Ismertesse az üzleti vallalkozas fogalmat, jellemzöit, müködésének alapösszefüggéseit

1. Ismertesse az üzleti vállalkozás fogalmát, jellemzöit, müködésének alapösszefüggéseit!

Az üzleti vállalkozás olyan emberi tevékenység, amelynek alapvetö célja, létének értelme fogyasztói igények kielégítése nyereség elérésével..

A vállalat az üzleti vállalkozás szervezeti kerete a modern társadalmakban jogilag körülhatárolt olyan struktúra, amelyben az alapvetö cél eléréséhez szükséges tevékenységek végbemennek.

Üzleti vállalkozást folytathatnak az állampolgárok egyedül is, ha azonban másokkal szövetkezve teszik ennek az együttmüködésnek a modern társadalmakban a jogrendben meghatározott feltételek szerint kell müködnie.

Vállalaton az önálló jogalanyként müködö, azaz jogi személyiséggel rendelkezö üzleti vállalkozásokat értjük. Egy szervezetet akkor tekintünk üzleti vállalkozásnak, ha a következö egymással kapcsolatban lévö feltételek mindegyike teljesül:

• A szervezet önálló alapvetö céljának megvalósításában. Az önállóságról abban az értelemben beszélünk, hogy módjában áll a körülményeket saját szempontjai szerint mérlegelni és döntéseit erre a mérlegelésre alapozni. Az önállóság természetesen mindig viszonylagos: a döntéseket számos tényezö befolyásolja, amelyeknek alakulása 515j97f a vállalkozás döntéshozóinak hatáskörén kívül esik.
• A vállalkozás profitorientált, vagyis a szervezet alapvetö érdekének, a túlélésnek fö feltétele és kritériuma az, hogy kiadásai tartósan ne haladják meg a bevételt, tehát hosszú távon nyereségesen müködjön. Átmeneti visszaesések lehetnek, hosszú távon azonba nem lehet nagy a veszteség. A vállalat vezetöi azonban más szempontokat is mérlegelnek döntéseik kapcsán, nem csak a profitot.
• A vállalkozás kockázatot vállal. A profitszerzése feltétele ugyanis, hogy a vállalkozás ráfordításokat eszközöljön: pénzének, eröforrásainak befektetése szükségképpen megelözi a megtérülést. A vállalkozást bizonytalan közeg veszi körül. Az önállóság kritériuma itt is úgy érvényesül, hogy üzleti vállalkozásnak csak az minösül, ahol a befektetö saját tökéjét kockáztatja.
• Csak akkor beszélhetünk üzleti vállalkozásról, ha a szervezet valóságos piacon müködik. A feltétel a környezetre vonatkozik, szoros kapcsolatban az elsö három követlménnyel. Ha a vállalat input és output árai nem a piaci viszonyok függvényében határozódnak meg, ahenm valamilyen más szervezet autokratikus döntése alapján, akkor nem beszélhetünk önállóságról, hiszen a vállalat eredményesség és kockázata függeni fog ettöl a szervezettöl, tehát megsérülnek az elöbbi kritériumok. Ugyanakkor a piac léte lehetövé teszi, söt ki is kényszeríti az üzleti vállalkozások kialakulását - a fogyasztói igényeket a piaci feltételek között túlnyomórészt az üzleti vállalkozások hivatottak kielégíteni.

Tehát az üzleti vállalkozás az, ahol a fogyasztói igénykielégítés és a nyereség egymással párosul.

Üzleti vállalkozás jellemzöi:

Csak piaci körülmények között müködhet

Alapvetö cél meghatározása (valós célok)

Valamilyen szervezeti keretek között jönnek létre és müködnek folyamatos szervezeti fejlesztésekkel.

Technikai és müszaki eröforrásokból müködnek

Mindig nyereség termelésére törekednek

Folyamatosan fejlödö innovációs tevékenységet végez

Megfelelö vezetöi ellenörzéssel müködik

Megfelelö szervezeti kultúrával rendelkezik

Jogszabályoknak megfelelöen müködik

Minöségorientált, környezetvédelemnek megfelelöen alakítja vállalatát.

2. Ismertesse az üzleti vállalkozások célrendszerét, környezeti tényezöit, küldetésmeghatározásának módját, eröforrásait!

A vállalkozások iránya: a vállalkozásnak kell, hogy legyen küldetése!

