online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  
felso sarokkategóriajobb felso sarok
 

Biológia
Filozófia Pszichiátria Pszichológia Szociológia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
bal also sarok jobb also sarok
felso sarok jobb felso sarok
 




































 
bal also sarok jobb also sarok

Jogszociológia





felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
 
bal also sarok   jobb also sarok

Jogszociológia


A szociológia fogalma és kialakulása


- szociológia: a társ-i élet trvszerűségeivel foglalkozó tudomány

- a társ-nak vannak trvszerűségei, melyek kitapasztalhatók, megmagyarázhatóak. Bizonyos jelenségek ismeretében meg lehet jósolni, előre lehet jelezni, hogy mi fog bekövetkezni (nehezebb, mint a természettud-nál; itt nincs 2 ugyanolyan kísérlet) Alap: ellenőrizhető tények

- a valószínűség szó használata helyesebb a trv szó helyett (nem természettudományi trv), x dolgok valószínűsíthetőek



- az emberi társ. működésével nem egyedül a szoc. foglalkozik ősidőktől fogva gondolkodnak a társ-ról a tudósok, filozófusok (pol.tud, jogfilo, közgáztud) A modern korban: a szoc-on kívül is van tapasztalatom a társ-ról, pl: irodalom (ez nem tudomány)

- tudomány: az, aminek elhatárolt tárgya, konkrét fogalomrendszere, rá jellemző szemléletmódja és módszerei vannak

- társ.: nem csupán emberek összessége, annál jóval több minőségileg (struktúrája, kultúrája, intézményei vannak). A szoc különböző aspektusból közelít a társ-hoz, mint a pszichológia, v. a politika. Szemléletmódja: a társ-i meghatározottság szempontjából vizsgálja a jelenségeket. Sajátos módszerei:

- tárgya lehet:

- makro (nagy társ-i folyamatokat elemzik)

- mikro (az egyes emberek közti interakciókat vizsgálja)

- 1. empirikus vizsgálatok ( közvetlen tapasztalatszerzés - hipotézis, feltevés - operacionalizálódás: a hipotézis és a valóság összevetése)

A) lehet kvantitatív módszer: nagy számban, statisztikai módszerekkel dolgozunk

B) lehet kvalitatív módszer: a kiválasztott tömeggel mélyinterjút készítek, interjúvázlat segítségével beszélgetek, tartalmilag nevezem el utána (konkrét társ-i jelenség vizsgálata puhább módszerekkel)

- 2. elméletalkotás: különböző jelenségek közötti viszonyt jelentéssel ruházu 626e48g nk fel

- elmélet és gyakorlat viszonya

- egy elméletet csak egy másik elmélet tud megdönteni (a valóságról szerzett részadatok önmagában nem döntik meg, nem igaz, hogy a gyakorlat az elmélet próbája)

- elmélet: konzisztens rendszer; jól definiálható; leírható + ellenőrizhető fogalmakkal logikus egységgé áll össze

- paradigma: magyarázó elv, melyet egy tud.ág tudósai elfogadnak

- a szociológia és a politika viszonya

- a szoc vizsgálódásának mindig vannak pol-i vetületei

- ha a szoc-ban próbálok objektív lenni, lehet hogy a pol-ba ütközik

- a diktatúra nem igazán tűri meg a szoc-ot

- a szoc-nak pol-i konzekvenciái vannak + ki van téve a pol-i támadásoknak

- a szoc története, kialakulása

- a 18. század folyamán alakult ki. Feltételei, okai:

- világnézeti váltás: sein és sollen felcserélődése

- sollen: "legyen" megközelítés (Bacon, Locke, Hobbes)

- sein: ami van, azt kell megismerni, leírni ("milyen" megközelítés): Vico, Montequieu, Smith, Ferguson

- 18.sz.: kettős forradalom (ipari és polgári)

- ipari: mélyreható társi változásokat idéz elő bővített újratermelés indul el

- polgári a tömegek pol-ilag beleszólhatnak sorsukba egyenlőség hirdetése (pol-i állam és polgári társ szétválasztása, alkotmányosság eszméje)    

- felgyorsul a társ és az ipar fejlődése. Új jelenségek:

- tömeges elszegényedés (pauperizáció)

- mobilitás felgyorsulása a társ-ban (urbanizáció, mh és lakhely elválik, a gyár sajátos élettér lesz)

- deviáns jelenségek tömegjelenséggé válnak (öngyilkosság, alkoholizmus, prostitúció)

- szegregáció nő (a társ-i hierarchiában elfoglalt hely szerinti elkülönülés)

- új rétegek (értelmiség, burzsoá középréteg)

- pol-i képviselettel nem egyensúlyozzák az egyenlőtlenségeket

(- deviencia háttere: korábbi közösségek szabályai megbomlanak, új életmód, új közösség. A tömegek elveszítik érzékeiket, közösségüket társ-i válság jelei mutatkoznak, ezek nagy gondolkodókat inspirálnak. Kérdések:

- hogyan biztosítható a rend?

- megismerhető-e a társ? (stabil v. instabil?))

- felvilágosodás: a józan ész berendezheti, irányíthatja a társ-at                 (- konzervatív álláspont, pl: Burke: a társ organikus egység, amelyben nem csupán a józan ész szabályoz, a józan ész kevés, mert rajta kívül vannak hagyományok, konvenciók, stb.)

- tudományágak differenciálódása (pl: közgáz és szoc elkülönül)


A korai szociológia alakjai


- Utópista szocialisták: (Fourier, Owen: megbukott a gyakorlatban)

- Saint Simon: az ipari társ fogalmának megalkotója = ipari termelésre berendezkedett társ. A társ. organikus egész, melynek természetes fejlődési vonala az ipari bővített újratermelés. A kor trendje az ipari társ-ba való átmenet

- Auguste Comte: a fenti titkára, a szoc atyja, az elnevezés (societas: társ + logosz: tud) is tőle ered. A szoc. a rend és a haladás érdekében megszervezi a társ.-at.

- stádiumelmélete: az emberi szellem fejlődésen megy át, stádiumai:

1. teológiai szakasz: természetfeletti magyarázatok keresése, a társ-at a vallás magyarázza, nyelve is a vallás

2. metafizikus szakasz: 0 természetfeletti, de nem is tényszerű magyarázat spekulatív szakasz, uralkodó nyelv a filozófia

3. pozitivista szakasz: a tények vizsgálata tudományos módszerekkel: ez a szoc. korszaka. Megvalósítható az elmélet és gyakorlat egysége

- a pozitivizmus fűzödik hozzá:

- a tény és az érték elválasztása, a keveredés kerülése. A tények leírását követi azok értékelése

- lemond a metafizikai spekulációkról, a tudományos módszerekkel nem igazolható következtetésekről

- a társ-i statika és dinamika fogalma

- statika: a társ. stabilitását vizsgálja

- dinamika: változás, fejlődés, haladás vizsgálata

- Comte: van tökéletesedés. A szoc. feladata a társ. elvezetése a rend és a haladás irányába

- a szoc. jelöljön ki utat: a zűrzavart ki kell kerülni, és közben fejlődnünk kell

- mindenki kérdése:

- mitől változik a társ?

- mi a válság motorja?

- Lester Ward: a társ-i haladást a társ-i reformmal próbálja összekapcsolni

- Karl Marx (1818-1883)

- szociológiai munkáinak 3 szintje:

1. egy korszakról ad átfogó képet. Konkrét elmezés, precízen, elméleti igényességgel

2. a történelmi fejlődés mozgatórugóit fogalmazza meg (kommunista kiáltvány)

3. elképzelései, jövőképei, a világ magyarázata

- fogalmakat használ, melyek csak az egész ismeretében érvényesek

- osztályfogalom: eredetileg gazd-hoz kapcsolódó fogalom, a termelési eszközökhöz való viszony tekintetében határozza meg (van-e, v. nincs termelési eszköze?). Másik szakaszban: átgondolt osztályfogalom

- magának való osztály: osztály-öntudat nélküli; nem tudatosul benne, hogy mik az érdekei, ill. hogy ezekért mit tehetne

- magáért való osztály: osztály-tudata van, el tudja rendezni társ-i cselekvését

- utóélete: ma így senki nem alkalmazza, elavult.

