| ||
|
||||||||||
Makroökonómia - a közgazdaságtannak a gazdasági jelenségeket, folyamatokat társadalmi (nemzetgazdasági) szinten tanulmányozó ága. A gazdaság egészének müködésével, a kibocsátással, a jövedelemmel, az egyensúly alakulásával, a gazdasági növekedéssel stb. foglalkozó elemzés.
Az output makroszintü értelmezésben - a nemzetgazdaság korlátja. Azon javak és szolgáltatások teljes összege, amelyek a gazdaság számára bármilyen felhasználási célra, bármilyen formában rendelkezésre állnak.
Gazdasági körforgás - az outputok állandó és folyamatos (vissza)áramlása a különbözö gazdasági szektorokba, egy önmagát megújító folyamat, maga az újratermelés. Az árutermelési viszonyoknak megfelelöen kettös formában megy végbe. Egyrészt mint a reál outputok körforgása, másrészt mint a pénz körforgása.
Merkanilizmus (merkantil - a.m. kereskedelmi) - gazdaságpolitikai (gyakorlati) közgazdaságtani irányzat a XVII.-XVIII. sz.-ban, föként Angliában és Franciaországban. A nemzeti gazdagság alapját a pénz, illetve a nemesfém felhasználásában látta, és legföbb elömozdítójának a külkereskedelmet tartotta (aktív külkereskedelmi mérleg). Tulajdonképpen állami szintre megfogalmazott és támogatott gazdaságpolitika volt. Legjelentösebb képviselöje Angliában Th. Mun (1571-1641), Franciaországban J.B. Colbert (1619-1683).
Ricardo, David (1772-1823) - brit közgazdász, az angol klasszikus iskola egyik legjelentösebb képviselöje. Fö müve, A politikai gazdaságtan és az adózás alapelvei, 1817-ben jelent meg. A munkaérték-elmélet legkövetkezetesebb képviselöje. Ricardo Smithhez hasonlóan a gazdasági fejlödés tendenciáit vizsgálva, feltételezte, hogy a kereslet együtt nö a termeléssel, a piaci automatizmusok müködése révén létrejön az egyensúly.
Malthus, Th.R. (1766-1834) - Angol közgazdász, filozófus, szociológus. Népesedési elmélete volt irodalmi munkásságának legkiemelkedöbb témája ez tette híressé. Azonban számos közgazdasági problémával is foglalkozott, többek között a gazdasági krízisek o 212g65c kainak vizsgálatával.
Keynes, John, Maynard (1883-.1946) - angol közgazdász. Chambridgeben A. Marshall tanítványa. 1936-ban jelent meg fö müve: A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete. Ez forradalmasította a XX. századi közgazdasági gondolkodást. Keynes e müvével megteremtette a modern makroökonómiai elemzés alapjait.
Makroegyensúly - fogalma szorosan kapcsolódik a mikroökonómiában már megismert piaci és általános egyensúly fogalmához. Azt az állapotot jelenti, amikor az aggregált kereslet megegyezik az aggregált kínálattal. Az aggregált keresleti függvény és az aggregált kínálati függvény alkotja a makroszintü Marshall-keresztet.
Makroökonómiai vagy aggregált kereslet - az a jószágmennyiség, amelyet a gazdaság szereplöi adott árszínvonal mellett szándékoznak megvásárolni. Az aggregált keresleti függvény ezt az összefüggést fejezi ki
Makroökonómiai vagy aggregált kínálat - az a jószágmennyiség, amelyet a gazdaság szereplöi adott árszínvonal mellett hajlandók és képesek elöállítani. Ezt az összefüggést fejezi ki az aggregált kínálati függvény.
Statikus elemzés - amikor minden változó ugyanarra az idöpontra vagy (rövidebb) idöszakra vonatkozik, így meghatározható egy egyensúlyi állapot.
Komparatív (összehasonlító) statikus elemzés - a különbözö alternatív egyensúlyi állapotok elemzésével foglalkozik, de nem képes magyarázni azt, hogy az egyik állapotból hogyan következik a másik.
Dinamikus elemzés - amikor a változók értékei különbözö idöpontra vagy idöszakra vonatkoznak, ez már képes magyarázni az "átmenetet" is.
Gazdasági tranzakció - olyan vállalkozás, ügylet lebonyolítása, amely a gazdaság különbözö szereplöi között, azok eszközeiknek, jövedelmeiknek, vagyonuknak a mozgásával mennek végbe.
Gazdasági folyamatok - a vizsgált idöszak (általában 1 év) alatt a megtermelt javak termelésével és felhasználásával, a jövedelmek keletkezésével és elosztásával kapcsolatos áru- és pénzmozgások.
Reálfolyamatokat - a javak létrehozása (termelési folyamat), a javak eljuttatása a termelötöl a fogyasztóig (forgalmi folyamat) és felhasználása (fogyasztási folyamat) együttesen alkotják.
Jövedelemfolyamatok - a reálfolyamatok kísérö jelenségei. Magukban foglalják a jövedelmek keletkezését, elosztását és felhasználását. A jövedelemmozgás alapvetöen pénzmozgás segítségével történik a különbözö gazdasági alanyok között.
Gazdasági eröforrások - általános értelemben azokat a rendelkezésre álló termelési tényezöket nevezzük ~nak, amelyek a gazdálkodás eredményeit létrehozzák, tehát a munkaeröforrásokat, a tökeállományt és a természeti eröforrásokat egyaránt.
Aggregálás - a kisebb gazdasági egységek és folyamatok nagyobb egységekbe való összevonását, összegezését. A makroökonómiát a kettös aggregálás jellemzi: a gazdasági tevékenységeket különbözö szektorokba vonja össze, a tevékenységek termékeit pedig termékcsoportokba, illetve végsö soron az összkibocsátásba.
Gazdasági szektor - azon gazdasági alanyok (tevékenységeinek) összessége, aggregátuma, amelyek hasonló gazdasági célokat akarnak elérni, azonos eröforrásokkal számolnak, és mindezek alapján azonos jellegü gazdasági döntéseket hoznak, azonos jellegü gazdasági tevékenységeket folytatnak - háztartási szektor, vállalati szektor stb.
