|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |
 |
|
|
|
||
 |
 |
|
|||||||||||||||
Finanszírozási rendszerek
4.
Tételes 3.
Normatív
1. Kapacitás-finanszírozás
2. Feladat-finanszírozás 717f54h 1.
Fejkvóta szerinti 1.
Pontrendszer
2. 2. Tarifarendszer
717f54h 717f54h 717f54h 3.
DRG
1. Kapacitás-finanszírozás: ma Mo-on nem használják, nemcsak nem jellemző.
2. Feladat-finanszírozás: Járóbeteg-szakellátásnál a gondozók esetében illetve az egyéb járóbeteg-szakrendeléseken (pl. menőszolgálat, vérellátás, családi és nővédelmi tanácsadók, sport eü., alkohológia és drogellátás ill. fogászati szakellátás)
3. Normatív:
1) Fejkvóta szerint: az alapellátásra jellemző
2) DRG: fekvőbetegellátásnál
4. Tételes:
1) Pontrendszer: járóbeteg-szakellátásnál, szakrendelésnél
2) Tarifarendszer: aktív fekvőbeteg-szakellátásnál (a nagy értékű egyszerhasználatos eszközök és implantátumok esetében).
Alapellátás: (fejkvóta szerint)
- életkor alapján differenciált,
- szakképzettség alapján degresszió meghatározott bejelentkezett páciens szám felett,
- területi tényezők (pótlékok) (a település szerint és 1 településen 1 helyen van a rendelő v. sem),
- nem bejelentkezett betegek ambuláns ellátása is megtörténik.
Szakellátás:
Járóbeteg:
Finanszírozás tekintetében 1. csoport a gondozók:
Bázis/feladat-finanszírozás pl. nemibeteg, tüdő, onkológiai, ideg.
2. csoport a szakellátás, szakrendelés:
Tételes/pontrendszer: Tételes elszámolás szolgáltatásonként, német port értékével arányos bevétel, 1 pont Ft-értéke országosan egységes, de havonta változó. Két zárt kassza van (nőgyógyászat és egyéb ellátások).
Finanszírozási módra jellemző: 1 megjelenéskor többfajta szolgáltatás is elszámolható.
3. csoport az egyéb járóbeteg-szakellátási feladatok:
Bázis/Feladat-finanszírozás
Fekvőbeteg:
Egyértelműen teljesítményarányos. 1 ellátási esethez 1 díj tartozik.
1. csoport: aktív ellátás
2 fajta finanszírozás:
- HBCS: a díjak intézményenként különbözőek (ez a jellemző).
- Tételes/tarifa: nagy értékű egyszerhasználatos eszközök + implantátum.
2. csoport: krónikus ápolás (v. tartós)
Normatív napi ápolási díj szerint történik. (Tételes/tarifa)
A finanszírozás lehetőségei a magyar egészségügyben
Finanszírozás: pénzzel való ellátás
A gazdasági tevékenység ellátásához szükséges pénzeszközöket rendelkezésre bocsátjuk, ezért az üzleti eredményből kamatot vagy profitot, esetleg meghatározott szolgáltatást kell nyújtani.
Típusai: (költségvetési intézmények oldaláról közelítve)
Finanszírozási rendszerek 2 típusát különböztetjük meg:
Normatív finanszírozás
Fejkvóta szerinti
(per capita)
(AVG
vagy AECS)
Ambuláns
esetcsoportok
HBCS
717f54h 717f54h 717f54h 717f54h 717f54h DRG-nek
egy magyarított717f54h 717f54h 717f54h 717f54h 717f54h változata
Tételes finanszírozás
Pontrendszer
szerinti
717f54h 717f54h 717f54h 717f54h 717f54h pl.
járóbeteg szakellátás
|
717f54h 717f54h 717f54h 717f54h
Általában ezek kombinációja jelenik meg.
1. Input: Az irányító, a fenntartó meghatározza az ellátandó feladatokat (eü-ben a gyógyítás módszerei), meghatározza a működéshez szükséges anyagi feltételeket (működés, fejlesztés költség, bér, munkaerő-ellátottság), az elérendő eredményt.
- A bázisfinanszírozás az inputfinanszírozás egy lehetséges (általánosan elterjedt) módja!
Bázisfinanszírozás, mert:
Elkülönül a dologi és bérjellegű kiadás. Köv. évi terv = bázis + . %
Mo-on az utóbbi 20 évben 5% körül mozog a dologi, 8-20% között a bérjellegű.
