|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 | kategória |  | ||||||||
|
| ||||||||||
 |  |
| | |
|
| ||
| |
|
||||||||||
1. verbális kommunikáció: csatorna, beszéd
- A kommunikációs csatornák közül ez rendelkezik a legbonyolultabb kóddal.
- Írott formájában eszköze a közvetett kommunikációnak
- A kódrendszer és maga a verbális komm a beszéd kulturális termék az ember egész fejlödéstörténete során alakult ki.
- Valamennyi ma ismert nyelv hasonló fejlettségi szintü, függetlenül a kulturális, civilizációs fejlödéstöl
- Különbségek föleg az elvont fogalmakat kifejezö szókészletben vannak, a fejlettséggel arányosan
- CHOMKY elmélete: a beszéd képessége velünk született és neurológiailag determinált, a nyelv strukturális elemei tehát biológiailag kódoltak
A verbális kommunikációban nagyon sok sematikus, formális elem van, amelyek b 838b15i izonyos helyzeteket rögzítenek, elterelik a figyelmet, védekezést, elhárítást szolgálnak
Bizonyos témák, jelentéstartalmak, összefüggések és problémák elhallgatása
2. szematikus differenciák
a legtöbb szemantikai félreértés az egymást nem ismerö, korábban kapcsolatban nem lévö emberek elvont kommunikációiban fordul elö.
Ekkor a szóhasználat konkrét összefüggései és a közlési helyzettel való kapcsolatai az irányadóak, ezek segítik elö a pontos szemantikai tanulást.
- Az elvont fogalmak használatának szükségessége a modern társadalmakban növekszik, éppen ezért szokták az ilyen szavakat, fogalmakat definiálni. (görög, latin kifejezések)
(Itt nem köznapi kifejezésekröl, hanem új jelentésröl van szó)
- Az idegen nyelveknek a szemantikáját is meg kell tanulni!!!
- Minden személyiség sajátos, egyedi szemantikát képvisel
- A verbális kommunikáció legtisztább formája az írásos kommunikáció, mert mindenféle nem verbális elem eltünik.
3. célzás, utalás
A célzások és utalások rendszere a verbális kommunikációs csatornában alkalmas arra, hogy sokféle rejtett jelentést hordozzon. A rejtett jelentések mögöttes értelemmel rendelkeznek, és a kommunikációs nyelv verbális tartalmát minösítik. Mérei már igen korán felismerte az utalás fontos szerepét az összetett jelentéstartalmakkal operáló mentális folyamatokban.
4. játszma, közlés, elhallgatás
A mindennapi emberi kommunikációs helyzetekben összetett hatások érhetök el bizonyos témák, jelentéstartalmak, összefüggések és problémák elhallgatása révén. A nem beszélés valamiröl nagyon sokoldalú funkciókkal bírhat (Kursh, 1971), egyes esetekben a kommunikáció korlátozása bizonyos témákkal kapcsolatosan nagyon fontos lehet.
5. metakommunikáció, vokalizáció, gesztus, mimika
Metakommunikáció reakció egy már létrejött kommunikációs helyzetre, viszonyjelzés. Aki metakommunikációs jelzéseket ad, az a kommunikációs folyamat egyes elemeihez való viszonyát jelzi.
A metakommunikációban pl:
- a közlö kifejezésre juttathatja a címzetthez való viszonyát,
- a kommunikáció tartalmához, az üzenethez való viszonyát,
- Ekman szerint 7 érzelem tükrözödik az arcon:
öröm, meglepetés, félelem, szomorúság, harag, undor, érdeklödés
A biológiailag meghatározott mimika kultúrától függöen más lehet.
-a mindennapi érintkezésekben rendkívül fontos a hangnem és a hanghordozás
A hangból meg lehet állapítani sok mindent
Mozgásos kommunikációs csatornák
- e-mozgásoknak értelmük, jelentésük van
- egy részük tudatos
Poszturális kommunikáció (a testtartás révén)
- különbözö szociális viszonylatokban, szerephelyzetekben meghatározott
- a testtartásban sok a különbség a két nem között, ezek többsége nem biológiai, hanem kulturális szabály
- kommunikációs jelentösége van annak a távolságnak
6. kulturális szignálok
Kulturális szignál mindaz, ami az emberek életét meghatározza, és egyesekkel közössé, másoktól különbözövé teszi. Kommunikációnak vehetjük az ember személyes környezetének jellegzetes tárgyait, amelyek ránézve valamilyen lényeges információt tartalmaznak. Ezek a kulturális szignálok felfoghatók, mint a nem verbális kommunikáció részei.