Makrogazdasági szereplök - a gazdasági szektorok. Gazdasági szféráknak is szokták nevezni.
Háztartási szektor - a jövedelmet felhasználó fogyasztói tevékenységek összessége, a végsö fogyasztás színtere. A háztartási szektor a termelési tényezök eladásából szerez jövedelmet, döntéseiben pedig a jövedelem optimális felhasználására törekszik.
Vállalati szektor - az áruként megjelenö termékeket és szolgáltatásokat elöállító gazdasági tevékenységek összessége. Költségeit az áruk eladásának pénzbevételeiböl finanszírozza, és többnyire profitot is realizál.
Állami szektor - a kormányzati szervekben, valamint a különbözö önkormányzatokban, a jegybankban stb. szervezetileg megjelenö piacon kívüli koordinációs folyamatok összessége. Feladata, hogy a gazdaság egészének érdekei szerint közvetlen ellenszolgáltatás nélküli tranzakciókkal (adók beszedése, transzferek juttatása stb.) átalakítsa a jövedelmek és a termelés összetételét, a forgalomba kerülö pénz mennyiségét szabályozza stb. Az állami szektor gazdasági döntései a piaci folyamatok szempontjából külsö adottságok.
A külföld szektora - a nemzetgazdasággal összefüggö nemzetgazdaságon kívüli (export-import - nem csak áruké!) folyamatok összessége.
Makro-(reál)kibocsátás (termelés, output) - egy bizonyos idöszak (általában egy év) alatt a gazdaságban létrehozott áruk és szolgáltatások összessége, amely az összes termelö egyéni outputjának aggregálásával nyerhetö árutömeg, mint ilyen reálkibocsátás. A javak és a szolgáltatások azon köre, amely áruként elhagyja a termelöegységeket.
Makro-nominálkibocsátás (nominális termelés, nominális output) - az egy bizonyos idöszak (általában egy év) alatt létrehozott áruk és szolgáltatások értékének összege. Számítható, de valóságosan (pénzben) nem megjelenö nagyság.
Jövedelem (létrehozott jövedelem, Y - Yield) - makroszinten a realizált kibocsátás összességét értjük. A makrojövedelem tehát reálmennyiség.
Elsödleges jövedelem-elosztás - a makrojövedelem munkajövedelmekre, tökejövedelmekre, vállalkozói nyereségre és járadékokra történö megoszlása.
Jövedelem-újraelosztás - az elsödleges elosztás során megszerzett jövedelmek egy részének az elsajátítók által önként, vagy kénytelenségböl másoknak való átengedése. Ide tartoznak az adók a különféle transzferek stb.
Makro-kiadás - azoknak az egyéni kiadásoknak az összege, amelyeket a gazdaságban végsö termékekre és szolgáltatásokra költenek. Számítható, de egyösszegben soha meg nem jelenö nagyság.
Halmozódás - a megtermelt kibocsátás vagy jövedelem egyes részeinek többszöri beszámítódása.
Térbeli (vertikális) halmozódás - az összes termelöegység kibocsátása értékeinek összeadásakor keletkezik, mert így az egyes értékeket a termelés vertikumában többszörösen vesszük számba.
Idöbeni (amortizációs) halmozódás - az állótöke (több termelési periódusban elhasználódó eszközök) kopásának beszámításakor keletkezik, mert ezeknek értékét egyszer már számbavették amikor az eszközöket eladták.
Amortizáció (értékcsökkenési leírás) - az állótöke kopásának (értékcsökkenésének) a számviteli szabályoknak megfelelö megjelenítése a kibocsátás értékében.
Bruttó Kibocsátás (Gross Output - GO) egy nemzetgazdaság egy évi teljes termelését jelenti. Tartalmazza az összes értékesített terméket és szolgáltatást - függetlenül az értékesítés helyétöl -, a készletváltozásokat, a saját fogyasztásra termelt termékeket, valamint a társadalmilag szervezett keretek között végzett, de nem piacon értékesített szolgáltatások értékét, pl. egészségügyi ellátás. Térbeli és idöbeni halmozódásokat tartalmaz.
Termelöfogyasztás vagy folyó termelö felhasználás - a termelésben adott idöszakban felhasznált (elfogyasztott) javakban megtestesült jövedelem összege. Ide tartoznak a nyersanyagok, alkatrészek, energia, egyéb szolgáltatások (szállítás, távközlés) stb.
Hozzáadott érték - a termelési folyamat által létrehozott értéknövekedés, az outputnak az az összetevöje, amely a termelöfogyasztás levonása után fennmarad. A vertikális halmozódástól megtisztított bruttó kibocsátás.
Árszínvonal (P) - a különbözö termékek árainak aggregátuma. Számszerüen a termékek mennyiségével súlyozott átlagát értjük alatta.
SNA (System of National Accounts - a. m. Nemzeti Számlák Rendszere) - Az ENSZ szakemberei által kidolgozott és 1953 óta használt számla- és mutatórendszer a nemzetgazdasági teljesítmények mérésére és összehasonlítására szolgál. Az Európai Unió országai 1993-tól bizonyos módosítással használják ESA (European System of Accounts - a. m. Számlák Európai Rendszere) elnevezéssel.
Bruttó Hazai Termék, (Gross Domestic Product - GDP) az ország területén adott évben elöállított végsö fogyasztásra szánt termékek és szolgáltatások összértéke - függetlenül a termelö hovatartozásától. Nagyságát a termelö fogyasztás nélküli összérték határozza meg, tehát a hozzáadott érték egy lehetséges megközelítése.
Nettó Hazai Termék, (Net Domestic Product - NDP) keletkezett nettó jövedelmek összessége, a GDP amortizációval csökkentett része.
Bruttó Nemzeti Jövedelem (Gross National Income - GNI) az ország állampolgárai által az adott évben realizált összes elsödleges jövedelem. A GDP módosított formája. Annál több a külföldröl beáramló, és kevesebb a külföldre kiáramló elsödleges jövedelmekkel.
Nettó Nemzeti Jövedelem (Net National Income - NNI). A Bruttó Nemzeti Jövedelem amortizációval csökkentett része.