- tudományos és ideológiai munkáit el kell választani, szociológiai szempontból osztályelméletét kell kiemelni

- Durkheim, Weber Marxtól eltér

- hogyan, miért változik a társ?

- a fejlődés motorja a konfliktus, az állandó osztályharc

- társ vizsgálatakor elkülönül alap (gazd-i viszonyok) és felépítmény (kultúra, jog, erkölcs, stb.). A gazd-i alap az elsődleges, minden ennek a függvénye a gazd-i alap, a termelő erők megváltoztatása a termelési viszonyok megváltoztatása a többi megváltozik = kölcsönhatások kapcsolata

- a társ-i formációk elmélete: a termelési viszonyok alapján különbözteti meg az egyes formációkat: ősközösségi, rabszolgatartó, ázsiai, feudális, kapitalista (végsőkig kiéleződnek az ellentétek)

- a szocialista a proletáriátus elszegényedik, a profitot így tudják kivonni = a munkások kizsákmányolása = a fogyasztás alanyának kivonása a gazd-ból végső osztályharc (világforradalom), ahol az új, a kizsákmányolást megszűntetni kivánó proletáriátus kerül hatalomra. Az osztályokat, mint a konfliktusok eredőjét megszünteti, megvalósul az osztály nélküli társ. (ez a prófécia nem jött be). Prob: alulértékelte a kapitalizmus megújulását, hiszen a végső kizsákmányolás nem valósult meg.

- Marx követői

- reformista szociáldemokraták (Bernstein)

- forradalmár kommunisták (kommunista elit: új uralkodó osztály), Milovan Gyilasz

- vitathatatlanul pozitív: látásmód, elemzési módszer, tudományosság

- Herbert Spencer (1820-1903)

- korai szoc, evolucionista szoc = szociáldarwinizmus

- liberális korszakban él (Viktória): a kapitalizmus felemelkedése

- Darwin elméletében (a létért való küzdelem természeti trv-e) találja meg a világ rendszerének megoldását (= evolucionista szoc, szociáldarwinizmus)

- az evolúció elve: a világ az inkoherens, homogén állapot felől halad a heterogén, koherens állapot felé

- a társ. organikus egység, amely alkalmazkodik a többi társ-hoz. Bizonyos szervek meghatározott funkciót töltenek be = munkamegosztás finomodik, a tökéletesség azt kívánja meg, hogy egyesek elsorvadjanak, mások kifejlődjenek

- biológiai analógiát használ

- ember-társadalom =

- táplálkozás - termelés

- vérkeringés - közlekedés

- érzékelés - kormányzás

- alapegység: a társ., melyet aszerint elemez, hogy hogyan tud alkalmazkodni. A modern korban:

- katonai társ.: hierarchia, egyenlőtlenség, központi vezérlés (státusz hozza létre): háború esetén jobb

- ipari társ.: szerződéses viszony, felek egyenjogúsága, nyitottság, sokszínűség (plurális társ.): béke idején jobb

- ma: agrár társ., ipari társ. (a marxi gondolatot meghaladja ma a posztindusztriális társ)

- Spencer öröksége:

- Maine: Az ősi jog

- Sumner: Népszokások (helyi társ.-k fennmaradáshoz szükséges helyi szokásai)

- Kropotkin: Spencerrel szemben szerinte a kölcsönös segítség teszi lehetővé a túlélést


A szociológia klasszikusai


- Max Weber (1864-1920)

- Németo. felemelkedését a liberális demokráciától várta

- Marx hatása: céltudatosan jobb választ akart adni Marx azon tételeire, melyekk,el nem értett egyet (a pozitivizmus kritikája)

- spec. módszerei: a társ. emberekből áll

- meg kell érteni a társ-i cselekvések mozgatórugóit (társ-i cselekvés: a cselekvő kalkulál mások cselekedeteivel): megértő szoc. Megértés nem = átélés (előbbi külső, intellektuális; utóbbi belső érzelmi) teljesen megérteni csak azt lehet, ami racionális

- evidens megértés: minden megértés evidens megértésre törekszik (csak számokkal lehet)

- magyarázó megértés: az egyes jelenségek közötti összefüggések lehető legpontosabb leírása

- az ideáltípus kategóriája: nincs értéktartalma a kifejezésnek. Az ideáltípus a kutatás eszköze, fogalmi gyorsítás (olyan fogalmi konstrukcó, ami ebben a formában soha nem fordul elő a valóságban). Mindig új ideáltípusok megállapítása a cél így kerülünk közelebb egy-egy jelenséghez, és ahhoz, hogy trv-ket = tipikus valószínűségeket fogalmazzunk meg

- értékmentességre való törekvés (nem jó-rossz, hanem ha-akkor)

- történetiség szempontja: a kialakulás folyamatában kell szemlélni a valóságot

- Marx kritikája:

- nem a gazd-i determinizmus érvényesül. Kulturális választ ad: alap a kultúra, nem a gazd. (Fontos műve: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme), a kultúra formálja a gazd-i cselekvést

- a protestáns etikában olyan értékek vannak, melyek kedveztek a kapitalizmus kialakulásának: szorgalom, puritánság, takarékosság, a haszon Istennek tetsző dolog

- társ.felfogása: a társ. nem csak osztályok szerint tagolódik

- osztályok: Weber is elkülöníti a termelői, tulajdonosi, stb. osztályokat (aszerint, hogy mennyiben rendelkeznek olyan javakkal, amelyek révén jövedelemhez jutnak): pl: tulajdonosi osztályon belül pozítive privilégizált, közép- és negatíve privilégizált osztály.: javak megszerzésének esélyei szerint különül el

- rendek: azonos életmód, hivatás, kulturális szint, meghatározott szokások: fogyasztás elvei szerint különül el. A rendek közti különbségek sokszor élesebbek (pl: olajmilliárdosok nem tudnak a felső tízezerbe kerülni). A rendek és az osztályok nem feltétlenül fedik egymást

- weberi szoc. célja: a társ-i cselekvés (vki számít mások viselkedésével) megértése. Társ-i cselekvés ideáltípusai (racionalizálódási folyamatot lát a világban). Egymást átfedhetik, keveredhetnek:

- célracionális cselekmény: a legegyszerűbb (cél és eszköz egybevetése)

- értékracionális csel.: olyan dolgot veszünk, ami nem egy konkrét célt szolgál, nem az érték vezérel ekkor (pl: a kéregetőnek adunk, mert vallásosak vagyunk)

- affektív (érzelmi) csel.: pld. dühből cselekszünk (sem racionalitás, sem érték nem áll mögötte)

- tradícionális csel.: beidegződés, rítus, hagyomány. Nem kérdőjelezzük meg

- uralomelmélete: hatalom és uralom elkülönítése

- hatalom:

- a hatalommal rendelkező minden körülmények között képes elérni az akaratát

- egyoldalú diktátum működését teszi lehetővé, a nyers erőszak legyőzi az ellenállást

- nem szorul legitimálásra

- uralom:

- parancs, amely másokat engedelmességre késztet

- tartalmazza az engedelmeskedni akarás minimumát, már nem egyoldalú. Vmilyen alapon van lehetősége, hogy akaratát végrehajtsa

- akkor megalapozott, ha legitim

- ideáltípusai (gyakran keverednek):

- racionális uralom: személytelen. Szerződésre emlékeztet, azon az alapon fogadom el, hogy vmiben megállapodtunk. Alap: elfogadás, megegyezés

- karizmatikus uralom: személyhez kötődő, vmely személy egyéni szuggesztív erején alapul, abszolút személyhez tapadó a halál véget vet neki

