Államhaztartas, központi költségvetés

Államháztartás, központi költségvetés.

Az államháztartás feladatai: biztosítania kell a piacmüködéséhez elengedhetetlen termelési és fogyasztási feltételeket( vízellátás, kommunikáció, rend,-és jogbiztonság, védelem, utak,-vasútak építése és fenntartása ) szabályoznia kell a piac struktúráját, pl. monopóliumok korlátozása, piaci verseny megörzése meg kell teremtenie a piaci ösztönzöket mérsékelnie 212g69c kell a környezet szennyezést meghatározó szerepet tölt be a közös fogyasztás intézményrendszerének fenntartásában és a szociálpolitikai célok megvalósításában Az állam müködése a mai gazdaságban az alábbi funkciókat foglalja magában: allokációs funkció,amely az eröforrások megszerzésével és felhasználásával biztosítja a közösségi fogyasztást elosztási funkció, amely koordinálja a piaci folymatokból és a tulajdonjogok örökléséböl származó jövedelmi és vagyoni aránytalanságokat. stabilizációs funció, amely célja az egyenletes gazdasági növekedés elösegítése, a megfelelö szintü foglalkoztatás biztosítása. A feladatok ellátását szolgáló rendszereket államháztartásnak nevezzük. Az államháztartás nem egységes egész, hanem alrendszerein ( központi, helyi önkormányzatok, elkülönitett alapok, kötelezö társadalombiztosítás) keresztül müködik, megosztva  a közösségi feladatokat, forrásokat. Az államnak feladatai ellátásához jövedelemre van szüksége, a bevételek döntö hányada az adó, amelyet az állam törvényekkel, rendeletekkel, kényszer alkalmazásával szerez meg. Az állam a megszerzett jövedelmet áruk, javak, és szolgáltatások vásárlására, bérek kifizetésére, valamint transzferkiadások( szociális jellegü kiadások, állami kezesség, garanciák) teljesíésére használja fel.

A központi költségvetés A költségvetés egy idöszak várható bevételeinek és kiadásainak összeállítása. Magyarországon a költségvetés kétszintü, helyi és központi. A költségvetés mindig meghatározott idöre szól, naptári évre (Mo.) vagy gazdasági évre (USA). Tartalmilag a költségvetés az állam és társadalmi és gazdasági tevékenységének pénzügyi alapja, amely meghatározza az államháztartás kereteit. Formailag a várható bevételek és kiadások szembeállítása. a jövöre vonatkozik, legjelentösebb pénzügyi terv szisztematikusan tagozódik, mérlegként publikálják parlamenti felhatalmazáson alapul Alapelvek:  jogi alapelvek, készítés szabályai gazdálkodási alapelvek, a költségvetés végrehajtásával és a gazdálkodással kapcsolatosak elszámolási alapelvek, amelyek a pénzügyi és nem pénzügyi folyamatok számbavételi módját rögzítik A költségvetés összeállítása kötelezöen vezetett számlákon alapul. Általában vagyonmérleget is készítenek az állami vagyonról. Gyakran a nemzetközi szervezetek is elöírnak dolgokat.

Bevételek meghaladják a kiadásokat = szufficit,

kiadások meghaladják a bevételeket = deficit

Deficit  = (Bevétel+Adományok) - (Kormányzati vásárlások+bérkifizetés+nettó hitelnyújtás) (kiadási megközelítés)

Deficit = (Állami adósságállomány) - (Törlesztés+költségvetési pénzkészlet csökkenése) (állományváltozásból kiindulva)

Elsödleges deficit vagy szufficit: bevétel-(kiadás-nettó kamatfizetés és törlesztés) = állami vásárlás + bérkifizetés + transzferfizetések

A mai gazdaságban a deficit finanszírozása általában értékpapírokkal történik. Közvetlen hitelnyújtással történö finanszírozást általában a jegybank végzi. Utóbbiról azt tartják, hogy növeli a pénzmennyiséget, ezért inflációs hatású. A deficit külföldi forrásokból is finanszírozható. A belföldi piacon maga s deficit és így magas állami hitelfelvétel mellett jelentkezik a kiszorító hatás, azaz az állami hitelfelvétel elvonja a tökét a magánbefektetésektöl. Nönek a kamatok is, amely a hitelböl finanszírozott fogyasztást drágítja és csökkenti.

