A kereslet alakulása

Eddig a fogyasztó hasznosságérzetével, s annak jellemzőivel foglalkoztunk. Ezeket az ismereteket felhasználva fogjuk megvizsgálni a fogyasztó keresletét az egyes termékekre vonatkozóan, s ennek jellemzőit.

Közömbösségi térkép

Feltételeztük, hogy egy ember két lehetőség közül mindig képes eldönteni, hogy számára melyik a hasznosabb, vagy esetleg egyformán értékesek neki.
Az egyszerűség kedvéért egy olyan fogyasztót fogunk vizsgálni, aki két terméket vásárol, almát és szőlőt. A két termék együttes mennyiségétől (x és y) függően alakul a fogyasztásból származó élvezet, hasznosság (U). A lenti ábra a hasznosság alakulását mutatja, úgy, hogy az egyes görbék azonos hasznosságú kombinációkat, míg az egymás felett elhelyezkedő görbék egyre nagyobb hasznosságokat képviselnek. Így az ábra bármely két pontjára vonatkozóan leolvasható, hogy hasznosság szempontjából hogyan rangsorolja azokat a fogyasztó, vagyis egy kosár bármely másikhoz való hasznosságát meg tudjuk ítélni. Például a D, E és B pontok egyforma hasznosságúak, míg a C náluk kisebb, az A náluk nagyobb hasznosságot képvisel.

A fenti ábrát közömbösségi térképnek, míg az egyforma hasznosságú kombinációkat tartalmazó görbéket közömbösségi görbének nevezzük.

A közömbösségi görbékhez mérőszámot nem tudunk rendelni, ezért nem tudjuk megmondani, hogy menyivel hasznosabb az egyik a másiktól, csak annyit tudunk, hogy hasznosabb. A közömbösségi görbék nem metszhetik egymást, mivel a közös pont miatt azonos hasznosságot képveselnének így olyan pontpárokat találnánk, amelyekben, az egyik termékből azonos, a másik termékből különböző mennyiség lenne, de így nem lehetnek közömbösek, mivel amelyikben több van, az hasznosabb.
A közömbösségi görbék alakja az egyéni preferenciákat tükrözi, ezért személyenként eltérő.

Láttuk, hogy a fogyasztó hajlandó lehet egy jószág valamely mennyiségét elcserélni egy másik jószág valamely mennyiségéért, s közben ugyanolyan hasznossági szinten marad. A jószágok a fogyasztásban tehát egymással helyettesíthetők, s a közömbösségi térképről számszerűen leolvashatók a helyettesítés arányai .

A fogyasztó szívesen cseréli el a nála bőségben lévő terméket a szűkös termékkel, de ahogy a szűkös jószág mennyisége nő, egyre kevesebbet hajlandó átadni a bővebb jószágból, mert az közben fogy, hiszen minél több van valamiből annál kevesebbre fogja értékelni, és fordítva. A helyettesítési ráta az adott termékre vonatkozóan tehát csökken.

A költségvetési egyenes

A fogyasztót a választás során korlátozza a rendelkezésére álló pénzmennyiség nagysága, azaz bizonyos kombinációkat nem tud megvásárolni.
Ha ismerjük a rendelkezésre álló pénzmennyiséget ( I ), akkor meg tudjuk határozni az elérhető jószágkombinációkat is. Egy 600 Ft-tal rendelkező fogyasztó P_x=50 Ft/kg árú almát és P_y=60 Ft/kg árú szőlőt szeretne vásárolni. Ha minden pénzét csak az egyik termékre költené 12 kg ( I/P_y ) almát, vagy 10 kg ( I/P_x ) szőlőt tudna venni. A lenti ábrában ez a két tengelymetszetet mutatja. Ezt a két pontot összekötő szakasz jelöli a pénze teljes elköltésével megszerezhető jószágkosarakat. Ezt az egyenest nevezzük költségvetési egyenesnek.

A költségvetési egyenes felett elhelyezkedő kosarakat nem tudja megvásárolni, ezért az egyenes a fogyasztó döntésének korlátját fejezi ki. Az egyenes abszolút értékben vett meredeksége a két termék árarányát mutatja.

Ha a költségvetési egyenest és a közömbösségi görbéket egy koordináta rendszerben ábrázoljuk ( ld. lent ) megkereshetjük azt a legnagyobb elérhető hasznosságot, amelyet a fogyasztó a jövedelméből elérhet, vagyis azt a legmagasabban fekvő közömbösségi görbét, melynek még van közös pontja a költségvetési egyenessel. Így megkapjuk a fogyasztó számára legoptimálisabb jószágkosarat.

A jövedelemváltozás hatása a fogyasztásra.

