A helyi adók és azok szerepe Nyergesújfalu Varos életében

A helyi adók és azok szerepe Nyergesújfalu Város életében

A nyári gyakorlatot 2010. június 21-töl július 16-ig a nyergesújfalui Polgármesteri Hivatal Önkormányzatának adó irodájában töltöttem. Megismerkedtem a hivatal felépítésével, müködésével, ezen belül bövebben a helyi adó iroda munkával.

A település kialakulásának rövid története

Nyergesújfalu ahol élek, 7222 fös település. A Duna jobb partján, Komárom -Esztergom megyében, a Gerecse hegység északi lejtöjén fekszik. Várossá 1989. március 1-jén nyilvánították. Kedvezö természetföldrajzi (víz, erdök, barlangok stb.) és közlekedés földrajzi helyzete miatt már a bronzkorban is lakott hely volt. Itt, a mai Nyergesújfalu helyén Crumerum (esetleg Villa Curtia) néven katonai tábor állt.

Nyergesújfalu neve elöször Kézai Simon krónikájában 1280 tájáról származó, de az elözö század végére utaló írásában fordul elö, Nyergedszeg néven. Ez a név azonban a tatárjárás után feledésbe merül. Századokon keresztül Újfalu (Nova Villa) volt a település neve. Csak a magyar reneszánsz óta ismeretes a mostani párosított szó, Nyerges-Újfalu.

Zsigmond király 1388-ban koronázási ajándékul az esztergomi érseknek adományozta Nyergest, és ettöl kezdve egészen 1945-ig az érsekség birtoka volt. A falu a középkorban végig megerösített hely maradt.

1543 táján a török a falut elpusztította, de rövidesen újra benépesült és a török hódoltság idején végig lakott hely maradt, csak a felszabadító harcok idején néptelenedett el újra.

A község melletti Sánc-hegyen már a rómaiak is jelentékeny erösséget építettek, melynek romjait késöbb Rákóczi csapatai erösítették meg, de 1706. szeptember 28-án a labanc elfoglalta és lerombolta. Ma a sáncoknak csak a földdel betemetett alapjai láthatók.

Az önkormányzatiság

A 2010. évi választást követöen megalakult Országgyülés a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLVII. Törvényben rendelkezett az önkormányzati minisztérium megszünéséröl. Jelenleg az önkormányzati miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó feladatok közül a helyi önkormányzatok törvényességi ellenörzéséért, a köziratok kezelésének szakmai irányításáért, a választójogi és népszavazási szabályozásért, a választások és népszavazások lebonyolításáért, továbbá a közigazgatás-szervezésért való felelösséggel kapcsolatos feladatok a közigazgatási és igazságügyi miniszter, a helyi önkormányzatokkal kapcsolatos feladatok a belügyminiszter felelösségi körébe tartoznak.

Magyarország önkormányzati rendszere 1984-ig háromszintü volt. A jelenleg is müködö megyék és községek, városok közé beékelödtek a járások. Pillanatnyilag a magyar önkormányzati rendszer kétszintü, tekintettel arra, hogy a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. (a továbbiakban: Ötv.) és az Alkotmány is települési, illetve területi szintet különböztet meg. A települési illetve a területi önkormányzatokat összefoglaló néven helyi önkormányzatoknak nevezzük.

Települési szinten az alábbi önkormányzatok találhatók:

1.       a községi,

2.       a városi,

3.       a fövárosi és

4.       a fövárosi kerületi.

Területi szinten a megyei önkormányzatok helyezkednek el .

A kétszintü önkormányzati rendszer sajátossága, hogy a helyi önkormányzatok - tekintettel arra, hogy csak helyi szinten épülnek ki - nem rendelkeznek központtal, így az egyes önkormányzatok egymással mellérendeltségi viszonyban állnak, a rendszer valamennyi (azonos szintü) önkormányzata azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik .

Mind a megyei, mind pedig a települési önkormányzatok egyaránt helyi önkormányzatok, de részben eltérö feladatok ellátásáról gondoskodnak. A helyi önkormányzati rendszer legalsó szintjét képezö települési önkormányzatok a helyi igényektöl és teljesítöképességtöl függöen egymástól eltérö önkormányzati feladat- és hatásköröket vállalhatnak, illetve az Ötv. a nagyobb lakosságszámú és teljesítöképességü önkormányzatoknak - más helyi önkormányzatokhoz képest - több kötelezö feladat- és hatáskört állapíthat meg .

