FEJEZET KIADÁSOK ELEMEI

FEJEZET KIADÁSOK ELEMEI

Reáljövedelem: a megtermelt javak amelynek nagyságát a kereslet határozza meg. Feltételezzük a kihasználatlan eröforrásokat így a növekvö kereslet kielégítése nem ütközik a kínálat korlátaiba, vagyis a gazdaság az adott árszinvonalon bármekkora keresletet ki tud elégíteni.A kínálat az árszinvonal növekedése nélkül képes alkalmazkodni a kereslethez így az adott P₀ árszinvonal mellett az összkereslet nagysága határozza meg a megtermelt reáljövedelem nagys 727c23h ágát. A termelést meghatározó összkereslet a gazdasági szereplök tervezett kiadásainak összege: a fogyasztási C a beruházási I a kormányzati kereslet G valamint a nettó külföldi kereslet export -import kereslet össege:

TERVEZETT KIADÁSOK ÖSSZEGE

EGYENSÚLYI JÖVEDELEM:  A kiadások egyensúlyi szintje.

Zárt gazdaság modelje olyan modell amely eltekint a külföldel való összes kapcsolattól így nincs se export se import. Így a kiadások elelmei: a fogyasztási beruházási és a kormányzati kereslet:

3.1 fogyasztási kereslet és megtakarítás

Fogyasztási kereslet: a háztartások tervezett fogyasztási kiadásait foglalja magában. (fogyasztási kiadások: tartós,- nemtartós termékek és szolgáltatásokra fordított kiadások) a rendelkezésre álló jövedelem határozza meg.

FOGYASZTÁSI FÜGGVÉNY: A tervezett reálfogyasztás alakulását mutatja meg a magánszektor számára rendelkezésre álló reáljövedelem függvényében, csökkenö meredekségü görbével ábrázoljuk. Fogyasztási függvény képlete:C=C(Y_d) Itt C a reálfogyasztási kereslet Y_d magánszektor rendelkezésre álló jövedelme amely az adókkal csökkentett és a transzferekkel növelt jövedelem. Láthatjuk, hogy a fogyasztási függvény függöleges tengelymetszete az autonom fogyasztással (C^a) egyenlö. Ennyi lenne a fogyasztás, abban az elképzelt, de lehetetlen esetben, ha a jövedelem nulla lenne. Lásd a könyv 49.oldalát.

Ha eltekintünk az adók és transzferek hatásától akkor a rendelkezésre álló jövedelem egyenlö a megtermelt jövedelemmel C=C(Y)  itt Y a megtermelt és a fogyasztókhoz áramló jövedelem.

JÖVEDELEM NÖVEKEDÉSÉNEK HATÁSA:

-ha növekszik a jövedelem akkor növekszik a fogyasztás is.

-ugyanakkor a fogyasztás növedekése kisebb mint a jövedelem növekedése.

Tehát ha nö a rendelkezésre álló jövedelem akkor nö a fogyasztás is de a jövedelemnél kisebb mértékben.

FOGYASZTÁSI HATÁRHAJLANDÓSÁG: (c)= ΔC/ΔY Fogyasztási határhajlandóság (c) = fogyasztás változása/ jövedelem változása 0<c<1 A fogyasztási határhajlandóságot állandónak tekintjük értéke nullánál nagyobb de egynél kisebb megmutatja, hogy egységnyi többletjövedelemböl mennyit fordítanak fogyasztásra. A többletfogyasztás és a többletjövedelem hányadosa. A rendelkezésre álló jövedelem egységnyi növekményre jutó fogyasztás növekmény a nulla és egy közé esö fogyasztási határhajlandóság.

-fogyasztási határhajlandóság emelkedése növeli a multiplikátor és az egyensúlyi jövedelem nagyságát.

ÖSSZES FOGYASZTÁS: A jövedelemtöl független ún autonóm fogyasztás és a jövedelemtöl függö fogyasztás összege. Az autonóm fogyasztásban tökrözödnek a fogyasztásra gyakorolt nem-jövedelmi hatások.

FOGYASZTÁSI FÜGGVÉNY KÉPLETE: C=C^a+cY  itt a C^a az autonóm fogyasztás (C^a >0) c a fogyasztási határhajlandóság A fogyasztási függvény meredeksége a fogyasztási határhajlandósággal egyezik meg. A fogyasztási függvény képe pozitív meredekségü egyenes.

MEGTAKARíTÁSI FÜGGVÉNY: A szándékolt megtakarítást mutatja a rendelkezésre álló reáljövedelem függvényében. Az ábrán láthatjuk a fogyasztási [C(Y)] és megtakarítási fügvény [S(Y)] már elemzett sajátosságait. A megtakrítási függvény meredeksége egyenlö a megtakarítási határhajlandósággal. Az ábra 45^o-os segédegyenese azokat a pontokat jelöli, amelyeknél a fogyasztás egyenlö a jövedelemmel. A segédegyenes és a fogyasztási függvény metszéspontja határozza meg azt a jövedelemszintet (Y₀) amelyeknél a fogyasztás megegyezik a jövedelemmel és így a megtakarítás nulla. Lásd a könyv 54.oldalát.