Küldetésnyilatkozat:

A vállalkozás távlati céljai, elérendö eredményei

Lényegre törö, tömör legyen (tartalmi követelmény)

A vállalatban mindenki tudjon vele azonosulni

Folyamatosan közöljük

Hosszú távú legyen

Elfogadható, támogatható, pozitív legyen

Érthetö és világos legyen

Lehetöleg kerüljük a szakzsargont

Formai követelmény:

Maximum 1 oldal legyen!

Áttekinthetö legyen

Stílusos legyen (eszköz is, valaminek az elérési eszköze, olyan amire a vevö gondol)

Jól szerkeszthetö

Megjegyezhetöség

Összemérhetöség - összehasonlítás

A vállalatok célrendszerei:

Komplex legyen, ne egysíkú

Céljait a piacon kell elhelyezni

Szociális, minöségi

Változóak a vállalati célok

Elöremutató legyen

Kreatív legyen

Célstruktúra:

Szervezeti célok

Egyéni célok

Müszaki-technikai célok

Gazdasági célok

Szociális célok

Minöségi célok

Logisztikai célok

Termelési célok

Marketing célok

Stratégiai célok (besimul a küldetésnyilatkozatba)

Operatív célok

Humán eröforrás célok

Tulajdonosi célok

Vezetöi-menedzsment célok

Alkalmazotti célok

Társadalmi politikai célok

Határozza meg a vállalat müködésének érintettjeit: külsö és belsö érintettek

A vállalat: az üzleti vállalkozás szervezeti kerete. A modern társadalmakban jogilag körülhatárolt olyas struktúra, amelyben az alapvetö cél eléréséhez szükséges tevékenységek végbemennek.

A vállalati müködés érintettjeinek köre még viszonylag kis vállalkozás esetén is igen széles lehet, csoportosításuk többféle szempont szerint lehetséges. Mi két nagy csoportba: belsö és külsö érintettek körébe soroljuk öket, mindkettön belül jól értelmezhetö alcsoportokat képezve.

A vállalkozás érintettjei:

1. közvetlenül érintettek: effektíven részt vesznek a vállalat tevékenységében.
1. belsö érintettek: ▪tulajdonosok (vagyon arányában hozadékot várnak el).

i. menedzserek (hatásköre kiterjed az egész vállalatra).

ii. alkalmazottak (szük feladatkört látnak el).

2. külsö érintettek: nincsenek a vállalatnál, de müködésük befolyásolja a vállalat müködését.

i. fogyasztók (a vállalat termékét, szolgáltatását igénybe veszik).

ii. szállítók (minél több, minél különbözöbb beszállítót foglalkoztat, annál jobban megy az üzlet).

iii. versenytársak (minél intenzívebben fejlesztenek, annál inkább ösztönöznek minket a fejlesztésre).

iv. állami intézmények

v. stratégiai partnerek

vi. civil szervezetek

vii. természeti környezet

2. közvetett érintettek: csak idölegesen vesznek részt a vállalkozás tevékenységében.

Az érintettek körének felsorolásához két megjegyzést füzünk. Az egyik, hogy az érintettek konkrét személyek vagy szervezetek, akik több szerepben is megjelenhetnek (alkalmazottak pl.: fogyasztóként és eladóként), a másik, hogy a külsö és belsö érintettek csoportjai nem választhatók élesen szét.

A belsö érintettek hozzátartoznak a szervezethez, annak tagjai, abban töltenek be különbözö szerepeket. Egy szervezetben, így egy vállalatban is, a szerepek sokféle dimenzió mentén rendezhetök el.

A belsö érintettek csoportjai eltérö érdekekkel rendelkezhetnek, így eltéröek azok a célok is, amelyeknek megvalósítása érdekében a vállalkozáshoz kapcsolódnak. A belsö érintettek törekvéseiböl alakulnak ki a vállalat saját céljai. Külsö érintettek céljaiból adódnak a vállalat korlátai.

A külsö érintettek közül az elsö három csoport együtt a szükebb értelemben vett piacot jelenti. A fogyasztók igényeinek kielégítése céljából jött létre a vállalkozás, így ök a legföbb külsö referenciái a vállalat eredményességének. A fogyasztói elégedettség a hosszú távú profitkilátások legfontosabb összetevöje - a profit a kiváló termékkel és szolgáltatással való ellátás "jutalma".

A versenytársak részben azonos müködési körrel rendelkeznek, így ugyanannak a fogyasztói csoportnak az igényeit akarják kielégíteni. Versenytársak kapcsolata: osztoznak a fizetöképes kereslet kielégítéséböl származó nyereségen, másrészt ösztönzik, söt kényszerítik egymást az innovációra (fejlesztésre).

