CIKLIKUS INGADOZÁSOK

Ciklikus ingadozások

Gazdasági ingadozások osztályozása

● Véletlenszerű ingadozások: olyan eltérések a gazdaság trendvonalától, amelyeknek nincs rendszerezhető oka, semmilyen szabályszerűséget nem mutatnak (pl. földrengés).

● Nem gazdasági eredetű ingadozások: ciklikusan ismétlődő eltérések a trendtől, amelyeknek nem gazdasági okai vannak. Jellemző, hogy a leszálló és a fels 525e48f zálló ágak között nincs oksági kapcsolat. (mg. szezoná-lis ingadozásai, árfolyamingadozás)

● Ciklikus (konjunktúrális) ingadozások: olyan gazdasági eredetű ciklikus eltérések a trendtől, ahol a leszálló ág oka a felszálló ágnak és viszont.

Konjunktúra ciklusok

Ciklikus ingadozások mérése

Mozgó átlagolás módszere: a hosz-szabb periódus idejű ciklusok kimuta-tásának módszere a rövidebb ciklusok átlagolással való eliminálása útján.

● Trend kisimítása: a hosszútávú növekvő trend kiszűrése. E módszer alkalmazása után a ciklus leszálló ága (dekonjunktúra) negatív, a felszálló ága (konjunktúra) pozitív lesz.

Az ingadozások mérésére a legjobb mutatók a nemzetgazdasági mutató-számok (GNP, reálbér, árszínvonal). A mutatók változásának egymáshoz viszonyított mértéke is fontos. Ciklus jellegére mutat rá.

A ciklusok fázisai - a trendtől való eltérésekkel vizsgáljuk:

● 1. fázis: expanzió (megélénkülés)

Depresszió után a gazdasági növekedés lassan, majd egyre gyorsulva megindul, de a gazdaság teljesítménye a trend értékét még nem éri el. A konjunktúra ciklus alsó fordulópontjától a felszálló ág inflexiós pontjáig terjedő szakasza.

Porsperitás (fellendülés)

A gazdaság teljesítménye egyre jobban meghaladja a trend értékeit, miközben a növekedés lendülete lassul. A konjunktúra ciklus felszálló ágának inflexiós pontjától a felső for-dulópontig terjedő szakasza. Fékező-dés jellemzi. Ennek a szakasznak a folyamatai készítik elő a recessziót.

Recesszió (hanyatlás, visszaesés, válság): A gazdaság megtorpan, teljesítménye egyre erőteljesebben csökken, de még mindig a trend fölött van. A konjunktúraciklus felső fordulópontjától a leszálló ág inflexiós pontjáig terjedő szakasza.

Depresszió (pangás): A csökkenés tovább tart, bár egyre lassuló mértékben, a gazdaság teljesítménye kisebb, mint amit a trend jelentene. A konjunktúra ciklus leszálló ágának inflexiós pontjától az alsó fordulópontig terjedő szakasza. Fékeződés jellemzi. Ennek a szakasznak a folyamatai készítik elő az expanziót.

A ciklus hossza a fázisok időtar-tamának összege, kilengése a mély-pont és a csúcspont közötti távolság.

A válságelmélet a recesszió elemzéséből indult ki.

Konjunktúraelmélet a teljes ciklusok elemzése.

Konjunktúra cikl-ok csoportosítása

● A ciklikus mozgás jelentkezésének területe szerint: üzleti, pénzügyi, agrár-, ipari ciklusok

● A ciklusok időtartama szerint: Kitchin-ciklus (10-40 hónapos, pénz és hitelszférában), klasszikus (8-10 évenként az újratermelés egészében), Kuznets-ciklus (18-20 év), Kondratyev-féle hosszú ciklus (40-60 év), szuperhosszú ciklus (150-200 év)

● A ciklusokat kiváltó okok szerint: túltermelési, gazdaságpolitikai (állami döntések nyomán), monetáris (pénzkínálat változása), beruházási (lekötések, időeltérés), tartós fogyasztási cikkek beszerzései éltal előidézett, politikai.

A klasszikus konjunktúra-ciklus

5-10 év hosszúak, menetüket a beruházások határozzák meg. A klasszikus konjunktúra-ciklusokban jelentős változásokat okozott a gazdaság monopolizálása, a vhk, az állam szerepének növekedése, vmint a gazdaság struktúrájának alapvető átalakulása. Szakaszai:

● expanzió: A pótló beruházások következtében munltiplikátor hatás fokozza a keresletet + indukált beruházások. Akcelerátor hatás érvényesül, önmagát erősítő kommulatív folyamat indul be.

