A közgazdasági elméletek fejlődése az ipari forradalomig. Merkantilizmus, kameralizmus. A klasszikus polgári közgazdaságtan megjelenése (Petty, Boisguillebert). A fiziokraták (Quesnay, Turgot).

Eredeti tőkefelhalmozás időszaka (XVI. sz. - XVII. sz.)

Történelmi háttér:

Ø     Kereskedelmi tőke uralomra jutása, kincstár makrogazdasági kiválása.

Ø     Európában à feudalizmus  Hűbéri hierarchia jellemző.

Ø     Meghatározó: mezőgazdaság. Megjelenik a kereskedelem. Ipar nincs csak kisárutermelés.

Ø     Elkezdődik a polgárosodás.

Ø     Nagy földrajzi felfedezések hatására kialakul az uzsora tőke à kereskedelem fejlődik. Az uralkodó csoport foggal, körömmel ragaszkodik a hatalmához. A vagyon felhalmozással erősödik a polgárság.

a) Merkantilizmus

"A kereskedelem válik az aranyalmává, amelyért a világ minden nemzete verseng."

Képviselői: Thomas Mun, Colbert, Montchretien

Spanyolországban, Angliában és Franciaországban terjedt el. Gyakorlati közgazdászok a kereskedők. Ez a korszak a nagy földrajzi felfedezések időszaka, a közgazdaságot tehát a kereskedők határozták meg oly módon, hogy az számukra előnyös legyen. Az ország, az állam, és a társadalom érdekei mellett egyéni érdekeik is voltak a kereskedőknek.

Fő céljuk a kereskedelem fejlesztése, az ország gazdagítása. A gazdagságot az aranypénz felhalmozásával azonosítják. Ebben az időben csak az aranypénznek volt értéke. A gazdaságot a forgalomból kiindulva vizsgálták. Ok-okozati összefüggéseket kerestek a gazdasági jelenségek között. A gazdasági jelenségek összehasonlítása az egyház ellen irányult (Egyházi dogmákkal való szakítás.), de nem nyíltan fordultak szembe az egyházzal, mivel azok jelentős birtokkal rendelkeztek.

A kereskedők arra kerestek választ, hogy hogyan lehetne a társadalom gazdagságát növelni. Szerintük erre a kérdésre a megoldás a külkereskedelem. Viszont feudális akadályok álltak a külkereskedelem előtt pl. védővámok. Megfogalmazták, hogy a királyi hatalom védje és segítse a kereskedelmet, és korlátozza a feudális urak hatalmát. Fontos volt számukra, hogy a királyi hatalom támogassa a gyarmatosítást. A termelés feudális jellegű, azaz a tőke még nem hatolt be a termelésbe.

Az uzsorások kezében nagy pénz van, de az még nem tőke. Akkor lesz tőke, ha idegen munkára használható → önmagát szaporítja.

A fejlődés során megfogalmazzák, hogy a mezőgazdaság nem hoz annyi pénzt mint az ipar, ezért az ipart kell fejleszteni. Az ipari termékek ára is jobb mint a mezőgazdasági termékek ára. Ezt a megállapítást Colbert állította fel. Colbert korlátozta a mezőgazdasági termékek termelését Franciaországban. A rossz időjárás következtében nem tudtak megfelelő mennyiségű mezőgazdasági termékeket termelni, 5 aszályos év → ezért éhínség alakult ki. Tehát Colbert elmélete ezzel megbukott. Ekkor alapozódik meg a mennyiségi pénzelmélet, ami napjainkban is érvényes.

b) Kameralizmus

Képviselői: Seckendorf, Becher, Schröder, Sonnenfels

Kamara = királyi kincstár.

Az alapja ugyanaz, mint a merkantilizmusnak. Itt gyenge a polgárság, kicsi a létszáma. Nem lehet a fejlődés támasza.

Dominimum: a király által adományozott földbirtok

Regálé: királyi jövedelem

Károly Róbert bevezeti az adózást a kincstár gyarapítására.

