kategória | ||||||||||
| ||||||||||
| ||
|
||||||||||
Jogszociológia
A szociológia fogalma és kialakulása
- szociológia: a társ-i élet trvszerűségeivel foglalkozó tudomány
- a társ-nak vannak trvszerűségei, melyek kitapasztalhatók, megmagyarázhatóak. Bizonyos jelenségek ismeretében meg lehet jósolni, előre lehet jelezni, hogy mi fog bekövetkezni (nehezebb, mint a természettud-nál; itt nincs 2 ugyanolyan kísérlet) Alap: ellenőrizhető tények
- a valószínűség szó használata helyesebb a trv szó helyett (nem természettudományi trv), x dolgok valószínűsíthetőek
- az emberi társ. működésével nem egyedül a szoc. foglalkozik ősidőktől fogva gondolkodnak a társ-ról a tudósok, filozófusok (pol.tud, jogfilo, közgáztud) A modern korban: a szoc-on kívül is van tapasztalatom a társ-ról, pl: irodalom (ez nem tudomány)
- tudomány: az, aminek elhatárolt tárgya, konkrét fogalomrendszere, rá jellemző szemléletmódja és módszerei vannak
- társ.: nem csupán emberek összessége, annál jóval több minőségileg (struktúrája, kultúrája, intézményei vannak). A szoc különböző aspektusból közelít a társ-hoz, mint a pszichológia, v. a politika. Szemléletmódja: a társ-i meghatározottság szempontjából vizsgálja a jelenségeket. Sajátos módszerei:
- tárgya lehet:
- makro (nagy társ-i folyamatokat elemzik)
- mikro (az egyes emberek közti interakciókat vizsgálja)
- 1. empirikus vizsgálatok ( közvetlen tapasztalatszerzés - hipotézis, feltevés - operacionalizálódás: a hipotézis és a valóság összevetése)
A) lehet kvantitatív módszer: nagy számban, statisztikai módszerekkel dolgozunk
B) lehet kvalitatív módszer: a kiválasztott tömeggel mélyinterjút készítek, interjúvázlat segítségével beszélgetek, tartalmilag nevezem el utána (konkrét társ-i jelenség vizsgálata puhább módszerekkel)
- 2. elméletalkotás: különböző jelenségek közötti viszonyt jelentéssel ruházu 626e48g nk fel
- elmélet és gyakorlat viszonya
- egy elméletet csak egy másik elmélet tud megdönteni (a valóságról szerzett részadatok önmagában nem döntik meg, nem igaz, hogy a gyakorlat az elmélet próbája)
- elmélet: konzisztens rendszer; jól definiálható; leírható + ellenőrizhető fogalmakkal logikus egységgé áll össze
- paradigma: magyarázó elv, melyet egy tud.ág tudósai elfogadnak
- a szociológia és a politika viszonya
- a szoc vizsgálódásának mindig vannak pol-i vetületei
- ha a szoc-ban próbálok objektív lenni, lehet hogy a pol-ba ütközik
- a diktatúra nem igazán tűri meg a szoc-ot
- a szoc-nak pol-i konzekvenciái vannak + ki van téve a pol-i támadásoknak
- a szoc története, kialakulása
- a 18. század folyamán alakult ki. Feltételei, okai:
- világnézeti váltás: sein és sollen felcserélődése
- sollen: "legyen" megközelítés (Bacon, Locke, Hobbes)
- sein: ami
van, azt kell megismerni, leírni ("milyen" megközelítés): Vico, Montequieu,
Smith,
- 18.sz.: kettős forradalom (ipari és polgári)
- ipari: mélyreható társi változásokat idéz elő bővített újratermelés indul el
- polgári a tömegek pol-ilag beleszólhatnak sorsukba egyenlőség hirdetése (pol-i állam és polgári társ szétválasztása, alkotmányosság eszméje)
- felgyorsul a társ és az ipar fejlődése. Új jelenségek:
- tömeges elszegényedés (pauperizáció)
- mobilitás felgyorsulása a társ-ban (urbanizáció, mh és lakhely elválik, a gyár sajátos élettér lesz)
- deviáns jelenségek tömegjelenséggé válnak (öngyilkosság, alkoholizmus, prostitúció)
- szegregáció nő (a társ-i hierarchiában elfoglalt hely szerinti elkülönülés)
- új rétegek (értelmiség, burzsoá középréteg)
- pol-i képviselettel nem egyensúlyozzák az egyenlőtlenségeket
(- deviencia háttere: korábbi közösségek szabályai megbomlanak, új életmód, új közösség. A tömegek elveszítik érzékeiket, közösségüket társ-i válság jelei mutatkoznak, ezek nagy gondolkodókat inspirálnak. Kérdések:
- hogyan biztosítható a rend?
- megismerhető-e a társ? (stabil v. instabil?))
- felvilágosodás: a józan ész berendezheti, irányíthatja a társ-at (- konzervatív álláspont, pl: Burke: a társ organikus egység, amelyben nem csupán a józan ész szabályoz, a józan ész kevés, mert rajta kívül vannak hagyományok, konvenciók, stb.)
- tudományágak differenciálódása (pl: közgáz és szoc elkülönül)
A korai szociológia alakjai
- Utópista szocialisták: (Fourier, Owen: megbukott a gyakorlatban)
- Saint Simon: az ipari társ fogalmának megalkotója = ipari termelésre berendezkedett társ. A társ. organikus egész, melynek természetes fejlődési vonala az ipari bővített újratermelés. A kor trendje az ipari társ-ba való átmenet
- Auguste Comte: a fenti titkára, a szoc atyja, az elnevezés (societas: társ + logosz: tud) is tőle ered. A szoc. a rend és a haladás érdekében megszervezi a társ.-at.
- stádiumelmélete: az emberi szellem fejlődésen megy át, stádiumai:
1. teológiai szakasz: természetfeletti magyarázatok keresése, a társ-at a vallás magyarázza, nyelve is a vallás
2. metafizikus szakasz: 0 természetfeletti, de nem is tényszerű magyarázat spekulatív szakasz, uralkodó nyelv a filozófia
3. pozitivista szakasz: a tények vizsgálata tudományos módszerekkel: ez a szoc. korszaka. Megvalósítható az elmélet és gyakorlat egysége
- a pozitivizmus fűzödik hozzá:
- a tény és az érték elválasztása, a keveredés kerülése. A tények leírását követi azok értékelése
- lemond a metafizikai spekulációkról, a tudományos módszerekkel nem igazolható következtetésekről
- a társ-i statika és dinamika fogalma
- statika: a társ. stabilitását vizsgálja
- dinamika: változás, fejlődés, haladás vizsgálata
- Comte: van tökéletesedés. A szoc. feladata a társ. elvezetése a rend és a haladás irányába
- a szoc. jelöljön ki utat: a zűrzavart ki kell kerülni, és közben fejlődnünk kell
- mindenki kérdése:
- mitől változik a társ?
- mi a válság motorja?
- Lester Ward: a társ-i haladást a társ-i reformmal próbálja összekapcsolni
- Karl Marx (1818-1883)
- szociológiai munkáinak 3 szintje:
1. egy korszakról ad átfogó képet. Konkrét elmezés, precízen, elméleti igényességgel
2. a történelmi fejlődés mozgatórugóit fogalmazza meg (kommunista kiáltvány)
3. elképzelései, jövőképei, a világ magyarázata
- fogalmakat használ, melyek csak az egész ismeretében érvényesek
- osztályfogalom: eredetileg gazd-hoz kapcsolódó fogalom, a termelési eszközökhöz való viszony tekintetében határozza meg (van-e, v. nincs termelési eszköze?). Másik szakaszban: átgondolt osztályfogalom
- magának való osztály: osztály-öntudat nélküli; nem tudatosul benne, hogy mik az érdekei, ill. hogy ezekért mit tehetne
- magáért való osztály: osztály-tudata van, el tudja rendezni társ-i cselekvését
- utóélete: ma így senki nem alkalmazza, elavult.
