|
||
|
|||||||||||||||||||
A BIZTOSÍTÁSOK, MINT EGYÉB BEFEKTETÉSI ALAPOK
HÁZI DOLGOZAT
BIZTOSÍTÁSOK
A biztosítás egyéni jelentösége - átvállalja a kockázatot,
- károkat egyenlít ki;
- megtakarítást eredményezhet;
- hitelfelvételt tesz lehetövé.
A biztosítás össztársadalmi jelentösége:
- megakadályozza a gazdasági folyamatok elakadását;
- sok esetben mentesíti az államot a kártérítés kötelezettsége alól;
- tökét halmoz fel, ezáltal finanszírozza a gazdaságot;
- támogatja a technikai haladást;
- munkahelyet teremt;
- a javak és szolgáltatások iránti keresletet élénkíti.
A biztosítás jellemzöje, hogy a biztosítottnak állandó jellegü díjfizetése áll fenn, s lehetséges, hogy a biztosító sohasem fizet (mert nem következik be a biztosítási esemény), vagy csak akkor, ha a biztosítási esemény bekövetkezik.
A biztosító valójában folyamatosan készen áll a szolgáltatásra.
Néhány gyakran használt fogalom
A veszély
A veszély valamely jövöbeni, kedvezötlen hatású esemény bekövetkezésének a lehetösége.
A kockázat
Azok a történések, amikor a résztvevöt anyagi, erkölcsi, egészségi stb. nyereség vagy veszteség érhet, s nem lehet elöre tudni ezek mértékét.
A kár
A kár a negatív hatású esemény tényleges bekövetkezését jelenti.
A biztonság
Minden emberi cselekvés egyik legösibb mozgatórugója.
Kármegelözés
a) A kockázat kikerülése: az ember tudatosan megpróbálja csökkenteni a kár bekövetkezésének valószínüségét, de nem zárja ki azt.
b) Tartalékolás: Ha meg akarjuk akadályozni a negatív következményeket, akkor célszerü, tartalékokkal rendelkezni elöre nem látható eseményekre.
c)A veszélyközösség
Nem egyedül, hanem egy közösség tagjaként száll szembe a veszéllyel.
Ennek homogénnek kell lennie.
A BIZTOSÍTÁSOK CSOPORTOSÍTÁSA
Kár jellege szerint:
Kárbiztosítás esetén kimutatható vagyoni kárról van szó, a biztosító teljesítésének alapja mindig a tényleges kár térítése.
Összegbiztosításnál a biztosító nem a keletkezett kárt, hanem az elöre meghatározott összeget téríti.
A BIZTOSÍTÁSOK FAJTÁI
1. Személybiztosítás
A személybiztosítás az emberi életet, egészségkárosodást, a munkaképesség csökkenését, a nyugállományba vonulást stb., illetve az ezekkel összefüggö jövedelem kiesését, az életszínvonal romlásának ellensúlyozását helyezi a biztosítási védelem középpontjába.
v Az életbiztosításról általában
Az életbiztosítások nem kártérítést, hanem szerzödésben rögzített biztosítási összeget fizetnek ki. A biztosítási esemény ebben a konstrukcióban az, ha a biztosított személy a tartam alatt elhalálozik.
Életbiztosítási
szerzödést csak írásban lehet kötni, és a biztosítási jogviszonyban csak
meghatározott szereplök - a biztosító, a szerzödö, a biztosított
és a kedvezményezett - vehetnek részt.
Biztosítói pozíciót kizárólag biztosító foglalhat el, míg a szerzödö
az a természetes vagy jogi személy, aki a biztosítási szerzödés
megkötésével a biztosítási díj megfizetését vállalja. A szerzödö nem
feltétlenül, de gyakran azonos a biztosítottal, akinek az életére az
életbiztosítást megkötik.
A kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezésekor kap az életbiztosítási
szerzödésben fontos szerepet, ekkor ö jogosult a biztosítási összeg
felvételére.
Az életbiztosítások csoportosítása
A haláleseti életbiztosítás
Itt a biztosító arra vállal kötelezettséget, a szerzödést kötö személy díjfizetése ellenében, hogy ha a biztosított személy egy bizonyos idötartamon belül meghal, akkor egy elöre meghatározott személy részére egy elöre meghatározott összeget fizet. Ha a tartam lejárta élve találja a biztosítottat, akkor a biztosítás kifizetés nélkül megszünik.