A szállítók számára a mi vállalkozásunk a fogyasztó. A függés itt is kölcsönyös, de nem szimmetrikus. A szállító látja el a vállalkozásokat a szükséges eröforrásokkal. A méltányos, kooperációra építö üzleti kapcsolat biztosíthatja számunkra az eröforrás-ellátás oly nagy jelentösségü stabilitását, a szállító számára pedig a tisztes profitot. A szállítók körébe a hitelezöink is beletartoznak (pénzt biztosítanak).

A stratégiai partnerek között azokról a vállalatokról, intézményekröl van szó, amelyeknek küldetése "átfed" a mi vállalatunkéval, s azzal összekapcsolódó, részben azonos célokkal, tevékenységekkel rendelkeznek. Ilyen érintettség egy közös fejlesztésben, vagy marketingakcióban való részvétel (horizontális kapcsolat), illetve olyan hosszú távú szállítói/ vevöi kapcsolatrendszer (vertikális), amelyben a piaci elemek mellett erös és jól definiálható szervezeti jellegü kapcsolat is megjelenik. Ez a csoport átmenet a belsö és a külsö érintettek között, de a vállalat definíció alapján mégis a külsökhöz soroljuk öket.

Az állami intézmények szerepe a vállalatok életében az egyes országok társadalmi-gazdasági rendszerének függvényében nagyon eltérö lehet, minden modern társadalomban igaz azonban hogy a gazdaság müködésének szabályozásában a piac és az állam egyaránt részt vesz. Fontos hangsúlyozni, hogy az érintettek körében nem absztrakt "állam" szerepel, hanem azok az intézmények, amelyek az államot a vállaltokkal való kapcsolatában képviselik. A különbözö állami intézmények eltérö módon hatnak a vállalatokra, ami sokszor konfliktushelyzetet eredményez.

A helyi és önkéntes állampolgári közösségek alatt a helyi közigazgatást és valamennyi lehetséges nem állami, társadalmi csoportosulást értjük: a környezetvédö mozgalmaktól a fogyasztói érdekvédelmi szervezeteken át a vallási közösségekig, a tulajdonképpeni "civil szférát". A helyi társadalom mindig is nagy jelentösségü volt a vállalat számára, hiszen annak közvetlen környezetét jelenti. A helyi lakossággal a vállalat nemcsak mint fogyasztókkal kerül kapcsolatba, minthogy a vállalat nemcsak piaci szereplö, hanem társadalmi tényezö, a helyi élet szervezöje is. A helyi közigazgatás gyakran szabályozó intézkedéseket is hoz, és az informális befolyásolás hatása sem elhanyagolható - ugyanakkor a vállalat hozzájárulhat helyi szociális-kulturális problémák megoldásához. Az érintettek e csoportjainak kapcsolata a vállalat müködésével a fejlett országokban egyértelmüen növekvö tendenciájú.

A természeti környezettel való kapcsolat a közelmúltig meglehetösen egyoldalú volt: a vállalatok kihasználták a természeti eröforrásokat. Az elmúlt 2-3 évtized hozott csak tényleges változást ezen a téren. A természeti tényezök korlátozottságának fokozott felismerése gazdasági szempontból; az általános társadalmi felelösség erösödése a fejlett országokban pedig emberi és erkölcsi szempontból hívta fel a figyelmet arra, hogy a vállalatoknak nagyobb gondot kell fordítaniuk erre a kapcsolatra. Ma már követelménnyé vált a természeti környezet megörzö regeneráló használata. A természeti környezetet a vállalatok felé részben bizonyos állami vagy helyi elöírások, részben pedig a környzetvédelem civil szervezeti képviselik.

Érintettek:

- egyéni célokat teljesítenek

- szervezeti célokat teljesítenek

- tulajdonosi célokat teljesítenek

- munkavállalói célokat teljesítenek

Az érintettek ("stakeholder"-ek) és a vállalat kapcsolatának kezelésére szolgáló eszköztárat az érintett-menedzsment fogalmában foglalhatjuk össze. Ez a vállalat külsö és belsö kapcsolatrendszerét összefüggöen irányító, gazdasági, társadalmi és etikai elemeket egyaránt tartalmazó gazdag tevékenységi kör ritkán jelenik meg napjainkban egységes, formális szervezeti funkcióként, de a felsövezetés talán legfontosabb tevékenységi körét jelenti.

