A költségvetési gazdálkodás makrogazdasági közelítése. A költségvetési szervek fogalma, alapítása, csoportosítása gazdálkodói jogkörök szerint. A költségvetési szervek megoszlása érdekeltségi rendszer szerint. Az intézmények költségvetése (egységes szerkezeti rend, szakfeladatrend, rovat-tétel, számlarend).

A költségvetési gazdálkodás makrogazdasági közelítése.

Makrogazdasági csoportok 3 nagy csoportba sorolható.

Vállalkozó: saját nevükben, saját kockázatukra nyereség és vagyonszerzés céljából üzletszerűen termelő vagy szolgáltató tevékenységet végeznek. A profit segédeszköz, hogy a vagyonukat gyarapítsák, adózásnál ez kedvezőbb. Ha jövedelemként jelenik meg, vállalkozási és SZJA-t kell fizetni utána.

Vállalatok csoportosíthatók:

Magánszemélyek vállalkozása (egyéni v.): egy magán személy teljes vagyonával felel a tevékenységért. Az egyéni céget be kell jelenteni. Nagyobb a bizalom az olyan vállalkozók iránt, ami benne van a cégjegyzékben.

Társas vállalkozások:

i. Jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok: közkereseti társaságok, BT

ii. Jogi személyiséggel rendelkező: korlátolt felelősségű társaságok, egyesületek, Rt, közös vállalat

2) Költségvetési szervek: köztulajdont képviselő jogi személyek, köztulajdonban lévő vagyontárgyakkal és az államháztartás költségvetésében közkiadásokra előirányzott pénzeszközökkel a társ. közös szükségleteinek kielégítésére szolgáló tevékenységet végeznek.

3) Non-profit szervezetek: nem nyereségszerzés céljából működnek, valamilyen közösségi szükségleteket elégítenek ki, központi és helyi önkormányzatoktól függetlenül működnek, másoknak vagy saját tagjainak közérdekű tevékenységet folytatnak. (alapítványok, egyesületek, közhasznú társaságok (részben kv.-i szervtől függnek)) A vállalkozói szféra és a költségvetési szervek között helyezkednek el. A vállalatnál képződött eredményt nem lehet felosztani a tulajdonosok között, a többletbevétel nem jelenik meg a tagoknál jövedelemként. Ez lehetőséget ad a jogszabályok kedvezőbb kihasználására.

A költségvetési szervek fogalma, alapítása, csoportosítása gazdálkodói jogkörök szerint

Költségvetési szervek

A társadalom közös szükségleteinek kielégítését szolgáló (állami, kötelező és önként vállalt helyi önkormányzati (települési és regionális önk.), helyi kisebbségi önkormányzati, társadalombiztosítási, országos kisebbségi önkormányzati, köztestület) feladataikat alaptevékenységként külön jogszabályok előírásai szerint látják el.

Költségvetési szerveknek minősülnek az államháztartásban betöltött helyük szerint:

Központi költségvetési szervek (minisztériumok)

Helyi önkormányzati kv.-i szervek

Társadalombiztosítási alap kezelője

Az elkülönült állami pénzalapok kezelői

Kik alapíthatnak kv.-i szervet?

Országgyűlés,

Miniszterelnök

Országos szervek vezetői

Helyi önkormányzatok

A költségvetési szervek adatait a minisztérium által vezetett nyilvántartásban, a törzskönyvi nyilvántartásban vezetik, aki itt nem szerepel, az nem lehet kv.-i szerv.

A kv.-i szervet gazdasági szempontból vizsgálva

Kv.-i szerv egy része csak gazdálkodik,

A másik részük felügyeletet lát el és az ehhez kapcsolódó finanszírozási feladatokat oldja meg.

Gazdasági jogkörük szerint csoportosítva

Önálló költségvetési szervek

Jelentős kv.-sel rendelkeznek, gazdasági és pénzügyi tevékenységüket a szervezeten belüli elkülönített egység (pénzügyi osztály, főkönyvelőség) útján látják el, felelős gazdasági vezető irányításában. Egy személyben felel a kv.-i intézmény gazdálkodásáért. Csak a gazdasági vezető hozzájárulásával vállalhat.

Az önálló költségvetési szerv a felügyeleti szerv által jóváhagyott kv.-sel gazdálkodik, vagyis az önálló kv.-i szerveknek is van felügyeleti szerve, ez lehet valamelyik miniszter vagy testület.

