|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |  | |
|
| ||
 |  |
|
||||||||||
Fiskális politika, adózási alapfogalmak, magyar adórendszer
A költségvetési politika általános célja a hosszútávú általános növekedés biztosítása. Olyan feladatokról van szó, melyek nem oldhatók meg az egyéni érdekeltségek szintjén. A hosszútávú gazdasági növekedés elösegítése magába foglalja pl. az infrastruktúrális beruházásokat, az oktatás hatékonyságának javítását, a társadalmi stabi 353d35d litás elösegítését, a szociálpolitikai döntéseket, az adópolitika meghatározását.
A költségvetési politikán belül a gazdaságpolitika célja, egyrészt a gazdaságra jellemzö ingadozásokat próbálja keretek közé szorítani, vagyis a gazdasági rendszerre jellemzö a fellendülés- csúcspont- visszaesés- mélypont örökmozgóként müködö, vissza-visszatérö ciklusokat próbálja megzabolázni. Fellendülés esetén visszafogja a felpörögni látszó gazdaságot, visszaesésnél megpróbálja tompítani a kedvezötlen események hatásait. Másrészt a gazdasági növekedésen keresztül a munkanélküliség szintjét kívánják ezen eszközök segítségével a lehetö legkisebb szintre visszaszorítani. Az infláció és a munkanélküliség sok esetben nem tartható egyidejüleg alacsony szinten. Ha az inflációt sikerül megszelidíteni, akkor a munkanélküliség szabadul el, ha pedig a foglalkoztatottság mértéke kedvezö képet mutat, akkor az árak emelkednek. Olyan szereplöre van szükség, aki képes feloldani az egyén és az egész gazdaság szintjén meglévö érdekkülönbözöségeket. Erre az állam az alkalmas, mert vásárolhat akkor is, ha nincs is pénze és a megpróbáltatások közepette sem mehet tönkre. Tehát az állam pótlólagos keresletet támaszt, betöltve ezzel a kínálat és kereslet közötti ürt. A beavatkozás eszközei: Ha a gazdasági rendszert vizsgálva azt látjuk, hogy az gyengélkedik, vagyis recesszióra utaló jelekkel találkozunk, akkor egyrészt az adók csökkentését és újabb közkiadási programok beindítását célszerü megtenni. Ennek hatásaként az elözö pillanathoz képest többletkereslet jelenik meg a gazdaságban. Amikor a gazdaság felpörögni látszik és magas inflációs rátával, illetve annak rémével találjuk szembe magunkat, a költségvetési politika irányítói az adókulcsok emelését, a közkiadások visszaszorítását javasolják. Automatikus eszközök: A modern gazdaságban a hosszú évtizedek tapasztalataira épülö rendszer már bizonyos stabilizátorokkal rendelkezik, vagyis egyes problémák külön beavatkozás nélkül megoldódnak, persze a hatókör és a mérték korlátozott. E körbe tartozik a munkanélküli segély és a progresszív adózás rendszere. A progresszív adózás lényege, hogy a személyi és társasági jövedelmek sávosan adóznak, tehát magasabb jövedelemhez magasabb adókulcs tartozik. Mivel a magasabb jövedelmi sávokban magasabb adókulcsot tartalmaznak, ezzel az érdekeltség rendszerén keresztül automatikusan a stabilizáció irányába történik az elmozdulás. Diszkrecionális eszközök: Ide soroljuk a közmunkákat, a különbözö eseti kifizetéseket vagy az adókulcsok változtatását, melyek mindegyike külön döntést igényel.
Adózással kapcsolatos alapfogalmak Az adó olyan szolgáltatás, amelyet a közhatalom a társadalmi közös szükségletek kielégítését szolgáló közkiadások pénzügyi forrásainak biztosításához, a maga által meghatározott mérték szerint, az adó fizetésére kötelezett természetes személyektöl, jogi személyektöl, gazdasági társaságoktól és más szervezetektöl, közvetlen ellenszolgáltatások nélkül megkövetel. Az adóztatás célja, hogy az állam és/vagy annak helyi önkormányzati szerve a társadalmi közös fogyasztás finanszírozásához, a társadalom és annak egyes rétegei számára nyújtott oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális és sport jellegü szolgáltatásához, a lakásépítési támogatásokhoz, az ország védelmének, belsö rendjének és jogbiztonságának megtartásához, fejlesztéséhez pénzbevételre tegyen szert. Az adózás folyamatában megjelenik az adóztató (állam, önkormányzat) és megjelennek az adózók. Az adóra jogosult állam vagy helyi önkormányzat nevében az adóztatással kapcsolatos jogokat az adóhatóságok gyakorolják és teljesítik az adóztatónak az adózóval szembeni kötelezettségeit.
