|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |
 |
|
|
|
||
 |
 |
|
|||||||||||||||||||
Reálszféra (árupiac)
Az YD = C+I a hatékony kereslet (YS) meghatározó szerepét mutatja be az egyensúlyi jövedelem szempontjából. A YD ritkán esik egybe a teljes foglalkoztatás melletti termeléssel, azaz munkanélkülieket hogy munka nélkül - kényszerű munkanélküliség mellett valósul meg általában pénzpiac egyensúlya (?).
Monetáris szféra (pénzpiac)
Alapja a pénztári egyensúlyelmélet (Cambridge). Keynes a pénzt vagyontárgyként kezeli. Értelmezi a spekulációs pénzkereslete, mai i-től függ (MS = L1 (Y) + L2 (i)). Ha MS nő, akkor i csökken és I és Y is nő. Lényeg, hogy MS-től nem az árszínvonal nő, hanem az i. Keynes szerint a monetáris politika alkalmazása hasznos lehet, viszont szerinte nem lehetséges a mennyiségi pénzelmélet és a pénz nem semleges.
Elméletét gyorsan befogadják, nagy követőtábora alakul ki.
Keynesianista elméletek
1. 636i82g ; 636i82g ; 636i82g ; 636i82g ; Neoklasszikus mikroökonómia - Keynes-i makroökonómia szintézise
A közgazdasági elméleteknek 1970-ig ez volt a fő iránya. Legjellemzőbb: Hicks IS-LM görbe és Samuelson 1948-ban megjelent könyve.
2. 636i82g ; 636i82g ; 636i82g ; 636i82g ; Pontkeynesiáns elmélet
Ők vitatják az 1. pont szerinti szintézist, ők a neoklasszikus megközelítés kritikusai. Csak Keynes-re és esetleg a klasszikusokra támaszkodnak.
- 636i82g ; 636i82g ; 636i82g ; 636i82g ; 636i82g ; Philips: inflációelmélete szerint a munkanélküliség és az infláció együtt mozognak, de ellenkező mozgásban vannak
- 636i82g ; 636i82g ; 636i82g ; 636i82g ; 636i82g ; Harrod: a gazdasági növekedés keynesiáns elméletét alkotta meg.
- 636i82g ; 636i82g ; 636i82g ; 636i82g ; 636i82g ; Káldor Miklós: a jövedelem-elosztás elméletét alkotta meg
- 636i82g ; 636i82g ; 636i82g ; 636i82g ; 636i82g ; Robinson: a munkanélküliséggel, a gazdasági növekedéssel foglalkozott.
3. 636i82g ; 636i82g ; 636i82g ; 636i82g ; Neokeynesianizmus
Akkor születik meg, amikor megjelenik a monetarista kritika az elmélettel szemben (1970 körül)
Válságba kerülnek a makroökonómiai következtetések, mert ezek nem állhatnak fenn:
Say dogma
a munkanélküliség tartósan nem létezhet, a munkapiaci automatizmusnak kellene a munkapiaci egyensúlyt helyre állítani.
a Laisse-faire elvet kell érvényesíteni (magára kell hagyni a gazdaságot.)
Olyan kérdések merülnek fel, amit eddig az elméleten kívül lévőnek tekintettek.
Az időtényező, mint közgazdasági kategória mellett számos szempont került előtérbe
Kialakul az ökonometria (közgazdaság + matematika)
A I. világháborút követően fontossá vált a pénzelmélet megújítása.
Ezekre hoz forradalmat Keynes, aki fokozatosan szembefordul a neoklasszikusokkal.
Békeszerződés gazdasági következményei c. műve (Párizsi béke, ahol megfigyelőként vett részt.) A szerződésben már nem látja a béke hatását, megjósolja a problémákat.
Pénzelmélet. Ez készült a nagy műnek, de a válság átirányította a munkaérték - elméletre.
