Egészséges munkafeltételek a számítógépes munkahelyen

Akár játékprogramot, akár privát vagy munkavégzési céllal szövegszerkesztö, táblázatkezelö, matematikai-statisztikai, prezentációkészítö programot használunk, vagy "last minute" repülöjegyet keresünk az Interneten, a képernyöt figyelni kell. Olykor sokáig kell fi 212h79c gyelni. Ilyenkor ráeszmélhetünk annak igazságára, hogy játék és munka nem abban különbözik, amit csinálunk (figyelünk), hanem a kényszer jellegében: játszani szabad, dolgozni muszáj.

Még egy különbséget élünk át játék és munka (tanulás) során: a játék kevésbé fárasztó, mint a munka, mert a munka azért is fáraszt, amitöl ez idö alatt meg vagyunk fosztva (pl. pihenés, szórakozás, esetleg éppen játék a számítógéppel); játék esetén ez a fáradtságélmény-többlet elmarad.

A képernyös munka fárasztó hatása nem küszöbölhetö ki, de kis mértékben csökkenthetö pl. az óránkénti 10 perc (össze nem vonható) munkaközi szünettel, amelyet a 27/1957-es N.M. rendelet elöír a fokozott figyelmi követelmény miatt. Segít a képernyös tornagyakorlatok napi többszöri elvégzése is. Legtöbbet azonban a képernyös munka egészséges munkafeltételeinek kialakításával tehetünk az emberért. Erröl szólunk az alábbiakban a jogharmonizációra váró európai irányelv alapján.

A képernyö többek között abban különbözik a hagyományos írógéptöl, hogy a képernyö maga is fényforrás. Ezért mindent át kell rendezni, nem lehet egyszerüen az írógép helyére tenni.

A képernyö és elhelyezése

Több típusú képernyö van. A legelterjedtebb a hagyományos színes monitor, ezek közül a csökkentett sugárzásúak beszerzése az ajánlott. A laptop és a notebook gépeknek sugármentes egyszínü vagy színes képernyöjük van. Megjelent a hagyományos színes monitort felváltó (szintén sugármentes) különbözö méretü lapos képernyö is, de még drága.

A képernyöfigyelés (és a TV-nézés) akkor jelenti a legkisebb megeröltetést, ha körülbelül 20 fokban elörehajtott fejjel nézzük a szintén körülbelül 20 fokban hátrafelé döntött képernyö középpontját. (1. ábra)

A képernyö nem állhat az ablak felé nézve vagy az ablaknak háttal. A képernyö csak az ablakra merölegesen helyezhetö el, minél messzebb az ablaktól. Az ablak teljes felületét hatékony fényszigetelö függönnyel kell ellátni, hogy csökkentsük a túl erös természetes megvilágítást.

A képernyös munkahelyen a falak, bútorok nem lehetnek fényesre lakkozottak, hanem csakis nem tükrözö, világos pasztellszínü, matt felületüek. Ugyanez érvényes a szoba ajtajára is. Tükör nem állhat a képernyövel szemben vagy mögötte. Lakkozott padlózat sem lehet a képernyös szobában, olyan faltól-falig szönyeg ajánlott, amelyen a görgös szék könnyen mozgatható. Az asztal felülete is matt legyen.

Ha több képernyös munkahely van a szobában, több lehetöség van. Ha vannak olyan sarkok az ablak felöli falnál, amelyek ablak felöli fala legalább 130-150 cm hosszú, akkor a sarokba (átlósan) állítható(k) a képernyö(k). (Megfelelö asztalok már kaphatók). Ha nincs ilyen fényvédett sarok a szobában, akkor egymás mellett minimálisan 80-100 cm helyközzel párhuzamosan állítható 2 vagy 3 képernyös munkahely. Speciális asztaltípus van 3, illetve 4 képernyös munkahely elhelyezéséhez egy szobában, ebben az esetben az asztalon a képernyök felsö szélénél 5 cm-el magasabb, matt felületü térelválasztóra is szükség lehet.

Hogyan elözzük meg a számítógépbe írás egészségi ártalmait?

A legtöbb ember ma már közvetlenül számítógépbe írja szövegeit. Nincs is semmi baj, amíg saját gondolatait írja be vagy az emlékezetében felidézett ismeretekkel dolgozik, de mihelyt alapanyag (jegyzet, adatlap, forrásmunka, könyv) is kell a szövege megírásához (vagy a fordításhoz), bizony szemfárasztó, szemrontó az ide-oda nézés. Hogyan kerülhetjük el az ezzel járó ártalmakat?