- tudományos és ideológiai munkáit el kell választani, szociológiai szempontból osztályelméletét kell kiemelni
- Durkheim, Weber Marxtól eltér
- hogyan, miért változik a társ?
- a fejlődés motorja a konfliktus, az állandó osztályharc
- társ vizsgálatakor
elkülönül alap (gazd-i viszonyok) és felépítmény (kultúra, jog, erkölcs, stb.).
A gazd-i alap az elsődleges,
- a társ-i formációk elmélete: a termelési viszonyok alapján különbözteti meg az egyes formációkat: ősközösségi, rabszolgatartó, ázsiai, feudális, kapitalista (végsőkig kiéleződnek az ellentétek)
- a szocialista a proletáriátus elszegényedik, a profitot így tudják kivonni = a munkások kizsákmányolása = a fogyasztás alanyának kivonása a gazd-ból végső osztályharc (világforradalom), ahol az új, a kizsákmányolást megszűntetni kivánó proletáriátus kerül hatalomra. Az osztályokat, mint a konfliktusok eredőjét megszünteti, megvalósul az osztály nélküli társ. (ez a prófécia nem jött be). Prob: alulértékelte a kapitalizmus megújulását, hiszen a végső kizsákmányolás nem valósult meg.
- Marx követői
- reformista szociáldemokraták (Bernstein)
- forradalmár kommunisták (kommunista elit: új uralkodó osztály), Milovan Gyilasz
- vitathatatlanul pozitív: látásmód, elemzési módszer, tudományosság
- Herbert Spencer (1820-1903)
- korai szoc, evolucionista szoc = szociáldarwinizmus
- liberális korszakban él (Viktória): a kapitalizmus felemelkedése
-
- az evolúció elve: a világ az inkoherens, homogén állapot felől halad a heterogén, koherens állapot felé
- a társ. organikus egység, amely alkalmazkodik a többi társ-hoz. Bizonyos szervek meghatározott funkciót töltenek be = munkamegosztás finomodik, a tökéletesség azt kívánja meg, hogy egyesek elsorvadjanak, mások kifejlődjenek
- biológiai analógiát használ
- ember-társadalom =
- táplálkozás - termelés
- vérkeringés - közlekedés
- érzékelés - kormányzás
- alapegység: a társ., melyet aszerint elemez, hogy hogyan tud alkalmazkodni. A modern korban:
- katonai társ.: hierarchia, egyenlőtlenség, központi vezérlés (státusz hozza létre): háború esetén jobb
- ipari társ.: szerződéses viszony, felek egyenjogúsága, nyitottság, sokszínűség (plurális társ.): béke idején jobb
- ma: agrár társ., ipari társ. (a marxi gondolatot meghaladja ma a posztindusztriális társ)
- Spencer öröksége:
-
- Sumner: Népszokások (helyi társ.-k fennmaradáshoz szükséges helyi szokásai)
- Kropotkin: Spencerrel szemben szerinte a kölcsönös segítség teszi lehetővé a túlélést
A szociológia klasszikusai
- Max Weber (1864-1920)
- Németo. felemelkedését a liberális demokráciától várta
- Marx hatása: céltudatosan jobb választ akart adni Marx azon tételeire, melyekk,el nem értett egyet (a pozitivizmus kritikája)
- spec. módszerei: a társ. emberekből áll
- meg kell érteni a társ-i cselekvések mozgatórugóit (társ-i cselekvés: a cselekvő kalkulál mások cselekedeteivel): megértő szoc. Megértés nem = átélés (előbbi külső, intellektuális; utóbbi belső érzelmi) teljesen megérteni csak azt lehet, ami racionális
-
evidens megértés:
- magyarázó megértés: az egyes jelenségek közötti összefüggések lehető legpontosabb leírása
- az ideáltípus kategóriája: nincs értéktartalma a kifejezésnek. Az ideáltípus a kutatás eszköze, fogalmi gyorsítás (olyan fogalmi konstrukcó, ami ebben a formában soha nem fordul elő a valóságban). Mindig új ideáltípusok megállapítása a cél így kerülünk közelebb egy-egy jelenséghez, és ahhoz, hogy trv-ket = tipikus valószínűségeket fogalmazzunk meg
- értékmentességre való törekvés (nem jó-rossz, hanem ha-akkor)
- történetiség szempontja: a kialakulás folyamatában kell szemlélni a valóságot
- Marx kritikája:
- nem a gazd-i determinizmus érvényesül. Kulturális választ ad: alap a kultúra, nem a gazd. (Fontos műve: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme), a kultúra formálja a gazd-i cselekvést
- a protestáns etikában olyan értékek vannak, melyek kedveztek a kapitalizmus kialakulásának: szorgalom, puritánság, takarékosság, a haszon Istennek tetsző dolog
- társ.felfogása: a társ. nem csak osztályok szerint tagolódik
- osztályok: Weber is elkülöníti a termelői, tulajdonosi, stb. osztályokat (aszerint, hogy mennyiben rendelkeznek olyan javakkal, amelyek révén jövedelemhez jutnak): pl: tulajdonosi osztályon belül pozítive privilégizált, közép- és negatíve privilégizált osztály.: javak megszerzésének esélyei szerint különül el
- rendek: azonos életmód, hivatás, kulturális szint, meghatározott szokások: fogyasztás elvei szerint különül el. A rendek közti különbségek sokszor élesebbek (pl: olajmilliárdosok nem tudnak a felső tízezerbe kerülni). A rendek és az osztályok nem feltétlenül fedik egymást
- weberi szoc. célja: a társ-i cselekvés (vki számít mások viselkedésével) megértése. Társ-i cselekvés ideáltípusai (racionalizálódási folyamatot lát a világban). Egymást átfedhetik, keveredhetnek:
- célracionális cselekmény: a legegyszerűbb (cél és eszköz egybevetése)
- értékracionális csel.: olyan dolgot veszünk, ami nem egy konkrét célt szolgál, nem az érték vezérel ekkor (pl: a kéregetőnek adunk, mert vallásosak vagyunk)
- affektív (érzelmi) csel.: pld. dühből cselekszünk (sem racionalitás, sem érték nem áll mögötte)
- tradícionális csel.: beidegződés, rítus, hagyomány. Nem kérdőjelezzük meg
- uralomelmélete: hatalom és uralom elkülönítése
- hatalom:
- a hatalommal rendelkező
- egyoldalú diktátum működését teszi lehetővé, a nyers erőszak legyőzi az ellenállást
- nem szorul legitimálásra
- uralom:
- parancs, amely másokat engedelmességre késztet
- tartalmazza az engedelmeskedni akarás minimumát, már nem egyoldalú. Vmilyen alapon van lehetősége, hogy akaratát végrehajtsa
- akkor megalapozott, ha legitim
- ideáltípusai (gyakran keverednek):
- racionális uralom: személytelen. Szerződésre emlékeztet, azon az alapon fogadom el, hogy vmiben megállapodtunk. Alap: elfogadás, megegyezés
- karizmatikus uralom: személyhez kötődő, vmely személy egyéni szuggesztív erején alapul, abszolút személyhez tapadó a halál véget vet neki
- tradícionális uralom: nem vonja senki kétségbe (pl: királyi családok uralma)
- Weber: az uralom egyre inkább igazgatásként jelenik meg (előírások személytelen rendje). A bürokrácia a racionális uralomhoz kapcsolódik. (karizmatikus: kíséret; tradicionális: hűbéresség)
- kortársai: Tönnies (cél: a visszafordulás a személyes viszonyrendszerhez); Simmel (kzp-ban az interakciók)
- Durkheim (1858-1917)
- Durkheim (francia szociológus) és Weber közti különbségek
- Weberi elmélet: a társ-i cselekvés tana
(- Durkheimi: a társ-i tények tana, szociologizmus: csak azon jelenségeket sorolták ide, amelyek makroszinten statisztikai módszerekkel megvizsgálhatók)
- kzp: megvizsgálja, hogy milyen körülmények között működik és milyen válságban lehet fenntartani a társ-i rendet és társ-i kötelékeket (= szocializáció folyamata), a társ-i tények éppoly objektívek, mint a fizikai tények
- társadalom:
- normák, célok, értékek rendszere
- intézményrendszerek (család, egyház, stb)
- az emberek közötti viszonyrendszer
- szociológia: a társ-i tények vizsgálata. Eleme a kényszer (ettől társ-i tény). A civilizáció mint kényszerítő erő jelenik meg.