4. Ismertesse a vállalkozások szervezeti formáit, az egyéni és társas vállalkozási formákat!

A vállalat szervezeti felépítése:

A szervezeti felépítés nem cél, hanem eszköz!!

Vállalkozások szervezeti feltétele:

Jogi személyiséggel rendelkezö vállalkozások (mintha emberek lennének, "beperelhetök")

Jogi személyiséggel nem rendelkezö vállalkozások

Egyéni vagy társas vállalkozások

Egyéni vállalkozások:

• Nagy skálán mozog
• Heterogén
• Önállóan végzi a tevékenységét, célját, vállal kockázatot
• Kreativitására van utalva
• Lehetnek alkalmazottai!
• Kockázata: vagyoni kockázat, teljes vagyonával felel
• A vállalkozásba fektetett pénzt nagyobb kockázattal használja, mintha "takarékba" tenné
• Az hogy ki lehet vállalkozó az meghatározott (kérvények, végzettség, telephely, szomszéd beleegyezés.)
• Lehetnek eltiltások is!
• Büntetett elöélettel nem lehet egyéni vállalkozó!

• Társas vállalkozások:
• A tökét és a szakmai ismereteket közösen adják össze
• Közösen társas vállalkozás formájában hatékonyabban tudnak müködni, mint egyenként egyedül!
• Társasági szerzödéssel jön létre!

Csoportosítás:

• Tulajdonforma szerint: kik birtokolják a tökét, tudást (szellemi töke), szakmai ismereteket, KNOW HOW:
• Állami tulajdonú társas vállalkozás: a tulajdon vagyon, töke az állam tulajdonában van.
• Önkormányzati tulajdon
• Valamiféle közösségi tulajdon
• Társas vállalkozások
• Szükebb állami tulajdon, hatáskörükben levö vagyontárgyak felett rendelkeznek.
• Rossz hatékonysággal müködik (az önkormányzatok 78%-a hátrányos helyzetü, fele fokozottan hátrányos helyzetü)
• Kivételek elvén történö vezetés
• Legbonyolultabb, legnehezebb müködtetni, de lehetséges!
• Szövetkezeti tulajdon:
• Valamilyen magánemberek összeadják a tulajdonaikat egy cél érdekében
• Közös döntések, közös érdekeltségi rendszerek
• Közös osztalékosztás
• Egyenrangú jogosultság
• A részesedés is olyan mértékü, mint amennyit beraktunk!
• Nagyon hatékonyan járul hozzá a szövetkezet tagjainak vagyonosodásához

• Egyéb közösségi tulajdon (KKRT)
• Vegyes tulajdon

Szervezeti formák szerinti csoportosítás:

• Egyéni vállalkozások (tulajdon)
• Társas vállalkozások (gazdasági társaság)

Gazdasági társaságok:

• Betéti társaság:
• Beltag - teljes vagyonával felel
• Kültag - a pénzét, tökét, nevét adja hozzá a BT-hez, mint kültag nem felel semmiért!
• Korlátolt felelösségü társaság (Kft):
• Törzstökéjéig felel (3 millió Ft)
• Közkereseti társaság
• Közös vállalatok
• Egyesülések, szövetségek, szövetkezések

Tevékenység csoport szerint

o       Ipari vállalkozások

• Mezögazdasági
• Kereskedelmi
• Logisztikai, közlekedési, szállítási
• Egyéb szolgáltatást nyújtó

Nagyságrend szerinti csoportosítás

o       Mikro (1-5 fö)

o       Kis (1-10 fö)

o       Közép (10-20 fö): a vállalkozások ž-e ide tartozik!

o       Nagy vállalatok

5. A piaci viszonyok és a vállalkozások kapcsolata: belépés, müködés, verseny, piacszerkezet, kilépés jellemzöi.

A Piaci viszonyok: A piacon részt vesznek a szolgáltatás eladói és szolgáltatás megvevöi.

A piac szereplöi:

Vevök (nélkülük nincs piac)

Eladók

Különbözö hatóságok: szabályoznak, moderálnak (megfelelö irányba készteti a vállalatokat)

Szolgáltatásokat, kiegészítö tevékenységeket végzö szervezetek

Szállítók, hulladékkezelök, útjavítás, raktározók, készletezök

Disztribútorok - termékek elosztói

Információkkal gazdálkodók

Piac csoportosítása

Milyen termékek vannak a piacon:

Fogyasztási cikkek piacai

Termelö eszközök piacai (lassabb növekedés)

Szolgáltatások piacai: pénzpiac, munkaeröpiac, információ piac

Jellemzöi:

A piaci potenciál, vagyis hogy az adott piac mire képes.

