A gazdaságpolitika lehetőségei a nyitott gazdaságban

A gazdaságpolitika lehetőségei rögzített árfolyamrendszerben

A rögzített árfolyamrendszer megengedi a fizetési mérleg egyensúlytalanságát, ami hatást gyakorol a pénzpiacra, és azon keresztül az árupiacra és a jövedelemre.

A fizetési mérleg és a pénzpiac

Egy ország pénzpiacának az egyensúlya határozz 232i89c a meg a kamatlábat. Az ország fizetési mérlegének egyenlege viszont befolyásolja az ország pénzkínálatának az alakulását.
Ha deficites a fizetési mérleg, a jegybank tartalékai csökkennek, a gazdasági szereplők több hazai valutát adnak el, mint amennyit megvesznek. A hazai jegybankba visszakerült hazai valuta kikerül a forgalomból, nem pénz többé.

A fizetési mérleg szufficitje azt jelenti, hogy a jegybank devizatartalékai megnőnek. Ezzel pénz kerül a forgalomba. Tehát a fizetési mérleg szufficitje a pénzkínálat növekedését jelenti.
Nyitott tőkepiacú gazdaságban a pénzkínálat alakulását a kamatláb is befolyásolja, hiszen hatást gyakorol a tőkeáramlásra. Mivel a kamat a tőke jövedelme, ezért a nemzetközi tőkeáramlás az országok közötti kamatlábkülönbséghez igazodik.

Ha tehát a hazai kamatláb növekszik a külföldihez képest, akkor a tőkemérleg egyenlege javulni fog, így javulni fog a fizetési mérleg egyenlege is, ami megnöveli a hazai pénzkínálatot. Ha a hazai kamatláb csökken a külföldihez képest, akkor hasonló módon csökken a pénzkínálat is.

A zárt tőkepiacú gazdaságban a pénzkínálat alakulására nincs hatással a kamatláb alakulása.
A nyitott tőkepiacú gazdaságban a kamatláb növekedésével javul a fizetési mérleg egyenlege, s nő a hazai pénzkínálat. Ezért a nyitott gazdaság reálpénzkínálatát jelző egyenes pozitív meredekségű lesz. Az így meghatározott reálpénzkínálat és a pénzkereslet egyensúlya határozz 232i89c a meg az egyensúlyi kamatlábat és az egyensúlyi reálpénzmennyiséget.

A költségvetési politika rögzített árfolyamrendszerben

Tételezzük fel, hogy a költségvetési politika révén megnő az autonóm kereslet. Az autonóm fogyasztást növelhetik az adók csökkentésével, a beruházást a kamatláb csökkentésével (ezt a pénzpolitika részben tárgyaljuk), és ez növelheti az állami kiadásokat is.

A továbbiakban feltételezzük, hogy a makrokínálat a makrokereslethez igazodik, s nincs árszínvonal növekedés, csökkenés.
A kezdeti egyensúlyban Y₀ jövedelemnél i₀ a kamatláb, és a külkereskedelmi mérleg is egyensúlyban van.
Az autonóm kereslet növekedése növeli a jövedelmet (Y₁), a külkereskedelmi mérleg deficites lesz (X-IM)₁. A pénzpiacon ekkor két hatás érvényesül. Megnő a jövedelemtől függő pénzkereslet, a keresleti függvény jobbra tolódik. Emellett csökken a pénzkínálat a külkereskedelmi mérleg deficitje miatt, a pénzkínálati függvény balra tolódik. Kialakul egy magasabb i₁ kamatláb. Ez visszafogja a beruházásokat, a makrokereslet kisebb mértékben, de visszahúzódik, Y₂ jövedelmi szint alakul ki. A magasabb belföldi kamatláb nagyobb tőkebeáramlást is indukál, ami végül ellensúlyozza a külkereskedelmi mérleg deficitjét, így a fizetési mérleg is egyensúlyban lesz.

