amelyek a fogyasztó optimális választását tükrözik a termék árának változása mellett.

Egyéni keresleti görbe:

egy termék ára és a termékbõl megvásárolt mennyiség közötti viszony

Egyéni keresleti görbe

Paradox árhatások:

Minõségi hatás: PD

∆P = minõségi változás feltételezése

PD

2. Spekulációs hatás: PD - további áremelésre spekulál

3. Veblen hatás: PD - presztizs fogyasztás

4. Giffen hatás: P_xD_x - D_y

X₀-X' = teljes árhatás:

a megvásárolt jószág mennyiség azon változása, amely a jószág árának megváltozása miatt következett be.

2 összetevõje:

helyettesítési hatás: x árának változására megváltozik a fogyasztás összetétele, megváltoztak az arányok

jövedelmi hatás: x árának változására megváltozik a reáljövedelem

Egy termék árváltozása a fogyasztás teljes szerkezetét megváltoztatja (ΔP_xΔD_y;ΔD_x)

A piaci keresleti görbe

A piaci keresleti görbe (DD): az egyéni keresleti görbék horizontális összegzésébõl vezethetõ le. Egy termék ára és a fogyasztók által vásárolt összes mennyiség viszonya.

A kereslet rugalmassága

A kereslet rugalmassága:

a keresletnek azt a százalékos változását, amely egy adott független változó százalékos változásának hatására következik be, a kereslet adott tényezõ szerinti rugalmasságának (elaszticitásának) nevezzük.

Általános képlete:

Ex₁ =

Árrugalmasság megmutatja, hogy az ár 1%-os változásának hatására hány %-kal változik a kereslet. (normál javaknál negatív az értéke)

Exp_x = =

Lehet:

tökéletes rugalmasság Exp_x > 1 az ár %-os változásánál nagyobb a kereslet változása.

végtelen rugalmatlanság Exp_x < 1 %-os változást eredményez a kereslet

egységnyi E_x p_x = 1

Az árrugalmasság mértékét meghatározó tényezõk:

a helyettesítõ termékek megléte

a helyettesítõ termékek árának közelsége

a rendelkezésre álló reakció idõ

a termékek árának nagysága a fogyasztó jövedelméhez képest

2. A jövedelem rugalmassága: azt fejezi ki, hogy a fogyasztó jövedelmének 1 %-os változása, adott áru keresletében hány %-os és milyen irányú változással jár. (normál javaknál pozitív az értéke)

E_xI =

3. A kereszt (ár) rugalmasság: a termék keresletének változása más termék árának változásával függ össze.

E_xP_y =

Lehet:

pozitív: egymást helyettesítõ termékeknél

negatív: kiegészítõ termékeknél

független: 0 rugalmasság

A fogyasztói többlet

Az a pénzmennyiség, amellyel a fogyasztó egy jószágfajta bizonyos egységért többet lenne hajlnadó fizetni, mint az aktuális piaci ár.                      

Fogyasztói többlet   D

  Q

P_x

n

Többlet

P

P075

			Q

II.        VÁLLALAT

Kialakulása:

- Modern polgári viszonyok között jön létre

pénzügyi elszámolás elterjedt

hitelezési gyakorlat jellemzõ

- Hagyományos önálló szervezetektõl független

- Nyitott, árutermelést folytató, üzleti vállalkozás.

Üzleti vállalkozás mozzanatai (kritériumai):

önálló gazdálkodás, szervezés, kombinálás, döntési kényszer

pénzügyi jövedelemszerzés

döntései következményeit, a kockázatot maga viseli

erõforrások felhasználása

Üzleti vállalkozás > vállalat

- egyéni vállalkozás      - nyitott szervezet

- társulás - nem kisvállalkozás

A vállalat a fejlett üzleti vállalkozás szervezeti formája, jövedelmi célok által vezérelt fejlõdõ szervezet, rendszer, amely erõforrásokat alakít át kibocsátásokká.

A vállalat környezete

Környezete: -   piaci szereplõk és tranzakcióik

- nem piaci tényezõk (állam, természet, társadalmi szervek stb.)

Legfontosabb környezete a piac.

A piac: egymástól viszonylag független, egyenrangú felek összessége, akik önkéntes alapon lépnek egymással kapcsolatba.

A vállalat két piaca:      Erõforrás piacon - vevõ

Termékpiacon - eladó

Pénzfolyamatok →

A piac: egyrészt 1. vevõk piaca

2. eladók piaca

másrészt 1. reálfolyamatok

2. pénzfolyamatok egysége

A vállalat társadalmi funkciója

Funkciója: erõforrásokat (inputokat) alakít át (outputokká) kibocsátásokká!

Tevékenységét: célok vezérlik.

Célrendszer:

1. Saját belsõ célok: - tulajdonosok; Л maximalizálása

dolgozók: jövedelem max.

vezetõi célok

Piaci alkalmazkodás - verseny

Külsõ környezet: állami szabályozás, telephelyi környezet stb., reklám, többletszolgáltatást nyújt

Alapvetõ cél: Л maximalizálás

(Л) profit = bevétel-kiadás

maximalizálás a racionálisan gazdálkodó vállalat alapvetõ célja

döntési kényszer oka: - erõforrások felhasználása

- piaci alkalmazkodás

Döntés: adott piaci viszonyok között milyen reagálási lehetõség áll a vállalat rendelkezésére.

Idõtáv: - naptári

- közgazdasági; piaci alkalmazkodás lehetõsége

A döntés (megfontolás) kulcskérdése a hatékonyság

Technikai:                                          Gazdasági:

A termelési tényezõk azon kombinációja, amikor Az a technológiailag hatékony eljárás,

egyetelen termelési tényezõbõl sincs felesleges, amely adott outputhoz a legkisebb

kihasználatlan kapacitás.                       költésget tartalmazza vagy adott költségge

a legnagyobb eredményt éri el.

Pareto-optimum

A termelési függvény

Tartalmazza: a termelési tényezõk (K, L) lehetséges kombinációi és a maximális kibocsátás közötti technikai-gazdasági összefüggést.

Q = f(K,L)

Egytényezõs termelési függvény:

egyik tényezõ fix (K) - a másik (L) változó

Parciális termelési függvény: Q = f(L, K) → Q = f(L)

a termelés a munka speciális függvénye.

Határtermék (MP): valamely termelési tényezõ (L) egységnyi változáskor az össztermékben bekövetkezett változás.

MP_L =

Átlagtermék (AP): termelési tényezõ egységére jutó áltagos kibocsátás

AP =

Termelés rugalmassága:

E_p = = = ∙ =

Isoquant-görbe

Azon pontok mértani helye, amelyek az azonos outputhoz tartozó összes tényezõ kombinációt tartalmazzák

K

	III.

