|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |
 |
|
|
|
||
 |
 |
|
|||||||||||||||||||
Az egészségügyi ellátás új rendszere, gazdasági összefüggései
Az egészségügyi belső mechanizmusa közgazdász szemmel
A két világháború között
Az egészségügyi intézményhálózat irányítása és finanszírozása vegyes ellátási rendszerben történt. Voltak állami, önkormányzati, biztosító intézeti, egyházi, alapítványi, és magán tulajdonban lévők eü-i intézmények.
A kormány részéről a Belügy Minisztérium egy részlege gyakorolja az irányítást, és közigazgatási feladatokat lát el, az intézményi hálózat működtetésében.
Szakmailag ezt az intézményhálót a különböző kamarák, egyetemi tanszékek, és a közegészségügyi tanács látja el.
A magyar eü, mind minőségében, mind fejlettségében, kiépítettségében megfelel az ország gazdasági fejlettségi szintjének (ami alacsony). A lakosság egészségi állapota ettől elmarad.
Megtörténik az egészségügy átszervezése. Az I. Világháborútól napjainkig négyszer volt Népjóléti Minisztérium (Károlyi kormány idején, Tanácsköztársaság idején, 1945 és 50 között, majd 1990-től a kormányváltásig.
1950-re fejeződik be a teljes szovjet minta átvétele.
1951-től az Egészségügyi Minisztérium látja el az egé 656j93g szségügyi feladatok irányítását, koordinálását.
Erőteljes extenzív fejlődés bontakozik ki az egészségügyben. Egymás után jönnek létre az új intézmények. Ezek jelentős része kórház (sajnos). Az alapellátás háttérbe szorul, a szakellátásra összpontosítanak → gigantománia. Kicsúcsosodik abban, hogy arra törekednek, hogy minél nagyobb ágyszámuk legyen, minél több alkalmazott legyen (verseny). A műszerbeszerzés pedig elmarad. Orvosok száma ugrásszerűen növekszik. Nemzetközi viszonylatban az első három között voltunk az 10.000 főre jutó orvosok számában. Körzeti orvosokból hiány.
1970-es évek
-ban új gazdasági mechanizmus bevezetése. A gazdaság teljesítő képessége megugrik Þ "hurrá optimizmus" Þ "kánaán". Ennek szellemében készült az 1972. évi Eü-i tv.
1972. évi Eü-i tv.: Az eü. működési elveit rögzíti (tartalmilag ma is ez).
Lényege: állampolgári jogon deklarálja, hogy ingyenes az eü-i ellátás Mo-on. + a tv. 1-2 lényegi eleme!
Normatív módon határozzák meg az eü-i szükségletet.
1973. krach. 1973-75 Általános világgazdasági válság.
A magyar gazdaság külső működési feltételeit alapjaiban megváltoztatta.
1968 után kibontakozott egy új gazdasági struktúra, melynek lényege a tömegtermékek gyártása. Világpiacra termelnek, jó ára volt, főleg a fogyasztási cikkeknek: export. (Majd ezek leértékelődtek.) Alapanyag, energia, műszaki gépek: import.
Aktív külkereskedelmi mérlegünk pillanatok alatt átmegy passzívba, amit hitelekből kell finanszírozni.
: 4 milliárd $ adósságállomány, 4 év alatt. A hitelek arra szolgáltak, hogy a lakosság nem érezte annyira a válság begyűrűzését (veszteségek, II. vhb-s veszteségek.).
ben másik fordulója a világválságnak.
A gazdaság teljesítménye is visszaesett (nemcsak pénz, hanem teljesítmény hiány is).
Lakosság: "hurrá optimizmus"; Valóság: az állam a 72-es célkitűzéseit nem tudta teljesíteni.
Erőforrás átcsoportosítás → az ellátási szint és az ellátási igények között a rés egyre növekszik. Az olló nyílik.
as évek közepére világossá válik, hogy ez az eü. így, ahogy van finanszírozhatatlan. Ezt a rendszert javítgatásokkal nem lehet helyrehozni. Teljesen át kell szervezni. Gyökeres, átfogó reformra van szükség.
Az eü-i állapot dinamikusan romlik.
Minden lényeges mutatóban, nemzetközi szinten az alsó 1/3-ban vagyunk (hátulról az élbolyban).
Lakosság helyzete az 50-60-as években: eü-ben extenzív fejlődés figyelhető meg (a lakosság egészségi állapota dinamikusan javul).
