Az egészségügyi ellátás új rendszere Magyarországon. A rendszerváltás előtti és utáni jellemzők Magyarországon. Az egészségügyi ellátás célja, feladata, feltételrendszere. Az egészségügyi ellátási rendszer szereplői kapcsolatuk. Koordináció, irányítás, piac az egészségügyben.

Magyar egészségügyi ellátás új rendszere Magyarországon.

A rendszerváltás előtti és utáni jellemzők Magyarországon.

1. b tétel

Az egészségügyi ellátás célja, feladata célrendszerei

WHO szerint az egészség fogalma: az egészség nem a betegség hiánya, hanem a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota.

Az egészségügy eredményessége: A társadalom egészégi állapota a társadalmi jólét fokmérője.

Az egészségügyi rendszer megfelelő, ha

a kötelező szolidalitási elvben működő biztosítás keretében mindenki hozzájut az alapvető és garantált minőségű egés 323e49d zségügyi szolgáltatásokhoz;

a szolgáltatás struktúrája, a valós egészségügyi szükségleteknek és a fogyaszási igényeknek megfelel a morbiditási, demográfiai változásokat rugalmasan követi;

az alkalmazott ejárások hatásossága, hatékonysága megfelelő;

a szolgáltatások rendszere igénybevételük lehetősége és az egészségügyben elköltött pénzek sorsa átlátható;

az egészségügy finanszirozható rendszerben működik;

az egészségügyre fordított források hatékonysága nő.

A magyar egészségügyi reform alapvető céljai.

(alapjai 1953

1956 módosítás

1972 finomított a 1968-ason

1990:célok)

Állampolgár-centrikus, perszonalizált ellátás.

Az egészség értékének helyreállítása.

A preventív szemlélet megerősítése.

A kórház-centrikus struktúra helyretétele, az alapellátás megerősítése.

Az egészségügyi ráfordítások növelése.

A hatékony gazdálkodással a működőképesség megőrzése.

Szektorsemlegesség, szabad orvosválasztás.

Az egészségügy társadalmi ellenőrzés alatt működjön.

Tiszta viszonyok teremtése: TB-i, állami, önkormányzati és szociális feladatok szétválása.

A kapacitásoknak a szükségletekhez való igazítása.(pl. ágyszám-csökkentési kísérlet - ma is élő probléma)

Az egészségügyi ellátásba piaci elemek bevonása.

Könyv (Kincses Gyula: Egészségpolitikai ábragyűjtemény, 1996, Praxis Server Kft.)

Az eü. reform célrendszere

Preventív szemléletű, alapellátásra épülő ellátórendszer

Az ellátás hozzáférésének széleskörű biztosítása

Az erőforrások jobb kihasználása, az érdekeltségek megjelenítése

Az ellátás minőségének javítása és egységesítése

Esélyegyenlőség

betegek és

ellátók számára

Az egészségügy átalakításának lépései

Az állami és önkormányzati feladatok szétválasztása, ÁNTSZ kialakítása

Az egészségügyi struktúra átalakítása

szabad orvosválasztás

háziorvosi rendszeren alapuló kétpólusú ellátás

Az önálló egészségbiztosítási ágazat kialakítása

Az elosztás rendszer reformjai

háziorvosi rendszer

szakellátás

fogászat, egyéb alapellátási szolgálatok

az egészségügyi ellátóhálózat átalakítása, kapacitásszabályozás

Feladatok:

Állami és önkormányzati feladat szétválasztása, ÁNTSZ kialakítása

Az egészségügyi struktúra átalakítása:

szabad orvosválasztás

háziorvosi rendszeren alapuló kétpólusú ellátás

Önálló egészségbiztosítási ágazat kialakítása.

Elosztási rendszer reformjára:

háziorvosi rendszer

szakellátás

fogászat, egyéb alapellátási szolgálatok

Az egészségügyi ellátóhálózat átalakítása, kapacitásszabályozás

A magyar egészségügyi reform menetrendje

Az egészségügyi reform előkészítése, a DRGs adaptációs előkészítése, kísérleti bevezetése

Az önálló Társadalombiztosítási Alap kialakítása, állami és biztosítási feladatok alapvető szétválasztása

A kormányprogram kialakítása

az állami és önkormányzati feladatok szétválasztása

Az állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat kialakítása

A részletes ágazati politika, a "Cselekvési Program" elkészítése

A biztosítási fogviszony kialakítása

Kétszintű ellátórendszer kialakítása, a háziorvosi rendszer bevezetése

A szakellátás reformjának tervezése

Az abortusz kérdés újraszabályozása

A nyugdíj és az egészségügyi ágazat teljes szétválasztása, az alapok önkormányzatának megválasztása

