AZ EURÓPAI MUNKAERŐPIACOK MEGÚJÍTÁSA

AZ EURÓPAI MUNKAERŐPIACOK MEGÚJÍTÁSA

Az Európai Bizottság 2001 elején hozta nyilvánosságra a munkaeröpiacok átalakítására vonatkozó elképzeléseit, melyeket a március közepén Stockholmban megtartott EU-csúcs elé terjesztett.

Az Európai Bizottság az európai munkaeröpiacok 2005-re mindenki számára hozzáférhet 525g64f övé tételét kívánja elösegíteni. A Bizottság hozzájárulása ehhez a folyamathoz mindenekelött a helyzet analízisében és a megfelelö intézkedések javasolásában nyilvánul meg. Az átfogó, közösségi szintü politikai kezdeményezés céljai:

az európai munkaeröpiacok integrációjának útjában még fennálló akadályok lebontása,

annak biztosítása, hogy az új európai munkaeröpiacok hatékonyak, nyitottak és mindenki számára vonzók, hozzáférhetök legyenek,

az EU munkaeröi hatékony fejlesztésnek és hasznosításának a biztosítása, kivált a képzettségek-képességek kereslete és kínálata összehangolása, valamint az európai munkaerö képzettsége az élethosszig tartó tanulás általi fejlesztése segítségével.

Az európai munkaeröpiacok jellemzöi

Mint az köztudott, a Római Szerzödés fogalmazta meg a szabad letelepedés és munkavállalás elvét az akkori EGK tagállamai területén. Egy 1990-es felmérés szerint harminckét évvel késöbb már a Közösség polgárainak 80%-a vélte úgy, hogy a külföldi munkavállalás jót tesz az ember szakmai fejlödésének.

Korunkban a mobilitás összetevöi már nem az agrárnépesség az ipari központokba vándorlása, hanem a globalizáció gerjesztette változások, a technológiai, társadalmi és demográfiai átalakulás, maga az európai integráció (különösen a közös pénz bevezetése), végül a szolgáltatások növekvö súlya. Ezek nem csupán a migrációra hatnak, de meghatározzák a munkavállaláshoz elengedhetetlen új készségek és ismeretek körét is. Több tagállam munkaeröhiánnyal küzd bizonyos ágazatokban. A népesség elöregedésével egyre csökken a fiatal, korszerü ismeretekkel rendelkezö munkaerö aránya.

Az uniós polgárok vándorlása négy formát ölthet:

ideiglenes migráció (pl. korlátozott idötartamú munkaszerzödés),

a multinacionális vállalatokhoz köthetö mobilitás (áthelyezés külföldi leányvállalathoz),

mobilitás a profitorientált szektorok és a felsöoktatás között,

határmenti ingázás (jelenleg mintegy 600 000 fö, felük az EU-n kívüli országokba).

Gondot jelent, hogy az európai munkaeröpiacok nem elég vonzók a helyi szakemberek számára. A kilencvenes években rengeteg jól képzett tudós és mérnök vállalt munkát az Egyesült Államokban - a csúcspont 1997 volt, 83 000 fövel. Többségük 35-44 év közötti volt, tehát alkotóerejük teljében levö emberek hagyták ott Európát.

Ugyanakkor az Európai Unión belüli mobilitás alacsony. Igaz ez az egyes tagállamokon belüli migrációra is. Az Amerikai Egyesült Államokban mind az egyes államokon belül, mind közöttük nagyobb mérvü a mobilitás.

Az Európai Unióban a lakosok átlag 5%-a külföldi - azonban alig 2%-uk érkezett másik uniós tagállamból, a többiek harmadik, az EU-n kívüli országból vándoroltak be. Éves szinten a lakosság kb. 0,75%-a költözik új országba. Ezek egynegyede eredeti hazájába tér vissza. Csupán minden ötödik valamely másik tagország polgára. Mindebböl az következik, hogy évente alig másfél millió uniós polgár (a 372 millióból) települ át másik tagállamba, ami 0,4%-ot jelent. Ugyanakkor az Egyesült Államokban ez az arány 2,4%.

Érdekes módon nem a legkevésbé fejlett tagországok lakossága hajlik leginkább a migrációra: Spanyol- és Görögországban egyaránt 0,2% alatt van a mobilitási arány, míg a fejlett Németországot és Dániát illetöen 1,2%.

A migráció máris "szelektív": elsösorban a felsöfokú végzettséggel rendelkezö munkaeröt érinti. Az ilyen képzettséget igénylö munkahelyek száma már ma is háromszor gyorsabban nö, mint a többi, de az elörejelzések szerint ez még fokozódni fog. Föleg a 21-30 év közöttiek vállalkoznak arra, hogy idegenben próbáljanak szerencsét. Az eröteljes gazdasági és technológiai fejlödésnek köszönhetöen az információs és kommunikációs technológiákhoz kapcsolódó munkahelyek száma a következö két évben 3 millióval nö: 2003-ra eléri a 13 milliót. A képzési hiányosságokat sürgösen ki kell küszöbökni és nem csak az IKT területén. A felnöttoktatásban résztvevö népesség arányát 2005-re az amerikai szintre kell hozni, ha az Európai Unió tartani akarja a lépést tengerentúli versenytársaival.