60-as évektől romlik.
80-as évek
A 80-as évek jelzik az eü-i problémákat. Változás történik az eü. finanszírozásának koncepciójában. "Jelentős" változás az eü-ben. Fő feladat: orvos létszám és ágyszám növelés. A 80-as években sajátos változáson megy keresztül. Reformokat kell megvalósítani (ezek kicsik). A 80-as évek közepén az eü-ben dolgozók folyamatosan kezdenek kiszorulni a politikai hatalomból. Erre úgy reagálnak, hogy bezárkóznak, elszigetelődnek a társadalom többi szférájától (felsőbbrendű). Az eü-ben feudális rend uralkodik. Tudják, hogy változatni kell, de a burán belüli kezdeményezések nem kerülnek ki, kintről pedig be. Ez a légkör lehetetlenné teszi az ésszerű reformokat. Már ők is látják, hogy szükség van reformokra, de ezeknek ők a legnagyobb gátjai. A reform elodázásának következménye, hogy ez a helyzet.
Kórház centrikusság:
Körzeti orvos ellátás:
betegforgalom: 43%
eü-i össz ktg: 16%-át tette ki.
Járóbeteg
betegforgalom: 55%
eü-i össz ktg: 15%-a.
Fekvőbeteg
betegforgalom: 2%!
eü-i össz ktg: 69%!
Oka:
A körzeti orvosi ellátás szakmai ellátottsága (presztizse) rendkívül alacsony. A gyengébb tudású (kevéssé "képzettek") orvosok kerülnek ide.
Alacsony fizetések. A betegek igénye a szakrendelő ill. a kórház felé fordult. Ez a probléma részben ma is fennáll, ma sem kap elég hangsúlyt az alapellátás.
30 napos korlátozásokat, rendelkezéseket léptetnek életbe (70-es évek közepe, vége). Szakmák, intézmények korlátozására kerül sor. Intézményesül a hierarchikus alá- és fölérendeltségi viszony.
A 70-es években is működnek a különböző tanácsadó szakmai szervezetek. (a két vhb. között szakmai irányítást láttak el). De most a kormányzati döntések végrehajtása a feladatuk. Minisztériumok érdekeit közvetítik. Nem alakul ki egy egységes rendszer, mely mindenki számára megfelelő. Mindenki elégedetlen a jelenlegi eü-i helyzettel (beteg, orvos, kormány). Számos szociális feladatot is el kell látni. A 80-as évekre teljesen összekeverednek az eü-i és szociális feladatok.
Hogyan tovább? A 90-es évekre ez a kérdés!
A közeli és távoli jövő
Válságkezelés és stratégia megalapozás
Árszínvonal nő; a fogyasztási árindex pár %-os; a gyógyszerek, műszerek ára 30%-kal emelkedik.
A rendelkezésre álló erőforrások reálértékben csökkennek.
A korszerű műszerek rendkívül drágák a világpiacon. A 90-es évekre ezt nem lehetett tovább halogatni. (Ny-Eu-ban harmadszor cserélik le az eü-i struktúrát.)
Lehetséges stratégiák a 80-as évek végén, 90-es évek elején:
A lakosság élete és egészsége nem lehet alku tárgya.
A szocializmusban a legfőbb érték az ember (meghirdetett cél volt).
Minden forrást biztosítani kell az eü-nek de ezt csak úgy lehet megoldani, hogy más ágazatokból kell elvenni, de ha az is válságban van, nincs elég forrás, de bármennyit is vonnak el, mégsem tudják rendezni, legfeljebb csak később dől össze.
Az eü. még így is finanszírozhatatlan, legfeljebb elodázódik, konzerválódik a korábbi kedvezőtlen állapot.
Ún. szükségállapot bevezetése
Több forrást nem kap az eü., de a régieket úgy osztják fel, hogy a lehető legjobb legyen.
Azok a betegek, akik gyorsan gyógyíthatók, azokra kell fordítani a rendelkező forrásokat.
A lehetetlen állapot tünete: a hozzátartozó viszi be a gyógyszert.
Radikális változtatás mind az eü-i struktúrában, mind a finanszírozásban, mind az ellátási felelősség tartalmában. Az eü-i és a szociálpolitikai feladatokat le kell választani.