Bruttó rendelkezésre álló Nemzeti Jövedelem (Gross National Disposable Income - GNDI) az ország állampolgárai által adott évben felhasználható bruttó jövedelem összege. A GNI módosított formája. Annál több az országba beáramló és kevesebb az országból kiáramló nemzetközi transzferekkel.
Nettó Rendelkezésre álló Nemzeti Jövedelem (Net National Disposable Income - NNDI) a Bruttó Rendelkezésre álló Nemzeti Jövedelem amortizációval csökkentett része.
Folyóáras elszámolás - az adott idöszak (év) érvényes árain számított nominális kibocsátás, ami a kibocsátás pénzbeni értékét jelenti.
Változatlan áras elszámolás olyan számbavételi eljárás, amikor azt akarják kimutatni, hogy hogyan változott egy kiválasztott évhez viszonyítva a termelés. Ekkor a kiválasztott év árain történik az összesítés.
Fogyasztás - a jövedelem azon része, amelyet a szükségleteket közvetlen kielégítésére használnak fel.
Megtakarítás - a makrojövedelem el nem fogyasztott része.
Nettó beruházás - egy adott idöszak alatt megvalósult tökeállomány-növekedés, vagyis az egy év alatt nem fogyasztási célra beszerzett új gépek, épületek, szerszámok stb. A nettó beruházás tehát a bruttó beruházás és az értékcsökkenés (amortizáció) közötti különbség.
Makrogazdasági körforgás - az aggregáltan értelmezett jövedelem-áramlásokat kifejezö, egymással kölcsönhatásban végbemenö tranzakciók rendszere.
A folyó tételek számlája - olyan kétoldalú kimutatás, a mely valamely gazdasági egységnek (háztartás, vállalat stb.) egy meghatározott idöszak alatt végbement jövedelemmüveleteit ábrázolja, azaz a szóban forgó gazdasági egység jövedelmeinek összetételét és felhasználását tükrözi.
Árupiac - egy nemzetgazdaságban a termékek és szolgáltatások összes keresletét és kínálatát, valamint azok közötti kapcsolatot jelenti.
Tökepiac - mindazon adásvételi módok és helyek, amelyek lehetövé teszik, hogy a megtakarításokat tökeként használják. A tökepiacon pénztöke adás-vétele történik kamat ellenében - valójában pénzpiac.
Fogyasztási árindex - a fogyasztást szolgáló áruk és szolgáltatások adott idöpontbeli értékösszege az ugyanezen termékhalmaznak más (korábbi) idöpontbeli értékösszegéhez viszonyítva.
Nemzeti vagyon - a nemzetgazdaság teljesítményének felhalmozott része által növelt állomány (stock), amely fontos bázisa a további termelésnek és fogyasztásnak. Továbbá azok az eröforrások, amelyek adottságként vagy nem a gazdaság felhalmozásaként állnak az adott ország rendelkezésére.
Pénzügyi rendszer - a pénz különbözö formáinak és a pénzügyi szervezeteknek (intézményeknek) az összessége.
Váltó - olyan határozott idöre és névre - a kibocsátó nevére - szóló, fizetési ígérvény, amelyben az adós vállalja, hogy a egy adott összeget adott idöpontban kifizet a váltó birtokosának. Áruhitel (kereskedelmi váltó) illetve pénzkölcsön ("finánc" váltó) biztosítékaként állítják ki.
Leszámítolás (diszkontálás) - az a müvelet, amellyel a bank váltó ellenében készpénzt ad, levonva a váltón feltüntetett összegböl a lejáratig hátralévö kamatot és kezelési költséget.
Bankjegy - a bank saját váltója, egy látra szóló (azonnali) fizetési ígérvény. Klasszikus formájában aranyat helyettesít, aranyra beváltható, modern formában a hitelpénz egyik megjelenési formája.
Nettó Gazdasági Jólét (Net Economic Welfare - NEW) - mutató az emberek életminöségének jellemzésére, olyan tényezöket tartalmaz, mint a munkaidö hossza, létbiztonság, a természeti környezet állapota, a politikai szabadság viszonyai stb.
Deviza - külföldi valutára szóló követelés a nemzetközi elszámolásokban.
Likviditás - a vagyontárgy azon a tulajdonságát, hogy más javakra, termelési tényezökre átváltható. Teljesen likvid vagyon a készpénz, mivel az veszteség nélkül váltható át más vagyonformákra. Minden más vagyonforma likviditása többé-kevésbé korlátozott.
Aggregált kereslet - az aggregált kibocsátással szembeni vásárlási szándék, amelyet alapvetöen az árszínvonal határoz meg (jelölései: AD, YD
Aggregált kínálat - az összes termelö által felkínált áruk tömege az árszínvonal függvényében (jelölései: AS, YS) Görbéje lehet monoton növekvö, ha a munkabér merev, és változatlan, ha a munkabér rugalmas.
Makrogazdasági egyensúly - az aggregált kereslet egyenlö az aggregált kínálattal
Ex post egyensúly - mindig fennáll, hiszen pontosan annyi jószágot adnak el, mint amennyit vesznek
Ex ante egyensúly - a gazdaság szereplöinek szándékai megegyeznek, a vevök ugyanannyit szándékoznak vásárolni, mint amennyit az eladók el akarnak adni. Nem jön létre automatikusan
Rugalmatlan munkapiac - a kibocsátás árszínvonala emelkedik, de a munkabér nem változik (parciálisan,egyedüli inputtényezö a munka) - az aggregált kínálat az árszínvonal függvényében emelkedik, pozitív meredekségü AS, rövid távon érvényesülhet
Rugalmas munkapiac - a kibocsátás árszínvonalának változásával a munkabérek is azonos mértékben változnak(parciális vizsgálat, csak a munka a termelési tényezö) - az aggregált kínálat az árszínvonaltól függetlenül alakul, árrugalmatlan AS függvény
Say-dogma - neoklasszikus posztulátum, mely szerint a kínálat mindig megteremti a maga keresletét, mert minden eladás egyben vétel is.