- kényszer: széles fogalom, = mindaz, ami befolyásolja a magatartásunkat vmilyen értelemben (pl: nyelv, kultúra, x pénznem az adott országban, divatkövetés)
- különböző erősségű, különböző társ-i kényszerek, melyekhez különböző szankció járul megsértésük esetén (más a jogi norma és más az illemszabály megsértése). Szankció oka: a cselekedet nem fele meg egy már létező szabálynak
1. Weber: a társ-i individumok cselekedeteiből kell elindulni = alulról fölfelé építkezés
2. Durkheim: makroszinten kell vizsgálni
- a társ-i kötelékek biztosítják a kohéziót és az integrációt amikor lazul a társ-i rend lazulnak a társ-i kötelékek is könnyen széteshet
- értékek és célok: régen nagy megegyezés (pl. a király és a jobbágy is tudta, hogy hol a helye). Durkheim: a polg. dem. nagy híve. Ha az kiiktatjuk, egy szekularizált társ-ban hogyan tartható fenn a társ-i rend?
- 3 munka:
- Durkheim: A társadalmi munkamegosztásról
- a társ. tagjai régen (a feudális társ. végéig) úgy működtek együtt, hogy köztük mechanikus szolidaritás volt (pl: egyházi előírások), ok: beleszületés egy adott helyzetbe
- a régi típusú közösségek széthullásával átértékelődtek a társ-i kötelékek
- a korábbi szolidaritást organikus szolidaritás váltja fel, lényege: a munkamegosztés során a társ. egyre inkább differenciálódik, kölcsönös függőség alakul ki, de az egyes részekben fokozódik az egymásrautaltság összefogás (kérdés: hogy megy a társ. mechanikusból organikus szolidaritásba?)
- Marxszal ellentétben Durkheimnél nem a konfliktus a fejlődés mozgatórugója, hanem a társ-i együttműködés erősödik a társ. külső részeit összekötő kapocs.
- kzpi érték a civilizációban a társ-i értékek, az erkölcsi rend
- anómia-jelenség: rendezetlen, zűrzavaros állapot
- Durkheim: ez a társ-i normák szabályozó erejének gyengüléséből, vagy teljes kimúlásából ered
- nem úgy
hatnak, hogy az egyének ehhez igazítanák magatartásukat - széthullhat a társ anarchikus állapotok (pl.
- bizonyos szintig O.K. a bűnözés, ha ez az anómia elkerülésének ára
- Durkheim módszerei: egzakt stat-i módszerek
- Az öngyilkosságról (lásd lenn)
- A társ-i tények magyarázatáról
- egy társ-i tény csak egy társ-i ténnyel magyarázható (pl. öngyilkosságok magas számának oka: egy másik társ-i tény problémája, az anómia jelensége. Ekkor a kényszer az, hogy a célok, érzékek, normák rendszerében zűrzavar támadt)
- makrofolyamatokat vizsgál, megállapítja, hogy ezek egymással összefüggésbe hozhatók, így statisztikai módszerekkel vizsgálhatók. Ez a szociológia
- Durkheim követői: Halbwachs, Mauss, Bourdieu
- funkcionalizmus: adott társ-i jelenség vizsgálatánál meg kell nézni annak funkcióját (pl. a vallás funkciója, hogy fenntartsa a társ-i kohéziót). Kezdetei gyökerei: Comte, Durkheim
A magyar szociológia kialakulása és fejlődése
- a szociológiának 2x kellett újjászületnie
- kialakulás: 20.sz. eleje (1901)
- Huszadik Század (folyóirat)
- Társadalomtudományi Társaság Köre
- kialakult műhely, az szoc. első magyar műhelye
- a Tanácsközt-ig tart, ekkor belekeveredik a pol-ba elhal + emigráció
- 2VH között születik újjá, új élete 1949-ig tart, ekkor az új diktatúra megszünteti
- 60-as évek eleje: társ-i konszenzus kell enyhébb légkör újra megszületik
- máshol, a kialakult polgári társ. talaján a válságjelenségsek és a biztonság hívta életre
- társ-i bázisa Ny-on: megszilárdult középosztály
- Mao:
- még modernizációs válság (0 fejlett polgári viszonyok)
- 2VH között: kettős struktúrájú magyar társ: polgári és rendi társ. átfedései + a társ alá szorított parasztság
- hiányzott bázisként a kzposztály (0 parasztság, 0 polgárság)
- kzposztály: hivatalnokréteg, de kötődik a feudális rendszerhez az egyházi, soviniszta ideológiák hatására
ellenzéki tudomány + szűk értelmiségi elit játszadozása
-
XX.sz. eleje: a társ-ban
- mellettük volt hivatalos irodalom, de hivatalos szoc. sohasem létezett
- Litván György - Szűcs Ervin: a XX.sz. és a társ. elemzése
- Laczkó Miklós: a 2 VH közti mozgalmak elemzése
- új értelmiségi réteg egymásratalálása = 2. reformnemzedék (1.: 1848-ban)
- szoros kapcsolat az ellenzékiség és a szoc. között (a szoc. ekkor új tud.ág, amely ellentétes a hivatalos irodalommal)
- nagy hatás: Spencer (evolucionista szoc) fordítások, interpretációk készülnek
- 1906-ig társ-i bázis nélkül, szűk értelmiségi elit munkálkodása (saját maguknak)
- 1906 utáni változás:
- a társ-i helyzet polarizálódása
- az elképzelések az ideális Mao-ról (ezért azonosítják a polgári radikális irányzattal) radikalizálódás, balra tolódása
- Jászi Oszkár: "tények kellenek"
-
- éles társ.kritika bekerülés a tanácsközt. áramlatába, néhányan
szerepet is vállaltak nem kívánatos tud.ággá
vált. (Jászi, Lukács György,
- hosszú csend után Teleki Pál (eu-i szintű földrajztudós)
- a problémák intelligens és finom feltárása
- új mozgalmak forszírozása, cél: a
vidéki
- csoportosítás
1. Mo-n belül (ezen belül Lackzó tipológiája szerint 2 áramlat):
A) hungarológia (magyarságtudomány)
- hivatalos, vezető körök pol-jához kapcsolódik
- etnográfiai ág (a népi kultúra maradványaival foglalkoztak: népszokások)
- nemzetkarakterológia (a magyar sorskérdésekről Szabó Dezső, Németh László)
B) szociográfia
- irodalmi szociográfia (szubjekt művészeti társ.rajz, pl: Puszták Népe)
- publicisztikai szociográfia (nem művészi, nem tudományos; direkt pol-i céllal íródik)
- tudományos szociográfia (majdnem szociológia; Erdei Ferenc, Bibó István)
- fő vonulat: falukutató mozgalom. Felismerés: a paraszti társ. válságban van, a parasztkérdés megoldása nélkül 0 társ-i megújulás. Válság gyökere:
- megkésett polgárosodás
- polgárosodás túlságosan előrehaladott
- ezenk kívül város- és munkásszociográfia; iskola- és bérházszociográfia
2. Mo határain kívül (Felvidéki Szavalókör; Erdélyi Fiatalok c. folyóirat)
- 30-as évek: Magyarország Felfedezések c. sorozat (Mo-t tíz részre osztják, de csak 3 készül el)
- 60-as évek témái: jövedelemkülönbségek, urbanizáció, időmérleg