A kormányzati irányításában jelentős szemléletváltozásra van szükség, tudatosítani kell a kormányzattal is:
"A kormányok felelősek népeik egészségéért." (WHO)
Minden politikának elsődlegesen a lakosság jólétét, fejlődését kell célozni és a szociális haladás iránti vágyát kell előmozgatni, előtérbe helyezni.
Erősíteni kell az eü. vegyes finanszírozását. Az állampolgároknak is hozzá kell járulni az eü-i ellátáshoz. (Finn példa: 150 finn márka minden orvoshoz forduláskor. Ez kb. 500,- Ft a jövedelmi viszonyhoz képest.)
A szociális és eü-i ellátást nyújtó intézmények szakmai és gazdasági önállóságát növelni kell (decentralizáció - ezt jogilag is biztosítani kell).
Az eü-ben növelni kell azok számát, akik nem közalkalmazotti jogviszonyban állnak.
(amerikai modell; am: külsősökkel dolgoznak, műtét esetére megfelelő szakembert "bérelnek". Mo-on ez csak korlátozottan áll rendelkezésre.
Privatizáció: ahol lehetséges a szolgáltatók magán szervezetként funkcionáljanak.
Sajnos a Főhatóságnak (Min.+Önkorm.) irányító, felügyelő funkciója erősebb. Nemcsak az eszközrendszert biztosítják, hanem ők a finanszírozók is (közpénzeket osztanak szét), és ezért ellátási funkciója is van.
Változtatni kell a képzés és a továbbképzés rendszerén.
Az oklevelet adó tanfolyamok korlátozottak. Pl. szakorvosi vizsga csak a HIETÉ-n zajlott. Ma sem megoldott a nem orvosok szakmai továbbképzése. Orvosi egyetemek és eü-i főiskolák számára előírták a szakdolgozók továbbképzését (most).
A mostani helyezet a "hiénák versenye". Olyan is ezzel akar foglalkozni, aki azt sem tudja, hogy mi az eü.
90-es években technikai forradalom → eü-i kiadások megháromszorozódnak (persze mindez Ny-Eu-ban).
Nálunk ez nemcsak pénzkérdés, a szakemberek sincsenek felkészítve ezen új technológiák kezelésére.
Szükség lesz az eü. privatizációjára.
Tehát a 3) taktikát kell választani.
Az Eü.Min. Reformtitkársága: 1988. Elgondolások az eü. reformjáról. Széles körű társadalmi vita követte. Tapasztalatok a vita alapján:
az eü válságba került → ebben a vitázók között teljes az egyetértés
a meglévő eü-et már nem lehet felmozgatni, az egészet meg kell változtatni → rendszerváltoztatás kell az eü-ben. (RENDSZERVÁLTOZTATÁS!!!)
a koncepció egészét senki sem vitatta, csak a részleteket.
A legfőbb érv: a külföldi tapasztalatok alkalmazása.
Megfogalmazza a dokumentum a reform alapelveit.
Megállapítások:
a nyugati tapasztalatok önmagukban nem elegendőek
felhívták a figyelmet: az eü. egyes részleteit kiragadva nem lehet megoldani és vizsgálni
az eü. ellátó rendszer, sőt rendszerként is viselkedik, erre tekintettel kell lenni
az eü mint társadalmi rendszer nem zárt és nem statikus (az eü. élőszervezet, állandóan változik, olyan rendszer kell, ami ezt tudja kezelni)
Kötelező nemzeti betegbiztosítási rendszer, csaknem minden állampolgárra kiterjedően.
Egészségi állapot
Mutatók többsége az EU átlag alatti, külön aggasztó, hogy az idős korúak aránya a népességen belül nő, különösen a nőké.
Mélyen EU átlag alatt, annak 10-12%-a. 91-ben a magyar GDP-nek 3,8%-át jelentette, 1998-ban 6,5%, ez 210 ECU/fő/év (a márványpalotára is ebből jutott!)..
Főleg közfinanszírozású egészség-pénztárból + kötelező betegbiztosítás + jelentős állami támogatás + TB
Az összes kórház szoros állami ellenőrzés alatt működik. Magánkórházak is vanna már,, de jellemző az állami. Normatív teljesítményelvű finanszírozás (HBCS) a jellemző.
Részben független, részben a helyi egészségügyi ellátásban alkalmazott háziorvos.
Egy részük független, de többségük köz-szolgálati munkaviszonyban van, és igen rosszul dotáltak.
:
2129