Walras törvény - a neoklasszikus modellben matematikailag bizonyítható tétel: a pénzben kifejezett összkínálat mindig azonos a pénzben kifejezett összkereslettel - a Say-dogma matematikai alakja
Pénz a neoklasszikus felfogásban - olyan eszköz, amelynek egyetlen feladata, hogy technikailag közvetítse az áruk cseréjét (csereeszköz) - bármelyik áru betöltheti szerepét
Fisher-féle forgalmi egyenlet - a forgalomban lévö pénzmennyiség és a forgási sebesség szorzata egyenlö az árszínvonal és a forgalomba kerülö reál makrokibocsátás szorzatával, a tranzakciók pénzszükségletével
Pénz forgási sebessége - egy adott idö alatt a pénz egy egysége hány tranzakcióban vesz részt, hányszor cserél gazdát.
Pénztári egyensúlyi elmélet - a bankrendszer által kibocsátott pénztömeg egyenlö a pénztartási ráta, az árszínvonal és az egyének reáljövedelem-összegének szorzatával, vagyis a készpénzben tartalékolt jövedelmekkel
Készpénztartási ráta - a nomináljövedelemnek a készpénzben tartani kívánt részének a rátája , a pénz forgási sebességének a reciproka
Önkéntes munkanélküliség - mindazok, akik az egyensúlyi reálbér mellett nem hajlandók munkát vállalni, a munkaerö-állomány és a foglalkoztatottak közötti különbség,
Makrotermelési függvény - a makrokibocsátás parciális függvénye a foglalkoztatottak szolgáltatta munkától. Mivel a racionálisan termelö vállalatok a mikrotermelési függvény csökkenö hozadékú szakaszán termelnek, azért a ~ mindenütt alulról konkáv
Potenciális kibocsátás - a teljes foglalkoztatás melletti termelés
Fogyasztás - a javak és a szolgáltatások szükséglet-kielégítésre történö közvetlen felhasználását jelenti. A fogyasztásra költött kiadások és a szükséglet kielégítése között nincs jelentös idöbeli eltérés. A fogyasztás nagysága a folyó reáljövedelem függvénye
Fogyasztási függvény - A folyó reáljövedelem és a fogyasztási kiadások közötti összefüggést írja le:
C(Y)=C0+C1(Y),
ahol C0 a jövedelemtöl független autonóm fogyasztás,
C1(Y) a jövedelemfüggö fogyasztás, lineáris esetben C1(Y)=cY, ahol a c fogyasztási határhajlandóság értéke konstans.
Autonóm fogyasztás C0 - a jövedelemtöl független fogyasztási kiadásokat jelenti. A fogyasztás finanszírozása Y=0 esetén készletekböl vagy hitelekböl történhet.
Fogyasztási határhajlandóság (MPC - Marginal Propensity to Consume) - egységnyi jövedelem növekmény fogyasztásra szánt része:
Fogyasztási hányad (RC - Rate of Consume) - az adott (teljes) makrojövedelem elfogyasztani szándékozott része:
Megtakarítási függvény - a folyó reáljövedelem és a megtakarítási szándék közötti összefüggést mutatja:
S(Y)=S0+S1(Y)=Y-C(Y)
ahol S0= -C0 a jövedelemtöl független autonóm megtakarítás,
S1 (Y)=Y-C1(Y) a jövedelemfüggö megtakarítás. Lineáris esetben S1(Y)=sY, ahol az s=1-c a megtakarítási határhajlandóság és értéke konstans.
Megtakarítási határhajlandóság (MPS - Marginal Propensity to Saving) - kifejezi, hogy a jövedelem egységnyi növekményének mekkora részét takarítják meg:
Megtakarítási hányad (RS - Rate of Saving) - az adott (teljes) makrojövedelem megtakarítani szándékozott része:
Keynes pszichológiai törvényei - gazdasági szabályozó elvek, az elemzésben független változóként szerepelnek
Egyensúlyi makrojövedelem - az a makrojövedelem, ahol az (ex ante) aggregált keresleti szándék és aggregált kínálati szándék nagysága azonos
Elégtelen kereslet - a makroszintü kibocsátás további növekményének a realizálása nincs biztosítva, mivel nem áll vele szemben fizetöképes kereslet.
Az aggregált kereslet összetevöi - fogyasztási kereslet, beruházási kereslet, kormányzati kereslet, nettó külföldi kereslet
Összkeresleti függvény - a makrokereslet és a folyó reáljövedelem összefüggését ábrázolja. Az összkereslet ex ante kategória, a szándékokat fejezi ki (szándékolt kiadás). Csak meghatározott feltételek esetén válik ténylegesen elköltött kiadássá.
Beruházás - a javak és szolgáltatások termelökapacitások létrehozására való felhasználása. Általa az elhasznált állóeszköz-állomány pótlásra kerül és a meglévö tökeállomány bövül. Az elözö a pótló az utóbbi a bövítö vagy nettó beruházás., míg a kettö együttesen adja a bruttó beruházás összegét. A beruházásokra eszközölt ráfordítások és az eredmény megvalósulása között idöbeni eltérés van, flow típusú jelenség.
Beruházási függvény I(i,) - a kamatláb és a beruházási kiadások közötti monoton csökkenö összefüggést, illetve a beruházási várakozások (profitkilátások - ) és a beruházási kiadások közötti monoton növekvö összefüggést mutatja:
Lineáris közelítésben: I(i,)=I0 )-ai
Beruházási határhajlandóság - a kamatláb 1 százalékpontos változása milyen változást eredményez a beruházási szándék alakulásában:
Autonóm beruházás I0 ) - a kamatlábtól független, csak a várakozásoktól függö beruházási kiadásokat jelenti
Beruházási multiplikátor hatás - a pótlólagos beruházás okozta keresletnövekedés:
ahol a multiplikátor (szorzószám)
Fedezeti pont - olyan jövedelemszint, amely éppen fedezi a fogyasztási kiadásokat, ekkor nincs megtakarítás.
Kormányzati vásárlás (G) - az államháztartás kiadásai fogyasztási cikkekre és beruházási javakra. Az aggregált kereslet harmadik tényezöje. Nagysága függetlenedhet az államháztartás bevételétöl.
A töke határhatékonysága - az a diszkonttényezö, amelynél a várható hozamok jelenértéke éppen egyenlövé válik a töke kínálati árával (ekkor a nettó jelenérték értéke nulla).
