A valsagkezelés költségvetési feltételei

A válságkezelés költségvetési feltételei

Politikai nyilatkozat

Magyarországnak nincs vesztegetnivaló ideje

A világgazdasági válság hatásainak enyhítéséhez, a kilábalás minél közelebbi esélyének megteremtéséhez és ahhoz, hogy Magyarország a válság tanulságaiból okulva, megerösödve, az eurózónához érdemben közelítve kerülhessen ki a mai helyzetböl, azonnali és határozott cselekvésre van szükség.

A válságkezelö kormány készülö programja tartalmazza ezeket az elkerülhetetlen, mindenki számára sok lemondással járó, de a gyorsabb kilábalást és fenntartható fejlödést lehetövé tevö intézkedéseket.

Fontos leszögezni, hogy e nyilatkozat nem a formálódó válságkezelö kormány teljes programját foglalja össze, csak annak elkerülhetetlen részét képezö mihamarabbi parlamenti, 343d31d vagy kormánydöntést igénylö, fájdalmas, lemondást jelentö intézkedéseit.

Hiszünk abban, hogy amíg a program végrehajtásához biztosítható a parlamenti többség támogatása, addig a válságkezelö kormány jobb megoldás Magyarország számára, mint az érdemi idöveszteséggel és bizonytalansággal járó elörehozott választás.

Cél: megvédeni minél több magyarországi munkahelyet

Magyarország nehéz helyzetben van. A gazdasági visszaesés mértéke hónapról-hónapra egyre súlyosabbnak tünik. A gazdasági szereplök a kialakult kapacitásfelesleg, illetve az esetleges likviditási problémák miatt igen jelentös leépítésekre és a termelésük számottevö visszafogására kényszerültek az utóbbi hónapokban.

Mindez igen jelentös mértékben csökkenti a költségvetés várható bevételeit (áfa, társasági adó, személyi jövedelemadó, járulékok, stb.). Elemzöi becslések szerint a nemzetközi visszaeséssel párhuzamosan a hazai gazdaság 2009-ben a 3,5%-os elörejelzésnél nagyobb mértékben is zsugorodhat, ami az államháztartás hiányát a februárban meghozott intézkedések ellenére is jelentösen növelheti.

Magyarországon a tartós, mély gazdasági visszaesés akár több százezer munkahelyet is veszélybe sodorhat. Ha lehet közös nevezöje a pártpolitikai különbségeken túllépö cselekvésnek, a magyar munkahelyek megörzése bizonyosan az. Csak a foglalkoztatási rendszer egyben tartásával kerülhetö el a tartós társadalmi kettészakadás, az, hogy a gazdasági válságból szociális válság alakuljon ki, és hogy felerösödjenek a szélsöséges jelenségek.

Mindezeket figyelembe véve az ország pénzügyi stabilitásának megteremtése, a költségvetési hiány kézbentartása és az euró bevezetésének középtávú célja mellett, Magyarország rövidtávon hármas kihívás elött áll.

Elöször: Magyarországnak úgy kell átalakítania az állam müködését, hogy a kiadás- és adócsökkentés révén könnyítse a munkavállalók és munkaadók terheit, érdemben csökkentse az újraelosztás mértékét, de a lehetöségeinkhez képest a lehetö leginkább képes legyen érvényt szerezni a társadalmi igazságosság elvének.

Másodszor: hazánknak pénzügyi elsösegélyt kell nyújtania a magyar gazdaság szereplöinek - kiemelten a magyar munkahelyek kétharmadát megteremtö kis- és középvállalkozásoknak -, hogy talpon tudjanak maradni a válság leghevesebb idöszakában. Célunk, hogy a lehetö legtöbb olyan munkahelyet megörizhessük, amelyet a válság ma fenyeget.

Harmadszor: élénkítenünk kell a gazdaságot, elsösorban az európai uniós forrásokon alapuló beruházások segítségével. Ez az elkövetkezö évben például a nagy foglalkoztatási igényü építöiparnak több mint 1800 milliárd forint megrendelést jelent.

A válságkezelö kormány teljesíti Magyarországnak az IMF-szerzödésben és a konvergencia-programban vállalt kötelezettségeit, az alábbi intézkedések elfogadása pedig tovább erösítheti a külföldi finanszírozók Magyarország iránti bizalmát. Mindez már belátható idön belül is a forint árfolyamának stabilizálódásához és középtávon a magas reálkamatokban kifejezödö kockázati elvárások csökkenéséhez vezethet. A válságkezelö program rövidtávú lépései a hosszú távú célokat is szem elött kell, hogy tartsák. A növekedés akadályainak elhárításával és szerkezeti reformokkal, vagyis az ország rosszul müködö rendszereinek átalakításával hazánk a válságot követöen ismét a gyors fejlödés útjára léphet, a magyar állam fokozatosan ledolgozhatja korábban felhalmozott adósságát és Magyarország a lehetö leghamarabb csatlakozhat az eurózóna országaihoz.

A készülö Válságkezelö program részét képezö, kormány-, vagy országgyülési döntést igénylö, társadalmi feszültséggel járó kiadáscsökkentö intézkedések föbb elemei

Annak érdekében, hogy képessé váljunk kordában tartani a világgazdasági válság hatásait, elkerüljük a társadalom kettészakadásának veszélyét és képesek legyünk teljesíteni az eurózónához való csatlakozás feltételeit, a korábban már bejelentett, az elsödleges egyensúly javítását célzó intézkedéscsomagon túl további kiadáscsökkentö lépéseket kell megtennünk. Nem csak 2010-re, hanem már az idei esztendöre vonatkozóan is.

