|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |
 |
|
|
|
||
 |
 |
|
||||||||||||||||||
Partiumi Keresztény Egyetem
Alkalmazott Tudományok Kara
Közgazdaságtudományi Tanszék
,,A fejlődés elméletei olyan időtávon vizsgálják a gazdasági eseményeket, amelyet hosszúak ahhoz,hogy a gazdálkodás módja,a gazdasági szereplők társadalmi kapcsolatrendszere is megváltozzon."
jellemeszhető.A kulturális feltételrendszer a polgárok egyenjogúszága,tekintet nélkül a nemhez,fajhoz vagy valláshoz való hovatartozásukra.
A gazdasági növekedés elmélete adott szociális,politikai és ku 949g69j lturális feltételeken belül elemti a termelés hosszú alakulásának feltételeit,törvényszerűségeit.
Két oldalról kozelitik meg a kutatók : az emberi és a tárgyi tényezők fejlődésének oldaléról.Az egyik jellegzeteség álláspont a népeség alakulásával magyatászta a fejlődés folyamatát. A demográfiai hullámzásokszűkiteték vagy bővitették a termelési erőforrásokat,egyben serkentették vagy kolátozták a termelés növekedését. A népesség számnak növekedése nagyobb termelést tett szükségessé,a nagyobb népeség pedig lehetővé tette a termelés bővülését.
Marx fejődéselméletének köszponti kérdése az emberek küzütti viszonyok és a termelési feltételek közötti kölcsönhatás. A XVIII-XIX. Században a termelésben egyer nagyobb szerepet kap a tőkejavak. A termelés eszközök szerepének növekedésével a fejödés új társadalmi,gazdasági és technikai stukturát eredményezett.
A Rostow szerinti azegyes szakaszok a technikai fejlődés küvetkezményeként váltják egymást:a technikai változások olyan mértékben módositják a termelés szerkezetét,hogy minőségileg űj termelési és gazdálkodási formának kell kialakulnia. A fejlődési elméletek közös vonása hogy a változások nem egyeletesen következnek be. A fejlődési folyamat során az adott gazdálkodási formán belül alakulnak ki az új elemek, amelyek azután fokozatosan szétfeszitik a régi kereteket. Az új gazdasági struktúra ( ipari vagy társadalmi) forradalom eredményeként jön létre. Amihez fokozatosan alkalmaszkodnak a gazdasági szereplök és intézmények.
Az új formák új gondolkodási szabályokat követelnek,amelyeknek más és más társadalmi csoportok tudnak leggyorsabban megfeleni.
A szüntelen mozgás az evolúció és revólúció váltakozását eredményezi.
Keszdetben nézetek a beruházás,a tőkeállomany szerepét állitoták középpontba,és csak az elműlt évtizedekbenfordult a kutatók figyelme ismét az emberi tényezök szerepe felé.
A növekedési elméletek célja azon törvényszerüségeki feltárása,amelyek egy adott fejlődési szakaszon belül a fejlődést meghatározzák.
A gazdasági növekedes a gazdasági fogyastási,szükséletkiegészitési lehetöségeinek bővülését, a nemzetgazdaság jólétének növekedését jelenti. Elsősorban a megtermelt javak és a nyújtott szolgáltatások megnnziségétől fűgg. Ennek alakulasát a statisztikusok egyre pontosaban tudják mérni,a közvetlenül nem mérhető tényezők alakulását egyre job becslési módszerekkel igyekeznek számszerüsiteni. Egy ország lakosainak jólétét azonban egy sor olyan tényező is meghatározza, amelyik nem mérhető vagy nam becsülhető fel.
Egy ország tényleges növekedése nem azonos a statisztikában mérhető növekedéssel. A növekedést az egy főre jutó kibocsátás nagyságával fogjuk jellemezni diszkrét változókesetében.
Yt Y(t)
yt= , folytonos változoknál pedig y(t)= ,
Nt N(t)
A gazdasági növekedést a reálkibocsátás változásával fejezhetjük ki. A kibocsátás változását a termelés időbeli változásával fejezhetjük ki.
A gazdasági növekedés mérőszáma, gy az egy főre jutó kibocsátás növekedési üteme:
yt-1-yt
Diszkét
váltzóknál gy=
yt
dy(t)
dt
Folytonos
változók esetében pedig gy=
yt
Ahol gy az egy főre jutó termelés növekedési üteme.
Az idő tehát nem lehet a gazdasági növekedést magyarázó tényező. Az idő csak a vetitési alap, a dimenzió,amelyen belül a folyamatokat elemeztük és értelmezzük. A gazdasági növekedést más tényezökkel kell magyaráznunk.