Durkheim után a 2. VH-ig
- gazdi háttér: megszilárdult a kapitalista rend
- 1. VH után:
- háború traumája
- szélsőséges pol-i áramlatok megerősödése (így lehet tudatilag feldolgozni)
- rengeteg gondolkodó emigrált
- európai szociológia visszaszorult, súlypont az USA-ba, csak a 2. VH után születik újjá Eu-ban
- a kor 2 jelentős gondolkodója:
- Polányi Károly (gazd-i antropológus, munkái korábbi társ-k elemzésén alapultak)
- 2 fontos kategóriát fejleszt ki (ma is használatosak), szerinte nem a piaci mechanizmus az egyetlen gazdálkodási forma, hanem a
- reciprocitás (csere: munkáért munkát; 60-as évek Mo-a)
- és a redisztribúció is (a társ. által megtermelt jövedelmeket elvonom, majd újra elosztom)
- a gazd-t is a társ-ba beágyazottan kell vizsgálni (kapcsolatok rendszere)
-
- a tudásszociológia alapjait veti meg
- legjelentősebb műve: Az ideológia és utópia
- az ideológiák a társ. uralkodó csoportjainak érdekeit szolgálják, azt legitimálják; az oktatási rend az ideológia átadását szolgálja; ilyen értelemben az ideológiák konzervatívak, mivel az épp fennálló rendet szolgálják
- utópia: mindig változást elősegítő tényezők; az elnyomott rétegek céljait fogalmazzák meg
- az egyetlen osztály az értelmiség: szabadon lebeg, nem kötődik sehova sem, a fejlődés érdekeit képes megfogalmazni (az a lebegés a szocializmusban valósult meg az értelem háttérbe szorítása miatt)
- szabad lebegő értelmiség csak olyan rendszerben lehet, ahol nincs diktatúra, de állami beosztástól független megélhetést nagyon nehéz biztosítani
- az értelmiség nem egységes, hanem differenciált
(- gondolat továbbvitele: 1968: a fiatalság a szabad osztály, mert még nincs ideológiai háttere igazán forradalmár osztály)
- végiggondolta, hogy az emberi társ. miként kerülheti el a totalitárius berendezkedést
-
- azt tekinti végig a történelemben, hogy a társ-t szabályozó külső erők hogyan változnak belsővé
- a külső kényszer egyre inkább belsővé válik, az emberek szégyent éreznek, ha ezeket a szabályokat nem tartják be
- hol van az optimális határ, ahol kell egy szükséges külső szabályozottság és egy belső szabadság egyben
- funkcionalizmus (Comte, Durkheim): vmely társ-i intézménynek azt a szerepét vizsgálomm amelyet az egész társ-ban betölt (Durkheim ilyen alapon vizsgálta a vallást)
- korai funkcionalista: Parsons
- korai szakasza: kölcsönhatás-komplexum (egyén és környezet, ill. egyén és többi egyén között). Prob: a tartós működés feltétele szerinte a kölcsönhatást szabályozó értékek állandósága
- majd AGIL-séma: rendszer és környezet közötti közvetítés elemei:
- rendszer alkalmazkodása a külső környezethez
- rendszer céljainak megvalósulása
- rendszer elemeinek egységesülése
- rendszer lényegi struktúrájának fennmaradása
- Malinavski (antropológus)
- bennszülöttekkel élt, együtt, ennek során számos logikátlan dolgot tapasztalt (pl: karperec-csere) semmilyen jelenség nem érthető meg, ha azt nem az egészben betöltött funkciója alapján vizsgálom
- Merton (indiánok közösségét vizsgálta): több fajta funkció (szervezeti funkciók is)
- manifeszt funkció: tudatos, szándékolt
- látens: nem szándékolt, de bekövetkezik
- diszfunkció: szándék ellenére következik be
(- pl: esőtánc: manifeszt funkció:
hogy
A rendszer és a struktúra a társadalomban
- rendszer: egyidejűleg létező és együtt változó szociális egységek közötti dinamikusan változó kapcsolat, cél az egyensúly
- Znaniecki: kzp-ban az érték (elvárások)
-
- társ. belső tagoltságának megfigyelése:
- dinamizmusán keresztül, cél a társ-i struktúra feltárása
- a társ-i rétegződés megfigyelése (kzp-ban az egyenlőtlenségek)
- társ-i rétegződés (elvi megegyezés alapján):
- az egyének hierarchikus rangsorolásának módja (hierarchia: nem szükségszerű, hogy a társ. hierarchikus rétegződést írjon le). Empirikus adatok elemzése alapján egy konkrét társ. adott időszakban fennálló viszonyaiból alkotott szerkezeti kép.
- társ-i struktúra: itt nincs általános elvi megegyezés a fogalom tekintetében
- 1. történetfilozófiai struktúraelméletek: a társ. működésének történeti logikája
- 2. rendszerelméleti struktúraelmélet: a társ-i struktúra, miny a szociális rendszer struktúrája
- R. Merton: a szerepek és pozíciók alapján behaviorista felfogás (térbeli elrendeződés)
- Parsons: értékek és normák intézményesültsége, objektiválódása
- Lenski, Blan: a társ-i struktúra sokdimenziós tér, ami a társ-ban élő egyének különböző, differenciált dimenziójából áll össze
- volt szocialistáknál: a társ-i tagolódással kapcsolódott össze (Marx)
- Kolosi:
- miként működik a társ? (a struktúra fogalmát fedi le)
- hogyan differenciálódik a társ? (rétegződés fogalmát fedi le)
- szociológiai tevékenységek a rétegződés feltárására:
- az egyenlőtlenségi rendszerben elfoglalt hely alapján kategorizál
- a státuszcsoportok közötti különbségek vizsgálata (státuszpozíciók, pl: lakás, életmód, kultúra, érdekérvényesítés szerint)
-
- Mo: munkamegosztás szerinti struktúraképzés, majd a 60-as évek végétől a képzettség és a végzettség bevonása is
- struktúra ált. fogalma: az elemek viszonyának az a rendszere, ami magába foglalja az elemek közötti kapcsolatok elveit, módját, mechanizmusait.
- társ-i struktúra: ha a társ-at egésznek tekintjük, akkor a struktúra az emberi viszonyokban megjelenő szerkezet, amelyben benne van a termelő tevékenység, az ezt szabályozó érdekviszonyok, és a pol-i intézményesültség
- formációelméleti megközelítés:
1. ált. jellemzők vizsgálata (pl.: feudalizmus)
2. az adott társ-ban hogyan fejlődtek ki
- rendszer és struktúra el nem választható egymástól
- rendszer: hogyan differenciálódik
- önmagában is vizsgálható + vizsgálható, hogy miben ragadhatók meg a társ-ban lévő különbségek; le kell írni, hogy mit értek társ-i hátrány alatt, ill. hogy mi alapján tekintek egy réteget kiváltságosnak leíró jellegű kutatás, pillanatfelvételt készít. Ha ugyanezt a vizsgálatot később végzem képes vagyok meglátni a fejlődést
- struktúra: hogyan működik egy társ.