Németországban és Ausztráliában terjedt el. Ezekben az országokban a polgárság kevésbé volt fejlett. A királyi hatalom viszont igen erősnek bizonyult, így a kamara (kincstár) szemszögéből közelítették meg a közgazdasági kérdéseket. A törekvés ua. mint a merkantilizmusnál, azaz az ország gazdagítása, pénzszerzés a kamara által. A kincstár jövedelme a királyi domíniumokból és a regálékból származnak. A királyi domíniumokból és regálékból származó jövedelmet adókból akarják begyűjteni.

Az elapadó kincstári jövedelmeket adók kivetésével próbálták növelni. A gazdagság forrása szintén a külkereskedelem volt, ezért védővámokat vetettek ki, valamint tevékenyen részvettek a gyarmatosításban.

II. Klasszikus polgári gazdaság megjelenése, kibontakozása ( XVII. sz. - XVIII. sz.)

Képviselői: Petty, Boisguillbert, Smith, Quesnay

(Manufakturák, az ipari tőke hatalomra jutásának időszaka)

Ø     Manufaktúrák megjelenése à ipari fejlődés

Ø     Angliában lezajlik a polgári forradalom.

Ø     Tovább fejlődik a merkantilizmus.

Ø     Tőkés fejlődés kibontakozása a pénz tőkévé válik.

Ø     Nagy földrajzi felfedezések

Ø     Tudományokban óriási fejlődés (Galillei, Newton)

Ø     Mechanika fejlődése

Ø     Változás a filozófiában is. Szakít a skolasztikával (Baken, Hops) Ok-okozati összefüggést keresnek!!!

Ø     Egyes országokban hatalomra jut a polgárság

Ø     Az egyházi dogmákkal szembe szegül OK - OKOZAT

Ø     Társadalmi rétegek átalakulnak hivatalnoki réteg, hűbér è polgárság

Megváltoztak a társadalmi feltételek. Megjelenek azok a társadalmi rétegek, melyek nem rendelkeznek termelési eszközzel ilyenek pl. a városi polgárok. Ezeknek az embereknek munkát kell vállalniuk (munkamegosztás). Más-más gondolatvilág jelenik meg. Megváltoznak a társadalmi viszonyok.

Erre az időszakra jellemző:

Angliában lezajlik a polgári forradalom, a merkantilizmus fejlődése;

dinamikus tőkés fejlődés;

Franciaországban megbukik a merkantilizmus;

a természettudományok folyamatosan fejlődnek;

természettudományok a jelenségekben ok-okozati összefüggést keresnek;

a filozófia szakít a skolasztikával.

a) Klasszikus polgári közgazdaság megjelenése, kialakulása.

Képviselői: Petty, Boisguillebert

1. Petty:

Elismerte, hogy a gazdasági élet egyes folyamatait objektív törvényszerűségek spontán módon szabályozzák. Azaz nem szükséges az állam beavatkozása, nem szükséges, hogy az állam teremtsen rendet a gazdaságban. Petty a feltörekvő polgárok képviselője.

Gazdasági törvény:

Gazdasági jelenségek között fennálló tartós, lényegi, objektív szükségszerű összefüggés, mely a mindenkori termelési viszonyok sajátosságainak megfelelően jelenik meg.

Objektív: tudatunktól függetlenül létező tv. szerűség.

Szerinte a kereskedelem gazdagítja az országot jobban mint az ipar és a mezőgazdaság.

Értékelmélet

a termelésből indul ki, és szerinte a gazdagság forrása a munka és a föld.

csak a nemesfémeket alkotó munka hoz közvetlenül létre értéket.

később viszont megváltoztatta a véleményét. Tehát csak az a munka értékalkotó, amelynek terméke a cserén keresztül nemesfémé válik.

az áru értékét a használati értéket létrehozó tényezőkből igyekszik magyarázni.

minden dolgot két természetes tényező alapján magyaráz: munka és a föld alapján kell értékelni közös nevezőre igyekszik hozni, a föld árát a munkára vezeti vissza.