Általános elmélet
Keynes szerint nem az a gond, hogy a tárgykört rosszul közelítik meg, hanem az, hogy csak meghatározott körülmények fennállása esetén tudja meghatározni - ez a tökéletes verseny. A tökéletes verseny feltételei azonban nincsenek meg, így nincs is realitása. Célja, hogy pontosítja a neoklasszikus tárgykört.
1. 636i82g ; 636i82g ; 636i82g ; 636i82g ; Új szemléletmód:
Mivel nincs tökéletes verseny, foglalkozni kell a gazdasági aktivitással, szerinte a makroökonómia szintjén kell meghatározni az erőforrás-felhasználást.
Szerinte a munkanélküliség és a foglalkozás nem csupán munkapiaci probléma, hanem az egész gazdasági aktivitás kérdése és fontosnak tartja ennek vizsgálatát.
Alapvetőnek tartja a pénz aktív gazdasági szerepét (a mikroökonómia nem igényli a pénzt)
Elemzését rövidtávon végzi: ha a gazdaság működésének a piaci automatizmusokra várunk, akkor hosszú távról van szó. Híres mondása: "Hosszú távon mindannyian halottak vagyunk" Gond: annyira a rövid távra koncentrált, hogy a hosszú távú hatásokkal egyáltalán nem számolt.
2. 636i82g ; 636i82g ; 636i82g ; 636i82g ; A megtakarítást és a beruházást különböző gazdasági alanyok végzik eltérő motivációk alapján:
Fogyasztói döntések: a háztartások a jövedelem egy részét megtakarítják = vagyontartás (a neoklasszikus szerint vagy ma vagy később fogyasztják el.) Keynes szerint később sem fogyasztják el. Növekvő megtakarítás, csökkenő fogyasztói határhajlandóságot jelent.
Beruházók: ők sem bíznak a jövőben. Döntésüket nemcsak a várt kamat, hanem a várt profit is meghatározza (tőke várható határhatékonysága)
Vagyontartók: ők sem bíznak a jövőben. A vagyonukat pénzben vagy az állam által kibocsátott értékpapírban tartják. Gond ezzel, hogy kihagyja a többi lehetséges vagyontartási módot. A vagyontartók preferálják a vagyon pénzbeli tartását. Ha lemond a likvid vagyontartásról, kamatot kap.
3. 636i82g ; 636i82g ; 636i82g ; 636i82g ; Szerinte a beruházás természeténél fogva ingadozó és nagymértékű bizonytalanságnak van kitéve.
4. 636i82g ; 636i82g ; 636i82g ; 636i82g ; A megtakarítás és a beruházás kapcsolatában az I a döntő, ez határozza meg a tényleges S-t.
5. 636i82g ; 636i82g ; 636i82g ; 636i82g ; A reál és monetáris szférát a kamat közvetítésével köti össze. A kamatlábat monetáris kategóriaként határozza meg.
6. 636i82g ; 636i82g ; 636i82g ; 636i82g ; Az egyensúlyt nem ár, hanem mennyiségi alkalmazkodáson keresztül vezeti le. Feltételezi, hogy az árszínvonal alkalmazkodásakor eléri a teljes kapacitás-kihasználást. Gond, hogy nem tudja magyarázni az inflációt, ha teljes foglalkoztatás van.
7. 636i82g ; 636i82g ; 636i82g ; 636i82g ; Nem statikus elemzést végez, hanem a várakozások figyelembevételével dinamikus jelleget ad elemzésének, de nem igazán dinamikusan, mivel rövidtávú.
8. 636i82g ; 636i82g ; 636i82g ; 636i82g ; Új kategória a beruházási multiplikátor: így jelenhet meg az állam gazdasági szerepvállalása mint rendszert stimuláló tényező.
