Bankrendszerek és a jegybanki szabályozás

A modern bankrendszerek szereplöi: Központi bank, Kereskedelmi bankok, Nem monetáris pénzintézetek

Kereskedelmi bankok feladata A pénzügyi közvetítés lebonyolításában, a megtakarított és a megtakarítások felhasználói közötti kapcsolat létrehozásában szerepet vállaljanak. A lé 818e48i trejövö letéti intézmények az elhelyezett összegröl letéti bizonylatot állítottak ki, és ezek helyettesítették az aranyat vagy az ezüstöt. Kezdetben e cégek, akárcsak a csomagmegörzök, 100%-os tartalékot képeztek. Ez azt jelentette, hogy minden üzletfél pénzét külön kezelték és annak jelentkezéséig azt megörizték. Idövel aztán más jellegü intézmények jöttek létre. Betéteket gyüjtö, azok után kamatokat fizetö és persze hiteleket nyújtó, azok után kamatot felszámító pénzintézetekröl beszélhetünk. Az angol típusú bankrendszerekben a bankok megtartották klasszikus tevékenységi körüket, míg az új- és jóval kockázatosabb- igényeknek megfelelö kínálatot külön intézmények biztosították. A vezérlö elv tehát az, hogy a különbözö típusú és föleg kockázatú ügyletek elkülönüljenek. A német típusú bankrendszerben nem történt meg ez a szétválás, s ez különösen fontos volt e régióban. Az így létrejött nagy tökeerejü hitelbankok a relatív fejletlenség mellett a tökekoncentráció aktív megvalósítójaként betölthették a modernizáció történelmi szerepét.

Központi bank Fontos szerepet tölt be a pénzügyi rendszer müködésében. A világon az elsö jegybank Angliában jött létre 1694-ben. A központi bank létrejötte a pénzmennyiség hatékony szabályozásának alapjait teremtette meg, és általában részvénytársasági formában müködnek, a részvények állami kézben találhatók. A központi bank egyrészt örködik az adott ország pénzének értékállandósága felett, másrészt biztosítania kell az ország fizetöképességét. Az adott gazdaság egészére érvényes hatókörrel bíró ún. Jegybankpénz kibocsátása a Központi Monetáris hatóság feladata, emellett a monetáris politika eszközeivel folyamatosan hatást gyakorol a gazdaság egészének pénzmennyiségére, a pénzügyi folyamatokra. A jegybank egyik szerepe a pénzintézeti számlák vezetése, számukra likviditási szolgáltatás biztosítása. A likviditás általános értelemben jelenthet egyrészt pénzzé tehetöségi fokot, másrészt fizetöképességet.

A pénzzé tehetöségi fokról akkor beszélünk, ha a pénzzé tétele nem azonos idöt igényel, vagyis más és más likviditási fokkal rendelkezik. A második esetben akkor beszélünk likviditásról, ha az illetö gazdasági szereplö képes aktuális kötelezettségeinek eleget tenni, vagyis fizetöképes. A jegybank nagyon lényeges szerepe tehát a "végsö mentsvár" funkció.

A jegybank csak jó fedezet mellett ad hitelt, azaz nem veszteséges, rosszul gazdálkodó bankok támogatásáról van szó, hanem az egyébként jól müködö pénzintézetek átmeneti megsegítését célozza. A jegybank minden jó hitelbiztosítékot elfogad, azaz a kereskedelmi bank biztos lehet abban, hogy megfelelö fedezet nyújtása mellett pénzhez jut. A jegybank relatíve magas kamatot számít fel a hitelek után, azaz tényleg csak végszükség esetén éri meg felvenni. A jegybank a müködési elveit nyilvánosságra hozza a gazdasági szereplök számára. A jegybank szerepei központi költségvetésen keresztül az államháztartással finanszírozási kapcsolat fenntartása. Feladatai köré tartozik az árfolyam-politikai döntések meghozatala, az árfolyam-politikával kapcsolatos esetleges devizapiaci intervenciós kötelezettség végrehajtása.