A megyei önkormányzat legfontosabb feladata abban rejlik, hogy kiegészítö, kisegítö (szubszidiárius) jelleggel mindazokat a közszolgáltatásokat biztosítsa, amelyeknek ellátására a települések gazdasági helyzetükböl adódóan, valamint a települési társulások esetlegességei miatt nem képesek.

Mindemellett törvény a megyei önkormányzat kötelezö feladatává teheti az olyan körzeti jellegü közszolgáltatás biztosítását, amely a megye egész területére vagy nagy részére kiterjed vagy hasonlóképpen megyei feladatként írhatja elö törvény az olyan körzeti jellegü közszolgáltatás megszervezését, ahol a szolgáltatást igénybe vevök többsége nem a szolgáltatást nyújtó intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat területén lakik.

A Helyi Önkormányzatok Európai Chartája szerint a helyi önkormányzat joga és kötelezettsége, hogy a jogszabályi keretek között a közügyek lényegi részét saját hatáskörben szabályozza és igazgassa a lakosság érdekében.

A helyi önkormányzatok a helyi népképviselet, a helyi demokrácia szervei, ennek megfelelöen legfontosabb szerve a választópolgárok által közvetlenül választott képviselö-testület. A képviselö-testület a helyi autonómia, a lakossági akarat, az önkormányzati jogok megtestesítöje. Az önkormányzatiság határát a helyi közügyek szabják meg, nevezetesen a helyi önkormányzatnak gondoskodnia kell az egészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésröl, az általános iskolai oktatásról és nevelésröl, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemetö fenntartásáról; köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését.

Az önkormányzati jogok közül kiemelendö, hogy a képviselö-testület többek között jogosult a közügyek helyi viszonylatoknak megfelelö szabályozására. Lényeges, hogy az általunk említett szabályozás helyi rendelet formájában történik, amely a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény értelmében jogszabálynak, mégpedig helyi szintü jogforrásnak minösül. A helyi rendeleteket kizárólag az Alkotmánybíróság bírálhatja felül, de csak jogszabálysértés esetén (vagyis a célszerüségi szempontokat még a taláros testület sem vizsgálhatja). A képviselö-testület szabadon igazgathatja a feladatkörébe utalt ügyeket és kiemelendö, hogy tulajdonával szabadon rendelkezhet, társulásokat hozhat létre, és a jogszabályok keretei között bizottságokat müködtethet.

A helyi önkormányzás másodikként kiemelt szerve a polgármester, akinek személyéröl szintén a választópolgárok döntenek.

A polgármester a lakosság és a polgármesteri hivatal, illetve a képviselö-testület közötti kapcsolattartó szerepét tölti be.

Az államigazgatási hatósági jogkörök elsödleges címzettje a jegyzö, az igazgatási ügyek szakértöje, aki a vezetése alatt álló polgármesteri hivatallal tesz eleget kötelezettségeinek. A képviselö-testület határozatlan idöre - pályázat alapján - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelö jegyzöt nevez ki

A Polgármesteri Hivatal alaptevékenysége két részböl áll:

Közigazgatás = Államigazgatás + Önkormányzat

1.     Államigazgatási feladatok:

Az államigazgatási feladatokat a jegyzö gyakorolja, a megalkotott törvények és rendeletek alapján.

Feladatai:

A hivatal feladata elökészíteni a jegyzö feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket:

- építésügy

- iparkereskedelem

- helyi adók

- birtokvédelem

- hagyaték

- okmányiroda stb.

2.     Önkormányzati feladatok:

A Polgármesteri Hivatal feladati:

- kiszolgálja a vezetöket ( bizottságokat, polgármestert, képviselö testületet)

elökészíti a képviselö testület munkájához szükséges anyagokat ( az ülések megszervezése, munkaterv)

intézmények müködtetése (óvodák, iskolák, bölcsödék, kultúrház)

- kisebbségi és etnikai feladatokat lát el

Nyerges város önkormányzatát 1990. októberében alapította  Nyergesújfalu Város Képviselö- testülete. Szervezeti formája a költségvetési szerv. Közfeladatokat lát el.

Nyergesújfalu Képviselö-testülete jelenleg 13 föböl áll, ez a létszám a következö önkormányzati választásokkor már csak 8 fö lehet, tekintettel az új választási törvényre. A képviselöket a város választójoggal rendelkezö polgárai választják meg, akik négy éven keresztül képviselik a választópolgárok akaratát. A népképviseletnek ez közvetett formáját valósítja meg.