9. 636i82g ; 636i82g ; 636i82g ; 636i82g ; Három pénztartási motívumot tárgyal:
Tranzakciós keresletet
Óvatossági motívumot a váratlan kiadások finanszírozására
Spekulációs keresletet mint vagyontartási formát
Kiváltó okok:
A kapitalista országok különböző módon fejlődnek. Világ újrafelosztása. Háborúhoz sok pénz kell. Az állam biztosítja az anyagi forrást. Beavatkozik a gazdaságba monopóliumként. Megváltoznak a piaci mechanizmusok. Munkanélküliség, infláció à válság. Probléma megoldására a neoklasszikus közgazdasági elmélet alkalmatlan. 1930- as évekre a kapitalizmus minden addiginál mélyebb válságba süllyedt, a léte kerül veszélybe.
Keynesizmus
Célja olyan általános elmélet kidolgozása, amely megmutatja a gazdaságpolitika főbb irányait, a beavatkozás lehetőségeit, biztosítja a tőkés rendszer továbbfejlődését. Ez egyben állami gazdaságpolitika is. Megmondja, azt is, hogy milyen eszközök segítségével működhet tovább a kapitalizmus. Bírálja a klasszikus közgazdasági irányzatot (Ricardo, Marx), a neoklasszikus irányzatot, de vannak bizonyos elemek amiket átvesz. Pl.: munkamennyiségekkel gondolkodik, árelmélet, Marshall egyensúly elmélet.
Szemlélete makroökonómiai, nem az egyes fogyasztóból indul ki. Elsősorban a határköltségekre támaszkodik. A válság, munkanélküliség csökkentésére összpontosít.
1936-ban megjelenteti fő művét: A foglalkoztatás, a kamat és a pénz címmel.
Felismeri a kapitalizmus korlátait:
Ø 636i82g ; 636i82g ; 636i82g ; Elégtelen a kereslet à profit lehetőségek korlátozottak à termelési tényezőket nem használják ki megfelelően, kihasználatlan termelői kapacitások.
Ø 636i82g ; 636i82g ; 636i82g ; Nem használják ki a munkaerő foglalkoztatását, sem à MUNKANÉLKÜLISÉG. Alacsony szinten valósul meg a kibocsátás à VÁLSÁG
Ø 636i82g ; 636i82g ; 636i82g ; Valódi probléma: Mindezek ellenére a piacon egyensúly van. Nincs a piacon olyan automatizmus, ami kimozdítaná a gazdaságot a válságból. A tőkés gazdaság stabilizálódik egy alacsony kibocsátási szinten.
Hatékony keresletek elve Pótlólagos keresletet kell biztosítani. KI? Ez nem a tőkés lesz, hanem az állam. HOGYAN? Források összpontosítása az állami költségvetésben. Állam a háború után nem vonul ki a gazdaságból. Ez lesz a költségvetési vagy fiskális gazdaságpolitika. Kiegészítő elemként a pénzügypolitika eszközeit is fel kell használni. Tőkés gazdaság sajátossága, hogy ciklikus. Ez kedvezőtlen a gazdaság fejlődésére.
A monopoltőkés állam gazdasági beavatkozásának (állami beavatkozás) ideológiája. Keynest megelőzően a polgári közgazdaságtanban, a neoklasszikus közgazdaságtanban az a felfogás uralkodott, hogy magára kell hagyni a gazdaságot, amely így automatizmusai - az ár-, bér- és kamatmechanizmusok - hatására az optimum felé tart. Marx és Engels tudományosan elemezték a tőkés gazdaság működését, rámutattak a kapitalizmus piacproblémájára és a gazdasági válságok szükségességére, amelyek a gyakorlatban is rendszeresen jelentkeztek. Ennek ellenére a polgári közgazdaságtanban az idealizált szabad verseny dicsőítése uralkodott. Az 1929-1933 -as válság rádöbbentette a burzsoáziát (tőkésosztályt), hogy a tőkés gazdaság megrekedt gépezetét csak az állam segítségével indíthatja meg, hogy az állami beavatkozás nem egyszeri aktus, hanem tartós lesz, ha elakarják kerülni a kapitalizmust összeomlással fenyegető válságot.