- struktúravizsg.: miért éppen így változik a társ. Ha változik mikor, miért, hogyan változik
- társ-i struktúra: nem lehet direkt módon vizsgálni, elemző kategória; a folyamatok lényegére kérdez rá, nem eloszlási jellegű, hanem relációs viszonyokar vizsgál. Kérdése: mi mivel függ össze, és ez hogyan hat az egészre.
- rétegződéselmélet nincs, mert ami már az lenne, az maga a struktúra
- rendszer és struktúra kapcsolata:
- egymástól el nem választhatók
- a rendszervizsgálatok adják az empírikus anyagot a struktúravizsgálathoz
- a struktúra meghatározza a
rétegződést; de a változás
- a magyar társadalom
- Erdei Ferenc (2 Vh között): kettős struktúra (rendi, nemzeti, történelmi; ill. egy modern polgári társ. Élén: a vállalkozók). A parasztság a nemzeti lét alatt él. Az agrártás. problémája kulcsprob.
- 1945 után: sztálini modell: a termelőeszközökhöz való viszony alapján 2 osztály és egy réteg van.
-1. osztály: munkásság (állami tulajdonon keresztül tulajdonos)
-2. osztály: tsz-i parasztság (tsz-eken keresztül tulajdonos)
- réteg: szellemi munkát végzők, értelmiség + kulákok, kiskereskedők (el kell tüntetni őket)
- Ferge Zsuzsa: rétegződéskutatás
- a foglalkozások felől vizsgálja a társ-at:
- vezető rétegek
- értelmiségi rétegek
- szellemi foglalkozásúak
- munkásság, 3 rétege:
- szakmunkás
- betanított munkás
- segédmunkás
- parasztság
- nyugdíjasok
- eredménye: léteznek nagy különbségek a társ-ban, ezek a különbségek még nagyobbak, ha nem csupán a jövedelmeket vizsgáljuk, hanem a lakásviszonyokat, a tartós fogyasztási cikkeket, v. a kulturális tőkét. Az egyes rétegeken belül is vannak nagy különbségek pl: a vezető értelmiség és az irodista; a szakmunkás és a segédmunkás között nem áll a 2 osztály 1 réteg elmélet
- 80-as évektől: újjászülető mgnszektor
- bürokratikus koordinációs redisztribúció (a pol-i hatalmi centrumban kitalált elvek alapján történő újraelosztás a szocializmusban). Most új helyzet: a mgnszektor kialakulásával új struktúraképző kzp lépett be, ez függetleníteni akarja magát a pol-i hatalmi centrumtól, mint elosztótól.
- Konrád György: kettős piramis (L alak): vállalkozói szféra + pol-i hat-i redisztribúció
- az 1981-es Kolosi-féle rétegződésvizsgálat
- nem csak a foglalkozástól függ a rétegződés. A befolyásoló tényezők 7 dimenziója
- fogyasztás (élelmiszer, szolgáltatások igénybevétele)
- kultúra, életmód (olvasási szokások, iskolai végzettség)
- érdekérvényesítés (társ-i, pol-i funkciók betöltése, munkahelyi biztonság)
- lakás (méret, komfortfokozat)
- lakóhely (város v. falu, kerület v. kzp)
- anyagi színvonal (jövedelem nagysága, betétállomány)
- munkamegosztásban elfoglalt hely (presztízsskálán elhelyezve)
-
- elit családok (7 dimenzió szerint a legjobb helyzetben)
- elit: a társ-i előnyök megszerzése szempontjából a legjobb helyzetben lévő csoport
- városias felsőréteg (csak lakáskörülményekben rosszabb az elitnél)
- falusias felsőréteg (lakóövezet rosszabb)
- fogyazósztói magatartású kzpréteg (anyagi és érdekérvényesítési lehetőségek kisebbek)
- városias jómódú munkások (elit szakmák)
- rossz anyagi helyzetű kzpcsoport (átlag alatti anyagi viszonyok)
- falusias kzpcsoport (lakás, lakókörnyezet rossz)
- érdekérvényesítő alsócsoport (csak a mhely-i érdekvédelem a jó)
- szakszervezeti vezetők, 0 anyagi előnyök
- jó anyagi helyzetű falusias csoport (jó anyagi helyzet a háztáji gazd. miatt)
- városias alsócsoport (pl: jól felszerelt lakótelep)
- enyhén deprivált rétegek
- depriváció: vmitől való megfosztás, ami a társ. többi rétege számára meg van
- halmozottan hátrányos helyzetű réteg (öröklődik!)
- csonka család anyagi hátrány betegség, alkoholizmus
- alacsony iskolázottság rossz munka
- jellemzői Kolosi modelljének:
- szűk elit és nagyobb deprivált réteg közötti népesség
- abszolút szóródás: a kzpnél lefelé elhelyezkedő rétegek
- leszakadó rétegek aránya megnő
- nőtt az önállóak aránya is (piacgazd-ra való áttérés), de a vállalkozók nagyrésze kényszervállakozó
- a rendszerváltás hatásaként megjelenik a szegény (a létminimum alatt élő)
Elitelméletek
- a megszakított polgárosodás (Szelényi Iván)
- 1949: pol-i rendszerváltás tul.viszonyok átalakítása = megszakad a fellendülő polgárosodás (megőrzik vállalkozói kultúrájukat = kulturális tőke)
- 70-es évek enyhülése folytatják ahol abbahagyták
- 2. gazd. kialakulása: nem ez hozza létre a rendszerváltást, nem ezekből lesz az új gazd-i elit (70% már a szocialista érában is menedszer)
- politikai kapitalizmus (Lengyel L.)