A nyergesújfalui Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítése:

1.     Polgármester

2.     Jegyzö:

Közigazgatási osztály: igazgatási ügyek, gyámügy, titkársági ügyek

Település fejlesztési osztály: építésügy, település fejlesztés, település rendezés és müszaki dolgok, közcélú és közhasznú

Gazdasági osztály: adó, pénzügy, vagyonkezelés

Okmányiroda: körzet központi szerepet lát el, 4 település tartozik ide:- Nyergesújfalu

- Süttö

- Bajót

- Lábatlan

- Gyámhivatal

- Önkormányzati titkár

3.Aljegyzö:

- Személyzeti ügyek

- Testületi ügyek

- Kitüntetési ügyek

- Kisebbségi ügyek

- Önkormányzati rendeletalkotás

- Birtokvédelem

- Állattartási ügyek

A hivatal dolgozóinak létszáma 36 fö, ebböl 31 fö köztisztviselö, 5 fö a munka-törvénykönyve által szabályozott alkalmazott.

Mivel a helyi adóirodában voltam szakmai gyakorlaton a beszámolóm témája a helyi adók és annak szerepe Nyergesújfalu város életében.

A magyar helyi adórendszer jellemzöi

Mivel a rendszerváltás elött müködö tanácsi adók formailag nem tartoztak ebbe a körbe. A rendszerváltás során az állami feladatvállalás leszükült, ezzel párhuzamosan a helyi önkormányzatok folyamatos terhelése következett be. Az adó megállapítás joga az Országgyülés és helyi önkormányzatok között megosztott. Az Alkotmány rendelkezésének megfelelöen a Képviselö-testület a helyi adók bevezetéséröl nem dönthet szabad belátása szerint. A Képviselö-testületet a helyi adó rendelet megalkotásakor törvények kötik. Ezek a törvények a helyi adókról szóló 1990. évi C. ( továbbiakban Htv. ) törvény és az adózás rendjéröl szóló 2003. évi XCII. törvény ( továbbiakban Art. ). A Htv. megalkotásával jutottak jogalkotási szerephez az önkormányzatok, mivel a Htv. keret jellegü jogszabály. Szabályozza a helyi adófajtákat, az adótárgyakat, az adó alanyiság feltételeit, az adó mértékek felsö határát, az adóalapját és az adható mentességeket. A Htv. keretein belül azonban minden település Képviselö-testülete dönti el, hogy a településen bevezet-e helyi adókat, mely adónemek bevezetése célszerü, meghatározza a helyi adók mértékét, alapját és az adni kívánt mentességeket. 2005. január 1-jével a tételes adóösszegben meghatározott adónemek esetén lehetövé vált, hogy a Htv.-ben rögzített felsö mértéktöl az önkormányzat a fogyasztói árszínvonal változásával megfelelö mértékben eltérjen. Ami azt jelenti, hogy a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott hivatalos infláció mértékével az önkormányzatok minden évben megemelhetik a tételes adómértékek összegét ( tételes adómértékek: hasznos alapterület szerint számított építmény adó, alapterület szerint számított telekadó, magányszemély kommunális adója, vállalkozók kommunális adója valamint a vendégéjszakák száma alapján müködtetett tartózkodási idö után számított idegenforgalmi adó). A Htv.-ben rögzített mentességeket, kedvezményeket a helyi önkormányzatok kibövíthetik. Ez alól azonban van egy kivétel. Az Európai unióhoz való csatlakozásunk óta a vállalkozókat terhelö építmény adó, telekadó, kommunális adó és iparüzési adó tekintetében nem élhetnek ezzel a joggal. Ezeknél az adónemeknél a vállalkozók részére a helyi önkormányzat csak egyetlen adómértéket állapíthat meg. Differenciált adómérték csupán az adótárgy fajtája és földrajzi elhelyezkedés alapján állapítható meg.

Az önkormányzatok éltek a helyi adók bevezetésének lehetöségével, 2003-ban a 3168 önkormányzat 97%- a 3082 vezetett legalább egyféle helyi adót.

Nyergesújfalu Város Önkormányzati Képviselö-testületének helyi adókról szóló rendelete 2006-ban változott utoljára. A 24/2006 (XII. 7.) számú rendelet 2007. január 01-én lépett hatályba. A Képviselö-testület a városban bevezette a magánszemély kommunális adóját, a vállalkozási célt szolgáló építmények után a négyzetméter alapú építményadót, és a helyi iparüzési adót.