A monopoltőkés állam gazdasági beavatkozásának elméletét Keynes dolgozta ki. Bírálta a neoklasszikus közgazdaságtan tételeit, velük ellentétben azt állította, hogy a magára hagyott gazdaságilag fejlett tőkés országokban a kereslet növekedése lemarad a kínálat növekedése mögött, a gazdaságban nincs korlátlanul profitot hozó beruházási lehetőség, és a fogyasztási és a beruházási kereslet elégtelensége miatt a munkanélküliség és a tőkefelesleg állandósul. Keynes az 1930-ass évek kapitalizmusának jelenségeit írta le, de az okok feltárásában nem jutott el a monopoltőkéhez, hanem a jövedelemtulajdonosok, vállalkozók és a pénztulajdonosok magatartását jelölte meg a problémák okozójaként. Szerinte azért nincs megfelelő fogyasztói kereslet, mert az emberek nem költik el a jövedelmüket fogyasztásra, hanem növekvő részét megtakarítják. Az elégtelen kereslet miatt csökken a foglalkoztatottság.
Keynes elutasította a tőkés rendszer forradalmi átalakulását. Szerinte az állam gazdasági beavatkozásával a működése ismét megfelelő lesz. A kereslet elégtelenségének leküzdésére a kereslet ösztönzését tartotta kívánatosnak, elsősorban a költségvetési és az adópolitika segítségével. Hangoztatta a progresszív adózás és a költségvetési bevételek elkülönítésének szükségességét, ami megemeli az összkeresletet, ha olyanoktól vonják el az adót, akiknek magas jövedelmük miatt alacsony a fogyasztási hajlandóságuk. Fontosnak tartotta a magánberuházások ösztönzését is. Nagy súlyt helyezet az állami költekezésre, sem a költségvetési deficittől sem az inflációtól nem idegenkedett. Szerinte nem a névleges béreket kell csökkenteni, hanem az árakat emelni, a pénz- és hitelbőség, valamint az emelkedő árak a vállalkozói döntéseket előnyösen befolyásolják. Keynesnél az egyensúly fő kritériuma a szándékolt megtakarítás és a beruházás egyensúlya (beruházási multiplikátor). Közöttük az egyensúly a nemzeti jövedelem változása teremti meg.
Keynes modelljében a nemzeti jövedelem a foglalkoztatottság függvénye, az pedig a keresleté. A csökkenő jövedelmekből az emberek elsősorban megtakarításaikat csökkentik. Ha ez még mindig meghaladja a beruházásokat, a folyamat tovább gyűrűzik, csökkentve a foglalkoztatottságot és a nemzeti jövedelmet, amíg egy alacsony szinten meg nem teremtődik a megtakarítás és a beruházás egyenlősége munkanélküliség mellett. Csak az állam segítségével teremthető meg a magasabb foglalkoztatottsági szint melletti egyensúly
A második világháború után kezdték a fejlett tőkés országokban a keynesi gazdaságpolitikát alkalmazni. Keynes elsősorban a keresletet kívánta ösztönözni, ciklikus összehúzódását megelőzni. Tételei az anticiklikus gazdaságpolitika elméleti alapjául szolgáltak.
Gazdaságpolitikája anticiklikus. Kiemelkedő szerepe van az állami gazdaságpolitikának. Bevétele: jelentősek az adók. à progresszív adóztatás a ciklikusság ellen. Csökken a profitráta è csökekn a befektetések száma. Teljesítmény visszatartás à növekedés lelassul. Az adókulcs elengedésével lehet a csökkenést lassítani.
Költségvetési kiadás jelentős részét adja az állami apparátus finanszírozása. Munkájuk során áru nem jelenik meg a piacon, de ha nő az állami alkalmazottak száma, akkor nő a fogyasztás, pótlólagos keresletet jelentenek a piacon.