- 1956 után a pol-i hat enged teret a társ-nak (kevés lehetőség gazd-ban, kultúrában)
- alkutémák: a pol-i hat. biztos dolgaira nem lehet rákérdezni, azt tudomásul kellett venni
- a szociális gazd-i rendszer életképtelen külföldi hitelek eladósodás, függőhelyzet
- tul.szerkezet átalakítása:
- új gazd-i mechanizmus
- gazd-i reformok
- pol-i kapitalizmus: a pol-i tőkét tulajdonosi tőkévé próbálják átalakítani
- Staniszkis
- homogénnek feltételezi a társaságot (pedig több érdekcsoport volt jelen megosztott volt)
- nem látják be, hogy az előnyökhöz hátrányokon keresztül lehet jutni
- Hankiss Elemér: Nagykoalíciós elmélet
- a régi hat. egy részének sikerült. Az új elit 4 csoportja:
- régi pártbürokrácia csúcsa
- állami bürokrácia fiatal, tehetséges, képezett elemei (érdekük a változás)
- nagyvállalatok menedzserei
- legsikeresebb vállalkozók
- Szalai Erzsébet: Technokrata kontinuitás
- kzp: nagyvállalatok (foglalkoztatás, állami jövedelem felemésztése szempontjából)
- technokrata kontinuitás hasonló Hankis elméletéhez, de:
- pártbürokrácia elkülönül:
- régi pol-i elit
- új pol-elit (50-70-es években pol-ilag megbízható, 80-as években vezetőváltás: szakmai szempontok, hozzáértés)
- új elit: az fenti új pol-i elitből jön létre
- kezdettől fogva kiismerte a 2. gazd. lehetőségeit
- 80-as évek: a privatizáció következtében tulajdonosi helyzetbe jut tőkefelhalmozás
Mobilitás
- általános értelemben: változás, elmozdulás
- szociológiai értelemben: olyan változás, amely az egyén társ-i helyzetének változására utal. Társ-i helyzet: bonyolult, sokszálú
- buktató: a társ-i helyzetváltoztatás nem feltétlenül felemelkedést jelent
- klasszikus mobilitás a szociológiában: foglalkozásban bekövetkezett változás
- alapfogalmak:
- intergenerációs mobilitás: generációk közti mobilitás, az az elmozdulás, azmi a szülők társ-i helyzetéhez képest jellemzi az utódot
- intragenerációs: az az elmozdulás, ami az egyén életútjához tapad, a saját magához képest történt vmilyen elmozdulás
- házassági mobilitás: egyik fél (ált. a nő) életében a házasság révén történik változás, ált. emelkedés
- strukturális mobilitás: az a fajta helyzetváltoztatás, ami a társ-i szerkezet átalakulásához kapcsolódik (modernizáció és előidézheti); vannak olyan rétegek, amelyek eltűnnek, újak keletkeznek: pl: 1945 után a nagybirtokos arisztokrácia eltűnése, a munkásság felduzzadása
- cirkuláris mobilitás: helycserés változás (annyi lép ki az egyikből, mint amennyi a másikba belép)
- a foglalkozási mobilitás nagy volt a szocializmusban a szoc. azt vallja, hogy nyitott a társ.
- egyenlőtlenségek aszerint, hogy milyenek az előnyökhöz való hozzájutás esélyei
- különböző társ-i pozíciókhoz egyenlőtlenségek tapadnak;
- különböző rétegek egy előnyösebb rétegbe jutási esélyei különböznek
- helyzet és esély különbözősége (ennek konzerválódása, vagy nyitottsága)
- a mobilitás nagy száma a nyitott társ-kat jellemzi minél kisebb a mobilitás, annál kisebb a nyitottság
- Ossowski: a szocialista társ. mobilitását vizsgálta elméleti szinten. Amikor a szocialista társ. azt hirdeti, hogy nagy a mobilitás és ez az egyenlőség felé halad, akkor ez nem a pol, hanem az iparosítás eredménye (A Marshall-segély igénybevétele esetén a mobilitás ugyanilyen nagy lett volna)
- Marx: a mobilitásnak konzerváló hatása van, ahol lehetővé teszik a felemelkedést, ott ez az adott rendszer stabilitásának irányába hat
-
-
- polgári társ: elvileg jogilag esélyegyenlőséget teremt, a mobilitás akadályai elhárulnak, a társ-i egyenlőtlenség kis csatornákon keresztül valósul meg
- Bourdieu: kulturális tőke; kulturális dimenzióban főleg megvalósul az esélyegyenlőség
- a társ-i helyzetre milyen hatással van a mobilitás?
- általában a társ-i különbségeket enyhíti
- Parsons: a mobilitás nagysága elfogadhatóvá teszi a társ-i egyenlőtlenségeket
- a társ-i egyenlőtlenségeket 2 dolog teszi elfogadhatóvá:
- ha ebből a társ.
- ha mindenkinek egyenlő esélyei vannak, nagy a mobilitás esélyegyenlőséget ad. Egyenlőtlenségek nem fognak megszűnni, viszont nem az adott vagyoni osztályba való születés lesz a meghatározó, hanem a kultúra, műveltség, szakképzettség nem konzerválódik a társ.
- magyar kutatások: kultúrához is tapadnak generációs kötöttségek, sőt itt a legkisebb a mobilitási szám
- az iskola növeli az esélyegyenlőtlenségeket (tömegiskola: nem áll módjában korrigálni)
- kamatozik: akinek kulturális tőkéje van jobban tud érvényesülni, jobban tud élni helyzetével
- magyar társ-ban a kulturális tőke (végzettség, műveltség) jellemzősége nőtt
- Róbert Péter: a mobilitás foglalkozás kategóriája csak az egyik, emellett a mobilitásban van még kulturális, vagyoni, és iskolázottsági dimenziói is
- 3 jellemző:
- státuszokban meglévő inkonzisztencia
- a foglalkozási mobilitás a mai napig magas, de nem egyirányú mozgások figyelhetőek meg ha a különböző dimenziókat együtt vizsgálom és azt nézem, hogy mekkora változás zajltt (attól, hogy vki elvégez egy iskolát, lehet hogy magasabb beosztásba kerül, de a többi dimenzióban visszalépés történhet. Pl.: bérpol: értelmiségi pályákon nem lehetett magasabb a bér = ellentétes irányú mozgás: magasabb beosztás mellé ellentétes jövedelmi mozgás társult.
-
státuszinkonzisztencia: azt a helyzetet írja le, amikor a változás különböző
irányai vagy kioltják egymást, vagy lejjebb csúszást eredményeztek (
- státuszmobilitás (tágabb és szűkebb, mint a klassz. foglalkozásmobilitás)
- tágabb: egyéb csatornák figyelembevétele. Státuszdimenzió: olyan képzeletbeli szerkezet, ami az egyén származási helyzete és a vizsgálatkori helyzete közötti összefüggés mutatja meg
- zártabb: a csatornák kiolthatják egymás hatását, kisebb mobilitási mutatót kapunk
- az egyenlőtlenségek különböző csatornákon mutathatók ki: ha egyiken belül nagy a mobilitás, az egészet vizsgálva kicsi mobilitás lesz a végeredmény (magyar vonatkozásban: a kulturális tőke erősen generációkhoz kötött)
1) foglalkozásban: nagyarányú mobilitás, szülői aspirációk jelennek meg (anyagi áldozatok árán is). Legszélesebb mobilitási csatorna
2) vagyoni csatorna: jóval keskenyebb változás. A vagyoni tőke átörökítése pol-i korlátokba ütközik (pl: gyárat nem, csak mgnjavakat lehetett örökíteni). Szülői indíttatás a munkában
3) kulturális tőke: egyértelműek az esélyegyenlőtlenségek (elit iskolák, tagozatos osztályok): nincs egyenes összefüggésben az iskolázottsággal, néha direkt ellene hat.
(-
konzisztens mobilitás: a változás
- enyhén inkonzisztens mob: az egyik dimenzióban változás, a másikban nem
- erősen inkonzisztens: ellentétes irányú mozgások, eredőjük a helybenmaradás)
- ahogy ezeket a társ. szubjektíve feldolgozza
- mindenki a számára legfontosabb mobilitást érzékeli (2. gazdaság: a felemelkedés lehetősége annak, aki be tud kapcsolódni)
- lefelé mobilitás: nagyon hosszú ideig el tudta takarni az egyenlőtlenséget (80-as évek 2. felének tömegélménye: a lehetőségek bezárultak, megkezdődött a lefelés csúszás. A magyar társ. a 80-as évek végéig nyitottnak mutatkozott az iskolai és a foglalkozási mobilitás terén, zártnak az anyagi és kulturális mobilitás terén.
- szocializáció: a társ-i lénnyé válás folyamata, amely során az egyén a számára adott környezetben felveszi mindazon információkat, amelyek segítségével be tud illeszkedni a társ-ba. (magatartást befolyásol elsődleges csoport és másodlagos, pl: etnikum, életkor, csoport is)
- enélkül az egyén nem tudja kibontakoztatni társ-i kvalitásait a társ. naponta reprodukálódik fizikai és kulturális értelemben is.
