A makrogazdasagi szereplők és gazdalkodasuk. Az önkormanyzatok gazdalkodasa. A tanacsok gazdalkodasa 1986-89 között. Az önkormanyzatok gazdalkodasa 1990-től.

A makrogazdasági szereplők és gazdálkodásuk. Az önkormányzatok gazdálkodása. A tanácsok gazdálkodása 1986-89 között. Az önkormányzatok gazdálkodása 1990-től.

A makrogazdasági szereplők és gazdálkodásuk.

Vállalati szféra: pénzért eladott áruk és szolgáltatások kibocsájtója. Értéksítés céljából termel árukat és szolgáltatások. Költségeit pénzbevételeiből finanszírozza, és többnyire profitot realizál. Ide tartoznak a bankok, a pénzintézetek, bizt 222b15c osítók. Vállalati szféra részét képezik azon fogyasztók is akik termelőevékenységet folytatnak pl. építkeznek.

Működés jellege: Alapvetően a piac játékszabályai alapján működnek. Saját nevükre és kockázatukra, nyereség vagy vagyonszerzés céljából üzletszerűen termelő vagy szolgáltató tevékenységet folytatnak.

Háztartási szféra: két részből áll.

Nonprofit szféra azon része, amelynek szolgáltatásai a háztartásokra irányul és az útobbiak fedezik a szervezetek fenntartási költségeit. Ebbe a kategóriába tartoznak pl: egyházak, társadalmi szervezetek, kulturális egyesületek, stb.

Nem nyereségszerzés céljából, a központi és a helyi önkormányzatoktól függetlenül másoknak vagy saját tagjaiknak közérdekű tevékenységet folytatnak. E struktúrában  a piaci és a költségvetési szféra között helyezkednek el. Gazdálkodási tevékenységük elemei részben a piaci szférára, részben a költségvetési szférára jellemző.

Magánháztartások, amelyek a piacon fogyasztási cikkeket keresnek és munkát vállalnak.

Költségvetési (állami) szféra: az állam különböző szerveinek és szervezeteinek összeségét értjűk. Ide tartozik a kormány az összes hivatalával valamint a társadalmi szintű végrehajtó szervek (hadsereg, minisztériumok, büntető végrehajtási intézetek stb.), regionális vagy helyi állami irányító szervek, kórházak és múzeumok.

Köztulajdont képviselő jogi személyek, köztulajdonban lévő vagyontárgyakkal és az államháztartás közkiadásokra előirányzott pénzeszközeivel a társadalom közös szükségleteinek kielégítését szolgáló tevékenységet végeznek.

Külföldi szféra: azok a személyek tartoznak ide, akik nem állandó lakói az adott országnak, valamint mindazon vállalatok, amelyek nem integrálódtak a nemzetgazdaság belső gazdasági folyamataiba.

Hiányzik a gazdálkodásuk

Költségvetési szféra gazdálkodása

Költségvetési szerveknek minősülnek az államháztartásban betöltött helyük szerint:

Központi költségvetési szervek pl. minisztériumok;

Helyi önkormányzati költségvetési szervek: regionális és települési önkormányzatok;

Tb alap kezelője;

Elkülönített állami pénzalapok kezelői pl. KSH, Munkaügyi közpon, stb.

Általános jellemzőik:

A társadalom közös szükségleteinek kielégítését alaptevékenységként végzik. Rendelkeznek alapító okirattal, melyben rögzítik a költségvtési szerv tevékenységi körét, méghozzá olyan bontásban, hogy külön nevesítik az alaptevékenységet és külön felsorolásként szerepelnek a nem alaptevékenységek. Egy költségvetési szerv alapvetően köztulajdonban lévő közfeladatokat lát el, nem alap Þ profit jellegű tevékenység (pl.: házak bérbe adása).

Kik alapíthatnak költségvetési szerveket?:

országgyűlés,

miniszterek,

országos költségvetési szervek vezetői,

helyi önkormányzatok.