1.1. Kapacitás-finanszírozás:
kapacitás Þ milyen feladatokat kell ellátni Þ eredmény.
Az eü-ben (naturális mutatók: nem éreztetik megfelelően a tényleges teljesítményt)
ágyszám
teljesített szakorvosi órák száma
férőhelyek száma
betegforgalom nagysága
Hibája: a betegellátás költséggörbéjét figyelmen kívül hagyja.
Ktg. Görbe jellemzői:
Ktg. Fix: hotel ktg., épület fenntartás
Változó: gyógyszer ktg-ek, eü. anyagfelhasználás (a végzett tevékenységgel nőnek)
A mutatók manipulálhatók (pontatlanok)
Egyszerre van forráshiány és forrástöbblet.
A racionális gazdálkodásból származó többletet év végére igyekeznek elkölteni, mert különben elveszik tőlük.
II. vhb-1990-ig input finanszírozás volt jellemző Mo-on, 1991-től normatív teljesítményelvű finanszírozás a jellemző Mo-ra.
1.2. Feladatfinanszírozás: Feladatok Þ ehhez szükséges min. eszközök, kapacitás Þ eredmény
2. Output: Az irányító fenntartó meghatározza az ellátandó feladatkört, nem foglalkozik ezen feladatkör ellátásának hogyanjával, a gyógyítási folyamatban alkalmazott módszerekkel, eljárásokkal. Ezek meghatározásának lehetőségét bizonyos korlátok között az adott szervezetre bízza.
Utólagos finanszírozást jelent (Mo-on ezt nagyon későn fizetik) a teljesítmény függvényében.
Az outputra jellemző, hogy az alkalmazásra kerülő vizsgálatok, kezelések úgy csoportosíthatók, hogy ezen csoportok átlagköltsége közgazdaságilag is jellemzi az adott tevékenységet. Ezen logika alapján Þ a térített összeg nagysága a végzett tevékenységből származik(közvetlenül kötődik), és a végzett tevékenységért kapott összeg és a ténylegesen ráfordított összeg közötti különbség jelenti az eredményt az intézet számára.
Átlag ktg. (az intézet árbevétele)
Tényleges ktg. Intézet eredménye
BETEGSZÁMLÁN SZEREPLŐ ÖSSZEG AZ ELLÁTOTT ESET ÁTLAGKÖLTSÉGE NORMATÍVA ALAPJÁN FINANSZÍROZOTT TEVÉKENYSÉG (fejkvóta, esetszám stb.)
Ösztönzi:
- a teljesítménynövelést
- DE: azt is, hogy beteggé tegyék a lakosságot (szisztematikusan megkezdődik a társadalom elbetegítése).
A jó finanszírozási rendszer kialakításának feltételei
- nélkülözhetetlen az ellátandó szakmai feladatok definiálása szintenként és szakmánként
(Mo-on 91 óta az eü. 2 szintű: alap- és szakellátás. Ez alapján meg kell határozni a különböző feladatokat.)
- adekvát költség elszámolási rend alakuljon ki, amellyel az ellátott feladatokhoz hozzárendelhető a költség
- szükséges az egészségügyi ellátás szakmai progresszivitási szintjének a meghatározása
(Klinikák, egyetemek, főiskolák stb., mely intézetnek mi a feladat- és hatásköre.)
- Tisztázandó, hogy ki, mit, milyen szinten köteles ellátni, és ezekhez milyen tárgyi és személyi feltételrendszer tartozik.
(pl. Háziorvos Þ rendelő felszereltségét törvény írja elő)
- A szakmai tevékenység és a működés költségeinek alapos vizsgálata szükséges.
(Ha az átlagköltségeket nem jól határozzák meg, visszájára fordulhat a dolog, pl.: májbetegek 30% felett.)
- Az intézményeken belül is meg kell oldani (pl.: szervezetek, osztályok, csoportok, személyek) teljesítményének mérését, és ezen teljesítményekhez hozzá kell rendelni a költségeket is.
[Endofinanszírozás: költség és bevétel alapú. Költség: elkülönítik a költségeket és ez alapján finanszíroznak. Bevétel: centrumokat képeznek és ezek az intézetről ez alapján kapják meg a rájuk eső részt.]
Orvos-szakmai tevékenységen belül el kell különíteni a központi diagnosztikus egységeket (rtg., labor, EKG, kórszövettan, gyógyszertár?).