Vagyontartás - a megtakarításai révén az emberek vagyont halmoznak fel. A keynesi modellben a vagyontartás két formája: készpénz, illetve hosszú lejáratú, fix kamatozású államadóssági papír.
Pénzkereslet - a pénzkeresletet a lakosság készpénztartása támasztja. Keynesi nézet szerint a pénztartásnak három alapvetö motívációja van:
Elöször is a gazdasági szereplök azért tartanak maguknál készpénzt, hogy finanszírozzák napi vásárlásaikat, ez az úgynevezett tranzakciós motíváció.
Másodszor azért tartanak készpénzt, hogy biztosítsák magukat elöre nem látható kiadások esetére, ezt nevezzük óvatossági motívációnak.
Végül pedig, azért tartják a készpénzt, mert jövedelmezö befektetésre várnak, ez a spekulációs motíváció.
Spekuláció - a keynesi modell a tözsdei spekulációt vizsgálja. A tözsdén vannak, akik arra spekulálnak, hogy a kötvényük árfolyama elérte a maximumot, ezért azt eladják, pénzre váltják - ezek az árfolyamesésre, baisse-re spekulálók (bears). Mások úgy gondolják, hogy az árfolyam még nöni fog, ezért újabb kötvényekre váltják pénzüket, vásárolnak - ezek az árfolyam emelkedésre, housse-ra spekulálók (bulls)
Kamat - Keynesnél nominális változó, a készpénzben történö vagyontartás elönyeiröl (a likviditásról) való lemondás díja. A vagyontartás formáját szabályozza.
Egyensúlyi kamatláb - az a kamatlábnagyság, amely mellett létrejön az állampapír piaci egyensúlya. Ennél az egyensúlynál a spekulánsok a vagyonukat optimális megoszlásban tartják, részben fix kamatozású hosszúlejáratú állami értékpapírban, részben pedig készpénzben.
Likviditási csapda - az a kamatlábnagyság, ahol a pénzkereslet végtelenül kamatrugalmatlanná válik. Ez olyan alacsony kamatláb, ahol általában mindenki a kamatláb emelkedésére számít, ezért csak eladni akarnak, venni nem.
Portfólió egyensúly - a gazdasági szereplök a vagyont optimális struktúrában tartják. Elönykiegyenlítödés a vagyontartási módozatok határszolgálatának kiegyenlítödése.
Vagyontartási módozatok - pénz, értékpapír (M1 és M2), tökejavak, természeti eröforrás, humán töke, tartós fogyasztási cikkek ( mint föcsoportok)
Pénzkereslet - függ a permanens jövedelemtöl (YP), az árszínvonaltól (P), a pénz forgási sebességétöl (V), a kamatlábtól (i) és az inflációs rátától (P)
Tartós (permanens) jövedelem - olyan idöintervallumra vonatkozó jövedelem, amelyben tartós korreláció mutatható ki a különbözö idöben szerzett jövedelmek és a jelenlegi fogyasztói kereslet között
Adaptív várakozások hipotézise -tanulási folyamat, az információk reakcióideje következtében nem a valós költségviszonyok alapján kalkulálnak a gazdasági szereplök
Munkaeröhiány - az a munkapiaci állapot, amikor a munkakereslete meghaladja a munka kínálatát
Munkanélküliség - az a munkapiaci egyensúlytalanság, amikor a munka kínálata nagyobb a munka keresleténél.
Munkaképes korú lakosság - az össznépesség azon része, amelyet a jogszabályok a foglalkoztathatóság alsó határával és a nyugdíjazás korhatárával és a nyugdíjazás korhatárával meghatároznak.
Aktív népesség - a munkaképes korú lakosság mínusz az inaktívak (tanulók, egészségi okokból tartósan munkaképtelenek, eltartottak, vagyonukból élök stb.) Az aktív népesség jelenti a potenciális munkaerö-állományt.
Aktivitási ráta - a potenciális munkaerö-állomány relatív mértéke:
Munkanélküliségi ráta - a munkanélküliség relatív mértéke:
Munkaadó (munkáltató) - a munka keresletét támasztó vállalkozó.
Munkavállaló - a munkát keresö, munkáját kínáló ember.
Regisztált munkanélküli - az állami intézményeknél támogatásért jelentkezö munkanélküli.
Önkéntes munkanélküliség - a munkavállaló döntése alapján kialakuló állástalanság.
Kényszerü munkanélküliség - akkor alakul ki, ha a munkát keresö aktív népesség egy része keres, de nem talál munkát.
Súrlódásos (frikciós) munkanélküliség - a munkakörülmények, ‑feltételek hirtelen változása miatt bekövetkezö munkanélküliség. Lehet kényszerü és önkéntes is.
Kereséses munkanélküliség - önkéntes, a munkavállaló más munkahely keresése miatt lép ki munkahelyéröl.
Konjunkturális munkanélküliség - a munka keresletének elégtelensége a gazdaság általános visszaeséséböl, a dekonjunktúrából fakad.
Strukturális a munkanélküliség - ha a munkakereslet és a munkakínálat struktúrája eltér egymástól. Ez lehet szakmai és regionális.
Technológiai munkanélküliség - a gyorsan fejlödö technika munkaeröt szorít ki, a töke nagymértékben helyettesíti a munkát.
Árszínvonal - a javak árainak aggregált mutatója, a javak árainak súlyozott számtani átlagával becsülhetö
Fogyasztói javak árindexe
ahol - az i-edik jószág ára a beszámolási idöszakban,
- az i-edik jószág ára a bázis idöszakban
qi - az i-edik jószág volumene a beszámolási vagy a bázis
idöszakban (Paasche-típusú vagy Laspeyres-típusú index)
Kibocsátási deflátor
Burkolt áremelés - a jószág ára változatlan, de minösége rosszabb, vagy megszerzésének költségei nönek (pl. csúszópénz)
Infláció - az árszínvonal tartós emelkedése, ami egyben a pénz elértéktelenedése is. Az árszínvonal emelkedése akkor azonos az inflációval, ha eltekintünk a müszaki haladástól, vagyis a javak minöség javulásának okától és nincs a gazdaságban hiány.
Defláció - az árszínvonal tartós süllyedése, a pénz felértékelödése.