Az integrált munkaeröpiacok kialakulásának akadályai

Szociális, kulturális, nyelvi akadályok
- nyelvi korlátok (bár csökkennek, hatásuk még mindig igen jelentös), információ hiánya a lakhatási feltételekröl, az adózási és jövedelem-hazautalási szabályok merevsége

Gazdasági akadályok
- az adó és járulékrendszerek nem kielégítö összehangoltsága, a külföldi nyugdíjbiztosítók részére történö átutalások adókedvezményének hiánya (a magán és önkéntes nyugdíjbiztosítókat is beleértve)

Képzettség és szakvégzettség
- a külföldön vagy más tagállamban megszerzett végzettségek elismerésének még mindig fennálló hiányosságai. A jelenlegi, minimális összehangoltságon alapuló közösségi szabályozás tarthatatlan.

A meglévö politikai keretek

Az Európai Unió történetében elöször az 1997-ben aláírt Amszterdami Szerzödés kodifikálja a képzett és alkalmazkodókész munkaerö kialakítására irányuló foglalkoztatáspolitikai fejezetet. Nem csupán a szabad mozgás biztosítását írja elö, hanem az egyenlö elbánás elvének érvényesülését (ami a társadalombiztosítást illeti), valamint a vállalkozás jogát. A Tanácsnak 2004-ig el kell fogadnia azt a jogszabályt, amely lehetövé teszi, hogy valamely tagállam területén jogszerüen élö személy, aki harmadik ország polgára, szabadon áttelepülhessen egy másik tagországba is.

1997 végén foglalkoztatáspolitikai cselekvési terv született. 2000 végén az Európai Bizottság elöterjesztette a magánnyugdíj-konstrukciók szabályozása harmonizációjára vonatkozó javaslatát. Ugyanazon év végén a nizzai csúcson elfogadták a mobilitási akciótervet.

Az EU munkaeröpiaca áttekinthetöségének érdekében létrehozták az EURES hálózatot, amely a foglalkoztatási intézményeket felhasználva látja el információval a más tagországban dolgozó munkavállalókat. Hamarosan on-line önéletrajz-szolgáltatást is beindítanak, melyhez 2002-ig megteremtik a jogi alapokat is.

2010-re létrehozzák az Európai Felsöoktatási Területet. Az e-Európa cselekvési tervét 2000 nyarán az Európai Tanács feirai ülésén fogadták el. Mivel több tagállam máris megkezdte munkaerögondjainak harmadik országokból származó kielégítését, az 1999 októberi tamperei csúcson megegyezés született a kérdés közös szabályozásáról.

A 2005-ös munkaeröpiaci stratégia

A stratégia, melyet a 2001 márciusi stockholmi EU-csúcs elé terjesztettek, két lépcsöböl áll: az elsöben végrehajtják a kijelölt kulcsfontosságú akciókat, a másodikban létrehozzák a Készségek és Mobilitás Munkacsoportját (Skills and Mobility Task Force). Az Európai Bizottság a 2002-es tavaszi EU-csúcsra elökészíti a további akciók tervezetét.

Az elsö lépcsöben tervezett akciók:

A képzési korlátok kezelése

a szakképesítések elismerésére vonatkozó új szabályozást készít elö az Európai Bizottság 2002-re,

a munka során szerzett képességek elismerése - néhány kulcsfontosságú terület azonosítása, elörehaladás azokon a területeken,

az élethosszig tartó tanulás akciótervének végrehajása,

a jó módszerek cseréjének támogatása,

A mobilitás korlátainak eltávolítása

a szolgáltatások szabad áramlását akadályozó korlátok eltávolítását célzó átfogó stratégia megvalósítása,

a kiegészítö nyugdíjak határokon átívelö szolgáltatása akadályainak eltávolítása (idén tavasszal erröl bizottsági tájékoztató születik),

a kiegészítö nyugdíjaknak a munkavállaló által más országba történö "átvitele" biztosítása - 2001 végéig javaslat születik az erre vonatkozó jogszabályról,

a kutatók, oktatók, hallgatók mobilitása - a Tanács és az Európai Parlament elött van az erre vonatkozó ajánlás tervezete + a már második periódusba lépett Leonardo és Socrates programok támogatják,

a migráns munkavállalók társadalombiztosításának modernizációjára vonatkozó elöterjesztéseket a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek el kéne végre fogadnia,

a harmadik országokbeli uniós lakosok mobilitásának szabályozására 2002 folyamán két irányelv-tervezetet terjesztenek elö.

Az információ és az áttekinthetöség javítása

2001 végéig internetes tájékoztató oldalt helyez üzembe az Európai Bizottság a mobilitásról,

tájékoztató kampány indítása az EURES segítségével,

a szakképesítések elismerésének kérdéseiröl az állampolgárok megbízható és átfogó tájékoztatása.

A második lépcsöben tervezett akciók:

A Készségek és Mobilitás Munkacsoportja

feladatai a következök lesznek:

az európai munkaeröpiacok fö mozgatórugóinak a feltárása és elemzése,

a legfontosabb akadályozó tényezök meghatározása,

jelentéstétel és intézkedések javasolása a 2005-re kitüzött cél elérése érdekében.

Forrás: COM(2001)116 végleges
© Euro Info Service, 2003.