Államadósság = a helyi, szövetségi és központi kormány adósságainak konszolidált összege. Ide tartozik a kezesség vagy garanciavállalás miatti hiteltartozás, a különbözö elkülönült pénzalapok és az állami beruházásokat kezelö szervezetek hitelei vagy az állami vállalatoktól átvállalt hitelek. Deficit finanszírozás hatására tipikusan nö az államadósság, de nöhet egyensúlyban lévö költségvetés esetén is, ha pl. elkülönült alapok adóssága nö. Miután a bevételek és kiadások idöbeni ütemezése rendszerint eltérö rövid lejáratú hitelek biztosítják a likviditást. Ha a hitelt az adott évben visszafizetik, akkor nem növeli a hiányt, ha nem, akkor igen.

Normális körülmények között az állam betartja a piaci szabályokat, de elképzelhetö kényszerkölcsönzés is.  A kényszerkölcsönök kivételével az állam kölcsöneiért kamatot fizet. Jegyzésüket segíti, ha kiépült másodlagos piacuk van Külföldi hitelfelvétellel, ha nem korábbi hitelt fizetünk vissza, az importon keresztül nö a az ország rendelkezésére álló javak és szolgáltatások mennyisége. Külföldi hiteltörlesztésnél pont fordított a helyzet, ha nincsenek szabad eszközök, akkor exporttal kell fedezni, ami a belföldi fogyasztást csökkenti. Ha az állam a hiteleket úgy használja fel, hogy javítja a jövöbeni gazdasági növekedés feltételeit, akkor ez ellensúlyozza a kezdeti kiszorító hatást. A késöbbi gazdasági növekedés pedig növeli a bevételeket és így a visszafizetés lehetöségeit. Ha a hitelböl transzfereket vagy adminisztratív kiadásokat finanszíroznak, akkor ez csökkenti a gazdasági növekedés lehetöségeit. Névleges törlesztéstöl beszélünk akkor, amikor hitel visszafizetését újabb hitelböl oldjuk meg. Az államadósság nagyságának és változásának a tendenciáját a GDP-hez viszonyított adósságállomány relatív nagyságával fejezzük ki.

Államadósság belföldi finanszírozása történhet:

államháztartáson belül (pl. értékpapírt tb jegyzi)

jegybanki hitelnyújtással (pl. közvetlen hitelnyújtás, állampapírok megvásárlása más bankoktól)

üzleti bankok által, értékpapírok vásárlásával

vállalatok és a lakosság által

Államadósság külföldi finanszírozása:

hosszú vagy középlejáratú kötvény

rövid lejáratú kincstárjegy és kincstári váltó

hosszú lejáratú kölcsön és hitel

rövid lejáratú kölcsön és hitel

Nagy összegü adósságnál különösen szükséges a megfelelö adósságmenedzselés. Ennek elem például a kölcsönfeltételek utólagos módosítása, pl. futamidö meghosszabbítása.

Költségvetési restrikció hatására rugalmas árfolyamok és szabad kereskedelmet és tökeáramlást feltételezve a következö folyamatok mennek végbe:

Az összkereslet mérséklödik, és csökken az infláció, ami ösztönzi az exportot, ugyanakkor visszamegy az import. Ez rendszerint a hazai pénz értékének emelkedéséhez vezet.

Mérséklödik az államadósság, ami csökkenti a reálkamatlábat, így a töke kiáramlik az országból. Ez csökkenti a hazai pénz árfolyamát. A két folyamat ellentétes hatású.

Költségvetési expanzió hatására pont ellentétes folyamatok mennek végbe

Az államadósságnak a fizetési mérlegre kifejtett hatását gyengíti, ha az export termékek versenyképessége csak kicsit függ az ártól, ha az exportnak jelentös az importtartalma, ha a költségvetési restrikció vagy expanzió inkább a transzfereket befolyásolja stb. A költségvetés nemcsak passzívan, tehát az államadósságon keresztül, hanem aktívan is befolyásolni tudja a fizetési mérleget.