Ha a számítógépnél ülönek nemcsak a képernyöt és a billentyüzetet kell felváltva néznie (annak függvényében, hogy mennyire tud "vakon" írni), hanem az alapanyagot is figyelnie kell, ez nemcsak fejforgatással, hanem sorozatos fejdöntés-fejemeléssel is jár, hacsak nem alakítják ki megfelelöen e három tárgy térbeli helyzetét. A nyakcsigolyák eröltetése és a tekintet élesre állításának folytonos változtatása (az akkomodáció-változtatás) panaszokat, fájdalmakat okozhat, söt idöleges szembetegséget (akkomodációs spazmust). Mindezt megelözhetjük, ha az alapanyagot megfelelöen helyezzük el.

Milyen a jó kézirattartó?

A képernyö mellett elhelyezkedö, 15-30 fokban a képernyö felé fordított kézirattartóra van szükség. (Úgy kell elképzelni, mintha egyazon gömbfelület belsö oldalán lenne a képernyö és a kézirattartó.) A kézirattartó és a képernyö magasságának és dölési szögének azonosnak kell lennie. Szükséges lehet helyi megvilágítás. Ez halogénizzós megvilágítás lehet, de meg kell elözni, hogy a lámpa fénye a képernyöre essen és tükrözödjön rajta.

A számítógépes szövegszerkesztés elönyeit a szövegbeíró, fordító akkor képes a legjobban hasznosítani, ha közvetlenül a gépbe írja fordítása szövegét. Van azonban egy nagy gondja: hogyan helyezze maga elé a másolandó, fordítandó könyvet? Ha könyvböl dolgozik, a laptartón az nem fér el. Bárhova teszi a könyvet az asztalán, valahányszor a szövegre néz, más irányba és más távolságra kell a szemét "élesre állítania", mint amikor a képernyöt nézi. A magában álló szövegoldalt persze a kézirattartóra lehetne csiptetni, de az egész könyvvel ugyanezt nem teheti meg, ha pedig lapokra szedi szét a könyvet, biztos a teljes zürzavar.

Tovább nehezíti a munkát, hogy a szövegszerkesztö programban beállítható ugyan a látás számára kedvezö betünagyság, de a másolandó, fordítandó könyv betümérete adott, és szinte mindig jóval kisebb, mint amit a képernyönézéshez szükséges 45-50 cm-röl jól látna (akár szabad szemmel, akár a képernyönézéshez megfelelö szemüveggel). Aki egy terjedelmesebb könyv lefordítására készül, úgy látja hát, hogy túleröltetné a szemét a folytonos ide-oda nézéssel, ha közvetlenül a számítógépbe írna. Ilyenkor gondolhat arra, hogy diktafonba diktálja be a fordítást (mint régebben szokta), és vagy saját maga, vagy gépírónöje hallás után beírja majd a gépbe a szöveget - ami persze hibák forrása.

Tehát vagy szemrontó vizuális feladat, vagy a régi "verkli". Nincs más lehetöség? Van.

A másológép az A4-es oldal méretére nagyíthatja fel a másolandó szöveget, adatsorokat. Egy átlagos méretü és betünagyságú könyv oldalainak ilyen nagyítása 150-160 százalékos betüméretet ad, ami a képernyönézési távolságból könnyen és jól olvasható. Most már oldalanként lehet ráhelyezni a beírandó szöveget, adatokat a jó kézirattartóra. Ekkor azonos vagy nagyon hasonló lesz a képernyön megjelenö szöveg és a nagyított másolat betümérete. Ettöl kezdve a beírónak csak át kell irányítania tekintetét a szövegröl a képernyöre vagy vissza, de nincs szükség akkomodációra, vagyis nem kell az éleslátást új távolságra beállítania. Hát így kell "elöre menekülni" a régi gyakorlatból.

A billentyüzet és elhelyezése

Egy általánosan elfogadott eszköz nem biztos, hogy hibátlan. Ilyen a számítógépes billentyüzet. Kevesen tudják, hogy közismert formája a kéz és kar jelentös feszültségét okozza, és ez bántalmakra vezet.