- a szocializáció maga az a folyamat, amely révén a társadalom kulturálisan tud reprodukálódni
- a szocializáció pozitív, értékalkotó folyamat, mely során lappangó képességeink aktívvá válnak
- illeszkedési folyamat: az ember társ-i termék, a társ. emberi termék.
-
magatartásirányítás
- objektív eszközök
(hierarchikusak):
- magatartási szabályok, normák (jogszab, erkölcs, vallás)
- ismétlődnek
- írott, v. íratlan
- általánosak
- némelyik szankcionált
- ált. hipotetikusak (ha, akkor)
- ideálok, értéke, érdekek rendszere
- jelrendszerek
- közvélemény (a társ-i tudat egy-egy társ-i jelenségre koncentráló, értékelő kifejezési formája. Feltétel, hogy fontosnak tartsa a kérdést)
- propaganda, manipuláció tudatosan formálhatja
- szerepe: döntésbefolyásolás, tanácsadás, döntéshozó
- a közvéleménykutatás 3 előfeltevése (posztulátuma):
- mindenkinek van véleménye
-
- közmegegyezés van a kérdésfeltevést illetően
- tömegkommunikáció (hatékonyság függ a forrástól, a közlés módjától, a hallgató véleményétől való eltérés foka)
- kétlépcsős elmélet: a hallottakat megbeszélik a mikrokörnyezettel
- Festinger: kognitív disszonancia (egymással szembenálló tudattartalmak: pl. dohányzik az, aki tudja, hogy ez káros)
- feszültség, cél ennek csökkentése = a kognitív disszonancia redukciója
- objektív világ eltorzítása (nem veszünk tudomást vmilyen tényről)
- az álláspontunkat megerősítő érvek kiválasztása
- kognitív eszkaláció (erős belemerevedés x álláspontba)
- visszavonhatatlanság érzése
- önmaga elfogadása
- előítélet
- alapjai:
- attitűd: az egyén értékelő beállítódása (vélemény + érzelem)
- sztereotípia: túlzott, v. hamis, de az ember tájékozódását megkönnyítő jelenség
- attribúció: okot feltételezünk és ebből következtetést vonunk le olyan jelenségre vonatkozólag, melyről nincs elég infónk
- stigmatizáció: külső jegyek alapján alkotott ítélet
- okai:
- pol-i, gazd-i konkurenciaharcban megjelenő konfliktus
- bűnbak-keresés, bűnbak-képzés (áthelyezett agresszió)
- személyiség szükségletei (főleg autoriter esetén)
- konformitás: mások elvárásának megfelelő véleményalakítás, cselekvés. Ok lehet:
- jutalom elnyerése, v. büntetés elkerülése (behódolás)
- belső szükséglet (azonosulás)
- internalizáció (befolyásoló vélemény beépítése a saját értékrendszerbe)
- szubjektív eszközök (személyiségi összetevők): ösztönök, biológiai szükségletek, belsővé tett normák
Csoportok
- társ-i nagycsoport (életkor, nem, jövedelem szerinti statisztikai csoport): a társ-i makrostruktúra része
- társas kiscsoport (személyes kapcsolatokon alapuló csoport, közös cél, együttes tevékenység, egymáshoz való kapcsolódás, funkcionális kötelékrend): a társ-i mikrostruktúra része
- legtágabb értelemben csoport: ha tagjai között társadalmi interakció és kommunikáció áll fenn)
- csoportfajták (Cooley)
- elsődleges (pl. család, baráti kör), informális: egyéni igényt elégít ki
- másodlagos (pl. munkahely), formalizált: társ-i igényt elégít ki
- Olson szerint a csoport lehet
- exluzív: minél kevesebb tag, annál nagyobb haszon
- inkluzív: minél több tag, annál nagyobb haszon
- a csoportkutatás irányzatai
- Human Relations (Mayo): személyes megközelítésen a hangsúly (Hawthorne-kísérlet)
- szociometria-elmélet (Moreno): egy-egy csoporton belüli tagok egymáshoz fűződő kapcsolatait deríti fel (csoportalakzatok: abszolút, kör, lánc, Y, X)
- csoportdinamika (Lewin): egyén és csoport viszonya, csoportcélok és egyéni célok kapcsolata. Vezetői stílusok Lewin szerint: autoriter, demokratikus, anarchikus
- a csoportot determinálja:
- munkamegosztás
- érzelmi viszonyok
- csoporton belüli kommunikáció
- tekintély, egyes hatalmi elemek megléte, v. hiánya, ez alapján (szankció)
- norma és értékképző funkció (konformizmus)
- szervezet: formalizált, hierarchizált struktúrával rendelkező másodlagos csoport, benne elsődleges csoportok alakulnak ki. Működését meghatározza a társ-i input (a szervezetet körülvevő közeg); ő maga a kibocsátott végeredménnyel (társ-i output) hat vissza a környezetre
- a szervezet célja:
- Parsons: a szervezet tevékenysége a társ-i cél (harmónikus társ)
- kritikusai: a szervezetek saját szükségleteiket jelenítik meg célként (nem harmónikus társ)
- szervezet belső struktúrája: a szervezeti státuszokhoz kapcsolódó szerepek szerint
- a szervezetszociológia irányzatai
- klasszikus szervezetelméleti iskola (Taylor): kzp-ban a munkamegosztás, a formális szervezet (az ember szinte gép)
- bürokratikus szervezet ideáltipikus elemzése (Weber): bürokratikus szervezet szükségessége, materiális racionalitás
- Human Relations (Mayo), kzp-ban az emberi viszonyok (nevezik behaviorista iskolának is)
- Parsons-féle rendszerszemlélet: társ-i jelenségek és szervezetn belüli folyamatok együtt hatnak. 4 fajta társ-i szervezet:
- társadalmi forrásokat biztosító
- társadalmi célokat elérő
- társadalmi koordinációt biztosító
- kulturális mintákat létrehozó, átörökítő
- Merton: 3 szervezeti funkció (lásd fenn)
- Crozier: a szervezetnek is alkalmazkodnia kell a társ-i környezet megváltozásához, különben a "hivatal packázása" lesz jellemző, hatalmi pozícióból fog tárgyalni az ügyféllel
A deviancia
- deviancia: az elfogadott társ-i normáktól eltérő magatartás (az elutasító reakciót a társ. különbüző képpen fejezi ki)
- számszerűség szerint lesz vmi deviáns
- szokásosan deviáns: öngyilkosság, bűnözés, alkoholizmus, kábszer, mentális zavarok
- Durkheim anómia-elmélete (Az öngyilkosság c. művel alapján)
- az öngyilkosságot társ-i tényként vizsgálja
- ok: túl laza v. túl erős társ-i kapcsolatok
- anómia: norma nélküli állapot, a nagy változások elértéktelenítik az addig igazodást segítő szabályokat (pl: az elérhető célok kijelölése miatt senki nem akart eddig elérhetetlent)
- öngyilkosság fajtái:
- egoista (gyengén integrált társ-ra jellemző)
- altruista (túlazonosulást követelő társ-ra jellemző)
- anómiás (ok: vágyak korlátlanul maradása, normák szabályozó erejének csökkenése)
- Merton anómia-elmélete
- a deviáns viselkedés éppúgy a társ-i struktúra terméke, mint a normakövető magatartás
- a két strukturális összetevő (célok és érdekek; a célok elérésének intézményesen biztosított útja) egyensúlyhiánya: anómia öngyilkosság
- anómia-tipológiája (társ-i reagálások, szerep-magatartások szerint)
- konformizmus (cél ész eszköz OK)
- újítás (cél OK, eszköz nincs meg)
- ritualizmus, szabályokhoz való ragaszkodás (cél nem OK, de eszköz megvan)
- visszahúzódás (nem tolerálják, eszközök sem OK)
- lázadás
- szociológiai elméletek a devianciáról
- Znaniecki (lengyel), munkatársa: Thomas
- Eu és az USA között ingázik
- A lengyel paraszt Amerikában c. műve. Kérdés: miért van az, hogy az emigrált parasztok nagy csoportja lesz deviáns? (azt vizsgálja, hogy milyen, ha az embert kiszakítják környezetéből)
- az ember 4 fontos vágya:
- elismertség iránti vágy
- új tapasztalatok szerzése utáni vágy
- biztonság iránti vágy
- körülmények alakítására való képesség
- Znaniecki és Thomas önéletrajz-írásos módszerrel dolgoztak, majd ezeket kielemezték:
- nem csak az a fontos, hogy objektív helyzete hogyan változik kívülről, az életérzését az határozza meg, hogy a környezete őt hogyan látja. Definiált helyzet: ahogy ő érzékeli saját helyzetét mások visszajelzései alapján ("bevándorolt polák")
- egy nép indentitási rendszere sajátos logika, egy gondolati rendszer alapján áll, amíg ez nem dől össze, addig az adott nemzet él
- ingázók: hasonló tapasztalatok figyelhetők meg, a környezetből való kiszakadás deviáns magatartás felerősödése
- USA: fejlődés, főleg az empírikus módszerekben (eddig a társ. mint egész, most az egyén a kzp-ban, majd ezt követi a rendszer maga)
- eredet azonban Eu-ban
- nagy elméletek alkotása helyett aprólékos kidolgozottság
- chicagoi iskola: városökológiai irányzat (két jelentős képviselője: Park, Burgess: The City)
- mely városrészekhez milyen tárts-i problémák kötődnek?
