Közgazdasági elméletek az ipari forradalom időszakában (XVIII-XIX. sz.). Gazdasági (kispolgári) romanticizmus (Sismondi). A kispolgári szocialisták (Proudhon). A korai vulgáris közgazdaságtan (Say, Malthus Senior). Az utópista szocialisták közgazdasági hatása.

Az ipari forradalom viszonyai között létrejött közgazdasági irányzatok (XVIII-XIX. sz.)

Gazdasági (kispolgári) romanticizmus.

Képviselői: Sismondi, Müller

Sismondi

A kispolgári érdekek szószólója. Jobbról támadja a kapitalizmust. Bírálja mind a kapitalizmust mind pedig a feudalizmust. Nem ismeri el a kapitalizmust a természet rendjének. A kisárutermelést eszményíti.

Kisárutermelés: egyszerű árutermelés. Nem 444c27e jelent meg elismert árutermelési módként.

Célja: Mind több áru termelése azért, hogy az általuk vásárolható javakból szükségleteiket mind magasabb szinten elégítsék ki.

ÁRU à PÉNZ à ÁRU          ÁRU₁ = ÁRU₂ egyenértékű csere zajlik

Felismeri a kapitalizmus alapvető ellentmondásának egyik megjelenését, a termelés és fogyasztás ellentétét; vagy túltermelés vagy hiány jelenik meg. Ennek az ellentmondásnak vannak felszíni ellentmondásai is pl. hiány jelenik meg a piacon. Megjelenek a túltermelési válságok, többet termelnek mint amennyit a fogyasztók megvásárolnak.

Az új társadalom létrehozásához új reformokat javasol:

visszatérés mind az iparban mind pedig a mezőgazdaságban a kisárutermelésre, ahol nincsenek bérmunkások mindenki maga dolgozik;

a munkás jó munkája jutalmául a tőkés tulajdontársa lehessen Þ ösztönzi a munkásokat, hogy jól termeljenek;

a tőkéseket céh-hez hasonló szervezetbe kell szervezni, és ez kényszerítse rá valamint ellenőrizze, hogy minden tőkés tulajdonostárssá teszi-e a jól dolgozó munkásokat. Tehát ezek a szervezettek védenék a munkást. NEM MŰKÖDNE!

Kispolgári szocialisták

Proudhon

A tőkés gazdasági jelenségeket a kispolgárok szemszögéből vizsgálja. Egy eljövendő szocialista társadalomról ábrándozik. A kapitalizmusban nem érvényesül az örök igazságosság, mert nem érvényesül az értéktörvény.

Érték törvény

Az áru ára és értéke közti tendenciális kapcsolatot fejezi ki, mely mindenkori termelési viszonyok sajátosságai közt jelenik meg.

Egyszerű árutermelésben az érték törvény: Áru ára tendenciálisan az értéke körül ingadozik.

Szabad versenyes kapitalizmusban az értéktörvény: Az árarányok tendenciálisan követik az értékarányokat.

Monopol kapitalizmusban az értéktörvény: Az árak a monopol ár körül ingadoznak.

Értékelmélete: A termék értékének a nagysága kifejezi a jószág abszolút társadalmi hasznosságát. A csereérték és a hasznosság szorosan, de ellentétes irányban mozognak. A jószág abszolút társadalmi hasznosságát a csereérték és a hasznosság együttesen határozza meg.

Pl. arany: kis hasznosság, nagy érték,

víz: nagy hasznosság, kis érték.

Korai vulgáris közgazdaságtan.

Képviselői: Say (széé), Malthus (máltusz),

Senior, Carrey (káré), Liszt Frigyes

Say

Say munkássága kiemelkedő jelentőségű, hiszen később elméletét tovább viszik. A nagypolgárság érdekeit képviseli. Bizonyítani akarja, hogy nem a munka az érték egyetlen forrása.