A piaci méret, nagyság.

A termék vagy szolgáltatás részesedése a piacon

A piac szegmentálása, szeletelése (a piac nem egységes) - legfontosabb tényezö

Piaci pozicionálás

Versenyhelyzet

A piacra jutás feltétele

A releváns piac meghatározása

Elvárható jövedelmezöség meghatározása (mennyit akarok keresni?)

Átlagos költségszázalékok a piacon

Minöségi követelmények a piacon

Versenytársak viselkedése

Akadályok a piacra lépéskor

• Állami szabályozások
• Méretgazdaságossági problémák
• Termékösszetétel, tökekorlátok
• Elosztási csatornák

A piacról való kilépés szabályai:

• A kilépés okainak vizsgálata
• Az eszközök átcsoportosíthatóságának elemzése (mire jó még a gép?)
• Munkaerö átalakítása, képzés, elbocsátás
• Vállalateladások, összevonások kérdései
• Progresszív kivonulás - új piacra lépés
• Agresszív kilépések - a piac elhagyása

6. Ismertesse a vállalkozások tevékenység-rendszerét, a stratégia, marketing és az innováció összefüggését!

Stratégia: a küldetés céljának elérési módszere

Jellemzöi:

Jövöbe tekintö

Kreatív, innovatív, újszerü

Rugalmas

Idönként változtatni kell

Aktív, cselekvö, elöremutató (akciókra épülö)

Változás orientált a stratégia

A tartós sikerre törekvö

Versenyeztetö

Funkcionális stratégia:

Hierarchiában vannak

Interaktív kapcsolatokban vannak

A funkcionális stratégiák egymással szinerviában vannak (kölcsönhatás)

• Pl.: beruházási stratégia
• Termelési stratégia
• Anyagellátási, fejlesztési stratégia
• Munkaerö stratégia
• Információs stratégia
• Marketing stratégia

Marketing

A vállalat által elöállított javakat, szolgáltatásokat hatékonyan értékesíteni képes

4P

Hely: Place

Termék: Produkt

Ár: Price

Promóció: Promotion

Innováció

Schumpeter szerint: "Új, még nem ismert javak, ismeretlen eljárások, technológiák"

Új piacok, új anyagok.

Tagozódása

Alapkutatás

Alkalmazott kutatás

Ágazati kutatás

Vállalati fejlesztések

Gyártmányfejlesztés, Gyártásfejlesztés, Szervezetfejlesztés

7. Az emberi eröforrás tervezésének, menedzselésének jellemzöi a vállalkozások müködésében

Emberi eröforrás menedzsment (EEM): a vállalati stratégia teljesítéséhez szükséges munkaerövel kapcsolatos valamennyi folyamat és szervezet. A vállalati felsömenedzsment mellett tevékenykedik.

Müködési területeii:

Emberi eröforrás stratégia kialakítása

Emberi eröforrás tervezés (milyen szakma, hány fö, mikor?)

Ember eröforrás gazdálkodás

Emberi eröforrás ösztönzés menedzsmentje

Munkaeszközök tervezése

Munkaeszközök értékelése, rangsor

Munkaerö ellátás, toborzás, kiválasztás

Emberi eröforrás fejlesztés

Munkaügyi kapcsolatok kialakítása

Személyzeti információs rendszer kialakítása, müködtetése

Változás és válságmenedzselés

Szervezeti kultúraváltások tervezése, elökészítés, lebonyolítás

Teljesítményértékelések

Felnött képzés, továbbképzés, belsö tréning (képessé tétel)

PUBLIC RELATIONS  (külsö - belsö kommunikáció)

Emberi eröforrás: a vállalatnál alkalmazott munkavállalóknak a munkavégzéshez szükséges képességeik, szakismeretük és a munkamegosztásban elfoglalt helyük szerint strukturált összessége. A munkaerövel azonos értelemben használjuk.

A fentiek alapján az emberi eröforrás-menedzsment (EEM) feladata a munkahelyi követelmények meghatározása és a munkavállalók igényeivel való összehangolása.

A munkaerö gazdálkodás funkcióit öt fö tevékenység köré csoportosíthatjuk:

1) az emberi eröforrásokkal való gazdálkodás általános teendöi (a vállalat munkaerö-szükségletének és munkaerö-keresletének meghatározása, a lehetséges fedezeti források feltárása és a szükséglettel való összehangolása, a szükséges munkaerö megszerzése, szelekciója, munkába állítása, fejlesztése és megörzése).