Ezen jelek fontos információkat továbbítanak a személyiségröl.
- A kulturális szignálok száma egyre nagyobb, a társadalom egyre több külsöséget ruház fel ilyen funkcióval. (Szignál jellege van pl. a márkáknak.)
A szocializáló közösségek és jelenlegi életközössége határozza meg azt, hogy milyen lesz az egyén
- szerepviselkedésének jellege
- ezen belül milyen lesz a kommunikációs stílusa
ezen túlmenöen marad egy olyan széles viselkedési skála , ahol saját döntése alapján választ viselkedés módot.
7. a kommunikáció mint rendszer, dinamika, kontroll
A kommunikáció mindig valamilyen rendszer része, és mint rendszermegnyilvánulás, mindig más és több, mint alkotórészeinek egyszerü összege (Scheflen, 1965, 1967; Watzlawick-Beavin, 1967 stb.). A rendszer ad a kommunikációnak végsö soron értelmet, a rendszeren belül mindig valamilyen strukturálódás van, amely a kommunikáció jellegzetességét biztosítja. A kommunikáció sohasem izolált akció, hanem mindig folyamat.
A kommunikációs dinamika alapelvei
dinamikájáról beszélni, kifejezve ezzel, hogy a kommunikációs folyamatokban erök és ellenerök összjátéka alapján jön létre valamilyen esemény.
a) A kommunikáció szükségszerü
b) A kommunikáció szükségszerüen többcsatornás és többszintü: legalább két szinten folyik, az egyik szint a közléstartalom szintje (content level), a másik pedig a közlök közötti relációra vonatkozó szint (relationship level).
d) A kommunikáció tagolt (punktuált):szükségszerüen és állandóan belsö tagoltsággal rendelkezik.
e) A kommunikáció mint folyamat két típusú lehet: vagy egyenrangú (szimmetrikus), vagy pedig egyenlötlen.
f) A kommunikációban reciprocitás uralkodik: uralkodik benne a válaszkényszer, a válaszkölcsönösség elve,
g)A kommunikáció "vétele" és "emissziója" pszichológiai szükséglet: az embert biopszichológiai szükséglet készteti arra, hogy kommunikáljon, és kommunikációkat kapjon - vagyis kommunikatív folyamatban vegyen részt.
h) Minden kommunikációs eseményben a hírközlö tendencián kívül cselekvésre felszólító (promotív) tendencia is érvényesül.
8. kognitív tartalom: kép a másikról, kép a kommunikációról
A másik ember "képe" a személyiségben, a kapcsolat "képe" és ennek metakommunikációs vonatkozásai.
A kognitív tartalmakat, amelyek valamilyen magatartás vagy megnyilvánulás szempontjából lényegesek, és funkcióval bírnak, metaforikusan "képnek" szokták nevezni. A személyiségnek valamilyen képpel kell rendelkeznie arról, amihez viszonyul, amin cselekvést hajt végre.
A személyiségben kell valamilyen képszerü másának, lenyomatának lenni a külvilágnak, mert másképpen a pszichológiai folyamatok nem képzelhetök el. Ez a kép maga többnyire tudattalan.
A belsö kép különösen az emberi viszonylatokban, a társadalommal való kölcsönhatásban érdekes és problematikus. Meghatározza a kép érzelmi töltését az a mód is, ahogyan az interakciós partner megfelel a különbözö formális elvárásoknak. Ha valaki nem tartja be a szerepek komplementer, kölcsönös viselkedésszabályait- "játékszabályait", akkor általában negatív érzelmeket kelt, és a szabálysértést az ember öntudatlanul is "megjegyzi magának", a belsö kognitív képben rögzíti.
Jelentös tényezö a kép érzelmi színezetének determinációjában, hogy az interakciós partner elfogadja-e azt a képet, amit mi akarunk benne kelteni, vagy nem.
