A pénz kialakulása és lényege. Az aranypénz funkciói. A pénzforgalom alapfogalmai: váltó, klasszikus bankjegy, papírpénz, a mai pénz. Bankrendszerek.

Pénz

A gazdaságnak az az eszköze, amely valamely nemzetgazdaságra vonatkozóan általánosan betölti a pénz funkcióit.

A pénz funkciói

1.    & 858e47i nbsp; Értékmegőrző funkció: az a szerep, amelyet akkor tölt be a pénz, amikor az áruforgalomban az egyes árufajták egységének értéknagysága pénzben kifejeződő ellenértékben - arányban - általánosan és folyamatosan lemérődik (mindennek ára van).

2.    & 858e47i nbsp; Forgalmi eszköz funkció: az a szerep, hogy állandóan a közvetlen kicserélhetőség  állapotában leledzve a csere általános eszközeként az áruforgalomban az áruknak egyik tulajdonostól a másik tulajdonosig történő mozgását közvetíti (tranzakció a pénz segítségével).

3.    & 858e47i nbsp; Fizetési eszköz funkció: az a szerep, amikor egyoldalú jövedelem átengedést közvetít, akár végleges, akár időleges az egyoldalúság (nincs bartel a pénzel fizetnek).

4.    & 858e47i nbsp; Vagyontartás eszköz funkció: az a szerep, amelyet a gazdasági alanyok vagyona egyrészének pénzformában tartása következtében a pénz betölt (felhalmozom a pénzem).

5.    & 858e47i nbsp; Világpénze funkció: akkor beszélünk ilyenről, ha valamely pénzeszköz nemzetközi áruforgalomban és pénzforgalomban tölt be rendszeresen forgalmi és elszámolási eszköz szerepet.

Aranypénzrendszer jellemzői

Két szakaszra bontható:

Első szakasza:

Az arany ekkor kiszorította a pénzszerepből az egyéb árupénzeket. Térben és időben általánosan az arany lett a pénz további forgalmi eszközként közvetlenül is általában maga az arany funkcionált.

Második szakasza:

Ebben az időben forgalmi eszköz funkcióban az aranyat aranyra előbb korlátlanul, később korlátozottan beváltható pénzhelyettesítők (állami papírpénz, bankszámlapénz kezdeti formái) pótolják. Jellemző azonban, hogy lényegét tekintve az aranypénz és pénz helyettesítők csak az arany képviselői, amelyek csak annyiban tudnak pénzfunkciókat betölteni, amennyiben képesek aranyat képviselni.

A pénzforgalom alapfogalmai

Váltó:

a meghatározott lejárati időre szóló fizetési ígérvény;

a fizetési ígérvényt a kereskedő bocsátja ki, amely tartalmazza, hogy mikor fog fizetni legkésőbb a termelőnek;

pénzhelyettesítő, de nem pénz;

átruházható.

Klasszikus bankjegy:

pénzhelyettesítő pénz,

bármikor korlátozás nélkül aranyra beváltható.

Papírpénz:

Árupénzt váltotta fel, nem önmagáért igénylik, hanem azért, hogy fizetni kellene vele - mert kényelmes közvetítő eszköz.

Mai pénz:

A modern hitelpénzrendszer periódusos, amelyik napjainkban is tart. Ez a pénz aranyra nem beváltható, aranytól függetlenül is betölti a pénzfunkciót. A modern hitelpénz a bankok fizetési ígérete, amelyeknek megjelenési formája: látra szóló bankszámla követelés.

Fizikai alakja bélyegzés a bank számlakönyvébe, illetve a fejlettebb országokban már elektronikus jel a bank számítógépében. Kézpénzformája másodlagos és kiegészítő jellegű. A pénzfunkció betöltése a bankszámla pénz formában lezajló mozgásaitól függ. Saját értéke nincs, csak képviseleti értéke. A képviseleti értékének a pénzfunkció betöltéséhez szükséges viszonylagos stabilitás nem valami saját érték, hanem közvetlenül a pénzügyi rendszer működése biztosítja, közvetve pedig az adott nemzetgazdaság reálszférájának működése.