II.

Gerincvonalak

k6

III.

I.

I görbe tulajdonságai

negatív hajlásúak

0-ra konvexek

0-tól távolodva magasabb termelési szintet képviselnek

görbék nem metszik egymást

a termelési tényezõk nem helyettesítik tökéletesen egymást.

I görbe és a határtermék viszonya

Gerinvonalak (ridge lines)

a tényezõk (K és L) helyettesíti lehetõségeit próbálják behatárolni.

Isoquant térkép szférái: (I: térkép = a termelési függvényt reprezentáló színvonalak sorozata)

Tartományok:

I.            Gerincvonalak közötti tartomány releváns tartomány a tényezõk határterméke, határtermelékenysége pozitív, a tényezõk helyettesítik egymást azonos output mellett és bármelyik tényezõ növelésével(miközben a másik változatlan) nõ az output

MP_L

>0

MP_K

II.         Gerincvonalakon kívül:

(x tengely mentén) túlzott munkaráfordítás MP_L < 0,

(y tengely mentén) túlzott tõkeráfordítás MP_K < 0,

III.       Gerincvonalak és I görbe találkozása

- x tengely felett: MP_L = 0

- y tengely mellett: MP_K = 0

A technikai helyettesítés határrátája MRTS (Marginal rate of Substitution):

MRTS: az az arányszám, amely megmutatja, hogy adott inputtényezõt egységnyi (végtelen kis) mértékben csökkentve, a másik tényezõ hányszorosát kell venni ahhoz, hogy az össztermelés ne változzon.

MRTS = = = = =

MRTS = I görbe adott pontjában húzott érintõ meredekségének (-1) szeresével

A tényezõárak szerepe az optimális program kialakításában

Költségvetési egyenlet: a vállalat összköltéségét a különbözõ ráfordítási elemek függvényeként fejezi ki

TC = K ∙ P_K + L ∙ P_L

ISOCOST egyenes - a költségvetési egyenlet negatív meredekségû egyenes

- TC/P_K és TC/P_L pontokban metszi a koordináta tengelyt

A tõke (K) és munka (L) azon kombinálcióinak mértani helye, amelyek összköltsége azonos

Meredekségét a K és L árarányai határozzák meg.

Elmozdulhat - költség hatására 0-tól a távolság változik

- árak hatására meredeksége változik.

Optimális inputkombináció: az az inputarány, ahol az inputtényezõk egységnyi költségnövekményére jutó határérték azonos, azaz a tényezõkre költött pénz határterméke egyenlõ

MRTS = ∙ = = =

Minimális az összköltség, ha a tényezõárak aránya egyenlõ a tényezõk technikai helyettesítésének határrátájával.

=

Maximális output-ot a költségvetési I egyeneshez húzható legmagasabb Isoquant görbe képviseli

A termelési hozadék

A termelés rövidtávú alakulásának vizsgálata.

Feltétel, törvényszerûség:

a termelési függvény adott Q = f(K,L)

a technológia változatlan (K fix)

L ráfordítás folyamatosan növelhetõ, a termelés növelésének nincs akadálya

a vállalat árelfogadó - kompetitív piac

A hozadéki függvény: valamely tényezõ parciális termelési függvénye, amely a tényezõ hozadékát, azaz változásának a termelésre gyakorolt hatását fejezi ki, egyéb tényezõk változatlansága mellett.

I: a munka II: a munka III: a munka csökkenõ

növekvõ csökkenõ, de és negatív hozadéka

hozadéka pozitív hoza

déka

(E_L > 1)           (0 < E_L <1) (E_L < 0)

A határtermék (MP) és az átlagtermék (AP) viszonya

MP_L > AP_L AP_L növekvõ tendenciájú

MP_L < AP_L                       AP_L csökkenõ tendenciájú

MP_L = AP_{L      max} hozadéki optimum

MP_L = 0 < AP_L hozadéki maximum

A termelés költségei

A vállalat befektetései, ráfordításai

FLOW                                                 STOCK

(folyamatos ráfordítások)                      (adott idõpontban jelentkezõ)

adott idõszakban jelentkeznek, a           hosszabb idõn keresztül használja

termék értékesítése során megtérülnek   a vállalat fokozatosan használódnak el

fokozatosan térülnek meg (épületek,

költségek: - gazdasági költségek gépek)

explicit, implicit                  

számviteli költségek

Vállalat bevétele

Gazdasági költség Gi Л

Explicit költség Implicit költség

Számviteli költség Normál Л Gi Л

Számviteli Л

Explicit költség (kifejezett): adott idõszakban jelentkezõ kiadás, amely számlákon megjelenik, a termék értékesítése során megtérül.

Implicit költség: azt az összeget jelenti, amely azért merül fel, mert a vállalat elvonta befektetéseit más befektetési lehetõségektõl, de számlán nem jelenik meg (pl: i/k, saját bér, ami haszonélvezeti költség, amortizáció)

Gazdasági költség = [explicit + implicit költség]

Alternatív költség (opportunity cost) = Számviteli költség + normál Л

Számviteli költség: (kisebb, mint a gazdasági költség) adott idõszakban (évben) jelentkezõ számvitelileg nyilvántartható költség - számlákon + belsõ nyilvántartásban jelentkezõ.

Számviteli Л = [ gazdasági Л + normál Л ]

A költségek idõtáv szerinti vizsgálata

Rövid távon                  Hosszú távon

K₀ adott TC = f (Q)

Q = f (L,K₀)

Összköltség = TC

Fix költség = FC VC = változó

(fixed cost) (variable cost)

VC = f (Q,K₀)

FC = állandó költség: a vállalat rövid távon fix inputtényezõinek egyéni gazdasági költsége.

VC = változó költség: a rövid távon változó inputtényezõk vállalati gazdasági költségeinek összege.

MC = határköltség (rövidtávú): az az arányszám, amely megmutatja, hogy hány egységgel változik az összköltség (TC) illetve a változó költség (VC) a termelés egységnyi növelésével.

MC = = =

MC = ∙ P_L =

Az MC: a tényezõ határterméke reciprokának és árának szorzata ha MP MC

AC = átlagköltség (average cost): a (TC) összköltség termékegységre jutó nagysága, a termelés adott volumene esetén.

AC =

AFC = átlagos fix költség (average fixed cost): a termék egységére jutó összköltség.