9. fantáziabeli belsö kommunikáció
Az ember sajátos képessége, hogy emlékezete igen hüen örzi meg az érzékszervi benyomásokat, és a memóriában tárolt emlékekböl képes arra, hogy fantáziájában olyan eseményeket játsszon le, amelyek soha nem történtek meg. Képes arra is, hogy megtörtént eseményeket fantáziájában "visszapergessen". Ennek az emberi képességnek nagy a szerepe a személyiségfejlödésben és a mindennapi viselkedésben.
Ez az emberi képesség a tömegkommunikációval kapcsolatban is müködik. A televízió (kisebb mértékben a rádió) müsorával az ember képzeletbeli kommunikációba lép. A müsor úgy jelenik meg számára, mintha valódi interaktív szituáció lenne, valódi kommunikáció jönne létre. A televízió viszont rendkívül életszerü, söt bizonyos vetületekben elevenebb, mint maga a valós élet. A filmmel együtt a televízió is képes ugyanis az idö sürítésére, egy-egy eseménysorból a leglényegesebb történések kiemelésére, valamint az események kommunikációs elemeinek kiragadására és célzott bemutatására.
Az ilyen müsorok fejlesztik a szerepviselkedés képességét és adaptálják a társadalmi körülményekhez. Ennek nyomán gyorsítják a személyiség fejlödését, általános társadalmi vetületben pedig felerösítik a társadalmi változást.
10. kétlépcsös kommunikációs folyamat
A a Katz és Lazarsfeld által leírt (1955) kétlépcsös kommunikációs folyamat (two-step flow), amely szerint szabályszerü, hogy a tömegkommunikációs tartalom csak a közösség bizonyos személyeinek, a véleményalkotás szempontjából irányadónak elismert személyeknek (opinion leader-eknek) a minösítése nyomán épül be a személyiségbe.
11. kommunikátor
A hivatásos kommunikátor, például a rádiós vagy a televíziós kommunikátor fejlesztéséhez, kongruensebbé tételéhez általában lehet ismertetni a kommunikációs képességek növelésének gyakorlatilag használható módjait. Mai ismereteink mellett a kommunikátor a következöképpen serkenthetö a fejlödésre a kongruencia és az eredetiség irányában.
a) A kongruencia jelenségének és hatásának megismertetése elméleti síkon.
b) A kommunikátor instrukciókat kaphat saját kongruenciájának fokozására.
c) A kommunikátor visszajelentéseket kaphat a saját kongruenciájáról vagy inkongruenciájáról.
d) A szituációból eredö zavaró tényezök elhárítása.
A kommunikációs folyamatokban mindig óriási szerep jut magának a kommunikátornak. A kommunikációs és a metakommunikációs rendszerek mellett az alábbiak is szerepet játszanak a kommunikátor értékelésében:
1. szakértelem - jobban megbízunk benne
2. ha saját érdeke ellen érvel jobban megbízható
3. ha nem akar befolyásolni bennünket
4. ha tetszik nekünk
Kérdés az is, hogy mire akar hatni:
Érzelemre vagy értelemre, tapasztalatokra hivatkozik vagy tényekre.
12. sztár
A kommunikátorral való képletes kapcsolat bonyolult szociológiai és pszichológiai probléma. Ez a lélektani viszonyulás a legtisztább formában ugyancsak a tömegkommunikáció egyes szereplöivel, a "sztárokkal" kapcsolatban figyelhetö meg.
Az igazi sztárokat, a szó modern értelmében vett sztárokat a film termelte ki, majd ehhez igen eröteljesen a televízió is hozzájárult.
A különválás olyan értelemben megy végbe, hogy a nézö aki beleéli magát valamilyen pozícióba, és attól kezdve annak lelkiállapotából követi érzelemmel az eseményeket, a szereptöl elkülönítve mint személyt jegyzi meg és építi be képként a színészt. A sztár a maga jellegzetes viselkedésével nagyon határozott képet alakít ki magáról, ezt a képet adja, bármilyen szerepet játszik is.
Egy-egy színész kinezikai kommunikációs mintái szigorúan kötöttek, vokális viselkedése is kisszámú sémát követ. Azonos módon tartja például a fejét, gesztusai ismétlödnek stb.
A személyiségben a sztár e jellegzetes képben él, a sztár a személyiség számára azonosulási minta is.
A mai sztárok a tömegkommunikációval emelkednek. A sztár a kommunikációs és csoporthelyzetekben az a személy, aki a központi figura. Általában nagyon vigyáz arra, hogy a többiek között ne alakuljon ki kommunikáció, mert az az ö pozícióját ronthatja.
