A marxi közgazdasági elmélet (Marx, Engels). A klasszikus polgári közgazdaságtan továbbfejlődése.

Történelmi háttér:

Ipari forradalom időszaka után, gépi nagyüzemi termelés megvalósulása. Nagy létszámú, de szegény munkásság. Gazdasági 848d36i kényszer, csak a munkavégző képességét tudja eladni. 16-18 órás munkaidő, kiszolgáltatottság à munkásmozgalmak, gépmozgalom. Pl.: önsegélyező egyletek, szakszervezetek alakulnak ki. Gyorsan fejlődő technika. Gyors termelésnövekedés. Egyre nagyobb a különbség a munkás osztály és a tőkések között. Két nagy csoport. à Egyenlőtlen részesedés a javakból.

Marxizmus: meg akarja változtatni a társadalmat, úgy, hogy a munkásosztály kerüljön hatalomra. Társadalom radikális megváltoztatása(forradalom) IDEOLOGIA

Képviselői:

Marx Károly (porosz, jogász, történész, filozófus, újságíró, politikus, 1818-1883)

Engels Frigyes (porosz, újságíró, politikus, 1820-1895)

Marxi közgazdasági irányzat

A munkásság szemszögéből vizsgálja a gazdasági összefüggéseket. Tudományosan magyarázza nézeteit, kora tudományát felhasználva:

Alapjai

Hegel: Dialektika, történelmi szemlélet (idealista filozófus, felismeri a dialektikát, a jelenségek közti kölcsönhatást) "Megszüntetve megőrzés elmélete"

Feuerbach: materializmusa vagy anyagelvűsége. (világ keletkezés hite)

Klasszikus polgári közgazdaságtan képviselőitől az értékelméletet veszi át.

Darwin: evolúció elmélet.

Marx társadalom elmélete:

Több ezer éves összefüggéseket vizsgál.

Ősközösségi társadalom

Rabszolgatartó társadalom

Feudális társadalom

Kapitalizmus

Kommunizmus v. szocializmus

Hogyan változott a termelési feltételek és az emberek egymás közötti viszonya, kölcsönhatása? Ez a kérdés a Marx által kidolgozott formációelmélet legfőbb problémája. Az erre adott válaszában Marx különböző társadalmi - gazdasági alakulatokat különbözetett meg egymástól: Ősközösséget, a rabszolgatartó társadalmat, a feudalizmust a kapitalizmust és a kommunizmust , valamint ez utóbbi kettő közötti átmenetet jelentő szocializmust. Az egyes formációk egymásba való átmenete úgy történik, hogy feszültségek keletkeznek a termelés módja és az azzal kölcsönhatásban lévő emberi viszonyok között, amelyek az adott formáció keretében már nem oldódhatnak. A formáció keretfeltételei szétfeszülnek, s az új kölcsönhatásnak megfelelő új társadalmi - gazdasági alakulat jön létre. Mivel a felsorolt formációk tulajdonképpen az emberiség egész fejlődését fedik, nyilvánvaló, hogy az általuk jelölt időhorizontok csak évszázadokban mérhetők.

Ezt a fejlődést nem tekinti befejezettnek. Termelőerők fejlődése mutatja a társadalmak fejlődését.

Ha megjelenik a termékfelesleg à kialakul a magántulajdon à megjelenik a rabszolga tartó társadalom.

Kapitalizmus alapvető problémája, hogy magántulajdon van. Helyette társadalmi tulajdont javasol. Társadalmi lesz a termelés és társadalmi lesz az elosztás. Nem lesz kizsákmányolás.

Dialektikus történelmi materializmus alkalmazása a társadalom evolúciós elméletére Þ szocializmus elmélete. (Marx)

Társadalmi - gazdasági  alakulat (formáció) fogalma:

A két aspektus:

Termelési mód: termelő erők és a termelési viszonyok dialektikus egysége.

Társadalmi felépítmény: tudomány, politika, filozófia, jog, vallás, művészetek, erkölcs, ideológia és ezek intézményrendszerei tartoznak ide.

A kettő egymástól nem független, szoros, kölcsönös kapcsolat áll fenn közöttük. A társadalmi fejlődés szempontjából a termelési mód a jellemző. Nincs kölcsönös egyértelmű megfeleltetés.

Marx Összhang - törvény felismerése:

Összhang törvény: a termelő erők adott fejletségi szintje meghatározott termelési viszonyokat követel meg, és fordítva. Szoros kölcsönhatásban állnak.

Amennyiben ez az összhang megbomlik és nem sikerül helyre állítani rövid időn belül az adott

társadalom bukásával jár.

Nem lehet bizonyos fejlődési szakaszokat kihagyni. Pl.: Afrikai bányászat

Ha a termelőerőktől elmaradnak a viszonyok, akkor előbb utóbb akadályozza a termelőerőket.

Cél: minél gyorsabb fejlődés.

Polgári viszony kialakulásával ugrásszerű fejlődés.

Monopol kapitalizmus: konkurencia harc. A legfrissebb eredményeket felvásárolják, mások nem jutnak hozzá. Termelő erők fejlődése lelassul. à túltermelési válság.

Állam monopol kapitalizmus: újra növekedésnek indul a fejlődés.

Termelői viszony maga után is húzhatja a termelőerők fejlődését.