Anticipált infláció - a gazdasági szereplök arra számítanak, hogy az árszínvonal a jövöben is úgy alakul mint a múltban, ezért e szerint kötik munka- szállítás- és hitelszerzödéseiket.
Nem kiszámítható infláció - olyan infláció, amelynek üteme véletlenszerüen változik, nehezíti a kalkulációt és jelentös jövedelem- és vagyonújraelosztó hatása van.
Kiegyensúlyozatlan infláció - az árszínvonalemelkedés jelentös árarányváltozással is jár - a kalkuláció nehéz, jelentös hatékonyságvesztéshez vezethet.
Kúszó infláció - olyan árszínvonal-emelkedés, ami általában nem haladja meg a 10%-ot. Az állami gazdaságpolitika által kézbentartható, élénkíti a gazdaságot.
Vágtató infláció - ha az árszínvonal növekedése kettö- esetleg háromjegyü. Nem az állami gazdaságpolitika szándéka szerint alakul, általában kiszámíthatatlan és kiegyensúlyozatlan
Hiperinfláció - ha az árszínvonalemelkedés sok számjegyü és felgyorsul. A teljesen szétzilálódott gazdaságra jellemzö, a pénzrendszer teljes összeomlásához vezet.
Keresleti infláció - ha a kereslet változatlan kínálat mellett nö, vagy a kereslet jobban nö, mint a kínálat. Ez bekövetkezhet, ha nö az autonóm fogyasztás, az autonóm beruházás, illetve az állami kiadások összege és az állami akarat alapján növekvö pénzkibocsátás.
Kínálati (költség) infláció - ha az inflációt okozó túlkereslet azért következik be, mert a kínálat változatlan kereslet mellett csökken, vagy a kínálat jobban csökken, mint a kereslet. A költséginflációt a bérek, illetve az import tökejavak árának növekedése váltja ki.
Ár-bér spirálnak - az árszínvonal és a pénzszínvonal emelkedése egymást erösítö folyamata. Ha a folyamatot a bérszínvonal emelkedése indítja bér-ár spirálról beszélünk. Nem alakul ki bér-ár spirál, ha a munkatermelékenysége jobban vagy legalább úgy növekszik, mint a bérszínvonal.
Phillips-görbe - a nominálbérek növekedési üteme (w) és a munkanélküliség rátája (u) közötti empirikus összefüggés.
Módosított Phillips-görbe (Samuelson-Solow) - az inflációs ráta (p) és a munkanélküliség ráta közötti empirikus összefüggés. A Phillips által vizsgált angliai idösor szerint a két mennyiség között "kivásárlási" (trade off) viszony van.
A munkanélküliség természetes rátája (uN) -az a ráta, amely mellett az árakra és bérekre felfelé és lefelé ható erök egyensúlyban vannak. A természetes ráta mellett az ár-és bérinfláció stabil.
Homogenitási posztulátum (egyöntetüségü követelmény) - az adaptív várakozások során az informáltság késése miatt fokozatosan zárkóznak fel a gazdaság szereplöi a gazdaság változásaihoz.
Hosszútávú Phillips-görbe - a Phillips-görbére alkalmazott adaptációs várakozások elmélete. A dinamizált (hosszútávú) Phillips görbe egy az infláció-tengellyel párhuzamos egyenes: az árszínvonal a munkanélküliség természetes rátája mellett emelkedik.
IS görbe - azon jövedelem-kamatláb kombinációk pontjainak halmaza, amely mellett a szándékolt megtakarítás egyenlö a tervezett beruházással.
Beruházási határráta - azt mutatja meg, hog a kamatláb egységnyi változása mekkora beruházásváltozást eredményez:
LM görbe - azon jövedelem-kamatláb kombinációk pontjainak halmaza, amely mellett a pénzkínálat egyenlö a pénzkereslettel.
Reálkamat - a piaci nominálkamat inflációs rátával deflált nagysága.
Az áru és pénzpiac szimultán egyensúlya - az a jövedelem-kamatláb kombináció, ahol
IS=LM,
azaz ugyanannál az (Y0,i0) párosnál
I(i0)=S(Y0) és M=M1(Y0)+L2(i0
Instabil egyensúly - olyan részpiaci egyensúly, amely a másik piac kis változása esetén is felborulhat
Stabil egyensúly - a szimultán egyensúly (természetes munkanélküliség mellett), amelynél bármely piac egyensúlya magától helyreáll a másik piac egyensúlyának vonzása miatt.
Budget indentitás - a költségvetés kiadásait vagy adóval (DT), vagy kötvénnyel (DB), vagy pénzkibocsátással (DM) fedezni kell.
Kiszorítási hatás (crowding out effect) - azt jelenti, hogy a kötvénnyel fedezett kormányzati kiadások növekedése a magánberuházások csökkenését váltja ki.