A billentyüzet formája nem a kézre szabott. Sok szempontból nem felel meg a kéz felépítésének és a természetes kéztartásnak. Próbálja csak ki: lógassa le karjait szabadon, majd emelje elöre alkarját vízszintesig, a felkar maradjon a törzs mellett függölegesen. Ekkor felkarja és alkarja a tipikus gépelési helyzetben van, de a kezek nem! Alkarjai párhuzamosak, a tenyerek kissé egymás felé fordulnak, az ujjhegyek görbét alkotnak, a kisujj lejjebb van, mint a hüvelyk- és mutatóujj. Így nem lehet gépelni, pedig így minimális az ujjizmok és inak feszülése. Az alkar és a csukló minden elfordulása növeli a feszülést. Ez történik a gépelésnél. A három fö elmozdulás: a kezek egymáshoz közelednek, a tenyér lefelé fordul, és a csukló elcsavarodik a kisujj felé, hogy az ujjak szabályosan érintsék a billentyüket. Ez az alkar- és kézizmok és inak feszülésével jár, és a feszülés végig fennmarad munka közben. Ez izomfájdalmakat okoz. (3. ábra)

A laptop billentyüzete körülbelül azonos méretü a legelterjedtebb egyenes billentyüzet méretével. A note-book billentyüzete mérete miatt alkalmatlan tartós használatra. Van már osztott billentyüzet is, amely elönyösebb kéztartást tesz lehetövé, mert elmarad a csukló elfordítása a kisujj felé. (4.ábra) A billentyüzet mellett elég helynek kell lennie az egér, a szükséges iratok, és néhány személyes tárgy elhelyezéséra. A 12 fokban hátrafelé lejtö, úgynevezett preset tiltdown elhelyezés (pl. billentyüzettartó fiókban) kevésbé veszi igénybe a kezet.

Az egér és elhelyezése

Az egér a billentyüzet mellett szintén adatbeviteli eszköz. Felsö oldalán nyomógombok vannak, alsó oldalán pedig egy mozgatható golyó helyezkedik el. A golyó elfordulását egy sima alátéten szenzorok észlelik és kábelen a számítógéphez továbbítják; ennek hatására a képernyön egy grafikus szimbólum a megfelelö irányba elmozdul. A szimbólum pozíciója szerint az egér egyik nyomógombjának rövid lenyomása programot jelöl ki, dupla rákattintással a kiválasztott programot behívja, lenyomott állapotában is nagyon sok müveletet végezhet, jobboldali gombja menüket hívhat elö, a képernyön látható szöveget, képet nagyíthatja, kicsinyítheti.

Több formája ismeretes a szokásoson kívül: a követö golyó (track-ball) egy hátára fordított egérhez hasonlít. A készülék burkolatának felsö nyílásán keresztül a golyó hozzáférhetö, és közvetlenül kézzel szabadon mozgatható. Elönye: a követögolyót a billentyüzeten is el lehet helyezni (pl. az Apple számítógépek esetében). Játékokhoz, illetve robotok irányításához botkormányt (joystick) használnak.

Asztal

A hagyományos írógépasztal nem alkalmas a képernyös munkához. Ha a billentyüzet az asztallapon fekszik, akkor annak magassága 72 cm legyen, magasabb semmi esetre sem. Ha a billentyüzet az asztallap alá szerelt fiókban van (ahol a billentyüzet mellett az egérnek is el kell férnie!), akkor az asztal maximális magassága 75-80 cm lehet. (5. ábra)

Ha az íróasztalnál dolgozó személy nem állandóan használja a számítógépet, akkor idönként útban lehet a monitor és a billentyüzet az asztalon. Ezért kialakították a monitor számára az íróasztal hátsó oldalához rögzített monitortartó állványt, a billentyüzetnek pedig a billentyüzettartó fiókot. A számítógép háza ne a monitor alatt legyen!

Elönyös az új, sarkokba is állítható asztal, amelyen a monitor is elhelyezhetö. Magassága ez esetben 72 cm lehet. Alakja miatt ezeket az asztalokat csoportokba lehet szervezni. Paravánok alkalmazásával a zavaró fényeffektusok kiküszöbölhetök anélkül, hogy az ott dolgozók ketrecben éreznék magukat. (6. ábra)

Az asztal alatt szabad térnek kell lennie a lábak akadálytalan mozgása érdekében. A szabad tér minimálisan 60 cm széles, 64-70 cm magas, mélysége közvetlenül az asztallap alatt 45-50 cm, a padlózaton pedig 65-70 cm legyen.

A szék akkor jó, ha: az alsó lábszárak kényelmesen, közel függölegesen helyezkednek el, a talpak kényelmesen megtámaszkodnak a padlón vagy a lábtámaszon, a gerincoszlop - oldalról nézve - enyhén ívelt és kissé elöre dölt, a combok közel vízszintesek, a felkarok - laza tartásban - közel függölegesek, az alkarok felfekszenek a karfára és vízszintesek.

A háttámlával egybeépített szék nem használható képernyös munkához, a szék mindkét részét egymástól függetlenül kell szabályozhatóvá tenni. Ajánlatos a karfa magasságának az állíthatósága is. A széknek párnázottnak kell lennie. Csak 5 lábú, görgökkel ellátott szék alkalmazható.