A megtakarítás amit a fogyasztók nem költenek el fogyasztásra. így a megtakarítás a fogyasztás kiegészítöje!

Az autonóm megtakarítás (Sa) amely abszolút értékben megegyezik az autonóm fogyasztással de ellentétes elöjelü: Sa= - Ca

MEGTAKARíTÁSI HATÁRHAJLANDÓSÁG: megmutatja az egységnyi többletjövedelemre jutó megtakarítást. A többletmegtakarítás és a többletjövedelem hányadosa:

A fogyasztási és a megtakarítási határhajlandóság összege 1 tehát a megtakarítási határhajlandóság a fogyasztási határhajlandóságot egyre egészíti ki

fogyaszthath+megtakarhath=1 azaz C+S=1 innen: S=1-C és C=1-S

MEGTAKARíTÁS  a fogyasztás kiegészítöje a fogyasztásra el nem költött jövedelem ennek megfelelöen az autonóm megtakarítás az autonóm fogyasztás ellentetje . S^a= - C^a

adók és transzferek hatása a fogyasztási függvényre

ADÓ minden olyan jogi kényszerrel behajtott jövedelem amelyet az államnak kell befizetni és nem kapcsolódik hozzá ellenszolgáltatás. vagyis az államkasszába beáramló befizetések pl.: vámok illetékek és tb hozzájárulások is. (a) Autonóm és (b) jövedelemtöl függö adót különböztetünk meg.

-(a) autonóm adó az összjövedelemtöl független ilyen a vagyonadó, földadó, gépjámú súlyadója. Az autonóm adó tehát rögzített nagyság így nem változik a jövedelem változásával.

-(b) A jövedelemtöl függö adó viszont változik az összjövedelem változásával. Személyi jövedelemadó vállalati nyereségadó vagy az ÁFA

a jövedelemfüggö adó lehet:

*progresszív ekkor az adókulcs elmelkedik a jövedelem növekedésével

*lineáris melynél az adókulcs állandó

*regresszív amelynek kulcsa csökken a jövedelem bövülésével.

ADÓ állami megtakarítás! a magánmegtakarításokat csökkenti viszont az állami megtakarítást növeli.

ÖSSZES ADÓ=az autonóm adó és a lineáris jövedelemadó összege

T=T^a+tY ahol a T az összes reáladó (tax) T^a az autonóm jövedelemtöl független reáladó t az adókulcs %-os mértéke (állandó) tY a jövelemfüggö reaáladók összege.

Jövedelemfüggö adó esetén a jövedelem növekedésével nö az állami adóbevétel

I., AUTONÓM ADÓ KIVETÉSE: ha az állam autonóm adót vet ki akkor nincsen jövedelmfüggö adó vagy transzfer. Így a fogyasztási függvényben szereplö rendelkezésre álló jövedelem az autónóm adó nagyságával lesz kisebb mint az összjövedelem Y_d=Y-T^a

Az ábrán a régi fogyasztási függvény C(Y), az adóztatás utánit pedig C(Y-T^a) jelöli. Látható, hogy az autonom adó kivetésével a fogyasztási függvény meredeksége nem változik, de az összjövedelem  mindegyik értékéhez cT^a-val kisebb fogyasztás tartozik, így a függvény lefelé tolódik: függöleges tengelymetszete cT^a-val lesz kisebb ,mint az autonom fogyasztás. Lásd a könyv 58. oldalát.

II., HA ÁLLANDÓ ADÓKULCSÚ JÖVEDELEMFÜGGŐ adót vet ki az állam de nincsen transzferkifizetés és autonóm adó:

Ekkor a rendelkezésre álló jövedelem a jövedelemfüggö adó (tY) összegével lesz kisebb mint az összjövedelem: Y_d=Y-tY=(1-t)Y ekkor a

A jövedelemfüggö adó kivetése csökkenti a fogyasztási függvény vagyis lapossabbá teszi meredekségét adókivetés elött a meredekség megegyezik a fogyasztási határhajlandósággal míg az adókivetés után a meredekség értéke c(1-t). Lásd a könyv 60. oldalát.

TRANSZFERKIFIZETÉS

Ha az állam transzfereket fizet ki a magánszektor számára akkor bövíti a rendelkezésre álló jövedelmet családi pótlék fizetés stb.Ha csak transzferkifizetések vannak de nincsenek adók akkor a rendelkezésre álló jövedelem: Yd=Y+TR

a Transzferkifizetés tehát fölfelé tolja a fogyasztási függvényt. Lásd a könyv 62. oldalát

Az adóztatás és a transzferkifizetés összhatása a rendelkezésre álló jövedelmet és így a fogyasztást is csökkenti. Az adókulcs emelése laposabbá teszi a fogyasztási függvényt. Mivel az adók összege nagyobb mint a transzfereké ezért az adóztatás és a transzferek összhatása ugyanazon az összjövedelem szinten csökkenti a fogyasztást.