- tradícionális uralom: nem vonja senki kétségbe (pl: királyi családok uralma)

- Weber: az uralom egyre inkább igazgatásként jelenik meg (előírások személytelen rendje). A bürokrácia a racionális uralomhoz kapcsolódik. (karizmatikus: kíséret; tradicionális: hűbéresség)

- kortársai: Tönnies (cél: a visszafordulás a személyes viszonyrendszerhez); Simmel (kzp-ban az interakciók)

- Durkheim (1858-1917)

- Durkheim (francia szociológus) és Weber közti különbségek

- Weberi elmélet: a társ-i cselekvés tana

(- Durkheimi: a társ-i tények tana, szociologizmus: csak azon jelenségeket sorolták ide, amelyek makroszinten statisztikai módszerekkel megvizsgálhatók)

- kzp: megvizsgálja, hogy milyen körülmények között működik és milyen válságban lehet fenntartani a társ-i rendet és társ-i kötelékeket (= szocializáció folyamata), a társ-i tények éppoly objektívek, mint a fizikai tények

- társadalom:

- normák, célok, értékek rendszere

- intézményrendszerek (család, egyház, stb)



- az emberek közötti viszonyrendszer

- szociológia: a társ-i tények vizsgálata. Eleme a kényszer (ettől társ-i tény). A civilizáció mint kényszerítő erő jelenik meg.

- kényszer: széles fogalom, = mindaz, ami befolyásolja a magatartásunkat vmilyen értelemben (pl: nyelv, kultúra, x pénznem az adott országban, divatkövetés)

- különböző erősségű, különböző társ-i kényszerek, melyekhez különböző szankció járul megsértésük esetén (más a jogi norma és más az illemszabály megsértése). Szankció oka: a cselekedet nem fele meg egy már létező szabálynak

1. Weber: a társ-i individumok cselekedeteiből kell elindulni = alulról fölfelé építkezés

2. Durkheim: makroszinten kell vizsgálni

- a társ-i kötelékek biztosítják a kohéziót és az integrációt amikor lazul a társ-i rend lazulnak a társ-i kötelékek is könnyen széteshet

- értékek és célok: régen nagy megegyezés (pl. a király és a jobbágy is tudta, hogy hol a helye). Durkheim: a polg. dem. nagy híve. Ha az kiiktatjuk, egy szekularizált társ-ban hogyan tartható fenn a társ-i rend?

- 3 munka:

- Durkheim: A társadalmi munkamegosztásról

- a társ. tagjai régen (a feudális társ. végéig) úgy működtek együtt, hogy köztük mechanikus szolidaritás volt (pl: egyházi előírások), ok: beleszületés egy adott helyzetbe

- a régi típusú közösségek széthullásával átértékelődtek a társ-i kötelékek

- a korábbi szolidaritást organikus szolidaritás váltja fel, lényege: a munkamegosztés során a társ. egyre inkább differenciálódik, kölcsönös függőség alakul ki, de az egyes részekben fokozódik az egymásrautaltság összefogás (kérdés: hogy megy a társ. mechanikusból organikus szolidaritásba?)

- Marxszal ellentétben Durkheimnél nem a konfliktus a fejlődés mozgatórugója, hanem a társ-i együttműködés erősödik a társ. külső részeit összekötő kapocs.

- kzpi érték a civilizációban a társ-i értékek, az erkölcsi rend

- anómia-jelenség: rendezetlen, zűrzavaros állapot

- Durkheim: ez a társ-i normák szabályozó erejének gyengüléséből, vagy teljes kimúlásából ered

- nem úgy hatnak, hogy az egyének ehhez igazítanák magatartásukat - széthullhat a társ anarchikus állapotok (pl. USA: brain drain)

- bizonyos szintig O.K. a bűnözés, ha ez az anómia elkerülésének ára

- Durkheim módszerei: egzakt stat-i módszerek

- Az öngyilkosságról (lásd lenn)

- A társ-i tények magyarázatáról

- egy társ-i tény csak egy társ-i ténnyel magyarázható (pl. öngyilkosságok magas számának oka: egy másik társ-i tény problémája, az anómia jelensége. Ekkor a kényszer az, hogy a célok, érzékek, normák rendszerében zűrzavar támadt)

- makrofolyamatokat vizsgál, megállapítja, hogy ezek egymással összefüggésbe hozhatók, így statisztikai módszerekkel vizsgálhatók. Ez a szociológia

- Durkheim követői: Halbwachs, Mauss, Bourdieu

- funkcionalizmus: adott társ-i jelenség vizsgálatánál meg kell nézni annak funkcióját (pl. a vallás funkciója, hogy fenntartsa a társ-i kohéziót). Kezdetei gyökerei: Comte, Durkheim


A magyar szociológia kialakulása és fejlődése


- a szociológiának 2x kellett újjászületnie

- kialakulás: 20.sz. eleje (1901)

- Huszadik Század (folyóirat)

- Társadalomtudományi Társaság Köre

- kialakult műhely, az szoc. első magyar műhelye

- a Tanácsközt-ig tart, ekkor belekeveredik a pol-ba elhal + emigráció

- 2VH között születik újjá, új élete 1949-ig tart, ekkor az új diktatúra megszünteti

- 60-as évek eleje: társ-i konszenzus kell enyhébb légkör újra megszületik

- máshol, a kialakult polgári társ. talaján a válságjelenségsek és a biztonság hívta életre

- társ-i bázisa Ny-on: megszilárdult középosztály

- Mao:

- még modernizációs válság (0 fejlett polgári viszonyok)

- 2VH között: kettős struktúrájú magyar társ: polgári és rendi társ. átfedései + a társ alá szorított parasztság

- hiányzott bázisként a kzposztály (0 parasztság, 0 polgárság)

- kzposztály: hivatalnokréteg, de kötődik a feudális rendszerhez az egyházi, soviniszta ideológiák hatására

ellenzéki tudomány + szűk értelmiségi elit játszadozása

- XX.sz. eleje: a társ-ban minden szellemi erő megújhodást kívánt (Ady: Új idők; Nyugat)

- mellettük volt hivatalos irodalom, de hivatalos szoc. sohasem létezett

- Litván György - Szűcs Ervin: a XX.sz. és a társ. elemzése

- Laczkó Miklós: a 2 VH közti mozgalmak elemzése

- új értelmiségi réteg egymásratalálása = 2. reformnemzedék (1.: 1848-ban)

- szoros kapcsolat az ellenzékiség és a szoc. között (a szoc. ekkor új tud.ág, amely ellentétes a hivatalos irodalommal)

- nagy hatás: Spencer (evolucionista szoc) fordítások, interpretációk készülnek

- 1906-ig társ-i bázis nélkül, szűk értelmiségi elit munkálkodása (saját maguknak)

- 1906 utáni változás:

- a társ-i helyzet polarizálódása

- az elképzelések az ideális Mao-ról (ezért azonosítják a polgári radikális irányzattal) radikalizálódás, balra tolódása

- Jászi Oszkár: "tények kellenek"

- Mo. feltérképezése beindult, valós állapotok leírása

- éles társ.kritika bekerülés a tanácsközt. áramlatába, néhányan szerepet is vállaltak nem kívánatos tud.ággá vált. (Jászi, Lukács György, Mannheim: emigráció)

- hosszú csend után Teleki Pál (eu-i szintű földrajztudós)

- a problémák intelligens és finom feltárása

- új mozgalmak forszírozása, cél: a vidéki Mo. életének feltárása = szociográfia, rendszerpárti formában, de azonnal radikalizálódik újra ellenzéki töltés, de ekkor már publikus

- csoportosítás

1. Mo-n belül (ezen belül Lackzó tipológiája szerint 2 áramlat):

A) hungarológia (magyarságtudomány)

- hivatalos, vezető körök pol-jához kapcsolódik

- etnográfiai ág (a népi kultúra maradványaival foglalkoztak: népszokások)