2) a munkakapcsolatok kezelése (a vállalati müködés belsö érintettjei között a munkavégzéssel, annak körülményeivel és díjazásával összefüggésben létrejövö kapcsolatok).

3) bér és jövedelemgazdálkodás (a vállalatvezetésnek a munkavállalók pénzbeni juttatásaival kapcsolatos tevékenysége).

4) a munka megszervezése (a munkának és a termelési folyamatoknak a dolgozók hatékony foglalkoztatását elösegítö megszervezése, a munkafeltételek humánus kialakítása, valamint a munkaidövel való gazdálkodás).

5) belsö érintettek képzése (továbbképzések, könyvtár, tartalmas szórakozás).

EEM paradigmák:

Hatékony vállalat ( fö célja a költségek csökkentése, ezt elsösorban a méretgazdaságosság révén kívánja elérni)

a munkavállaló alkalmazkodjon a feladathoz

felismerik, hogy a jól képzett munkaerö a fenntartható növekedés feltétele

a funkcionális specializáció mind fizikai

az alkalmazók és alkalmazottak viszonyát bizalmatlanság jellemzi

a tevékenységeket szigorúan az elöírások szerint végzik

Minöségre törekvö vállalat ( a felsö vezetés és a munkavállaló egyaránt minöségközpontúan gondolkodik, folyamatos fejlesztés jellemzö. Fö koordinációs eszközei a kommunikáció és a kooperáció. Nem a szervezet, hanem a kultúra van a középpontban)

a munkavállaló minöségi programokon vesznek részt

a kommunikatív képesség növelése

az EEM eröteljesen figyeli a szervezet tagjainak igényeit

cél a munkakör gazdagítása

a menedzsment elkülönült

Rugalmas vállalat ( cél a müködési sebesség növelése, a fogyasztói igények minél gyorsabb kielégítése. A fö koordinációs eszközei az integráció és a decentralizáció. A hierarchikus szintek száma kevés. Az irányítás folyamat-orientált)

vállalkozó típusú vezetöket keresnek

sokfunkciós munkacsoportokat hoznak létre

jelentös a munkaerö belsö mozgása

Innovatív vállalat (a fö törekvés az átütö újdonság keresése. A fö koordinációs eszközök a participáció és a demokrácia)

új munkarendszerek kikísérletezése

szívesen alkalmaznak különcöket

csökken a különbség a vezetök és alkalmazottak között

Az emberi-eröforrások tervezése:

a vállalati stratégia lebontása a különbözö szervezeti egységekre

azon képességek és szakértelem meghatározása amelyekre a szervezetnek a feladatok végrehajtásához szüksége van

a meglévö munkaerö-állomány figyelembevétele után a munkaerö-szükséglet és munkaerö-kereslet meghatározása az elöre jelzett emberi eröforrás-szükséglethez való hozzájutás konkrét teendöinek megadása

8. A termelési folyamatok kialakítása, müködtetése, a termelés-szervezés jellemzöi és eszközei, a korszerü termelésirányítás ismérvei

3 folyamatrendszert lehet megkülönböztetni egymástól:

1. Beviteli folyamat rendszer:

Ez teremti meg a termelés elöfeltételeit, minél jobb az elökészítés annál jobb lesz a termelés hatékonysága

Anyagbeszerzés, beszállítói kapcsolatok, gépbeszerzés

Szerszámok biztosítása

Technológiai tervek, dokumentációk biztosítása

Termelés elökészítö folyamatok

o       Gyártmány elökészítés

o       Gyártás elökészítés

o       Kapacitásszámítás

o       Munkahelyek kialakítása térben és idöben

o       Energia szolgáltatás kialakítása

o       Humán eröforrás elökészítése - felvétel, betanítás

o       Rotációk

o       Információs és ügyviteli rendszer elökészítése

o       Minöségi követelmények meghatározása

o       Biztonságtechnikai, környezetvédelmi elöírások

o       Szállítás, anyagmozgatás, logisztika

Beviteli folyamatok szervezése, vezetése

2. Átalakító folyamatok rendszere:

