A klasszikus polgári közgazdaságtan kialakulása. Adam Smith közgazdasági nézetei. Smith mint Petty munkásságának továbbfejlesztõje.

II. Klasszikus polgári közgazdaságtan megjelenése, kibontakozása (XVII - XVIII. sz.)

A klasszikus (tudományos) polgári közgazdaságtan kibontakozása.

Képviselõi:

Benjamin Franklin

Adam Smith

A klasszikus iskola megszületése 1776-ra tehetõ, amikor megjelent Adam Smith, "A nemzetek gazdagsága" címû mûve. Könyvének nagy volt a népszerûsége, nemcsak az elméletben, hanem a gyakorlatban is használták.

Tárgyköre:

û       Mi befolyásolja az országok gazdasági fejlõdését, mi a gazdaság fõ forrása

az emberi munka minden termelés tárgyiasul eredménye, függetlenül attól, hogy hol képzõdött (mezõgazdaság, ipar).

egy nemzet munkavégzõ képessége (munkaórák száma)

kialakul a munkamegosztás, nõ a munka hatékonysága, aminek a piac terjedelme szabhat határt.

û       Jövedelemelosztás és az értékelmélet

Munkaérték-elmélet: a cserét a felhasznált munka alapján kell értékelni és nem a hasznosság alapján.
A cserét szabályozza (munkapiac, a termékért megvásárolható munkaerõ)

û       A jövedelmek keletkezése a termékek realizálása során megy végbe. Kialakul a különbözõ jövedelmek termelési rátája. (munka, föld, tõke hozadékának, azaz a bér, profit és járadék) termelési rátáinak összege.

û       Nála a növekedés nem az állam gazdagságának gyarapodását, hanem az egyének jólétének növekedését jelenti, amelyek a munkamegosztás kibõvülése, a termelékenység növelése tesz lehetõvé → ehhez tõke felhalmozására van szükség, amelynek forrása a megtakarítás → a növekedésnek a piaci korlát szab határt.

Adam Smith

Munkássága az ipari forradalom elõestéjére esik. Elfogadja az önérdek alapvetõ szerepét a gazdasági életben. A gazdasági élet összefüggéseit az egyéni önzésbõl igyekszik levezetni Láthatatlan kéz elmélet. A piacgazdaság mûködõképességét a láthatatlan kéz segítségével magyarázta meg. Szerinte a gazdasági élet alapvetõ mozgatórugója, az hogy az emberek saját érdekeik alapján cselekszenek. Ezeket az egyéni cselekedeteket a láthatatlan kéz úgy irányítja, hogy az egész nemzet számára maximális jólétet biztosítson. Az emberi önzésbõl kiindulva a láthatatlan kéznek tulajdonítja a gazdasági jelenségeket.

Felismeri, hogy a gazdaságban objektív törvényszerûségek érvényesülnek, és ezek spontán módon jelenek meg a felszínen. Nem becsüli le az állam szerepét. Þ Az állam annyira avatkozzon be a gazdaságba, amennyire az feladata ellátásához szükséges.

Smith arra a következtetésre jut, hogy a társadalomban a gazdagság forrása, bármely termelés ágban kifejtet munka. A tõke számára a legkedvezõbb befektetés a mezõgazdaság, azért mert itt a természet is segít.

Az áru értéke:

Az áru értékét az áru elõállításához felhasznált általános emberi munka adja. Ezt az állítást Franklintól veszi át, mert õ fogalmazta meg elõször. (nem tud vele mit kezdeni). Nem ismerte fel a kategória mögött a társadalmi viszonyokat és azok alapvetõ sajátosságát.

Az áru annyit ér, amennyi eleven munkát lehet rajta vásárolni. (ez a megfogalmazás többszörösen is hibás).

Eleven munka: Azt a munkát nevezzük eleven munkának, amelyet éppen abban a pillanatban fejtenek ki.

Holt munka: Az eleven munka a befejezése után tárgyiasul, holt munkává válik.

Minden áruban megjelenõ munkának tartalmaznia kell az eleven-, illetve a holt munkát. Az eleven munka egy termelési kategória és azt egy forgalmi kategóriával próbálja magyarázni.

Az áru értékét a jövedelem határozza meg.

A szabadverseny híve.

Smith három alapvetõ jövedelmet különböztet meg:

munkabér

profit

járadék

Smith nem ismerte fel az árutermelõ munka kettõs jellegét:

konkrét munka,

absztrakt munka: az árutermelési munka során kifejtett mennyiségi munka.

A termelés célja: mások szükségletének a kielégítése.

Mindem árutermelõ munka magán jellegû. Minden árutermelõ munka társadalmi jellegû is. A magán munka nem független a társadalomtól. Ez a munka a társadalom számára készül, de csak akkor ismerik el, hogy társadalmi munka, ha megvásárolják. A magán munka a piacon jelenik meg, és ha megveszik, akkor válik társadalmi munkává.

Az árunak a kettõs sajátosságából van egy egyéni, illetve egy társadalmi jellege. Az árutermelõi munka egyszerre konkrét munka és absztrakt munka is. A mindennapi folyamatban a konkrét munka jelenik meg.

Az árutermelõi munkában vannak azonos dolgok: Minden árutermelõi munka gazdaságilag elkülönül meg van a munkának a különválása (magán és a társadalmi munka között). Másik általános jellemzõik: ezekben közös, hogy szükség van az emberi agyideg, izom munkájára. Megjelenik az árutermelõ munka mennyisége.

A munkát munkaórában fejezi ki. Smith nem ismerte fel, hogy a munkás nem a munkáját, hanem munkaerejét bocsátja áruba. Felismeri, hogy a tõkés és a bérmunkás között egyenlõtlen a csere, de nem tud vele mit kezdeni. A termelés örök természetes formájának a kapitalizmust tekinti.

Tõkés árutermelés folyik

2 osztály: tõkés és bérmunkás. Smith homogénnek tekinti e két osztályt.

Szabad verseny van, semmi nem korlátoz

Tõke szabad áramlása

Egyenlõ tõke - egyenlõ haszon elve érvényesül

Felismeri a tõkés és a munkás közti csere egyenlõtlenségét, de nem tud mit kezdeni vele.

A munka értéke: A munka értékét azonosítja a munkabérrel. A munka értéke az áru értéke. A munka értéke egyenlõ a munkabérrel, és ennek a munkabérnek az értéke a létfenntartási javak minimumával fejezhetõ ki. Munkabér: a munkás által kifejtett munka ellenértéke. Smith szerint a munkabér a változatlan örök értéke.

HIBA:

Ø     A munka értékérõl beszélni értelmetlen.

Ø     A munka mennyiség nagyságáról beszél.

Ø     Érték alatt mást ért.

Ø     A munka értékét azonosítja az árával.

Ø     A profitot azonosítja az értéktöbblettel.

Ezeket a hibákat késõbb Ricardo pontosítja.