- városszervezési problémák
- deviáns magatartások problémája
- Lyna házaspár: a longitudinális vizsgálat kidolgozói
- a vizsgálat elvégzését annak megismétlése követi 5-10-15 év múlva, így a következő válaszok kaphatók:
- hogyan alakult a szocializáció?
- mik voltak az állandó és változó tulajdonságai
- kisvárosban vizsgálták, hogy hogyan alakul a helyi hierarchia (a legtekintélyesebb polgárok felsorolását kérik, ez különbözik a vagyoni rangsortól párhuzam Weberrel: az osztályok mellett rendek is vannak
- megállapítás: mások az életszervező tényezők, mint a nagy szabadság időszakában
- devianciák Mo-n
- alkoholizmus (szociológialiag: akinek ez családjában, emberi kapcsolataiban súlyos problémát okoz)
- becslés: a májzsugorban meghaltak számából felszorozva = alkoholisták
- ok: hátrányos társ-i helyzet, tanyasi T-n a legnagyobb, egyéni feszültségek
- drogfogyasztás
- 60-as évek óta nagyobb arányban (szipuzás, majd rendszerváltás után kemény drogok is)
- öngyilkosság
- pszichológia szuicidogén v. nem szuicidogén között tesz különbséget
- szoc.: társ-i tényezők vizsgálata
- 30-as évek: sok, 2.VH után csökken, 60-as években emelkedik, 80-as években csökken.
- 70% férfi, főleg középkorúak, NY-Mao-n kevesebb mint a többi részen; inkább fizikai, mint szellemi dolgozók
- ok: alkoholizmus, civil társ. hiánya, személyközi viszonyok csonkasága
- bűnözés
- folyamatosan emelkedik, nő a fiatalkorú elkövetők aránya
- függ: a jogi kodifikációktól, jogalkalmazástól, nyomozati hatóságoktól
- látens bűnözés magasabb a magasabb státuszu társ-i rétegek esetében
- rétegspecifikus: a klasszikus bűncsel-eket a rosszabb társ-i helyzetű rétegekből követik el inkább (bűnelkövetés családi reprodukciója)
- cigányok aránya magas (mert arányuk a lecsúszott rétegekben is magas)
- mentális betegségek
- más önpusztító devianciákkal szoros a kapcsolata
- Mo. egynegyede a társ-nak neurotikus tüneteket mutat (nők és szakképzetlenek aránya magasabb, férfiak között a vezető beosztásúak, T-i eloszlás az öngyilkosságoknak megfelelően)
Szocializáció
- interdiszciplináris fogalom (sajátos, illeszkedési folyamat)
- makrszinten: a társ-i reprodukció kulturális aspektusa
- egyén szintjén: társ-i lénnyé válás
- kulturális determinácó elmélete: egyoldalú beilleszkedés
- represszív megközelítés: emberellenes folyamat
- integratív megközelítés: pozitív folyamat
- két oldala: a kollektív minimum átvétele, ill. az individuum kibontakozása
- szakaszai:
- primér szocializáció (a szociális nagykorúságig tart, egyénből felnőtt, a szerzett ismeretek nem csak felhalmozódnak, de struktúrálódnak is; alapértékek rögzülése; modern társ: 17-18 év)
- direkt: maga a nevelés (tudatos info átadás)
- látens: nem szándékolt hatások is (az egyén társ-i formálódása, egyéni tapasztalatok leszűrése)
- pol-i szocializáció: hogyan alakul egy pol-i rendszerben az egyén és a politikum viszonya
- a szocializáció nem univerzális folyamat, nem garantálható eredmény, van rossz szocializáció is, mindenki szocializálódik (eltérő kulturális és mikrokörnyezettel)
- infok származása: szocializáció közvetítők (ágensek: társ-i normákat közvetítenek):
- előbbi, v. utóbbi a döntőbb? (egymásra épülnek az infok)
- előbbi: még 0 kritikai készség, akadály nélkül épülnek be (pl: család)
- utóbbi: átértelmezheti a korábbiakat
- fajtái:
- család (biológiai, pszichológiai szükségletek kielégítése): legerősebb kapcsolatok (előtérben az érzelmek)
- szociális rendszer (a hatalom fogalmakhoz bizalom, a szülők iránti tisztelet kapcsolódik)
- referenciacsoport: az első referenciacsoport, a gyermek érzékeli társ-i helyzetét
- szülők közötti konzisztencia (ekkor a leghatékonyabb az attitűdök átadása)
- diszfunkció a családban: ha túl sokáig zárt (pl.: szekta), vagy túl nyitott
- meghatározó Mo-n:
-
az értékátadás elbizonytalanodása (pl: 45 után)
-
a kommunikációs struktúra átalakulása
- a konfliktuskezelés módja (80-as évek konfliktusai)
- kortárscsoport (elsődleges csoport azonos korú és státuszú tagokból)
- egyenlőségen alapul
- leképezi a társ-t gazdagabb repertoár
- a szülői befolyás gyengülésével erősödik hatása
- elismerés és kritika nagyon hatásos
- lehet spontán csoport v. ifjúsági szervezet (pol-i nevelés célja)
- iskola
- direkt nevelői szándékok megjelenése, néha írásban is
- szelektált, idealizált tananyag
- tanár: utánozási modell + külső társ-i elvárás. Hagyományos pol-i értékek átadása elvárt. Vezetési stílusához igazodik a kialakított attitűd: demokratikus demokrácia; tekintély alapú engedelmeskedő
- rejtett tanterv: osztályban való szereplés = társ-i szituáció; iskolai értékelés; kiválasztási rendszer (engedelmesség, versengés)
- a társ. mikromodellje
- tömegkommunikáció
- minden ember életében jelen van + heterogén tömegek ugyanazt az infót kapják
Találat: 2243