A GAZDASÁGPOLITIKA

A gazdaságpolitika

A modern állam gazdasági szerepe: A modern gazdaság vegyes gazdaság -több tulajdonforma együttélése, melyben a piaci koordináció meghatározó jellege mellett az állam is jelentős szerepet vállal. Szerepei: ● Megállapítja a gazdaság működésének jogi kereteit; ● Piaci jelenlétével befolyásoljaaz árakat, az erőforrások elosztásának arányait; ● Szolgáltatásokat nyújt (közbiztonság védelme). Tevékenységét adókból és kölcsönökből finanszírozza, ezzel hatást gyakorol a kamatlábakra.

Az állami beavatkozás fő eszközei: költségvetési (fiskális) és a pénzügyi (monetáris) politika. Az aktuális társadalmi 414j91e , gazdasági, politikai változók adják az eszközök eredményesen alkalmazható kombinációját.

Az állam gazdasági funkciói

● a hatékony allokáció: piaci kudarcok esetén, monopóliumok létezésekor, külső gazdasági hatások területén

● a társadalmi igazságosság érvénye-sítése: a jövedelem-újraelosztás eszközével (szociális segélyek). Általános társadalmi egyetértésen nyugvó igazságos elosztás megteremtésére törekszik.

Az államháztartás és a költségvetés: Az állam gazdálkodása az államháztartás keretében történik. Főbb elemei:

● Központi költségvetés

● Önkormányzatok költségvetése

● Társ.bizt-i rendszer ktsgvetése

● Decentralizált, állami alapok

Az állami költségvetés az állam gazdálkodásának pénzügyi terve, amely az állam előrelátható kiadásainak és várható bevételeinek egy naptári évre szóló előirányzatait tartalmazza, de fontos szabályozási eszköz is. Lehet:

● deficites: bevételek < kiadások

● sufficites: bevételek > kiadások

● kiegyensúlyozott: bevételek = kiadások

Az állami költségvetés bevételei: adók, vámok, illetékek, állami vállalatok és ktsgvetési szervek befizetései, egyéb bevételek.

Adók: legfontosabb bevételek. A  fogyasztókra és a vállalkozókra (magángazdaságra) az állam által kivetett fizetési kötelezettség. Az állam az adókat a törvényekben előírt módon és mértékben, kényszer útján szedi be állampolgáraitól. Negatív transzfer.

Fajtái: közvetlen-közvetett, egyösszegű-jövedelemfüggő

● Közvetlen adók (jövedelemadók): az adóviselő személye előre ismert. (személyi- és vállalati jövedelemadó, kamatadó, társasági adó)

● Közvetett adók (pénzköltéssel kapcsolatos adók): az árukra és szolgáltatásokra fordított kiadások alapján fizetik, tehát az adóviselő személy előre nem ismert (ÁFA; luxusadó, illetékek, vámok). Függ a gazdaság teljesítőképességétől, ezért mondhatjuk, hogy a közvetett adó is jövedelemfüggő. Beépülnek az árakba, ezért lényegesen befolyásolják azokat nagyságukban és szerkezetükben.

● Egyösszegű adó (vagyonadók) magát a vagyont adóztatja, nem pedig a belőle származó jövedelmet (pl. gk adó, telekadó, házadó, örökösödési adó).

Az adók kulcsok alapján

● lineáris adó az adókulcs nagysága független az adóalap nagyságától (pl. forgalmi adó egy adott árufajta esetében).

● progresszív adó: minél magasabb az adóalap, annál magasabb az adókulcs. A gyakorlatban tisztán nem létezik, hanem az ún. sávos adózás formájába. Egy adóalapsávon belül az adó lineáris, de minél magasabb az adóalapsáv, annál nagyobb az adókulcs. (pl SZJA, egyes vagyonadó fajták pl súlyadó, házadó).

● degresszív adó: egyre magasabb adóalapsávokban egyre kisebbek az adókulcsok. A gyakorlatban ritkán fordul elő.

Ki fizeti az adót? Minél rugalmatlanabb a keresleti görbe, és minél rugalmasabb a kínálati görbe, annál inkább fog a végső adóteher a vevőre, és nem az eladóra esni.

Társadalombizt-i járulékok

A jövedelem-újraelosztás eszköze, kötött felhasználás. Ezek a járulék jellegű befizetések jogossítják a befizetőket a biztosítás jellegű jövedelmekre (táppénz, nyugdíj, mn-i segély)

Állam gazdálkodásából

származó jövedelmek állami vállalatok jövedelmei, állami tulajdon egyéb bevételei (privatizációs bev-ek)

Az állami költségvetés kiadásai

Az állami kiadások közkiadások.