TRANSZFERNÖVEKEDÉS ESETÉN a jövedelem változása teljes egészében a fogyasztás változásaval egyenlö ΔTR esetén ΔY=ΔC

adók és transzferek hatása a megtakarítási függvényre

Ha az állam autonóm és jövedelemfüggö adót is szed továbbá jövedelemtöl független transzfereket is fizet akkor a jövedelem

Y_d=Y-T^a-TY+TR ha ezt behelyettesítjük a megtakarítási függvénybe:

megtakarítási függvény adók és transzferek nélkül:

MAGÁNMEGTAKARíTÁS NAGYSÁGA  csökken amikor az adószedés és a transzferkifizetés összhatása csökkenti a rendelkezésre álló jövedelmet.

MAGÁNMEGTAKARíTÁS NŐ az adók csökkentik viszont a kifizetett transzferek növelik a magánmegtakarítást.

ADÓ állami megtakarítás! a magánmegtakarításokat csökkenti viszont az állami megtakarítást növeli.

Lásd a könyv 64-65. oldalát.FOGYASZTÁSI KERESLETET MEGHATÁROZZA:

(1) a rendelkezésre álló jövedelem amelyet a megtermelt jövedelem és a kormányzati költségvetési politikája adó és transzferek befolyásolják

(2) beruházási kereslet

(3) kormányzati kereslet

(2) beruházási kereslet

A beruházási kiadások közé tartoznak az új tökejavak megvételére irányuló kiadások -ezen belül az üzleti célú és a lakáscélú beruházások -és a készletfelhalmozódás

BERUHÁZÁSI KERESLET nem követi a rendelkezésre álló jövedelem alakulását hanem szeszélyes ingadozást mutat így nem írható le egyszerü függvénnyel mint a fogyasztási kereslet mivel ingadozik és évröl évre nagy változást mutat. Beruházási függvényt lásd a könyv 68.-69. oldalán.

A beruházási kereslet ingadozását a kamatáb változása és a profitvárakozások okozzák.
ÜZLETI CÉLÚ BERUHÁZÁSOK indítéka a PROFITSZERZÉS mivel a tökejavakat megvásárolni kívánó vállalat a költségeket meghaladó bevételre szeretne szert tenni a beruházás segítségével. 

BERUHÁZÁS SAJÁTOSSÁGA: a tökejavakat a jelenben vásárolja meg a vállalat míg a belölük eredö PROFIT  éveken keresztül a jövöben folyik be.

BERUHÁZÁSI DÖNTÉSEK úgy hozzák meg hogy a jelenbeni költségeket összevetik a jövöben várható profittal. Ígya beruházási döntéseik mindig a bizonytalanság elemét hordozzák magukban.

A:, ÜZLETI CÉLÚ BERUHÁZÁSOK ALAKULÁSÁRA HATNAK:

I., az üzleti hangulat amely optimista vagy pesszimista lehet

II., a profitvárakozások

-javuló profitvárakozások: egyéb tényezök változatlansága mellett nönek a beruházások

-romló profitvárakozások egyéb tényezök változatlansága mellett csökkenö beruházások vannak

III., kamatláb

(a) hitelfelvétel minél nagyobb a kamatláb annál több kamatot kell fizetniük a felvett hitel után így a kamatláb növelésével a hitelek drágulásával csökken a beruházási kereslet kamatláb nö beruház csökk

(b) saját pénzeszköz

minél nagyobb a kamatláb annál nagyobb kamatjövedelem kiesést jelnetn ha a vállalat hitálnyujtás helyett saját beruházását valósítja meg. A kamatláb emelkedése csökkenti a saját forrásból finanszírozott beruházást is.

AZ ÜZLETI CÉLÚ BERUHÁZÁSI KERESLET MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐI TEHÁT A PROFITVÁRAKOZÁSOK ÉS A KAMATLÁB

a profitvárakozások javulásával emelkedik a profitvárakozások romlásával pedig esik a beruházási kereslet.

A kamatláb emelkedésével csökken a kamatláb sülyedésével pedig nö a beruházási kereslet.

B:, LAKÁSCÉLÚ BERUHÁZÁSOKRA HATNAK:

Mivel ezek a beruházások nem üzleti célúak hanem fogyasztási célúak itt NEM játszik szerepet a PROFITVÁRAKOZÁS itt csak a kamatláb alakulása hat a beruházásra.

A lakáscélú beruházások is csökkennek a kamatláb emeldésével és növekednek a kamatláb süllyedésével

BERUHÁZÁSI KERESLET  függ a várható profittól és a kamatlábtól de NEM függ az összjövedelemtöl! Így a beruházás AUTONÓM jövedelemfüggetlen változó!!!

KORMÁNYZATI KERESLET az állam által megvásárolni kívánt termékek és szolgáltatások mennyisége. Politikai döntések függvénye így még rövid távon sem függ a jövedelem szintjétöl A kormányzati kereslet is AUTONÓM jövedelemfüggetlen változó a beruházásokhoz hasonlóan.

Növekedés esetében a jövedelem változása a kormányzati kereslet változásának és a fogyasztás változásának összege. ΔG esetén

ΔY=ΔG+ΔC