Az alábbiakban összefoglaljuk azokat a korábban már bejelentett, de még parlamenti jóváhagyást nem nyert, illetve újonnan elökészített intézkedéseket, amelyek meghozatala még a parlament tavaszi ülésszakán, gyors társadalmi egyeztetést követöen, a gazdasági-pénzügyi elörejelzések folyamatos romlása miatt szükségessé válik 2009. elsö félévében.

Állami szféra

A válság hatásainak enyhítése a közszférában dolgozóktól és a közigazgatási intézményrendszertöl is áldozatokat követel:

- közszféra számára kifizetett nominális bruttó kifizetések 2 évre történö rögzítése

- közszféra 2009. II. félévi kereset-kiegészítésének felülvizsgálata

- 2009. évi döntés véglegesítésével 2010-töl a közszféra 13. havi juttatásának megszüntetése, helyette a hiánycél teljesüléséhez és a GDP elvárt növekedéséhez kötött általános ösztönzö kiegészítés bevezetése

- önkormányzati támogatások csökkentése a hatékonyság növelésével párhuzamosan

Nyugdíjrendszer

Az idösödö társadalom, a rohamosan növekvö nyugdíjkiadások jelentik az egyik legnagyobb társadalmi kihívást. Annak érdekében, hogy a jövö nyugdíjasai is megkaphassák méltó járandóságukat, hogy csökkenjen lemaradásunk a foglalkoztatottak számában az Európai Unió más országaihoz képest, és hogy a kifizetések hosszú távon is biztonságosak legyenek e területen további intézkedésekre van szükség:

- A 65 éves nyugdíjkorhatár bevezetésének felgyorsítása az alkotmányosan lehetséges legkorábbi idöponttól, évente fél évvel történö emelkedéssel

- 2009. évi nyugdíjkorrekció átütemezése 2010. január 1-re

- 2010. évi csökkentett nyugdíjkorrekció elhagyása

- 2009. évi 13. havi nyugdíj 2. részének visszavonása

- 2010-töl a 13. havi nyugdíj megszüntetése, helyette a hiánycél teljesülése függvényében a GDP elvárt növekedéséhez kötött nyugdíj-pótlék bevezetése

- A korai nyugdíjazáshoz kötödö ún. malus (40 év) szabályozás gyorsított bevezetése és fokozatos kitolás a nyugdíjkorhatár emelésével párhuzamosan

- Nyugdíj-indexálás megváltoztatása a hiánycél teljesülése mellett a GDP elvárt növekedéséhez kötött a nyugdíjak reálértékenek megörzése mellett

Szociális rendszer

A szociális rendszer jelenleg sok esetben a munkaeröpiactól való távolmaradásra ösztönöz, helyenként nem veszi eléggé figyelembe a rászorultságot, nehezen átlátható, ezért visszaélésekre ad lehetöséget. Mindezek miatt, valamint az ország lehetöségeit meghaladó mértékü, az igazságosság elvét nem mindig érvényesítö szociális kiadások csökkentése érdekében szükség van - többek között - az alábbi intézkedésekre:

- Táppénz általános mértékének 60%-ra csökkentése

- Családi pótlék jelenlegi szinten történö átmeneti rögzítése 2 évre

- Családi pótlék jogosultsági korhatár 23-ról 20 évre történö csökkentése

- Gyes és gyed idötartamának 2 évben történö maximálása átmeneti idöszak biztosítását követöen

- Lakástámogatások (szociálpolitikai kedvezmény, állami kamattámogatás) felfüggesztése 2009. július 1.-töl

- Gáz-és távhöár-kompenzáció 2009. évi csökkentése és 2010-töl fokozatos kivezetése az energiahatékonysági támogatások fenntartása mellett

Egyéb, szükséges intézkedések

- Közösségi közlekedéshez kapcsolódó támogatások csökkentése

- Közmédia támogatásának mérséklése

- Az agráriumnak juttatott, uniós forrásokat kiegészítö hazai társtámogatások (ún. top-up) támogatások csökkentése

A fent felsorolt kiadáscsökkentések összesített mértéke akkora kell, hogy legyen, hogy az más gazdaságpolitikai intézkedésekkel együtt, biztosítsa az Európai Unióval megállapodott konvergencia-program egyensúlyi feltételeinek betartását, amely alapvetö feltétele az euró bevezetésének, az uniós támogatások további folyósításának és az ország külsö finanszírozhatóságának alapja.

A fenti kiadáscsökkentö intézkedések alapvetö, elidegeníthetetlen részét képezik annak a válságkezelö programnak, amelyet a 2009. április 14-töl hivatalba lépö új kormány gyors, de széleskörü érdekképviseleti (különös tekintettel az Országos Érdekegyeztetö Tanácsra, mint kiemelt jelentöségü fórumra), szakértöi és politikai egyeztetéseket követöen kíván véglegesíteni. Az egyeztetések folyamán a csomag pontosítása, finomítása, a rászorultsági és igazságossági szempontok érvényesítése lehetséges és kívánatos, de a kiadáscsökkentés összesített értéke nem csökkenthetö a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül.

Az ország iránti felelösségtöl vezetve aláírásunkkal is vállaljuk azt, hogy a válságkezelö program végrehajtásához - benne a fent felsorolt, sok lemondással járó, de a nagyobb veszélyt elhárító döntések meghozatalához - a magyar Országgyülésben megteremtjük és biztosítjuk a felelös többséget.

A válságkezelö programmal összefüggö jogszabályok parlamenti szavazásakor e politikai nyilatkozattal összhangban adjuk le szavazatunkat, biztosítva a hatékony és hiteles válságkezelés támogatását.

E nyilatkozat aláírásával vállaljuk, hogy a fenti intézkedéseket az Országgyülésben történö szavazás során támogatjuk, és azokhoz módosító indítványt kizárólag a Kormánnyal történt elözetes egyeztetést követöen nyújtunk be.