A növekedési tényezők:
A növekedési trend az egyensulyi kibocsátás növekedése: a modell feltételeinek megfelelő egyensúly folyamatos fennmaradása.
A hosszú távon kialakuló trend sajátoságai:
A népesség növekedése állandó, igy hosszú távon a felhasznált munkaerő állomány növekedési ütembe is állandó.
A termelékenység (Y/N) a konjunktúrával ingadozik, de hosszú távon ugyancsak állandó növekedési öteme mutat.
Egy főre jutó termelés állandó ötemben nő. A termelés is állandó ötemben növekszik.
A tőkeállomány növekedési üteme állandó.
A tőkeállomány növekedési öteme meghaladja a létszám növekedési ütemét,igy az egy főre jutó tőkeálomány növekszik.
Mivel a K és N egyaránt állandó ütemben nő, a K és N is állandó ütemben nő.
A tőkeállomány növekedési üteme megegyezik a termelés növekedés ütemével azonos technikai feltételek mellett. Ennek következtében K/Y állandó.
A profitráta( Π/K) rövid távon ingadozik, de hosszó távon állanó. Mivel a K/Y is állandó,ezért a profit részesedése az össztermelésből is állandó. Mivel a munka részesedés(képlet), ezért a munka részesedés is állandó.
Négy növekedési tényezőt:
A felhasznált munka mennyiosége (N)
A rendelkezésre álló tőkeállomány, illetve az ennek növekedését biztositó beruházások(K)
A természeti tényezők, megművelt föld, illetve a kiaknázásra kerüiő ásványkincsek (A),
A technikai haladás (τ)
Mindezen tényezők együttesen határozzák meg a kibocsátás nagyságát. Bármely tényező növelésével a kibocsátás növekszik,vagyis a termelés a növekvő függvénye:
Y=ƒ(K,N,A,τ)
>0, >0, >0, >0,
ƏK ƏN ƏA Ə
A növekedési modellek meghatározott kapcsolatot feltételeznek a termelési tényezők között.
A tényezők közötti kapcsolat alapvetően kétféle lehet: folyamatosan vagy korlátozottan helyetesithetik egymást,vagyis a tőke-munka arány korlátlanul vagy csak bizonyos korlátok között változtatható. A merev technikai koefficiensek szükségszerűen más eredményt adnak,mint a folyamatos helyettesitést feltételező modellek.
A növekedési elméletek olyan kitüntetett növekedési pályát keresnek,amely minden tekintetben egyensulyi: azaz állando ütemő növekedést bosztosit, ingadozástól mentes fejlödés eredményez és egyben folyamatosan fennmarad mellette a gazdasági egyensúly. A keynesiánus feltevések alapján az egyensulyi pálya nem feltétlenül biztositja a termelési tényezők teljes kihasználását, hiszen anak feltételeit a gazdaság automatizmusai nem biztositják. A neoklasszikus elméletek feltételezik a tényezök teljes kihasználását,igy a növekedési pálya szükségszerűen a tényezők teljes kihasználását bisztositja. Még ebbölis következik,hogy a neokaszikus elméletek általánosabb megoldást adnak.
A növekedés aranyszabálya:
Minél nagyobb a megtakaritási ráta, annál nagyobb lesy a termelés szintje. A termelés celja azonban a fogyasztás. Leget hogy a megtakaritási ráta növelése növeli a termelést, de kevesebbet hagy a fogyasztásra.
A megtakaritási ráta és az aranyszabály
Rajz
i,y
(δ+n+g)k
f(k)
C*opt
Sopt f
(k)
i*opt
k*opt k
Az aranyszabály tehát tulajdonképpen a kamatláb és a növekedés üteme köyötti ideális összefüggést határoza meg. Azt mondja ki, hogy a reálkamatlábnak a gazdasági növekedés ütemével kell megegyeznie.
A Harrod-Domar-modell:
Hosszbb távon a kimálat alkalmazkodásához beruházásokra van szükség, a kinálat nem egtyszerűen a keresletet követi. Ezen kapcsolatot fejez ki az akcelerátor hatás. A Harrod- Domar modell nem feltételezi eleve a kereslet és a kinálat automatikus egyensulyát,hanem éppen olyan növekedést ütemet keres, amely mellett a kereslet és a kinálat azonos ütemben növekszik.