AFC =

AVC = átlagos változó költség (average variable cost): a változó költség termelékenységre jutó összege

AVC =

Ha az összes változó tényezõ = L

Munka átlagterméke: AP_L =

AVC = ∙ P_L

Q

Következtetés:

MP_L max = MC min

AP_L max = AVC min

AVC min az MC min és AC min között van

MC minimumpontjában metszi az AC és AVC görbéket

AC = MC: Ezen technikai optimum a fedezeti pont

MC = AVC: Üzembezárási pont

Hosszútávú költségfüggvények

Feltétel: - inputtényezõk tetszõleges változtatása

egy technológiai korszak

termelési függvény változatlan

nincs állandó költség

LTC = hosszútávú költségfüggvény ( long-run total cost): a vállalat különbözõ termelési szintjéhez tartozó költség alakulása

LAC = hosszútávú átlagköltség (long-run average cost): hosszútávú összköltség és a termelési volumen hányadosa

LAC =

LMC = hosszútávú határköltség (long-run marginal cost): azt fejezi ki, hogyan alakul egy-egy pótlólagos termék költsége a termelés méretének hosszútávú növelése folytán

Hosszútáv lehet üzemméret

által jellemezhetõ

sorozatnagyság

A rövid és hosszútávú költséggörbék kapcsolata:

a LAC hosszútávú átlagköltséggörbe a rövidtáv AC görbék burkoló görbéje

a görbék alakja eltérõ hosszútávon "u" helyett inkább "L" kiegyenlítettebb a költség elosztás, "laposabbak" a görbék

A vállalati kínálat alakulása kompetitív piacon

Vállalat és Piac lehet

Kompetitív vagy versenypiac                 Nem kompetitív

Ár adottság a szereplõk számára                           

A piaci kapcsolat korlátlan                        - Monopol Korlátozott vagy

A kínálat alkalmazkodik a kereslethez - Origopolium kizárt a verseny

Feltételek:

a termékek - homogének - egymást helyettesítik

a piac soktényezõs;

a piacra a belépés és kilépés szabad;

a szereplõk tökéletes információval rendelkeznek;

vállalatok célja: Л max.

az árat a piac határozza meg, egy vállalat számára

adottság

A profit közgazdasági tartalma

TЛ = összes profit (total profit): TR - TC = TЛ

Összes bevétel (TR) - összes kiadás költség TC (implicit költséget is tartalmazza.)

TЛ = TR - TC

TЛ = Gazdasági Profit

AЛ = átlagos profit: a termékenységre jutó gazdasági profit

AЛ =

MЛ = határprofit: az összprofit (Л) változásának az az összege, amely Q termelés egységnyi változásának eredménye

MЛ = =

A vállalat bevételei

TR = Teljes bevétel (total revenue): az eladott áruk és szolgáltatások árbevétele.

TR = P∙Q TR = f (Q,P)

MR = Határbevétel: megmutatja, hogyan változik a bevétel a termelés mennyiségének (kínálat) függvényében. Tiszta verseny esetén: MR = P

Maximális Л kompetitív piacon: a termelést addig fokozza a vállalat, amíg határköltsége (MC), eléri a határbevételt (MR).

	Лmax = MC = MR = P

Kompetitív vállalat Л maximalizáló outputja

Kompetitív vállalat rövid távú kínálata

Kínálati függvény: rövid távon a határköltség függvény Ü pont felett

F: A vállalat fedezeti pontja a vállalat átlagköltsége (AC) és határköltsége (MC) egybeesik

MC = AC

Hosszútávú fennmaradás feltétele

Ü: üzembezárási pont: a termelés átlagos változó költségének minimuma egyenlõ a piaci árral.

AVC_min = P = MC

AVC < P MC = S

A termelési tényezõk piaca

Téma: a vállalat viselkedése a tényezõpiacon - mint vásárló

Termelési tényezõk

Föld "A"                      Munkaerõ "L" Tõke "K" Vállalkozó "E"

Keletkezésük módja szerint

Elsõdleges (természeti)  Másodlagos

Tõketényezõ (emberi munkával létrehozott)

- Munka - Termelt (fizikai tõke)

- Természeti tényezõk   - Pénztõke, értékpapír

- Vállalkozási képesség

Jellemzõi:                                  Sajátosságai:

- nem gazdasági okokból keletkezik - egyidejûleg: input és output javak

- külsõ környezeti adottság a természet                        - fokozatosan elhasználódnak, de pótolhatók

- az ember: alanya és nem tárgya a társadalomnak - mennyiségük rövidtávon igazodik a kereslethez

- sajátos forma a "pénz és értékpapír" tõke

Az erõforrások kereslete

Inputkereslet vizsgálatának szintjei:

egy inputtényezõt feltételezve ;

összekapcsolt termelési tényezõk optimalizálását;

iparági vállalatok egyéni keresletek eredõjeként a termelési tényezõk piacának keresleti görbéje

A termelési tényezõk keresletének sajátosságai

→ a vállalatok kereslete "származékos kereslet"

→ a profitmaximalizáló outputnak megfelelõen vásárolja az inputokat a vállalat

→ kapcsolata kettõs paici kapcsolat

input output

input "S" jelzés

input "P_i"     adottság output "P_x"

Származékos kereslet:

a vállalat azért és annyiért keres adott inputtényezõt, mert az általa termelt outputot a vevõk meg akarják venni - olyan áron, amely számára hosszútávon legalább a normálprofitot biztosítja.

(MC = MR = P)

Optimális input meghatározása kompetitív körülmények között

Vizsgálat feltételei:

a vállalat egyetlen féle, végtelen osztható terméket gyárt;

a vállalat mindkét piacon tökéletesen versenyzõ;

az erõforrások mennyiségét végtelenül kis mértékben is képes megváltoztatni;

a vállalat termelési függvényét a releváns tartományban vizsgáljuk;

a vállalat profitmaximalizáló.

Az input optimális összetétele:

K

MRTS = =

Az inputköltség minimalizálása (adott output mellett) illetve az output maximalizálása (adott költségösszeg és adott árarányok mellett) az inputtényezõk olyan kombinációját jelenti, amikor a tényezõk áregységre jutó fizikai határtermék azonos (tetszõleges "n" inputtényezõt feltételezve).

A maximalis output létrehozásához szükséges optimális inputmennyiség meghatározása

Outputpiaci feltétel:

MC = = = MR =

Optimum:

= MC = MR = P_x

Inputtényezõ Az eladott Határbevétel Az output piaci ára

határtermékének késztermék

egységre jutó költség határköltsége

Kérdés?

- inputárak (P_L, P_K) határozzák meg az output árat?

- outputárak (P_x) az input felhasználást?