Az elérési biztosítás
A biztosító arra vállal kötelezettséget díjfizetése ellenében, hogy ha a biztosított egy bizonyos idötartam eltelte után is életben van, akkor részére (vagy kedvezményezett részére) a biztosító egy elöre meghatározott összeget fizet. Ha a biztosított a tartam lejárta elött meghal, akkor a biztosítás kifizetés nélkül megszünik
Meghatározott lejáratú életbiztosítás - terme fix
A biztosító arra vállal kötelezettséget díjfizetése ellenében, hogy a biztosítás lejártakor egy meghatározott összeget mindenképpen kifizet a kedvezményezettnek, illetve ha a kedvezményezett a tartam közben meghal, akkor visszafizeti a díjtartalékot vagy az addig befizetett díjakat.
Járadékbiztosítások
A biztosító azt vállalja, hogy a szerzödö díjfizetése ellenében rendszeres idöközönként pénzt folyósít a megjelölt kedvezményezettnek, általában a biztosítottnak.
Az egész életre szóló biztosítás
Tartama a biztosított
hátralevö élete, s így mindenképpen a biztosított halálakor, s mindenképpen
kifizetéssel szünik meg.
v Baleset-biztosítás
A baleset-biztosítási módozatok három jellemzö baleseti kockázatra épülnek:
balesetböl bekövetkezö halálesetre,
balesetböl bekövetkezö állandó egészségkárosodásra,
balesetböl bekövetkezö múlékony sérülésre.
A személybiztosítás körébe tartozik. Eltérés az életbiztosítástól, hogy a biztosítási esemény nem következik be mindenképpen, s ezért érvényesül a kármegosztás elve.
v Betegbiztosítás
Hazánkban ezt alapjaiban megoldja a társadalombiztosító, amellett csak kiegészítö betegbiztosításról van szó. Ennek keretében 3 megoldás van:
A betegbiztosítások használatának gyakori esete a külföldi utazással összefüggö betegség-, baleset- és poggyászbiztosításba foglalt betegbiztosítás
v Nyugdíjbiztosítás
Tartamát két részre lehet osztani: tökegyüjtési és járadékfizetési szakaszra. A tökegyüjtési szakasz általában a nyugdíjba vonulásig tart. A járadékfizetési szakaszban egy, egyszeri díjas járadékbiztosítás kezd müködni. Ez a szakasz általában a nyugdíjba vonulással indul meg.
2. Vagyonbiztosítás
Az egyik leggyakoribb biztosításfajta. Ebbe a legkülönfélébb biztosítások tartoznak: lakásbiztosítások: betöréses lopás, tüzkár elleni biztosítás stb.; többlakásos épületbiztosítások; vállalkozói vagyonbiztosítások: készletbiztosítások, épületbiztosítás; egyedi vagyonbiztosítások; gépjármü biztosítások; utazási biztosítások stb.
A vagyonbiztosítási szerzödésekben a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a meghatározott eseményböl eredö kár esetén a biztosított részére kártérítést nyújt. A kár megtérítése midig pénzben történik, soha sem jelent fizikai pótlást.
v A felelösségbiztosítás fogalma és jelentösége
Itt valamely harmadik személy káráról van szó, amelynek megtérítése alól mentesít a felelösségbiztosítási szerzödés. Ez útján a szerzödö fél azt az anyagi terhet kívánja a biztosítóra áthárítani, amely öreá nehezedne akkor, ha valamely esemény folytán köteles volna harmadik személy kárát megtéríteni. A felelösségbiztosítások kárrendezése során gyakori az ún. személysérüléses kár is.
Személysérüléses nézöpontból három kimenetel lehet:
a károsult múlékony sérüléseket szenved,
a károsult maradandó sérüléseket szenved,
a károsult meghal.
1. Ilyenkor a korábbi jövedelme és a táppénz közötti különbséget térítik a felelösségbiztosítás alapján.
2. Jövedelme csökken, söt még a betegséggel kapcsolatos költségek is terhelik. A tartós állapotromlás kártérítési formája a felelösségi járulék.
3. Ha a károsult a baleset során meghal, akkor hozzátartozói jogosultak a kártérítésre.
v A gépjármü üzemben tartójának kötelezö felelösségbiztosítása
- Gépjármü a közúti forgalomban csak akkor vehet részt, ha érvényes gépjármü-felelösségbiztosítási szerzödéssel rendelkezik.
- A biztosító a gépjármü üzemeltetése során okozott kárt megtéríti.