Hotelköltségek egy sajátos csoportot képeznek, amelyek nagy stabilitást jelentenek, a teljesítménytől szinte függetlenek - víz, villany, fűtés. Más változik: takarítás, szállítás.
- El kell dönteni, hogy a finanszírozás módja teljesítmény vagy feladatarányos lesz-e.
(Egy intézeten belül a 2 finanszírozási módot kombinálni kell!)
- A kialakítandó érdekeltségi rendszer hierarchizált legyen, amely jól jeleníti meg az érdektagozódást.
(Ez intézeten belüli érdektagozódást jelent!)
- Az egyéni érdekeltség alapján a munkáltató fizesse meg a munkavállalókat!
(USA-ban az orvosokat csoportokba sorolják: ki-milyen feladatokat köteles ellátni és láthat el - bérskála.)
MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS RENDSZERE
Néhány finanszírozási rendszer
1. Alapellátás:
Háziorvos feladatai:
I: Szakmai feladatok
- preventív feladatok (pl. tanácsadás, szűrés, vizsgálatok elvégzése)
-betegek ellátásával kapcsolatos feladatok (pl. vizsgálatok elvégzése, gyógykezelés, ellenőrzés, rehabilitáció, beutalás, konzíliumok kérése, járóképtelen betegek otthoni kezelése, otthoni ápolás - házigondozók segítségével)
- egyéb feladatok (pl. terhesek ellátása, tanácsadás, közegészségügyi, járványügyi feladatok (pl. védőoltás), egészségnevelés, felvilágosítás, ügyeleti munka, kézi gyógyszertár kezelése, látleletek kiállítása, felvilágosítás emelt összegű családi pótlék ügyében, gépjárművezetői alkalmassági vizsga, keresőképtelen betegekkel kapcsolatos teendők, körzeti ápolónő, védőnő szakmai felügyelete, utazási költségtérítéshez utalvány kiállítás, gyógyfürdő utalvány kiállítás, igazolás a kézi lőfegyver, gáz- és riasztófegyver-tartási alkalmasságról, igazolás a cukorbetegek nyugdíjkiegészítése igényléséhez, mentőszállítás kérése, halál megállapítása, igazolás kiadása (pl. iskolából való távolmaradás esetén), közgyógyellátási igazolványra rendelhető gyógyszerek ismerete, mozgáskorlátozottság tényének igazolása, SZJA mentességhez való súlyos fogyatékosság igazolás kiadása, egyéb orvosszakértői tevékenység.
II. Adminisztrációs feladatok
betegbiztosítási igazolvány ellenőrzőszelvényének álvétele
páciens regiszter kiállítása
törzskarton kiállítása
jelentési kötelezettségek teljesítése
táppénzes napló vezetése ill. táppénzes utalvány kiállítása
orvosi napló vezetése
társadalombiztosítási havi jelentés
ambuláns napló vezetése
kézigyógyszertári elszámolás vezetése
Háziorvosi kapcsolatrendszer (fólia)
+ Beteg
Járóbeteg szakellátás
Az alapellátás finanszírozási lehetőségei:
3 főcsoport (1 csoporton belül 2 alváltozat)
1.1. Teljesítmények mérőszáma több statisztikai mutató, paraméter súlyozott értékelésére alapozott pontrendszer. (Meghatároznak néhány mutatót Þ közös mutatószámokhoz hozzárendelnek pontokat.)
Mutatók: Pl.
átlagos napi betegforgalom
szűrővizsgálatok száma
gondozottak száma
táppénzes napok száma
orvos, szakdolgozók továbbképzésben való részvétele.
Jellemzői:
szubjektív
nagyos sok változatát kidolgozták már, megközelítőleg azonos eredménnyel
Mindegyik mutatórendszer hiányos.
bonyolult,
túlzott adminisztrációt követelnek,
a lakosság nem tudja befolyásolni a rendszert, nem érzi a magáénak,
nem tudják elfogadni az orvosok sem, mert úgy érzik, hogy felülről rájuk kényszerítették.