Más állami kiadások: pl.: útépítés, iskoláztatás, egészségügy, hadipar ezzel is biztosítanak pótlólagos keresletet a piacon.
Szintén anticiklikus gazdasági eszközök az állami tulajdonban lévő vállalatok. Nem a profit gyártás az elsődleges cél, hanem egyéb funkciók betöltése. Mivel lassú a hivatalnoki bürokrácia, ezért lassabban reagál a gazdasági válságokra. A fáziskésés miatt a szélsőséges ingadozás tompul.
Ezek az eszközök nem mindenhatók
Pénzügypolitikai eszközök
û 636i82g ; Kamatláb politika
û 636i82g ; Kötelező tartalékráta politika
û 636i82g ; Nyilt piaci műveletek
Költségvetéspolitikai eszközöket nem lehet normatív megoldásként az egész társadalomra alkalmazni, mert az egyes ágazatok nem azonosan fejlődnek. Pénzügypolitikával viszont nem lehet szelektálni.
20-as, 30-as években alkalmazzák először Angliában. Működött is a 60-70-es évekig. Egy adott időpontra vonatkoztatnak, nem számolnak az idő múlásával. Gyorsuló dinamizmus à Keynesizmusba beépítenek társadalmi változást is.
60-as évek után a Keynesi gazdaságpolitika már nem elegendő.
Nemzetközi integrációs tömbök kialakulása
2 világrendszer közti hidegháború vége. Szocializmus megdöntésének módja a gazdasági verseny.
Szupranacionális vállalatok jönnek létre, melyek gazdasági ereje nagyobb, mint egyes országoké. Pl.: General Motors. Saját profit érdekeiket akarják érvényesíteni.
Olaszországban kormányok váltják egymást. Keynesi gazdaságpolitikát alkalmazzák a gazdaság felemelésére. De a válság még tovább mélyül. Liberalizáció bontakozik ki à kényelmetlen az állami beavatkozás. à gazdasági szabadság újjáéledése.
Marx neokeynesi "rehabilitációja" az 1960-as években.
Konvergencia elméletek születnek. Megállapítják, hogy a marxi és keynesi elmélet között hasonlóság van. Mindkét elmélet ugyanazt akarja, csak a célhoz vezető utak különbözőek. Elkezdődik a két irányzat összebékítése. A két irányzatban párhuzamokat keresnek, és próbálják a két elméletet összebarátkoztatni.
A monetarizmus (Galbarith, Samuelson, Fredman).
Monetarizmus a modern polgári közgazdaságtanban azok az irányzatok, amelyeknek képviselői a gazdaságban a monetáris (pénzügyi) folyamatok meghatározó jellegét hirdetik. A korai monetarizmus képviselőinek több tételét már Keynesi is bírálta. A második világháború után, az 1960-as évek végéig a monetarizmus háttérbe szorult. Az 1960-as évek végén, az 1970-es évek elején a keynesizmus válságával újra előtérbe került a monetarizmus, amelynek fő képviselője Friedman. Friedman monetarizmusát a mai polgári közgazdaságtanban monetáris ellenforradalomnak is nevezik.
A mai gazdaságelméletek fő áramát jelenti. Indulása 1970 körülre tehető. Fő képviselője Friedman, aki 1967-ben kapott Nobel díjat.
Ez gyakorlatilag ellenforradalom, visszatérés a kl. Elmélethez és visszahozza a neoklasszikus makroökonómiát. Friedman eleve nem követte Keynes-t, de csak ekkortól kezdték jobban olvasni azokat, akik nem követték Keynes-t, mivel Keynes nem adott választ a 70-es évek válságára.
Infláció oka: a pénz mennyisége túl sok a gazdaságban. A monetaristák szerint a megoldás a mennyiség pénzelmélet visszahozásában van.