Mindkét ár adottság kompetitív piacon - a két pólus között optimalizálja saját helyzetét a vállalat.

ha ΔL = 1 MC = = MR P_L = MP_L ∙ MR

ΔL∙ PL = MFC_L = MP_L ∙ MR = MRP

MFC = MRP

Tényezõ ár = tényezõ határköltsége Határtermék bevétel

P_L = W MFC MP_L ∙ MR

(Marginal Factor Cost)

Következtetés: A profitmaximalizáló cég, akkor és annyiban akarja adott (k, l) inputtényezõjének felhasználását egy pótlólagos egységgel növelni, ha az így elérhetõ pótlólagos jövedelem (MP_L ∙ MR) fedezi a költségének növekményét, a tényezõ határköltségét (MFC_k,l = faktorális határköltség).

MRP = Marginal Revenue Product

A profitmaximáló output általános inputfeltétele, hogy a tényezõ határköltsége egyenlõ legyen a tényezõ - határtermék - bevételével.

Kompetitív piaci feltétel:                                  MR = P_x

MFC = VMP

VMP = Value Marginal Product: az adott inputtényezõ határtermékének piaci eladási egységáron számított értéke.

A pénzbefektetés értékelésénél figyelembe kell venni:

az elvesztett kamatot

az idõtávot

és a várható hozamot.

A befektetés üzleti értékének kiszámításához a jelentérték számítást vesszük figyelembe, az eljárás a diszkontálás.

PV₀ =

PV (Present Value) jelenérték; jövõbeli pénzösszeg vagy pénzösszeg sorozat értéke mai pénzben kifejezve.

FV (Future Value) jelenbeli pénzmennyiség jövõbeli értéke

r = piaci kamatláb

t = idõtáv, futamidõ

III. AZ ÁLLAM MIKROGAZDASÁGI SZEREPE

A piac nem tökéletes:   - egyenlõtlenségek keletkeznek az ellátásban

a javak egy csoportja közösségben kerül felhasználásra

a gazdasági tevékenységeknek lehetnek nem szándékolt mellékhatásai

A társadalmi igazságosság gyakran állami beavatkozást igényel. Ehhez az államnak bevételekkel kell rendelkeznie és kiadásokat kell folyósítania.

Fogyasztási javak csoportosítása

gazdasági javak szabad javak

magán (privát) javak vegyes javak közjavak

Magánjavak (privát goods): azon gazdasági javak, amelyekbõl egyes fogyasztók fogyasztása csökkenti a többiek számára fennmaradó készletet - a fogyasztásból való kizárás. Rivalizálás lehetséges (egyik fogyasztó fogyasztása, hatással van a többire).

Tiszta közjavak (pure public goods): azon gazdasági javak, amelyekbõl az egyes fogyasztók fogyasztása nem befolyásolja a többiek lehetõségeit. Nincs rivalizálás; a társadalom egyetlen tagja sem zárható ki a fogyasztásból.

Vegyes javak: a kettõ közötti átmenet, mindkét szempontból lehet korlátozás.

Vegyes javak fõ csoportjai:

Rivalizálás:

Jelentõs extern (környezeti adottság) hatással bírók - nem privát javak;

Térbeli korlátozott haszonhatású javak (lokális)

Túlzsúfoltságra hajlamos közjavak.

Ellenértékhez kötés:

Díjköteles javak - névleges díjak, a pazarlás megakadályozására költséghez való hozzájárulás;

Ingyenes rendelkezésre bocsátott javak

A gazdasági tevékenységek nem szándékolt mellékhatása (externália) lehet pozitív és negatív. Az államnak a pozitív hatásokat erõsítenie kell, ehhez támogatásokat (szubvenciót) nyújt a negatív hatásokat mérsékelnie kell, ezt fokozott adózással éri el.

MAKROÖKONÓMIA

Makroökonómia a nemzetgazdasági szintû gazdasági kapcsolatok hatásait vizsgálja,

Jellemzõi: - aggregált (összevont) mutatók

- részterületek egy rendszerben való áttekintése

Fõ kérdés:

összkereslet

foglalkoztatottság

pénzmennyiség meghatározás

infláció okai

növekedés

ALAPFOGALMAK

Kibocsátás: a nemzetgazdaság által idõszak (1 év) alatt létrehozott áruk és szolgáltatások összesége, halmaza

Fizikai formája              Pénzbeni kifejezése

Jövedelem

                                

Reálkibocsátás

Termelési eszközök                             munka tõke vállalkozói jövedelem

Fogyasztási cikkek                              (W) (Л) (i, járadék)

ralizált kibocsátás = jövedelem (Y)

Reál jövedelem Nominál (folyóáron)

(változatlan áron)

Y felhasználás: fogyasztás

megtakarítás

Megtakarítás rendeltetése a BERUHÁZÁS, állóeszköz létesítése

Beruházás

pótló                 bõvítõ

Amortizációból            Л-ból

B^o beruházás

Makrogazdasági szereplõk

Vállalat Háztartás Állam Külföld Bank

Termelõ                       (magán) - kormány - nem állandó - Bankok

eszközök L bizt. - regionális lakók - Pénzintézetek

Fogyasztási C vásárló - önkormányzatok - nem intergrál-

cikkek elõ- megtakarító - intézetek ható vállalatok

állítója (C)

Közszektor

Magánszektor

Szereplõk kapcsolata

(Makrogazdasági körforgás)

Tv

C

	Tr

G

Th

Állam

			SA

			Sh

I

Háztartás Bankrendszer Vállalat

	Sk

x

W

IM

Külföld

Makroszintû jövedelem: Y = C + I +G + (X - IM)

I = Sh + Sv + S_A + Sk

Vagyonmérleg (Stock): idõpontban a gazdaság vagyoni helyzetét mutatja.

Aktivák                       Vagyonmérleg Passzívák

Reáleszközök                           Tartozások

Követelések                             Tiszta vagyon

Jövedelmmérleg (Flow): a vagyoni helyzet változását mutatja

Makrogazdasági tevékenység számbavétele

Problémák:

merítés

ár, árszínvonal változása

nem anyagi tevékenység értékelése

háztartás értékelése

externáliák hatásának értékelése

halmozódás

Rendszer

SNA                                                                MPS

1. Bruttó: GO                                                   Társadalmi termék

2. Félbruttó: GDP/GNI/GNDI              Végtermék

3. Nettó: NDP/NNI/NNDI                              Nemzeti jövedelem

Jellemzõk

1. GO: Minden értéket alkotó               1. Csak az anyagi javak elõállítását

tevékenységet tartalmaz tartalmazza

2. Hazai mutató                                                2. Csak hazai mutatók

GDP = GO - Folyó felhasználás                    Végtermék = Társadalmi termék - folyó felhasználás

Nemzeti mutató: GNI/GNDI

az ország állampolgárai és

jogi személyei által elõállított étékek.