Az elemzés során a Harrod-Domar-modell olyan termelési függvényt feltételez,ahol a termelési technikai egyenhatói rögzitettek. A felhasznált főke és munka aránzát nem lehet megváltoztatni,vagyis a tőke és a munka nem helyetesithető egymással. A modell alapvetően középtávon elemezte a termelés növekedését, ezért feltételeszték hogy a termelés technikai feltételei adottak, a tényezök közötti arény rögzitett. Vizsgáódásait egy ún. Leontieff-tipusú termelési függvény alapján végeste,ahol a termelés nagyságát a szűk keresztmetszetet jelentő határozza meg:
K N
Y= min ; ,
K η
ahol η a munka technikai együthatója, egységnyi termeléshez mennyi munkára van szükség, ĸ a tőke technikai együthatója, vagyis η= N/Y és k=K/Y ,mindkettő rögzitett.
Ha mindkét tényezöt teljesen kihasználják akkor:
K N
Y=
= ,
K η
Adott időpontban a termelés maximálisan lehetséges nagyságát a rendelkezésre álló munkaerő-állomány határozza meg. A termelés maximális,vagyis potenciális nagyságát a tejes foglalkoztatás határozzák meg.
Az egyensúlzi növekedés elemzéséhez abból kell kiindulnunk, hogy rövid távon megvalósul az egyensúly.
A keresleti oldal a aberuházás nagyságának változását idézi elő. Az egyensúly hosszabb távon csak akkor marad fenn.
A kinálati oldal csak akkor tudja megvalositani ezt a termelésnövelést ha növekszik a tőkeállomány,a rögzitett koefficiensnek megfelelöen. A tőkeállomány növekedése a beruházás révén valósul meg.
Egyensúly esetén a beruházás éppen annzival növeli a keresletet, hogy az igy kiváltott beruházási igény megegyezzen a tényleges beruházással.
Mivel a technikai koefficiens rögzitett, ezárt a termelés növekedési üteme megegyezik a tőkeállomány növekedési ütemével. A tőkeállomány növekedési üteme megegyezik a beruházás növekedési ütemével.
s
gw=
k
A termelés egyensúlyi növekedési üteme- amit Harrod garantál növekedési ütemnek gw nevezett- a tőkeállomány teljes kihasználást,a kereslet ée a kinálat azonos ütemű növekedést bisztositja.
A növekedési ütem tehát két tényezőtől függ-a megtakaritási vagy beruházási hányadtól és a tökekoefficienstől a tőkekoefficiens a tecnikai feltételek által meghatározott,nagysága hosszú időn keresztöl állandó. A megtakaritási hányad azonban változhat,hiszen annak mértéke a gazdasági szereplök magatartásátol függ. A termelés növekedésével,a jövedelem növekedésévela megtakeritási hányad is növekszik,ennek következtében a korábbi egyensúly feborul ea az egyensúlzi növekedés magyasabb szinten valúsul meg. Akkor stabil ha a gazdaságban léteznek olyan mechanizmusok,amelyek az egyensúly felé terelik a gazdaságot
A Harrod-Domer-modell egyensúly növekedési pályája instabil. Az egyensúlzi pályától való távolodásegyben az egyensúlzi pálya eltolódását is eredményezheti. A termelés növekedése gyorsul,a jövedelem növekedésevel nő a megtakaritás hányad si. Ha tényleg a növekedés felfelé tér el az egxensúlyi pályátó,akkor ezt gyorsuló növekedést megállitja,a munkaerő állitota korlát.
A növekedési ütem csak akkor bisztositja a teljes foglalkoztatást,ha egyben megegyezik a munkáslétszám növekedési ütemét a népőpeség természetes szaporodása határozza meg,ebből adódóan nagysága adott és alig változik.
A növekedés során- adott technikai szinvonalon a tőke és a munka akkor kerül teljesenkihasználásra,ha a garantált növekedési üten megegyezik a munkáslétszám növekedési ütemével.
( gw=gN)
Mivel mindegyik tényező rögzitett és adott,ezért az egyensulyi feltétel csak véletlenül teljesülhet. Ha a létszám növekedése üteme nagyobb,mint a garantált(gw<gN),akkor a tőkeállomány növekedése jelenti a szűk keresztmetszetet.
Ha gw>gN akkor a munkáslétszám jelenti a szűk keresztmeszet. A tényleges növekedés lehet ennél nagyobb,ha az induló helyzetben munkanélküliség volt a gazdaságban növekszik a foglalkoztatás aránya. A helyzet nem lehet tartós,hosszen ha a gazdaság eléri a teljes foglalkoztatottságot,akko már a munkaerő válik szők keresztmetszetté, és a termelés növekedése lelassul.