A monetarizmus fő tételei:
Stabil reálgazdaság
A piaci automatizmusok biztosítják a stabilitást
Visszahozzák a mennyiségi pénzelméletet, ami új viszont benne, hogy a pénzkeresletre helyezi a hangsúlyt.
Figyelembe veszik a várakozásokat, az inflációs várakozást
A monetarista politika szerintük az inflációra tud hatni, de a kamatlábra nem
Megkülönbözteti a rövid és hosszú távú Phillips görbét
A mennyiségi pénzelméletet a currency iskola képviselte tovább. Szerintük a bankjegyek teljes beválthatósága nem elégséges feltétele a pénzmennyiség növekedés megállításának. Ez lehetővé teszi a bankok számára, hogy aranytartalékukon felül is kibocsássanak bankjegyet. Ezért a 100%-os tartalékráta megkövetelését is szükségesnek tartották. Vitapartnerük a baking-iskola volt, akik szerint egyáltalán nincs szükség a bakok általános szabályozására.
A monetarizmus mennyiségi pénzelmélet szerint:
- 636i82g ; P egyenes arányban áll M-mel
- 636i82g ; Az oksági viszony M felől megy P felé
- 636i82g ; M semleges
- 636i82g ; P-re csak M hat
- 636i82g ; M exogén adottság
Galbraith: Műveiben az amerikai kapitalizmus fejlődését elemzi. Szerinte a gazdaság monopolista jellegéből eredő túltermelés és fogyasztói bőség a társadalomban káros elváltozásokat okoz. A megoldást a társadalmi célú közkiadások fokozásában, tehát az állammonopolista kapitalizmus további térhódításában látja. Szerinte a mai kapitalizmusban a nagyvállalatok uralma - az állami beavatkozással párosulva - már rég hatályon kívül helyezte a piacgazdálkodást, és tervgazdálkodást valósít meg. Kifejtette a tőkés és szocialista rendszer konvergencia - elméletét is, amely szerint a két ipari társadalmon fejlődési tendenciái azonosak. Későbbi műveiben már a mai kapitalizmus válságjelenségeivel foglalkozik.
Az 1970-es évek gazdasági problémái a tőkés világban a második világháború után kifejlődött állammonopolista rendszer hatékonyságát tették kérdéssé, és ezzel a konvergencia elmélet válsága is bekövetkezett. A válság arra kényszeríti Galbraith-t, hogy újraértékelje az állam funkcióját: szükségesnek tartja az állam gazdasági funkciójának további kiszélesítését, átfogó tervezési rendszert javasol, az árak és a bérek közvetlen állami ellenőrzését sürgeti. Reformprogramjában, amelyet új szocializmusnak nevez, látszólag a nagy monopóliumok hatalmának korlátozását javasolja, a valóságban éppen a monopóliumok érdekében sürget reformokat. Galbraith programja az állammonopolista kapitalizmusnak az a formája, amelyek az USA-ban megvalósult valamint a fejlett országokban is létrejött a második világháború után. Þ Vegyes gazdaságnak neveztek.
Samuelson: amerikai neoklasszikus közgazdász. Elsősorban makroökonómia kérdésekkel foglalkozik, több publikációja jelent meg a matematikai módszerek közgazdasági felhasználásáról, a lineáris programozás gyakorlati alkalmazásáról. Több amerikai elnök gazdasági tanácsadója volt. Nézete szerint a költségvetési és a monetáris politika együttes alkalmazásával lehet hatékonyan szabályozni a termelést és a foglalkoztatottságot. Az infláció okának a költségvetési és a monetáris politika expanziós jellegét tartja. A mai kapitalizmust vegyes gazdaságként ábrázolja, amelyben szerinte harmonikus a gazdasági növekedés, és megvalósul a teljes foglalkoztatás. 1970-ben elnyerte a Nobel - díjat.