- nemzetkarakterológia (a magyar sorskérdésekről Szabó Dezső, Németh László)

B) szociográfia

- irodalmi szociográfia (szubjekt művészeti társ.rajz, pl: Puszták Népe)

- publicisztikai szociográfia (nem művészi, nem tudományos; direkt pol-i céllal íródik)

- tudományos szociográfia (majdnem szociológia; Erdei Ferenc, Bibó István)

- fő vonulat: falukutató mozgalom. Felismerés: a paraszti társ. válságban van, a parasztkérdés megoldása nélkül 0 társ-i megújulás. Válság gyökere:

- megkésett polgárosodás

- polgárosodás túlságosan előrehaladott

- ezenk kívül város- és munkásszociográfia; iskola- és bérházszociográfia

2. Mo határain kívül (Felvidéki Szavalókör; Erdélyi Fiatalok c. folyóirat)

- 30-as évek: Magyarország Felfedezések c. sorozat (Mo-t tíz részre osztják, de csak 3 készül el)        

- 60-as évek témái: jövedelemkülönbségek, urbanizáció, időmérleg


Durkheim után a 2. VH-ig


- gazdi háttér: megszilárdult a kapitalista rend

- 1. VH után:

- háború traumája

- szélsőséges pol-i áramlatok megerősödése (így lehet tudatilag feldolgozni)

- rengeteg gondolkodó emigrált

- európai szociológia visszaszorult, súlypont az USA-ba, csak a 2. VH után születik újjá Eu-ban

- a kor 2 jelentős gondolkodója:

- Polányi Károly (gazd-i antropológus, munkái korábbi társ-k elemzésén alapultak)

- 2 fontos kategóriát fejleszt ki (ma is használatosak), szerinte nem a piaci mechanizmus az egyetlen gazdálkodási forma, hanem a

- reciprocitás (csere: munkáért munkát; 60-as évek Mo-a)

- és a redisztribúció is (a társ. által megtermelt jövedelmeket elvonom, majd újra elosztom)

- a gazd-t is a társ-ba beágyazottan kell vizsgálni (kapcsolatok rendszere)

- Mannheim Károly

- a tudásszociológia alapjait veti meg

- legjelentősebb műve: Az ideológia és utópia

- az ideológiák a társ. uralkodó csoportjainak érdekeit szolgálják, azt legitimálják; az oktatási rend az ideológia átadását szolgálja; ilyen értelemben az ideológiák konzervatívak, mivel az épp fennálló rendet szolgálják

- utópia: mindig változást elősegítő tényezők; az elnyomott rétegek céljait fogalmazzák meg

- az egyetlen osztály az értelmiség: szabadon lebeg, nem kötődik sehova sem, a fejlődés érdekeit képes megfogalmazni (az a lebegés a szocializmusban valósult meg az értelem háttérbe szorítása miatt)

- szabad lebegő értelmiség csak olyan rendszerben lehet, ahol nincs diktatúra, de állami beosztástól független megélhetést nagyon nehéz biztosítani

- az értelmiség nem egységes, hanem differenciált

(- gondolat továbbvitele: 1968: a fiatalság a szabad osztály, mert még nincs ideológiai háttere igazán forradalmár osztály)

- végiggondolta, hogy az emberi társ. miként kerülheti el a totalitárius berendezkedést

- Mannheim tanítványa: Elias (A civilizáció fejlődése c. munkája)

- azt tekinti végig a történelemben, hogy a társ-t szabályozó külső erők hogyan változnak belsővé

- a külső kényszer egyre inkább belsővé válik, az emberek szégyent éreznek, ha ezeket a szabályokat nem tartják be

- hol van az optimális határ, ahol kell egy szükséges külső szabályozottság és egy belső szabadság egyben

- funkcionalizmus (Comte, Durkheim): vmely társ-i intézménynek azt a szerepét vizsgálomm amelyet az egész társ-ban betölt (Durkheim ilyen alapon vizsgálta a vallást)

- korai funkcionalista: Parsons

- korai szakasza: kölcsönhatás-komplexum (egyén és környezet, ill. egyén és többi egyén között). Prob: a tartós működés feltétele szerinte a kölcsönhatást szabályozó értékek állandósága

- majd AGIL-séma: rendszer és környezet közötti közvetítés elemei:

- rendszer alkalmazkodása a külső környezethez

- rendszer céljainak megvalósulása

- rendszer elemeinek egységesülése

- rendszer lényegi struktúrájának fennmaradása

- Malinavski (antropológus)

- bennszülöttekkel élt, együtt, ennek során számos logikátlan dolgot tapasztalt (pl: karperec-csere) semmilyen jelenség nem érthető meg, ha azt nem az egészben betöltött funkciója alapján vizsgálom

- Merton (indiánok közösségét vizsgálta): több fajta funkció (szervezeti funkciók is)

- manifeszt funkció: tudatos, szándékolt

- látens: nem szándékolt, de bekövetkezik

- diszfunkció: szándék ellenére következik be

(- pl: esőtánc: manifeszt funkció: hogy essen; látens: közösségi együttlét fenntartásam a társ-i kohézió megfogalmazása)


A rendszer és a struktúra a társadalomban


- rendszer: egyidejűleg létező és együtt változó szociális egységek közötti dinamikusan változó kapcsolat, cél az egyensúly

- Znaniecki: kzp-ban az érték (elvárások)

- Henderson: kzp-ban az érzelmek

- társ. belső tagoltságának megfigyelése:

- dinamizmusán keresztül, cél a társ-i struktúra feltárása

- a társ-i rétegződés megfigyelése (kzp-ban az egyenlőtlenségek)

- társ-i rétegződés (elvi megegyezés alapján):

- az egyének hierarchikus rangsorolásának módja (hierarchia: nem szükségszerű, hogy a társ. hierarchikus rétegződést írjon le). Empirikus adatok elemzése alapján egy konkrét társ. adott időszakban fennálló viszonyaiból alkotott szerkezeti kép.

- társ-i struktúra: itt nincs általános elvi megegyezés a fogalom tekintetében

- 1. történetfilozófiai struktúraelméletek: a társ. működésének történeti logikája

- 2. rendszerelméleti struktúraelmélet: a társ-i struktúra, miny a szociális rendszer struktúrája

- R. Merton: a szerepek és pozíciók alapján behaviorista felfogás (térbeli elrendeződés)

- Parsons: értékek és normák intézményesültsége, objektiválódása

- Lenski, Blan: a társ-i struktúra sokdimenziós tér, ami a társ-ban élő egyének különböző, differenciált dimenziójából áll össze

- volt szocialistáknál: a társ-i tagolódással kapcsolódott össze (Marx)

- Kolosi:

- miként működik a társ? (a struktúra fogalmát fedi le)

- hogyan differenciálódik a társ? (rétegződés fogalmát fedi le)

- szociológiai tevékenységek a rétegződés feltárására:

- az egyenlőtlenségi rendszerben elfoglalt hely alapján kategorizál

- a státuszcsoportok közötti különbségek vizsgálata (státuszpozíciók, pl: lakás, életmód, kultúra, érdekérvényesítés szerint)

- USA: stratifikációs szociológiai kutatás: beosztás jövedelem alapján: társ-i szerkezet kivetítés (alsó-, v. felső középosztály, stb)

- Mo: munkamegosztás szerinti struktúraképzés, majd a 60-as évek végétől a képzettség és a végzettség bevonása is

- struktúra ált. fogalma: az elemek viszonyának az a rendszere, ami magába foglalja az elemek közötti kapcsolatok elveit, módját, mechanizmusait.