A létrehozott, megalapított szervek adatait a Pénzügyminisztérium által vezetett nyilvántartásban (törzskönyv) rögzítik. A költségvetési szervek egy része tevékenységük kapcsán csak gazdálkodik pl.: a TÁKISZ aki a középiskolák gazdasági tevékenységét végzi;  a másik részük felügyeletet és az ehhez kapcsolódó finanszírozási feladatokat lát el pl. az oktatási minisztérium. Másrészük pedig csak közös szükségletek kielégítését jelentő tevékenységet végez, de nem gazdálkodik pl. a középiskolák.

Vannak olyanok, amelyek más költségvetési szervek számára adnak utasításokat: Oktatási Minisztérium felügyeleti és finanszírozási feladatokat is ellát.

Költségvetési szervek gazdálkodási jogkörük szerint lehet:

Önálló költségvetési szervek:

jelentős költségvetéssel rendelkeznek,

gazdasági és pénzügyi tevékenységüket a szervezeten belüli elkülönített egység - pl. pénzügyi osztály, gazdasági hivatal, főkönyvelőség - útján a gazdasági vezetők irányításával látják el,

a felügyeleti szerv által jóváhagyott költségvetéssel gazdálkodik, önálló bankszámlája van,

A jóváhagyott költségvetési kereteken belül önállóan szervezi:

Þ  a költségvetés tervezésével,

Þ  a pénzellátással,

Þ  a költségvetési gazdálkodással,

Þ  a rábizott vagyon kezelésével,

Þ  a számvitellel,

Þ  a beszámolással és az előírt adatszolgáltatással (vagyis nekik is a számviteli trv.-ben elrendelt beszámolási kötelezettségük van),

Þ  a belső ellenőrzéssel,

Þ  a munkaerő gazdálkodással kapcsolatos feladatokat.

Gazdasági vezetője felelős a gazdálkodási és pénzügyi szabályok betartásáért (globális irányítási jelleg az ilyen típusú szerveknél, pl. főiskola, részben önálló). Gazdasági vezető munkájáért a főigazgató a felelős, mert neki van ellenőrzési joga. Duális irányítás jellemző az ilyen szervekre.

2.Részben önálló költségvetési szervek: (bizonyos önállság korlátozására kerül sor)

A gazdasági, pénzügyi feladataikat a felügyeleti szerv által kijelölt önálló költségvetési szerv látja el. Pl. integráció előtt DOTE önálló költségvetési szerv volt, a főiskola részben önálló része volt, a főiskola feladatait az Oktatási Minisztérium által kijelölt DOTE látta el. Most az önálló költségvetési szerv a DE.

Költségvetési előirányzatai a gazdálkodást lebonyolító szerv költségvetésében szerepel.

Lehet önálló bankszámlájuk, de az önálló költségvetési szerv is kezelheti a pénzeszközeiket.

Bankszámla hiányában készpénz ellátmánnyal rendelkeznek.

Lehetnek önálló jogi személyek (a DE-n belül a főiskola nem jogi személy), de kötelezetséget vállalhatnak, követeléseik lehetnek a nem önálló jogi személyekhez.

Az intézmény vezetője rendelkezhet önálló munkáltatói jogokkal.

A költségvetési szervek megoszlássa az érdekeltségi rendszer szerint:

Maradványérdekeltségű rendszerben működő

Alapvetően input finanszírozásúak, csekély saját bevétellel rendelkeznek, a trv. szerint maradványérdekeltségűek, de ha a maradvány feladatelmaradásából származik, a maradványt a felügyeleti szerv elkobozza. Ha költségvetési szerv úgy gazdálkodik, hogy megtakrít, akkor ez az összeg az intézményben marad, és saját hatáskörében rendelkezik vele.

Maradvány: ellátják feladattal, ha jól gazdálkodik megmarad belőle vagy többletbevételből eredően marad.