Világítás

A világítás a képernyös munkahely legkevésbé megoldott környezeti tényezöje: vakítás, tükrözés ronthatja a szemünket. Ellentmondás van az egészséges fejtartás, illetve a meröleges megfigyelési vonal által megkívánt 20 fokos döntés és a világítás között: legyen szó akár természetes, akár mes­terséges megvilágításról, a képernyö hátradöntve több fényt kap, mintha függölegesen állna, vagy elöre lenne döntve. Ezért áll a legtöbb képernyö függölegesen, és nem azért, mintha ez lenne a megfigyelö számára optimális!

A természetes megvilágítás semmivel nem pótolható. A munkavállalók részben ennek hiánya miatt idegenkednek egyre jobban a nagytermes irodáktól, és az új irodák ablaktalan szobáitól.

Már a természetes megvilágítás esetén is különbözik a képernyös munkahely egy jól megvilágított hagyományos irodától. A képernyös munkahelyre kevesebb fényt szabad beengedni. Csak annyit, hogy a kézirattartón lévö szöveg jól olvasható legyen, de a képernyön ne tükrözödjön semmi, és vakító hatások, jelentös világossági különbségek ne legyenek a helyiségben. Az izzólámpa nem használható képernyös munkához (kivéve a jól ernyözött indirekt világítást). Az ajánlott világítás a képernyös munkához kifejlesztett 2 komponensü indirekt világítás. Az általános világításra elektronikus elötétü fénycsövet, helyi megvilágításra kompakt fénycsövet használnak. (7. ábra)

Zaj

Képernyös munkahelyen maximálisan 50-55 dB Aeq zaj engedhetö meg. A zaj nemcsak a figyelmet károsítja, ami már önmagában is csökkenti a teljesítöképességet, vagy megfigyelési feladatnál esetleg meg is hiúsítja a feladat pontos teljesítését, hanem a bonyolult koordinációjú cselekvéseket is (pl. gépelés).

A zaj érzelmi hatása is jelentös. A zaj negatív emóciókat (bosszúságot, ingerültséget) vált ki. Különösen kellemetlenek a nagyobb frekvenciájú és szaggatott zajok (pl. telefon csengése).

Klíma

A kis vagy közepes méretü szobákban, ahol ablak és fütési lehetöség van, a klímapanaszok ritkák. A nagyméretü irodatermekben, ahol leggyakrabban légkondicionálás van, sok a panasz. Csak az utóbbi néhány évben értek el a nagytermekben panaszmentes frisslevegö-befújást: az ablakok közötti fal 170-190 cm-es magasságában áramoltatják be a friss levegöt. Ezt régebben telepített klímaberendezéseknél utólag nem lehet elérni. A hömérséklet kis mértékü szabályozását szobánként lehetövé kell tenni, különösen az ablaktalan szobákban.

Irodalomjegyzék

1 Az Európai Közösségek Tanácsának 1990. május 29-én kelt irányelve a képernyös munka minimális biztonsági és egészségügyi követelményeiröl. 90/270/EEC. In: Hódos, T.: Képernyös munkafeltételek és feladatok. Budapest. OMÜI. 1996; 3-10.

Blaha, F. (Hrsg.): Der Mensch am Bildschirm-Arbeitsplatz. Springer-Verlag, Wien-New York, 1995.

Buchanan, D. A., D. Boddy: Advanced Technology and the Quality of Working Life. The Effects of Word Processing on Video Typists. Journal of Occupational Psychology 1982, 55. 1-11.

Cakir, A. D., J. Hart, T. F. M. Stewart: Visual Display Terminals. A manual covering. Ergonomics, Workplace, Design, Health and Safety, Task Organization. J. Wiley. Chichester-N. Y.-­Brisbane-Toronto , 1980.

Farbach, P. A., L. J. Chapman: VDT Work Duration and Musculoskeletal Discomfort. American Association of Occupational Health Nurses Journal 1990; 38. 32-36.

Graham, G. J., C. G. Mills: Repetitive Strain Injuries. Medical Journal of Australia, 1984; 140. 380-381.

Grandjean, E., W. Hunting, M. Pidermann: VDT Workstation Design: Prefered Settings and Their Effects. Human Factors 1983; 25. 161-175.

Hódos, T.: Képernyös munkafeltételek és feladatok. Budapest. OMÜI. 1996.

Hódos, T.: Barátom, a számítógép. Budapest 1998.

Imrhan, S.: Help Me! My Computer is Killing Me. Taylor Publ., Comp. Dallas 1995.

Richter, H. J.: Licht im Büro. Verlag Moderne Industrie. Arnsberg 1993.