Friedman: neoliberális amerikai közgazdász. A chicagói iskola vezéralakja, az ún. monetarista ellenforradalom legismertebb képviselője, aki elsősorban pénz és árelméleti kérdésekkel, valamint fogyasztási függvényekkel foglalkozik. Nézetei a mennyiségi pénzelmélet egyik válfaján, a pénztári egyensúly elméletén alapulnak. Az állami tervezés és költségvetési politika ellenzője. Úgy véli a monetáris politikával, a forgalomban lévő pénz mennyiségének ellenőrzése révén szabályozható a devizaárfolyam, az árszínvonal és a nemzeti jövedelem nominális nagysága. 1976-ban Nobel-díjat kapott és Nixon elnök gazdasági tanácsadója volt.
Friedmann szerint a pénz iránti kereslet 3 tényezőtől függ: összvagyontól, az aktíva hozadékától és a tulajdonos preferenciáitól. Ő kiszámítható pénzpolitikát ajánl, amelynek egyszerű szabálya a pénzmennyiség évről évre azonos arányban történő bővítése, mely aránya reáltermelés hosszú távú növekedési rátájának feleljen meg, mert ezzel az árszínvonal stabilitása is elérhető. Szerinte a monetarista iskolának is foglalkoznia kell a rövid táv kérdésével, mely a várakozásokkal kibővített Phillips görbében öltött testet.
Friedmann a következő általános gazdaság politikai elveket fogalmazza meg: ha a monetáris hatóság állandó ütemben növeli a pénzkínálatot, akkor az inflációs ráta állandósul és beleépül a várakozásokba, s így nem lesz pénzillúzió. Ennek megfelelően a gazdaság a munkanélküliség term. rátáján, a hosszú távú Phillips görbe egy pontján állapodik meg. Ez elhárítja az instabilitás veszélyét a piacgazdaságból, amely önmagában alapvetően stabil vagyis nem igényel gazdaságpolitikai beavatkozást.
Konvergencia-elmélet
Az egyik legkifinomultabb polgári közgazdasági elmélet, amely szerint a modern kapitalizmus (állammonopolista kapitalizmus) és a szocializmus fejlődési irányában hasonló vonások bontakoznak ki, közeledés megy végbe a két gazdasági rendszer között, fokozatosan eltűnik minden különbségük. Ez a konvergencia híveinek elképzelése szerint kizárja azt, hogy a kapitalizmust forradalom útján váltsák fel a szocializmussal; valamint olyan társadalmat tudnak létrehozni, ami mentes a kapitalizmus és a szocializmus fogyatékosságaitól.
Napjaink polgári közgazdasági irányzatai: Piac megtisztulásának tételét valló közgazdasági irányzat
Ø 636i82g ; 636i82g ; 636i82g ; Állam gazdasági aktivitásával szemben lépnek fel
Ø 636i82g ; 636i82g ; 636i82g ; Trendeket fogalmaznak meg, ezeket előrevetítik a jövőre. A gazdaság szereplői racionálisan alkalmazkodnak a trendekhez.
Ø 636i82g ; 636i82g ; 636i82g ; Állam túlságosan beavatkozik. Hagyni kell a gazdaságot, mert az árak szabad játéka elnyomja a jelentkező bajokat, biztosítja a teljes foglalkoztatást.
Ø 636i82g ; 636i82g ; 636i82g ; Alaphipotézis: Piac megtisztulás
Általános kereslet-kínálat eltérés. Erre az ár gyorsabban reagál, mint a termelés à az árak szabad játéka teremti meg a piacon a kereslet kínálat összhangját. Ha nő az ár, csökken a termelés és a kínálat is.
Ø 636i82g ; 636i82g ; 636i82g ; Vizsgálatuk a mikrogazdaságra irányul és az árelméletre támaszkodnak. Marshall féle árelméletet használják fel.