A szakellátás reformjának elindítása

A kölcsönös önsegélyző (non-profit) pénztárak kialakítása

A Magyar Orvosi Kamara, a Magyar Gyógyszerész Kamara törvény általi megerősítése

A profiltisztítás folytatása (az egészségbiztosítási és a szociálpolitikai feladatok szétválasztása)

A gyógyszerészeti törvény megalkotása

Az új kormányprogram előkészítése

Az egészségmegőrzés hosszú távú programjának elkészítése

A kapacitások felmérése

Az ingyenes társadalombiztosítási ellátások szűkítése

Az egészségügyi kapacitás területi szintű normatív szabályozása

Az ellátási felelősség és a szerződéskötési szabályok újraszabályozása

A Megyei Érdekegyeztető Fórumok létrehozása

A finanszírozási szabályok felülvizsgálata

Az egészségügyi kormányprogram alapelvei

A népegészségügyi szemlélet megerősítése, a prevenció elsődlegessé tétele

A kötelező biztosítás kiterjesztésével az ellátás biztosítása minden magyar állampolgár számára

Az egészségügyi irányítás decentralizálása, közmegegyezéses döntési mechanizmusok kidolgozása

Az egyenlőtlenségek csökkentése, a kapacitásoknak a szükségletekhez igazítása

A közfinanszírozás fenntartása mellett a tulajdonformák sokszínűségének biztosítása, a non-profit működés preferálása

Az egészségügy továbbfejlesztését meghatározó tényezők

Az igen bő kapacitás a szokások és a személyek komoly sérelme nélkül csak fokozatosan szűkíthető

Az egészségügy szakmai fejlődése - és így a költségek növekedése -, gyorsabb, mint a gazdaság növekedése

A magyar gazdaság teljesítménye középtávon nem javul, a GDP reálértéke optimális esetben az évezred végére eléri az 1980-as évek közepének szintjét

(nem biztos, hogy kell)

A költségrobbanás elkerülésének eszközei

Az egészségügyi kapacitások szűkítése

A lakosság teljes köre számára nyújtható megfelelő ellátási csomag specifikálása

Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének racionális, orvos-szakmai eszközökkel történő korlátozása (beutalási rend területi és progresszivitási elvű szabályozása)

Szektorsemleges működési mód, a management privatizációjának ösztönzése

Co-payment bevezetése (ez utóbbi eszköz csak marginálisan alkalmazható, és elsősorban a megadott igénybevételi rendtől való eltérés esetén)

A finanszírozási rendszer továbbfejlesztésének feladatai

Alapellátás

teljesítményarányosság fokozása

csoportpraxis preferálása

a szakmai tartalom preferálása

a pontértékek és a degresszió team szemléletű korrekciója

Járóbeteg szakellátás

bázisrész felszámolása/marginalizálása

pontértékek korrekciója, elszámolás, ellenőrzés pontosítása

ambuláns esetcsoportok kifejlesztése

Fekvőbeteg-ellátás

saját árak egységesítése, objektivizálása

HBCS rendszer továbbfejlesztése

A rövid ápolási esetek finanszírozásának kidolgozása

90-ben a kormány: 3 területen kell lépni a megvalósuláshoz:

1. Állami és önkormányzati feladatok szétválasztása (állami tulajdon lebontása - eü-i intézmény többsége önkormányzati tulajdon lett - a központi költségvetésből a forrásokat nem kapják meg).

2. Önálló egészségbiztosítás létrehozása (OEP, MEP) (létrejönnek egészségbiztosítási önkormányzatok 3 év után, majd a kormányváltással felszámolták, a pénztárak állami felügyelet alá tartoznak).

2000. 01. 01-től regionális egészségbiztosítási pénztárakat hoztak létre, megszűnt a MEP!!!

3. Elosztási rendszer reformja (létrejön az eü-i finanszírozásban a biztosítási elven működő finanszírozási rendszer, nem állampolgári jogon, hanem biztosítási alapon kapja az eü-i szolgáltatást).

Az egészségügyi ellátási rendszer szereplői, kapcsolatuk.

Tevékenységi körei:

Egészégnevelés

Megelőzés

Gyógyító ellátás

Rehabilitáció

Egészségügyhöz kapcsolódó szociálpolitika

Þ  táppénz ellátás

Þ  rokkant ellátás

Az egészségügyi ellátás makrostruktúta modellje.

népesség

állam

finanszírozó szolgálatató

Az államnak minden társadalomban kitüntetett szerepe van az egészségügyi ellátás rendszerében, ezért foglal el központi szerepet.

