ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

Elsősegélynyújtás: azon tevékenységek összessége, melyekkel a végleges ellátást megelőzően egészségében hirtelen károsodott személy élete megmenthető, állapotromlása megelőzhető és szenvedése csökkenthető.

Elsősegélynyújtás lépései:

- kimentés (pl.: gépkocsiból, romok alól) - ellátás

- beteg szállításra való előkészítése

Az elsősegélynyújtás során nagy szerepe van a jó helyzetfelismerő képességnek, a logikus gondolkodásnak. Teendőinket késedelem nélkül, de nem kapkodva, a sürgősség sorrendjében, esetleg célszerű kompromisszumokkal végezzük. Mindenkor szeretettel és emberséggel közeledjünk a bajbajutottakhoz, ne feledjük, hogy a bekövetkezett esemény számukra rendkívüli, félelmetes, kellemetlen.

Az esemény helyszínén tájékozódni kell a következőkről: - mi történt;

- hol történt;

- hány sérült, beteg van;

- milyen súlyos a beteg állapota;

- milyen további segítségre van szükség

A tájékozódás utáni elsődleges feladatok:

- a beteget célszerűen helyezzük el:

- sápadt, verejtékező, szédülő beteget mindig laposan fektessük, végtagjait polcoljuk fel;

- kipirult vagy nehezen légző, fulladó beteget (különösen, ha ajkai vagy akár egész arca, nyaka kékesen elszíneződött) félig ülő helyzetbe hozzuk;

- hasi sérültet felhúzott térdekkel fektessük;

az eszméletlen beteget stabil oldalt fekvő helyzetbe hozzuk.

a beteg szoros ruházatát lazítsuk meg, ha kell vegyük le;

Figyeljük meg a beteget:

- hogyan helyezkedik el;

- milyen a bőrének színe, nedvessége; - arckifejezése;

- ruházatának szennyeződései (pl.: vérfolt)

- légzése (mellkas emelkedése, ér tapintása);

- viselkedése;

keressük és ítéljük meg a testen látható elváltozásokat (duzzanat, seb, stb.);

Az újraélesztés szükségessége és lehetősége: Az újraélesztés akkor szükséges, ha a beteg a klinikai halál állapotába került, a légzés és keringés megszűnt. Az elsősegélynyújtó szerepe ebben az esetben a légzés és a keringés mesterséges fenntartása addig, amíg a folytatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek a helyszínen összejönnek.

Újraélesztés során a legfontosabb teendők (az újraélesztés ABC - je )

- átjárható légutak biztosítása (száj kinyitása, kitörlése, idegen testek, mozdítható fogsor eltávolítása) A fej hátraszegezése és az áll fel- és előretolása.

befúvásos lélegeztetés szájból orrba;

- a cirkuláció (vérkeringés) mesterséges pótlása, a mellkas ritmusos összenyomásával. Az újraélesztést abbahagyhatjuk, ha a betegnek visszatér a légzése és keringése, illetve ha 20 percen át eredménytelenül próbálkoztunk.

Sebek ellátása:

- seb környékét meg kell tisztítani: vízzel, sebbenzinnel, alkohollal, de a mosófolyadék ne kerüljön a sebbe;

- a seb környékét fertőtleníteni kell jóddal, a harapott sebnek nem csak a környékét, hanem magát a sebet is;

- a megtisztított és fertőtlenített sebet le kell fedni steril gézlappal, a befedő gézt pedig valamilyen módon rögzíteni;

- a mellkason lévő szúrt sebet légmentesen kell lezárni, egymást fedő ragtapaszcsíkokkal.

Vérzéscsillapítás:

- hajszálerek szivárgó, gyöngyöző vérzését fedőkötéssel kell ellátni;

- visszerek sötétpiros folyós vérzésére nyomókötést kell tenni (rugalmas tárgy a sebre és kötéssel kissé jobban meghúzva a vérző ér összenyomása).

- Ütőér élénkpiros, ritmusosan lüktető, spriccelő vérzés esetén is nyomókötést kell alkalmazni és a vérző eret egy újjal a csontos alaphoz nyomni.

Csontrendszer sérülései:

- Rándulásról beszélünk, ha erő hatására az ízület részei eltávolodnak egymástól. Tünetei: duzzanat, elszíneződés, fájdalom. Ellátás: felpolcolás, rögzítés, hűtés.

- Ficamról beszélünk, ha az ízület eltávolodott részei kóros helyzetben rögzülnek. Tünetei: nagy fájdalom, alakváltozás, rugalmas rögzítettség a kóros helyzetben. Ellátás: talált helyzetbe rögzíteni, fájdalomcsillapító, baleseti rendelésre szállítás.

- Csonttörésről beszélünk, amikor a csontrendszer valamelyik részének folytonossága megszakad. Tünetei: duzzanat, alakváltozás, fájdalom, mozgáskiesés. Ellátás: rögzítés, felpolcolás, baleseti rendelésre szállítás.

- Gerinc- vagy medencetörés gyanúja esetén (nem érzi egyes testrészeit, nem tud mozdulni) a sérültet ne mozgassuk.

Égés ellátása:

- megégett testrészt hűteni kell hideg vízzel legalább 20 percig, - ezután a sebre száraz fedőkötés kerül.

- Tilos a sebet bármivel bekenni!

Fagyás ellátása:

- meleg helyen betakarva melegítsük fel a sérültet, - fájdalomcsillapítást kell alkalmazni.

Vegyi anyagok okozta sérülések ellátása:

- a savak pörköt képeznek, a lúgok elfolyósítják a szövetet;

- mindkét esetben bőséges vízzel történő öblítéssel hígítás, majd a fedőkötés a helyes ellátás.

Fulladás ellátása:

- a légutakat kívülről elzáró okot (akasztás, zsinegelés) meg kell szüntetni;

- akasztásnál a testet meg kell emelni és a hurkot leakasztani; vagy a kötelet tarkónál elvágni;

- zsinegelésnél a kötelet el kell vágni;

azután a légutak szabaddá tétele, a légzés helyreállítása, esetleg újraélesztés a feladat.

Áramütés ellátása:

- meg kell szakítani az áramkört, de úgy, hogy ne érjük az áramkörben lévő beteghez; - ezután szükség szerint újraélesztés, égési sebek ellátása.

Mérgezések ellátása:

- szájon át bejutott méreganyag esetén - kikérdezést követően - a beteget hánytatni kell, majd fél liter vízben feloldott 3-3 evőkanál orvosi szenet és keserűsót kell vele itatni;

- marószerrel mérgezett vagy eszméletlen beteget tilos hánytatni, sav vagy lúgmérgezés esetén a beteget vízzel vagy tejjel kell itatni.

- Gázmérgezés esetén a beteget szabad levegőre kell juttatni, stabil oldalt fekvő helyzetbe fektetni, orvosi segítséghez juttatni.