A helyi önkormányzás célja és lényege

A helyi adórendszer kialakításának célja az önkormányzat gazdálkodásának a megalapozása.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény meghatározta a helyi döntési autonómiára épülö adórendszer kereteit és feltételeit.

A helyi közösség önálló felelösséggel szabályozhatja valamennyi ügyét a jogszabályi keretek között. A pénzügyi önállóság nem üres fogalom, hanem önigazgatási jog szerves része.

Tartalmát az önálló költségvetési gazdálkodás, a bevételek és kiadások feletti önálló rendelkezés alkotja. Feladatait csak akkor tudja ellátni, ha feladatok gyakorlásának módjának és eszközeinek, valamint mindezek megvalósításához szükséges forrásoknak a tekintetében széles körü autonómiával rendelkezik, például, hogy az önkormányzatok képviselö testületei helyi adórendeleteket alkothatnak a Htv. szabályozta kereteken belül.

Nyergesújfalu Város önkormányzati Képviselö- testülete Nyergesújfalu Város önkormányzata 2010. évi költségvetésének kiadási föösszege 2872 683 ezer forint, bevételi föösszege 2273 527 ezer forint, melyböl a helyi adó bevételek 701849 ezer forintot tesznek ki.

A helyi adóztatás alapelvei

A helyi adóztatásnak meg kell felelnie az általánosság, egyenlöség, törvényesség, adósemlegesség, mint a központi adóztatásnak. Ez azt jelenti, hogy a helyi adóknak is minden termeszétes személyre, szervezetre ki kell terjednie, amennyiben az adóalanyiság feltételei az egyes adónemek tekintetében adottak.

A helyi adópolitikának mindenképpen kapcsolódnia kell a központi adópolitikához. Az államháztartás rendszere akkor kiegyensúlyozott ha a központi és helyi adórendszer egymást kiegészíti.

Fedezniük kell a helyi közszolgáltatások finanszírozását, az adóterheknek arányban kell állnia a közszolgáltatások számával és minöségével.

Az adózásnak szorosan kell kapcsolódnia a helyi viszonyokhoz, ami azt jelenti, hogy az adóztatás ismérveit, az adótárgyat az önkormányzathoz lehessen kötni. (pl.Nyergesújfalu Város Önkormányzata nem vezetett be idegenforgalmi adót, mivel a városban az idegenforgalom nem jelentös)

A helyi adóiroda munkáját szabályozó törvények

A gyakorlatom során tapasztaltam, hogy ezek az alapelvek érvényesülnek Nyergesújfalu Város Önkormányzatának adóhatóságánál is. A bevezetett helyi adókról Nyergesújfalu illetékességi területén minden adózónak bevallást kell adnia, az erre célra rendszeresített nyomtatványokon. A bevallások megtalálhatók a város honlapján, vagy kérhetö a helyi adóirodában. Egyes nyomtatványok ügyfélkapuval rendelkezö ügyfelek részére már elektronikus úton is elküldhetöek. Azokat az ügyfeleket, akik önként nem teljesítik bevallási kötelezettségeiket, felszólítják azok teljesítésére.

Részletesen megismertem az Art. és a Htv. hogyan szabályozza a helyi önkormányzat adóirodájának müködését, illetve a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: KET) ide vonatkozó szabályait. Természetesen a helyi adóhatóságnak több törvényt is ismernie kell érintölegesen, ami a feladatainak ellátását szabályozza. ( az illetékekröl szóló törvény, a bírósági végrehajtásról szóló törvény, a számviteli törvény, a polgári törvénykönyv, vagy a felszámolásról és csödeljárásról szóló törvény, cégtörvény, egyéni vállalkozókról szóló törvény stb.)

I. Art.

A törvényböl megtudtam, hogy az Art. célja, az adózással kapcsolatos eljárások törvényességének betartása és az adózás eredményessége érdekében az adózók és adóhatóságok jogait és kötelezettségeit egységesen szabályozza. Ezért az Art. egységesen szabályozza az állami adóhatóság és a helyi önkormányzati hatóságok munkáját is. Az adózók és az adóhatóságok csak e törvénynek és más törvényeknek megfelelöen gyakorolhatja jogait és teljesítheti kötelezettségeit.