13. hitelesség, kongruencia
Az audiovizuális tömegkommunikáció jellegzetessége, hogy közvetíti a metakommunikációt is, ilyen értelemben életszerü, élethü, és képes a közvetlen kommunikáció illúziójának felkeltésére. Így a képzeletbeli partnerre, a hallgatóra vagy a nézöre ugyanúgy hatással van a kommunikátor kongruenciája, mint a közvetlen kommunikációs folyamatokban.
A kongruencia a tömegkommunikációban egészen általánosságban azt jelenti, hogy mennyiben mondja hitelesen, öszintén, átéléssel, zavarmentesen a kommunikátor azt, amit mond. A rádióban minden metakommunikációt a hanggal kell kifejezni, ezért a beszéd tempója és a hang érzelmi modulációja nagyon lényeges, általában szándékosan gazdagabb, mint a valós interakciókban lenne, amikor a hallgató támaszkodhatna kinezikus impressziókra is.
A kongruencia mértéke különösen élesen ismerhetö fel a televízióban. A kommunikátor itt minden megnyilvánulásában látható, söt az operatöri munka még külön ki is emeli a leglényegesebb mozzanatokat, így ezek viszonya a direkt kommunikációhoz különösen szembetünövé válik.
A kongruens viselkedést nehezíti a visszajelentés hiánya. A kongruencia nehézsége szerint a következö müsortípusokat különböztethetjük meg:
a) közlemény beolvasása,
b) kommentár, ismertetés, értékelés,
c) riport,
d) interjú, helyszíni közvetítés,
e) müsorvezetés.
14. befolyásolás
A kommunikátor befolyásolási hatékonysága a tömegkommunikációs eszköz és a személyiség vagy még általánosabban a tömegkommunikációs eszközt irányítása alatt tartó politikai rendszer és a személyiség viszonyának is függvénye lehet, különösen bizonyos témavetületekben.
A befolyásolás a kommunikáció tartalmaitól is függ, ezeknek felépítése, idözítése, kidolgozása, illusztrálása jelentös tényezö a hatásban. Általában minél valósabb és részletesebb a tömegkommunikációs befolyásolást irányító szervek képe az audienciáról, a publikumról, annál nagyobb a befolyásolás valószínüsége.
3 kritérium, melyeket szem elött kell tartani a meggyözést célzó kommunikáció szituációinak megítélésében:
a szituáció jellemezhetö a kommunikátor szándéka és a vevö viselkedése közötti megfelelés természetével, a szándék és a bekövetkezö viselkedés közötti megfelelés fokával, végül a kommunikátor által vállalt feladat nehézségi fokával.
- szelíd kényszerítésen alapulhat
Érvelési módok:
-Morális érvek -Racionális érvek -Taktikai érvek.
Befolyásolásra törekvö komm, a másik nézeteit akarom megváltoztatni.
Formái:
- parancs, utasítás
- vita / nem érdekek vezérlik az embert hanem a problémamegoldás /
- elfogadtatás / a komm. iránya egyirányú
a vita és az elfogadtatás esetében a befogadónak van némi szabadsága
Feltételei:
- a partner szándékaira, indítékaira, törekvéseire, személyiségére tekintettel legyünk
Meggyözés - rábeszélés különbsége: a rábeszélésnél azonnali de nem tartós a válasz.
15. csoportozás, csoportmozgalom külföldön
A szocializáció is csoportokon keresztül folyik, az közvetíti a normákat, az értékeket.
'30-40: erös igény az emberi tényezö kutatására, csoportformálás, csoportdinamika (Lewin, Mayo)
Moreno: szociometria ('60)
II. Vh. Után: rehabilitációs igény, tag centrikus megközelítés helyett csoportfolyamatok (Mullan, Rosenbaum)
'50: kliens-centrikus csoportok, konzultáció
'60: T-csoportokból mozgalom, a verbális kommunikáció visszaszorul, elötérbe kerül a testi kontaktus, az érzelmi kifejezés
'70: kommunikációs workshopok
ma már az a terület nem köthetö speciális tudományterületekhez
Mit jelent?
- közösen végrehajtott munka vagy cselekvés
ennek eredménye: valamilyen csoportkohézió
3 kommunikációs szint
- nézet, vélemények, magatartások közlésére vonatkozik.