Bankrendszerek

A bankok olyan kereskedelmi vállalkozások, amelyek arra törekednek, hogy profitot hozzanak a tulajdonosainak. A bankok egyik fő funkciója, hogy folyószámlákat biztosítsanak az ügyfeleknek. A modern bankok fokozatosan fejlődtek ki azokból a régi aranyműves intézményekből, amelyekben pénzt és értéktárgyakat őriztek.

Pénzügyi rendszer működéséről.

A pénzügyi szférán belül 3 szférát szokás megkülönböztetni.

1.    & 858e47i nbsp; Központi bank: Más néven jegybank, feladatai közé tartozik a bankjegy kibocsátása és a devizamonopólium.

2.    & 858e47i nbsp; Kereskedelmi bank(ok): pénzforgalmat bonyolítanak le, betéteket gyűjtenek, hiteleket folyósítanak, valamint számlavezetéssel is foglalkoznak.

3.    & 858e47i nbsp; Egyéb pénzintézetek: takarékpénztárok, fejlesztési bankok, biztosítók, tőzsdék.

Bankrendszer típusai:

1.    & 858e47i nbsp; Egyszintű bankrendszer: nincs tagozódás. Egy banknak vannak alszervezetei, amely a jegybanki és a kereskedelmi bank funkcióit látja el. Előnye: egy bankon keresztül folyik az összes tevékenység, így azonnali és teljes képet kapunk. Az információk egy csoportban jelenek meg ami gazdasági előny. És a működés is hatékonyabb. Hátránya: a két tevékenység (a jegybanki és a kereskedelmi banki) összekeveredhet, így sérülhet a gazdaságban a tisztánlátás.

2.    & 858e47i nbsp; Kétszintű bankrendszer: Két egymástól elkülönült, de sok szállal összekapcsolódó bankok rendszere.

Tehát ha a központi és kereskedelmi bankok valamely nemzetgazdaság pénzügyi rendszerében nem elkülönülten működnek, akkor egyszintű bankrendszerről beszélünk, ellenkező esetben a bankrendszer kétszintű.

Első szint: JB

Második szint: Kereskedelmi bankok és egyéb pénzintézetek.

A bankok létrejöttét a különböző termelők által kibocsátott váltók egyre nagyobb méreteket öltő forgalma, annak kézben tartása, szabályozása tette szükségessé. A bank a termelők, a kereskedők váltóit saját váltója - a bankjegy - ellenében fogadta el. A bank saját váltóinak kibocsátásával pénzt pumpált a gazdaságba. Bővült a bankjegyek forgalma a különböző bankjegyek megjelenése egyben áttekinthetetlenné tette a folyamatot. Azokat a pénzügyi manővereket, amelyek az azonos bankkal kapcsolatban álló termelők között zajlanak, a szóban forgó bank minden további nélkül lebonyolítja. Amíg két bank egymás váltóit elismeri és elfogadja, nem támad semmilyen zavar. A gond akkor van, ha a bank bizalmatlan egy másik bankkal.

A fenti nehézségek leküzdésére következett be az az időpont, amikor már nem a váltók forgalmának szabályozása, hanem a bankjegyforgalom szabályozása lett a feladat. A legegyszerűbben ezt úgy lehetett biztosítani, ha az állam valamelyik bankot különleges joggal, a bankjegy kibocsátás jogával ruházta fel. Így megkezdődött a bankrendszer.

Jegybank

Kereskedelmi bank Kereskedelmi nem monetaris pénzintézet

bank

gazdálkodó

Jegybanknak (központi banknak, nemzeti banknak) nevezték azt a bankot, amelyik az adott országban egyedül bocsáthatta ki azt a bankjegyet, amelyet mindenkinek el kellett fogadni. A jegybank a bankok bankja lett. A jegybank által kibocsátott báltó a jegybankpénz, amely most már államilag garantált papírpénz. Ezt a pénzt mindenki köteles elfogadni.