Áru: Olyan hasznos dologi forma, amely emberi szükséglet kielégítésére alkalmas, és adásvétel útján jut el a fogyasztóhoz. Gazdaságilag elkülönült viszonyok közt állítják elő. Magántulajdon megjelenése.

Árutermelés: egy termelési viszony. A gazdaság szereplői, csoportjai másokat kizáró módon működtetik a döntő termelési eszközöket.

Vannak javak, amik termékek, de ne áruk és vannak áruk, amik nem termékek.

Pl.: Józsi bácsi paprikája, ha a családja számára termeli: termék, de nem áru. Ha piacra viszi eladni, akkor áru.

Áru, de nem termék pl.: egy vállalati igazgató tanácsi jog. Víz: természeti kincs, így a magyar állam tulajdona. Fizetünk érte.

Az árunak 2-ős tulajdonsága van:

Ø     tulajdonság oldala à használati érték: azon hasznos tulajdonságok összessége, amely alkalmassá teszi emberi szükséglet kielégítésére.  (asztal színe, formája, simasága)

Ø     mennyiségi oldal à érték: hogyan lehet megszerezni adásvétel útján. Az áruba ölt munka mennyiségét tekintjük értéknek.

Használati érték és érték együtt van jelen. Józsi bácsi paprikájának nincs értéke, mert nincs szó adásvételről. Akkor van értéke, ha piacra termeli.

Gyakran az érték akadályozza a használati érték birtokba vételét. 900.000 forintos bunda. Ez fordítva is lehet rossz minőségű áru. ( Szezonvégi kiárusítás).

PETTY az áruk értékét a használati értékből kiindulva magyarázza meg. Mezőgazdaságból indul ki. Munkára és földre vezet vissza mindent. Egy zsák búzából 5-6 zsák búzát aratnak le. A gazdagság forrása: bármely termelési ágban kifejtett emberi munka.

Az aranyat kitermelő, vagy aranyra cserélhető munka tekinthető Petty szerint értékalkotónak. Munkák közül a mezőgazdasági munkára szűkíti a munka fogalmát. Minden gazdasági folyamatot a földre és a munkára vezet vissza. Statisztikai munkája során eljut a föld árának meghatározásához. Az átlagos életkor (21 év) alatt elfogyasztott termékek árára vezeti vissza a föld árát.

Megalkotja az első földjáradék elméletet: Bérleti díjat tekinti fontos a föld minősége is. A jobb minőségű föld tulajdonosai több bérleti díjat követelnek. Ez csak a földjáradék elmélet csirája.

HIBA: Nem tér ki arra, hogy hol helyezkedik el a föld. (város közelében értékesebb) Korlátolt a felhasználható földterület nagysága.

Munkabér elmélet:

A béreket a létminimumhoz szükséges javakban kell meghatározni. Ez biztosítja, hogy a munkás éljen, dolgozzon és szaporodjon.

Ha ennél többet kapna a munkás azt a munkamennyiséget a társadalom elveszíti.

Ha a létminimum kétszeresét kapná, csak felét dolgozná, mint korábban, elveszne a társadalom számára 50% munka.

Értéktöbblet elmélet:

Az értéktöbblet alapvető formája a földjáradék.

A föld ára a tőkésített földjáradék.

A tőkés maga is dolgozik, amiért munkabért kap.

Az értéktöbblet másik formája a kamat (uzsoratőke működött).

A földbérleti érték (amennyiért a földet bérbe adják a tőkésnek) a földjáradék.

Az árakat az érték határozza meg. Az áru alatt a közgazdaságban azokat a jószágokat és terményeket értjük, amelyeket eladásra termelnek. Az áru használati értéke azt jelenti, hogy milyen hasznos tulajdonságokkal rendelkezik az áru.

Az áru sajátosságai: - értéke
                                 - használati értéke

2. Boisguillebert

Rámutat a gazdasági élet spontán módon kialakuló rendjére. Ádáz ellensége a merkantilizmusnak. A mechanikából átvett egyensúly gondolata hatja át egész szemléletét. Az egyensúlyt a foglalkozási ágak közötti kapcsolatában ragadja meg.