3. NDP = GDP -amortizáció                            3. Nemzeti jövedelem = végtermék - amortizáció

GDP = bruttó hazai termék, az országban adott évben elõállított végsõ felhasználásra szánt termékek és szolgáltatások összértéke.

NDP = az ország területén keletkezett nettó jövedelmek összege.

GNI = bruttó nemzeti jövedelem, az ország állampolgárai által (országhatártól függetlenül) adott évben realizált jövedelem.

NNI = nettó nemzeti jövedelem, amortizációval csökkentett belföldiek által realizált jövedelem.

GNDI = bruttó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem, amellyel az adott évben az ország állampolgárai rendelkeznek.

NND = nettó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem, az ország állampolgárai által adott évben felhasználható jövedelem.

I. PÉNZRENDSZER

Pénz: az áruforgalom lebonyolításának eszköze, törvény által elismert fizetési eszköz, amely alkalmas az értékek nyilvántartására.

Jellemzõi: - áruként jött létre (szükséglet kielégítés)

- nem közönséges áru

Pénzfunkciók:

Forgalmi eszköz (pl.: árucsere közvetítõje (A - P)

Értékmérõ: két áru cseréjében a csere mércéjét megszabja (A:P)

Mérce alapja lehet: - termelõi munka költsége

- a fogyasztói hasznosság

Fizetési eszköz (R):

árumozgástól elválik a pénz mozgás (R).

A - R - A'

Felhalmozás - vagyonképzés eszköze (Y)

a pénz nem fogyasztásra költik, jövõbeni szükséglet kielégítére fordítják.

Világpénz - nemzetközi viszonyokban tölti be 1-4 funkciót.

Pénzrendszerek 3 történelmi korszaka:

I. világháború elõtt - aranypénzrendszer a pénz funkcióit az aranypénz töltte be.

II. világháború után - pénzhelyettesítõk látják el a pénzfunkciókat - aranyra cserélhetõk (1944-1971 az USA $)

1970-es évektõl - hitelpénz alakul ki → modern pénz (hitelnyújtás útján keletkezik és a hitel törlesztésével megszûnik létezni)

Pénzteremtés módja - külfödi fizetési eszköz, arany, deviza vásárlása

- értékpapír (váltó, állampapír) felvásárlása

Money tömeg mérése és szabályozása

a. Értelmezés - M₁ = (K_p) készpénz + látra szóló betétek (likvid)

- M₂ = M₁ + kvázi pénzek összege

Kvázi pénz:      nem azonnal elkölthetõ pénz.

igazi pénzre szóló követelés;

korlátozott felhasználhatóságú pénz;

határidõs betétek.

Σ M_(q) szabályozása: eredete szerint = Jegybank + kereskedelmi bankok

kulcs tényezõ: Jegybank

Eszközei: 1. Kötelezõ tartalékráta (t)

KTR =maximális arány elõírása

2. Jb-i kamatláb változátatása

Kb → Jbp-nak kamatlábat fizet

3. Nyílt piaci mûvetek:

Jb - értékpapírt, devizát ad el és vesz az országban.

Jbp = jegybankpénz (készpénz)           Kbp = kereskedelmi bankpénz (számlapénz)

Gazdasági szektorok: Háztartás, Vállalat, Állam, Bankrendszer, Külföld

makrogazdaság számára a szektorok közötti kapcsolat meghatározó;

pénzzel összefüggésben kitüntetett szerepe van a Bankrendszernek.

Bankrendszer: pénzügyi rendszer, amely a pénzáramlás feltételeit biztosítja.

Pénzügyi rendszer: 1. Monetáris pénzügyi intézmények

Bankrendszer ---------- döntõ elem

két szint

Jegybankok Kereskedelmi bankok

Monetáris pénzügyi intézmények

2. Pénzügyi rendszer része a nem monetáris intézmények: OTP, Biztosítók.

(nem vesznek részt a pénzteremtésben)

3. Tõzsde, brókercégek, bankfelügyelet stb.

Bankrendszer két szintû, ha      külön Jegybank

külön Kereskedelmi Bank létezik

egy szintû, ha jegybanki + kereskedelmibanki tevékenység együtt létezik.

Modern pénz:

formája - készpénz (bankjegy és érme)

- számlapénz

eredete - Jegybank pénz, Jb által kibocsájtott pénz

- Kereskedelmi Bank pénz (számlapénz)

Monetáris és reálfolyamatok kapcsolata:

A szükséges pénz meghatározása: M*v = P* Y

v = pénz forgási sebessége

Annyi pénzt kell kibocsátani, amennyi a reálfolyamat igénye

II.        MAKROGAZDASÁGI EGYENSÚLY

Egyensúly

Kínálat (S)                               Részpiacok Kereslet (D)

Áru Pénz Munkapiac

Y^D = Y^S M^D = M^S L^D = L^S

ÁRUPIAC

Feltétel: Háztartás és Vállalat tevékenykedik

I

Háztartás Bankrendszer Vállalat

Makrojövedelem kétszereplõ esetén: Y = C + I

I = S_H + S_V

Makro egyensúly (ES)

Kereslet (D) = Kínálat (S)

Y = C + I = Y = C + S_H + S_V

fogyasztási beruházási fogyasztás megtakarítás

kereslet kereslet (W) (S)

Kereslet

(D) Kereslet az árupiacon: két tényezõ - fogyasztás (C)

- beruházás (I)

I. Fogyasztási függvény

Fogyasztási függvény alakja:     - adott idõszak jövedelmétõl

- múltbeli jövedelmektõl

- várható jövedelmektõl függ

Egyszerûsítõ feltételek:

(Keynesi abszolút jövedelem hipotézis):

A mindenkori fogyasztás a mindenkori jövedelemtõl függ.

Rövidtávon vizsgáljuk a fogyasztást.

A fogyasztási függvény minden tervezett jövedelmhez a tervezett fogyasztást rendeli hozzá.

C = C (Y)

C-t a jövedelem (Y) függvényében vizsgáljuk bizonyos jövedelmi szintnél a fogyasztás lassulását tapasztaljuk telítettség keletkezik

Fogyasztási határhajlandóság (ĉ): mennyivel nõnek a fogyasztási kiadások (a tervezett) jövedelem egységnyi növekedése mellett.

