|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |
 |
|
|
|
||
 |
 |
|
|||||||||||||||||
Az árutermelés kialakulása és a városiasodás
a feudalizmus második, virágzó korszakára tesszük (11-15. század)
gazdaság: árutermelés, pénzgazdálkodás
társadalom: feudális - egységes jobbágyság és nemesség; megjelenő polgári réteg
államforma: rendi monarchia
ideológia: kereszténység, humanizmus
gazdaság:
o korszerűsödő mezőgazdaság à a lakosság jelentős növekedése
o új eszközök: szügyhám, trágyázás, patkó, fordítóeke, 2 és 3nyomásos gazdálkodás
o fölösleg jön létre, teljesen véletlenszerűen; tervezetlenül
o ebből cserekereskedelem alakul ki; a távoli helyekre elszállított áruk cseréjének a helyén jelennek meg a városok, többnyire stratégiailag értékes, jól védhető helyeken: hidak és átkelőhelyek, folyótorkolatok, völgyzárlatok, útcsomópontok, zarándokhelyek, egyházi központok
o a városok fajtái: szabad királyi város, földesúri város, egyházi város VAGY mezőváros, bányaváros, kereskedőváros
o Város (def.): fallal körülvett; van egy főtere (városháza, templom, piac), lakói a nemesek - patríciusok és a plebejusok; szűk utcák, egy-egy mesterség művelői lakták; a lakásban volt a műhely, a raktár és a lakás, minél szűkebben (azért szűk, mert szélességre fizettek adót)
o Városlakók: kézművesek, kereskedők (patríciusok), fizetett munkások (plebejusok), cselédek, szolgák, szökött jobbágyok (a városi levegő szabaddá tesz - 1 év és 1 nap után felszabadul a földesúri függőség alól)
o Városi szervezet: kommuna: iparosok, kereskedők önkéntes szervezete politikai jogokért: szabad pap- és bíróválasztás, adó évi 1 összegben történő fizetése, önkormányzat; pallosjog, árumegállító jog, vámszedés, heti piactartás, éves vásártartás
o Gilde - érdekvédelmi szervezet
o Céh: érdekvédelmi szerv., nincs munkamegosztás, szakmunkás - szaktudás; szabott árak, a reklám és a másik kézműves szidásának tiltása, fellép a kontárok (céhen kívüliek) ellen, mesterremek készítésével lehet valaki mester; támogatja az özvegyeket, városvédelem, felesküvés a céhlevélre, céhláda - költségvetés, pénztár
kereskedelmi útvonalak kialakulása:
- London-Novgorod között létrejön a Hansa-szövetség, alapítói Lübeck és Hamburg; nyersanyagot, élelmiszert cseréltek késztermékekre
Velence, Genova és Firenze voltak a mediterrán és távol-keleti kereskedelem (Levante) vezető városai; luxuscikkeket, késztermékeket, fegyvert szállítottak
a két útvonalat a Rajna-menti útvonal (+ Gotthard-hágó) kötötte össze, Champagne központtal
a kereskedelem fejlődésével kialakul sz árutermelés és a pénzgazdálkodás (Firenze a pénzvilág központja)
megszűnik az éhínség, nő az életszínvonal, változatosabbá válik az étkezés
egyre több város jön létre Nyugat-Európában
egységesül a nemesség és a jobbágyság; megjelenik a polgári réteg
az új államforma a rendi monarchia lett:
a gazdasági fejlődés hatására a főnemesség és a főpapság mellett új csoportok (rendek) is igényelték a beleszólást a politikai ügyekbe - az új felfogás szerint az ország lakói képviselik az országot
Német-Római Birodalom
o Az invesztitúra-háborúk során meggyengül, az itáliai városok egyre inkább elszakadnak, önállósodnak
o IV. Károly kiadja a Német Aranybullát 1356-ban, amely 100 fejedelemséget ismer el, valamint 7 választófejedelem kezébe adja a császárválasztás jogát: a mainzi, a trieri és a kölni érsekek, a cseh király, a brandenburgi őrgróf, a rajnai palotagróf és a szász herceg választhatnak királyt
Anglia: Földnélküli János hatalmát megingatta földjeinek elveszítése; 1215-ben kényszerítették egy oklevél, a Magna Charta Libertatum kiadására:
o Pajzspénz (nincs rendkívüli adó); városi szabadságok biztosítása
o Közös mértékegységrendszer
o Szabad embert ne lehessen bírói ítélet nélkül elfogni, megölni stb.
o A kereskedők védelme
o Ellenállási záradék: egy 25 tagú tanácsnak joga van elszámoltatni, esetenként leváltani a királyt
Találat: 3322