Harrod szerint nincsen olyan mechanizmus,amelyik biztositaná,hogy a gazdaság a természetes növekedési ütem által meghatározott pályára kerüljön. Ennek magyaráyata szerinte a gazdaság bizonytalanságában,a kereslet hiányában keresendő. A modellek feltételei merevek és erösen determináltak. Egy ilyen modell kevésbé használható a hosszabb távú növekedés jellemzésére.
A neoklasszikus növekedési elméletek
A neoklasszikus növekedési elméletek a tőke és munka arány korlátlan váltosztatását feltételezik,vagyis a két tényezö tökéletes helyettesithetöségéböl indulnak ki az általuk alkalmazott termelési függvény elsöfokú homogén.
A kibocsátást a tőke és a munka felhasználása határozza meg:
Y=F(K, N)
A tényezők hatértermelékenzsége monoton csökken:
>0, >0,
ƏN ƏK
és
<0, <0,
Ə2N Ə2K
Ha bármelyik tényező mennyisége 0,akkor a kibocsátás értéke is (0):
F(0,N)=F(K,0)=0
Ebböl következéen a termeléshez mindegyik tényezőből szükség van bizonyos minimális mennyiségre. Az egységnyi tényezöre jutó termelés csak a tényezők felhasználási arányátol függ független a következö apszolút mennyisegétől.
Az egy före jutó kibocsátás az egy főre jutó tőkeállomány függvénye. A növekedés tulajdonságait ezen függvény felhasználásával keressük.
y
f(k)
k
B. Az egyensúlyi növekedés jellemzői:
Jellemzői:
1. A potenciális kibocsátas akkor valosul meg,ha mindket rendelkezésre álló tényezőt téljesen kihasnálják. Hosszú távon éz azt jelenti,hogy a termelé növekedési ütemével azonos a termelési tényezők növekedési ütemével. Mivel a két tényezö közül a létszám növekedési üteme külsö adottság, ezért a tőkeállománynak olyan ütemben kell nőnie,,ahogyan a létszám növekszik. Ebből következik a potenciális kibocsátás mentén való termelésnövekedés egyik fontos tulajdonsága:a tőkeállomány növekedési üteme megegyezik a létszám növekedéi ütemével,ezért a K/N hányados állandó.
2. Mivel a létszám növekedése külsö adottság,és azt népesség természetes szaporodása határozza meg,amely állandó, ezért az egyensúlyi növekedés egyben egyenletes növekedést is jelent.
A neoklasszikus egyensúlzi növekedési ötem a potenciáliskibocsátás növekedési ütemével azonos. Ha eltekintünk a technikai haladás hatásától,akkor az egyensúlyinövekedési ötemet a munkáslétszám hosszú távú növekedési öteme határoza meg. Egyensúlyi növekedés esetén az egy főre jutó tőkeállamány(K/N)válozatlan. Az egyensúlyi növekedés öteme állandó.
Solow-modell: szerint, a tőkeállomány növekedését a beruházás biztositja, ami egyensúly esetén megegyezik a megtakaritással.
dK
dt I sY
= =
K K K
y-ról tudjuk,hogy k függvénye. A tőkeállomány növekedési üteme tehát K/N és s értékétől függ.
Egyeletes és egyensúlyi növekedés esetén a tőkeállomány növekedési ütemének meg kell egyeznie a létszám növekedési ütemével,egyetlen egyensúlyi k értékénél valosul meg.
gN
y* = k*
s
A neoklasszikus modell egyben kielégiti a Harrod-modell egyensúlyi feltételét is: az egyensúlyi növekedési ütembisztositja a kereslet és kinálat azonos ütemőnövekedését.
A technikai haladás hatása, fogalma,csoprtositása
A technikai haladás az a növekedési tényező,amely hatására változatlan a mellet nő kibocsátás.
A technikai haladás azon tipusát,amelyik kizárolag tudomány és a technika fejlödésének saját törvényszerüségei következtében jön létre,autonom technikai haladásnak nevezök.
A technikai haladásexogén ábrázolása esetén a modell egyéb tényezőitől független tényezöként szerpeltetik a tchnikai fejlödés hatását. Endogen ábrázolás esetén a technikai haladás amodell egyéb változóitól válik fögyövé.
Felhasznált irodalom
Meyer Dietmar-Solt Katalin:MAKROÖKONÓMIA,Lektorálták:dr Móczár József(egyetemi tanár)és dr. Ligeti István (egyetemi docens), Budapest, Aula Kiadó kft, 1999, 381-433 old.
Simon Andrés:Utmutató a makroökonomiéhoz. Budapest, Osiris Kiadó, 1999, 122-125 old.
Találat: 2754