Áruérték: az áru értéke a hasznossága. Az áru értéke akkor növekszik, ha a hasznossága emelkedik.

A hasznosságot nem tudja Say megfogalmazni. Az érték a piacon határozódik meg az árban. (érték = hasznosság) Ebből következik, hogy a termelési költségek nem okai az árnak, hanem a termelési költség nagysága a fizetőképes szükséglet (kereslet) függvénye.

Három értékalkotó (szolgálatot) tényezőt különböztet meg:

munka,

tőke,

természet,

Say szerint ezek szolgálatot teljesítenek.

Termelés szereplői:

Munkás à munkája

Tőkés à berendezése

Természet à időjárás, bányakincsek

Tagadja a válság lehetőségét a kapitalizmusban: "az összkereslet mindig együtt nő az össztermeléssel".

Say dogma: a túltermelés a természetétől fogva lehetetlen. "A kínálat megteremti a saját keresletét." Tehát az általános túltermelés lehetetlen. Törvényes alapja: nincs lényeges különbség a pénzen és a cserén alapuló gazdaság között.

Malthus

A munkaelmélet képviselője.

Áru értéke: az áru értéke egyenlő az áruért megvásárolható munka mennyiségével.

Tagadja a kizsákmányolást, szerinte nincs kizsákmányolás, hiszen a munkás megkapja a munkájának a teljes értékét. A tőkés nyeresége abból származik, hogy az árut több munkáért adja el, mint amennyit tartalmaz.

Érzi, hogy a kapitalizmusban a kereslet és a kínálat között különbségek vannak, ezért az államnak megfelelő keresletet kell támasztani a gazdaságban. Az államnak fontos szerepe van a megfelelő kereslet megteremtésében. (Keynes előfutára)

Rendkívül nagy a munkanélküliség. Malthus megoldja ezt a problémát. Szerinte túlnépesedés van, aminek az oka az, hogy túl sok munkabért kapnak a munkások. Ha kevesebb munkabért kapnának a munkások, akkor minden időt a termelésre fordítanának és így megszűnik a túlnépesedés és nem lesz munkanélküliség sem.

Senior

Értékelmélete: az áru értékét a benne megtestesülő áldozat adja. (áruban megtestesülő áldozat).

munka a munkás áldozata, lemond nyugalmáról, szabadidejéről (A munkás feláldozza a szabadidejét, és hajlandó munkát vállalni, amit meg kell fizetni.);

tőkés önmegtartóztatás, nem fogyasztja el azonnal a tőkét, üzemet létesít.

Ezt az áldozatot meg kell fizetni.Þ ez az áru értéke.

Föl sem merül a kizsákmányolás kérdése.

Utopista szocialisták

Már a rabszolgatartó társadalomban megjelent ez az eszme, de a 16-17. században vált a tőkés kizsákmányolás elleni tiltakozás egyik fő eszmei áramlata.

Az utópisták nem közgazdászok hanem filozófusok. Valamennyien valamiféle szocialista államról ábrándoznak, de mikor ezt megfogalmazták utópiának minősült. Más-más módon képzelik el a szociálist államot, mert eltérnek egymástól.

Legjelentősebb képviselője Morus Tamás volt, aki az Utópia című munkájában fogalmazta meg a magántulajdon ellen irányuló kommonista közösségeken alapuló utópista gondolatait:

Az utópista városokban nincs magántulajdon és társadalmi egyenlőség,

megszűnik a nyomor,

a munka az emberek elsődleges szükségletévé válik,

mindenki számára hozzáférhető a művelődés,

a szabadidőt a testi és szellemi képességek fejlesztésére használják.

Munkáikban sok megsejtéssel rátapintottak az eljövendő szocialista társadalom több fontos vonásaira. Tagadták az osztályharcot és a forradalmat. Nem ismerték fel a társadalmi fejlődés törvényszerűségeit. Nem lelték meg a szocialista megvalósításnak helyes útat.