Rendszerben betöltött szerepük alapján meghatározóak az egészségügyi ellátó hálózat szolgáltatásait igénybevevők. [népesség]

Ellátó hálózat szereplői (nem a legegyszerűbb értelembe vett egészségügyi dolgozókat, munkásokat, hanem akik nem közvetlenül vesznek részt, pl. önkormányzati előadó vagy tanító a fogmosást tanítja stb.)[szolgáltató]

Felelőséggel tartoznak az egészségügyi hálózat meglétéért és működéséért (az állam a felelős, hogy legyen egészségügyi háló és működjön is. A felelősségi kör megoszlik a legfelső és a regionális szervek között.) [finanszírozó]

Nem átruházható feladatok:

alapvető egészségügyi szolgáltatásokban biztosítani kell a viszonylagos egységesítést (vagyis: az államnak kell megoldania, hogy az országos különböző régiójában azonos minőségi ellátást kapjanak);

az ellátás, a szolgáltatás szakmai minőségi felügyelete, ellenőrzése;

a rendkivüli, az egyes részterületek lehetőségeit meghaladó események kezelése

Finanszirózó

Az egészségügyön felüli szerepvállalása okozta hiányt az állam pótolta ki. Erre jönnek létre a biztosítók, ma egy van, később át akarnak térni a több biztosítósra

Kapcsolatok a makrostruktúra elemei között

Koordináció (irányítás) típusai:

Bürokratikus koordináció

Piaci koordináció    Nem csak az egészségyiben, hanem

Vegyes koordináció                                  általánosan is.

Bürokratikus koordináció jellemzői:

A rendszerben résztvevők között szigorú alá- és fölérendeltésgi viszonyok urlakodnak, ez az irányítási rendszer erősen hierarchizált.

A résztvevők között kialakuló hatalmi függőség.

A vezérlés felülről történik felsőbbség részéről, amely vezérlést nem befolyásolja a vezérletek teljesítménye.

Alapvető viselkedési forma a mindent hatalmába kerítő terjeszkedés.(mindenki arra törekszik, hogy az alatta lévőtől minél több hatalmat szerezzen, egyre több jogot, lehetőséget vonnak el, bár azt mondják, hogy decentralizált a politikájuk)

(A bürokratikus szabályok gerjesztik egymást Þ bürokratizmus)

Piaci koordináció jellemzői:

A szervezetben, struktúrában résztvevők között mellérendeltségi viszony van.(kölcsönös egymásra utaltság)

Ebben a rendszerben ösztönző a pénz, a profit.

Az árak szabadak.

Szabad a verseny a piacon, a fogyasztók és a szolgáltatók között. (maguk a szolgáltatók is versenyben vannak egymással - minél több fogyasztót nyerjenek meg maguknak, de verseny van a fogyasztok között is, a legjobbat (szolgáltatót) akarják választani. Közvetlen a kapcsolat a szolgáltatók és a fogyasztók között, ezért a szolgáltatások eredménye a piacon jelenik meg.)

A szolgáltatók között is verseny folyik.

Vereseny a fogyasztók között is.

Probléma: Ezek a rendszerek rendívül sérülékenyek külső tényezők zavarhatják meg, mindegyiket nem tud kivédeni a rendszer.(Az amerikai makrostruktúra modell is ilyen). Kell egy olyan szerv, amely az előr nem látható dolgokat kezeli.

Vegyes koordináció jellemzői:

A bürokratikus- és a piaci koordináció kombinációja. Széles skálán mozóg.

Tisztán egyik sem fordult még elő a három közül.

(2) A piaci koordináción alapuló makrostruktúrális modell (amerikai modell)

Vastag vonal Þ egyenrangúság, mellérendelés, profitérzékenység.

Jellemzői: a piaci koordinációnál felsorolt jellemzőket mutatja.

-a szervezetben résztvevő szereplők között mellérendeltségi viszony van

-ösztönző a pénz, a profit

-az árak szabadak

-szabad a verseny a piacon, a fogyasztók és a szolgáltatók között

-a szolgáltatók között is verseny folyik

-verseny a fogyasztók között is

Az állam kisebb szerepet tölt be. Állam az eü-i rendszer (finanszírozás+szolgáltatás) általános feltételeit biztosítja (át nem ruházható).

(1) Bürokratikus koordináción alapuló modell

Az állam szerepe felértékelődik, csaknem bekebelezi az eü-et

Vastag vonal: az állam felülről vezérli az eü-et, szigorú alárendeltségi viszony jellemzi.

Leginkább a szocialista eü-i rendszer modelljét próbálja ábrázolni. Az állam szabja meg a szolgáltatásokat.

Eü-i makrostruktúra állami szolgálati modellje,

(3) Vegyes modell:

Egyforma hangsúlyt kapnak a szereplők. Az állam szerepe meghatározó.