ĉ = 0 < ĉ < 1

Fogyasztási hányad (c): adott jövedelem és a belõle megvalósított fogyasztási aránya.

c =

Autonom fogyasztás (C₀): a jövedelmtõl független fogyasztás.

Fogyasztási függvény: C (Y) = C₀ + è ∙ Y

2. A beruházási kereslet

Beruházás = tõkejavak vásárlása, létesítése

nettó = új berendezések, új gépek

Beruházási döntés problémái, dilemmái:

A beruházó akkor dönt a beruházásról, ha annak hasznát magasabbnak itéli más jövedelmeknél.

Várható Л > i

Kiszámításnál: stock input összevetése flow outputtal,

idõszakonként különbözõ

Pénzösszeg a bankban kamatoztatható - jelenbeni M = késõbbi kamatoztatott M-mel (diszkontálás).

Diszkontálás: valamely jövõbeni idõpontra várt jövedelem jelenlegi érétkének kiszámítása.

PV₀ = Y₀ = = a beruházás diszkontált hozama

A beruházások diszkontált hozamáról nem tényadatok, hanem csak kalkulált várakozások állnak rendelkezésre.

Beruházásokkal kétféle költség merül fel:

létesítési - ezt viszonyítjuk a diszkontált hozamhoz

mûködtetési

A diszkonttényezõnek azt a nagyságát, amely esetén a beruházási költség = a várakozások alapján számított diszkonthozammal a tõke határhatékonyságának nevezzük! (Keynes)

A beruházás és a várakozások

Beruházás tényezõi:

Pszichológiai tényezõ (β)                      Kamatláb (i)

ha nõnek a várakozások nõ a beruházás

nõ a tõke határhatékényoság adott "i" mellett

A beruházás kereslet I = I (β, i)

várakozásoktól (β)                              ("i") piaci kamatlábtól függ

egyenes arányban                                fordított arányban változik

Makroökonómiai kereslet általános képlete: Y_D = C + I = C(Y) + I(i,β)

Kínálat az árupiacon

Makroökonómiai kínálat (S) = Jövedelem (Y)

Y = C + (S_H + S_V)

fogyasztás megtakarítás

S = S (Y)

Megtakarítási függvény: tervezett jövedelemhez a tervezett megtakarítást rendeli hozzá.

S = Y - C(Y) = S (Y) S (Y) = s ∙ Y - S₀

A függvény negatív szakasza = ("autonom" megtakarítás) "tartozás" abszolút értékben megegyezik az autonom fogyasztással.

Megtakarítási határhajlandóság (ŝ): mennyivel nõnek a szándékolt megtakarítások, ha a tervezett jövedelem egy egységgel nõ.

ŝ = 0 < s < l

Megtakarítási hányad (ŝ): megtakarítás és jövedelem aránya

s = s + c = 1

Árupiaci kínálat:Y_S = C(Y) + S(y)

Árupiaci egyensúly az IS görbe (invesment-saving)

C(Y) + I (i,β) = C(Y) + S(Y)

(Y_D) kereslet = (Y_S) kínálat

ES → I(i,β) = S(Y)

Az árupiacon akkor van egyensúly, ha a szándékolt megtakarítás megegyezik a szándékolt beruházással.

Egyensúly három tényezõtõl függ

kamatláb "i" reáljövedelem (kibocsátás)(Y) várakozások (nem vizsgáljuk)

ES feltétele meghatározott megtakarítási függvény mellett:

adott "i" mellett meghatározott kibocsátás szükséges

adott kibocsátás (Y) meghatározott "i" mellett

A reáljövedelem (Y) és kamatláb (i) összegyensúlyi pontjainak halmaza az IS.

IS görbe meredeksége negatív árupiaci egyensúly mellett "i" a reáljövedelem (Y) csökkenõ függvénye.

Növekvõ jövedelem, növekvõ megtakarítás mellett az árupiaci egyensúly csak úgy tartható fenn, ha csökken a kamatláb és fordítva.

Egyensúlyi helyzet

Y_D = C(Y) + (i,β) lineáris függvény:

Y_D = C₀ + cY + I (i,β)

ES: Y_D = Y_S = Y Y = C₀ + cY + I (i,β)

Y = YD

YD

átrendezve: Y_e = (C₀ + I (i,β)

= jövedelmi multiplikátor, megmutatja, hogy az autonom tényezõ változása mértékének hányszorosa a jövedelemváltozás.

PÉNZPIACI EGYENSÚLY

Kereslet (M^S)    M_D = M_S Kínálat (M^S)

M^D = M^D (Y,i)              adott

Feltétel:

Pénz fogalma = M₂

Értékpapír - végtelen lejáratú, fix kamatozású homogén értékpapírok.

Kérdés: Miért tartanak pénzt a gazdaság szereplõi?

Tranzakciós pénzkereslet: a gazdasági szereplõk vásárlásai és tartozásai céljából tartani kívánt pénzmennyiség. M^D_t = M^D_t(Y)

Óvatossági motívum: a gazdasági szereplõk elõre nem látható kiadások fedezetére kívánnak tartani.      M^D₀ = M^D_{0 ,(i,y)}

Spekulációs motívum: az a pénzmennyiség, amiben a gazdasági szereplõk vagyonukat nyereségszerzés céljából tartani kívánják. M^D_S = M^D_S (i)

Vagyontartás formája - spekulációs szempontból

Pénz (M) Értékpapír

Mikor dönt az értékpapír mellett?

Ha késõbb haszonnal tudja tovább adni

A pénzpiaci egyensúly

M^D (Y,i) = → LM görbe

reáljövedelem reálpénz adott

kamat

LM görbe (Liqudity Money) a reáljövedelem-kamatláb mindazon kombinációja, amelyek mellett a pénzkereslet és a pénzkínálat egyenlõek egymással.

Y nõ ↑ következménye:            nõ M^D

csökken Értékpapír kereslet

Értékpapír kínálat - árfolyam csökken

nõ (i) piaci kamatláb

LM görbe meredeksége - pozitív

Növekvõ (csökkenõ) reájövedelem mellett a pénzpiaci egyensúly csak növekvõ (csökkenõ) kamatlábbal biztosítható. Y - i

Árupiac és pénzpiac együttes egyensúlya

LM

i

1 (i,β) = S(Y) = M^D (Y,i) =

Mitõl függ?