16. csoportozás Magyarországon
Csak a háború után kezdödött és rögtön be is fejezödött a politikai hatalom gyanakvása miatt.
Elsö csoportok gyerekeknek '50-es években (Böszörményi, Adorján). Csak kivételezett klinikákon és vagy féllegálisan müködhetett.
1963 - Hidas: elsö pszichoanalitikus mühely, Mérei is
1974 - Hidas: Pszichoterápiás hétvégék, általános pszichoboom
'80-as évek: önismereti és személyiségfejlesztö módszerek bövülése és más irányzatok megjelenése (Rgers-módszer, Bálint-csoportok)
tapasztalati úton történö oktatás és laikus illetve szakképzett vezetök polarizálódása
1984 - Hidas: elsö átfogó munka
A kutatásra nagyon kevés pénz van, a mai napig a csoportkutatások kórházi környezetben vagy kutatóintézetekben folynak. Az elméleti és a gyakorlati irányzat még nem kapcsolódott össze.
17. csoportkutatás
miért hatékony a csoport?
Melyek a pszichológiai változások?
Mik a kritériumai?
Kiscsoportos közegben a saját viselkedéssel kapcsolatos tanulás gyakorlása a csoport motiváló, közös norma- és tradícióképzö, kohezív hatásai miatt könnyebb, mint egyéb társas formációkban.
Nehéz a kutatás a komplexitás, a kontrollálandó változók és a magyarázó elvek miatt. Csak a gyakorlat kontúrjai foghatók meg, a csoport lényege nem kvalifikálható. A mai napig nem tisztázott, hogy mi is az igazán hatékony a csoportokban. Fontosak a résztvevök, a terapeuta személye, a folyamatok.
18. csoport személyiség típusok
Deviáns: romboló, mindenkit tagad
Ingadozó: nincs véleménye, nem kezdeményezö
19. a csoport mint a változás módszere
a csoport:
-célja,
-módszere,
-a motiváció (tanulás, érdeklödés),
-a realitáshoz való viszony befolyásolja a változást, amely mindig lassú. Az erös kézben tartott csoportok mindig hatékonyabbak.
20. Konformitás
Egy személy viselkedésének vagy véleményének olyan változása, amely egy egyéntöl vagy egy csoporttól származó valódi vagy vélt nyomás következtében alakul ki.
A közösségben felnövö ember a normák és a szerepek sajátos interpretációit, megvalósítási mintáit tanulja el. A szerepviselkedésben tükrözödö konformitás ugyanis hosszas társadalmi tanulás, összehangolódás eredménye.
21. jutalom, büntetés, információ
A konformitásnak két oka lehet: vagy meggyözödik korábbi nézetének helytelenségéröl vagy el akarja kerülni a büntetést, illetve jutalmat akar. Aronson szerint mégis a legmélyebb konformitás alapja a más emberek megfigyelése információszerzés céljából.
A hatalmi többlettel bíró interakciós fél kommunikációs elönyben is van, elönyét a másikra kiszabható szankció biztosítja. A szankció a jelképes megrovástól vagy a kelteni szándékozott impresszió egyes elemeinek megkérdöjelezésétöl a különbözö jutalomelvonásokon és büntetéseken át a fizikai megsemmisítésig terjedhet, a formális viszony jellegétöl függöen.
22. társas befolyásolás, reagálások
Más emberek befolyásolása jelentös hatást gyakorol az egyénre, véleményeinket és viselkedésünket olykor jelentéktelen tényezök befolyásolják.
Behódolás: jutalom vagy büntetés elkerülése mint motiváció. Csak addig tart, ameddig a fenyegetettség létezik. Az engedelmesség is ide tartozik.
Azonosulás: a befolyásolt olyan akar lenni, mint a befolyásoló. Hinni kezd az átvett értékekben.
Internalizáció: az elfogadás belülröl jön, minden jellemzö beépül a saját értékrendszerbe.
23. 'bele-nem-keveredés' mint kommunikációs megnyilatkozás
A közömbösségre utalva a kommunikációban az a tény, hogy sokan vannak, csökkenti annak a valószínüségét, hogy valaki beavatkozik (sikoly este 11-kor). Tipikusan csoportjellemzö, mert csökken a személyes felelösség esélye.
24. tömegkommunikáció
jellemzöi: tömegesség, heterogenitás, sztenderd tartalmakat közvetít
Kommunikáció üzenetek szervezett cseréje.