• Termelési folyamat rendszere
• Termelés programozása - mit mivel párhuzamosan végzünk, mit miután érdemes végrehajtani
• Ismerni kell a technológiai szerkezetet
• Termelésirányítás:
• Ellenörzés, beavatkozás amely a termelés akadályait felismeri, elhárítja, majd tovább müködteti
• "tüzoltás"!!!! (minél kevesebb kárt okozva avatkozzon be!)
• Termelés vezetés kontrollja
• Termelésgazdálkodás
• Különbség típusú (eredmény-ráfordítás)
• Hányados típusú (eredmény/ráfordítás > 1)
• Ráfordításokra koncentrál, mert azon még lehet változtatni
• Anyaggazdálkodás
• Munkaerö gazdálkodás
• Bérgazdálkodás, eszközgazdálkodás, energia gazdálkodás, egyéb gazdálkodások
• Minöség menedzsment
• Operatív programozás - normázás
• Fejlesztés - korszerüsítés
• Belsö anyagmozgatás, szállítás, logisztika
• Véglegesítés, csomagolás
• Kooperációk, alvállalkozói tevékenységek, OUTSOURCING
• Üzemfenntartás, korszerüsítés, fejlesztések

3. Kiviteli folyamatok rendszere:

• Elkészültek a termelés lényegi fázisai
• Piaci vevöi igények összesítése (piackutatás, vevöi elvárások meghatározása, versenytársak teljesítményének meghatározása)
• Promóciók - még vonzóbbá tenni a terméket
• Csomagolás, véglegesítés
• Kiszállítás, terítés szervezése - disztribúció
• Újfajta marketing tevékenység - Kapcsolati marketing
• Pénzügyi folyamatok, számlázás, minöségdokumentálás, ellenörzés
• Vállalat arculattervezése
• PR - jó kapcsolati hírnév
• Szállítás, ügyintézés
• Gazdasági, gazdaságossági vizsgálatok
• Szerzödések, jogi folyamatok elemzései, kereskedelemi szervezet müködtetése

Önköltség = közvetlen + közvetett ráfordítások

1. közvetlen anyagköltség
2. közvetlen bérköltség
3. egyéb közvetlenül elszámolható költség (bérpótlékok, gyártási költség, értékesítési külön költség)
4. Közvetlen költségek összesen
5. Üzemi általános költség
6. Szükített önköltség
7. Gyáregységi általános költség
8. vállalkozói általános költség
9. elszámolható különbözetek
10. gyártási önköltség
11. müszaki fejlesztési költséghányad
12. garanciális költséghányad
13. Teljes önköltség

9. A minöség szerepe a vállalkozások eredményes müködésében piaci körülmények között: minöségmenedzsment, TQM, EFQM jellemzöi

Minöségbiztosítás (Quality Control): 1900-1950 erös minöség-ellenörzés, erös gyártásközi ellenörzés

TQC (Total Quality Control): 1950-1980 Juran, Demink

minden folyamatot bevontak

a minöségirányítást bevezették

folyamataudit

TQM (Total Quality Manegment):

a vezetés feladata: minden szinten a minöség biztosítása

dolgozókat bevonják

vevövisszajelzések értékelése

zéró tolerancia

beszállítói kapcsolatok minöségbiztosításának az elvárása

ISO 9000/2001

vevöorientált szervezet kialakítása

vezetök felelössgének kialakiítása

dolgozók bevonása

folyamatszemléletü megközelítés

rendszerközpontú irányítás

folyamatos javítás, dolgozók képzése

tényszerü döntéshozatal

beszállítói kapcsolatok fejlesztése

Minöség: azok az elvárások, amiket a termékekkel szemben a vevök fogalmaznak meg.

Minöség politika: minöségre vonatkozó szándéka a felsö vezetésnek.

Minöség irányítás: általános vezetöi tevékenység, ami a minöség politikát megvalósítja.

Minöség szabályozás: minöségi követelmények teljesítése érdekében alkalmazott operatív eljárások.

Minöségügyi rendszerek: a minöségirányításhoz szükséges szervezetek, feladatkörök, eljárások, folyamatrendszerek

Auditálás: rendszeres belsö vagy külsö vizsgálat, hogy a minöségügyi tevékenység és az eredmények megfelelnek e a vállalat minöségpolitikájának.

EFQM (Európai Minöségi Díj): 50% belsö adottság - 50% eredmény

Recykling

ellátási logisztika

termelési logisztika

elosztási logisztika

Az elavult termékek kivonása a piacról.

7M

Megfelelö anyagot biztosítani

Megfelelö idöben biztosítani

Megfelelö mennyiségben biztosítani

Megfelelö helyen biztosítani

Megfelelö minöségben biztosítani

Megfelelö költségen biztosítani

Megfelelö vevönek biztosítani

10. A vállalati logisztika jellemzöi: ellátási, termelési és elosztási logisztika, valamint a recykling logisztika kapcsolatrendszere, fö folyamatai.