Expanzió - a kibocsátás (GDP) növekedése
Gazdasági növekedés - a kibocsátás (GDP) növekedése (expanziója) a kapacitások bövülése (a potenciális GDP növekedése) mellett
Gazdasági fejlödés - az életminöség javulása, általában (de nem feltétlenül) gazdasági növekedés mellett és miatt
Növekedési ütem - a kibocsátás relatív (százalékos) növekedése:
A növekedés színvonala - a növekedési ütem korrekciója a népesség növekedésével:
A növekedés tényezöi - a növekedés alakulásában szerepet játszó folyamatok:
a mennyiségileg megragadható (természeti, munka, töke) eröforrások bövülése
a müszaki haladás
Müszaki haladás - a gazdasági növekedés meghatározó tényezöje, a tiszta intenzív növekedés
Megtestesült müszaki haladás - új eljárások, berendezések (fejlesztés) formájában megjelenö müszaki haladás
Meg nem testesült müszaki haladás - a meglévö eljárások, berendezések jobb kihasználásával (szervezés) megjelenö müszaki haladás
Autonóm müszaki haladás - a termelési tapasztalatok felhalmozódása és a tudományos kutatások eredményei nyomán spontán módon kibontakozó müszaki haladás
Indukált müszaki haladás - valamilyen külsö követelmény hatására "megrendelt" müszaki haladás
Egzogén müszaki haladás - a müszaki haladás önálló termelési tényezöként való ábrázolása
Endogén müszaki haladás - a müszaki haladás belsö ábrázolása a többi tényezö fejlödésén keresztül
Extenzív növekedés - a növekedés elérése az eröforrások bövítése által, miközben az eröforrások hatékonysága változatlan
Intenzív növekedés - a növekedés elérése az eröforrások hatékonyságának növelése révén. A müszaki haladás a tiszta intenzív növekedés
Egyensúlyi növekedés - olyan növekedés, amelynél az egyensúly (YD=YS) megmarad (DYD DYS
Statikus egyensúly - a kereslet egy adott pillanatban egybeesik a kínálattal - állapot
Dinamikus egyensúly - a kereslet változásai és a kínálat változásai nem szakadnak el egymástól - folyamat
Aranykori növekedés - olyan növekedési pálya, ahol a növekedés minden mutatója optimális
Indukált beruházás - a jövedelem bövülése által kiváltott beruházási igény - bizonyos fokig a multiplikátor hatás fordítottja
Akcelerátor hatás - a beruházások és a jövedelem dinamikus összefüggése, a multiplikátor statikus és az indukált beruházás dinamikus jelenségeinek összekapcsolódása: a beruházások változása mindig gyorsabb, mint a jövedelmek változása
A beruházás átlagos hatékonysága - megmutatja, hogy egységnyi beruházás mekkora többletkapacitást hoz létre:
Egyensúlyi növekedést biztosító tökeigényesség-koefficiens (I.C.O.R. mutató) - megmutatja, hogy az egyensúlyi növekedés esetén egységnyi jövedelemtöbblethez mennyi töke beruházására (indukált beruházás) van szükség:
Biztosított (warranted) egyensúlyi növekedési ütem - olyan növekedési ütem, amikor a beruházás d átlagos hatékonysága a CI I.C.O.R. mutató reciprokával egyenlö, ezért a gazdasági növekedés üteme egybeesik a beruházások növekedési ütemével:
Tényleges növekedés ütem - a növekedés empirikusan (statisztikailag) mérhetö üteme
Növekedés természetes üteme - olyan növekedési ütem, amely összhangban van a népesség és a természeti tényezök növekedésével
Aggregált termelési függvény - a makrokibocsátás függvénye az aggregált termelési tényezöktöl, nem azonos a vállalatok mikroökonómiai termelési függvényeinek horizontális összegével
A helyettesítés rugalmassága - azt mutatja, hogy a technikai helyettesítés határrátájának 1 százalékos változására a töke-munka arány hány százalékos változása esik:
A munka technikai felszereltsége - a töke és az öt müködtetö munka K/L aránya
A tökehatékonyság - az egységnyi töke ráfordításával létrehozott kibocsátás (Y/K), reciproka a tökeigényesség mutatója
A munka termelékenysége - az egységnyi munka ráfordításával létrehozott kibocsátás (Y/L), reciproka a munkaigényesség mutatója
A müszaki haladás semlegessége - azt jelenti, hogy az elözöekben definiált arányok közül egyik vagy másik a müszaki haladás dacára változatlan marad
Hicksi értelemben semleges müszaki haladás - változatlan munka technikai felszereltsége (K/L) mellett azonos mértékben növeli mindkét tényezö határtermelékenységét, vagyis a helyettesítés rugalmassága éppen egységnyi
Harrodi értelemben semleges müszaki haladás - változatlan kamatláb és növekvö töke-munka arány (K/L) mellett nem változtatja meg a tökeigényesség (K/Y) nagyságát
Solow szerint semleges müszaki haladás - változatlan bérszínvonal és növekvö töke-munka arány (K/L) mellett nem változtatja meg a munkaigényesség (L/Y) nagyságát
Müszaki potenciál - egy berendezés potenciális teljesítöképessége ideális feltételek mellett
Korszerüsödési ráta - az (endogén) müszaki haladás mutatója, az idöszak végi és az idöszak eleji müszaki potenciálok aránya:
Gazdasági trend (Jánossy F. szerint) - a korszerüsödési ráta által meghatározott meredekségü vonal, amely a nem szignifikáns (véletlen) kilengésü fejlödési görbe felsö burkoló görbéje
Katasztrófa - a trendtöl lefele való szignifikáns eltérés
Korszerütlen beruházás - olyan beruházás, amelynek belsö korszerüsödési rátája jelentösen kisebb a környezet korszerüsödési rátájánál
Korszerü beruházás - olyan beruházás, amelynek belsö korszerüsödési rátája nagyjából egybeesik a környezet korszerüsödési rátájával
Innovatív beruházás - olyan beruházás, amelynek belsö korszerüsödési rátája jelentösen nagyobb a környezet korszerüsödési rátájánál
Pótlási hányad - a pótló beruházás során lecserélt berendezéstömeg aránya a teljes berendezéstömeghez. Maximum 100% lehet
Bövítési hányad - a bövítö beruházással hozzáadott berendezéstömeg aránya az eredeti berendezéstömeghez. Matematikai korlátja nincs, csak gazdasági
Helyreállítási periódus - a gazdasági trendtöl lefele való szignifikáns eltérés periódusa. Szakaszai:
a katasztrófa
kilábalás a katasztrófából
felzárkózás a gazdaság trendvonalához
Harmonikus növekedés - a helyreállítás korszerü beruházásokkal történik, a felzárkózás a korábbi trendhez zavartalan
Eröltetett növekedés - a helyreállítás korszerütlen beruházásokkal eröltett ütemben történik, a felzárkozás a lefele megtört trendhez újabb katasztrófához vezet
Gazdasági csoda - a helyreállítás inovatív beruházásokkal, kezdetben visszafogott ütemben történik, a felzárkozás a felfelé megtört trendhez kimagasló ütem mellett zajlik
Véletlenszerü ingadozások - olyan eltérések a gazdaság trendvonalától, amelyeknek nincs rendszerezhetö oka
Nem gazdasági eredetü ingadozások - ciklikusan ismétlödö eltérések a trendtöl, amelyeknek nem gazdasági okai vannak. Jellemzö, hogy a leszálló és a felszálló ágak között nincs oksági kapcsolat
Ciklikus (konjunktúrális) ingadozások - olyan gazdasági eredetü ciklikus eltérések a trendtöl, ahol a leszálló ág oka a felszálló ágnak és viszont
Mozgó átlagolás módszere - a hosszabb periódus idejü ciklusok kimutatásának módszere a rövidebb ciklusok átlagolással való eliminálása útján
Trend kisimítása - a növekvö trend kiiktatása a vizsgálatból. E módszer alkalmazása után a ciklus leszálló ága (dekonjunktúra) negatív, a felszálló ága (konjunktúra) pozitív lesz
Expanzió (vagy megélénkülés) - a konjunktúra ciklus alsó fordulópontjától a felszálló ág inflexiós pontjáig terjedö szakasza. Pozitív akcelerátor hatás jellemzi
Prosperitás (vagy fellendülés) - a konjunktúra ciklus felszálló ágának inflexiós pontjától a felsö fordulópontig terjedö szakasza. Fékezödés jellemzi. Ennek a szakasznak a folyamatai készítik elö a recessziót
Recesszió (vagy hanyatlás, visszaesés) - a konjunktúraciklus felsö fordulópontjától a leszálló ág inflexiós pontjáig terjedö szakasza. Negatív akcelerátor hatás jellemzi
Depresszió (vagy pangás) - a konjunktúra ciklus leszálló ágának inflexiós pontjától az alsó fordulópontig terjedö szakasza. Fékezödés jellemzi. Ennek a szakasznak a folyamatai készítik elö az expanziót
Gesztációs idö - a ciklus hosszát meghatározó egyik idö: az az idö, ami alatt a ciklust hordozó objektum alkalmassá válik feladata betöltésére - adaptációs idönek is nevezik
Élettartam a ciklus hosszát meghatározó másik idö: az az idö, ami alatt a ciklust hordozó objektum alkalmas a feladata betöltésére.
