A nyitott gazdaság egyensúlya

A külkereskedelmi mérleg a jövedelem függvényében

A külkereskedelmi mérleg a termékek és szolgáltatások exportját (X) és importját (IM) tartja nyilván. Egyenlege (X-IM) megmutatja, hogy a valutabevétel és -kiadás hogyan viszonyul egymáshoz.

Egy ország exportját meghatározhatja a termékei minősége, a reálárfolyam, a külföldi makrojövedelem, stb. Egy kis ország azonban hiába termel többet nem biztos, hogy többet fognak tőle v 939e41j ásárolni. Az exportot ezért autonóm, a jövedelemtől független tényezőként fogjuk fel.

Az import egy része nem a hazai jövedelem függvényében változik (hanem reálárfolyam, vámok, stb.). ezt hívjuk az import autonóm részének.
Az import másik része függ a jövedelemtől. Ha több a jövedelem többet fogyasztanak, s a többlet jövedelmük egy részét külföldi termékekre költik. Tehát ha nő a jövedelem nő az import és fordítva.

m = import változása / jövedelem változása = IM/Y

Az importfüggvény:

IM(Y) = IM₀+m*Y

, ahol IM az autonóm import, m az import-határhajlandóság.
A külkereskedelmi mérleg és a jövedelem kapcsolata:

Felül látható az export- és importfüggvény. Az importfüggvény meredeksége az import-határhajlandóság, ha tehát az import-határhajlandóság nő, az importfüggvény meredekebb, ha csökken, laposabb lesz. Az alul látható külkereskedelmi függvény Y_e jövedelemszinten van egyensúlyban. Ennek fenntartása a tudatos gazdaságpolitika feladata, mert nincs olyan automatikusan működő gazdasági mechanizmus, amely biztosítaná azt. Változatlan autonóm részek és import-határhajlandóság esetén, amíg a jövedelem el nem éri Y_e-t, a külkereskedelmi mérleg szufficites lesz, és Y_e jövedelemnél kerül egyensúlyba. E felett deficit keletkezik, ami folyamatosan nő.

Egyensúlyi jövedelem a nyitott gazdaságban

A zárt gazdaság keresletéhez viszonyítva a nyitott gazdaság számára az export keresletnövelő tényező. Az import viszont csökkenti a makrogazdaság keresletét, az import iránti kereslet mértékével csökken a hazai áruk iránti kereslet.

Az egyensúlyi jövedelmet meghatározó egyenlet nyitott gazdaságban:

Y = C+I+G+X-IM

zárt gazdaságban:

Y = C+I+G.

Látható, ha egy ország külkereskedelmi mérlege szufficitet ér el, akkor nő a jövedelem, s valószínűleg a foglalkoztatottság is. A deficit azonban csökkenti a jövedelmet, s a foglalkoztatottságot.

A jövedelem belső felhasználását jelöljük F-fel.

F = C+I+G.

A jövedelem belső felhasználásának autonóm elemeit jelöljük F₀-lal.

F₀ = C₀+I+G.

Így a fenti egyenlet nyitott gazdaságban:

Y = c*Y+F0+X0-IM₀-mY
, ebből

Y = (c-m)Y+F₀+X₀- IM₀

Zárt gazdaságban:

Y = c*Y+ F₀

Láthatjuk, hogy a tervezett jövedelemnövekedés zárt gazdaságban nagyobb mértékben növeli a makrokeresletet (c*Y), mint nyitott gazdaságban ((c-m)Y), a nyitott makrogazdaság laposabb makrokeresleti függvénye miatt.

Látható, hogy a kezdeti állapotban a két gazdaság jövedelme azonos. Ha megnő a belső autonóm fogyasztás F₁-re, akkor a zárt gazdaság jövedelme (Y_Z) nagyobb lesz, mint a nyitott gazdaság jövedelme. Ennek az oka, hogy a nyitott gazdaságban a hazai jövedelmek körforgásából rendre kivonódik az importra fordított rész. Ez a különbség annál nagyobb, minél laposabb a nyitott gazdaság makrokeresleti függvénye, vagyis minél nagyobb az m.
A következőkben együtt fogjuk vizsgálni a külkereskedelmi mérlegnek és a makrogazdasági jövedelemnek az alakulását. Különbséget kell tennünk azonban kis és nagy ország között. Ugyanis, ha egy országnak nő a jövedelme, megnő az importja, ami növeli a másik ország exportját, jövedelmét és így importját is, és így tovább. Ezt nevezzük jövedelmi visszahatásnak. Ez azonban csak nagy országokra igaz, ugyanis egy kis ország jövedelmének változása nincs érdemi kihatással a partner ország jövedelmére. Ekkor a kis ország a külföldi jövedelmet adottságként tekintheti (nincs hatással rá). Mivel Magyarország is kis ország, ezért a továbbiakban kis országot fogunk vizsgálni.