- társ-i struktúra: ha a társ-at egésznek tekintjük, akkor a struktúra az emberi viszonyokban megjelenő szerkezet, amelyben benne van a termelő tevékenység, az ezt szabályozó érdekviszonyok, és a pol-i intézményesültség

- formációelméleti megközelítés:

1. ált. jellemzők vizsgálata (pl.: feudalizmus)

2. az adott társ-ban hogyan fejlődtek ki

- rendszer és struktúra el nem választható egymástól

- rendszer: hogyan differenciálódik

- önmagában is vizsgálható + vizsgálható, hogy miben ragadhatók meg a társ-ban lévő különbségek; le kell írni, hogy mit értek társ-i hátrány alatt, ill. hogy mi alapján tekintek egy réteget kiváltságosnak leíró jellegű kutatás, pillanatfelvételt készít. Ha ugyanezt a vizsgálatot később végzem képes vagyok meglátni a fejlődést

- struktúra: hogyan működik egy társ.



- struktúravizsg.: miért éppen így változik a társ. Ha változik mikor, miért, hogyan változik

- társ-i struktúra: nem lehet direkt módon vizsgálni, elemző kategória; a folyamatok lényegére kérdez rá, nem eloszlási jellegű, hanem relációs viszonyokar vizsgál. Kérdése: mi mivel függ össze, és ez hogyan hat az egészre.

- rétegződéselmélet nincs, mert ami már az lenne, az maga a struktúra

- rendszer és struktúra kapcsolata:

- egymástól el nem választhatók

- a rendszervizsgálatok adják az empírikus anyagot a struktúravizsgálathoz

- a struktúra meghatározza a rétegződést; de a változás minden pillanatában adott a rétegződés, a rétegződés körülményei adott hátteret adnak a struktúra változásához egymás adottságai

- a magyar társadalom

- Erdei Ferenc (2 Vh között): kettős struktúra (rendi, nemzeti, történelmi; ill. egy modern polgári társ. Élén: a vállalkozók). A parasztság a nemzeti lét alatt él. Az agrártás. problémája kulcsprob.

- 1945 után: sztálini modell: a termelőeszközökhöz való viszony alapján 2 osztály és egy réteg van.

-1. osztály: munkásság (állami tulajdonon keresztül tulajdonos)

-2. osztály: tsz-i parasztság (tsz-eken keresztül tulajdonos)

- réteg: szellemi munkát végzők, értelmiség + kulákok, kiskereskedők (el kell tüntetni őket)

- Ferge Zsuzsa: rétegződéskutatás

- a foglalkozások felől vizsgálja a társ-at:

- vezető rétegek

- értelmiségi rétegek

- szellemi foglalkozásúak

- munkásság, 3 rétege:

- szakmunkás

- betanított munkás

- segédmunkás

- parasztság

- nyugdíjasok

- eredménye: léteznek nagy különbségek a társ-ban, ezek a különbségek még nagyobbak, ha nem csupán a jövedelmeket vizsgáljuk, hanem a lakásviszonyokat, a tartós fogyasztási cikkeket, v. a kulturális tőkét. Az egyes rétegeken belül is vannak nagy különbségek pl: a vezető értelmiség és az irodista; a szakmunkás és a segédmunkás között nem áll a 2 osztály 1 réteg elmélet

- 80-as évektől: újjászülető mgnszektor

- bürokratikus koordinációs redisztribúció (a pol-i hatalmi centrumban kitalált elvek alapján történő újraelosztás a szocializmusban). Most új helyzet: a mgnszektor kialakulásával új struktúraképző kzp lépett be, ez függetleníteni akarja magát a pol-i hatalmi centrumtól, mint elosztótól.

- Konrád György: kettős piramis (L alak): vállalkozói szféra + pol-i hat-i redisztribúció

- az 1981-es Kolosi-féle rétegződésvizsgálat

- nem csak a foglalkozástól függ a rétegződés. A befolyásoló tényezők 7 dimenziója

- fogyasztás (élelmiszer, szolgáltatások igénybevétele)

- kultúra, életmód (olvasási szokások, iskolai végzettség)

- érdekérvényesítés (társ-i, pol-i funkciók betöltése, munkahelyi biztonság)

- lakás (méret, komfortfokozat)

- lakóhely (város v. falu, kerület v. kzp)

- anyagi színvonal (jövedelem nagysága, betétállomány)

- munkamegosztásban elfoglalt hely (presztízsskálán elhelyezve)

- minden egyén esetén megnézte, hogy a 7 dimenzió mentén milyen pozíciót foglal el egy 1 és 7 között számozott skálán. Kihozta azokat a csoportokat (12), amelyek a 7 dimenzió figyelembe vételével azonos helyet foglaltak el:

- elit családok (7 dimenzió szerint a legjobb helyzetben)

- elit: a társ-i előnyök megszerzése szempontjából a legjobb helyzetben lévő csoport

- városias felsőréteg (csak lakáskörülményekben rosszabb az elitnél)

- falusias felsőréteg (lakóövezet rosszabb)

- fogyazósztói magatartású kzpréteg (anyagi és érdekérvényesítési lehetőségek kisebbek)

- városias jómódú munkások (elit szakmák)

- rossz anyagi helyzetű kzpcsoport (átlag alatti anyagi viszonyok)

- falusias kzpcsoport (lakás, lakókörnyezet rossz)

- érdekérvényesítő alsócsoport (csak a mhely-i érdekvédelem a jó)

- szakszervezeti vezetők, 0 anyagi előnyök

- jó anyagi helyzetű falusias csoport (jó anyagi helyzet a háztáji gazd. miatt)

- városias alsócsoport (pl: jól felszerelt lakótelep)

- enyhén deprivált rétegek

- depriváció: vmitől való megfosztás, ami a társ. többi rétege számára meg van

- halmozottan hátrányos helyzetű réteg (öröklődik!)

- csonka család anyagi hátrány betegség, alkoholizmus

- alacsony iskolázottság rossz munka

- jellemzői Kolosi modelljének:

- szűk elit és nagyobb deprivált réteg közötti népesség

- abszolút szóródás: a kzpnél lefelé elhelyezkedő rétegek

- leszakadó rétegek aránya megnő

- nőtt az önállóak aránya is (piacgazd-ra való áttérés), de a vállalkozók nagyrésze kényszervállakozó

- a rendszerváltás hatásaként megjelenik a szegény (a létminimum alatt élő)


Elitelméletek


- a megszakított polgárosodás (Szelényi Iván)

- 1949: pol-i rendszerváltás tul.viszonyok átalakítása = megszakad a fellendülő polgárosodás (megőrzik vállalkozói kultúrájukat = kulturális tőke)

- 70-es évek enyhülése folytatják ahol abbahagyták

- 2. gazd. kialakulása: nem ez hozza létre a rendszerváltást, nem ezekből lesz az új gazd-i elit (70% már a szocialista érában is menedszer)

- politikai kapitalizmus (Lengyel L.)

- 1956 után a pol-i hat enged teret a társ-nak (kevés lehetőség gazd-ban, kultúrában)

- alkutémák: a pol-i hat. biztos dolgaira nem lehet rákérdezni, azt tudomásul kellett venni

- a szociális gazd-i rendszer életképtelen külföldi hitelek eladósodás, függőhelyzet

- tul.szerkezet átalakítása:

- új gazd-i mechanizmus

- gazd-i reformok

- pol-i kapitalizmus: a pol-i tőkét tulajdonosi tőkévé próbálják átalakítani

- Staniszkis

- homogénnek feltételezi a társaságot (pedig több érdekcsoport volt jelen megosztott volt)

- nem látják be, hogy az előnyökhöz hátrányokon keresztül lehet jutni

- Hankiss Elemér: Nagykoalíciós elmélet

- a régi hat. egy részének sikerült. Az új elit 4 csoportja:

- régi pártbürokrácia csúcsa

- állami bürokrácia fiatal, tehetséges, képezett elemei (érdekük a változás)

- nagyvállalatok menedzserei

- legsikeresebb vállalkozók

- Szalai Erzsébet: Technokrata kontinuitás

- kzp: nagyvállalatok (foglalkoztatás, állami jövedelem felemésztése szempontjából)

