Gazdasági folyamatok, kereslet kínálat, Marshall-kereszt

A közgazdaságtan tárgya: az erőforrások elosztása

A gazdaság, illetve a társadalom számára a rendelkezésre álló erőforrásokat és a megtermelt javakat el kell osztani a gazdaság szereplői között. Az elosz 353e42d tás elvi alapja különböző lehet attól függően, hogy a résztvevők közötti osztozkodás a kialakult hagyományokra vagy valamilyen központi hatalmi pozícióra, vagy önkéntes cserére épül.
Ezek alapján megkülönböztetünk:

• Etikai koordinációt
• Bürokratikus koordinációt
• Piaci koordinációt

A piaci mechanizmus során az erőforrások elosztása a termelési tényezők tulajdonosai és vásárlói közötti egyéni alkufolyamatok eredményeképpen alakul ki, és az önkéntesség alapján kölcsönösen előnyös cserében realizálódik.

Érdekességképpen meg lehet említeni, hogy Kornai János magyar közgazdász megkülönböztet egy negyedik, agresszióra épülő mechanizmust is.
A modern társadalmakban mind a három alapvető típus megtalálható. Azt hogy melyik a domináns, alapvetően az adott ország politikai berendezkedése határozza meg. Eddig a legeredményesebbnek a piaci mechanizmus bizonyult. Magyarország a rendszerváltás után próbál áttérni a szociális piacgazdaságra, ahol a piaci mellett az állami bürokrácia súlya se csekély.

A gazdasági körforgás

A piac az adott áruk cseréjének színtere. Ezen a színtéren lép kapcsolatba egymással a csere két szereplője a vevő és az eladó. A gazdaság klasszikus körforgásában a résztvevők szerepe állandóan változik, hol vevőként, hol eladóként jelennek meg. A háztartások jövedelemhez munkájuk vagy más tulajdonukban lévő termelési tényező eladásával jutnak. A vállalatok ezeket a tényezőket az inputpiacon megveszik, és terméket gyártanak az outputpiacra, ahol mint eladó jelennek majd meg.

A termelési tényezők piacán (inputpiacon) a vállalkozások a termelésben használható javak és szolgáltatások vevőiként találkoznak a termelési tényezők tulajdonosaival, mint eladókkal.

A fogyasztási javak piacán (outputpiacon) a jövedelemmel rendelkező tényezőtulajdonosok a tovább már fel nem dolgozott javak és szolgáltatások vevőiként találkoznak a vállalkozásokkal, mint eladókkal.

A mikroökonómiai szereplők tulajdonsága: a racionalitás

A mikroökonómia legfontosabb feltevése hogy a szereplők a saját hasznukat maximalizálva, racionálisan döntenek. A fogyasztó racionalitásának lényege, hogy szükségleteinek maximális kielégítésére törekszik, ezért jövedelmének legjobb elköltésével azokat a javakat szerzi be, amelyek nagyobb hasznosságot biztosítanak neki. A termelői racionalitás lényege a profit maximalizálása.
A racionalitás egy nagyon erős feltevés, és ennek nyomán több bírálat is érte már a mikroökonómiát, ám annyira kényelmes és a valóságtól nem túlságosan elrugaszkodott dolog, hogy ezt nyugodtan elfogadhatjuk.

Kereslet, kínálat és a Marshall-kereszt

Fogyasztó racionalitásának lényege, hogy szükségleteinek maximális kielégítésére törekszik, ezért jövedelmének legjobb elköltésével azokat a javakat szerzi be, amelyeket más javaknál vonzóbbnak vél. A termelői, vállalati racionalitás lényege a jövedelem maximalizálása.

• Az egyéni kereslet azt fejezi ki, hogy a fogyasztó hajlandó és képes valamilyen terméket vagy szolgáltatást megvásárolni.
• Az egyéni kínálat azt jelenti, hogy a cég képes és hajlandó valamely termék vagy szolgáltatás előállítására.

Az egyéni kereslet és kínálat a gazdaság egészének csak egy részpiaci mozzanata. Ezeknek az összességét nevezzük piaci keresletnek és iparági kínálatnak.
A gazdaság egésze tehát összefüggő részpiacok összessége, melyeket külön-külön is piacoknak nevezhetünk. Elemzéseink alapvető piacai: a fogyasztási javak és szolgáltatások piaca ( termékpiac ), a termelési tényezők piaca ( a munkapiac, a tőkepiac, a föld piaca ).

• A keresleti függvény-adott termék fizetőképes keresletének mennyiségeit fejezi ki a termék árának függvényében. A keresleti függvény minden piaci szereplő számára adottság, melyet igyekszik megismerni, de nem képes befolyásolni. A keresleti függvény nem a ténylegesen megtörtént vásárlásokat képviseli, hanem mindazon árak és keresett mennyiségek összességét, melyek egy áru piacán elvileg megvalósulhatnak.
• A kínálati függvény azt fejezi ki, milyen mennyiséget kínálnak a termelők különböző árak mellett.
  

A keresleti és kínálati függvény egy közös ábrába rajzolható ( Marshall-kereszt ). A fenti ábra a bor keresletét és kínálatát ábrázolja. 80 Ft/l áron a kereslet 260 ezer liter lenne, a kínálat csak 100 ezer liter, ilyenkor túlkeresletről beszélünk. 180 Ft/l áron a kínálat haladja meg nagyságrendekkel a keresletet, vagyis a piacon túlkínálat van. Míg a 100 Ft/l ár mellett a kereslet és kínálat megegyezik, a piac egyensúlyban van.

Egyensúlyi ár az a piaci ár, amely mellett a termék keresleti és kínálati mennyisége egyenlő.

A termék mindenkori ára a piaci ár, de csak egyetlen kitüntetett ár lehet egyensúlyi.