Stagfláció - olyan dekonjunktúra (stagnálás), ami inflációval együtt jelenik meg. A hetvenes években jelent meg elöször
Vegyes gazdaság - a modern gazdaság jellemzöje: több tulajdonforma (állami, magán, szövetkezeti) együttélése, állami és piaci koordináció együttes müködése.
Az állam makrogazdasági funkciói - a makrofolyamatok állami befolyásolásának fö motívumai:
Az eröforrások optimális elosztása céljából, a "piaci kudarcok" (externáliák, közjavak, monopóliumok) leküzdésére történö állami beavatkozás - hatékony eröforrás allokáció;
Jövedelem újraelosztás révén az állam kezeli a piac okozta egyenlötlenségeket - társadalmi igazságosság;
Anticiklikus gazdaságpolitika az egyensúly, a fenntartható gazdasági növekedés, az antiinfláció és a hatékony foglalkoztatás érdekében - gazdasági stabilitás.
Államháztartás - a fiskális politika kerete. Részei: a központi költségvetés, a területi és a társadalombiztosítási önkormányzatok, valamint az állami alapok költségvetése.
Központi (állami) költségvetés - az állam tervezett bevételeinek és kiadásainak éves mérlege, az állam központosított pénzalapja. A költségvetés:
deficites, amennyiben a költségvetés kiadásai meghaladják a bevételeket.
sufficites, amennyiben a bevételek nagyobbak, mint a kiadások.
kiegyensúlyozott - amennyiben a bevételek és kiadások megegyeznek.
Költségvetési bevételek - adók, vámok, illetékek, állami vállalatok és költségvetési szervek befizetései, egyéb bevételek.
Adó - az állam által, a gazdaság szereplöire kirótt fizetési kötelezettség. Negatív transzfer. Az adó lehet közvetlen és közvetett, egyösszegü és jövedelemtöl függö. Mértéke szerint: lineáris, progresszív és degresszív.
Költségvetési szervek kiadásai - vállalatok támogatása, transzferek, állami felhalmozás, egyéb kiadások.
Fiskális (költségvetési) politika - A bevételek és kiadások szabályozásán keresztül az állam hat a költségvetési egyensúlyra, s ezen keresztül a nemzetgazdaság egészére.
Expanziv költségvetési politika - z állam az aggregált kereslet élénkítésén keresztül hat a gazdaságra (bevétel csökkentés, kiadás növelés).
Restriktív költségvetési politika - az állam az aggregált kereslet csökkentésén keresztül gyakorol hatást a gazdaságra (kiadás csökkentés, bevétel növelés).
Adómultiplikátor - gységnyi adónövekedés hány egységnyi jövedelemcsökkenést okoz. Mértéke:
Haavelmo-tétel - egyensúlyban lévö költségvetés a kiadások nagyságával növeli a jövedelem nagyságát.
Automatikus stabilizátorok - olyan gazdaságpolitikai eszközök, amelyek visszacsatolásuk révén egyszeri bevezetés után automatikusan stabilizálják a nemzetgazdaságot
Diszkrecionális politika - egyedi állami intézkedések a gazdaság szabályozására, rendkívüli feltételek mellett
Monetáris politika - az állam a pénzforgalom és a kamatláb szabályozásával hat a gazdaságra.
Tágabban értelmezett pénzpiac - magában foglalja a szükebben vett pénzpiacot, a pénztöke piacát, a devizapiacot, valamint ezek tranzakcióit.
Direkt pénzpiaci beavatkozás - a betéti és hitelkamatok megszabása, hitelpolitikai direktívák stb. - az állam közvetlenül avatkozik a pénzpiaci folyamatokba
Indirekt pénzpiaci eszközök - nyílt piaci müveletek, a refinanszírozási és rediszkontláb-politika, a kötelezö tartalékráta-politika - a jegybank közvetett eszközökkel szabályozza a pénztömeget és a kamatlábat.
Tényleges költségvetés - az adott idöszak tényleges költségvetési kiadásait és bevételeit állítja szembe.
Struktúrális költségvetés - költségvetési kiadások és bevételek egyenlege a gazdaság potenciális kibocsátási szintjén.
Ciklikus költségvetés - a konjunktúra-ciklusoknak a költségvetésre gyakorolt hatásait tükrözi. Az egyenleg azon változásait mutatja, amikor a gazdaság a potenciális szint alatt (recesszió), vagy afölött (prosperitás) müködik.
11. oldal
[K.T.1]
Találat: 2486