- technokrata kontinuitás hasonló Hankis elméletéhez, de:

- pártbürokrácia elkülönül:

- régi pol-i elit

- új pol-elit (50-70-es években pol-ilag megbízható, 80-as években vezetőváltás: szakmai szempontok, hozzáértés)

- új elit: az fenti új pol-i elitből jön létre

- kezdettől fogva kiismerte a 2. gazd. lehetőségeit

- 80-as évek: a privatizáció következtében tulajdonosi helyzetbe jut tőkefelhalmozás


Mobilitás


- általános értelemben: változás, elmozdulás

- szociológiai értelemben: olyan változás, amely az egyén társ-i helyzetének változására utal. Társ-i helyzet: bonyolult, sokszálú

- buktató: a társ-i helyzetváltoztatás nem feltétlenül felemelkedést jelent

- klasszikus mobilitás a szociológiában: foglalkozásban bekövetkezett változás

- alapfogalmak:

- intergenerációs mobilitás: generációk közti mobilitás, az az elmozdulás, azmi a szülők társ-i helyzetéhez képest jellemzi az utódot

- intragenerációs: az az elmozdulás, ami az egyén életútjához tapad, a saját magához képest történt vmilyen elmozdulás

- házassági mobilitás: egyik fél (ált. a nő) életében a házasság révén történik változás, ált. emelkedés

- strukturális mobilitás: az a fajta helyzetváltoztatás, ami a társ-i szerkezet átalakulásához kapcsolódik (modernizáció és előidézheti); vannak olyan rétegek, amelyek eltűnnek, újak keletkeznek: pl: 1945 után a nagybirtokos arisztokrácia eltűnése, a munkásság felduzzadása

- cirkuláris mobilitás: helycserés változás (annyi lép ki az egyikből, mint amennyi a másikba belép)

- a foglalkozási mobilitás nagy volt a szocializmusban a szoc. azt vallja, hogy nyitott a társ.

- egyenlőtlenségek aszerint, hogy milyenek az előnyökhöz való hozzájutás esélyei

- különböző társ-i pozíciókhoz egyenlőtlenségek tapadnak;

- különböző rétegek egy előnyösebb rétegbe jutási esélyei különböznek

- helyzet és esély különbözősége (ennek konzerválódása, vagy nyitottsága)

- a mobilitás nagy száma a nyitott társ-kat jellemzi minél kisebb a mobilitás, annál kisebb a nyitottság

- Ossowski: a szocialista társ. mobilitását vizsgálta elméleti szinten. Amikor a szocialista társ. azt hirdeti, hogy nagy a mobilitás és ez az egyenlőség felé halad, akkor ez nem a pol, hanem az iparosítás eredménye (A Marshall-segély igénybevétele esetén a mobilitás ugyanilyen nagy lett volna)

- Marx: a mobilitásnak konzerváló hatása van, ahol lehetővé teszik a felemelkedést, ott ez az adott rendszer stabilitásának irányába hat

- USA: bérmunkás lét átmeneti állapot, hosszú távon nem léteznek bérmunkás tömegek, osztályöntudat nem alakul ki

- minden társ. önképében jelentős helyet foglal el, hogy a társ. nyitott esélyegyenlőség van

- polgári társ: elvileg jogilag esélyegyenlőséget teremt, a mobilitás akadályai elhárulnak, a társ-i egyenlőtlenség kis csatornákon keresztül valósul meg

- Bourdieu: kulturális tőke; kulturális dimenzióban főleg megvalósul az esélyegyenlőség

- a társ-i helyzetre milyen hatással van a mobilitás?

- általában a társ-i különbségeket enyhíti

- Parsons: a mobilitás nagysága elfogadhatóvá teszi a társ-i egyenlőtlenségeket

- a társ-i egyenlőtlenségeket 2 dolog teszi elfogadhatóvá:

- ha ebből a társ. minden tagja hosszú távon profitál (pl: modernizáció ára). Elhibázott gazdpol-i döntéseket is ezzel lehet indokolni

- ha mindenkinek egyenlő esélyei vannak, nagy a mobilitás esélyegyenlőséget ad. Egyenlőtlenségek nem fognak megszűnni, viszont nem az adott vagyoni osztályba való születés lesz a meghatározó, hanem a kultúra, műveltség, szakképzettség nem konzerválódik a társ.

- magyar kutatások: kultúrához is tapadnak generációs kötöttségek, sőt itt a legkisebb a mobilitási szám

- az iskola növeli az esélyegyenlőtlenségeket (tömegiskola: nem áll módjában korrigálni)

- kamatozik: akinek kulturális tőkéje van jobban tud érvényesülni, jobban tud élni helyzetével

- magyar társ-ban a kulturális tőke (végzettség, műveltség) jellemzősége nőtt

- Róbert Péter: a mobilitás foglalkozás kategóriája csak az egyik, emellett a mobilitásban van még kulturális, vagyoni, és iskolázottsági dimenziói is

- 3 jellemző:

- státuszokban meglévő inkonzisztencia

- a foglalkozási mobilitás a mai napig magas, de nem egyirányú mozgások figyelhetőek meg ha a különböző dimenziókat együtt vizsgálom és azt nézem, hogy mekkora változás zajltt (attól, hogy vki elvégez egy iskolát, lehet hogy magasabb beosztásba kerül, de a többi dimenzióban visszalépés történhet. Pl.: bérpol: értelmiségi pályákon nem lehetett magasabb a bér = ellentétes irányú mozgás: magasabb beosztás mellé ellentétes jövedelmi mozgás társult.

- státuszinkonzisztencia: azt a helyzetet írja le, amikor a változás különböző irányai vagy kioltják egymást, vagy lejjebb csúszást eredményeztek (Mo.: mobilitási inkonzisztencia)

- státuszmobilitás (tágabb és szűkebb, mint a klassz. foglalkozásmobilitás)

- tágabb: egyéb csatornák figyelembevétele. Státuszdimenzió: olyan képzeletbeli szerkezet, ami az egyén származási helyzete és a vizsgálatkori helyzete közötti összefüggés mutatja meg

- zártabb: a csatornák kiolthatják egymás hatását, kisebb mobilitási mutatót kapunk

- az egyenlőtlenségek különböző csatornákon mutathatók ki: ha egyiken belül nagy a mobilitás, az egészet vizsgálva kicsi mobilitás lesz a végeredmény (magyar vonatkozásban: a kulturális tőke erősen generációkhoz kötött)

1) foglalkozásban: nagyarányú mobilitás, szülői aspirációk jelennek meg (anyagi áldozatok árán is). Legszélesebb mobilitási csatorna

2) vagyoni csatorna: jóval keskenyebb változás. A vagyoni tőke átörökítése pol-i korlátokba ütközik (pl: gyárat nem, csak mgnjavakat lehetett örökíteni). Szülői indíttatás a munkában

3) kulturális tőke: egyértelműek az esélyegyenlőtlenségek (elit iskolák, tagozatos osztályok): nincs egyenes összefüggésben az iskolázottsággal, néha direkt ellene hat.

(- konzisztens mobilitás: a változás minden dimenzióban egyirányú

- enyhén inkonzisztens mob: az egyik dimenzióban változás, a másikban nem

- erősen inkonzisztens: ellentétes irányú mozgások, eredőjük a helybenmaradás)

- ahogy ezeket a társ. szubjektíve feldolgozza

- mindenki a számára legfontosabb mobilitást érzékeli (2. gazdaság: a felemelkedés lehetősége annak, aki be tud kapcsolódni)

- lefelé mobilitás: nagyon hosszú ideig el tudta takarni az egyenlőtlenséget (80-as évek 2. felének tömegélménye: a lehetőségek bezárultak, megkezdődött a lefelés csúszás. A magyar társ. a 80-as évek végéig nyitottnak mutatkozott az iskolai és a foglalkozási mobilitás terén, zártnak az anyagi és kulturális mobilitás terén.