Pénzpolitika a rögzített árfolyamrendszerben

A pénzpolitika úgy fejti ki hatását, hogy a központi bank bővíti a pénzkínálatot. Így a piaci kamatláb csökken, ez pedig ösztönzi a beruházásokat.
Kiinduló helyzetünk ugyanaz, mint az előző esetben volt, Y₀ jövedelemszint mellett a külkereskedelmi mérleg egyensúlyban van.
Az eseményeket elsősorban a pénzpiacon kell áttekintenünk. Ebben a helyzetben a központi bank megnöveli a pénzkínálatot. A reálpénzkínálati görbe jobbra tolódik. A pénzpiaci egyensúlyt biztosító kamatláb az eredeti kamatlábnál alacsonyabb lesz. Az i' kamatláb és az MS'/P pénzkínálat kombinációja azonban egy pillanatra sem maradhat fenn. Az új i' kamatláb alacsonyabb, a tőke kiáramlik az országból, a tőkemérleg deficites lesz. A jövedelem növekedése miatt deficites lesz a külkereskedelmi mérleg is, tehát deficites lesz a fizetési mérleg.
A fizetési mérleg deficitje csökkenti a pénzkínálatot, ami az eddigiekkel ellentétes folyamatot indít el. A reálpénzkínálat csökken, görbéje visszafelé tolódik, ami növeli a kamatlábat, csökkenti a beruházási keresletet és a makrojövedelmet. Csökken a jövedelemtől függő pénzkereslet is. Pénzkereslet görbéje visszatolódik. A folyamatok addig tartanak, amíg minden visszaáll az eredeti szintjére.
Arra a következtetésre jutottunk tehát, hogy a pénzpolitika teljesen hatástalannak bizonyult a jövedelem és a foglalkoztatás növelése szempontjából a fix árfolyamrendszerben.
Összegezve a gazdaságpolitika a fix árfolyamrendszer-beli lehetőségeit, bár a fix árfolyamos valutapiac önmagában megengedi a fizetési mérleg egyensúlytalanságát, a fizetési mérleg deficitjének pénzkínálat-csökkentő vagy szufficitjének pénzkínálat-növelő hatásán keresztül valójában automatikusan helyreál a fizetési mérleg egyensúlya. A fenti pénzpiaci mechanizmus a pénzpolitikát gyakorlatilag hatástalanná, míg a költségvetési politikát hatékonnyá teszi a jövedelem és foglalkoztatottság növelése szempontjából a rögzített árfolyamok rendszerében.

A gazdaság lehetőségeit lebegő árfolyamrendszerben

Lebegő árfolyamrendszerben nem a pénzpiac, hanem a valutapiac az alkalmazkodás fő színtere. Tehát a fizetési mérleg időleges deficitjét vagy szufficitjét nem a pénzpiac és az árupiac együttesse igazítja ki, hanem a reálárfolyam mozgása.

Pénzpolitika lebegő árfolyamrendszerben

Kiindulási alapunk az előzőekhez hasonlóan most is egyensúlyi rendszer. A központi bank keresletnövelő szándékkal bővíti a pénzkínálatot. A kamatláb lecsökken, a beruházási kereslet, és a jövedelem nő (Y₁). Ekkor a külkereskedelmi mérleg (X-IM)₁ nagyságú hiányt mutat.

A csökkenő kamatláb miatt a tőkemérleg és így a fizetési mérleg is deficites lesz. Ez megnöveli a külföldi valuta keresletét, a valutakeresleti görbe eltolódik (D$₁). A nominál árfolyam változásán keresztül megnő a reálárfolyam, ami helyreállítja a fizetési mérleg egyensúlyát.
A reálleértékelődés megnöveli az autonóm exportot (X₂) és lecsökkenti az importot (IM₂). Ez javítja a külkereskedelmi mérleget, a külkereskedelmi mérleg görbéje felfelé tolódik. Megnő a jövedelem is, mivel a makrokeresleti görbe is felfelé tolódik.
A tőkemérlegre két egymással ellentétes jelenség hat. A belföldi kamatláb csökkenése miatt a tőke kiáramlik az országból. A reálárfolyam növekedése tőkebeáramlást eredményez. A két hatás egymáshoz viszonyított erôssége dönti el, hogy a tőkemérleg deficites, vagy szufficites lesz. Mivel a fizetési mérleg

egyensúlya biztosított, a külkereskedelmi mérleg egyenlege a tőkemérleg egyenlegével ellentétes lesz. Tehát lehet deficites és szufficites is. Kellemes következményekkel jár, hogy a jövedelem növekedése nagyobb, mint amit a kamatlábcsökkenés miatt bekövetkező belső keresletnövekedés indokol (Y₁ helyett Y₂ jövedelem alakul ki). Ez azért van így, mert a reálleértékelődés a külföldi kereslet egy részét átirányította a hazai termékek felé.
Levonhatjuk tehát azt a következtetést, hogy a pénzpolitika a lebegő árfolyamok rendszerében hatékony a jövedelem és a foglalkoztatás növelése szempontjából.