Adóhatóságok: APEH- Adó és Pénzügyi Ellenörzési Hivatal Vám- és Pénzügyörség Országos Parancsnoksága és Szervei Az önkormányzat jegyzöje Illetékhivatal
Az állami adóhatóság az adót megállapítja, beszedi, végrehajtja, nyilvántartja. A költségvetési támogatást nyilvántartja, kiutalja. Az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, a társadalombiztosítási járulékot, a baleseti járulékot beszedi, végrehajtja, nyilvántartja. Az adókötelezettség teljesítését ellenörzi, megsértését feltárja és ellátja az adóztatástechnikai feladatait.
Adók befizethetök: Állami adóhatósághoz: Személyi jövedelemadó (SZJA) Társasági és osztalékadó (TAO) Általános forgalmi adó(ÁFA) Fogyasztási adó Kereskedelmi és játékadó Egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék Baleseti járulék Önkormányzati adóhatósághoz: Helyi adók Belföldi gépjármüvek adója Vámhatósághoz: Vám Importtermék fogyasztási adója Importtermék általános fogyasztási adója Jövedéki adó Külföldi rendszámú gépjármüvek adója Illetékhivatalhoz: Illetékek
Adókötelezettségek: Bejelentési kötelezettségek Nyilvántartás vezetésének kötelezettsége Adómegállapítási kötelezettség Nyilatkozattételi kötelezettség Adóbevallási kötelezettség Adatszolgáltatási kötelezettség Adófizetés, adóelöleg fizetésének kötelezettsége Bizonylatok kiállításának kötelezettsége
Az adó tárgya az a dolog, jog, jogosultság, tevékenység, amely után az adót fizetik.
Az adó alapja az adó tárgyának az az általános pénzben kifejezett mennyisége, amelynek alapján az adót számítják.
Az adó mértéke kifejezi, hogy az adóalap vagy annak egysége után mennyi adót kell fizetni. Az adómértéket adókulccsal vagy adótétellel fejezik ki.
Az adókulcs az adóalap meghatározott százaléka.
Az adómértéket általában olyan esetben fejezi ki adótételben, amikor az adó alapját nem pénzértékben, hanem természetes mértékegységben határozzák meg.
A lineáris adó ismérve, hogy adó mértékét kifejezö adókulcs vagy adótétel mindaddig, amíg azt a törvény meg nem változtatja fix,az adó pénzben kifejezett összegének változása az adóalap változásának mértékétöl függ. (ÁFA)
Progresszív adót jellemzi, hogy az adó mértéke az adóalap változásának függvényében növekszik, ill. csökken.
A progresszív adóztatás történhet sávos progresszivitással és lépcsözetes progreszívitással.
Annak alapján, hogy az adóalany által kifizetett adó terhét ki viseli,megkülönböztetünk közvetlen és közvetett adót.
A közvetlen adó jellemzöje, hogy az adó terhét az adó fizetésére kötelezett viseli. (SZJA)
Azt az adót, amelyet az adó fizetésére kötelezett jogszerüen a vevöjére áthárít, közvetett adónak nevezünk. Ez olyan adó, amelyet az adóalany fizet meg az adóhatóságnak, és jogosult az adót továbbhárítani. Miután az akire az adót továbbhárították, az adót visszatéríti, az adó az adóalany jövedelmi viszonyait, vagyoni helyzetét nem befolyásolja. Kivételt képez az alól a termék végsö fogyasztója, mert ö nincs abban a helyzetben, hogy másra az adót átháritsa.
Adók csoportosítása: Fogyasztáshoz kapcsolt adók: ÁFA Fogyasztási adó Jövedelemhez kapcsolt adók: Személyi jövedelemadó Társasági és osztalékadó Helyi adók: Építményadó Telekadó Kommunális jellegü adók Idegenforgalmi adó Helyi iparüzési adó Gépjármüadó Vám Illetékek: Vagyonszerzési illetékek Öröklési illeték Ajándékozási illeték Visszterhes vagyonátruházási illeték Eljárási illetékek: Államigazgatási eljárási illeték Bírósági eljárási illeték
Találat: 915