Adott: (M) pénz és (P) árszínvonal

Beruházás: I (S,i) S(Y) két piac együttes egyensúlya

M^D (Y,i) ES (i,Y)

I. tartomány:

Árupiacon Pénzpiacon

(IS felett)           (LM alatt)

túlkínálat < S     túlkereslet < D

i> a reáljövedelemhez (Y) i < i^*

I^D (beruházási kereslet) < I^* M^D > M^D*

II. tartományban: túlkínálat

III. tartományban: árupiacon - pénzpiacon

túlkereslet túlkínálat

IV. tartományban: túlkereslet

III. MUNKANÉLKÜLISÉG

Egyensúly: L^S = L^D = Lf

Kínálati oldal L^S:

Kormányzatok véleménye: "hivatalosan elismert" munkanélküli akinek az adott idõszakban nincs munkája, bár munkát keres.

Munkanélkülivé válás (Abraham):

: dolgozni kíván, aktívan keresi a munkahelyet 4 hete

: ideiglenesen elbocsátott

: készen áll arra, hogy 30 napon belül dolgozzon.

Munkanélkülivé válás forrásai:

1. állás otthagyók - munkahely változtatással kapcsolatban, költség,

idõt igénylõ

- saját elhatározás, szándékolt

2. munkapiacra újonnan belépõk

3. munkapiacra visszalépõk

I. Önkéntes (frikciós)

4. állást elvesztõk (elbocsátottak) - II. Kényszerû - igazi munkanélküliség

az állást keresõ, dolgozni szeretne, de nem talál munkát - adott feltételek mellett.

Hivatalos munkanélküliség ráta            

u =

Fogalalkoztatási mobilitás

Foglalkoztatási mobilitás: az azonos folalkozású munkahelyek változtatásának gyakorisága

Munkaképes korúak

Aktív Inaktív

Forrása:

- népesség változása

(demográfia) foglalkoztatottak munkanélküliek

szándékolt kényszerû

ÁTJÁRHATÓSÁG

Fiatal felhagy a tanulással munkát keres

Munkanélküli fiatal tanulni kezd (felsõoktatás, átképzés)

Foglalkoztatás mobilitás - a frikciós munkanélküliséghez kapcsolódik.

Frikciós munkanélküliek          

száma "u" =

Pl: Foglalkoztatottak száma 5 M fõ, munkahelyet változtatók 10 %, munkahely keresési idõ 3 hónap.

munkanélküli "u" = = = 125 e fõ

Keresleti oldal L^D:

L^D = f (a termelési szintnek Q)

Konjuktúrális munkanélküliség: nemzetgazdaság reálfolyamatából adódó.

Strukturális munkanélküliség: munkakereslet (L^D) és munkakínálat (L^S) szerkezetileg tér el egymástól. Strukturális változtatás (a munkaerõ oldaláról):

Strukturális munkanélküliség idõtartama függ:

helyváltoztatás igényétõl;

foglalkoztatás adaptálhatóságától - képzés, átképzés milyenségétõl;

információáramlás milyenségétõl

A munkanélküliség elméleti magyarázata

Munkapiacra hat az árupiac helyzete;

Általában túlkereslet vagy túlkínálat jellemzõ.

Következõ esetek lehetségesek:

ÁRUPIAC MUNKAPIAC

Klasszikus munkanélküliség

£ = rendelkezésre álló aktív munkaerõ állomány

Népesség függvénye

L^S = f

£ - L^* = szándékolt munkanélküliség

A klasszikus munkanélküliség szándékolt munkanélküliség.

Keresési modell

Elmélet szerint: az válik munkanélkülivé, aki teljes munkaidejét jobb munkahely megtalálására áldozza.

Kiinuló pontja:

munkapiac tökéletlensége

piaci információ tökéletlensége

Munkavállalók - elfogadható bért keresnek

Munkanélküliség költsége - az elveszett bér hozama: többletbér, amelyhez keresés révén jut (Phelps)

Morley: ez a fajta munkanélküliség, frikciós és szándékolt, a munkás hasznot is húz belõle.

Hallgatólagos szerzõdések figyelembe vétele

Lehetõség:

Implicit - szerzõdés:

árukereslet munkakereslet

megrendelés jó bérért alkalmazás, de máskor munkanélküliség.

Alacsony bérért állandó munkahely

Természetes munkanélküliség = bizonyos számú ember mindig munkanélküli, hosszabb távon állandóan érvényesülõ állástalanság.

Természetes munkanélküliség ráta =

Keynesi munkanélküliség

A kényszerû munkanélküliségre keresi a választ,

Gondolatmenete

sem az árakra sem a bérekre nem jellemzõ a flexibilitás;

a nominálbérek rövidtávon változatlanok;

bérstabilitás árstabilitás stabil kereslet

Oka: állam célja (stabil) elõre becsülhetõ feltételeket teremteni a gazdasági szereplõk számára.

Keynes-i feltételek:

A nominálbérek és az árak lefelé merevek

Rövidtávú alkalmazkodást vizsgál

A tõkeállomány változatlan

Következtetés:

Lefelé merev árak áru és munkapiac - sokan keresnek munkát

Stabil nominál bérek túlkínálat

Ár és bér miatt tartós túlkínálat

ok elégtelen kereslet

Elégtelen kereslet Termelés Foglalkoztatás Munkanélküliség

Kényszerû

Foglalkoztatás szintjének emelése: kereslet ösztönzése.

W (bér) P növekedése

Foglalkoztatottság nagyobb kibocsátás növelése

Teljes foglalkoztatottság: akkor érvényesül, ha az árupiaci kereslet növekedése nem változatja a kibocsátást meg.

Kényszerû munkanélküliség: ha a reálbér kismértékû csökkenése adott nominálbér mellett, mind a munkakereslet, mind a munkakínálat a tényleges foglalkoztatásnál nagyobb.

A keynesi teljes foglalkoztatás nem azonos a munkapiaci egyensúlyi foglalkoztatással.

Oka: lefelé merev reálbérszint.

Kétfajta munkanélküliség összehasonlítása:

klasszikus önmegtisztító piac esetén a munkakínálat nem elegendõ a teljes foglalkoztatáshoz, munkanélküliség szándékos;

keynesi elégtelen makrokereslet miatt, nemcsak szándékos kényszerû munkanélküliség is létezik.

Munkanélküliség elleni terápia a munkanélküliség értelmezésétõl függ:

Klasszikus munkanélküliség: (S) kínálat ösztönzés, adók csökkentése, beruházás támogatása.

2. Keynes-i munkanélküliség (D) kereslet ösztönzõ gazdaságpolitika

fogyasztási és beruházási kereslet ösztönzés

külsõ beavatkozás - költségvetési kiadások növelése szükséges jövedelem növekedésre

Okun törvénye: a munkanélküliségi ráta 1 % pontos csökkentése a jövedelemnek a potenciális jövedelemhez viszonyított 3-4 % pontos növekedése szükséges.