Például ha a törvény az adóhatóságot mérlegelésre jogosítja fel azt csak törvényes keretek között gyakorolhatja. A törvény kimondja, hogy az adóhatóság minden ügyben megkülönböztetés nélkül köteles eljárni és intézkedni. A törvény hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területén székhellyel, telephellyel, lakóhellyel, stb. rendelkezö magánszemélyekre, jogi személyekre és egyéb szervezetekre. A törvény részletesen ismerteti az adózók körét, az adózók képviseletére vonatkozó szabályokat. Részletezi a magyarországi adóhatóságokat, ezek állami adóhatóság, vámhatóság, az önkormányzat jegyzöje. Kimondja, hogy az adóhatóságok felügyelete az adópolitikáért felelös miniszter hatáskörébe tartozik. A törvény szabályozza az adókötelezettségeket. Az adózó köteles az adózással kapcsolatos bejelentésre, nyilatkozat tételre, adó megállapításra, bevallásra, adó fizetésre, bizonylatok kiállítására és megörzésére, nyilvántartások vezetésére, adatszolgáltatásra, bankszámla nyitásra. ( bankszámla nyitásra csak a gazdasági társaságok kötelesek)

Az Art. az adóhatóságok részére elöírja az adózó bejelentés szerinti nyilvántartásba vételét.

Nyergesújfalu Önkormányzatának adóhatósága is a Magyar Államkincstár által engedélyezett ONKADÓ program segítségével tartja nyilván az adózók alapvetö adatait. Nyilvántartott adatok: adózó neve, születési adatai, lakhelye, székhelye, telephelye, adó azonosító-, vagy adószáma. Az adózók nyilvántartása, a változások folyamatos karbantartása a helyi adóhatóság feladatai közé tartozik.

Az Art. szabályozza többek között az adóellenörzéssel kapcsolatos feladatokat, a részletfizetésre, adómérséklésre vonatkozó szabályokat, a végrehajtásra vonatkozó elöírásokat és az adókötelezettség elmulasztása esetére vonatkozó jogkövetkezményeket.

II. KET.

A KET. 2009. október 1-én jelentösen megváltozott. Magyarország adóhatóságainak egységesen az Art. szerint kell eljárnia, csak azokban az esetekben irányadó a KET.- novellaként emlegetett új eljárási törvény, amely eseteket az Art. nem szabályoz. A KET. szabályozza a közigazgatási hatósági eljárás alapelveit. Ezek közigazgatási hatósággal szemben támasztott olyan fontos követelmények, amelyeknek az eljárásnak minden szakaszában érvényre kell jutni. A KET.-ben szabályozott alapelvek egy része magából az Alkotmányból vezethetöek le. Ilyen például a törvény elötti egyenlöség elve, törvényesség elve, vagy a diszkrimináció tilalma. Az Országgyülés abból a célból alkotta meg ezt a törvényt, hogy:

- Az állampolgárokat és szervezeteket érintö közigazgatási hatósági eljárás eröteljesebben jutassa kifejezésre a közhatalom szolgáltató funkcióját. Ami azt jelenti, hogy jelentösen csökkenteni kell az ügyfelekre háruló eljárási terheket. Az elektronika és informatika korszerü alkalmazásával az eljárások jelentös részében megnyitja az utat az ügyek gyors és egyszerü intézése elött.

A nyergesi adóhatóság is közvetlen internetes kapcsolatban áll az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium céginformációs rendszerével, ahol tájékozódhat a bejegyzett vállalkozások adatairól ( székhely, telephely, adószám, bankszámla szám, statisztikai számjel, cégjegyzék szám, tevékenységi körök, képviselök adatai stb. ). Ezek alapján folyamatosan karbantarthatja nyilvántartását illetve felszólíthatja az adózókat adókötelezettségük teljesítésére. A gyakorlatom alatt én is használtam ezt az információs rendszert, adószám alapján segítettem egyes adózók új adatainak felderítésében.

Szintén internetes kapcsolaton keresztül tájékozódhat a Fölhivatalba bejegyzett tulajdonosok adatairól. Ez a közvetlen kapcsolat is segíti az adóhatóság munkáját mivel ellenörizni tudja az adózók által benyújtott bevallások helyességét, pótolni tudja a hiányzó adatokat, illetve adókötelezettséget állapíthat meg vagy törölhet el. Közvetlen kapcsolatban van az okmányiroda a személyi adatbázisával ahol az adózók születési és lakcím adatairól tájékozódhat. ( pl. az Art. elöírja az adóhatóságok részére, hogy az adózókat adóazonosító számon kell nyilvántartaniuk. Amennyiben az adózó felhívásra sem teljesíti az adóazonosító számra vonatkozó hiánypótlások kötelezettségét személyes adatainak megküldésével a helyi adóhatóság az állami adóhatóságtól kéri meg a hiányzó adóazonosító számot.)