1.2. A finanszírozás elszámolás alapja a végzett tevékenységek száma, fajtája, a betegforgalom
pontosan méri a teljesítményeket
ösztönző hatása azonban nem terjed ki sem az eredményes, sem a hatékony munkára
indokolatlan költségnövekedéshez vezet, ugyanis az alapellátásnál az orvosok abban érdekeltek, hogy növeljék a betegforgalmat
bonyolult adminisztrációt igényel, ezért általában elszámolási, finanszírozási módként nem alkalmazható, de egyes munkahelyeken igen (pl. fogorvosi rendelésnél - megvan a megfelelő kontroll)
1.3. Az ellátott lakosság számára alapuló finanszírozás
Előnyei:
lehetővé teszi a szabad orvosválasztást
alacsonyak az adminisztrációs költségek
makroszinten jól tervezhető, hiszen a lakosság száma előre kalkulálható
korlátozottan ösztönöz a megelőzésre
a takarékos munkára ösztönöz
az orvos érdeke, hogy emberközpontú, jó minőségű ellátást adjon
Hátránya:
az orvos érdeke, hogy az alacsonyabb költséggel járó beteget fogadja, részesítse előnyben
arra ösztönzi az orvosokat, hogy a komplikáltabb vagy költségesebb eseteket szakrendelésre vagy kórházba utalja
a végzett munkát pontatlanul méri
nem ösztönöz eléggé a megelőzésre
a degresszió bevezetésével egy adott páciensszám után nem nő a praxisnak folyósított térítés
(Egy bizonyos létszám után már 1-1 fejkvótára jutó térítés összege csökken, ott probléma, ahol nem adatott meg a szabad orvosválasztás, mert nincs másik.)
1.3.1. Csak az alapellátás működésének fedezetére kidolgozott rendszer (ilyen a mai magyar háziorvosi szolgálat)
A finanszírozó csak a működési költségeket finanszírozza.
Előnye:
+ a fentiek!
a takarékos munkára ösztönöz
Hátránya:
nem ösztönöz a megelőzésre
a végzett munkát pontatlanul méri
Háziorvosi szolgálat bevételének kiszámítása
HOSZ bevétel = Fsz + (n*p)Deg * PFt * Sz + Tp + Kt + Kd + Eb+t
Fsz: Fix összegű díj (Ft/hó), ehhez tartozik egy szorzótényező.
n*p: degressziós értékkel korrigálva (táblázatból kereshető ki)
A praxis önálló épületben vagy több településen működik ettől függ a szorzó
n: az érvényes biztosítási igazolványok ellenőrzőszelvényeinek a száma
p: a biztosítottak életkorától függő pontszám
(A gyerekekkel több a feladat, az időssel szintén több gond van, 14-35 év között a szorzó 1, e felett nő 2,5-ig; alatta is nő 4,5-ig; táblázat van hozzá, egy bizonyos létszámig a degresszió nem jelentkezik, bizonyos létszám felett csökken.)
PFt: 1 pont forintértéke
Sz: szakképzettségi szorzó (1,2-1,3 körüli. A törvény előírja, de a mellékletben benne van.
Tp: területi pótlék (nagyobb népsűrűségű településen kicsi: 4000,- Ft/hó; tanyás településeken nagy: 9000,- Ft/hó)
Kt: közlekedési térítés
Kd: kiegészítő díj (a be nem jelentkezett betegek után)
Eb+t: egyéb bevételek és támogatások (pl. háziorvos iskolaorvosi ellátást is biztosít Þ 10,- Ft/tanuló/hó; térítésköteles ellátás Þ jogosítvány; számítógépes adatszolgáltatáshoz: kedvezményt kapnak, ha szg-esen dolgozzák fel az adatokat 1000,- Ft/hó; különböző támogatások: alapítványi, önkormányzati.)
Ez nem a háziorvos fizetése, hanem a háziorvosi praxis bevétele, melyből a működési ktg-eket kell fedezni.
Fenntartási ktg-eket nem finanszírozza, a tulajdonos és a fenntartó (ha ez az önkormányzat, akkor őt terheli) hatáskörébe utalja a törvény.
1.3.2. A háziorvosi szolgálat megkapja ellátott lakosonként a teljes betegellátási költséget (ez egy átlag), és ebből kell a saját költségén túl fedezni a szakellátás költségeit. (pl. elküldi a beteget járóbeteg-szakellátásra és bizonyos vizsgálatokat kér; ha kórházba küldi azt is)
Ez a rendszer rendkívül költségigényes. Csak indokolt esetben küldi szakellátásra (hátránya: a háziorvos a ktg-megtakarítás bűvöletében élve az indokolt eseteket sem küldi tovább.)
