Fogyasztas és megtakarítas makroszinten. A fogyasztasi modellek

Fogyasztás és megtakarítás makroszinten. A fogyasztási modellek

Nagyon rövid távon a vállalatok nem tudják megváltoztatni termelésüket, ezért a kereslet és a kínálat eltérése a készletek nagyságának változásában tükrözödik. Rövid távú makrogazdasági egyensúly akkor valósul meg, ha minden piacon egyidejüleg megvalósul az egyensúly: a pénzpiacon, az értékpapírpiacon, a munkapiacon és az árupiacon egyaránt. Egyensúly akkor van, ha a kiadások összege és a kibocsátás megegyezik a kereslettel.

A kibocsátás jellemzöi:

az összkereslet határozza meg a kibocsátás egyensúlyi szintjét,

az egyensúlyban minden szereplö annyit költ, amennyi a keresletének nagysága,

a kínálat alkalmazkodási mechnaizmusa biztosítja, hogy rövid távon a kibocsátás mindig közeledik az egyensúlyi érték, a kereslet felé.

A fogyasztási függvény a jövedelem és a fogyasztási kereslet közötti kapcsolatot fejezi ki, megmutatja, hogyan függ a fogyasztási kereslet a jövedelemtöl. C=f(Y)

Fogyasztási javak iránti kereslet meghatározása (Keynesi abszolút jövedelem hipotézis):

A fogyasztási kereslet mindig a rendelkezésre álló jövedelemtöl függ. C=C₀+c'_*Y

C₀ a fogyasztási keresletnek azon része, amely nem függ a jövedelemtöl -autonóm fogyasztás.

c'_*Y a fogyasztásnak a jövedelemtöl függö része

c' a fogyasztási határhajlandóság. Azt fejezi ki, hogy a jövedelem egységnyi növekedésével mennyivel nö a fogyasztás. C'=dC/dY, ahol a dY a jövedelem változást jelöli, a dC- a fogyasztási keresletnek a jövedelem változásának hatására bekövetkezett változását mutatja. (Magyarországon: 0,9 a fogy. Határhajlandóság)

C' a fogyasztási függvény meredeksége

A fogyasztási függvényre mindig igaz 0<c'<1 közé esik. Ez azt jelenti, hogy a jövedelem növekedésével a háztartások nem a teljes többletjövedelmüket fordítják fogyasztásra, hanem egy részét megtakarítják.

A fogyasztási és a jövedelem aránya a fogyasztási hányad, amit c-vel jelölünk:

A fogyasztási függvény

C(Y)

C₀

A kínálati függvény egy origóból induló 45°-os egyenes, aminek minden pontjában a kibocsátás egyenlö a tényleges - ex post - fogyasztással, mivel egyenlöre azt feltételezzük, hogy a gazdaságban a teljes kibocsátást fogyasztásra fordítják.

Keynesi kereszt diagramm

C

Bármely pontjában a kereslet = kínálat, az árupiacon

E C egyensúly van!

C = C₀+c'Y

C₀

Y_E         Y

Ha Y>YE, túlkínálat van,

Ha Y<YE, túlkereslet van.

Az autonóm kereslet növekedésének jövedelemsokszorozó hatását kifejezö szorzószámot multiplikátornak nevezzük.

A kiadási muktiplikátor megmutatja, hogy az autonóm kereslet egységnyi változása mekkora változást idéz elö a keresletet és kínálatot kiegyenlítö jövedelemben és a kibocsátásban.

Kiadási multiplikátor nagysága mindig nagyobb 1-nél. A multiplikátor értéke annál nagyobb, minnél nagyobb a fogyasztási határhajlandóság.

Keynesi megtakarítási függvény

A fogyasztási fv. párja

A megtakarítás megegyezik a jövedelem és a fogyasztási kiadások különbségével:  S=Y-C

S=Y-(C₀+c'Y)

S=-C₀+(1-c')Y

S = -C₀+s'Y      s' = 1-c' = megtakarítási határhajlandóság.

A megtakarítás a jövedelem növekvö függvénye. A megtakarítási függvény meredeksége kifejezi, hogy mennyivel változik a megtakarítás, ha a jövedelem egységnyivel nö. Ez az együttható a megtakarítási határhajlandóság. Jele: s'. s'=dS/dY =1-c'

A megtakarítási hányad (s) az összes megtakarítás és az összes jövedelem hányadosa.

C'+s = 1 A fogyasztási határhajlandóság és a megtakarítási határhajlandóság összege mindig 1.

Makroegyensúly tökéletes piacok esetén (klasszikus)

tökéletesen müködö piacok esetén minden piacon megvalósul az egyensúly. A nominálbér azonnal igazodik az árszínvonal változásához.

Tökéletes piacok esetén az összkereslet és összkínálat mindig a potenciális kibocsátás mellett kerül egyensúlyba egymással. A keresleti oldal a nominális értékeket határozza meg.

Ha valamelyik autonóm tényezö megnö, akkor az összkeresleti függvény felfelé tolódik, túlkereslet alakul ki az árupiacon, nö az árszínvonal, magasabb árszínvonalhoz kisebb reálpénzmennyiség tarozik, nö a kamatláb, csökken a beruházási kereslet.

Ha valamilyen okból az összkínálat megnö, akkor túlkínálat jön létre, árszínvonal csökken, reálpénzmennyiség nö, kamatlábak csökkennek, a beruházási kereslet nö.

Tökéletes piacok esetén a makroegyensúly reálnagyságait csak a kínálati tényezök határozzák meg.

Árupiaci egyensúly piaci tökéletlenségek esetén, a Keynesiánus modell:

az összkereslet-összkínálat megegyezhet, de nincs arra garancia, hogy a potenciális kibocsátás szintjén fog megvalósulni. A potenciálisnál kisebb jövedelem munkapiaci túlkínálatot eredményez.

A potenciálisnál kisebb egyensúlyi kibocsátás okai (piaci tökéletlenségek):

Munkapiacon: rögzített nominálbérek

Árupiacon: a beruházok kamatrugalmassága

Pénzpiacon: a vagyontartás végtelen kamatrugalmassága

az Ys függvény alakja rögzített nominálbérek esetén megtörik, így a Y_D csak kivételes esetben metszi az összkínálati függvényt (Ys-1) a potenciális kibocsátásnál

rögzített nominálbérek esetén az összkínálati függvény a potenciális kibocsátáshoz tartozó árszínvonalnál magasabb árszint esetén negatív meredekségü (>Y_S)

ha állandó munkakínálatot feltételezünk, akkor kiiktatjuk az Ys függvény negatív meredekségü szakaszát (>Ys)