Mivel segítettem a kiküldött iratok postázásában, személyesen is tapasztaltam, hogy az ügyfelek nem mindig tesznek eleget adókötelezettségüknek, nem jelentik be a lakcímükben, székhelyükben történt változásokat, ezért a kiküldött iratokat a posta vissza hozza az adóhatóság részére. Ilyenkor szükséges a céghírekben, illetve személyi nyilvántartóban történö keresés. Az elektronikus kapcsolattartás szintén megvalósul a Magyar Államkincstár Közép-dunántúli Regionális igazgatóságával is. Hiszen elektronikus úton küldik meg az ONKADÓ program változásait, az adóhatóságokat érintö tájékoztatásokat, illetve az adóhatóság is a kincstár honlapjára tölti fel a kötelezö adatszolgáltatásait. A helyi adóhatóságok szintén elektronikus kapcsolatban állnak az állami adóhatósággal is.

- Az ügyfelek és eljárás más résztvevöinek kapcsolatát átlátható jogi szabályozás útján rendezze.

- A demokratikus jogállamtól elvárható módon és mértékben jutassa érvényre az ügyfelek jogait és kötelezettségeinek teljesítése pedig túlnyomó részt önkéntes jogkövetés útján történjék.

III. Htv.

A négyhetes gyakorlatom során leginkább a Htv.-t volt alkalmam megismerni. A gazdasági önállósulás egyik eszköze a helyi adók rendszere. Ez a települési önkormányzatok számára lehetöséget teremtett a helyi szuverén adóztatási jog gyakorlására, és ezzel együtt a helyi adópolitika kialakítására. A törvény felhatalmazza a települési ( községi, városi, fövárosi, kerületi) önkormányzatok Képviselö-testületét, hogy rendelettel az illetékességi területén helyi adókat vezethet be. Az önkormányzat adó megállapítási joga az e törvényben meghatározott adóalanyokra és adótárgyakra terjed ki. A törvény meghatározza az adóalanyok körét, felsorolja a mentességet élvezö adóalanyokat, szabályozza a bevezethetö adónemeket. Az önkormányzatoknak lehetösége van a törvény alapján vagyoni típusú adó, kommunális jellegü adó és helyi iparüzési adó bevezetésére. Az önkormányzat adó megállapítási joga arra terjed ki, hogy a fenti adók valamelyikét bevezesse, a már bevezetett adót hatályon kívül helyezze, illetve módosítsa.

1. Vagyoni típusú adók

a. Építményadó

A törvény alapján adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévö építmények közül a lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész. Nyergesújfalu Város Képviselö-testülete a 24/2006. (XII. 7.) számú rendeletében az építményadót úgy vezette be a városban, hogy mentesítette az építmények közül a lakás céljára, illetve nem vállalkozási célt szolgáló épületeket. Azt is meghatározta, hogy az adó alapja a Htv.-ben szereplö két lehetöség közül az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete legyen az építmény korrigált forgalmi értékével szemben. Az adó mértékét, figyelembe véve a város vállalkozóinak teherbíró képességét a maximális 900 Ft/m2 (korrigálva a mindenkori infláció mértékével) helyett 2006-tól 600 Ft-ban állapította meg.

Az építményadó alanya az, aki a naptári év elsö napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdonaik hányadaik arányában adóznak. Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonos az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak. A törvénybe építményadó mentességeket is beépítettek. Mentes az adó alól többek között szükséglakás, szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetöleg nevelési- oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség, a költségvetési szerv, az egyház tulajdonában lévö építmény. A törvényben a müemlék épületek felújításához is kapcsolódnak mentességek. Adókötelezettséget érintö változásokat a következö év elsö napjától kell figyelembe venni. Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.

Nyergesújfalu adóbevételei közül 142 217 ezer forintot tesz ki az építményadó bevételének összege. A városban jelenleg 196 db. különbözö építmény után fizetik a vállalkozók az építményadót. ( iroda, üzlet, mühely, üzemcsarnok, raktár stb. ) A város építményadó bevételét jelentösen növelte az ipari park létrehozása. Az ide települt vállalkozások több ezer négyzetméter üzemcsarnok után fizetik az építményadót.

b. Telekadó:

A Htv. az önkormányzat illetékességi területén lévö belterületi beépítetlen földrész után is vezethet be telekadót. Ezzel a lehetösséggel Nyergesújfalu önkormányzata nem élt.