Előnye:
adminisztrációja egyszerű
a végzett munkát megközelítőleg pontosan méri
a hatékony, gazdaságos munkára ösztönöz
Nagyon erős a késztetés a prevencióra!
Hibája:
nagyon sérülékeny működés közben (hisz nincs felkészülve arra, ha nem várt esemény történik, pl.: influenza, katasztrófa),
számos pótlékolási formát kell bevezetni, amellyel korrigálni kell a területi, földrajzi adottságokat,
túl nagy a kockázat a véletlen események esetén!
1000-1500 fő között túl nagy a kockázat. Ez a finanszírozási mód Angliában kitűnően bevált.
2. Járóbeteg-szakellátás finanszírozási lehetőségei
Általános jellemzői: Szolgáltatásait a betegek csak az orvos beutalása alapján vehetik igénybe (kivéve a kivételt).
Az orvos és a beteg a járóbeteg-szakellátást szabadon választhatja meg (erre épül ez a rendszer), érvényesül a szabad intézményválasztás.
Finanszírozás:
A nyújtott szolgáltatás mennyisége és minősége alapján történik, így a térítés közvetlen kapcsolatban van a nyújtott teljesítménnyel.
Hátránya:
adminisztráció igényes
Megmarad a szolgáltatásonkénti (vigyázat! nem esetszám!!!) tételes elszámolás, amely havi összesítésre kerül, és az elszámolás Magyarországon német pontrendszer alapján történik. (Jbszakellátás Þ Ambuláns napló Þ havonta összesítik: db*pontszám=S
717f54h 717f54h 717f54h gondozás
Járóbeteg szakellátás: gondozók (Bemutatandó a magyar járóbeteg szakell. finanszírozása)
717f54h 717f54h 717f54h szakellátási
feladatok
717f54h : szakrendelők
717f54h : egyéb járóbeteg szakellátás (mentő, vérellátás, üzemeü., drog, fogászat,
sport)
Zárt kasszás finanszírozási mód (de a járóbetegnél több részkassza van): van egy zárt kassza, amit 1 évre fogadnak el. Elosztják 12 részre, így megkapjuk, hogy 1 hónapra mennyi fizethető ki. Összeadják a beérkezett pontszámot, elosztják vele az összeget, és megkapják 1 pont forintértékét.
A német pont a forintértéke havonta változik. Nagyobb német pont elérése nem jelenti azt, hogy több pénzt is fog kapni.
Amit elküld a finanszírozó felé, azon költségviselőnként is csoportosítva van a teljesítményt.
Pl.: külföldi; biztosított-e, ha nem betegszámla.
Fekvőbeteg-szakellátás finanszírozás lehetőségei
100%-ban teljesítményelvű normatív finanszírozás!
717f54h HBCS
alapján
Aktív ellátás:
717f54h Tételes
Krónikus ellátás: ápolási napok alapján.
Esetfinanszírozás a jellemző! A finanszírozó ápolási eseteket finanszíroz.
Aktív ápolás esetén: HBCS vagy a tételes finanszírozás szerint történik (HBCS a jellemző, kivételes esetben van csak tételes: ha nagy értékű eszközt építenek be a betegbe v. szervátültetés esetén.).
HBCS: 1 csoportba tartozóak orvos-szakmai és átlagköltség szerint homogének, ugyanazon norma szerint kerülnek térítésre. + HBCS lényege
Tartós ápolás esetén: normatív napok száma alapján.
Finanszírozás módja: (ez a jellemző, de nem csak ez van!)
Lényege: Esetfinanszírozás, tehát ápolási esetek határozzák meg a normát, de ez egyben intézmény-finanszírozás is, mert független attól, hogy adott intézeten belül az ápolási eseteket ki látta el, milyen módon, a térítést az intézmény kapja meg. Þ eset Þ intézmény-finanszírozás
Ez a finanszírozás átlagköltséget finanszíroz, de ez országosan (OEP) megállapított átlagköltség. Ez az átlagköltség az intézetnél bevételként jelenik meg. Az intézet számol saját átlagköltséget is, de ezt saját részre, mert ez fontos tényező a gazdálkodáshoz.
Ápolási norma: az OEP meghatározza, hogy 1 napra átlagosan mennyi költséget térít a tartósan ápolt betegekre, meghatározott feltételek mellett.
(Szakirodalom: 1994-es HIETE-s jegyzet; GYÓGYINFOK-os fehér könyv Þ könyvtár!)
Találat: 5906