- szocializáció: a társ-i lénnyé válás folyamata, amely során az egyén a számára adott környezetben felveszi mindazon információkat, amelyek segítségével be tud illeszkedni a társ-ba. (magatartást befolyásol elsődleges csoport és másodlagos, pl: etnikum, életkor, csoport is)

- enélkül az egyén nem tudja kibontakoztatni társ-i kvalitásait a társ. naponta reprodukálódik fizikai és kulturális értelemben is.

- a szocializáció maga az a folyamat, amely révén a társadalom kulturálisan tud reprodukálódni

- a szocializáció pozitív, értékalkotó folyamat, mely során lappangó képességeink aktívvá válnak

- illeszkedési folyamat: az ember társ-i termék, a társ. emberi termék.

- magatartásirányítás
- objektív eszközök (hierarchikusak):



- magatartási szabályok, normák (jogszab, erkölcs, vallás)

- ismétlődnek

- írott, v. íratlan

- általánosak

- némelyik szankcionált

- ált. hipotetikusak (ha, akkor)

- ideálok, értéke, érdekek rendszere

- jelrendszerek

- közvélemény (a társ-i tudat egy-egy társ-i jelenségre koncentráló, értékelő kifejezési formája. Feltétel, hogy fontosnak tartsa a kérdést)

- propaganda, manipuláció tudatosan formálhatja

- szerepe: döntésbefolyásolás, tanácsadás, döntéshozó

- a közvéleménykutatás 3 előfeltevése (posztulátuma):

- mindenkinek van véleménye

- minden vélemény egyenértékű

- közmegegyezés van a kérdésfeltevést illetően

- tömegkommunikáció (hatékonyság függ a forrástól, a közlés módjától, a hallgató véleményétől való eltérés foka)

- kétlépcsős elmélet: a hallottakat megbeszélik a mikrokörnyezettel

- Festinger: kognitív disszonancia (egymással szembenálló tudattartalmak: pl. dohányzik az, aki tudja, hogy ez káros)

- feszültség, cél ennek csökkentése = a kognitív disszonancia redukciója

- objektív világ eltorzítása (nem veszünk tudomást vmilyen tényről)

- az álláspontunkat megerősítő érvek kiválasztása

- kognitív eszkaláció (erős belemerevedés x álláspontba)

- visszavonhatatlanság érzése

- önmaga elfogadása

- előítélet

- alapjai:

- attitűd: az egyén értékelő beállítódása (vélemény + érzelem)

- sztereotípia: túlzott, v. hamis, de az ember tájékozódását megkönnyítő jelenség

- attribúció: okot feltételezünk és ebből következtetést vonunk le olyan jelenségre vonatkozólag, melyről nincs elég infónk

- stigmatizáció: külső jegyek alapján alkotott ítélet

- okai:

- pol-i, gazd-i konkurenciaharcban megjelenő konfliktus

- bűnbak-keresés, bűnbak-képzés (áthelyezett agresszió)

- személyiség szükségletei (főleg autoriter esetén)

- konformitás: mások elvárásának megfelelő véleményalakítás, cselekvés. Ok lehet:

- jutalom elnyerése, v. büntetés elkerülése (behódolás)

- belső szükséglet (azonosulás)

- internalizáció (befolyásoló vélemény beépítése a saját értékrendszerbe)

- szubjektív eszközök (személyiségi összetevők): ösztönök, biológiai szükségletek, belsővé tett normák


Csoportok


- társ-i nagycsoport (életkor, nem, jövedelem szerinti statisztikai csoport): a társ-i makrostruktúra része

- társas kiscsoport (személyes kapcsolatokon alapuló csoport, közös cél, együttes tevékenység, egymáshoz való kapcsolódás, funkcionális kötelékrend): a társ-i mikrostruktúra része

- legtágabb értelemben csoport: ha tagjai között társadalmi interakció és kommunikáció áll fenn)

- csoportfajták (Cooley)

- elsődleges (pl. család, baráti kör), informális: egyéni igényt elégít ki

- másodlagos (pl. munkahely), formalizált: társ-i igényt elégít ki

- Olson szerint a csoport lehet

- exluzív: minél kevesebb tag, annál nagyobb haszon

- inkluzív: minél több tag, annál nagyobb haszon

- a csoportkutatás irányzatai

- Human Relations (Mayo): személyes megközelítésen a hangsúly (Hawthorne-kísérlet)

- szociometria-elmélet (Moreno): egy-egy csoporton belüli tagok egymáshoz fűződő kapcsolatait deríti fel (csoportalakzatok: abszolút, kör, lánc, Y, X)

- csoportdinamika (Lewin): egyén és csoport viszonya, csoportcélok és egyéni célok kapcsolata. Vezetői stílusok Lewin szerint: autoriter, demokratikus, anarchikus

- a csoportot determinálja:

- munkamegosztás

- érzelmi viszonyok

- csoporton belüli kommunikáció

- tekintély, egyes hatalmi elemek megléte, v. hiánya, ez alapján (szankció)

- norma és értékképző funkció (konformizmus)

- szervezet: formalizált, hierarchizált struktúrával rendelkező másodlagos csoport, benne elsődleges csoportok alakulnak ki. Működését meghatározza a társ-i input (a szervezetet körülvevő közeg); ő maga a kibocsátott végeredménnyel (társ-i output) hat vissza a környezetre

- a szervezet célja:

- Parsons: a szervezet tevékenysége a társ-i cél (harmónikus társ)

- kritikusai: a szervezetek saját szükségleteiket jelenítik meg célként (nem harmónikus társ)

- szervezet belső struktúrája: a szervezeti státuszokhoz kapcsolódó szerepek szerint

- a szervezetszociológia irányzatai

- klasszikus szervezetelméleti iskola (Taylor): kzp-ban a munkamegosztás, a formális szervezet (az ember szinte gép)

- bürokratikus szervezet ideáltipikus elemzése (Weber): bürokratikus szervezet szükségessége, materiális racionalitás

- Human Relations (Mayo), kzp-ban az emberi viszonyok (nevezik behaviorista iskolának is)

- Parsons-féle rendszerszemlélet: társ-i jelenségek és szervezetn belüli folyamatok együtt hatnak. 4 fajta társ-i szervezet:

- társadalmi forrásokat biztosító

- társadalmi célokat elérő

- társadalmi koordinációt biztosító

- kulturális mintákat létrehozó, átörökítő

- Merton: 3 szervezeti funkció (lásd fenn)

- Crozier: a szervezetnek is alkalmazkodnia kell a társ-i környezet megváltozásához, különben a "hivatal packázása" lesz jellemző, hatalmi pozícióból fog tárgyalni az ügyféllel


A deviancia


- deviancia: az elfogadott társ-i normáktól eltérő magatartás (az elutasító reakciót a társ. különbüző képpen fejezi ki)

- számszerűség szerint lesz vmi deviáns

- szokásosan deviáns: öngyilkosság, bűnözés, alkoholizmus, kábszer, mentális zavarok

- Durkheim anómia-elmélete (Az öngyilkosság c. művel alapján)

- az öngyilkosságot társ-i tényként vizsgálja

- ok: túl laza v. túl erős társ-i kapcsolatok

- anómia: norma nélküli állapot, a nagy változások elértéktelenítik az addig igazodást segítő szabályokat (pl: az elérhető célok kijelölése miatt senki nem akart eddig elérhetetlent)

- öngyilkosság fajtái:

- egoista (gyengén integrált társ-ra jellemző)

- altruista (túlazonosulást követelő társ-ra jellemző)

- anómiás (ok: vágyak korlátlanul maradása, normák szabályozó erejének csökkenése)

- Merton anómia-elmélete

- a deviáns viselkedés éppúgy a társ-i struktúra terméke, mint a normakövető magatartás