2. Kommunális jellegü adók

a. Magánszemély kommunális adója

Kommunális adókötelezettség terheli azt az adóalanyt, aki a naptári év elsö napján a belterületi ingatlan tulajdonosa, illetve nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdonaik hányadaik arányában adóznak. Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonos az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak. Adókötelezettséget érintö változásokat a következö év elsö napjától kell figyelembe venni, kivéve ha lakásbérleti jogviszony az év elsö felében szünik meg akkor a második félévre vonatkozó adókötelezettségeket az adóhatóságnak el kell törölnie. Mértékének felsö határa legfeljebb 12000 forint lehet adótárgyanként.

Nyergesújfalu Képviselö-testülete helyi adórendeletében mentesítette a kommunális adó alól az önkormányzat illetékességi területén lévö építmények közül a nem lakás céljára szolgáló épületeket, illetve a vállalkozási tevékenység célját szolgáló épületeket. A rendeletböl láthatjuk, hogy a Képviselö-testület az építményadóba és kommunális adóba bevezetett mentességekkel elkerüli az építmények kettös adóztatását. Ugyanis a Htv. 7 § a) pontja kimondja, hogy az adóalanyt az önkormányzat egy meghatározott adótárgy esetén- az önkormányzat döntése szerinti - csak egy féle adó megfizetésére kötelezheti.

Nyergesújfalu Képviselö-testülete a kommunális adó mértékét adótárgyanként és lakásbérleti jogonként 2006-tól 3200 forintban állapította meg. A város költségvetésének nagyon kis részét ki a kommunális adó bevétel, mindössze 9082 ezer forintot. Ez kb. 2800 adótárgyat jelent a városban. A kommunális adóból származó bevételeket a város parkosításra, díszkivilágításra, az utak karbantartására fordítja. Természetesen ez a bevétel nem fedezi az ezekre a kiadásokra szánt összeget. A város vezetés szándéka szerint a kommunális adó összegével a lakosság jelképesen járul hozzá a város szépüléséhez.

b. A vállalkozók kommunális adója

Az adó alanya az a vállalkozó, aki az önkormányzat illetékességi területén munkaeröt foglalkoztat. Az önkormányzat az iparüzési és az építményadó mellett nem kívánta további adókkal súlytani a vállalkozókat, ezért ezt az adónemet a városban nem vezette be.

c. Idegenforgalmi adó

Mint már korábban említettem ezt az adónemet a Képviselö-testület célszerüségböl nem vezette be, mivel a városban nem számot tevö az idegenforgalom.

III. Helyi iparüzési adó

A helyi iparüzési adó 2010-töl az állami adóhatóság hatáskörébe rendelte az Országgyülés. A 2010. január elsejét követö változásokat az adóalanyok az állami adóhatóság felé jelentették be. Az iparüzési adóval kapcsolatos hatáskör 2010. június 29-töl ismét visszakerült a helyi önkormányzatokhoz. A törvénynek ez a gyors változása jelentös terhet rótt az állami adóhatóságra, helyi adóhatóságokra, ügyfelekre és könyvelökre is. Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység. Az adó alanya a vállalkozó.

- Állandó jellegü iparüzési adó tevékenység:

Az önkormányzat illetékességi terület ha a vállalkozó székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén, telephelyén kívül folytatja. Az adó alapja a nettó árbevétel csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel, illetve 2010-töl az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegü iparüzési adó tevékenységet, akkor az adóalapját a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzöen meg kell osztania. Az adó mértéke 2000-töl maximum az adóalap 2 %-a lehet. Nyergesújfalu önkormányzata ezt lehetöséget ki is használta és az adómértékét 2007. január 1-töl 2 %-ban állapította meg.

- Ideiglenes jellegü iparüzési adó tevékenység:

Ha az önkormányzat illetékességi területén a vállalkozó székhellyel, telephellyel nem rendelkezik és ott piaci és vásározó kereskedelmet folytat vagy építöipari tevékenységet folytat, vagy illetöleg természeti eröforrásokat tár fel, feltéve ha a tevékenységének idötartama a 30 napot meghaladja,de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának idötartama a 181 napot meghaladja akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minösül. Adókötelezettség az iparüzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szünik meg. Az adó mértéke piacozó és vásározó tevékenység esetén 1000 Ft/ nap, építöipari tevékenység esetén 5000 Ft/nap. Városunkban a Képviselö-testület szintén a maximális adómértékeket állapította meg az ideiglenes tevékenység végzésének esetében.