Költségvetési politika a lebegő árfolyamrendszerben

Most az autonóm kereslet növekedésének hatását vizsgáljuk. Kiinduló egyensúlyi helyzetünk az előzőekhez hasonló.
Az autonóm kereslet növekedése növeli a jövedelmet, ami deficitessé teszi a külkereskedelmi mérleget. A jövedelem növekedése miatt a pénzkereslet és a kamatláb megnő. Ha elegendően rugalmas a tőkeáramlás, akkor a kamatláb növekedése miatt annyi tőke áramlik be, hogy a tőkemérleg többlete nemcsak ellensúlyozza a külkereskedelmi mérleg hiányát, hanem az egész fizetési mérleget szufficitessé teszi. A valutakínálati görbe jobbra lefelé tolódik, és az új egyensúlyi reálárfolyam a réginél alacsonyabb szinten állapodik meg, így a valuta reálfelértékelődése megy végbe, és így áll helyre a fizetési mérleg egyensúlya.
A reálfelértékelődés miatt az export csökken és az autonóm import növekszik. A makrokereslet, és ezzel a makrojövedelem csökkenni kezd. A csökkenés mértéke a tőkeáramlás rugalmasságától függ. Minél több tőke áramlik be adott kamatláb-emelkedés mellett, annál nagyobb lesz a fizetési mérleg többlete és annál nagyobb lesz a valuta reálfelértékelődése, így a külkereskedelmi mérleg romlása is.
Szélső esetben - ha nagyon rugalmas a tőkeáramlás - a makrokereslet csökkenése éppen akkora lesz, mint növekedése volt. Ekkor visszaáll az eredeti jövedelmi szint. Amennyivel az autonóm kereslet növekszik, annyival romlik a külkereskedelmi mérleg egyenlege.

Feladatok

Tesztkérdések

1. A tőkeszámla háromszereplős gazdasági modellben:
   
   a) I=Y-C-G-X-IM
   b) I=SV+SH+SÁ+SK
   c) I=C+Y+G
   d) I=SV+SÁ+SH
2. Árupiacnak nevezzük
   
   a) a fogyasztási javak piacát
   b) a tőkejavak piacát
   c) azt a piacot, ahol a háztartások vásárolnak
   d) az a) és a b) együt
3. A kibocsátás rövid távon függ:
   
   a) a tőkemennyiségtől
   b) munkaráfordítástól
   c) mindkettőtől
   d) egyiktől sem
4. A deviza
   
   a) egy ország pénze a nemzetközi forgalomban
   b) külföldi valutára szóló követelés
   c) egy ország pénzének piaci ára más valutában kifejezve
   d) egyik sem a fentiek közül
5. Nyitott tőkepiacú gazdaságban a pénzkínálat alakulását nem befolyásolja
   
   a) központi bank nyílt piaci műveletei
   b) a külföldi kamatláb
   c) a tartalékráta
   d) a refinanszírozási kamatláb változása

Igaz-hamis állítások

1. A kamatláb növekedése közvetlenül hat az árupiaci egyensúlyi jövedelemre.
2. M1 az azonnal felhasználható pénz
3. A magasabb bér mindig csökkenti a munkanélküliek számát
4. A kamatláb növekedése növeli a beruházási keresletet és így keresleti inflációt okoz
5. ÁFA esetén az adófizető az elért jövedelme alapján fizet

Definíciók

1. Adó
2. Okun-törvénye

Számítási és geometriai feladatok

1. Egy gazdaságban a lakosok minden újabb jövedelemegység 10%-át takarítják meg. Az autonóm fogyasztás 150 egység. A beruházási kereslet autonóm része 125 jövedelemegység. A kamatláb egységnyi változása a beruházási keresletet 10 egységgel változtatja meg. Az ország pénzkereslete M^D=0,3Y-20i, a pénzkínálat M^S=400, az árszínvonal 2.
   
   a) Mekkora az egyensúlyi jövedelem?
   b) Mekkora a fogyasztás és a beruházás?
   c) Mekkora az egyensúlyi kamatláb?
   d) Írd fel a makrokeresleti függvényt!
   
   
2. Egy ország hazai árszínvonala 187,5, kereskedelmi partnereik átlagos árszínvonala 2,5. Az ország valutájának nominális árfolyama: e=75Ft/$.
   
   a) Mekkora az ország valutájának reálárfolyama?
   b) A külfödi partnerek átlagos árszínvonala 20%-kal megnövekedett. Mekkora az új reálárfolyam?
   c) Hogyan kellene módosulnia a nominális árfolyamnak, ha az a) pontban kiszámított reálárfolyamot szeretnénk biztosítani?
   d) Tegyük fel, hogy a külföldi árszint változatlan maradt, viszont a belföldi 20%-kal megnövekedett. Mekkora az új reálárfolyam?
   e) Most hogyan kellene változnia a nominális árfolyamnak, hogy a reálfolyam ne változzék?
   
   
3. Rögzített árfolyamrendszerű, nyitott ország a hazai valuta 1%-os leértékelése a keresleti oldalról 1,5%-os, míg a költségoldalról 0,9 %-os belföldi inflációt okoz. A központi bank az ország gazdaságpolitikai stabilitása érdekében kénytelen saját valutáját 5%-kal leértékelni.
   
   a) Mekkora a nominális árfolyam növekedése révén bekövetkező hazai infláció?
   b) Hogyan változik az árfolyam-növekedés miatt a reálárfolyam?