A makrogazdaság árupiaca, az egyensúlyi jövedelem

A gazdasági folyamatok legfontosabb színtere a piac. Egy jól működő makrogazdaságban egymás mellett többféle piac működik. Ezek a részpiacok mindegyike nagyon fontos. Ha csak az egyik nem működik megfelelően annak hatása érezhető lesz a többi részpiacon is. A gazdaság teljes működése az alábbi részpiacok közötti kölcsönhatáshoz kapcsolódik:

• fogyasztási javak piaca
• tőkejavak piaca
• pénzpiac
• munkapiac

A fogyasztási cikkek piacát, és a tőkejavak piacát együttesen árupiacnak 252h77c is nevezzük. Ez a piac határozza meg, hogy mennyi jövedelem képződik az országban.

Árupiac

Az árupiac, hasonlóan a többi piachoz akkor van egyensúlyban, ha a kereslet megegyezik a kínálattal.

Az árupiaci kereslet azon javak mennyisége, amelyet a gazdaság szereplői az adott árszínvonalon vásárolni szeretnének.

A makrogazdaság árukínálatán azt a termékmennyiséget értjük, amelyet a gazdaság szereplői adott technológiai kapacitások mellett, adott árszínvonalon hajlandóak termelni.

Árukereslet

A makrogazdaság árukereslet legfontosabb befolyásoló tényezői:

• jövedelem ( elképzelt, tervezett jövedelem)
• pénzmennyiség
• valamint az ezeket befolyásoló tényezők ( itt leginkább az állam gazdaságpolitikája a meghatározó)

Az egyszerűség kedvéért eltekintünk a pénzfolyamatoktól. Feltételezzük, hogy a pénz egyetlen szerepe az, hogy az árakat kifejezze.

Vizsgáljuk meg a jövedelmet. Azt már láttuk, hogy Y = C + I + G + X - M. Az X - M a külfölddel való kapcsolatot jelenti, és nagyságát az árfolyamoktól kezdve, a gazdasági nyitottság mértékéig nagyon sok minden befolyásolja. A G a kormányzati vásárlásokat jelenti, így nagysága a mindig uralkodó kormányzattól függ.

A kétszereplős gazdaságban: Y = C + I.

Ez az egyenlet az árupiaci kereslet legáltalánosabb megfogalmazása. A fogyasztás a háztartások vásárlási szándékától függ. Egy gazdaságban annyi beruházás valósul meg, amennyit a vállalkozók elhatároznak. Most pedig megpróbáljuk meghatározni, hogy ezek a szándékok mitől függnek.

Fogyasztás makroökonómiai szinten

Az összgazdasági fogyasztás az egyes gazdasági szereplők fogyasztásából tevődik össze. A legfontosabb befolyásoló tényező a jövedelem, amelynek egy részét használják fel mindig áru-, és szolgáltatásvásárlásokra. Arra, hogy pontosan mekkora részét is használják fel a jövedelemnek, bevezetjük a fogyasztási függvény fogalmát.

Fogyasztási függvényen azt az összefüggést értjük, amely minden tervezett jövedelemszinthez hozzárendeli a tervezett fogyasztást.

A függvény képlete: C(Y)=C₀+cY .

A C₀ az a fogyasztási szint, amit a gazdaság a jövedelem nagyságától függetlenül elfogyaszt. Ilyen fogyasztás pl: az alapvető létszükségleteket fedező kiadások. Neve: autonóm fogyasztás.

A c azt mutatja meg, hogy egységnyi jövedelemnövekedés mekkora fogyasztásnövekedést jelent. Neve: fogyasztási határhajlandóság. A fogyasztási határhajlandóság megmutatja a fogyasztási függvény meredekségét.