Adótól indul az információ, csatornában áramlik a befogadó számára, amit ö dekódol.
A kommunikáció információtovábbítás.
Feladó közlö.
Kódolás a közlendö továbbítandó jelekké alakítása valamely jelrendszerben
Jel az a dolog, ami valaki számára valamit, valamely szituációban helyettesít, illetve felidéz.
Dekódolás a közölt tartalmak felfogása, a jelek értelmezése
Vevö befogadó.
Csatorna a jeltovábbítás módja
Zaj minden, a vevöhöz a csatornán a jellel együtt érkezö inger, ami nem a feladó által közölni szándékozottak kódolt kifejezése.
A tömegkommunikációban:
- egyidejüleg mindig nagyon sokan vannak a címzett oldalán
- a feladó centrális helyzetben lévén a címzettekhez képest, ezáltal valamiféle hatalmi helyzetet is élvez,
- a továbbított és természetesen különbözö célok szerint szelektált információk meghatározott irányokba terelik vagy legalábbis igyekeznek terelni a homogenizált, illetve annak tekintett befogadókat,
- a tömegesség ezt a kommunikációs formát a társadalmi feszültség-szabályozó szerep lehetöségével ruházza fel.
25. a tömegkommunikáció funkciói
- Tájékozódás, tájékoztatás:
- Vita, eszmecsere:
- Szocializációban betöltött szerepe:
az emberek társadalmi beilleszkedéséhez szükséges normák, magatartásminták, értékek, ismeretek létrejöttében, az egyén világképének alakításában való részvétel
- Kultúra, oktatás:
kulturális, müvészeti ismeretek terjesztése, az egyén ízlésének ismereteinek fejlesztése, alakítása
- Szórakoztatás:
müvészeti alkotások hang és kép útján történö közvetítése egyéni és közös kikapcsolódás és szórakozás céljából
26. tömegbefolyásolás, propaganda-meggyözés
Korunkat a tömeges meggyözés törekvése jellemzi. Ha nem is akarnak eladni valamit nekünk, akkor is sikerrel befolyásolnak abban, hogy hogyan éljük életünket, hogyan lássuk a világot. A hírszerkesztök már azzal, hogy eldöntik mit mutassanak be, befolyásolják a véleményünket.
Pl. a választások elötti kampányok a legkevésbé érdeklödö embereket befolyásolják a leginkább. Etikai kérdés, amely igen összetett: 1. Mi a meggyözés célja - a cél szentesíti az eszközt 2. A kommunikáció tartalmát is vizsgáljuk
27. kommunikáció forrásai: hitelesség, vonzerö, sorrend, önértékelés
A kommunikáció forrásának hatékonyságát befolyásoló tényezök
- hiteles, megbízható, szakértelemmel rendelkezö
- ha úgy tünik, hogy valaki saját érdekei ellen beszél ezzel hatásos és meggyözö a kommunikációja
- ha úgy tünik, hogy nem akarnak bennünket befolyásolni az meggyözö lehet
- akikkel azonosulni tudunk, azok befolyásolni tudnak bennünket még akkor is, ha nyíltan kimondják
A számunkra vonzerövel bíró egyéntöl könnyebben fogadunk el dolgokat.
A sorrend is fontos: elsö tény hatás, friss tényezö hatás. Mit és mennyire dolgoz fel a hallgató.
A magával elégedett egyént nehezebben találja meg a meggyözés, mint a kételkedöt.
- a meggyözés célját szolgáló közlés jobban hat arra aki kevésbé elégedetten szemléli önmagát, könnyebben változtatja a véleményét
- a befogadó érzékenységét csökkenteni lehet, ha a hallgatósággal elöre közlik, hogy befolyásolási kísérletnek vetik öket alá
28. védöoltás effektus
Ha egy rövid közlést azonnal meg tudunk cáfolni, akkor immunizálódunk az összes többi, késöbbi érv ellen is.
29. az elöítélet: sztereotípia, attribúció
Olyan ellenséges vagy negatív attitüd valamely csoporttal szemben, amely téves vagy nem teljes információkon alapuló általánosításból ered. Egy embercsoport bizonyos jellemvonásainak általánosítását nevezzük sztereotipizálásnak. Ezzel a csoport minden tagját azonos jellemzökkel ruházzuk fel függetlenül attól, hogy mennyiben különböznek a többiektöl.