Megfogalmazta: A társadalom jóléte nem a pénz mennyiségétől függ, hanem, hogy minél többet termeljenek, és a termelésben a helyes arányokat a természet maga hozza létre. Ez egy ideológiai fegyver az állami beavatkozás ellen..

Intő példa Spanyolország, ahol felélték a többletet. Az egyház ellen is fegyver, ami feudalizmus bástyája a dogmáival.

b) Fiziokraták

Képviselői: -Quesnay (kené), Turgot (turgo) Ők a francia felvilágosodás kortársai

A fiziokraták a francia felvilágosodás kortársai. Franciaországban terjed el. A felvilágosodás eszméi már jelen vannak. Quesnay (orvos), Turgot (közgazdász)

A gazdasági szabadság jelszavával támadják a merkantilizmust és a feudalizmust.

Alapvető eszme a szabadság.

A mezőgazdaságban látták a gazdagság egyetlen forrását, hiszen az ipar is csak a mezőgazdaság termékeit alakítja át.

Az ipar improduktív ágazat, ahol nem keletkezik értéktöbblet.

A mezőgazdaságot már tőkés mezőgazdaságként ábrázolják, bár még csak a tőkés termelés néhány vonása jelent meg.

A régi feudális termelési módot reformokkal, felvilágosult uralkodókkal akarják megváltoztatni.

Cél: feudális társadalom megváltoztatása, de a polgárság gyenge ezért a felvilágosult uralkodótól várják a segítséget.

Fiziokraták értéktöbblet elmélete

A termelés meghatározó voltából indulnak ki. Az értéktöbblet forrása a termelés és nem a forgalom, de a forgalomban jelenik meg. Az értéktöbblet a mezőgazdaságban keletkezik, amely értéktöbbletet nem a többletmunkából származtatják, hanem a természet közreműködéséből. Mezőgazdaságban keletkezett értéktöbblet a "Tiszta termék".

A tőkés is munkabért kap, mint a munkás. Ami ezen felül van azt a természet segítségének tulajdonítja. Aki jól gazdálkodik azt segíti a természet.

Az érték létrejöttét meghatározott konkrét munkával hozzák kapcsolatba, nem az általános emberi munkával. Ha az árut a termeléstől közelítjük meg ott sok féle munka van (tervezés, beszerzés, szállítás.)

Konkrét munka: a munka fizikai megjelenése, ami előállítja a konkrét terméket. Ez hozza létre az áru használati értékét.

A piacon a használati értékben eltérő áruk cserélnek gazdát. Van valami közös, ami alapján cserélődik.

Elvont vagy absztrakt munka: általában vett agy-, idegi-, izommunka, amit az árutermelés viszonyai közt fejtenek ki.

Ez hozza létre az áru értékét.

Az áru értékét a használati értékből kiindulva próbálják megmagyarázni.

Mindenki megkapja a munkájáért a jövedelmet, a munkabért, azaz nincs kizsákmányolás.

Quesnay

Ő tanulmányozta a társadalom osztályszerkezetét először. Ábrázolásában a fiziokraták elmélete tükröződik. Itt jelenik meg az értéktöbblet elméletük.

Megalkotja a társadalom osztályszerkezetén alapuló egyensúly elméletét:

A társadalom tagjait 3 osztályba sorolta:

Produktív osztály: mezőgazdaságban dolgozók, termelők.

Kártékonyak: földesúr, király, papság, nemesek, udvartartás, nemesség. Csak a társadalomban megtermelt javakat herdálja el. Nem dolgozik.

Sterilek osztálya: mindenki, aki a mezőgazdaságon kívüli ágazatokban dolgozik. Átalakítják a mezőgazdasági termékeket.

Ebből a 3 osztályból kiindulva megalkotja a társadalmi össztőke újratermelésének elméletét, amit táblázatos formában jelenít meg: TABLEAU ECONOMIQUE

Azt vizsgálja, hogy a három osztály között hogy valósul meg a csere. Megfogalmazza a társadalmi össztőke újratermelési modelljét. Fő műve Tableau economique.