● fellendülés: nő a foglalkoztatás, csökken a mn-ség, emelkedik a bérszínvonal. Bővül a fogyasztás, fokozódnak a megtakarítások. Árszínvonal emelkedése. A munkaerőtartalékok kezdenek kimerülni, a növekvő jövedelem mellett csökken a fogyasztási határhajlandóság. A beruházások csökkenő hozadáka korlátot állít a termelésnek. A kamatláb emelkedik. Felső fordulóponthoz érkezés.

● recesszió: lassabban nő a termelés, ezért lecsökken a beruházás indukálása. A kereslet gyorsabban csökken a termelésnél, halmozódnak az eladhatatlan készletek, növekszik a mn-ség, csökken a fogyasztás és az árszínvonal.

● depresszió: a jövedelemrugalmas fogyasztás visszaesik, a fogyasztás általános jövedelemrugalmassága csökken, így a fogyasztási határhajlandóság emelkedik, a kereslet kisebb mértékben csökken, mint a termelés.Kedvezőbbé válnak a tőkebefektetés és a profittermelés lehetőségei. A bérszínvonal és a kamatláb csökkenése párosul a csökkenő imputfelhasználás által kiváltott növekvő hozadákkal, ez a termelést újra felfelé ívelő pályára helyezi. Ez az alsó fordulópont.

Kuznets-féle ciklusok: 18-20 év időtartam. Egyedi jellegű létesítmények építései, amikor a termék élettartama nem csak összemérhető az őt előállító eszköz élettartamáva, de jóval nagyobb annál. Elkészültük után recessziós jelenségek jelentkeznek (felesleges infrastruktúra, építők, stb)

Kondratyev-ciklusok: 40-60 éves ciklusok. Oka a nagy értékű tőkejavak periodikus megújtása, mely összafügg a társadalom nagy változásaival is. Szimptómái:

● Ciklus kezdete előtt nagy társadalmi változások, új találmányok és ezek tömeges alkalmazása. Rendszerint egyezik a világgazdaság növekedésével.

● Emelkedő ágban társadalmi megrázkódtatás és fordulat.

● Visszaesés időszakában a mező-gazdaság hosszan tartó depressziója.

● A középtávú ciklusok fellendülései a hosszútávú ciklusok emelkedő ágaiban hosszabbak, erőteljesebbek, leszálló ágaiban a középtávú ciklusok depressziós szakaszai megnyúlnak, mélyebbek lesznek.

Szuper hosszú ciklusok: Létezésük nem egyértelműen bizonyított. Okai lehetnek a korszakalkotó találmányok és a tudományos alapkutatások. A ciklus hosszát a hordozó objektum gesztrációs / adaptációs ideje (az az idő, ami alatt az objektum alkalmassá válik feladata betöltésére) és élettartama (az az idő, ami alatt képes feladatát betölteni) határozza meg.

Konjunktúra-ciklus a II.vh után

● 1945-1970-es évekig gazdasági növekedés. Meghatározó tényezői: egyszeri ok: a II.vh utóhatása, tartós tényezők, amelyek a gazdaság strukturális változását jelentik, vegyesgazdaság kialakulásához vezettek. Megnőtt a szolgáltatások súlya, állam gazdasági szerepe.

● A fordulat után a növekedés üteme lelassult, tömegessé vált a mn-ség, az infláció a gazdaság stagnálása mellett is fennmaradt (stagfláció). 1974-75 első világgazdasági válság. 1980-ban gazdasági visszaesés kezdődött. Kibontakozásában alapvető szerepe volt az állam restriktív gazdaság-politikájának (megfékezendő a felgyorsuló inflációt) és a világpiaci árrobbanás hatásának. Emiatt a kőolajimport csökkent, így a termelésnek vissza kellett esnie. A gépkocsipiac termelése is visszaesett. A külkereskedelmi forgalom csökkenése is mélyítette a válságot. A válság hatására az árszínvonal nemhogy csökkent, hanem nőtt. Ez az ütem csökkenni kezdett, amikor a termelés esése megállt és újból emelkedni kezdett. A diszkotlábak emelkedtek, aminek oka, hogy elősegítse a rövid lejáratú tőkék importját.