- a két strukturális összetevő (célok és érdekek; a célok elérésének intézményesen biztosított útja) egyensúlyhiánya: anómia öngyilkosság

- anómia-tipológiája (társ-i reagálások, szerep-magatartások szerint)

- konformizmus (cél ész eszköz OK)

- újítás (cél OK, eszköz nincs meg)

- ritualizmus, szabályokhoz való ragaszkodás (cél nem OK, de eszköz megvan)

- visszahúzódás (nem tolerálják, eszközök sem OK)

- lázadás

- szociológiai elméletek a devianciáról

- Znaniecki (lengyel), munkatársa: Thomas

- Eu és az USA között ingázik

- A lengyel paraszt Amerikában c. műve. Kérdés: miért van az, hogy az emigrált parasztok nagy csoportja lesz deviáns? (azt vizsgálja, hogy milyen, ha az embert kiszakítják környezetéből)

- az ember 4 fontos vágya:

- elismertség iránti vágy

- új tapasztalatok szerzése utáni vágy

- biztonság iránti vágy

- körülmények alakítására való képesség

- Znaniecki és Thomas önéletrajz-írásos módszerrel dolgoztak, majd ezeket kielemezték:

- nem csak az a fontos, hogy objektív helyzete hogyan változik kívülről, az életérzését az határozza meg, hogy a környezete őt hogyan látja. Definiált helyzet: ahogy ő érzékeli saját helyzetét mások visszajelzései alapján ("bevándorolt polák")

- egy nép indentitási rendszere sajátos logika, egy gondolati rendszer alapján áll, amíg ez nem dől össze, addig az adott nemzet él

- ingázók: hasonló tapasztalatok figyelhetők meg, a környezetből való kiszakadás deviáns magatartás felerősödése

- USA: fejlődés, főleg az empírikus módszerekben (eddig a társ. mint egész, most az egyén a kzp-ban, majd ezt követi a rendszer maga)

- eredet azonban Eu-ban

- nagy elméletek alkotása helyett aprólékos kidolgozottság

- chicagoi iskola: városökológiai irányzat (két jelentős képviselője: Park, Burgess: The City)

- mely városrészekhez milyen tárts-i problémák kötődnek?

- városszervezési problémák

- deviáns magatartások problémája

- Lyna házaspár: a longitudinális vizsgálat kidolgozói

- a vizsgálat elvégzését annak megismétlése követi 5-10-15 év múlva, így a következő válaszok kaphatók:

- hogyan alakult a szocializáció?

- mik voltak az állandó és változó tulajdonságai

- kisvárosban vizsgálták, hogy hogyan alakul a helyi hierarchia (a legtekintélyesebb polgárok felsorolását kérik, ez különbözik a vagyoni rangsortól párhuzam Weberrel: az osztályok mellett rendek is vannak

- megállapítás: mások az életszervező tényezők, mint a nagy szabadság időszakában

- devianciák Mo-n

- alkoholizmus (szociológialiag: akinek ez családjában, emberi kapcsolataiban súlyos problémát okoz)

- becslés: a májzsugorban meghaltak számából felszorozva = alkoholisták

- ok: hátrányos társ-i helyzet, tanyasi T-n a legnagyobb, egyéni feszültségek

- drogfogyasztás

- 60-as évek óta nagyobb arányban (szipuzás, majd rendszerváltás után kemény drogok is)

- öngyilkosság

- pszichológia szuicidogén v. nem szuicidogén között tesz különbséget

- szoc.: társ-i tényezők vizsgálata

- 30-as évek: sok, 2.VH után csökken, 60-as években emelkedik, 80-as években csökken.

- 70% férfi, főleg középkorúak, NY-Mao-n kevesebb mint a többi részen; inkább fizikai, mint szellemi dolgozók

- ok: alkoholizmus, civil társ. hiánya, személyközi viszonyok csonkasága

- bűnözés

- folyamatosan emelkedik, nő a fiatalkorú elkövetők aránya

- függ: a jogi kodifikációktól, jogalkalmazástól, nyomozati hatóságoktól

- látens bűnözés magasabb a magasabb státuszu társ-i rétegek esetében

- rétegspecifikus: a klasszikus bűncsel-eket a rosszabb társ-i helyzetű rétegekből követik el inkább (bűnelkövetés családi reprodukciója)

- cigányok aránya magas (mert arányuk a lecsúszott rétegekben is magas)

- mentális betegségek

- más önpusztító devianciákkal szoros a kapcsolata

- Mo. egynegyede a társ-nak neurotikus tüneteket mutat (nők és szakképzetlenek aránya magasabb, férfiak között a vezető beosztásúak, T-i eloszlás az öngyilkosságoknak megfelelően)


Szocializáció


- interdiszciplináris fogalom (sajátos, illeszkedési folyamat)

- makrszinten: a társ-i reprodukció kulturális aspektusa

- egyén szintjén: társ-i lénnyé válás

- kulturális determinácó elmélete: egyoldalú beilleszkedés

- represszív megközelítés: emberellenes folyamat

- integratív megközelítés: pozitív folyamat

- két oldala: a kollektív minimum átvétele, ill. az individuum kibontakozása

- szakaszai:

- primér szocializáció (a szociális nagykorúságig tart, egyénből felnőtt, a szerzett ismeretek nem csak felhalmozódnak, de struktúrálódnak is; alapértékek rögzülése; modern társ: 17-18 év)

- direkt: maga a nevelés (tudatos info átadás)

- látens: nem szándékolt hatások is (az egyén társ-i formálódása, egyéni tapasztalatok leszűrése)

- pol-i szocializáció: hogyan alakul egy pol-i rendszerben az egyén és a politikum viszonya

- a szocializáció nem univerzális folyamat, nem garantálható eredmény, van rossz szocializáció is, mindenki szocializálódik (eltérő kulturális és mikrokörnyezettel)

- infok származása: szocializáció közvetítők (ágensek: társ-i normákat közvetítenek):

- előbbi, v. utóbbi a döntőbb? (egymásra épülnek az infok)

- előbbi: még 0 kritikai készség, akadály nélkül épülnek be (pl: család)

- utóbbi: átértelmezheti a korábbiakat

- fajtái:

- család (biológiai, pszichológiai szükségletek kielégítése): legerősebb kapcsolatok (előtérben az érzelmek)

- szociális rendszer (a hatalom fogalmakhoz bizalom, a szülők iránti tisztelet kapcsolódik)

- referenciacsoport: az első referenciacsoport, a gyermek érzékeli társ-i helyzetét

- szülők közötti konzisztencia (ekkor a leghatékonyabb az attitűdök átadása)

- diszfunkció a családban: ha túl sokáig zárt (pl.: szekta), vagy túl nyitott

- meghatározó Mo-n:

- az értékátadás elbizonytalanodása (pl: 45 után)
- a kommunikációs struktúra átalakulása

- a konfliktuskezelés módja (80-as évek konfliktusai)

- kortárscsoport (elsődleges csoport azonos korú és státuszú tagokból)

- egyenlőségen alapul

- leképezi a társ-t gazdagabb repertoár

- a szülői befolyás gyengülésével erősödik hatása

- elismerés és kritika nagyon hatásos

- lehet spontán csoport v. ifjúsági szervezet (pol-i nevelés célja)

- iskola

- direkt nevelői szándékok megjelenése, néha írásban is

- szelektált, idealizált tananyag

- tanár: utánozási modell + külső társ-i elvárás. Hagyományos pol-i értékek átadása elvárt. Vezetési stílusához igazodik a kialakított attitűd: demokratikus demokrácia; tekintély alapú engedelmeskedő

- rejtett tanterv: osztályban való szereplés = társ-i szituáció; iskolai értékelés; kiválasztási rendszer (engedelmesség, versengés)

- a társ. mikromodellje

- tömegkommunikáció

- minden ember életében jelen van + heterogén tömegek ugyanazt az infót kapják


Találat: 1555







Felhasználási feltételek