Megtakarítás

Ebben a részben kell néhány szót szólni a megtakarításról. A megtakarítás definíció szerint az a jövedelemrész, amit nem költenek el fogyasztási célra, tehát C+S=Y. Hasonlóan az autonóm fogyasztáshoz és a fogyasztási határhajlandósághoz, itt is értelmezzük az autonóm megtakarítást és a megtakarítási határhajlandóságot. Nagyságuk egyértelműen levezethető a fogyasztási függvény hasonló adataiból:

S=S0+sY= -C₀+(1-c)Y

A beruházás

Tekintsük át, hogy mit is tekintünk beruházásnak. Nettóberuházás a tőkeállomány bővítése, a bruttóberuházás ezen kívül még a pótlást is tartalmazza. A beruházás mérése a viszonylag egyértelmű definíció ellenére is nehezen mérhető. Ez a nehézség abból fakad, hogy a beruházások óriási időigényűek, és ez azzal jár hogy a döntéshozatal pillanatában egészen más feltételek állhatnak fenn, mint a beruházás üzembe helyezésekor.

A beruházás hatása a makrogazdaság árukeresletére

Az egyszerűség kedvéért azzal a feltételezéssel élünk, hogy a beruházási kereslet a jövedelemtől független és állandó. Ez a feltételezés abból fakad, hogy egyetlen egy időszakot vizsgálunk, és a beruházási kereslet alapját képező összeg, az elmúlt időszak jövedelme adott.

A beruházási tevékenység motivációja

A beruházás nagyságát jövedelemtől függetlennek feltételeztük. A beruházási döntéseket a vállalati szférában hozzák. A vállalatok döntéseiket azonban több tényező ismeretében hozzák. Mik azok tényezők, amik motiválják a döntéseket?
A beruházási döntéseket leginkább a profitszempontok motiválják. Ezeket a makroökonómiában profitvárakozásoknak nevezzük. Ez a kategória elég szubjektív. Megítélésébe sok minden beletartozik. Általánosságban kijelenthető, hogy a beruházási kereslet egyenes arányban változik a profitkilátások módosulásával. Ha javulnak a kilátások nőnek a beruházások, ha rosszabbodnak, akkor pedig csökkenek. A várakozások, láthatjuk nagy részben a gazdaságon kívüli tényezők által meghatározottnak kell tekinteni.
Vannak a beruházásnak objektívabb tényezői is. Minden beruházás költségekkel jár. A szükséges költségek fedezése hitelfelvétellel történik. A hitelnek pedig ára van, ez a kamat. Minél magasabbak a kamatok annál nagyobbak a beruházások költségei, így a magas kamatlábak a beruházások csökkenésével járnak.

Az ábrán látható, hogy a kamatláb nagysága függvényszerű kapcsolatban áll a beruházások nagyságával. A profitvárakozások módosulása ezt a függvényt tolják fentebb (ha javulnak) vagy lentebb (ha rosszabbodnak).

Az árupiaci kereslet és az egyensúlyi jövedelem

A fogyasztási és beruházási keresletet a tervezett jövedelemtől függően vizsgáltuk. Különböző jövedelemszintekhez különböző összkeresleti szintek tartoznak. Létezik azonban mindig egy jövedelemszint, amely mellett a beruházási és fogyasztási kereslet megegyezik a valós "vélt" jövedelemmel.

Egyensúlyi jövedelemről beszélünk, ha a tervezett jövedelem egyenlő a tervezett fogyasztás és a szándékolt beruházás összegével.

A vízszintes tengelyen a tervezett jövedelem, a függőlegesen a fogyasztási és a beruházási keresletek összege szerepel. Az összes olyan pont, amely a lehetséges egyensúlyi jövedelmeket jelenti ugyanakkora távolságra fekszik a két tengelytől (Y^D=Y), egy 45 fokos egyenes .
A koordinátarendszerben a két egyenes metszéspontja pontosan kijelöli azt a pontot, ahol az egyensúlyi jövedelem megvalósul. Ez a pont viszonylag stabil. Ha ennél kisebb jövedelmet várnak, akkor a hozzá tartozó árupiaci kereslet nagyobb, mint a várt jövedelem. A gazdaságban túlkereslet érvényesül. Túlkereslet esetén a vállalatok azt tapasztalják, hogy nem szándékolt outputkészlet csökkenés megy végbe a gazdaságban. Ez a termelés növelésére serkenti őket, és egészen addig növelik azt, míg vissza nem áll a kívánatos output szint.
Hasonlóan az előbbihez az outputkészletek változása révén az egyensúly automatikusan létrejön túlkínálat esetén is. Csak éppen a vállalatok most csökkenteni fogják termelésüket, hiszen nincs rájuk fizetőképes kereslet.