Fejlett európai országokra jellemző. Ny-Eu-i országra, amelyek a 60-70-es években meghirdették a jóléti állam koncepcióját. Az állam "Mindenkiről gondoskodó szerepét tölti be". De nem rendelkeznek elégséges forrásokkal, '70-es évektől kezd az amerikai típusú modell elemeivel gyarapodni.

Mo-on a bürokratikusból éppen csak elindultunk, a vegyes az eszmei, kicsi amerikai beütéssel. A Mo-is vegyes csak a bürokratikus fel van eltolódva, míg a jóléti a piacihoz van közelebb.

Piac az egészségügyben

Szabadversenyes piaci feltételek nincsenek meg az egészségügyben. Az amerikai egészségügy sem a szabadpiaci viszonyok épül.

Szabadpiac: szabadversenyen alapszik, a monopólium megjelenése után már nem szabadverseny.

Miért nincs szabadverseny?

Sajátosságai:

Az egészségügyi szolgáltatások mással nem helyetesíthetők.

A szolgáltatások igénybevételét nem a fizetőképes kereslet határozza meg. (egyfajta kényszer van a szolgáltatások igénybevételénél)

Nincs igazi keresleti-kínálati ütközés a piacon, így a kialakult ár sem a közgazdasági értelemben vett piaci ár.

Az így létrejött ár nem egyensúlyi ár, hanem kalkulált ár, ami nem tartalmazza az ár összes elemét.

Az egészségügyi ellátást nyújtók többsége non-profit szervezet, ezért nincs szabadverseny az egészségügyben (Non-profit: nem azt jelenti, hogy nem termelnek profitot, törekednek a hatékonyságra, nyereségre. (a nyereséget nem lehet kivenni, vissza kell vinni a szervezetbe.)

ktg.           nyereség

árbevétel

Nyereség:

- nem a profit alapjául szolgáló nyereség

- nem felosztható

- vissza kell forgatni a gazdasági szervezet működéséhez

- nem jövedelmet biztosít, hanem a magánvállalkozónak a vagyonát gyarapítja

(A szervezetek többsége non-profit.)

Az egészségügyi intézmények mindegyikének ellátási kötelezettsége van, csak különböző mértékben.

Csak szimulált piac lehet az egészségügyben.

Ahhoz, hogy ez jól működjön teljesíteni kell:

minden szolgáltatást valaki fizesen meg;

szimulálni kell a szabad orvos és intézményválasztással a keresleti-kínálati viszonyokat;

szükséges a szimulált piachoz, hogy a szolgáltatást nyújtó intézmények az árbevételhez a szolgáltatás mennyisége és minősége alapján jussanak (HBCS: alsó és felső határnap közé kell esnie az ellátásnak az ellátási (ápolási) időnek);

a szolgáltatásból származó nyereség a szolgáltató intézményt illesse meg (bázis finanszírozás);

a szolgáltató intézmény érdekeltségi rendszere legyen összhangban a dolgozók érdekeltségével (eset finanszírozás: endofinanszírozás (belső érdekeltség));

Dolgozók érdekeltsége:

jobb munkakörülmények

8 órai munkaidő az nem 24 óra

jobb fizetés

a szolgáltatást nyújtók a szimulált piacra csak szakmai kontroll mellett léphetnek be;

a finanszírozó szervezetnek az egészségügyi szolgáltatást nyújtók részére tulajdonformától függetlenül azonos térítést kell fizetni (a szektorsemlegességből következik, hogy mindegy a tulajdonforma).

Milyen tulajdoni formák létezhetnek ezen a szimulált piacon?:

Þ  állami,

Þ  önkormányzati,

Þ  egyházi,

Þ  alapítványi,

Þ  szakmai érdekképviseleti szerv,

Þ  magánvállalkozások (Alapvető jellemzője: profitérdekeltségű, a legtöbb egészségügyi intézmény non-profit szerveződésű)

Működhet-e egy kórház Rt-ként?

Elméletileg igen, mert az is magánvállalkozás. Gyakorlatilag nem, mert a részvényesek az osztalékért veszik meg a részvényt, de itt van a csapda, mert a részvényesek közgyűlése dönthet úgy, hogy visszaforgassák a nyereséget. De ez egy nonszensz!

Kft-ként lehet! Külföldön is így van.

A szimulációs piacon is van területi ellátási kötelezettsége. Mindenkinek joga van orvosi ellátáshoz. (De senki nem mondta, hogy milyenhez és mennyiért, milyen formában működnek stb.)

Emellett a szimulációs piacon biztosítani kell a szolgáltatást nyújtó megfelelő önállóságát. Az intézmények önállósága mellett a szolgáltatások minőségét folyamatosan ellenőrizni kell.

Önkormányzatinak van szakmai szakigazgatási szerve, mely az ellenőrzést végzi, nem önkormányzatinál az ÁNTSZ ill. szakmai kamarák végzik.