Konjunktúraingadozások. Periodicitás a gazdaságban. A ciklusok osztályozása. A klasszikus konjuktúraciklus.

Periodicitás

Ami létezik, az mozog.

A folyamatok bizonyos stabilitásról tanúskodjanak. Ez a stabilitási hajlam az, ami a mozgás irányát meghatározza és ugyanakkor az is, amely a folyamatokat az egyensúlyi ponton túlra lendíti. Ekkor megint erősödik az egyensúlyi helyzetre való törekvése, ami végül is az optimumon túli pontban ér véget. 

Periodicitás a gazdaságban

a.)    A ciklikus mozgás val 616d35g amelyik alapvető reálmennyiséggel kapcsolatos.

b.)    A pénzmennyiség, illetve a bruttó beruházások alakulása nem függ kizárólag a reálmennyiségek alakulásától, az állam által meghatározott pénzmennyiség és a beruházások autonómak.

c.)    A gazdaság különböző területén megfigyelhető ciklusok bizonyos önmozgással rendelkeznek, specifikus törvényeket is követnek.

A ciklusok osztályozása

Ciklusterület szerint:

Ø         agrár

Ø         pénzügyi

Ø         politikai

Ciklushossz szerint:

Ø         Kitchin: 40 hónap, sajátosan a pénzügyi és a hitelszférában figyelhető meg.

Ø         Klasszikus: 8-10 év, a termelés és kibocsátás területén figyelhető meg.

Ø         Kuznec: 18-20 év, a beruházási javak területén figyelhető meg, különösen a beruházás           igényes ágazatokban.

Ø         Konjratyev: 40-60 év, a gazdaság egészére figyelhető meg.

Ø         Szuperhosszú: 150-200 év, mezőgazdaság és agrártermelés területén figyelhető meg.

Ciklusok oka szerint:

Ø         Beruházás

Ø         Gazdaságpolitika

Ø         Monetáris

Ø         Túltermelési ill. alulfogyasztási

Ø         Szubjektív vagy pszichológiai tényezők

Ø         Politikai tényező által determinált ok

A ciklusok fázisai

Ciklus

Valamely trendtől való szabályos eltérések megismétlődő egymásután értjük.

Konyuktúraciklus

Egy adott gazdaság kibocsátásának periódikusan ingadozó alakulását értjük, amennyiben az ingadozás a gazdaság több ágazatában megfigyelhető.

Fázisa

fellendülés            hanyatlás recesszió megélénkülés

t₀ t₁ t₂ t₃ t₄

munkanélküliség nő,     brúttó beruházás:0

fogyasztás csökken      nettó beruházás lehet negatív is

Fellendülés szakasza:

A mutató értéke a trend fölött tovább növekszik. (t₁ - t₀)

Hanyatlás szakasza:

A mutató csökkenő tendenciát követ, de még a hanyatlás a trendvonal fölött van. (t₂ - t₁)

Recesszió szakasza:

A hanyatlás tovább tart a visszaesés a trend alatt is folytatódik (t₃ - t₂) ez a legismertebb szakasz.

Megélénkülés szakasza:

A mutató értékének újbóli növekedés, de a trend szintjét még nem érte el (t₄ - t₃).

Konjuktúra = megélénkülés + fellendülés

Dekonjuktúra = hanyatlás + recesszió

A klasszikus konjuktúraciklus

A klasszikus konjuktúraciklus a tőkeállomány változásával kapcsolatos. A tőkeállomány viszont a beruházások hatására változik.

Válság  Pangás Megélénkülés Fellendülés Válság

29-30-as válságra húzható rá ez a konjunktúra ciklus. Az állóeszközök periodikus felújítása, bővítése váltja ki. Szokták túltermelési ciklusnak is nevezni, a ciklus alapja a termelés és a fogyasztás közti ellentmondás kiéleződése. A ciklus vizsgálata bármelyik szakasztól elkezdődhet.

Válság szakasza:

A termelés szakasza messze meghaladja  a fogyasztást, a termelés nagyobb volumenű. A válság azzal robban ki, hogy az előző szakaszban a termelés rendkívül dinamikusan nőtt. Bizonyos árufelesleg jelenik meg a piacon, de nem lehet megmondani, hogy ez tartós lesz-e, ezért a termelés tovább folytatódik, a raktári készletek felhalmozódnak. A fogyasztó a rendelkezésre álló javakból kevesebbet vásárol, csökkentik a termelést, ez először a fogyasztási cikkek piacán jelentkezi. Elbocsátják a munkásokat, ezzel nő a munkanélküliség. A fogyasztók tisztában vannak a gazdaság ciklikusságával, bizonyos tartalékokra akarnak szert tenni. Egy idő után a tartalékok elfogynak, a fogyasztás csökken.

A termelési eszközök felújítása pótlása, elmarad. Ez kihat a termelési eszközöket gyártókra, Ő is csökkenti a munkásai számát. A válság átterjed erre a piaci ágra is.

A piaci árak is zuhanásszerűen csökkennek, a profit és a profitráta is csökken.

A gazdaságban mindig vannak fogyasztók, ezért a termelés és a fogyasztás sosem megy le 0-ra.

Recesszió szakasza:

A termelés alacsony szinten stabilizálódik. Az árak és a profitráta is alacsony szinten stabilizálódnak. A fogyasztás is alacsony szinten van. A munkanélküliség viszont magas szinten stabilizálódik. Elfogynak a raktári készletek, a fogyasztási kereslet meghaladja a termelési kínálatot.

Megélénkülés szakasza:

Sor kerül a termelés óvatos növelésére. Az alkalmazott technikák, elhasznált eszközök óvatos pótlása kezdődik meg.

Megnő a kereslet a termelőeszközök piacán. Termelési eszközt gyártók óvatosan növelni kezdik a foglalkoztatottaik számát. A fogyasztási kereslet elkezd növekedni, a termelés még ez alatt marad. Előáll egy túlkeresletes piac. Az árak kezdenek emelkedni, ami maga után vonja a profit és a profitráta növekedését, ez a beruházók számára kedvező lehetőséget jelent.

Fellendülés szakasza:

Kínálat növekedési üteme figyelhető meg, elér egy válság előtti szintre. Tömegesen kerül sor a beruházások bővítésére. A termelékenység ugrásszerűen megnő. A termelés növekedési üteme meghaladja a fogyasztás növekedési ütemét. A termelés és a fogyasztás között az ellentét kezd kialakulni. Újabb fáziseltolódás figyelhető meg a termelés és a fogyasztás között. Eladatlan áruk halmozódnak fel, kezdődik minden elölről, csak magasabb termelési szinten.