Gépjármüadó

A gépjármüadó központi irányítású, de helyi beszedésü adó, amely 1992. január 1-én lépett hatályba. A beszedett gépjármüadó összege kezdetben megosztásra került az állami költségvetés és a helyi önkormányzat között. Napjainkban a bevétel teljes összege az önkormányzatot illeti. 2009-ben 2304 fönek 3685 gépjármüve volt, mely után 60, 5 millió forint gépjármüadó lett kivetve. A gépjármüadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény értelmében adóköteles minden rendszámtáblával ellátott gépjármü, pótkocsi stb. Az adó alanya az a  személy, aki/amely a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény alapján vezetett jármünyilvántartásban az év elsö napján üzemben tartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel. Az adóévre járó adót az adóalany köteles megfizetni. Az adókötelezettség a gépjármü forgalomba helyezését követö hónap elsö napján kezdödik. Az adó alapja személygépjármüveknél a hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye kw-ban kifejezve. Tehergépjármüvek esetében a hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege növelve a terhelhetöség 50 %-val. Az adó mértékét a gépjármüadó törvény az ország egészére egységesen érvényes mértékben szabályozza. A gépjármüadó törvény adókedvezményeket és adómentességeket is tartalmaz így például a súlyos mozgáskorlátozott személynek, költségvetési szervnek, egyháznak stb., elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsi után nem kell adót fizetni. A gépjármüadó törvény lehetövé teszi, hogy az egy évi adómértéket meghaladó gépjármüadó tartozás esetén a gépjármüvet a forgalomból ideiglenesen kitiltsák.

Talajterhelési díj

A környezet terhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény értelmében " a talajterhelési díj fizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a müszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó vízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz". Nyergesújfalu Város Képviselö-testülete a 18/2004. ( XI. 2. ) számú rendeletével bevezette a talajterhelési díjat. A talajterhelési díj fizetendö összege fokozatosan emelkedett 2004-ben csak a 20 %-át kellett megfizetni, 2009-töl már a 100 %-ot, annak érdekében, hogy a lakosság mihamarabb a kiépített közcsatorna hálózatot használja. A talajterhelési díj alapja az elözö évi vízfogyasztás mennyisége szorozva 120 Ft/ m3, szorozva a talajérzékenységi szorzóval. A talajterhelési díj fizetése alól mentesíthetö az az adóalany aki a vízszolgáltató igazolása alapján a közcsatornára müszakilag nem tud rákötni. A talajterhelési díj összege csökkenthetö a locsolási idöszakban ( május 1.- július 31. ) közötti idöszakban elfogyasztott vízmennyiségének 10 %-val, illetve a számlával igazolt szennyvíz elszállításának mennyiségével. A talajterhelési díjat fizetök száma évenként csökkenö tendenciát mutat, 2009-ben 46 fö fizetett talajterhelési díjat. Ez 560 ezer forint bevételt jelentett az önkormányzatnak.

Végrehajtás megkeresésre

Az adózás rendjéröl szóló 2003. évi XCII. törvény az elsö fokú adóhatóságot kötelezi az adók módjára behajtandó köztartozásnak minösülö fizetési kötelezettségek beszedésére. Például helyszíni és pénzbírság, közigazgatási bírság, szolgáltatási díjak, fogyasztóvédelmi bírság, szemétdíj tartozás stb. Az önkormányzati adóhatóság a megkeresések alapján köteles eljárni a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. (Vht. ) törvény elöírásainak megfelelöen. Az adóvégrehajtó az eredményes végrehajtás érdekében mindazok a jogok megilletik, amit a Vht. a bírósági végrehajtónak biztosít. A sikeres végrehajtás eredményéböl egyes esetekben az önkormányzat is részesül. A helyszíni és pénzbírság, valamint a közigazgatási bírság 25 %- a az önkormányzatot illeti, a többi behajtott bevételt a végrehajtást kérönek továbbítani kell. 2009-ben a behajtási tevékenység kb. 600 ezer forint elöre nem tervezett bevételt jelentett az önkormányzat számára.