Ha a fogyasztó pénzjövedelme megnő a költségvetési egyenese párhuzamosan, felfelé tolódik ( az árak változatlansága mellett ). Ilyenkor egy nagyobb hasznosságú kosarat választhat, vagyis egy magasabban fekvő közömbösségi görbére kerülhet. Általában ez növeli az egyes jószágok iránti keresletet, de ez nem minden termékre igaz. A jövedelem csökkenése esetén fordított irányba történnek az események

Az árváltozások hatása a fogyasztóra

Az árváltozások hatására megváltozik a fogyasztó reáljövedelme, s az optimális választás is, változatlan nomináljövedelem mellett. Ha a szőlő ára megnő, megváltozik a I/p_szőlő tengelymetszet, meredekebb lesz a költségvetési egyenes, és más lesz az azt érintő közömbösségi görbe is. A fogyasztó alacsonyabb hasznossági szintre kerül, s megváltozik az optimális jószágkombináció összetétele is.

Ha minden mást változatlanul hagyunk, csak a szőlő árát változtatjuk akkor különböző árak mellett a fogyasztó különböző szőlőmennyiséget fog fogyasztani, az akkori optimális jószágkosárhoz igazodva. Az így kapott ár-mennyiség párok mutatják az adott fogyasztó keresletét az ár függvényében, s ezeket koordinátarendszerben ábrázolva megkapjuk a fogyasztó egyéni keresleti görbéjét a szőlőre vonatkozóan.
A piaci keresletet az egyéni keresletek összegzésével határozhatjuk meg adott ár mellett, s az egyéni keresleti görbék horizontális összegzése a piaci keresleti görbét adja eredményül.

Ha a vizsgált termék ára változik, akkor az a keresleti görbén való elmozdulást jelent, de ha valamilyen másik tényező, pl. a jövedelem, másik termék ára változik, akkor a keresleti görbe is változni fog.
A kereslet árrugalmassága
Amikor a közgazdászok egy termék árának változtatásáról döntenek figyelembe kell venniük, hogyan befolyásolja az a kereslet mennyiségét (azaz hogyan reagálnak a fogyasztók), s a kettő együtt hogyan hat az összbevételre, s a profitra.

Képlettel:

Mivel a százalékban kifejezett változás eltérő attól függően, hogy a változás mértékét az eredeti, vagy a megváltozott mennyiségekkel osztjuk, ezért gyakran használjuk a nevezőben a két mennyiség átlagát.

A kereslet árrugalmassága általában negatív szám, hiszen az árak emelkedésével a kereslet rendszerint csökken. Ha egy termék árrugalmasságának abszolút értéke 1-nél nagyobb, akkor azt mondhatjuk, hogy a termék kereslete rugalmasan reagált az árváltozásra (árrugalmas). Ilyenkor az összbevétel (P×Q) növelhető az árak csökkentésével, mivel a kereslet mennyiségének növekedése túlkompenzálja azt.
Ha egy termék árrugalmasságának abszolút értéke kisebb, mint 1, akkor a termék kereslete rugalmatlanul reagált az árváltozásra (árrugalmatlan). Ilyenkor az összbevétel áremeléssel növelhető. Mivel most az árváltozás jelentkezik nagyobb mértékben, így annak az iránya dominál.

Ha az árrugalmasság egységnyi, akkor az összbevétel nem változik az árváltozás hatására, s a termék keresletét egyszerűen csak egységnyi árrugalmasságúnak nevezzük.

A kereslet árrugalmasságát befolyásoló tényezők:

• A jószág természeti, használati tulajdonságai (tartós fogyasztási cikk, vagy gyorsan romló élelmiszer; létszükségleti, vagy csak kiegészítő szerepű).
• A helyettesítő termékek: annál rugalmasabb, minél több van.
• A helyettesítő termékek árának közelsége: annál nagyobb az árrugalmasság minél közelebb vannak, hisz annál jobban helyettesíthető.
• A termékek ára a fogyasztói jövedelemhez viszonyítva: minnél nagyobb az aránya a jövedelemhez képest annál rugalmasabb a kereslet.

A kereslet kereszt-árrugalmassága

Egy termék kereslete változhat egy másik termék árának változása esetén is ( láthattuk ezt az árváltozás hatását bemutató közömbösségi térképen ). Ezt a kapcsolatot fejezi ki a kereslet kereszt-árrugalmassága.

Képletben:
Kereszt árrugalmasság(X) = mennyiség (X) %-os változása / ár (Y) %-os változása.

A kereszt-árrugalmasság lehet pozitív, negatív, nulla. Ha pozitív, akkor a két termék a fogyasztásban helyettesíti egymást, vagyis az egyik árának növekedése a másik keresletét növeli. Ha a kereszt-árrugalmatlanság negatív, akkor a két termék fogyasztása kiegészíti egymást, ha nulla, akkor a két termék fogyasztása független egymástól.

A kereslet jövedelemrugalmassága

A fogyasztók kereslete függ a jövedelmük alakulásától is.

Képletben:

A jövedelem növekedése a keresletet általában növeli, a jövedelemrugalmasság pozitív szám. Ebben az esetben beszélünk normáljószágról. Ha a jövedelemrugalmasság nagyobb, mint egy, azaz a kereslet növekedése a jövedelem növekedésénél nagyobb mértékű, akkor luxusjószágokról beszélünk.
Ha egy termék keresletének a jövedelemrugalmassága negatív, akkor azt "alacsonyabb rendű", vagy inferior jószágnak hívjuk. Ennek a kereslete a jövedelem növekedésével csökken.