A biztosító a szerzödés alapján összegszerü korlátozás nélkül köteles helytállni a károsulttal szemben.
v
Gépjármü biztosítás
Az egyes biztosítók nem egyetlen casco biztosítást
terjesztenek, hanem különbözö biztosítási rendszereket. A casco
biztosításoknak alapvetöen két nagy csoportja van: a teljes
körü és a részleges.
A teljes körü casco biztosítás kiterjed a gépjármüvet ért
töréskárra, lopáskárra, elemi kárra.
A részleges casco biztosítás általában ugyanazokra a károkra terjed ki,
a töréskár kivételével.
Károk formái: töréskár, elemi kár, lopáskár, totálkár.
ÖSSZEGZÉS
Általános igazság: Miért nem szeretik az emberek a biztosítókat?
"Mert csak addig jó ügyfél az ügyfél, amíg fizet, de ha kára van, mindjárt azon mesterkednek, hogy hogyan ne kelljen fizetniük a jogos kártérítést".
Láthatjuk tehát, hogy számos biztosítási forma létezik. Mi ezek közül egy életbiztosítási fajta részletes bemutatását választottuk.
MELLÉKLET
BIZTOSÍTÁSOK AZ EUBAN
Uniós csatlakozásunk jelentös változásokat hoz a biztosítók és biztosítottak életében. A nagy európai társaságok már régen itt vannak Magyarországon, most majd a magyarok terjeszkedhetnek.
Bizonyos üzletágakban a verseny erösödése a biztosítási díjak csökkenését eredményezheti az EU - csatlakozás után - áll a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) tanulmányában. Ugyanakkor az élesebb verseny extra beruházásokat is ró a társaságokra. Ezek drágítják a müködést, csökkentik a jövedelmezöséget, és végsö soron növelhetik az ügyfelek terheit.
Terjeszkedés
A hazai biztosítási szektor az egységes
európai piacnak csak kis része lesz a csatlakozás után. Minden tekintetben nagy
a lemaradásunk. A biztosítások szabadabb áramlásának megvalósulása ugyanakkor
nem lesz igazán jellemzö, elsösorban a szektor tulajdonosi
szerkezetéböl adódóan.
A hazai társaságok ugyanis már most 80 százalékban külföldi tulajdonosok
kezében vannak, a nagyobb EU -s országok évek óta képviseltetik magukat
hazánkban. A fordított helyzet már könnyebben elképzelhetö, vagyis hogy
magyar biztosítók határon átnyúló szolgáltatást nyújtsanak vagy fiókokat
hozzanak létre a környezö országokban (az OTP csoport szlovákiai
terjeszkedése már folyamatban van).
Kombinált termékek
A pénzügyi csoportok
nagy súlya a biztosítók és bankok nagyobb mértékü és kifinomultabb
együttmüködését teszi lehetövé. A hazai piac egyik fontos
fejlödési iránya, ezáltal az úgynevezett kombinált termékek, elterjedése lehet.
Az utóbbi idöben erre volt példa a jelzáloghitelekhez kötött
életbiztosítások megjelenése.
A biztosítások és befektetési alapok összefonódása szintén jellemzö, és
további térnyerésük várható. A befektetési egységekhez kötött biztosítások az
unióban is népszerüek, különösen azokban az országokban, ahol aktív, jól
müködö tökepiac támogatja az értékpapír befektetéseket.
Magyarország jóval inkább
kockázatkerülö, mint az uniós biztosítók. Míg nálunk a fix hozamú
kötvények súlya a legmagasabb (90 százalék körüli) és a részvényeké a
legalacsonyabb (6 százalék körüli), addig az unióban átlagosan 45-25 százalékos
a megoszlás. Az unióhoz csatlakozásunk várhatóan e tekintetben nem fog áttörést
hozni.
Fontos, hogy a már megkötött
szerzödések feltételeit utólag nem lehet megváltoztatni. Az új szabályok
és számítási módok tehát csak a csatlakozásunk után megkötött
szerzödésekre vonatkoznak.
Lehet még fejlödni
Az egyes piacok fejlettségének legelterjedtebb méröszáma a biztosítási díjbevétel GDP-hez viszonyított aránya. E mutató tekintetében jócskán az uniós átlag alatt vagyunk. A GDP-arányos díjbevétel például nálunk 2,9, az EU-ban átlagosan 9,7 százalék.
A biztosítások szerkezetében is jelentös eltérés mutatkozik meg: a 15 tagállamban az életbiztosítások számítanak húzóágazatnak, hazánkban éppen fordított a helyzet.
:
5090