Eredményérdekeltségű rendszerben dolgozó költségvetési szervek:

Alaptevékenységüket üzletszerűen, ellenérték fejében végzik. Pl. szociális foglalkoztató. Output finanszírozású: a költségvetési intézmény a mind nagyobb, eredmény elérésében érdekelt. Van profit és non-profit érdekeltségű.

Intézmény költségvetése pénzügyi terv, mely a kiadásokat és bevételeket mérlegszerűen foglalja magában. Az intézmény pénzügyi tervében tükröződik:

az állami költségvetés szerkezeti rendje

a nemzetgazdaság információs rendszerének

számviteli előírásoknak.

Minden költségvetési intézmény besorolást nyer az ún. Egységes Ágazati Osztályozási Rendbe (EÁOR). Ebben a különböző ágazatokat feltüntetik:

I. osztály: Ipar,

II. osztály: Építőipar,

III. osztály: Mezőgazdaság,

IV. osztály: Szállítás - hírközlés,

V. osztály: Kereskedelem,

VI. osztály: Vízgazdálkodás,

VII. osztály: Egyéb anyagi tevékenység, személyi és gazdasági szolgáltatás,

VIII. osztály: Egészségügyi, szociális és kulturális szolgáltatás,

IX. osztály: Közösségi, közigazgatási és egyéb szolgáltatás.

Az intézmény az alaptevékenységet szakfeladatrendben (pl. egészségügyi ügyvitelszervező képzés, védőnő, kollégium, konyha) látja el, a költségvetés itt jelenik meg.

Egyes szakfeladat ellátásán belül tétel és rovat rend érvényesül. Gazdasági tevékenység nyomonkövetése 10-es számlarend alapján történik. A rovaton belül vannak tételek.

Rovat: pl. bérjellegű kifizetés: főállás, rész, egyéb.

TEÁOR szám minden tevékenységnek van, ami január 1-vel megváltozott.(TEÁOR = Tevékenységek Ágazati Osztályozása).

A TEÁOR és EÁOR nincs szinkronban.

KSH nyilvántartási száma.

Számlán TEÁOR-t fel kell tüntetni: min. 4 karakter (max.8)

Önkormányzatok gazdálkodása.

Magyarországon a közigazgatás három szintje alakult ki:

Központi szintű,

Regionális szintű,

Település szintű helyi önkormányzat.

A fejlet országokban a helyi önkormányzatok GDP 15-25%-át használják fel.

Helyi önkormáyzat = település és regionális szintű.

Helyi önkormányzatok finanszírozásának forrásai:

működési bevételek,

adóbevételek,

állami támogatás.

Működési bevételek:

A lakosság a különböző szolgáltatásokért fizet;

Tőkebevételek pl. kamat, részvények, üzletrész;

Ingatlanok eladásából, bérbeadásából származó bevételek.

Az összes bevétel 10-15%-át teszik ki a működési bevételek a fejlett országokban.

Adóbevételek:

Lakosság és vállalatok fizetik be pl.

súlyadó,

iparüzési adók,

kommunális adó,

SZJA egy részét az önkormányzatok visszakapják

Angol nyelvű országokban általában a vagyonadó a domináns és ehhez a szövetségi rendszerben működő országokban az ÁFA (általános forgalmi adó) társul.

Skandináv országokban legáltalánosabb a jövedelemadó, német nyelvű országokban: jövedelemadó + vagyon vagy forgalmi adó. Az Európában nem szívesen alkalmazzák a forgalmi adót, mert kereskedelemre eltérő hatása van.

Állami támogatások:

Hármas funkciót kell teljesíteni:

Bevétel kiegészítő,

Kiegyenlítő funkció

Ösztönző funkció: céltámogatás és általános támogatás.

A tánácsok gazdálkodása 1986-89 között.

Az önkormányzatok gazdálkodása 1990-től