Logisztika fajtái:

• Ellátórendszer
• Gazdasági rendszer
• Irányítórendszer

Logisztika: 7M: anyagot, idöben, mennyiségben, helyen, minöségben, költségen, vevönek

(Magyar modell: A megfelelö anyagot a megfelelö idöben, megfelelö mennyiségben biztosítani).

Megfelelö vevö megválasztása: bonyolult lehet, ha elég nagy távolságban vannak a vevök.

Területei:

anyagmozgatási: kisebb távolság

szállítási: nagyobb távolság (légi, vízi, szárazföldi)

raktározás, tárolás (úgynevezett kiegyenlítési funkció)

o       a, felhasználásig képes megtartani a minöséget, mennyiséget

o       b, egységrakományos szállítási mód számlavezetés nagyon egyszerü

anyag és készletgazdálkodás

információ és logisztika (vonalkód rendszerek)

munkaerömozgás gazdálkodás

ütemezési, ellátási feladatok

elosztás, terítés

hulladéktárolás

elektronikus logisztika

logisztikai szervezetek kialakítása

logisztikai eszközök kialakítása

logisztikai folyamtok irányítása, menedzserlése

logisztikai minöségbiztosítás, kapcsolatok

logisztikai beruházások és módszerek

4 nagy terület:

- ellátási logisztika

- termelési logisztika

- elosztási vagy (disztribúciós) logisztika

- recykling (hulladékgazdálkodási) logisztika

Mire jó?: versenyképességet növeli

hatékonyságot növeli

vezetést javítja

információs rendszert fejleszti

menedzserlést fejleszti

Logisztika: az a tevékenység, mely biztosítja, hogy az üzleti folyamatok zavartalan lebonyolításához szükséges termékek a megfelelö helyen és idöpontban, a szükségleteknek megfelelö mennyiségben, minöségben és választékban rendelkezésre álljanak.

A vállalati logisztikai rendszer müködése a fogyasztói keresletröl elérhetö információk beszerzésével kezdödik. Ebböl levezetve áramlanak további információk keresztül a vállalaton, a beszerzendö anyagoktól kezdve a szállítóknak feladott rendelésekig. Ezek a információk hozzák mozgásba az anyagi folyamatokat.

A logisztikai rendszernek átfogó struktúrája van. A rendszer speciális szemléletben integrálja a vállalaton belüli tevékenységeket, továbbá összekapcsolja a vállalatok a fogyasztókkal és a szállítókkal, azaz bekapcsolja a gazdaság egészének logisztikai hálójába, közvetlenebbül pedig saját ellátási láncába.

Szakaszai:

az értékesítés (köti össze a vállalatot a fogyasztóval, ez a marketingcsatorna fizikai megjelenése, a fogyasztói kiszolgálás térben és idöben való megvalósítása).

a termelésellátás (a különbözö termelési fázisok között elhelyezkedö, illetve áramló termelésközi készletekkel való gazdálkodás).

A beszerzés (funkciója a vállalat számára szükséges anyagok, alkatrészek külsö forrásból történö biztosítása).

11. A vállalati vevökapcsolatok alakítása és felhasználása a vezetöi döntéseknél, vevövisszajelzések kezelése és értékelése.

Vevökapcsolati menedzsment (Customes Relationskip Management): Stratégiai üzleti folyamat, rendszer, filozófia, személyes kapcsolat. Pontos, aktualizált információs rendszer.

Kapcsolati töke hozadéka

Szisztematizált rendszer

Kiterjed:

vevöorientált vállalati filozófia (+visszhang)

modern információs és kommunikációs rendszer

általában hosszútávon hoz nyereséget (amit befektetek azonnal nem térül meg).

differenciált vevökapcsolatok

integrált információs rendszer

vevö és vállalati lojalitás eszköze

hüséges

Adatbank: kezelése, használata -> adatbányászat (koordinálom az adatokat)

Tartalmazza:

neve, címe, telephelye, telefonszáma

ki a bankja, pénzügyi stabilitás

kiknek szállít

miket gyárt

piaci helyzet

kik a konkurensei

kik a vevöi

kapcsolatai

mit akarnak, miböl, mikor fejleszteni

speciális jellemzök

miket rendelnek

milyen marketing eszközöket használ

reklamációk

kedvezmények -> mennyire örültek neki?

Használjuk e az ö termékeiket

Milyen profitot tud realizálni a mi termékeinknek

Hatósági kapcsolatok

Hogyan viszonyulnak a többi vevöhöz