IV. INFLÁCIÓ

Inflációs áremelés = az árszínvonal tartós emelkedése

Árszínvonal (P) a termékek árainak súlyozott számtani átlaga: nemzetgazdaság különbözõ területeire vonatkoztatható (termelési eszközök, fogyasztási cikkek stb.)

(Defláció: az árszínvonal tartós süllyedése).

Inflációs ráta (α_p) az árszínvonalváltozást a korábbi árszínvonalhoz viszonyítjuk.

α_p =

Inflációs fajtái:

1. Kúszó: mértékletes árszínvonal emelkedés, sokkhatások nélkül.

2. Vágtató: két- vagy háromszámjegyû infláció, a pénz gyors elértéktelenedése, a vagyon külfüldi valutában vagy értéktárgyakban való örzésére ösztönöz.

3. Hiper: olyan mértékû pénz elértéktelenedés, amely a gazdaság zavartalan mûködését nem biztosítja - a gazdaság szétzilálódása.

1. Az infláció okának magyarázata

Infláció megközelítése:

Árupiaci                       Pénzpiaci Két piac együttes hatásaként

Keynes-i                      Monetarista

Keynes-i inflációs magyarázat

Jellemzõje:

kihasználatlan kapacitások

munkapiacon egyensúlytalanság = munkanélküliség

adott árszínvonal mellett Y^D = Y^S

Kiindulási kereslet nõ autonom tányezõ miatt:

Keresleti infláció

optimálistább beruházás (β)

autonom fogyasztás növekedése (C)

Hatása:

IS jobbra tolódik - IS

Y^D - összkereslet is jobbra tolódik

ES helyreállítása - P₀ < P₁

csökken a reálbér

nõ a munkakereslet (L^D ) Y

Kínálati infláció

Nominálbérek emelkedése

Kikötés: a nominálbérek lefelé merevek * alá a reálbér nem csökken

Folyamat:

*<- kiindulás (W) bérnövekedés

csökken a munkakereslet L^D

csökken a kibocsátás Y

az összkínálati görbe (Y^S) felfelé mozdul

túlkereslet érvényesül

nõ az árszínvonal P_x < P' (P*) ES-nek megfelelõen

Kapacicitáskihasználatlanság jellemezte gazdaságban a nominálbérek emelkedése inflációs folyamatok kialkulásához vezet.

Nominálbérek emelkedése (W) → árszínvonal emelkedés (P)

(W) ← szakszervezeti követelések

ár- bér spirál    (W'') (P')

A nominálbérek és az árszínvonal egymást követõ emelkedését ár-bér spirálnak, a szerzõdésekben figyelembe vett inflációt anticipált vagy várt inflációnak nevezzük.

Infláció elleni intézkedés:

Nominálbérek befagyasztása - növekvõ árszínvonal mellett

P^* < P'1 → () reálbércsökkenés

(L^D) munkakereslet növekedés

(Y) kibocsátás növekedés

túlkereslet csökken

Reálbércsökkenés ()

keresletcsökkenés (Y^D)

jövedelem, kibocsátás csökkenés (Y)

dekonjuktura

Ha a reálbér a minimális szint körül van az árszínvonalak emelkedése miatti növekvõ munkakereslet, az összkanálatot kisebb mértékben növeli, mint a kereslet csökkenés miatti csökkenés. A nominálbérek befagyasztása inkább dekonjuktúrát eredményez, mint az inflációt csökkentené.

2. Pénzpiac és árupiac kapcsolata

Inflációs folyamat tartóssága attól függ - milyen hatást gyakorol a monetáris szféra a reálszférára

Infláció: pénz és árupiac mûködése alapján

Munkanélküliség: munka és árupiac alapján magyarázható

Inflációs ráta és munkanélküliségi ráta kapcsolata

munka és pénzpiac viszony: Phillips-görbe

Phillips-görbe

Nominál bérek növekedése (W) munkakínálat növekedése (L)

(P áremelkedés mellett) munkakereslet növekedés (L_D)

növekvõ nominálbér (W) - (U) csökkenõ munkanélküliség

6%-os munkanélküliségi ráta - stabil nominál bérek

Phillips-görbe az inflációs ráta és a munkanélküliség kapcsolatát mutatja.

Munkanélküliség csökkentése:

munkahelyteremtõ beruházások L_f túlkereslet Y^D

árupiaci túlkereslet P ↓ L_f

Gazdasági valóság ellentmond Phillips-görbének.

V. A MODERN GAZDASÁG ÁLLAMI BEFOLYÁSOLÁSA

Piacgazdaságban az állam alapvetõ feladatai:

a gazdasági rendszer mûködési rendjének biztosítása (jogi, törvényi feltételek)

tõkeáramlás segítése (közjavak biztosítása)

újraelosztási feladatok (egyenlõtlenség mérsékése)

stabilizációs funkció (hullámzás csökkentése, belsõ-külsõ biztonság)

A feladatok ellátásához az államnak bevételekre van szüksége. Legfontosabb bevétele az adó.

Adó: kényszer újtán beszedett pénzösszeg amellyel szemben közvetlen ellenszolgáltatás nem követelhetõ. Formái:      - egyösszegû adó (jövedelemtõl független)

- jövedelemtõl függõ adó

lineáris, ha állandó az adókulcs

progresszív, ha növekvõ az adókulcs

regresszív, ha csökkenõ az adókulcs.

Az adó csökkenti a lakosság rendelkezésére álló jövedelmet, de növeli az állami költségvetés bevételeit.

Állami költségvetés: az állam pénzügyi mérlege, amelynek egyik oldalán a bevételek, a másik oldalán a kiadások jelennek meg.

Legfontosabb kiadások: - az államháztartás, államigazgatási szervek fenntartása (G)

lakosság támogatása (TR)

Ha a bevételek meghaladják a kiadásokat szuficites ha a kidások haladják meg a bevételeket deficites a költségvetés.

Költségvetési politika: a gazdasági szereplõk döntéseinek az állami költségvetés bevételei és kiadásai révén való befolyásolása.

Irányzatai: 1. keresletnövelõ (Keynes) vagyis az állami megrendelések növelése

az adók csökkentésével a kínálat növelése.

Veszélyei: 1. az állami megrendelés csökkenti a magánberuházásokat

a kiadások adóbevételt igényelnek, csökken a kereslet dekonjunktúra indulhat el.

2. az adók mérséklése növeli a jövedelemtulajdonosoknál maradó pénzt

- csökken a költségvetés bevétele, az állami elosztás a szociálisan rászorulókra külön figyelmet kell fordítani.