Önálló bankszáma van, jogi személy, ennek megfelelően önállóan szervezi a közfeladatok teljesítését

a pénzellátással,

a kv.-i gazdálkodással,

a rábízott vagyonnal,

a számvitellel,

a beszámolással,

az előírt adatszolgáltatással,

a belső ellenőrzéssel,

a munkaerő gazdálkodással kapcsolatos feladatokat.

Részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek

Jogi személyiséggel rendelkezik, az önállóan gazdálkodó kv.-i szerv feltételei esetükben csak részben állnak fenn, saját elkülönített gazdasági szervezettel nem rendelkezik, szakmailag önálló, a felügyeleti szerve jelöli ki azt az önállóan gazdálkodó kv.-i szervet, amely meghatározott pénzügyi, gazdasági feladatait ellátja. Pl. ilyen az összes felsőoktatási intézmény.

Az önálló és részben önálló gazdálkodási kv.-i szervek megállapodásban határozzák meg:

hogy a tervezés, pénzkezelés, előirányzat felhasználás, kötelezettségvállalás, az utalványozás, az analitikus nyilvántartás, az információáramlás és információ szolgáltatás, valamint

a működtetés, a tárgyi eszközök felújítása, a beruházás, a vagyonkezelés tekintetében melyek azok a feladatok, amelyeket a részben önállóan gazdálkodó kv.-i szerv elkülönülten, önállóan lát el.

A részjogkörrel rendelkező költségvetési szervek

Részjogkörrel rendelkezik a kv.-i szerv, amelynek egyes működési kiadásai és bevételei előirányzatát más, önállóan gazdálkodó kv.-i szerv kv.-e tartalmazza, vagy az rendelkezik felette. Ez a kitétel a szerv jogi személyiségét és szakmai önállóságát nem érinti.

Ez a hármas csoportosítása látszólag egyszerű, valójában bonyolult.

A költségvetési szervek megoszlása érdekeltségi rendszer szerint

Maradványérdekeltségű rendszerek

Azt jelenti, hogy a gazdálkodás során az ellátandó feladatokat a lehető legkisebb költséggel lássák el, a következő évben visszakapják, mind szabad pénzeszközt, bizonyos korlátozással. Ha feladatelmaradásra kerül sor, akkor a kp.-i kv.-i szerv azonnal elvonja.

Az ide tartozók alapvetően input finanszírozók, de egyre nagyobb teret hódít a teljesítményelvű finanszírozók, de egyre nagyobb teret hódít a teljesítményelvű finanszírozás. Jellemzőjük, hogy csekély saját bevétellel rendelkeznek.

Eredményérdekeltségű rendszerek

Ebbe a rendszerbe azok a kv.-i szervek tartoznak, akik alaptevékenységüket üzletszerűen végzik, ebből eredően jelentős bevételre tesznek szert. Pl.: szociális foglalkoztatók.

Az intézmények költségvetése (egységes szerkezeti rend, szakfeladatrend, rovat-tétel, számlarend)

Költségvetés

Meghatározott szerkezetben áll a rendelkezésre. Ebben kell, hogy tükröződjön a

kp.-i vagy állami kv. Szerkezeti rendjének,

a nemzetgazdaság információs rendszerének és

a számviteli előírásoknak.

Minden kv.-i intézményt besorolnak. Ez ágazati osztályok szerint történik:

9 osztály van:

1. ipar
2. építőipar
3. mezőgazdaság
4. szállítási hírközlés
5. kereskedelem
6. vízgazdálkodás
7. egyéb anyagi tevékenység, személyi és gazdasági szolgáltatás
8. eü., szoc. és kulturális szolgáltatás
9. közösségi, közigazgatási és egyéb szolgáltatás

Tevékenységiek ágazati osztálya (TEÁO)

A kv.-i intézmények bizonyos szakfeladatokat látnak el. a szakfeladatokon belül rovat és tételrend érvényesül.

A közigazgatás 3 szintje:

1. kp.-i
2. regionális
3. település szintű közigazgatás

A 2, 3-as helyi önkormányzatoknak nevezik összefoglalóan.

Nemzetközileg a GDP-nek 15-25%-át használják fel, Mo.-n ezt nem lehet ilyen jól megállapítani. Általában igaz, hogy erős a központosítás, a feladathoz képest kevés forrással rendelkeznek az önkormányzatok.

Helyi önkormányzatok finanszírozási forrásai

3 csoportból származnak:

működési bevétel: a fejlett országokban a teljes bevétel 10-15%-át teszik ki. Önkormányzatok által nyújtott szolgáltatások egy részéért a lakosság fizet.

