|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |
 |
|
|
|
||
 |
 |
|
|||||||||||||||||
Hogyan fejlödött Japán gazdasági élete?
Japánban viszonylag késön kezdödött el a kapitalista fejlödés, csak a XIX. század végén. Ekkor vált gyarmatosítóvá (Korea, Kína egy része), és ekkor kezdödött a régi feudális rend felbomlása. A gyors fejlödést derékba törte a II. világháború, ahol a kezdeti sikerek után Japán totális vereséget szenvedett. Elvesztette gyarmatait, ipara, városai romokban hevertek. Innen verekedte fel magát alig negyven év alatt a világ vezetö ipari hatalmai közé. Teljesítménye alapján ma az US 818h74i A mögött a második helyen áll. Ezt a fejlödést nevezzük Japán csodának, amit ma követök sora próbál meg lemásolni (Dél-Korea, Malaysia, Thaiföld stb.).
Japán gyors fejlödésének okai:
A fejlödés elején a japán emberek életszínvonala és fogyasztása igen alacsony volt, ez takarékossággal párosulva lehetövé tette, hogy a jövedelmeket fejlesztésekre fordítsák.
Mivel az ipar megsemmisült, az újjáépítéshez a legkorszerübb berendezéseket vették meg. Nem riadtak vissza az ipari kémkedéstöl sem, számos terméket, amit más országokban fejlesztettek ki Japán vitte elöször piacra. Közben nagyon sokat költöttek az oktatásra, így késöbb önálló fejlesztésekkel is megjelentek.
A Japán munkakultúrában az egyén érdeke alárendelt a közösségének. Nem volt szabott munkaidö, ha a cég érdekei megkívánták, szinte korlátlan ideig zúgolódás nélkül dolgoztak a munkások (szabadság, túlórapénz szinte ismeretlen fogalmak voltak). Cserébe viszonylag alacsony fizetést, de élethosszig tartó foglalkoztatást kaptak.
A gazdaság fejlesztésében a külkereskedelem kapta a fö hangsúlyt. Egyrészt ezen keresztül kapták az alapanyagokat, hiszen Japán ásványkincsekben nagyon szegény. Másrészt a kivitelen keresztül jutottak tökéhez, melyböl a további fejlesztéseket finanszírozták. Ez egy exportvezérelt fejlödés volt.
Az állam megtervezte a fejlödés elemeit, és azokat az iparágakat, melyeket fontosnak ítélt, jelentös összegekkel támogatta. A fejlesztés sorrendje a következö volt:
a) textilipar: itt kihasználták a kezdetben nagyon alacsony béreket és a szorgalmas nöi munkáskezeket.
b) Vaskohászat, acélipar, színesfémkohászat, építöanyagipar: ezek biztosították késöbb a többi iparág alapanyagát, illetve az építkezésekhez szükséges anyagokat.
c) Nehézgépipar: ilyen volt pl. a hajógyártás. Ez használta fel kezdetben a kohászat által kibocsátott óriási mennyiségü fémet.
d) Autóipar: Átvette a hajógyártás helyét, ugyanannyi fémböl sokkal nagyobb értéket állítva elö. Fejlödésének csúcsán, néhány éven át az Egyesült Államokat is megelözték.
e) Elektronika: ehhez kevés nyersanyag, erös tudományos háttér és szakképzett munkaerö kell. (Sony, Toshiba, Matsushita (Panasonic, Pioneer termékek) stb.)
A fejlödés során a levetett iparágakat továbbadták a környezö újonnan iparosodó országoknak. Így került pl. Vietnamba a textilipar, Dél-Koreába a hajó és autóipar egy része.
A jelenlegi helyzet: Úgy tünik, hogy a kilencvenes évek elején a gyors gazdasági felemelkedés kifulladt. Az utóbbi tíz évben a gazdaság nem növekedett, helyenként visszaesett. A kifulladás okai:
A Japán belsö piacot kemény vámokkal védik. Ez a fejlödés kezdeti szakaszában kedvezö volt, mert védte az éppen kialakuló vállalatokat a versenytöl, mára viszont hátránnyá vált. Verseny hiányában a vállalatok elkényelmesedtek. Jellemzö, hogy ugyanaz a Japán gépipari termék otthon a versenymentes piacon másfélszer annyiba kerül, mint más fejlett országok piacán.
Az új generációk már nem vállalják szüleik életmódját, kevesebb munkát, több szabadidöt és nagyobb fogyasztást követelnek. Ez csökkenti viszont az ország versenyképességét.
Azok az országok, ahova Japán kihelyezte a levetett iparágait, ugyanazt a fejlödési pályát követik, ma már versenytársként jelentkeznek (Dél-Koreában ilyen az LG és a Samsung), de a bérek itt még jóval alacsonyabbak.
A lakosság takarékossága kezdetben jó volt, most már viszont inkább az kellene, hogy az emberek költsenek, de erre nem igazán hajlandók. A lakosság vásárlásai megrendeléseket, ezáltal fejlödést jelentene az iparnak.
A Japán ipar elhelyezkedése: Mivel Japán nagy része hegyvidék és az ipar is a külkereskedelmen alapul, ezért a lakosság és az ipar legnagyobb része a tengerparton tömörül. Ezen belül is Honshu szigetének keleti és déli részén. Az itt található iparvárosok egy óriási városhalmazt alkotnak. Ide tartozik: Tokió a föváros, valamint Nagoja, Oszaka és Kitakjúsú.
Mezögazdaság: Kevés a termöföld, magasak a termésátlagok, de így sem képesek az önellátásra. Mivel egy-egy birtokosnak kicsi a földterülete, ezért a mezögazdaság drágán termel. Mivel a szigetek észak-déli irányban erösen elnyújtottak, ezért a mérsékelt övitöl a trópusi övi növényekig mindent termesztenek. Az állattenyésztés a ki terület miatt alárendelt, ezért a fehérjeszükséglet nagy részét a fejlett halászat biztosítja.
Találat: 2266