Ø 636i82g ; 636i82g ; 636i82g ; Vallják a munkanélküliség természetes rátájának hipotézisét:
F munkások egy része úgy érzi, hogy nem éri meg neki munkára áldozni a szabadidejét a fennálló reálbérek mellett.
F munkanélküliség gazdaságpolitikai eszközökkel nem változtatható meg.
F kormányzati gazdaságpolitika akadályozza a piac öntisztulását.
Ø 636i82g ; 636i82g ; 636i82g ; Elvetik a piaci szereplők tökéletes és ingyenes informáltságára vonatkozó feltevést. Az információ monopolizálva van. Ez hozza a legnagyobb profitot.
Ø 636i82g ; 636i82g ; 636i82g ; Előbbi általánosságokat vallják
Ø 636i82g ; 636i82g ; 636i82g ; Múltból és jelenből számított trendeket vetítik át a jövőre.
Ø 636i82g ; 636i82g ; 636i82g ; Kormányzati kiadás növekedése mákony (kábítószer) a gazdaság számára. Csak tüneti kezelést jelent.
636i82g ; 636i82g ; F munkások nominálbérük növekedéseként élik meg
636i82g ; 636i82g ; F vállalkozók termékeik árának növekedését tapasztalják
Rövid távú hatás.
KIJÓZANODÁS: visszaáll az eredeti helyzet, DE magasabb árszínvonalon.
Ø 636i82g ; 636i82g ; 636i82g ; Kormányzat csak az infláció gyorsításával érhet el eredményt.
Elvetik, hogy az állam konkrétan avatkozzon be, ehelyett közvetve pénzügy-politikai eszközöket alkalmazzon. Elismerik, hogy egyes esetekben szükség lehet a költségvetés-politikai beavatkozásra, de csak kiegészítőként.
2. Új
klasszikus makroökonómia, vagy racionális várakozások hipotézisét vallók
(RADIKÁLIS MONETARIZMUS) Lucas, Sergut, Wallace, sok
matematikus képviselője van.
Csak a jelen folyamatokból levont összefüggéseket vetítik át a jövőre.
Ø 636i82g ; 636i82g ; 636i82g ; Minden féle állami beavatkozás káros
Ø 636i82g ; 636i82g ; 636i82g ; Vallják:
636i82g ; 636i82g ; F Piac megtisztulásának elméletét
636i82g ; 636i82g ; F Racionális várakozások hipotézisét: Gazdálkodó alanyok várakozásaik képzésénél optimálisan felhasználnak minden rendelkezésre álló információt, így a kormányzat szabályszerűségeit is à a gazdaság politika rendszerese nem tudja félrevezetni őket à hatástalan a kormányzat beavatkozása.
Piac meg nem tisztulásának hipotézisét vallók irányzata (ÚJ MAKROÖKONÓMIA) 80-90-es évek
Ø 636i82g ; 636i82g ; 636i82g ; Mai tőkés gazdaságról valósághűbb képet adnak.
Ø 636i82g ; 636i82g ; 636i82g ; Elvetik a hatékony ár elméletét.
Ø 636i82g ; 636i82g ; 636i82g ; Legtöbb piacon az árak ragadósak. Lassan reagálnak a kereslet-kínálat változásra, a reálszféra (termelés) gyorsabban reagál.
Ø 636i82g ; 636i82g ; 636i82g ; Vallják a neoklasszikusok árelméletét, Walras általános árelméletét alkalmazzák
636i82g ; 636i82g ; F rövid távon az ármechanizmus nem tudja a piacot megtisztítani
636i82g ; 636i82g ; F termelés, reálfolyamatok reagálnak gyorsabban
A válságot, kényszerű munkanélküliséget az árak és a bérek renyhesége idézi elő à állam NE avatkozzon be.
Ø 636i82g ; 636i82g ; 636i82g ; Tőkés gazdaság bajainak forrása pusztán a piaci mechanizmusok nem kielégítő működése.
Találat: 3567