Tőkebevételek: részvényekbe fektetik, kötvényeket vásárolnak az önkormányzatok

Ingatlanok eladásából, bérbeadásából származik.

adó: a lakosság és a vállalkozások által befizetett adóbevételek. Általános céllal kerülnek felhasználásra. Angol országokban vagyon adó dominál és ehhez kiegészítésként forgalmi adót társítanak. Skandináv országokban legáltalánosabb a jövedelemadó. Németnyelvű országokban alap a jövedelemadó, ehhez vagy vagyonadót vagy forgalmi adót párosítanak. A forgalmi adóknak gazdasági folyamatokat elterelő hatása van. A vagyonadó nagy stabilitást mutat, hosszútávon kiszámítható, viszont hátránya: nem igazodik a helyi önkormányzatok pénzszükségletéhez. Az adókulcsok nehezen változtathatók, ez is probléma. Rendszeresen elmarad az inflációs rátától. Jövedelemadók pozitív vonása, hogy rugalmasan képes követni a forrás, bővítési szükségleteket. Problémája, hogy meg kell osztani a különböző kv.-ek között.

állami támogatás: hármas funkciót hivatottak ellátni:

bevétel kiegészítő funkciót,

nivelláló (kiegészítő) funkciót,

ösztönző funkciót: 2 fajta támogatással biztosítja:

általános támogatás (általános fejkvóta szerint kapják az önkormányzatok)

céltámogatások: címkézett pénzek, csak meghatározott célra lehet felhasználni.

Kiadások csoportosítása

Működési, fenntartási kiadások → bázisfinanszírozás szerint számolják

Fejlesztési jellegű kiadások → normatívákalapján → az alapját az általános és céltámogatások képezik.

A tanácsok gazdálkodása (1986-89)

A felhasználásra való kötöttségek oldódtak. Létrehozták az egységes tanácsi pénzalapot, amelyik bevételi oldalról egyértelműen meghatározza és nevesíti a bevételeket.

A működési és a fejlesztési kiadásokat összevontan kezeli. Megjelenik a normatívás, elsősorban a fejlesztési források tekintetében.

Itt találkozunk először a tanácsok fejkvóta szerinti finanszírozásával.

Változatlan a bázisszintű működés kiadás és a felsőbb szintek pénzújraelosztó szerepe.

A tanácsok kv.-e 2 részből tevődik össze:

működési, fenntartási előirányzatok bázisfinanszírozás valósul meg

fejlesztési célú előirányzatok: normativitás (fejkvóta) érvényesül, ezen belül a támogatásoknak 2 csoportja van: általános és céltámogatás.

A tanácsi gazdaságok liberalizálásával együtt jár egy erőteljes restrikció. Terv alapú intézmény érvényesül. 1990-ben önkormányzatok jönnek létre.

Önkormányzatok gazdálkodása 1990-től

Önkormányzat célja: (ugyanaz, mint a 86-os tanács célja)

egy egységes elvekre épülő kontrolálható támogatási rendszer jöjjön létre,

különböző források közvetlenül a helyi önkormányzatokat illessék meg,

állami támogatás a normativitáson keresztül közel azonos feltételeket teremtsen minden település számára,

a fajlagos normatívák ösztönözzenek a költségérzékenyebb gazdálkodásra,

váljon egyértelművé az állami feladatvállalás mértéke.

Nom. állami támogatásnak 2 nagy csoportja alakult ki

a helyi önkormányzatnak nyújtott állami támogatás (fejkvóta szerint),

a feladatvállaláshoz kapcsolódó támogatások céltámogatások sorozata jelenik meg. Regionális szerepkörök ellátása is ide tartozik.

90-től lehetővé vált, hogy a nem kv.-i non-profit szervezetek által végzett tevékenységet az önkormányzatok támogathatták. Egyházakat, alapítványokat, egyesületeket.

Bizonyos szociális feladat ellátását alapítványok végzik, amik az önkormányzatok feladata lenne, ezt finanszírozza.

Elvek alkalmazásából származó problémák:

Az állam bizonyos feladatoktól visszavonul, önkormányzati feladatnak adja ki. Pl.: bölcsődék

A korábban kialakult önkormányzati, tanácsi pozíciók átrendeződtek

Gyakran szembekerülnek a kp.-i, helyi, és település szerinti feladatok ezért az országos és a helyi önkormányzatok között állandó viták vannak.

Regionális és a helyi önkormányzatok között is nézeteltérések. Formálisan normatív a finanszírozás, de e mögött meghúzódik a báizsfinanszírozás.