►Költségvetési szervek kiadásai: közösségi fogyasztásra (oktatás, közegészség, honvédelem), állam-appa-rátus fenntartására költik, transzferek.

►Társadalombiztosítási kifizetések: nyugdíj, táppénz, GYED, eü-i szolgáltatások, mn-i járulék

►Beruházások, gazd-i, szociális, társ-i programok teljes vagy részbeni finanszírozása: exporttámogatás, lakásépítés támogatása, metróépítés.

►Egyéb kiadások: adósságszolgálat - az államadósságok és kamataik törlesztésének tétele.

A költségvetési politika

Az állam a költségvetési bevételek és kiadások szabályozásán keresztül hat a gazdaságra. Célja az egyenletes ütemű, magas szintű növekedés, magas szintű foglalkoztatás, stabil árak és a gazd egyensúlyának biztosítása. Fajtái:

Expanzív (kiterjesztő) kvi politika: az állam az aggregált kereslet élénkítésével hat a gazd-ra (kiadás növelés, bevétel csökkentés)

Restriktív (megszorító) kvi politika: az állam az aggregált kereslet csökkentésén keresztül gyakorol hatást a gazd-ra (kiadás csökkentés, bevétel növelés)

Feltételezzük, hogy az állami kiadások finanszírozása adóból származik.

Adómultiplikátor: egységnyi adónöveke-dés hány egységnyi jövedelemcsökkenést okoz. A kiadás-multiplikátor c-szerese.

Haavelmo-tétel: egyensúlyban levő ktsgvetés a kiadások nagyságával növeli a jövedelem nagyságát, azaz a termelés szintja a kiadás növekedésével azonos mértékben nő, ha azt teljes adóelvonással finanszírozzák.

Automatikus stabilizátorok: olyan gazdaságpolitikai eszközök, amelyek visszacsatolásuk révén egyszeri bevezetés után automatikusan stabilizálják a nemzetgazdaságot. Fajtái: folyamatosan kivetett adók (progresszív jövedelemadók, lineáris adók), jóléti transzferek (mn-i segély), költségvetés egyenlege. Diszkrecionális politka: egyedi természetű és hatású állami intézkedések a gazdaság szabályozására, rendkívüli feltételek mellett. Eszközei: Ktsgvetés kiadási oldalán: közmunkák és egyéb kiadási programok; állami foglalkoztatási programok; transzfer-kifizetési programok. Bevételi oldalon: adókulcsok változtatása. Az adóráta változásának hatásai: ● csökkentése növeli az adóbevételt, ● csökkentése nem változtat a bevételen, ● csökkentése csökkenti az adóbevételt.

Strukturális és ciklikus deficit:

Tényleges költségvetés: az adott időszak tényleges ktsgvetési kiadásait és bevételeit állítja szembe.

Strukturális költségvetés: Költségvetési kiadások és bevételek egyenlege a gazdaság potanciális kibocsátási szintjén. Struktúrális deficit: az a nagyság, amely aköltségvetési bevétel és kiadás különbségeként képződik, ha a gazdaság a potenciáis kibocsátás szintjén működik. Növekedésének expanziós hatása van.

Ciklikus költségvetés: a konjunktúra-ciklusoknak a költségvetésre gyakorolt hatásait tükrözi. Az egyenleg azon változásait mutatja, amikor a gazdaság a potenciális szint alatt (recessziő), vagy afölött (prosperitás) működik.

Ciklikus deficit - a gazdaság visszaesé-sének következménye, ciklikus szufficit.

A monetáris szabályozás

Monetáris politika: A pénznek a gazdaságra gyakorolt hatását próbálja megfelelő célok elérésére eredméynesen kihasználni. Az állam a pénzforgalom és a kamatláb szabályozásával hat a gazdaságra.

Tágabban értelmezett pénzpiac: magában foglalja a szűkebben vett pénzpiacot, a devizapiacot  és ezek tranzakcióit. Elsődleges pénzpiac: kibocsáttásra törekszik, másodlagos pénzpiac: korábban kibocsátott értékpapírok forgalmazását végzi. Kiterjedt működése feltétele az aktív elsődleges pénzpiacnak.

Direkt pénzpiaci beavatkozás: a betéti és hitelkamatok megszabása, hitelpolitikai direktívák stb. - az állam közvetlenül avatkozik a pénzpiaci folyamatokba.

Indirekt pénzpiaci eszközök: nyílt piaci műveletek, a refinanszírozási és rediszkontláb-politika, a kötelező tartalékráta-politika - a jegybankközvetett eszközökkel szabályozza a pénztömeget és a kamatlábat.