A világszemlélet leegyszerüsítése, a könnyebb eligazodás eszköze. Általában nagyon mélyen gyökerezik.
Attribúció: a sztereotipizálás különleges esete, a tulajdonítás. Amikor történik valami, az emberek hajlamosak valamilyen okot tulajdonítani ennek. Ha cselekszik valaki, megpróbáljuk megérteni következtetések útján, hogy miért teszi ezt.
30. a bünbakképzés mechanizmusa
Az emberi agresszivitás bizonyos formája, amikor bünbakot keres a frusztrált egyén. Ez rendszerint egy 3., általában egyáltalán nem bünös egyén.
31. elöítélet és konformitás
Bizonyos esetekben a konformitás biztonságot nyújt, de a társadalom elvárja az elöítéleteket (dél USA bánya - lent konform, fent elöítélet).
32. a film mint tömegkommunikációs eszköz
1895 elsö film Párizsban, ehhez olvasni se kellett tudni
Lenin, aki felfedezi a filmben rejlö lehetöségeket egy elmaradott társadalomban (analfabétizmus - filmvonatok)
Hitler és Göbbels is alkalmazza késöbb
33. a rádió
elöször a haditechnikában jelenik meg, késöbb az otthonokba kerül. Itt indulnak el a szappanoperák (indirekt módon reklámozzák a szappanokat)
34. ismétlödés, sorozatszerüség a tömegkommunikációs eszközökben
A darabokban az összetevök és motívumok ismételve-ismétlödve újra és újra megjelennek. A várhatóság, a kiszámíthatóság alap, ugyanakkor nagyfokú a variálhatóság, a kombinálhatóság. A mü annál érthetöbb, minél kevesebb új elemet közöl. Az ismétlés alapelem minden fikciós müalkotás világának a megteremtésében.
Umberto Eco: folytatott történet, újra feldolgozás, sorozat, saga, intertextuális dialógus. Létezik hurokként és spirálként építkezö sorozat. Hurok: nincs idörendiség, spirál: idörendben.
35. film és a sorozat
A szerialitás segítségével alakult ki a filmnyelv.
36. a TV és a sorozat, a szappanopera
Fömüsoridöben sugározzák, ma a már a családi problémák vannak a középpontban. Esztétikailag kifogásolható, azonban népszerüségük töretlen. Eco szerint valamifajta mítoszteremtésröl beszél.
37. a rádió és a sorozat, a szappanopera
1930-1955 USA: a szappanopera virágkora
nappali idöben közvetítették
nöknek, háziasszonyoknak szóltak
azonnali, könnyü érthetöség
hitelességet teremtettek és a mindennapi élet intimitásairól szóltak
38. közvélemény
A közvélemény politikai fogalom, a XVIII-tól érvényes, a polgárosodás szülte. Bizonyos dolgokban kikérjük a társadalom véleményét, bár a fontos dolgok mindig a háttérben történnek. A hatalomnak fontos a közvélemény manipulálása, hiszen a tömegben elveszítjük egyéni arcunkat.
Közvélemény azon véleményátadók összessége, mely közvetlenül, vagy közvetve a kormányzati döntésekre irányulnak, így visszahatnak a kormányzati müködésre. Makroszintü tömeges folyamat, mely formálódásában szerepet játszik a kiscsoportos élmény.
A közvélemény feltételei
1. Mindig konkrét, aktuális eseményekre irányuló állásfoglalás, mindig több véleményt jelent, a véleménynek meg kell oszlania. Minimum 2 vélemény.
2. Ténykérdésekben nem alakulhat ki közvélemény.
3. Politikai elötérben formálódik, olyan fontos, aktuális, mely valamilyen politikai szférában formálódik.
4. A közvéleményt el kell különíteni a kvázi közvéleménytöl. Ezek nem a kormányzati, politikai térrel kapcsolatban alakulnak ki. Pl. sporttal kapcsolatos közvélemény, müvészi teljesítmény megítélésével kapcsolatos vélemények.
5. El kell különíteni a közvéleményt a hivatalos és a nyilvános véleménytöl.
Hivatalos vélemény a politika állásfoglalása. Nem része a közvéleménynek.
Nyilvános vélemény képzelt vélemény. Nem mindig vállalja fel az emberi véleményt.
Találat: 1731
